Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-03-03

használatának korlátozásában áll, a melyre mintán az ország némely vidékén a legna­gyobb rablógazdaság folytattatik, a mely még a belátó gazdát is helytelen eljárásra kényszeríti, — elkerülhetlenül szükség volt. A korlátozás abban áll, hogy a közös ve­tés forgó, a közös legeltetés, az ugar és a tarlólegeltetés nem függ az egyesek önké­nyétől, hanem a gazdaság ezen fő alkat­részére nézve a birtokosok gyűlésének több­sége a döntő. Ezen uj intézmény azonban oly formákhoz köttetett, a melyek az egyéni tulajdonnak védelmét lehetőleg biz­tosítják. A belsőségek felett pedig a tulaj­donos teljesen szabadon rendelkezhetik. A javaslat értelmében köteles min­den község a külső határ őrizetére a vi­szonyok által kívánt számban mezőrendő­röket alkalmazni. Intézkedik ezután a ki­hágások- és büntetésekről, a kártérítési ügyekről és végre-a vitás kérdésekben il­letékes hatóságokról. A harmadfokú intéz­kedés a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi ministernek van fenntartva. Az indokolás tartalmaz végül számos táblázatos kimutatást és pedig a szeder­fákról 1882-ben a magyar királyi állami ménesekből iS'X). óta eladott fiatal és öreg kancákról, a fedeztetést' eredményről, a ló­tenyésztési jutalomdijakról, az 1880-tól 1888-ik év végéig külföldről importált te­nyész-szarvasmarhákról, a jelesebb szar­vasmarha-tenyészetekről, az tS8o -i 886-ig a kereskedelmi ministerium által közvetí­tett hazai tenyészmarha vásárlásról és ki­osztásról, az állatok létszámáról és végül j az apaállatoknak az anyaál'ntokhoz való i viszonyáról. j Veszprém vármegye nápoktatásiigye. Xépiskolák s iairiin :-,:>• k szirma. Veszprém vármegye területén a népisko­lák száma 300. Eze-kt-n kívül van még egy ál­lamilag segélyezett községi polgári leányiskola. 5 kisdodóvö-intézet «'s 1 szereletház, vagyis összesen 311 iskola, illetőleg tanintézet. Jelleg szerint a népiskolák között van 29 községi, 142 rom. kath.. 71 helvét. 43 -ág. evang., ]2 mózeshitü s 3 magán engedélyezett elemi iskola. Fokozat szerint van e'emi iskola 300 ; polgári 1. Egyéb minőség szerint, tisztán fiú­iskola 7. tisztán leányiskola 10, vegyes iskola 284. Az önálló i80 polgára község közül hely­ben egy, vagy több iskolája volt 179 község­nek, saját iskolája nem volt 7 községnek, ille­tőleg ezen községek jsknlailag a szomszéd köz­ségekhez vannak csatolva. Pusztai és tanyai iskola A-an 22. Minthogy Yeszprémvármegyének területe 41 Üt! Q kilométer, eszerint a megyéién átlag minden 13'84 • kilométer területre jut egy­egv népiskola, ami elég kedvező arány. A tankötelesek, A tanköteles gyermekek száma 4079(i volt. Az előző évhez képest a gyarapodás íílő. Néni — és kor szerint a fi —12 éves tan­köteles gyermekek között volt: 17)250 fiu, 14957 leány; összesen 30207 mindennapi tan­köteles. A 13--15 éves tankötelesek között volt 5387 fiu, 52(i2 leány: vagyis összesen 10589 ismétlőköteles. Vallás szerint volt: róm. kath. 25583, görög keleti 2, helvét hítv. 8220, ágostai ev. 4»03. mózeshitü 2388. összesen 40790. Anyanyelv szerint 33139 magyar. 7180 német, 469 tót, 2 horvát. Tekintve, hogy az utolsó népszámlálás alkalmával a vármegye lakosainak száma 208,4-s7 lélekszámból állott, e szerint a tankö­telesek a. lakosságnak 19-50%-át képezik. As iskoláztatás viszonyai. A tankötelezettség végrehajtására nézve visszafordul a futó ellen s egy villanás s titánná raenydörgés fogadja . . . S a dörrenés után a gyerkőezüt leros­kadni látják, szivéhez kap és elesik. Es esté­ben is csak azt sóhajtva: , ,,Csak . . . előre édes . . . fiam!" És megy a honvéd és győz. s az utolsó hang, a mit a hős hall, övéinek diadalkiáltása volt. * * Elmúlt a harcz, letűnt a dicsőség csil­laga az égről. Az óriás vas karjai agyon szorították a gyengébbet, nem maradt más csak a szép na­pok emléke. Várta haza az édes anya kedvencéét. — Hiába. — Ofct álmodott ő győztes csatákról a csatatér zöld sírhalma alatt. Istenem! hányan voltak ilyenek, kiket hiába vártak haza. A kinek nincs szive. — - Amerikai rajz. — Alinak a leánynak nincs szive, monda Tom Dubsy s nagyot köpött. - - egy csepp szive sincsen . . . A többiek tekintete eléggé elárulta, hogy tökéletesen osztják az ő nézetét. Az a kis leány pedig, a kiről szó volt. mintegy megdermedve az ijedségtől, mereven nézett nagy szemeivel a beszélőre, aztán mintha segélyt keresett volna, körültekintett és apró kis kacsóját odaszorította bal, melléhez, mintha mftí? akart, volna rrvnrnA-ni vAlo v-~.. — a következő adatok tüntetik elő a múlt évi ál­lapotot. Elemi iskolába járt 14227 fiu. 13G41 le­ány, összesen 27808; ismétlő iskolába járt ide értve az alsófoku kereskedelmi és iparos-ta­nonez iskolák növendékeit is 4134 fiu. 3714 leány, összesen 7848 ismétlőköteles. Polgári leányiskolába járt 129 leány, magán iskolába járt 25 fiu, 66 leány, végre a 9—15 éves fiuk közül középtanodába járt 498 fiu. E szerint Veszprém vármegye területén 40790 tanköteles gyermek közül iskolába járt összesen: 36434 tanköteles. Vagyis S9.12%. Vallás szerint az iskolába járó tanköte­lesek között volt: rom. kath. 229G6. helvét 7511, evang. 4044, mózeshitü 1913. Anyanyelv szerint 29413 magyar. 0091 német, 32S tót és 2 horvát. Iskolába nem járt: 1753 fiu, 2Ü09 leány. Összesen iskolába nem járt 4302 tankö­teles, vagyis 10-88%. Az iskoláztatást ellenőrző naplók kimuta­tása szerint a tényleg iskolába járt 30434 tan­köteles gyermek- közül a törvényben előirt 8 hónapi szorgalmi időt betartotta 27933. nyolca hónapnál kevesebb ideig járt 8501. A tanuláshoz szükséges tankönyvekkel hirt 32228, semmiféle tankönyvvel nem birt 42-00. A mulasztási naplók szerint a tankötelet! gyermekek közül 19SG2 tanköteles gyermek összesen 251354 félnapot mulasztott. Ezen mu­lasztások közül felmentetett 223917 eset, pénz- J birsággal büntettetett 423 eset. A bírságolás- , ból befolyt 214 Irt 50 kr. j Az év végén az iskolából kilépett 4043 gvermek közül irni olvasni megtanult 4012. j csupán csak olvasni 3i gyermek. j A tan helyiségek s azok fölszerel,'se. ! A tanítás czéljaira szolgáló tanhelyisége- | ket s azok felszerelését a következő adatok j tüntetik elő: j A 301 iskola közül az iskola feutartók j tulajdonát képező épületben volt elhelyezve 293 iskola, borházban 8. Ezen iskolák összevéve 423 tanteremmel bírtak. A szaporodás tehát 2. Termeszeiben 372 tanitó számára adatott lakás, lakbért 44 ta­nító kapott. Faiskola 209 volt: iskolakcrt iS4. tornatér 98. Felszerelést illetőleg iskolai iró­tábla volt öl7, a vallás és közoktatásügyi mi­nisteriuin által kiadott szemléltető kéj) a be­széd és értelemgyakorlathoz (>. faliolvasótábla 390. számológép 271 , Magyarország térképe 297, Osztrák-Magyar-Monarchia térképe 80. Európa 25S, a Föld Öt Késze 00, Földgömb 283, természetrajzi falitáblák gyűjteménye 24i, természettani falitáblák gyűjteménye 92, rajz- és szépirásitáblák gyűjteménye 2o, test­"•vakorló eszközök 7t iskolánál; jani tói és is­kolai könyvtár ll3, népkönyviár 8. Ezenkívül Yeszprémmegyc térképe 2o5 drb. Községi tér­kép 8: tellni'ium 3: ezen kivül 4 ásvány-gyűj­temény és 5 fizikai gyűjtemény. Az i809-diki évtől kezdve az 188^-diki évig egészen áj iskolaház épült, 111. egészen új tanterem 155. A tanítókról. A tanítók száma 410. E szerint a mult évhez képest a tanítók száma 2-vel szapo­rodott. Az iskolák jellegét tekintve a tanítók között volt 30 községi, 211 r. kath., 87 hel­vét, 49 evang., 30 Mózes hitű, 3 magánisko­lái tanitó. Az 1808. évi 38. t. cz. 135. í?-a értelmében tanképesitéssel hirt összesen 345, tanképesitéssel nem hirt 71: rendes tanitó volt 350, segéd üO. Nem szerint, férfi-tanitó volt 377, nőtauitó 39, lelkésztanitö 12. Az összes iskolák a bennük működő ta­ni tók száma szerint csoportosítva, a következő áttekintést nyújtják: Egy tanítóval biró r.ép­iskola volt 230, két tanítóval bírt 49, három tanitós iskola volt 5, négy tanitós 4, öt taui­igaz-e az a borzasztóság. hogy igazán nincs e szive, nincs-e egy csepp szive sem ? Ott benn azonban vigan dobogott és ka­limpált a szív, talán gyorsabban, mint rende­sen és bár el is szorult Tom Dubsy szavaim, a kis leány mégis megtudta, hányadán van. hog3' van szive mindenek daczára. Az emberek azonban nem sokat törődtek többet a leánykával, hanem hozzáláttak a mun­kához. Méregették, méregették és Jim Doile ugy vélekedett, bele mélyesztve ujjait göndör für­téibe, hogy a meglevő deszkából még sem fog kitelni . . . — Ej mit, hát akkor beleszorítjuk, hi­szen ugy sem érzi már az az asszony! Bizony az ő kedveért nem fogunk még több deszkát Venni. Tom Dübsy volt az, a ki így szóiott. s a többiek tökéletesen egyetértettek vele, épen ugy, miut a hogy az imént osztották nézetét, midőn azt állitá. hogy annak a. leánykának nincs szive. Aztán elmentek s magára hagyták a leányt. Magára édes anyjával. Ez pedig meg volt halva . . . Legalább azok az emberek azt modták, hogy meg van halva s annak csakugyan ugy kellett lennie­De hát mit is tud ez a kis leány a ha­lálról? J Ott állott az ágy előtt a lenézett a holt­testre. Milyen sajátságos! Olyan nyugodtan fekszik előtte, mintha e.8*k aludnék! tús 2, hét tanitós 1, nyokz tanítóval bíró 8, fú tanítóval bíró 1 iskola. Az 1879. évi 18. t. cz. szempontjából a 416 tanitó közül a magyar nyelvet szó és búsban teljesen birfa 404, csak szóban de tel­jesen 11, szóban keveset 1. Működési időtartamra nézve a tanítók közül 1—5 év óta működik 75 tanitó, 5—10 év óta 73 tanitó, 10—15 éy óta 57 tanító, 15—20 év óta 41 tanitó, 20-25 év óta 38 tanitó, 25 -30 év óta 33 tanító. 30—35 év óta 29 tanitó. 35—40 év óta 12 tanitó, 40 évnél régebben működik 58 tanitó. A tanítás eredményéről. Az 1368. évi 38 t. cz. 55. 04. és 74. §§-aiban kijelölt tantárgyak közül paedagogiai­lag helyesen taníttatott a hit és erkölcsfan 219 iskolában. írás 143-ban, olvasás 212-ben. irva-olvasás 82-ben, főbeli számvetés 135-ben, Írásbeli számvetés 192-ben, nyelvtan 111-ben. beszéd-értelemgyakorlat 86-ban, hazai földrajz 127-ben, hazai történelem 150-ben, általános földrajz 04-ben. általános történelem 28-ban, természettan 43-ban, természetrajz 84-ben, gaz­dasági és kertészeti gyakorlatok 80-ban, pol­gári jogok és kötelességek 104-ben, ének 52­ben, testgyakorlat 43-ban. rajz 18-ban, szép­írás 15-ben. női kézimunka 17-ben, az egész­ségtan 51-ben. A házi ipar ágai közül fonás 4-ben, könyvkötés 1-beu. virágcsinálás 2-ben, íafestészet "l-ben. A tannyelv tisztáu magyar volt 252 is­torna-pinkóczi. uemes-szalóki, iharkuti, yinári és kis-berzsenyi, összesen 9. Ezen iskolák ösz~ szesen 3002 frt államsegélyt élveztek. Alsóbb fokú kereskedelmi iskolák. Veszprémben és Pápán voltak alsófoku kereskedelmi iskolák. . A veszprémi kereskedelmi iskolát a vesz­prémi kereskedelmi társulat, tartotta fenn. Tan­helyiségeinek száma 3, a tanulók száma 43 volt, kiket 2 rendes tanerő oktatott. A tan­nyelv magyar. Pentartási jövedelme összesen 580 frt volt, a mely származott 324 frt tan­díjból, 102 frt községi segélyből és i04 fi-t, társulati segélyből s végre 50 frt más vegye­sekből. A felügyeletet a kereskedelmi testület iskolaszéke gyakorolja. A pápai alsófoku kereskedelmi iskolát Pápa városa tartja lenn. Tanhelyiségek száma 4, a növendékek száma 57, tanárok száma volt 5. Tannyelv magyar. Fentarrására összesen 995 frt fordíttatott, a mely származott. 300 frt tandíjból és 095 frt községi segélyből. Árva- és szeretetházak. Veszprém vármegye területén ez idő aze­7-ínfc csupán egyetlen egy árvaház van, úgy­mint a néhai Zsolnay Dávid prépostkanonok által alapított veszprémi úgynevezett „Davi­dieum" vagy Dávid-árvaház, melynek fentartá­sáról a veszprémi székes-káptalan gondoskodik. A növendékek 6 éves koruktól vétetnek fel s neveltetnek tehetségükhöz képest vagy az kólában, német-magyar volt 0 községi, 40 r. , a tudotnÄ os pálvára . A z intézefc­kath. és 1 mózes vallású iskolában, tót-magyar j ^ a küzépo3Z tályokat, a felsőbb volt 2 evaug. népiskolában. Kisciedovoilák. A vármegye területén a lefolyt évben 5 kisdedovoda volt. úgymint Veszprémben 1 a város által segélyezett magánóvoda, Pápáu 1 köz­ségi, egy r. kath. jellegű és 1 ministerileg en­gedélyezett magánóvoda s Várpalotán 1 r. cath. jellegű kisdedóvó intézet. Ezen 5 kisdedovo­dában összesen 5 óvónő és i dajka volt al­kalmazva. A rendes óvó-nők közül 3 okleve­les volt, 2 nem bírt oklevéllel. Az öt kisded­ovodát összesen 7o9 gyermek látogatta és pe­dig 342 fiu, 307 leány. A kisdedovodák összes fenlartási költ­sége 3457 forintot tett ki. Az óvodák alapít­ványi vagyona pedig 34000 frtot képviselt. Államilag; segélyezeit iskolák. Államilag segélyezett, iskolák voltak a kö­vetkezők. /; A pápai községi polgári leány­iskola. Ezen iskola négy tanfolyammal hirt. Tanulóinak száma i27 volt. tantermek szarna, 4. egyéb helyiségek száma 3. A hittanárokkal együtt, az intézetben i2 tanerő működött, köz­tük 8 férli, 4 uőranitó. Az iskola bevétele 5S98 írt volt. Származott ez 728 frt .tan és beha­tási díjból, 1000 írt városi hozzájarulásból és 4i7o frt államsegélyből. Kiadás volt 5505 fit. Megtakarítás 333 frt. 2) Iparos tanoncziskolák. Veszprémben és Pápán voltak alsófoku iparos tanoncziskolák. Veszprémben iskolaköteles iparostanoncz volt 3o2; ezek közül előkészítőbe járt, Oo, I. osz­tályba 79, II-ikba 83. Ilí-ikba 03, rajzra l7, A tanárok száma 4 volt. Pentartási jövödelme i034 forintot tett összesen. Származott ez 40o frt tan és hoiratási díjból, 45o frt községi se­gélyből és 200 frt államsegélyből s végre 524 Irt más vegyes jövödelemből. Kiadás 1Ü34 frt volt. Pápán iskolaköteles iparosta­nonc/, volt 335. Ezek közül kezdő volt 48, előkészítőbe járt lOi, I-ső osztályba járt 79, II-dikba 55, III-dikba 27. Tanárok száma 5. Az iskola jövödelme volt tandíjból 224 frt, községi segélyből 4iG frt, más vegyesekből 09(5 frt, államsegélyből 200 frt. Összesen 1530 frt. y. Községi iskolák, melyek államsegély­ben részesültek, a következők voltak: a gyer­tyánkuti, külső-vathi, somhegyi, kardosreti, Aludnék, oly jól, mint már régóta nem. Es azok az emberek azt mondták, hogy nem fog többé fölébredni} soha többé, hanem aludni fog sokáig, sokáig, — mindöröké . . . Ki tudja*? Hátha fölébred még? A kis leányka halkan, lábujjhegyen egj­lépést tett közelebb. Lehajlott anyja holttestére, megfogta an­nak kezeit és .. . Oh mily hidegek voltak e kezek, mily fagyasztó hidegek. Bús sejtelem szállta meg a kis leánykát. ITjra kebléhez szorította kezét. Ajka körül kinos rángást érzett, a mely oly nagyon-n*gyon fájt neki. Hog3 r is mondta csak az a Tom Dubsy: — Nincs szive, nincs szive! ^Ig3 r aludt el. A kimerültség vett rajta erőt. Előbb hideg borzangás futott végig egész testén, azután nyugodt lett minden és csöndes. De hirtelen fbiijedt. Az emberek beléptek. Ketten valami furcsa dolgot hoztak, mely olyan volt, — mint micsoda is? mint egy . de hi(«z éppen most nevezte meg Jim Doile. <• Koporsó volt. Közönséges koporsó, semmi különös nem volt rajta, hanem hát ez volt az első koporsó, melyet Jessy valaha látott. És ezt vitték oda az ágyhoz és ketten megfogták a mamát, hogy Jessy föl akart si­koltani. s Azonban nem tudott levegőhöz jutni, ha­nem csak mereven nézett hol az emberekre, hol * kopwsór*j Kol * mamái* — * talttotK* tanintézetek végezhetésére pedig segélyben ré­szesülnek. A kevésbé tehetségesek ipari pá­lyára adatnak s évenként j2 frt segélyben részesülnek;. felszabadításuk alkalmával pedig 20 frtot kapnak. Az árvaház növendékeinek száma 35. köztük 2t figyérmek. i4 leány. A fiúgyerme­kek az árvaház díszes palotaszerii épületében vannak elhelyezve, egy pap-igazgató felügye­lete alatt, kinek egy világi felügyelő segédke­zik. A leánynövendékek a veszprémi Irgalmas nővéreknél neveltetnek évi díj fizetés mellett mindaddig, míg az elemi osztályokat el nem végzik. Az intézet évi fenntartása 8500 írtba kerül. Az iskolák vagyoni állapota. A vármegye területén létező összes isko­lákra nézve az iskolák fenntartási költsége volt készpénzben 162.3 tO frt, terményekben és szol­gálmányokban 71345 frt. Összesen 233-055 fi-t Ezen jövödelem származott 794900 frt értéket, képviselő ingatlan vagyonból, melynek jövödelme 49,i00 frt, továbbá 120000 forintnyi összeget tevő pénzbeli alapból, melynek ka­matja 6400 frt. tandíjból 48835 frt állami se­gélyből 7672 frt, községi segélyből 18130 frt, egyházi, segélyből 83340 frt, egyéb vegyes forrásokból 29i78 frt. Összesen 233655 frt. Ezen jövödelemböl az összes iskolák ki­adása következőleg oszlott meg: Rendestani­tók fizetésére t50i85 fi-t, segédtanítók fizeté­sére i6380 frt. — Fűtésre- és tisztogatásra 15186 frt. — Taneszközökre i243 frt. Sze­génytanulók segélyezésére 2738 frt. Vásárlás és építkezésre ) 9 n 6 frt. Vegyes kiadás volt 28807 frt. Az összes iskolák kiadása 233655 frfc volt. Tekintve, hogy az előző évben az összzs iskolák évi jövödelme, illetőleg kiadása 228802 ft volt, e szerint az imént lefolyt tanévben az iskolák jövödelme 4853 frt, emelkedést mutat: és igy Veszprém vármegye népoktatásügye, ha­bár lassan ii. de egyre emelkedik. Veszprém vármegye kir. tanfelügyelője. ! Ks a mikor ez már benne feküdt a ko ; porsóban, Jim Doile és Tom Dubsy egy desz­í kával borította le tetejét és Dick Eibbert ezt | a deszkát kalapácscsal és szegekkel erősítette j oda a koporsóhoz. j Jessy pedig — igen, Jessy, lélekzet nél­! kid állott helyén, kebléhez szorítva kezeit és — | Nem, nem, szive most már igazán nem i vert többé . . . j Jess3 r nek ugy tetszett, mintha azok a j kalapácsütések az ö szive dobogását jelentenék, i Es igy állott ott s nézte, nézte, hogy i emelték föl azok azt a koporsót, hogy vitték. ' s mintha álomban látta és hallotta volna, hog\ r i köpött ki Tom Dubsy, mondván: ! — Egyetlen könnyet sem hullajt! Ennek j a kis varangynak igazán egy csepp szive sincsen! | És igy állott ott s tekintett az emberek j után, sokáig, sokáig . . . Azután pedig, mikor azok már befordul­tak, utánuk futott és addig szaladt, szaladt mig éppen idején odaérkezett, hol anyját lebo­csátották egy mély r gödörbe ós azután földet hánytak reá, mindaddig, mig nem maradt egyéb, mint egy csupasz, sivár domb, egyéb semmi, semmi . . . Es egyszer csak egész egyedül állott ott és kezével belemarkolt a frissen hantolt sir­domba és a homokot, port és a földet átszi­tálta ujjain. Es a mikoron ismét hazatért, már akkor tudta, hogy mi a halál, és sokkal, sokkal öre­gebbnek érezte magát. A közegészségügy s az egészség­ápolás az ó-korban. A közegészségügy s az. egészségápo­lás gondozásának, már az ó-korban igen szembeötlő jeleivel találkozunk, s ennek egyes ágaiban a régi görögök és. rómaiak sokkal előbbre voltak, mint vagyunk mi— századunk czivilizácziójával annyira kérke­dők, ma. Már Plató és Aristoteles müveiben találunk az ifjúság testi s szellemi nevelé­sére vonatkozó és egészségtani szempont­ból teljesen helyes szabályokat. Igy. Plató müveinek 7-dik könyvében már a mui Fröbel gyermekkerteknek tökéletes képét nyújtja, valamint a városok jó ívóvíz?el való ellátásának szükséges voltáról, s a vá­rosok utczáinak tisztántaitásáróí ís megem­lékezik. Hasonlókép Aristoteles müveinek szin­tén 7-ik könyvében az „Államról" s?ólva ezeket mondja : Miután a városok lakosai­nak egészségéről gondoskodni kell, és ez, annak kedvező helyzete s fekvésétől és jó ivóvízzel való ellátásától függ: erre gondot kell fordítani; mert az a mit testünk ré­szére leggyakrabban használunk, annak az egészségre a legnagyobb befolyása is van, és ilyenek főleg a víz és a levegő. Más oldalról viszont Plató törvényei­ben a „a határok felügyelőit felszólítja gon­doskodni arról, hogy az esőviz a földeken kárt ne tegyen, hsnem a hegyekről völ­gyekbe való lefolyásánál hasznot hajtson." „A fiatalság pedig tornahelyet készítsen magának s az öregek részére meleg fürdők állitassanak, hogy ez által a betegek meg­gyógyuljanak, s a mezei munkában kifá­radtak pedig azt testek ápolására fordítsák, ami mindenesetre jobbat fog nekik tenni, mint egy nem eléggé értelmes orvos ápo­lása." — Három városi felügyelő végre gon­doskodjék a város utczáinak s az egyik városból a másikba vezető utaknak tisztán­tartásáról, valamint arról is, hogy a házak a törvények kivánalmainak megfeleiőleg épitessenek, s hogy a víztartók viz?el foly­vást el legyenek látva és azokban a vi/, tiszta maradjon." Valamint nagy figyelem volt a régi görögöknél a felüdülésre szol­gáló ligetek ültetésére is fordítva. S ugyan­ily módon, sőt sok tekintetben még na­gyobb mérvben gondoskodtak a régi ro­maiak is csatornák, vi-ves-etékek s nyilvá­nos fürdők építése állal a közegészségről. Rómában mai nap is bámulatra ragadnak bennünket a közegészség ápolása érdekében tett óriási építkezések, s a meddig a ró­maiak hatalma kiterjedt: Franczia-. Spa­nyol- s Németországban, valamint nálunk is nem egy nagyszerű vízvezeték nyomaira találunk. Amdc nem is maradt el ezeknek és az ifjúság testi nevelésére fordított gondos­kodásnak jótékony hatása, mert mig Gö­rögországban a Licurg által az Eurotás fo­lyóban rendelt napontai fürdés, tetemes testmozgás végzése és egyszerű életrend: (spártai fekete leves) oly népet tudott létre hozni, mint a spártai; addig Plinius Róma i fennállásának 6-dik századáról dicsekedve I crnliti fel, hogy „léteztek ugyan Rómában 1 már akkor is orvosok, de nem volt szá­j mukra foglalkozás" — mert az emberek jó­zanon, egyszerűen s munkálkodva éltek s a halálozások legállalánosb oka „az öreg­ség folytán való végelgyengülés — s nem betegség — voltak. S az orvosi foglalkozás kenyérkeresetté csak akkor vált, midőn a világuraló római nép borostyánain pihenve, a semmit nem tevésnek s a tobzódásnak adta magát." , S csakis egy oly sokoldalú gondos­kodásnak volt köszönhető, mint a milyen­ről az ó-testamentom tanúskodik, az is, hogy Mózes népét annyi éveken át oly jó egészségben volt képes a pusztában fen­tartani, ki ugyanis nemcsak a szükséges bőrápolásról, hanem még népének étrend­jéről is törvények által gondoskodott, s a mely törvények követésének köszönhették Izrael utódai azt, hogy de Neufville, Mayer és Kolb egyező véleménye szerint a kö­zép életkor az izraelitáknál 10 évvel ma is magasabb, mint a náluknál kevésbbé ter­mészetszeriien élő keresztyéneknél s főrész­ben ennek lesz köszönhető az izraelitáknak Istóczy Győző országgyűlési beszédében felhozott nagyobb mérvű cholera mentes­sége, valamint nagyobb mentessége más járványbetegségek ellen is. De a mely mentesség okvetlenül meg fög csökkenni átalában — a mint ama tör­vényeket elhagyják — sot azt hiszem már meg is csőként az mindazoknál, a kik azt közülök kevesebb figyelemre méltatják. Sőt még a későbbi századokban feltűnt népvezérek figyelmét sem kerülte ki a nép egészségéről való gondoskodásnak szüksége. Igy látjuk, hogy Muhamed megtiltá népé­nek a szeszes italok élvezését, miként azt a hindu vallás reformátora Budha is tette, a ki ezenfelül még a hus élvezését is el­tiltá. És nem volt-e szigorú büntetés terhe] alatt hosszú időn át eltiltva Európa legtöbb államaiban a dohányzás, valamint a kává és thea ivása U, mig ma ugy a dohányzásnak^ miot % kaye és tlie* ivások is «P«>' i '' a f*^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents