Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-10-13

állítását a legmelegebben ajánlja a községek figyelmébe s a községi költségvetésekbe ezen czélra évenkint ha bizonyos összeget felvesznek, azon tételt ném. csak nem nebezményiti a vármegye, de sőt örömmel fogadja s a közgyűlés kimondotta, bogy a szegényebb községekben az intézmény létrehozása czéljából az enemü czélokra rendelkezésére álló alapokból a vármegye is időről időre bizonyos összeget hajlandó megszavazni. A járási szolgabirák utján az ügy további fejlesztésével az alispán egyszersmind megbízatott. És igy a népkönyvtárak ügye nyert ügy a vármegye területén. Az alispáni szokott erély garantia a siker mellett. Yolt még a gyűlésnek több érdekes tárgya is, melyek azonban többnyire lokális érdeküek voltak s azokra kiterjeszkedni, tul haladná egy czikk keretét, amely már amúgy is hosszabbra nyúlt egy rendes referádánál. A két napig tartó közgyűlés több, mint száz ügydarabot intézett el. De meg kell vallani, hogy a második napon annyira megcsappant már az érdeklődés, hogy a gyűlésen csak alig egy-két helybeli bizottsági tag vett részt. Pedig voltaképen a megyei, igazi közigazgatás ágos-bogas ügyei ilyenkor nyernek elintézést. De igy van ez szerteszét más megyékben is. „Hic Khodus, hic salta." Ez az oka, hogy a mostani megyei szerkezet nem tarthatja fenn magát a modern közigazgatás követelményeivel szemben. Azért általánossá is vált Cato jelszava, a mit Karthágóról annyiszor ismételt: — Censeo esse delendam! = Esterházy Móricz gróf főispánt névnapja alkalmából Veszprém megye tisztikara a következő feliratban üdvözölte, mely a mult számunkból tévedésből kimaradt : Méltóságos Gróf, Főispán Ur! Az élet minden körülményei közt, alakuljanak azok bármely irányban, két érzelem van, mely minden egyebet fölülmúl, áthatja egész valónkat s jó és balszerencse szivünknek minden dobbanását, elménknek minden gondolatát irányítja és vezérli. E két érzelem a szeretet és tisztelet. Mióta Méltóságod a közélet porondjára lépett, s elfoglalta öntudatosan azon állást, melyre nevének fénye és társadalmi állása jogosította, — mióta átvette nagynevű atyjának társadalmi és politikai örökét, — mióta a koronás király akarata folytán s kimondjuk nyíltan vármegyénk közönségének osztatlan örömére a vármegyében a főispáni fontos állást elfoglalni méltóztatott, habár elnémultak i • közörömnek és megelégedésnek azon zajos jelenségei, melyek Méltóságod székfoglalása alkalmával oly fényesen nyilvánultak, megmaradt és mely gyökeret vert vármegyénk közönségében, megmaradt és mély gyökeret vert különösen bennünk, e vármegye tisztikarában a szeretet és tisztelet Méltóságod személye iránt, — kiben most már évekre terjedő együttműködésünk alatt legjobb főnököt és legönzetlenebb jóakarónkat volt alkalmunk megismerni. — Ezen érzelmektől áthatva, a mai napon: Méltóságod nevenapján kétszeres szilkségét érezzük annak, hogy érzelmeinknek nyilván is kifejezést adjunk s Méltóságodat biztosítsuk, hogy törvényhatósági megbízatásunknak pár hó múlva történendő lejártával bármikép alakuljanak is reánk nézve a választás esélyei, a szeretet és tisztelet Méltóságod személye iránt sziveinkben csókkenni nem fog, hanem megőrizni fogjuk azt mint kedves emléket továbbra is, és kérni fogjuk a Mindenhatót, hogy Méltóságodat tisztelt családja és mindnyájunk javára és örömére hosszú éveken át éltesse. Fogadja méltóságod mély tiszteletünk nyilvánítását. A „Veszprém megyei gazdasági egyesüld" október hó 6-ik napján Veszprémben tartott közgyűlése. Gróf Esterházy Móricz elnök üdvözölvén a gazdasági egyesület szép számban megjelent tagjait, megnyitja a közgyűlést. Reé Jenő alelnök tekintettel azon körülményre, hogy a veszprémi járás faiskola felügyelője ezen állásáról leköszönt és igy a faiskola felügyelet ideiglenesen már is a gazdasági egyesületre, illetve titkárára ruháztatott át, indítványozza, hogy a veszprémi járási faiskolai felügyeletnek véglegesen a gazdasági egyesületre leendő átruházása iránt a vármegyéhez átirat intéztessék. Az indítvány elfogadtatott. Titkár jelenti, hogy f. évi augusztushóban több érdeklő mozgalmat indított arra nézve, hogy az „országos magyar gazdasági egyesület" által a phylloxera elleni védekezés tanulmányozására Erancziaországba rendezett tanulmányi kirándulásra a vidék is küldjön ki egy képviselőt, kinek útiköltségei közköltségen fedeztessenek. Ezen mozgalom eredményeihez képest Sáner János egyesületi tag Erancziaországha csakugyan kiküldetett, kinek útiköltségei részint egyesek által, részint pedig a vármegye közönsége által 150 frfc kiutalásával fedeztetett, azonkívül ezen czélra a gazdasági egyesülethez rövid uton intézett kérelemre az elnökség által 50 forint utaltatott ki. — Kéri ezen előterjesztés után a közgyűlést, -hogy az elnökségnek fennti czélra a már jelzett összegről szóló kiutalását jóváhagyni szíveskedjék. Az 50 frfc utalványozása jóváhagyatik. Titkár utalva a gazdasági egj'esület f. évi májushó 5 ik napján tartott közgyűlésének 19. szám alatti határozatára jelenti, hogy az egyesület által még a mult év folyamán kiirt, s folyó évi szeptemberhó végéig meghosszabbított pályázatra 3 takaréktűzhely érkezett be, melyek mindegyike nemcsak kőszén fűtésre, de egyúttal kenyérsütésre is van szerkesztve; kéri egyúttal a közgyűlést, hogy ezen takaréktüzhelyek elbírálása iránt intézkedjék. A takaréktüzhelyek megpróbálására s bírálásának idejéül októberhó 7-ik napjának reggeli 8 órája kitüzetik, s a tüzetes próbák megtételére, valamint a bírálat eszközlésére Purgly Sándor elnöklete mellett, Hegedűs József, Ányos László, Szalatkay István, Ihász Lajos, Nagy Károly, Perónyi Antal, Henel Károly,- Udvardy Gyula, Lakat Mihály, Tóth Ede és Szauter Ignácz egyesületi tagok, mint biráló bizottság kiküldetett. Titkár beterjeszti az egyesület faiskolája, méhészete, s amerikai szőlőtelepének jelen állására vonatkozó jelentését, s kapcsolatban előterjeszti az igazgató választmánynak a jelentésre vonatkozólag a közgyűléshez beterjesztett javaslatát. Titkárnak az egyesületi faiskola, méhészet s amerikai szőlőtelepre vonatkozó jelentése tudomásul vétetik, minthogy pedig nemcsak a jelentésből, de az egyesület, tagjai a helyszínén észlelt tapasztalatokból már többszörösen meggyőződtek arról, hogy a faiskola telepe ugy rossz, égvényes talaj minőségénél fogva, mint mély sziklák közötti fekvésénél fogva faiskolai czélokra nem alkalmas, a mennyiben ott különösen a nyári hőségek alkalmával a csemeték legnagyobb része pusztul el, elhatározta a közgyűlés, hogy a faiskolának más, kedvezőbb helyre leendő áttelepítésére nézve intézkedés tétessék, mely czélból teljhatalommal megbízza és felhatalmazza az egyesület elnökségét, hogy az eddigi faiskolai és szőlőtelep között fekvő úgynevezett „Lebírj" csárdát a hozzá tartozó földterülettel együtt a cultus ministertől lehető méltányos árért sjzerezze meg oly czélból, hogy az egyesület faiskolája s méhészete azon területre áttelepittessék. A „Devecser vidéki gazdakör" f. évi május hó 2-án tartott közgyűlésének V. számú azon határozata, melylyel az egyesületnek megküldi azon pontozatokat, mely alapon a gazdasági egyesülettel ismételve 6 évre csatlakozni kész — tárgyaltafcván: A „Devecser vidéki gazdakör" fent hivatkozott közgyűlési határozatával megküldött csatlakozási pontdzatok beható tárgyalása után a közgyűlés egy más s az egyesülettel különösen megállapítandó egyesülési pontozatok tárgyalását óhajtván, jelen csatlakozási pontozatokat a részletesebb tárgyalástól elvonja, s azokra nézve ezúttal határozatot nem hoz, értesitetni rendelvén azonbaD a „Devecser vidéki gazdakört" arról, hogy a gazdakör csatlakozási pontozatai egy a gazdasági egyesület által kiküldendő 5 tagu, valamint a „Devecser vidéki gazdakör" által hasonlóul kiküldendő 5 tagu bizottság által kölcsönösen s figyelemmel mindkét rész érdekeire ujböl szerkesztessék s terjesztessék be a tárgyalás alapjául, s midőn erről a Devecser vidéki gazdakör értesíttetni határoztatott, ezen bizottságba egyúttal Pöschl Károly, Szabó Imre, Lakat Mihály, Hegedűs József és Perényi Antal küldettek ki, felkéretvén egyúttal a Devecser vidéki gazdakör, hogy a csatlakozási pontozatok kölcsönös megszerkesztésére saját kebeléből hasonlóul egy 5 tagu bizottságot kiküldeni s arról a gazdasági egyesületet jó időben értesíteni szíveskedjék. Tárgyaltatott Veszprém vármegye alispánjának a gazdasági egyesülethez intézett azon átirata, melylyel a földmivelésügyi m. kir. ministerium által a „Pápai gazdakör"-nek megerősítés végett közvetlenül a ministeriumhoz felterjesztett alapszabályait véleményezés végett átküldötte. Ez ügyben a közgyűlés következő határozatot hozta: Tekintettel azon körülményre, hogy a veszprémmegyei gazdasági egyesület által járásonként alakítandó gazdakörök felállítására nézve a gazdasági egyesület alapszabályainak 22—24 §-ai megfelőleg intézkednek, mely alapon a „Pápai gazdakör" már az 1882-ik óv folyamán szerveztetetfc is, tekintettel továbbá arra, hogy a „Pápai gazdakör" által a gazdasági egyesület mellőzésével és tudtán kivül szerkesztett alapszabályok szerint a gazdakör magát a gazdasági egyesülettől tökéletesen függetleníteni és a gazdasági egyesület által nem érthető okok miatt különválasztani akarja, és a vármegye területén mint egészen önálló és a gazdasági egyesülettől teljesen külön testület kivan működni; végül, a közgazdászat érdekeinek fejlesztésére irányuló gazdasági egyesületi működések és törekvések kellő figyelembe vételével tekintettel arra, hogy ugyanazon vármegye területén a megyei gazdasági érdekeket felölelő gazdasági egyesületek mellett kisebb működési körre önálló és a megyei gazdásági egyesülettől egészen függetlenül szervezkedett kisebb gazdakörök, vagy particuláris egyesületek nemcsak a gazdasági egyesület egész vármegye területére kiható működésére bénitólag hatnak; de egymástól is elvonván a közgazdászat fejlődésének elérhetésére máris anynyira szükségelt erők és az érdekeltség tömörítését, a czélba vett sikeres eredményeket minden tekintetben kétségessé és bizonytalanná teszik; — a gazdasági egyesület a „Pápai gazdakör" által beterjesztett alapszabályokat feleslegesnek tartja és azok megerősítését már csak azon oknál fogva sem véleményezheti, mivel ugyancsak a pápai járás területén 1882-ik évben alakított gazgakört a gazdasági egyesület a közügy érdekében továbbra is istápolni és ientartani szándékozik. Titkár beterjeszti a vármegye területén szervezendő „Hadsereg ellátási szövetkezet" eszméjére vonatkozólag beérkezett, és a szövetkezet eszméjét kivétel nélkül .helyeslő nyilatkozatokat, és kéri a közgyűlést, hogy a megalakítandó szövetkezet mikéntjére nézve végleges határozatot hozni szíveskedjék: — A gazdasági egyesület a vármegye területén szervezendő „hadsereg ellátási szövetkezet" létesítésére nézve végleges elhatározását a folyó évi deczemberhóban tartandó közgyűlésre halasztja el, egyúttal titkár megbizatik, hogy az országos magyar gazdasági egyesületet az egyesület nevében kérje fel arranézve, hogy a szövetkezet könnyebb megalakithatása és ugyancsak annak tüzetesebb megismerhetése végett a deczemberhóban megtartandó közgyűlésre a szövetkezet ügyvivőjét az egyesület költségére kiküldeni szíveskedjék. Az 1890-ben Bécsben tartandó általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyarországi rendező bizottságának azon átirata, melylyel a gazdasági egyesületet a kiállításban való részvételre, valamint annak sikerére a gazdasági egyesület hathatós támogatását és közreműködését kéri; — tárgyaltatván : A közgyűlés a rendezőség átiratát örvendetes tudomásul veszi, melynek sikerére az egyesület hathatós támogatását örömmel és egész készséggel felajánlja, ezúttal elhatározza, hogy az említett kiállításon a vármegye területéről egy nagyobb gyűjteményes kiállítással is részt fog venni. i A

! magyar irodalom veteránja. Ötven év még a bölcsőtől számítva is figyelemre méltó számot képvisel az emberi életben; de ha ez az ötven év csak kétharmadát teszi egyes ember életének, a ki azt bárminő pályán eredményt felmutató, buzgó munkásságban töltötte el, minden esetre oly érdemeket tüntet fel, melyet a jobb és nemesebb szivüek lehetlen hogy ne méltányoljanak. Nagy és halhatlan nevü Köleseink mondta: „minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény". Lauka Gusztáv a magyar irodalom veterénja, ez évben éri el ötven éves irói jubileumát, és ide s tova tiz éve, hogy mint Torontálmegye tb. főjegyzője nagy életkorának erejét lelkiismeretesen felhasználva, megyénk érdekei tekintetében is oly buzgó munkásságot és hasznos tevékenységet fejtett ki, hogy nemcsak a közszeretetet és elismerést vivta ki személye részére, egyszersmint ismert szerénységében is, soha fel nem mutatott igények nélkül régibb és ujabb érdemeinél fogva, keresetlenül is felhívta a megye közönségét hogy ötven éven át a szépirodalom terén már. országosan is elismert eredménydús munkásságát, és a megyében, a melynek csaknem tiz even át hű munkása és igaz fia volt, a közreható és elismerést érdemlő tevékenységét méltányolja. A ki szépirodalmi viszonyainkat ismeri bizonyosan tudni fogja, hogy.e pályán koszorúkat szerezni igen, de anyagi tekintetben előnyös jövőt biztosítani magának, vajmi kevés magyar irótiak sikerült. Nem mondjuk, hogy Lauka Gusztáv szépirodalmi munkáinak becsértékénél fogva, anyagi tekintetben is nem lett volna jutalmazva, de a jelen időszaki követelmények mellett még se gazdálkodhatott meg annyit hogy irodalmi munkássága anyagilag kellőleg méltányolva lett volna, de ismert jó szivénél fogva soha nem is tartozott azok közé, a kik humanistikus és közművelődési czélok és szegéuyebb sorsú honfitársai segélyezésétől zsebeiket elzáijak. Róla nyugott leikiismemerettel elmondhatjuk, hogy annyi évek során keresztül minden idóben és minden viszonyok között, hazájának hü és munkás fia volt, örömeiben és szenvedéséiben részt vett, a legnehezebb napokban is hazafiúi kötelességeinek eleget tett, de szegény maradt. A régibb országos és ujabb megyei érdemeinek méltánylása és jutalmazása tekintetéből összeült bizottságnak, nem lehetett tehát más feladata, minthogy az érde" mos férfiúnak a haza, irodaiam, és megye erdőkében tett eredménydus mánkásságát, nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is megjutalmazza. A bizottság álltai kellően megismertettett törekvéshez mellékelt •/. alatti aláírási ivet azon kéréssel juttatjuk czimedhez • hogy az minél nagyobb körben köröztetni, barátainak és ismerőseinek ajánlólag és pártolólag felmutatni, mentül több aláírókat szerezni és azt a begyült összeggel együtt eredménnyel vagy eredménynélkül is, a bizottság elnökéhez f. é. S'eptember kó i-ső napjáig bebüldeni szíveskedjék. (A nemes célra lapunk is elfogad adományokat.) bizottsági elnök. KÜLÖNFÉLÉK. — Veszprémvármegye közigazgatási bizottsága, a megyei közgyűlés első napjának délutánján tartotta meg gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt rendes havi ülését. A rendes szakelőadókon kivül jelen voltak : Ányos László, dr. Bezerédj Viktor, báró Fiát/t Pal, dr. Fenyvessy Ferencz, Kemeness Ferencz, Kenessey Pongrácz, id. Purgly Sándor, Szabó Imre, Ihász Lajos bizottsági tagok. Az alispáni havi jelentés rendes állapotokat jelzett. Takács Ádám árvaszéki elnök havi jelentését, mely szerint a fogalmazói szakban egyetlen resTÁRCSA. • BORONGÓS ÖSZI ÉJJELEN*). Előttem a néma fehér papír; Agyamban annyi setét gondolat, Mint fenn az égen zúgó szélviharban Egymásra tolult terhes fellegek. A vandorszél megrázza ablakom, S a hulló lombok bús elégiája Mint megszakadt húr végső sóhaja Keresztül reszket szivemnek redőin. Oly édes, fajó ez a hang nekem: Miként — ha sirba nyugvó jó anyának Fel- vissza szálló áldott szelleme Imázó gyermekénél megjelen; S konyet töröl, a multakról regél: Suttogva — bízzál, ne csüggedj, remélj! — Remény.— remény: lelkem kiégett. Koran lehullott fényes csillaga! Csak egy sugárt lövellj ez éjnek Gyászba vont kárpitján^ keresztül: Minőt — nem zengett még költő dala.. Végig ragyogva — bár egy pillanatra Szerelmem szét dúlt édenét: — Melynek rózs.ikkal átfont utján Párját keresve száll a gerle . , S az istenekhez vonz, emel fel A szív szeplőtlen gerjedelme — Csodás varázsu szent berek ! Hol van a papnő? hol az oltár? A vágyak egó veszta lángja, Ez égbe világló szövétnek?? — Hiába kutat téveteg szemem: Borongó ködbe vesznek a nyomok. Hol — kopár puszta, s összetört romok Elborzadok . . Eljöttem a valói E mezitlen, e marczangolt tetem: Felette károgó hollósereg ... S nincs irgalom! habár — az elhaló Ádáz kínjában felnyög, kesereg . . Vijjogva csap le a démon csapat: És — karmaik közt a sziv megszakad .. . . . Isten ! villám jogarod hol vagyon ? Hogy tétlenül boszuálló kezed: •í* •) Mutatvány szerionok „TtyaU Fulhök" ciimii ktjUepnény fúieUből. Elnézheted? e nyomorult tekén Mint üldözik —• ki mit se vétkezett ? Elnézheted az ármányt és merényt, Mely lesbe állva várja az erényt?! — Lámpám meglobbau: átkom súlya tán Vagy — zokogó nemtőnek szelleme; Ki, csalódásim zajgó torlatán Keresztül úszva, hozzám látogat És erősbb fényre éleszti a lángot?! Hogy ne lássam, ne nézzem ily setétnek Ezt a kufár, ezt az önző világot ?! Oh! te vagy nemtő: kinek ajkiról A vigasz balzsamát vágyom, lesem! Öleld kebledre izzó homlokom, Ringass, álomra édes kedvesem . . . — — És elvezet: hol dús virány terül; Pazar pompája illatot lehel . . . Megsebzett lelkem kéjbe szenderül, Kéjtől hullámzik e megcsalt kebel . . . Megifjul a már csüggedő erő: Csatára vágy . . ové a pálma érzi . . Szent czél heviti a harezok tüzén; Bar szirt hasítja, bár tövis ha vérzi . . Fel a magasba! mindig csak tovább; Hol az „ideál" fényes templomát Beragyogja a dicsőség koránya: S mint csüngő harmat rózsa levelén ; Ott álmodik az édes szerelem — •— Elringat: mint hajót biborhabok, Melynek vitorláin galamb pihen . . S künn -• elnémul a vihar orgonája; Hogy ne zavarja álmodó szivem. Uti napló. Irta GIZELLA. I. Sz. Fehérvártól,— Lees-Veldesig. (Folytatás.; Az ut igen érdekes, a Mura hol szélesebb, hol elhagyjuk, — majd visszatérve kísér, sok szép hídja, egyik lejtősen van építve, miután egyik parton magasabban áll, több vár, kastély, a hegyek mind üde zöldek. A koupéban találunk „Eisenbahn Blatf'tot, — melyben apró olvasmányok, hirdetések elég jól vannak összeállítva, Marburgnil % ssőlok igea wépek, csinos nyaralókkal, itt a Dráván visz keresztül a híd. Pöltschachnál a jó kocsik az állomáson, de meglehetős drágák, felhasználják az esős időt, melyben ideértünk. — Innen meredek völgy, melyben nagy mészógetések láthatók, úgyszintén nagy szőllőtermelések, ugylátszik a fíllokszerától még mentve vannak; a serpentin ufcigen mély, majd magas emelkedésre visz. Néhol! vöröses sima angol faj disznó csoportokat látni, melyek állítólag igen jók. I A felhők lassankint szét vonulnak, és az utolsónajpsugarak megvilágítják Rohitchot, mely a Wotch hegység alatt festői szép helyet foglal. — Szebbnél szebb 2 — 3 emeletes lakok sorakoznak egymásmellé, gondozott kertészettel mindenhol, a virágzó boglárka fák egész díszben vonulnak végig a sétányon, a magnoniák, a hársak is teljes virágzásban, pompás illatot terjesztenek, igen tiszták az utak. Igen jó zene-kar, változatos repertoirral mulattatja a nagy közönséget, kik között látjuk Strossmayert a kemény diakovári püspököt, ki talán ide jött felejteni, királyunk megleczkéztetését, — ott Garasanin, a volt bulgár minister is, átáljában horvát szellem uralkodik, miután a vendégek legnagyobb része vend és horvát, de a magyarok kis csoportja itt is össze tart, nem tagadják meg önmagukat. „Atters Ferdinánd" gróf 1882-ben állított emlék szobrához, mely a park felső részén emelkedett helyen, fenyők csoportja által két oldalt övezve áll, — mint egy oltárhoz lépcsőzet vezet, ő kezdeményező Rohitch szépítését, neki fő érdeme volt a fürdőhely emelkedésében. Az erdei utak mind igen jók, és hűvösek, számtalan patak csergedez mindenhol, — a gyógyforrások, erősebb ós gyengébb szénsav, magnesia, vagy Vas tartalmúak, mit kellemes inni, hisz szét küldik a világ minden részébe, — és a töltögatő leányokat, kik csinos steier dalt: énekelve ügyesen munkálkodnak, többen nézik a vendégek köió'l, sajátságosan vannak itt is, mint a zöldek munkálatánál is felkötve szoknyáik, — a derékon alul, körül tekercset képezve, — mi nem ép szépen veszi ki magát, különben sem csinosak a staierok, de nagyon jó indulatú, vallásos nép. — A fürdők mind igen szépek márvány kádakkal, kényelemmel berendezve, hideg fürdő uszodával, vízvezeték. A savó és kefir pavillon is látogatott, hol friss kecke tejet is isznak. — Szép nagy coursalonban, zongora, 5 fényes csillár, körül karzat szép főlep. A király látogatását arany betűs márvány emléktábla jelzi, — mig a poharat melyből a forrás vizet itta, — a könyvet és tollat melyei nevét irá, — díszes üveg szekrénykében látjuk. — Tágas kávéházakban még éjfélkor is sok a vendég, látszik, hogy Rohitchot nemcsak betegek látogatákják hanem olyanok is, kik csak szórakozást keresnek, A bazárban egész kis kiállítása a szebbnél szebb tárgyaknak, ezenkívül kisebb boltok, sátrakban is több „Kohitchi emlék" kínálkozik. — A „Jakli" kedvelt kiránduló hely, néhol kissé meredekebb, de kellemes hegyi séta visz erdős uton. Eenn a hegy tetőn csinos kis vendéglő, tekéző hely — ]és igen szép áttekintés egész Rohitch és környékére, 883 mtr. Donáti hegyre, mely a Juli alpok keleti részéhez tartozik, — s a többi erdős, szőlős hegység és helységre, melyeket vállalkozó turisták időnkint felkeresnek. A kápolna nem különálló, hanem egyik ház belsejében van, mely eredetileg úgylátszik nen>. is templomnak volt épitve, most azonban ren^ des misére gyűlnek ide. — Sok szép rózsa, és futó növények diszitik a verandákat, sűrű üde zöldfúggönyzettel borítva az oszlopokat, — és a futó rózsák is dus virágzásban ékeskednek. A nagy üveg házak gondos kertészetet árulnak el, cyklament nagy mennyiségben árulnak. Aneorid, Thermometer, mindenhol itt is. — A „Schulvereinnak" is nagy háza van, látni még a „Cyrill és Method" a nagy horvát püspökök tiszteletére rendezett ünnepélyek nyomait, a zöld fehér szinü lobogókat, s füzéreket — A rocitchi ezukrásznak van egy sütemény specialitása, apró gömbölyű málna izzel töltött könnyű piskóta tészta féle, — mely igen jó, — ezzel is kedveskedett nekünk egy szives kalauzunk, kivel itt találkozáuk, s kinek figyelme még erre is kiterjedt, bár egész éven át a tudománnyal foglalkozik, szellemes társaságában kedvesen mult el Rohitchon indőnk, — mig másik ismerőnk, megyénk kedvelt tiszteletbeli főjegyzője is készséges kísérőnek bizonyult. „Európa" szállodába meglehetős drágán fizettük szobáinkat, — mégegyszer a források körül szemléltük a reggeli életet, szivtuk az üde hegyi levegőt, aztán elbúcsúztunk ismerőinktől kik cyklamen s rózsával kedveskedtek még utolsó perczekben is, a „Ereischütz" szép áriája hangzott fel, midőn kocsiainkon elhagj'tuk Rohichot. Szép ut visz tovább, .mindig több komló termelést látunk; minden kis helységnél „postamt" felírást olvashatni, régi várak, kastélyok a hegyeken. A gabonát több * helyen kis csomókban kirakják a házak tetejére szárítás végett, ugylátszik itt már szűkebb a termés, mennél hegyesebb a vidék, annál kisebbek a köpék. — Czilli a Sann folyó partján szép helyet foglal, Steier második városa ez, mely Gráz után következik, igen nagy kiterjedésű és római nevezetességgel "bír Délkeleti részén Cilii vár romja emelkedik; állomásón a coupé ablakai alatt igen szép gyümölcsöt kínálnak,' gyönyörű epret és kis tányérkákon többféle csoportot. *— Onn&n ismét szóp> völgy' visz, keskeny hegyláncz között a Sann folyó kisér, több kis üdülő hegyek vannak elrejtve. Tüffer fürdő" szépen fekszik a völgy mélyében, piros házak kandikálnak a sétány felöl, me/y mel lett a vonat elrobog, és fenn a magas hegy-tetőn szép templom uralja a vidéket. (Folyt, köv.)