Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-10-06

még inkább elkeserítette, látván, hogy a kapituláció megtörténte után két gőzös cirkál föl és alá a Monostortól egész a Csillagvárig, ostromolván a rengeteg, bevehetlen, szüzbástyákat, mint egykor Jósne Jericho falait. — rettentő trombitaszóval fújván, fújván egész a megszakadtáig a — néphymnust! Ha azt a bombát a bástyán elsüthetném! . . Tehát még gúnyolódnak is. Milyen ^hangok ezek a mindig döntő Rákóczy induló után! . . Mintha a Bakouy-hegy egyet prüsszentene, s rája megvetésül egyet — arczomba köpne! . . Ah ! menjünk, menjünk innét, messzebb mint a világ vége, a temető éjjelébe." Valaki vállamra üt. Fölugrom. Megfordulok. Állásba teszem magam, és — salutálok. — Sírsz bajtárs ? . . — Hogyne sirnék ezredes ur, mikor még gúnyolnak is. — Hová fogsz menni ? —Talán haza. De hová is mehetnék f — Okosan teszed. Még ifjú vagy: folytasd, hol elhagytad. Tanulj. Én Francia országba megyek. Ha egyszer ügyeimet rendezhetem, s hallass rólam valamit: fordulj hozzám, nem hagylak el. — Óh köszönöm, köszönöm, az Isten áldja meg vitéz ezredes urat! Megvigasztalódva íérek haza. — Futócsillag lángja villant meg előttem ! És először csókoltam kezet a dicsőnek — és elváltunk. Én aztán ugy tettem mint tanácslá. Neki az iskolának, a kenyérszerzésnek ! Bevettek kispapnak. Egyetemre küldtek, hol négy évet töltöttem. Azután bolyongtam hol erre, hol arra a megyében. Tizenhárom évi vándorlásom után végre mindig közelebb és közelebb jutottam ama központhoz , honnét az igéret testté válhatik. Azt már el is feledtem, de most nem csak eszembe jutott, hanem folyvást mint prófétai ihlet csengett füleimben. A vitéz ezredes ur az emigrációból megjött! . . . A próféta itt van! . . Vájjon nem hagyta el őt emlékezete ? vájjon e poranyt — engemet — nem söpört-e le emlékezete táblájáról ? . . . Ugy reszkettem, ugy féltem ! . . Hisz sorsomat kezében tartá, mint maga az Isten ! . . Aggódó gyötrelmeim között egyszer jon egy lovas posta — hozván egy levelet. Alig egy óra múlva egy uri fogat állt meg házam előtt; kiszaladok a vendég fogadására. Nem ismertem meg. — Nem ismersz ugy-e ? Tizenhárom év jol szántott arcomon. A bánat még többet. De azért itt vagyok. Oseirrüek jogaiba helyezkedtem. — Ah kegyelmes uram.' Es most eljöttem: hogy igéretemet beváltsam. Isten akarta igy. Kineveztelek ugodi plébánossá ! Látod: hogy betudta váltani szavát: gróf Esterházy Pál.! Egy költemény története A császárfürdö nagy gyógyudvarában sokat beszélhetnének az öreg platánok az elmúlt szép napokról, midőn a fürdő tetőpontján állt virágzásának. Ez a hatvanas évek elejére vezethetők vissza, midőn az akkori bérlök: a Bérger-testvérek, de főképp az egyik testvér, Vilmos huszár főhadnagy ügyszeretete és müérzéke egész kis paradicsom kertté alakította át, az előző években kissé elhanyagolt császárfürdőt. Ekkor, 1861-ben, létesült az addgi népfürdő helyén az első ásvány gőzfürdő, továbbá a női födött és az uri nyitott uszoda alakította át az elhanyagolt parkot a Dunaparton. A két uszoda kedvencz fürdője még ma is a mindkét nembeli vendégeknek. Ez időtájt képviselve voltak a császár-fürdő látogatói közt a testvér fővároson kívül, Arad, Baranya, Bács-Bodrog, Tolna, Baranya és Torontá! vármegyék, sőt Erdélynek némely vidéke is. Ez évben (1861) nyiltak meg az éveken keresztül nagy kedveltségnek örvendett szerdai tánczestélyek. A nagy gyógyudvart kipallózták és karfákkal láttak el. De még ez sem volt elég a nagy számmal megjelent vendégek befogadására, tehát hozzávették a fedett csarnokot is, mely nappal rendesea étkező tennül szolgált és szolgál ma is. Tánczhelyiséget képező padlózat körül felállított asztalokon szolgálták ki az étkező vendégeket. A táucvigalmak fővárosi látogatóinak kényelmére a Duna-gőzhajózási társaság egy hajót bocsátott rendelkezésre, mely éjfél után két órakor szállította át a vendégeket a jobb partra. Két óra után a fürdőben lakó vendégek zöme is nyugalomra tért, de azért maradtak még mindig vissza mulatók, kik Patikárus Ferkó, Kecskeméti Károly, Bunkó Ferenc vagy Sárközy Ferenc lelkesitő-andalitó zenéje mellett világos virradtig jáiták a táncot. A következő 1862. év nyarán gyöngélkedő állapotom miatt a császárfürdőben fogadtam lakást, hogy naponkint való fürdéssel enyhítsem bajomat. Lakásom a nagy gyógyudvar emeletén volt; az orvos eltiltott a tánctól és a bor élvezetétől is. Szerdát kivéve, a hét minden napját kellő nyugalomban töltöttem; szerdán azonban nem alhattam a vigalmi zaj miatt, tehát rendesen lementem a vigadók közé, azonban sem a táréban nem vehetvén részt, sem a borozókkal nem tarthatván : untam magamat. No, gondoltam egy izben, majd szerzek én magamnak mulatságot, ha a mások rovására is. A gondolatot tett követte. A következő kis pajzán költeményt vetettem papírra : Bál virágok. Felgyujtvák a lámpák, A táncot is járják A hősök, daliák. Nini, ki az ottan, Jó nagyokat dobban, Mindig jobban-jobban. A jó kedve ormos, Béla az a Kormos, A tánca viharos. Itt is van valaki, Ugyancsak rakja ki Ki más mint Dalmady. Ott meg Rózsaági, Döcög mint a rosz vers, Jól meg lehet látni. Hát Kempelen Győző, A táncban nem győz ő Bár kedve kitörő. A hires udvarló, Richard aki Szabó, Éppen ide való. Pillant. Oszlopok, szobrok, gazdag aranyozással, régi nagy festészetek vászonra mintegy fuggonyzet, — freskók és dombormiivekkel. Fehér és fekete márványnyal van kirakva az egész padlat, ós a kriptában mystikus fény honol, a nagy üveg ablak függönyzetén keresztül a mint a külvilágosság át hatol, s mint egy ravatal, melyhez lépcsőzet vezet, oszlopok kozt van Húsvétkor a szent sir, s ekkor három nap nyitva áll az ájtatos hivők számára is. Ott vannak még az elhaltak bebalzsamozott szivei is tartályokban rács mögött. — Gráznak különben 24 temploma, a 25-diket, állítólag a legszebb, most épitik. A városban számtalan régi ház, még 16. századból, árkádokkal, csirádákkal, freskókkal és dombormiivekkel, meteorológiai jegyzetekkel, török időre emlékeztető felirat vagy alakokkal. — A „vasházban," milyet most Budapesten is építenek, van a „magyar olvasókör". Különben számtalan szobor a tereken, szép kutak, nagy kocsi és tramway forgalom, a lánczhidról, mely a Mura két partját köti ÖSSZP, még láttuk azon propeller romjait, mely Június hóban oly szerencsétlenül járt, a hídhoz csapódva, — számtalan ember élet esett áldozatul. Csinosak a most felállított uj „hirdető oszlopok" — gömbölyű torony alakban, homályos szines üveg lapokkal, felül órával, este fényesen kivilágítva, melyek a mi fővárosunknak is díszéül szolgálnának. — Különben Grát nem drága, a kórnyéknn különösen igen olcsón nyaralnak, lakásért, reggelivel havonkint 10 kr.-ért is lehet kellemes helyen időzni. — A fehérneműt többnyire a szabadban az udvarokon uiritjik, % köteleket hirouiiorot lortui Nem virág, mely nem nyil, Mond Beniczky Emil És repül mint a nyil. Hát kis Bodor Károly Mire való oly Nagy szelet csinálni? Itt meg Balázs Frici, A lépése pici, De nagyokat sóhajt. Mély, fekete gyászban, Ott egy honleány van. Úgy fárad a táncban. Emitt meg a másik, Fél-gyász van csak rajta, Ez is táncra vágyik. „Sokan vaunak, nagyon sokan, Nem tudom én melyik nagyobb Csak áldom az istenemet," Amiért köztük én nem vagyok. Ezt a költeményt kinyomattam Poldini Ede egyetem utcai könyvnyomdájában 25 példányban. Szerdán délután odamegyek, hogy átvegyem a példányokat. — Lefoglalta a rendőrség! szólt a nyomda-tulajdonos. — Az én költeményemet ? Kérdeztem nem kis meglepetéssel. — Éppen a/.t, nyertem válaszul. Megtekintettem a censura-könyvet. A költemény kefe-levonatát Matlekovits sajtóügyi rendörbiztos vette át. Futottam a rendörséghez. — Mi kifogása van önnek az én költeményem ellen f ezzel a kérdéssel rohantam meg a kedélyes öreg urat. — Nekem éppen semmi, szólt nyugodtan Matlekovits. — Hit akkor? kérdeztem egészeuelképedve. — Ugy történt a dolog szólt a rendörbiztos, hogy amikor elolvastam a költeményt, hangos kacajban törtem ki. Erre társaim kérdezték, hogy mi hangolt engem ilyen jó kedvre. Felolvastam nekik is a költeményt. Mindnyájan kacagtak rajta, de aztán elkérte tőlem a nyomtatványt Pulcz ur, s lefoglalta, ö tudja miért ? Pulcz úrhoz siettem s kérdést intéztem hozzá, hogy miért foglalta le költeményemet. — Politikai tendenciája miatt, szólt a biztos pedáns komolysággal. — Az én költeményem politikai tendenciája miatt ? — Kérdeztem a legnagyobb fokú meglepetéstel. — Valóban nem értem. — Annál jobban értem én. Ön ra akarja beszélni a közönséget, hogy ne táncoljon. — Eszem ágában sincs, uram, szóltam megkönnyebbülten. De lássa ön, szenvedélyes táncos vagyok magam ís, azonban betegeskedésem miatt nem áldozhatok ebbeli szenvedélyemnek. A szerdai táncvigalmak zaja miatt nem is alhatván, kénytelen vagyok ébren tölteni az éjjeleket. Ezért a magam mulatságára irtam a kérdéses költeményt, mit bizonyít az is, hogy mindöszsze csak huszonöt példányban nyomattam ki. Erre aztán felszabadította Pulcz ur költeményemet a tilalom alul. Este hét óra tájban a színházba indulván, találkoztam Krajcsik Feri batátommal, ki a császárfürdöi táncvigalornba indult. — Feri, szólitom meg őt, vidd át ezt a példányt, a többit majd magam viszem át, előadás után. Ezzel elváltunk. Éjjel 11 óra tájban^érkeztem a csás cárfürdöbe. Már ekkor egész forgalom volt ott, csoportok képződtek s ezek egymástól vették át a költemény egyetlen példányát. Megérkezésem után azonnal kiosztottam a többi 24 példányt. Annyira fokozta ez. a csekélység a vigadó közönség jó kedvét, hogy a mulatságnak csak a fölkelő nap vetett véget. Igy mulattunk akkor a császárfürdö öreg platánjai alatt. KÜLÖNFÉLÉK. — Király Ő Felsége névnapja alkalmából városunk középületei lobogódiszt öltöttek, — a főtemplomban pedig ünnepélyes mise tartatott, melyen'Néger Ágoston apát plébános pontificalt fényes segédlettel. — A misén megjelent a honvéd.--égi, városi és uradalmi tisztikar, a kir. járásbíróság, szolgabiróság és állami hivatalok főnökei, a polgári leányiskola növendékei a tanári karral, és nagyszámú közönség. — Br. Hornig Károly megyéspüspök, ki megyénk egy részében az idén szolg Utalta ki a bérmálás szentséget, — Pápára jovö tavaszszal jö hasonló czélból. — Városunk ez alkalommal először fogja tisztelni a megyés püspököt falai közt. — & tnegyegyülés. Októberi rendes -közgyűlése megyénknek "hétfőn, október 7-én veszi kezdetét. Előzőleg az állandó választmány készíti elő a gyűlés napirendjeié kerülő ügyeket, s tesz véleményes indítványt felettük. A közgyűlésre egy interpellatio lett bejelentve Fenyvessy Ferencz megye biz. tagtól. Az interpellatio a budapesti hírlapoknak azon a nyár folyamán megjelent tendencziozus hircre vonatkozik, mintha Veszprém megye nem fuette v<_lua meg Róna s?obrásznak az új megyeház ugy nézett „ékítményeinek" árát és azért ma is tartoznék és perben állana. Egy-két lap hozott ugyan már czáfolatot, de ez — épen a megye johirneve érdekében — helyesebb, ha a vármegye legilletékesebb fórumán, a közgyűlésen adatik meg. — Az eddig ismert napirendből érdekesebb tárgyak : — a belügyniinister tobb fontos leirata, azután Bereg megyének átirata a honfoglalás ezredéves megünnepléséről— mely átiratnak szellemét megyénk bizonyára magáévá leszi és maga' részéről is íelir az or>z Jggyüléshez, hogy — történjék már ez irányban is valami; — Zólyom megye a szenvedő váltóképesbc'g korlátozása iránt irt át, melyre nézve véleményünk az, hogy megsüzgetendö lenne az országgyűlésnél, az ott ugyan e célból már három év előtt elfogadott határozati javaslat érvényesítése; Győr megye kérvényét a kir. tábla iránt csak feltételesen támogathatja érdekelt vármegyénk; — Nagyvárad kérvénye a jogakadémiákat illetőleg összefügg a jogi szakoktatás reformjával, mely érdekes eszmecserét provokáltat szakkörökben ; — több előterjesztése van árvaszékünknek ; — Pápa városa pedig nyugdijszabályzatának tervezetét küldte fel a közgyűlésre, a közmunkaváltság leírása iránti kérvényével együtt. — Megyei ünnep Veszprémben. Veszprém vármegye tudvalevőleg Vastagh György festőnél megrendelte új székháza díszterme számára Deák Ferencz és Széchenyi István gróf arcképeit. E képeket kiváló művészünk mar elkészité, s most azok leleplezése bizonyos ünnepséggel lesz egybekötve, melyet az e havi megyegyülés f ig elhatározni. — A pápavidéki közművelődési egyesület érdekében megyénk alispánja a járások föszolgabiráihoz. ugy Veszprém és Pápa városok polgármestereihez a következő körlevelet ihlette: A hazában máiszámos vidéken oly áldásosán és közmegelégedésre mükodö kö?müvelödési egyesületek példájára és népünk szellemi színvonalának emelése czéljiból Pápán is alakult az 1886. évben egy ily egyesület, Pápa vidéki közművelődési egyesület név alatt, s az miután alapszabályai a magyar királyi belügyministerium részéről jóváhagyva lettek, hazafias működését meg is kezdette. Az egyesület részéről a pártolásra vái megyénk közönsége is felkéretvén, a kellő számban rendelke7ésenue boc^ájtott gyűjtőiveket és pedig egy példányt tekintetes ur részére, egy-egy példányt pedig a hatósága alatt álló kozség-ek részére kiállítva, mellékelve azon felhívással küldöm meg tekintetes urnák, hogy az aláírási iveket a községek bíráinak adja ki, saját részéről is gyűjtsön tagokat, harson oda, hogy községei ezen egyesületnek akár alapitó, ak.ir rendes tagjaivá beiratkozzanak s az eredményről hozzám a gyűjtő ivek beadási mellett az év végéig tegyen jelenléyt. — Veszprém, 1889. évi szeptember hó 29 tr. Véghely Dez-Í-, k'rilyi tanácsos, alispán. — Gyáa^niise Ililnap h.é<fon reggeli IO órakor a helybeli szt. Ferencz rendi templomban az aradi vértanukért requiem fog tartatni, liire vonatkozólag a következő gyászjelentés adatott ki: Az aradi vértanukért. Már 40 éve. Nagy idő, hosszú idö a kegyelelnek. Nagy idő, hoss?ú idő a nemzet megaláztatása tűrésének. Az. aradi Golgotha bitofái elkorhadtak s a földben nyugvó félistenek csontjai porrá vahak. De emléküket őrzi a nem/ti geniubZ kegyeiette', mely dicsfényt von a marlyrok sírja folé . . . Mig magyar él a hármas bérc/.ek honában, mig magyar szív dobog e -veráztatta földön, addig szent lesz e nap itt — egy megölt nemzet vértanuságának megszentelt emlékünnepe. Pápa város közönsége is mepünnepli e gyásznapot. Folyó 1889 évi október 7-én délelőtt 10 órakor a szent ferenezrendi atyák ttmplomában ünnepélyes gyás^isteni tisztelet tartatik. — Ezen gyááüüonepélyre Papa város hazafia-; közönsége valláskülönbség nélkül tisztelettel meghivat ik. — A neauetnek Aradnál 40 év előtt kiszenvedett 13 vértanúja nyugodjék békén a hant alatt, ne zavarja meg álmaikat a nemzet értük fájó siralma. A vértanúság diCí.fénA'évtl övedzett lelkeiknek fényeskedjék az örök világgsság! Amtn ! — ii köaigj,sgatá3 reformjának nagyfontosságú kérdése, a kormány által napirendre tűzve, foglalkoztatja most állandóan az egész közvéleményt. A megyék területeinek megfelelő beosztása, az állami tisztviselők pragmatikája, az egyes megyei járások megfelelő helyes beositása és kikerekitése, az összes közhivatalok áthelyezése egy-egy közös központba, a községek újjászervezése, az állami közigazgatási tisztviselők hatáskörének kiszabása és fizetésük rendszeresítése, egyidejűleg az autonom testületek felügyelete s ellenőrzési jogának körülírása s végre mindezen s esetleg más anyagi törvényeknek megalkotásán fölül a felső közigazgatási bircság létesítése, mind oly nagymérvű feladatok, melyek egynémelyikére még a statisztikai adatok nincsenek együtt, ugy hogy ezen törvényalkotások a belügyministerium legserényebb munkálkodása mellett is tobb ülésszakon át fogják az országgyűlést foglalkoztatni. — Uj lap Papán. A dunántúli ev. ref. egyházkerületnek Léván tartott közgyűlésében elhatároztatott egy egyházi és iskolai szaklapnak Pápán megindiláía ás egymás fölé magasra húzzák, és igen fehér a mosásuk. — A szarvasmarhát különfélekép fogják be, hol mint lovat felkantározzák, vagy csak szarvnál, vagy szügyüknél húznak. — A tejet kora reggel kis kézi tolókocsikon hozzák a vidékről és az asszonyok, — különben szinte kutyák is húzzák a zöldséges kocsikat. ! — Gráznak 100,000 lakossága, sok ligetei szép épületek, olyan élénkség és forgalom, mindenhol elegáns közönség „egész kis Bécs" mondám egy ide való főhadnagy jó ismerősnek, kivel véletlenül találkozva, kísérőnk maradt. Hetekig naponta más és más közeli szép kirándulásra lehet menni, oly változatos a környéke is, — nagy bucsu járó helyek egyike „Maria- Trost," a közeli fürdők, Tobelbad, és Radegund az 1446 mtr magas Schökkel alján, — még a kogelek is mind turista porthiek. Nem csodálom hogy ugy szeretik e szép várost, van is 2000 nyugalmazott katonatiszt, kik sans-géne esernyővel járnak, de ez a szám hogy 4000 özvegy is van, — ez kissé szomorú statisztika. Jó landaueron kis órányira van „Schloss Eggeuberg", mely már azért is nevezetes, hogy főtornya az „idő", a saroktornyok a „négy évszak," 365 ablaka, 52 szobája és 12 főajtaja,— igy az óv jelzése. Udvarain csínos „Brunnen grotte", — második emeletben 26 gyönyörű szobát mutatnak telve freskókkal. A nagy teremben nehéz drága csillárok, a 12 hónap allegóriája a fölepen, és fehér, fekete márány koszka padlat, roppant nagy tömör arany dombor hímzésekkel, az Eggenberg herczeg, ozimereivel, melyek nagy szárnyas ajtók helyére vannak kifeszítve és 220 évesek. Miiik teremnek égess, felt japioi porcelánnal kirakva. Eggenberg herczegek arczképei is itt vannak, kik épitettették 1610-ban e szép kastélyt, de a család kihalt, s Herberstein grófok birtokába jutott, kiknek képei szinte itt vannak és idöszakonkint az I. emeleti részt lakják. Mária Theresia is volt itt vontlégül, most is ugy van berendezve hálótorme, mint ö lakta, gyönyörű faragott menyezetes ágy, régi üveg vázák, vieux-lacc szekréuykék, ós selyem kárpitozással, a fölepen idylli freskókkal. —- A concert teremben a zenei tableaux, — a kártya szobában a játék — az éttermekben, — vadászat, csendélet és theázó csoportok, a tánezteremben mulatozó párok, — ós igy végig vagy 200 freskó dísszel. Régi értékes álló óra, gyönyörű berakott rokka, — cziradás kályhák és sarok fali diszek régi porczelláunal felrakva. A párifi kiállításon vannak a hiányzó képek s egyéb tárgyak. A korridorról a kápolnába jutni, melyben Canovátol műemlék van, A kastélyban vezető hid alatt, hajdan vizmedenezók helyén, most fris füvet legelnek a szarvasok, és szelídebb szemmel néznek az idegenre, mint a mogorva castellán, ki kalauzol bennünket. Gyönyörű gesztenye allééból Mérve, még nagy kiterjedéssel bir a park, és közelben van az ^Eggenberg" hideggyógyviz intézet. Kedvelt kiránduló helye a grácziaknak a „Hilmteich" tramwayn fél órai utj hol a kedves tavon számos ladikázó, a partiak pedig mulatoznak, mint hemzsegnek a halak a nekik dobott zsákmány felé, mit oly mohón ikapdosnak, egész halhullám verődik fel csattogva a konczért. Szép parkírozása van, kedves erdeje, katonazene a Restaurationál, mely tornyos, emeletes, csinos yerwadas tok, és rendesen szép nagy közönség gyülhelye; a tavat téleu korcsolyázásra használják. Innen szép erdei ut vezet a „Hilm warfce"-hoz, mit csak tavaly építettek Kleinochek János gráczi polgár kezdeményezésére, kinek különben az egész „Hilmtoich" körül sok érdeme vau. A „Hilrnwu-to" 30 mtr magas négyszög építmény, — Gráz Eiffel tornya, — 182 lépcső vezet fel 9 fordulattal, hol mindig ülőhelyek kínálkoznak, és végig karfa vezet. Az ablakok homályos üveggel vannak ellátva, hogy az áttekintés csakis a magasból lepje meg az érkezőt. Es e czélt el is érték, miután a körülfutó erkélyről nagyszerű panoráma van Gráz és egész vidékére. Miudeu oldalról más irányban, más képet látunk, alig birunk megválni e szép látványtól, s ha mindebben miniatűr színezésben akarunk gyönyörködni, az ott elhelyezett, gömbölyű homorú tükörre tekintünk, mit fordíthatunk kedvünk szerint, minden oldalra, és e keretbe szoritva, — végtelenül kedves a kép. A torony legfelső részébe már nem bocsátják az idegent, melynek alakja hasonlít a pekkingi toronyhoz, s hogy fantasiánk teljes legyen, megszólalnak az „aelos hárfái" a szines üveg harangocskák, oly tiszta csengésük ez üde légben, -- itt is az irány ós időmutatók, az idegenek nevei számára ékes könyv, — a szomjasoknak különféle hü.oítő a jégszekrényben, — fényképek csopörtjn, — és igy mindenről van gondoskodva, hogy az egy óv alatt 3700 látogató, elégedetten hagyja el Hilmwartet. — Egy órai séta innen „Mária Grün" búcsújáró hely, ez egy festői szép kis zúg hegy oldalba ékelve, sürü lomberdővel körítve, hol még a 16. században remetelak volt. Idővel fogadalmi templomot építtetett egy vendéglős azon helyre, hol születendő gyermeke, kinél neje élethalál k<-zt lebegett, — »az .első követ fogja a földre f>jteni," - és az alapitó pár arczképei is a templomban láthatók. Közelben egy nagy „kőpyramíson" hosszú versben van e történet bevésve, mig másik oldalon Bonaparte Lajos luCüAj.i, — kinek e kis idyll kedvencz heh-ét képezó. Feljebb kereszt áll és széio Mária szobor a templom mögött. Igen látogatott hely, — lelki és testi üdvnek lehet eleget tenni, miután a jó kis vendéglőben, hol utódról utódra bírják e helyet, — számos látogató van naponta. — A „Sfcadt-theater" resfcauratioja fényesen világítva, telve szép publikummal, a szabadba körül az asztaloknál, — mindenhol sör és sör, de a „Retzer" osztrák bort is kedvelik, mely kellemes savanyu. Itt találkoztunk ismerősökkel, kik Radegundba siettek, egyátalán sok az idegen, kiket mindenhol meg lehet ismerni A kedélyes étkezésnél borzasztó zivatar zavart meg, mindenki igyekezett födél alá, csak ugy kopogott a tetőkön, — mire azonban hazatértünk, az utczák ismét járna* tokká lettek. A harangok szép zúgása kora reggel ájtatos fohászra int, aztán pedig csomagoljunk, és elhagyjuk „Hotel Elefant" e nagy kiterjedésű, régi szállodát, hol igen jó szobáink voltak, és megelégedésünkre szolgáltak, — Elhagyjuk Gráczöt, e szép, nagy várost, mely mindenkép megnyerte tetszésünket, népe előzékeny, vallásos, szives, mi igen jól hat áz emberre, midőn idegennek érzi magát. A „Bahnhof Restaurationál" kedélyesen ebédelve, — folytattuk utunkat grazi ismerősünkkel, ki hozzánk csatlakozott rövid időre. (Folyt, köv.)