Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-01-13

XVI. évfolyam. ín i n <1 e ii v a s n r n ;s p. Közérdekű sürgős k.">2 lésükre Koriiiikiii! i' f n fl k i \ ti í i s /. á m i> k is 23 &°i adatna,!; ki előfizetési díjak. Egy évre G frt - Fél évre 3 frt. Kegyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Bérmentetlen levelek, csak ismert késiektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vi.j-'za. A lapnak szánt k ö z le tn é n vek a 1 v

t

) 8?.

eck. fa"svat&láb

;

i O-ki'illégiusn épületi küldendők Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, 1 nyilítérben 80 kr. A díj e 1 ö r e lizetendö. Béiyegdij mindig külör. számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivalaíáha (Goldbprji Gyula papirkereskedése. főtéri küldendők, ^feß -,25* %

Gizella" hódit Pesttől Pápáig. Nem mondom én, hogy lelke áija Magasabb regiókban folydogál, Nem mondom én, hogy érzemcuye Magasbra torvéo Kárpát orminál, Nem mondom azt se, Parnasz ormán Csillag, mely fénylik, tündököl, ragyog. De ki csendben élvezni óhajt. Olvassa könyvét, annyit mondhatok. Csesznek romvára béreztelődöo, Hol egykor én is annyit álmodék, Hallád-e vájjon azt a hangot, Mely hunyt korodról bájjal hangozok? Kilenczágu, nagy, büszke czédrus, Tobb százados hárs, szép* selyem fenyő Zircz vadregényes, szép vidéke, Kell-e ezentúl még lantpengető? Meg vagy te is még énekelve „Első jogászbál" emléked marad, „Ki c!ső bálon volt kísérőm . Eltem mellett most is — hű férj — halad!" . Emlékezés az ősi házra, Ut Tarpataktó! „Agnes

u vizéig 3 Kis könyv mindent magába' foglal, Sokat megad s mivel se kérkedik. Repülj ki hát á nagy világba, Regéid egy nősziv álmát, mondjad el! Kunyhó, sálon, fogadd örömmel, Üdüljön sziv, enyhüljön rajt kebel! Nem kér ö fényt és glóriát, nem! Csak szivnek mélyén kelt hü érzetet, Ezt megkapod, tudom bi^onynyal — Indulj utádra, kis könyv, Ég veled !.. y—ti. I AZ EN MÁSVILÁGOM! | Erdők fülűjébe mcmkiil a szarvas, '• Hahogy kopófalka kiü/i fektéből, — j Vadruca sása.hba — galamb a hej a!á: | Midőn lesipuskás kiveti fészkébü. I Prózai világban megzajgatott lelkem — ! (Ha az enyhe fészek otthonára vágyom) j Almomban és ébren ugy menekül hozzád j Irótoll — idea : kedves másvilágom! i önös-ridtg a lét; mégis meleg szivem Ugy tűri - - szereli e sivár életet! . . . Ha itt nem is kapom amit érdemelnék: Másvilágba ringat a meleg képzelet! . . . Gólya, fecske elszáll — ha elboiul itten — Enyhe virányira csendes szigeteknek : Mért ne szrilnék én is pihenőre néha Zöld oazaira szellemi életnek ?! Boldog vándor az ha— kettő az otthona: Egyikben megsebzik, másikban kiépül Ne fásulj meg szivem — dagasszon az eszme : Irótoll — idea : légy velem mind végül! Sokjaiti/j. Sí. Naplótöredék. OS-jS- augusztus vége.) Lehajtva főmet egy mohlepte kőre, Pölleplezem a inultuak fátyolát . . . Oh hagyjatok e képeken merengenem! A nap végső sugarát bocsátá' a lágyan zsongó Balatonra, halvány bibor színnel szőve át a beszédes kis hullámokat, melyek oly édesdeden regélnek egymásnak az ily szép estékről ;— dicssugárral ékesité az ős Tihanyt, mintha ott nyugvó Endre királyunk szelleme kelne ki, 'hogy eibwíélje * magyarnak » régi dicsqséhervadása, halála óráját! . . . Pere perc után ti'mik, elhal a furulya panaszos hangja, elnémul a dalosok kara, halotti csend terül el az egész természeten, a néma csendbe csak egy-egy bagoly üvölt, egy-egy lappantyú morrog bele néha-néha; a hold teljes fényben ragyog, kétes világot vetve a megénekelt várromokra, bércekre; gyenge bodor felhők lebegnek az égboltozaton, melyek olykor-olykor a hold mosolygó arca előtt átvonulva átszűrik a fényt, tündériesb látszatot kölget. A nap utolsó bucsucsókját lehelé a termé- ) nik az álom, nem marad egyéb mint az emlészetre s aztán — elmerült. A természet, mely kezet, mely fölidézve a serdülő évek bájos kéa nap édes buesncsókjától mintegy megrésze- peit a mult kellemével édesíti meg a jelen gedve néma kábultságban szemléié a nagyszerű pillanatait! — Mily boldog addig a kebel, mig jelenetet, felocsúdva háladalát kezdé zengeni, i az élet színfalai mögé nem tekint, mig a gyerKihamvadt az estpir, felttindöklött az első csil- mekkor édes örömeit nem űzik el a tovaröplag, feltünlével megzendül egy bokor, majd a j penö évek s távol van még az idő, mely minmásík, harmadik a fekete rigó halk édes da- j den viruló virágra, minden fűszálra meghozza látói; a cserje vad bogán zeng a kis, igénytelen fülmile; amott a pacsirta magasra emelj kedve dalolja háladalát, emitt a kis, mélahangu I pintyőke vesz bucsut; mellette búg a búgó 1 vadgalamb s szerelmes turbékolásába belevegyül a pásztor furulyának bánatos hangja. S hogy tökéletes legj'en a természet nagyszerű háladala, ezüst csengésű kis harangnak „Ave Maria"-ra hivó lágy szózata rezgi át az illatos leget. Miként ha titkos szellemek regélnék Letüufc időknek szebb történetét; Föléled újra minden kedves emlék . . . Átvonulnak lelkem előtt a gyermekkor káboritlan örömei: midőn gond nélkül űztük társainkkal a rét bársonya fölött libegő tarka lepkét: 'midőn a virág kisded bimbajában, illatos kelyhében egész kis csoda világ tűnt föl előttiünk . . . Átvonulnak az ifjúság tündöklő ábjrándképei; mintha ismét lépdelnék az ifjúságnak azon utain, melyek oly virágban dús tereken vezetnek keresztül, mintha újra érezném tagjaimban a dicsőség édes lázát, melyért ifjúi hévvel annyit áldozunk; — mintha újra lüktetne • szivemben e dal varázsa: Mi zengi túl a bérceket; Mi éli ttil az éveket: Minek nem sirja a jövő Mert az idővel egyre nő ? I . . A hir, a hir, a hir! Oh mi szép az ifjúság tihujérálina! De e diUtfboV is megsemmisíti % tova való l Eltiicsönözve a tárgyaknak ! S most mintegy varázsütésre a Balaton közepén sirni-ríni kezdett a hegedű: Hullámzó Balaton közepén . . . s hogy e fenséges jelenet annál megkapóbb legyen, fényes röppentyűk merészen, vakmerően törtek az ég felé, mignem a magasban szétpattanva ezernyi apró csillagokban hulloltak az őket ezerszeresen visszatükröző Balaton kékes vizébe . . . Kagyszerü; fenséges jelenet volt! . .. Az édes-bús hegedű hang , mint hattyúének hangzott át az illatos légen; e méla-bús hegedű hang átjárja a sziv legtitkosabb rejtekhelyeit, mintegy uj életre hozva az ott szunynyadó képeket; mintegy lázas lüktetésbe hajtva a szívet: Ugy . . . visszavárom Az életet, mely céltalan A szerelmet, mely üldöz, átkoz, És a csókot, moly tiltva van . . . A munkás kérdésről, ii. A munkásbiztositás torén Németország tot te meg a kezdeményező lépést és elsőben megalkotta a gyári- és bányamunkásoknak baleket elleni biztosításáról szóló törvényt majd kiterjesztette ezt a mezei és erdei munkásokra, később éleibe léptette az úgynevezett betegségi pénztárakat, illetve a betegség elleni biztosítást, majd legújabban behozni szándékozik a munkásoknak ag.tíkoruk és rokkantságuk esetén beálló segélyezését. A munkásoknak balesetek elleni biztosításáról intézkedő 1SS4. évi törvény kiterjed a bánya. gyár. az építő ipar. a mezőgazdasági és erdő munkásokra 2000 márka fizetésig. A kártalanítás teljes munkaképtelenség esetén évi járadék alakjában nyujtatik a legutóbb élvezett napszám G6Vj"

t)-a erejéig, a gyógyítási költségeket 3 hó tartamára az úgynevezett betegségi pénztár ikránkén kasse"; viseli. Halál esetén kilizetondö a temetési költség, vagyis 20-szorosa a napszámnak (legkevesebb 30 márka) és a következő járadékok: a munkabér 20"

0-a az özvegynek, az atyát vesztett gyermeknek lö".

(

„ ba teljesen árva 20%, felmenőknek 20 "

0

, mely összegek kényszerű biztosítás mellett szereztetnek be. A biztosítás a liasonncmü vállalatok szövetkezése utján történik, a munkásuk azonban nem járulnak a biztosítás költségeihez; ka a szövetkezetok nem képesek fizetni a dijakat, az állam jótállása foglal helyt és átveszi a szövetkezet vagyonát. A felelősség iránt egy köztisztviselő elnöklete alatt választott bíróság ítél, melyben a szövetkezet és a munkások 2—2 tag által képviselvék. 1887ben biztosítva volt 4,121.000 munkás, bejelentetett 115,000 sérülés, vagyis baleset érte minden 35-ik biztosítottat, de 90.000 a sérülések közül o

7

yan volt, mennek következménye nem igénj-elt 3 havi ápolást. A szerencsétlenség halállal végző- j TÁBCU A „Virágcsokor

1

' Írónőjéhez! Kis könyv kezemben — mindenik sora Hőn érző lélek mélyéről fakad — Nem fájt-e vájjon elszakadni, mondd, A töröl, hol oly jól érzed magad? Oly jó helyed volt a sziv mélyében, — Tudom magamról— s mégis elhagyád? Hogy lássa minden, lássa csillogón Az érzeményt, az ábránd léghonát ? Nem vagy már annak, nem vagy birtoka, Ki iltalérzett s általad hevült, A nagy vííag immár kezébe vön S nem mondhatod: „Gyengéimet kerüld!" .. Mindenki bírál, mond ítéletet, Ez kedvezőn, amaz szigorúan, Felveszem én is gyenge lantomat, Halld meg, kérlek, halld meg szerény szavam! Egy no, egy gondos háziasszony, Midőn otthonja dolgát végezé, Enyhülni és enyhítni vágyva Papirt s tollat hegyez maga elé. Hő lelke a távolba szárnyal I És a mit lát és a mit érez ott, E könyvben mind leirva látjuk, Csakhogy díszes, költői színt kapott. Midőn az ősi város izzad, Porfelleg kél a napsugár nyomán, Fáradt a test, fáradt a lélek § erősen vágy hüs, enyhe lég után : Achensee vagy Koritniczából JSgy uti rajz jön, egy wép tárciawiklc, ; üött 3270 egyénnél. Kifizettetett kár i talánitás a sérülteknek és ezek bár i rahagyottjainak összesen 17,10: j egyénnek 5.373.000 márka, de a ke ! zelési és eljárási költség többre ru ! gott 3,000.000 márkánál. Beleértve | a tartalékalap dotatió/át, a kiadások ! 19 millió márkára és a bevételek I 22 millió márkára rúgtak, i Az 1887. évi törvény alapjárj Austriában a baleset elleni biztosítás kiterjed a gyár. bánya, az épitc ipar munkásaira és a robbanó anyagokkal foglalkozókra, de a mezőgazdasági és erdei munkások közül csak azokra, kik gépek mellett foglalkoznak. A segély itt is évi járadék alakjában nyujtatik. ha a szenvedett sérülés négy hétnél tovább tartó következményeket vont maga után. Teljes kcresetképtelenség esetén a munkadíjnak 60"

0-a adatik, ellenkező esetben a kártérítés (30%-ig terjed: ki száudékosan okozta a sérülést, kártalanítást nem nyer. Halál esetén jár 25 frtig terjedő temetési költség, özvegynek a munkabér 20%-a, minden hátramaradt törvényes gyermek 15 éves koráig kap 15%-ot. ha teljesen árva 20%-ot, törvénytelen gyermek 10°

0-ot,.— az özvegy és gyermekek segély dija azonban együttvéve nem tehet ki többet, mint az utolsó munkadíj 50%-át, felmenők az esetben kapnak 20%-ot, ha az elhaltban eltartójukat veszítik el. A biztosítás költségeihez a munkaadók 90%, a munkások 10%-al járulnak. Kártalanítás felett bíróság ítél, melynek elnökét kinevezi az igazságügyminister, két tagot delegál a belügyminister. a munkások és vállalkozók pedig 1—1 tagot választanak. A járadék átváltoztatása a megfelelő tőkévé csak akkor foglalhat helyt, ha az illetőségi község beleegyezik. Anglia és Svájez törvényei a felelősségi elv alapján intézkednek az előforduló szerencsétlenségek esetén, de a szenvedett testi sérülésért akkor nyújtanak kártalanítást, ha a munkaadó nem képes bebizonyítani, boo-v ÍV 1-i;)!osr>tr>t-. orr\r liüvmn. diknak bűnös cselekménye vagy ; károsultnak önhibája okozt.i. A kár talanitás halál, vagy teljes kereset képtelenség esetén a gyógyítási költ ségeken felül a biró megállapítási szerint az évi munkabérnek G-szoro sáig terjedhet, de 6000 frankot mes nem haladhat. Fraaczia ország már lSo'S-barj létesített egy baleset biztosítási pénz tárt 2 millió franc állami dotatíóval de a biztosítás szervezve ez ideig sincs. A mult évben tárgyaltatott ugyan egy javadat, mely a baleset elleni biztosítást minden munkás javára ki óbajtá terjeszteni, kik gyárak és bányákban gépek mellett foglalkoznak és 4000 frankig húznak fizetést; a kártérítés járadék alakjában terveztetett, de a javaslat nem vált törvérrynyé. Olaszországban 1885-ben kimondatott, hogy gyárakban, bányákban vasútépítésnél a vállalkozó és mérnöke íelelősek az ott alkalmazottakat ért mindazon balesetekért, melyeket neai az illetők gondatlansága, véletlenség, vagy magasabb hatalom (vis major) idézett elő. A vállalkozók azonban menekülnek a felelősség alól, ha munkásaikat az évi bér 2—8 szoros összegéig biztosítják. Az olőrebocsátottakból láthatjuk, hogy a kényszerű biztosítás balesetek ellen e<ak Németország és Austriában foglal helyt, míg a többiben csak a vállalkozó felelőssége van kimondva s a biztosítás a vállalkozó tetszésére bízva. Lássuk most, hogy állnak a dolgok hazánkban? Nálunk ez idő szerint mintegy 1000 gyári vállalat létezik 90.000 munkással. Baleset elleni biztosítás már életbe van léptetve a ZólyomBrezói kincstári bánya, a Jiima-Muráiry, Sajó-Tarján, diósgyőri vas és aczél,— az osztrák-magyar vasúttársaság Resicza és Aninai vashámoraiban, a magyar kir. államvasutak gépgyára és a dohány gyáraknál nintegy 27.000 munkásra kitérj edőcg, kik keresetüknek 10%,-ával já'ulnak a társládák költségeihez. A : bale.-ex elleni biztosítás még hely foglal 10S gyárban 17,000 munkás sal (a gyárak 11 és a munkásol 19%-ára kiterjedóleg. 82 gyár a biz tositást magáébél fedezi, 26-nál pe uig e ezéiból a munkabérnek egy része levonatik. Halál, vagy telje: munkaképtelenség esetén a kártala nitás a napszámnak 500—1000 sze rese, Uszszevéve a gyáraknak mint egy '.

6 részében a munkásoknak kö rülbelül fele van baleset ellen biz tosítva. de ép azokban, melyekbei nincs biztosítás, legnagyobb a ve szély a munkások élete és egészsége ellen. A bányász társládák vagyoni 1880. év végén 9,126,000 frt volt 1887. évben a bevételek 2.777.00t irtot tettek ki. a kiadások 2.852.00C írtra rúgtak s így az 1887. év végén vagyon állag maradt 9.027.001 frt. A kiadásokból 44% segélyjáradékra 18% betegsegélyezés és gyógyításra esik. A balesetek statisticájo hézagos, mert a munkaadó bejeién tét4 kötelezettsége kimondva nincs s így az csak az önkéntes bevallás és a lapok híreiből állitható üszsze, a vállalat vezetői pedig nem hajlandók minden esetet bejelenteni, főleg ott, hol ennek következtében reá jönnének a hiányos, vagy veszélyes berendezésre. A 30.000 tagot számláló általános munkás betegsegélyző és rokkant pénztárnak az 1873— 1885 években eszközölt feljegyzései szerint 1000 tagból évenkint átlag 47 sérült meg. Vau azonkívül több egyesület, mely a munkásoknak betegség alkalmával való segélyzését eszközli. De mindezen egyesületek bárminő dicséretes tevékenységet fejtenek is ki. a czél elérése szempontjából teljesen elégtelenek, miért is más állanok példájára — és e tekintetben ilkalmazkodhatnak nyugoti szoniizódaink hason irányú intézkedéseihez — a munkás biztosítás kérdését negoldani és az eddigi rendszerteenséget egységes szervezettel hoyettesiteni annál inkább érdekünkion áll, hogy a társadalomnak legzámosabb és eddip- IRP-AIIIHO-VIJ-rnl-th : osztályában felébreszszük és megI erősítsük az állam és annak intéz; menyei iránt való bizodalmat s i anyagi helyzetük javítása existen' tiájuk biztosításával egészséges gaz| dasági fejlődésünknek és a zavarta' lan társadalmi békének alapját rneg' vethessük. nrsz. képv. = Veszprém megye kösigazga! tási bizottsága januárhó 7-ikén tartotta rendes havi ülését 1 'cghely Dezső kir. taná; csos, alispán elnöklete alatt. Az ülésen az egyes \ szakelőadók jelentéseiből kitűnt, hogy az ügymenet a közigazgatás minden őgál>au rendes \ menetében akadálytalanul folyik. Hosszasb esz! mecserére szolgált alkalmul id. Purgly Sándor bizottsági tag indítványa a déli vasút lepsényi ; állomásánál tapasztalt visszásságok ügyében: I az ügjdiöz hozzászólt gr. Esterházy Ferencz ujolag megválasztott közig. b. tag is. kinek érveléié nyomán elhatározta a bízottság, hogy a > vaspályatársaság igazgatóságához átiratot intéz , a közönséget zaklató visszásságok ügyében a I kellő intézkedésre. Iíos^zasb vitára adott al\ kaimat a Keresztesv-félo regale-esonkitási ügy | is, amelyben a bizottság a főjegyzői javaslat | ellenében az alispáni határozat mellett döntött. \ Yégül fölemlítjük, hogy Vargyas Endre kir. '. tanfelügyelő indítványára a népiskolai épülettervek felülvizsgálására Yégkely Dezső alispán elnöklete alatt szakbizottság választatott, melynek tagjai: a kir. tanfelügyelő, a kir. főmérnök s a tiszti főorvos: eszerint jövőre minden iskolaépiiletterv ezen bizottság elé lesz terjeszteudő s addig mig ezen bizottság a terveket jóvá nem hag3'ja, az iskolák építése meg sem engedtetik. Ezzel kapcsolatosan ugyancsak a kir. tanfelügyelő beterjeszti Sapka Jeromos zirczi főapát által Zirczen építendő három tantermü népiskola tervrajzát, amely már szintén az ujolag megalakított bizottság elé terjesztetett. K öaegésKségügy. A közegészség deczember hóban minthogy a betegek szama szaporodott és a halálozás is emelkedett — az elűző havinál néaiileg kedvezőtlenebb volt. Az általánosan észlelt betegségek voltak e hónapban is a légzö szerveket érdeklő hurutos lobos bántalmak, s különösen a tüdő és mellhártyalobok merültek fel nagyobb kiterjedésben, s mig ezen jellegű betegségek a felnőttek soraiból kerültek elő, addig gyermekek között a hörghurut, a toroklobok és heveny gége hurutok adták a betegek legnagyobb contingensét, feltűnőié? veszélyes ielleeü kórala-