Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-09-15

gendő lesz egyszerűen csak az igazoló választmány előtt akár szóval, akár írásban jelentkezni. — egyidejűleg tudomására hozom azt ís, hogy a névjegyzék összeállítására alapul szolgáló adóhivatali kimutatások hivatalos helyiségemben folyó hó 17— 24-ig a hivatalos órák alatt betekinthetök. Veszprém, 1889. évi september hó 9. királyi tanácsos, alispán. Köz egészség. Élénkebben és behatóbban, mint valaha, foglalkozik kormány s közvélemény a közegészségügygyel. Teleki Géza gróf belügvminisztet lankadatlanul látogatja a közintézeteket, vizsgálja azok működési képességét s hajlamát, megkeresések, leiratok s intések követik egymást. Bizonyítékaiul szolgálva ama mély komolyságnak, melylyel a miniszter az ügyet vezeti, megkövetelvén, hogy mindazok, kik arra hivatvák, azt ugyanoly komolysággal gondozzak és ápolják. Megelégedéssel veszünk tudomást az erélyes tevékenységről : czélszerünek tartjuk az ügy érdekében, hogy a társadalom figyelmét is felhívjuk s rátereljük az egészségügyre. Az állam sem tehet mindent, intézkedései csak a szegénysorsuak gyámolitására irányulhatnak; a tehetősebbeknek saját maguknak kell magukon segiteniök. Most, hogy az ország határain belül a zónatarifía a távolságot úgyszólván teljesen elenyésztette, Budapest meglátogatása oly olcsó s kényelmes vállalattá lett, hogy mindenki, a ki a magasabb tudás és tehetség forrásait, melyek a fövársoban csergedeznek, fölkeresni óhajtja, arra könnyen s az eddiginél sűrűbben határozhatja el magát. E körülményt az egészség általános és tökéletes ápolásának szempontjából kell mérlegelni és figyelmeztetni a közönséget, hogy nemcsupán súlyos megbetegedéskor, mikor az utazás különben is fölötte bajos, hanem könyebb esetekben is, midőn kevesebb fáradsággal jár a betegnek a fővárosba szállítása, látogasson el a fővárosba az itt lakó szaktekintélyek és mintaintézetek fölkeresésére. Nevezetesen a testegyenészet, a vizgyógyászat terén nincs Budapestnek párja. Hány gyermek megy tönkre csak azért, mert tagrövidűlcsi, vagy difíbrmitási bajától szakavatott kéz idejében meg nem szabadította ? Hány embernek kell kínosan szenvednie, mert baja orvosiásat némely vidéki orvos kevésbbé gyakorlott kezére bizta s a beteg tagjait még a régi mód szerint készült műszerekbe illesztették. Ez ma már elkerülhető: itt a főváros és a modern, tudomány vívmányai; itt a zónatarifa olcsó dijaival. Használják tehát! Az utak és utczák tisztítása Majna melletti Frankfurtban. Frankfurtban kitűnő intézkedések van nak az utczák tisztítására nézve. Schönmann dr. Stuttgartban érdekes jelentést készített erre vonatkozólag, melyből kiemeljük a következőket. Majna melletti Frankfurt űtezái, minthogy az eső víz s a házak és gyárak vize földalatti csatornákba vétetik fel, kitűnő állapotban vannak. Sokkal szebbek azok, mint Hamburg, Drezda vagy más várósok utczái. A fő közlekedési vonalak gránittal vagy bazalttal, illetőleg oly helyeken, hol súlyt fektetnek arra, hogy ne legyen nagy zaj, fával vágy aszfaltal vannak burkolva. Hogy a kövezet át ne eressze a vizet, a kövek kö'ei kemény szurokkal vannak kiöntve, azért főkép, hogy a viz s a piszok oda be ne vehesse magát. A belváros szabad terein és azon utakon, melyek legalább is 18 m. szélesek, fák ültettetnek. A kövezett utak összes területe 1888 ápr. i-én 1.189,400 • mt. tett s ebből 15,100 m. aszfalt- és fa-, s 23,000 kőburkolattal volt bontva, 381,300 Q m. közönséges kövözet és 770,000 • m. chaussirozás volt. Az <.vi kiadás az úttestek fentartására 1 mi'Iió márkára rug. Az utak tisztítása 1881-ig gépekkel történt. Azóta azonban, főkép azon oknál fogva, hogy a város több munkaképes szegénynek keresetet adhasson, utczaseprök tisztítják az utakat. Az élénkebb forgalmú utak hetenkint 4 szer, a kevésbbé élénkek 2-szer söpörtetnek. A magánházak járdáit meghatározott abonnement összegért tisztítják. Az utczatisztitó személyzet állománya tavaly a következő volt. Volt 7 felügyelő 8 szakaszvezető, 108 seprő és 37 útgondozó. A kövezett utak söpredékét nappal 4 egylovas, éjszaka 4 kétlovas és 2 egylovas kocsi "hordta el. A szemét lerakására néhány a városon kivül fekvő hely van kijelölve, a honnan a gazdák azt díjfizetés mellett elhordhatják. Ezen szemételadásból évenkint 15,000 márka bevétele van a városnak. A szemét kihordási költség a hó, és jégelhordatással együtt 154,829 márkára rúgott 1887/8-ban. Az utak és terek öntözésére 24 kétlovas öntöző kocsit tart a város. Egy-egy kocsi 2500 liter vizet visz. Mig a nagyobb sétányok részint öntöző kocsikkal, részint közvetlenül a Majna folyóból tömlő csövekkel locsoltatnak. 1887/8-ban az utak és terek öntözésére 34 millió liter forrásvíz és 62 millió liter Majnaviz használtatott fel. Az Öntözés április elején kezdődik cs október végén szűnik meg s évenkint mintegy 30,000 márkába kerül. Im, bemutattuk az igazi Eldoradót, ellentétét a mi poros, sáros és Cincától illatos városunknak. Színház. Károlyi Lajos színtársulata már csak rövid ideig marad városunkban. Eddig nem volt oka panaszkodni részvétlenségről és azt hisszük, hogy a közönség ezután is pártolni fogja a jeles és pártolásra minden tekintetben éidemes színtársulatot. * Vasárnap f. hó 8-án közkívánatra a „Rezervisták" című énekes bohózat lett előadva. Az előadás ugy mint az első alkalommal most is sikerültnek mondható. Hétfőn nem volt előadás. Kedden, Serfözy Etelka kitűnő énekesnő jutalomjátékára Konti-nak „Eleven ördög" című cperettéje került szinre. Serfözy Etelka kedvencze a közönségnek, megmutatta e?t valahányszor csak fellépett taps és éljon kiáltásokkal. Hogy mégis nem volt egészen telt háza, azt egyszerűen annak kell tulajdonitanunk, hogy ez a darab már nagyon el van csépelve nálunk. A jutalmazott játékán ép ez okból egy kis lehangoltságot tapasztaltunk, de azért nem mondhatjuk, hogy játéka nem volt helyes, sőt ellenkezőleg minden tekintetben megfelelt nehéz szerepének. Szigethy Lujza (Marianna) igen érdekes alakítást mutatott be.* Játéka kifogástalan, énekrészletei a mükivánalomnak megfelelők voltak. Nyilassy Mátyás (Deperrieres), Ferenczy József (Polgármester), Krémer Jenő (Pomponius). Károlyiné (Ve^ ronika) élethű játékot muMttak be azzal a" kedves modorral, mely mindegyiknek sajátja. Az előadás összevágó volt és kifogástalannak mondható. Szerdán a „Vörös sapka" népszínmű adatott elő. Ezen előadás jótékonyczélra volt szánva, a mennyiben a tiszta jövedelem fele a „vörös kereszt" egylet helybeli fiók-egyesületének pénztára javára forditatott. A színházat szép és meglehetősen nagy közönség töltötte meg. Az előadás fényesen sikerült, a játszók otthon érezték magukat a színpadon. t Csütörtökön 12-én Németh jjános jutalomjátékául „Czigány báró" operetté vétetett elő, Beödyné Amália közönségünk rég kedvelt nrűvésznőjének szíves közreműködésével. Beődyné (Czipra) szerepében igen szép alakítást mutatott be. Já]téka valóban praecis és szellemes. Az előadott énekrészletek is jól adattak elő.! Bár a hang nem csengő, de szép és kellemes és ami fő énekében észlelni lehetett aiz érzelmek kifejezését, — a mi nem mindennapi dolog. Bő tapsokat aratott. — perfözy Etelka („S-affi") nehézszeiepét sikerei oldotta meg. Különösen az első felvonásban az első énekrészietet teljes müvés/.iesscggel adta elő, melyért lelkes itapsokban részesítette őt a közönség. Szigethy Lujza (Arzena) bajos alak volt érdekes, öltözékében. Játéka és énekrészletei kitűnően sikerültek. Nyilassy Mátyás ma nem a szerző intentiója szerint alakított. Szerepének egész folyamán nem hallottuk tőle, de mi sem mondhatjuk el játékáról hogy „ejnye| be jó." 'legnap a Suhancz operetté ismételtetett közkívánatra nagy közönség eljött, az első előadáshoz hasonló sikeirel. Köxöiiség köréből *). A legújabb botrány. , Ezen czim alatt a Pápai Hirlap

; 25-ik számában Jeremiás próféta siralmaihoz hasonló czíkk jelent ineg, melyben a czíkk író ádáz dühvel s méltatlanul neki ront az egylet védnökétől kezdve a városi és megyei tisztikarnak, illetlenül korholja az egyház féríiait, meghurczolja az ügyvédi kart, az orvosokat és kereskedőket, ádáz dühében mind megtámadja nemcsak azokat, a kik meghűléstől óvakodva okosan távol maradtak, hanem megmarja azokat is, a kik jelen voltak ós áthülve náthát kaptak, talmi uraknak nevezte őket azért, mert a nagyobb mérvű áthüléstől óvakodva, étkezés után távoztak, s kigúnyolja azokat is, akik a belépti dijat egy forinttal megváltva felülfizetéssel adakoztak. Régi példa azt tartja,, hogy madarat a tolláról lehet felismerni, én is a fészkében ol') E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a S z e r k. dalbordája mellett rejtőzködő czikk írót ä tolláról ismerem Ha czikk iró azt hiszi, hogy epébe mártott tollával a tűzoltó egyletnek ez által kedves és hasznos szolgálatot tett, ugy nagyon csalódik/s nem hiszem", hógy a tűzoltó testület józanon gondolkodó része az ön epés közleményét sajátjává tegye és helyeselje. Czikk iró azt irja, hogy Pápa város tisztikarának és uri közönségének nincsen lelkiismeretes érzéke semmi jó, nemes és üdvös iránt ezt tagadom, s ezen állítás megfordítva leginkább a czikk irót terheli, mert ő benne nincs meg a lelkiismeretes érzék, s éppen a^zt az uri közönséget'támadja meg méltatlanul és azokat a személyeket sértegeti, a kiknek közreműködésével befolyt nemes adakozásokból keletkezett és áll mai napon is fenn a tűzoltó egylet. A rosszul rendezett kerti mulatság sikertelenségéért lehet e józan észszel a polgármestert, a főszolgabírót és a lelkészeket korholni. Vagy a czikk iró korlátolt fogalma szerint azt szerette volna, ha a polgármester dobszóval, a főszolgabíró curensek által, a lelkészek pedig a szószékről adják a nagy közönség tudtára, hogy tartozik mindenki rang különbség nélkül, a hűvös időre tervezett kerti mulatságon bundával felszerelve megjelenni. Ha a kerti mulatság katastrophája után czikk iró lemond és azt hiszi, hogy lemondása után azonnal a város feneke kiesik, a nap és hold elsötétül és tán a kősziklák is megrepednek, akkor nagyon csalódik, mert ieesznek azonnal mások, a kik a jó kerti mulatságot leg" alább június vagy július hóban rendezik. Különben egy jó tűzoltó testület jövőjét és felvirágzását nem egy kerti mulatságtól, hanem a testület egészséges belszervezetétől, tapintatos vezetésétől és jó rendszerétől teszem függővé. Tapasztalásból tudom, hogy egy önkénytes tűzoltó testületet jól szervezni s kebelében a fegyelmet fentartani, sokkal nehezebb mint egy kerti mulatságot rendezni, mert valódi fegyelmet csak a törvény által kötelezett tűzoltóság szervezésénél lehet gyakorolni. Egy önkénytes tűzoltó testület fokelléke az ügybuzgóság és szolgálati készség. A czikk iró által hangoztatott közönbösség nem a városi közönségben, hanem magában a tűzoltó testületben gyökeredzik. Czikk iró személyesen meggyőződhetett arról, hogy a kerti mulatsággal még a tűzoltó testület tagjai közt sem tudott lelkesedést kelteni — mert a tűzoltó kerti mulatságon is aránylag több volt a nem tűzoltó, tehát felesleges volt a roszszul rendezett kerti mulatság bukásáért a városi és megyei tisztviselőket, lelkészeket és az összes jelen nem volt közönséget méltatlanul korholni. Legkorlátoltabb észjárást tanúsított pedig czikk .iró akkor, a midőn a kerti mulatságon jelen veit pártoló közönséget talmi uraknak nevezte, s ez által magáról a szellemi szegénységi bizonyítványt kiállította, s. határozottan kétségbevonható, hogy czikk iró valódi tűzoltó volna, mert az igazi jó tűzoltó a tüzet csak oltja,' de nem éleszti és szítja, eljárásából, modorából következtetve czikk iró nem lehet más mint — talmi tűz oltó. "Hivatalos rovat. 16229. , "x=18897 Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a legtöbb egyenes államadót fizető megyebizottsági tagok 1890. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének ösz. szeállitása, illetőleg kiigazítására alapul szol- j gáló adóhivatali kimutatások hivatalos helyi- \ ségemben'folyó hó 17—24 ig a hivatalos órák alatt betekinthetök, mégis hogy a vármegye igazoló választmánya folyó hó 25-ik napján d. u. 3 órakor a megyeház kistermében nyilvánosan ülést tart. mely alkalommal a legtöbb egyenes államadót fizető törvényhatósági bizottsági tagoknak 1890. évre érvénynyel bírandó névjegyzékét fogja megállapítani, és a közszemlére kitett adókimutatások ellen beadandó felszólamlások felett fog határozni. Figyelmeztetnek egyidejűleg az érdekeltek, hogy az adómennyiség alapján teendő felszólamlásokhoz az adókönyvecske, esetleg szabályszerű adófőkbnyvi kivonat csatolandó. Veszprém, 1889. évi september hó 9-én. Véghely Dezső királyi tanácsos, alispán. — A pápai honvéd szoborra ujjban adakoztak: Veszprémvármegye törvényhatósága által megszavazott 300 frtból ez évre kifizettetett 150 frt — kr. A szobormintázat megtekintésénél befolyt perselypénz 13 frt 24 kr. Tek. özv. Kovács Benőné urnő l frt — kr. Tek. Skrudzinski Sándor ur 1 frt — kr. Összesen 165 frt 24 kr. Ehhez a mult számban nyugtatott 1898 frt 75 kr. Főösszeg 2063 frt 09 kr. és 3 piaszter. Fent elősorolt nemes szivü adományokat a bizottság nevében köszönettel nyugtatja, Pápa, 1889. september 14-én Gerstner Ignácz pénztáros. KÜLÖNFÉLÉI — Megyénk disstküldötteége ma, vásárnap fog a főispán gróf vezetése alatt Kisbéren király O felségénél tisztelegni. — Veszprém város közgyűlése Kossuth Lajos hazánk nagy fiát díszpolgárrá választotta, egyhangúlag elfogadván Kovács Ismre polgármester következő indítványát : „Kedves kötelességet teljesítek a mai napon, melyet életem legszebb napjai közé számitok, midőn hazafias szent érzelmek által vezéreltetve, Veszprém rendezett tanácsú város tanácsának, képviselőtestületének és Veszprém város lelkes közönségének érzelmét, óhaját tolmácsolva, mint e város polgármestere és 1848—49iki szabadságharc? egyik harezosa, indítványozni szerencsés vagyok, hogy Kossuth Lajost, Turinbau élő nagy hazánkfiát, mindmegannyi lelkes v.iros péld íjára: egyhangúlag Veszprém város díszpolgárává megválasztani méltóztassanak!" — Az indítvány lelkesült éijenzéssel fogadtatván, Kossuth Lajos nagy hazánkfia hervadhatatlan érdemei elismeréséül, a város polgárságának hozzá való törhetlen ragaszkodásának lelkes éljenzésekbeu történt nyilvánulása mellett, Veszprém város díszpolgárává egyhangúlag megválasztatott s az erről szóló oklevél kiállításával az indítványt tevő Kováts Imre polgármester elnöklete alatt dr. Bezerédj Viktor, Szabó Imre, Fodor Gyula képviselők, Csolnoky László rózsát Böskének már elküldte. Nem sokáig kell várakozni: lefátyolozott arczu hölgy száll be s a kocsi elrobog. E kocsit óvatosan egy másik követi, mely öcklig a hatvani utczában állott s melyben Szvetozár ül. Leskelődni jött hogy a találka megtörténik-e ? Barátja le ne tagadhassa a kikötött jutalmat. Nyolez napig ezután sem Szvetozár, sem pedig barátja nem látható; mintha eltűntek volna Pestről. Kileuczed napon a színházban ismét oi.era előadás van. Az egyik baloldali páholyban két fiatal ember ul s beszélget. — Nézd Tamás, az átellenes páholy még mindig üres; ugylátszik Sárika ma nem jön el. Pedig amint tudom, nagyon szereti a zenét. — Igen, de azért sem ma, sem pedig azután nem jón el jó ideig. — Miért? Mert beteg. — Mi a baja ? — Kérdi Elemér. •— Azt Mugurevics Szvetozár és barátja tudnák megmondani a legjobban, kiköt nyolez nap óta ma látok ismét; de azért megne szólítsd őket és ha köszöntenek, ne fogadd a köszöntésüket. — Miért ? — Mert lehetetlenné vannak téve. — -- Hogyan ? — özvetozárról kisült, hogy politikai kém s valószínűleg a barátja is az. — Bámulatos : még csak legkisebb gyanúm sem támadt ezekre az elegáns urakra. Folytasd csak felvilágosításodat. — A Sárika bátyja; Kóíay Árpád mint honvéd alezredes szolgált a szabadságharezban körözött s ember, kinek az arczképét bitófára szegeztette a hatalom. Magurovics kifürkészte, hogy Kóíay Árpád Pesten lappang s néha erősen elmaszkirozva arczát és alakját, találkozik a nővérével. Mikor azt gyaaitja, hogy Hoven Luchs nincs otthon, sárga rózsát küld a nővére szobaleánj'áuak, ez úrnőjének adja át ós Sérika elhagyva lakását, találkozik bátyjával az előre megállapított helyen. Teguap mult egy hete, özvetozár felbiztatta barátját, hogy küldjön (Sárikának sárga rózsát s várja kocsival. A férj ezt valamiképen megtudva, megelőzte őket s ezen az utón hamarább hivta nejét talá'kára, aki meg is jelent. A férj nem is sejtette még ekkor, hogy neje a bát3'jával szokott így összejönui ; mert Sárika titkolta ezt; Félt hogyha tudatja férjével bátyja tartózkodási helyét, akkor bajba keveri a reiidőj tanácsost. Mert ez nem hurezoltatja ugyan börtönbe a bátyját; de esetleg a felsőbbség veti börtönre a rendőrtauácsost, ha véletlenül kisül, hogy tudomással birt az alezredes hollétéről. Otthon azután kiderült minden. A rend,"rtanácsos még akkor éjjel elutazott Bécsbe és ott addig járt kelt befolyásos és hatalmas jó embereinél, mig kegyelmet kapott sógora: Kóíay Árpád részere. A sárga rózsa története tehát ebben az irányban véget ért. Ha nem szégyelnóin szóba állani Mugurevics Szvetozár spicli úrral és uri ezimborájával, igen jó mulatságot szereznék magamnak, megkérdezve tőlök, hogyan ért véget a másik irányban. — Beszélj ? — Hoven Luchs a saját kelepczójökbeu fogta meg okot. Mikor a találka helyén vártak, hozzájok is jött egy lefátyolozott hölgy s be is ült a kocsiba J de az nem Sárika volt. A kocsis egyenesen a rendőrséghez hajtott, a hol a spiczli urat és czimboráját mindjárt ott fogták. Huven Luchs elmondotta illetékes helyen azt is, miképen csalta lépre a két jóuiadarat; sőt még azt sem tagadta el, hogy mig ő Pestre vissza jön, addig — parancsára, — ott tartják a jeles urakat a zsebmetszők, betörök, rablók, ós gyilkosok között. Illetékes helyen jót nevettek a megsértett férj boszuján és kegyelmet adtak arra is. Még most is elfog a nevetés^ b.» eszembe jut, hogy es % kit illatos ur nyolez napig élvezte a legnagyobb gazemberek, a legelvetemedettebb gonosztevők társaságát, a legkorlátoratlanabb közvetlenséggel. — Ne tégy türelmetlenné s mond meg már valahára hol ? — A legpiszkosabb börtönben. A szerelmes színész. Azt hiszem nem mondok vele nagyot, ha azt állítom, hogy a szinmüvészi pálya a legszebb pálya a föld kerekségén, nem tekintve a magasztos czólt — mely hozzá fűződik — az a legérdekesebb s a legörömteljesebb élet. Egy külön társadalom ez külön világgal. S e boldog világban van egy még boldogabb poziczió: a szerelmes szinészi állás. A földi örömök egész tárháza áll rendelkezésére, kivált ha e „jelző"liöz szükségeltető tulajdonokkal is rendelkezik. Különben sem sok az egész: csinos külső, fiatalság és egy kis ügyesség, ez az, mire szüksége van a szerelmes színésznek, (már, t. i. a színpadon kivül.) És ezért a kevésért rajong érte a hölgyvilág! Irigylésre méltó helyzet! A kis láuyok tanulják tőle a szerelmei, az unatkozó menyecskék pedig a praxist. Hány fiatal leánynak ideálja egy-egy Romeo, Ferdináud, vagy Laudry. Nem csoda ha szeretik őt, mert szivük szerént beszel. A színpadról tenulják meg mi a szerelem, s a szerelmes színészt egyik tanárjukként tekinthetik, ki a szerelem tanát adja elő, s csodálatos ezt a tantárgyat mégis tanulják könyv nélkül, egytől egyig mind. S az asszonyok 1 Oh 1 Dehát szegény kisvárosi unatkozó szép hölgyeink hová lennének, ha hébe-korba egyegy színtársulat el nem vetődnék hozzájuk, kiknek férjeik egész nap hivatalban vagy a gazdaságnál vaunak, este pedig a kaszinó sürü levegőjében pihenik ki fáradalmaikat a „csöndes" mellett. Valóságos jótétemény egy kis színházi élet És milyen kellemes az unalmat elűzni egy csinos, fiatal 51in.essz.el, Egy ügyes szerelmes színész még kosztot se fogad, mert mindennap hivatalos ugy ebédre, mint vacsorára. Aztán azok a név- és születésnapok, lakodalom, keresztelő ez mind nem történhetik meg nélküle. Az a pár hónap, mit egy-egy városban töltött, a túlvilág paradicsomának — emlékét hsgyja hátra szerelmesünk keblében. És a távozáskor, oh! hány sóhaj száll utána s azok a bájos szép szemek az utolsó isten hozzádkor mint telne meg könynyel — mint siratják az elmúlt boldogságot. Csupa regény, csupa szerelem, csupa válás, szakítás, Egy előkelő szerelmesünk, kiről köztudomású dolog, hogy két'hónapnál tovább nem tud egy nőt szeretni, rendesen ha ujabb szerelemre gyullad, barátai társaságában igy kiállt föl „Barátim őrült szerehnes lettem egy angyalba!" Mire mindnyájan rákiáltják: „Már megint!" Persze ez gyakran ismétlődik. És azok a kötélre való szerelmes színészek ha belé botlanak valakibe, ritkán kapnak kosarat. Hiába, ők a szerencse elkényeztetett fiai. A társulatnál már el van kényeztetve: ha senki, ő megkapja a gage-ját s ez már magában nagy szerencse, szeszélyeinek hódol minden tag, sőt a direktor is, próbákra nem igen jár — a migrén miatt; egy kis rekedtség és nem játszhatók. Nem is jön férfiszámba, valóságos primadonna, csakhogy éppen a férfi-öltözőben öltözik. Ugy is nevezik, hogy a „társulat smukja." Aztán a jutalomjáték telt ház, bokréták, koszorúk, ajándék, ráadásul 30-szoros kihivás, (már a színpadon) kell ennél nagyobb boldogság ? Egy ily boldog szerencse gyermekével pályáztam egyszer hosszabb ideig, mi töbh abban a szerencsében részesültem, hogy vele laktam is. Figyelemmel kisértem életét, mely elég érdekest nyújtott. Egy nap, j midőn már bizalmát teljesen megnyertem, egy levelet mutatott x melyben csak ennyi állt: „Meghalok ön nélkül! Szüleim zárdába kényszerítenek. . . Szabadítson meg." Szerelmesünk megszöktette öt még aznap, hanem még az uton elfogták s a szegény leány csakugyan zárdában végezte életét. A másik már sokkal vigabb. Egy életre való, fiatal, szép menyecske, kinek férje kizárólag csak a jogi tudományokhoz értett, megismerkedett a primo-amorosoval és egy kissé nagyon összetalálta hasonlítani a férjével. Ennek a levelét is láttam, —• barátom hiúsága jóvoltából, — mely igy hangzott: „Férjem ma délután nem lesz itthon, várlak. Ha az ablakban ülök a cziczámmal, ugy ciem jött közbe semmi és te jöhetsz." Saját szemeimmel győződtem meg a cziczáról. De nemcsak a páholy és zártszék, a karzat is tud szeretni. Egy nagyobb vidéki városban történt, hogy egyik karzati látogató is lángra lobbant Romeo iránt. — De mert társadalmi állásuk örökös gát volt közöttük, csak a távolból imádhatta a szép „Miskát," mert ez volt a neve a szerelmesoek. De hogy mégis, legalább képzeletben közelebb hozza az imádott ifjút, megkérte asszonyát, — mert szakácsnő Volt, — hogy Xuc egyik kis kakast az udvarról felhozhassa a konyhába s ott tarthassa. Azután elkeresztelte a kis kakast Miskának. Boldogabb volt, szerette a kis állatot s órákig elcsevegett vele. Történt egyszer, hogy az asszony rendeletet adott, hogy a konyhában levő kis kakast le kell délre ölnie. Miskát megölni? Soha! Szembeszállt asszonyával. S ennek az lett & vége, hogy rögtön elkellett hagyni a házat, hol már tiz éve szolgált. De nem egyedül ment, magával vitte Miskát is. Ámde a keserű csalódás az 5 szivét se kiméi te meg, mert a hűtelen Miska megszökött tőle. Szakácsnőnk könnyek közt sóhajtott fel: „Hyen a férfi, mind, még ha Kakas is.