Pápai Lapok. 16. évfolyam, 1889

1889-06-16

hordó, dohánytartó, 7 pár cipő, két karko- j sár, két ruh-»,- két haj,- két fényesítő kefe, I két fé-ü, egy kávésmasina, egy szita, egy [ fogai. Ezen tárgyak folyó hó lö án vásár- j nap d. u. 2-4 ig a városi kisdrdóvó helyi­séií rajztermében az iparosiskola javára él­ni vere/í et nek. A jó ügy érdekében a nagy érdemii közönségnek be-c^es pártfogását kéri | í» rendező bizoits ig. j — A kálvária kijavítására Vághó j LKZÍÓ és Gi! János gyűjtő ívén ujabban adakoztak: Bermüller Alajos 10 frt, ozv. Ild tsz Jánosnó, Kovács litván, o?v. Ber ni '--r Józsefné, Banóczi Pál 5- 5 frtot; özv. Ki;> L-iszlóné 3 frtot ; Niezner József, Giill (r .<pár, D:eis:iger Károly 2—2 frtot; Ge­b>'Ck Gyula 1 ft 50 krt; Aímesdoifei György, S/. I, Varga Imre, S/. H., Kalmár György, Krniuh-r Pá', Morva:h Károly, V-rós Gyula, Vv'.ijJits K'iroly, Poiczer Pál 1—1 forintot; M:;y. i rAdolf Sokrí; Lővy Mór, Noszl ricz.ius líiiéné, B;íb cs István, Szmalka Imre szür­szabo srgéd. Jakenc/ky János, Zdravecz Má­ty.i-, özv. Meilingerné, Szabó Ede, Lóskay ni vérek, Vizinger Karoly, ozv. Pakrócz Fe­renc 'nc, Iv.inte János, Nagy Károly, Tán­ctér Alidra­. Kh'c-ár Sándor, Almesdoi fc-r József 50 —50 kri; Pados Katalin, Me/riczky Kiroly, Kifiludy Miklós, Ludvig Tamás, AUtedter J.ikab 4o 40 krt; Franck Ig­náczné 2^ krt; Farkas Julianna 20 krt; Ba­log Józsefné 10 krt. •-- Ä pápai &ut ovth. hitkös­&é% elemi iskolájában az lSStí— 9. tanévi zár­vizsíják következő sorrendben fognak megtar­tatni: Vasárnap, folyó évi június hó 30-án dél­előtt az 1-ső ti- és 1-ső leány osz tál j*ban, és délután a 2. fi- és 2. leáuyosztályban; hétfőn július í-én délelőtt a 3 fi- és 3. leányosztályban ; és délután a 4. fi- és 4. leányosztályban; ked­den, július 2-áu délelőtt szüuet, délután az f>. liosztályban. Ezen vizsgákat megelőzőleg, a íalmudvizsga csütörtökön, június 27-én délután 3 órától kezdve, a talmudthóravizsga pedig szombaton, június 20-én délelőtt 8--10, és dél­után 3 —5-ig fog megtartatni. — Mindezen vizsgákra az illető szülők és tanügybarátok tisztelettel meghívatnak. Pápán, 1889. június V>. A hitközségi iskolaszék nevében Böhm Simon, hitk. jegyző. — Dr. Ráda István veszprémi püs­pöki szentszéki jegyző, városunk szülötte a következő müvére hirdet előfizetést: „G. de Beugny d'Hagerue Egy jezsuita regénye." A szerző kiadandó kötetére vonatkozólag a következőkép nyilatkozik: Habent sua fata libelli. E franczia eredetiből frrditott munkát, mint a Szent-István-Társulat tu­domátu'os és szépirodalmi osztályának tagja a most nevezett osztályhoz adtam be meg­birálás és kiadás végett . Azonban az osz­tály — daczára annak, hogy a IV. szak­osztály előadója, a társulati titkár mult évi május hó 16-ról 42. sz. alatt kelt levele szerint, „a művei ige?i jónak, a fordittást fö­lötte sikerültnek találta 11 — müvemet kia­dásra nem fogadta el. „As osztály — írja a társulati titkár f. évi február hó 15-röl 7. sz. alatt hozzám intézett levelében — elismeréssel van a mű kiváló érdemei iránt, de jelenleg anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy azt kiadja. Ennek daczára a jeles képzettségű szerző elhatározta, hogy a de-> rék munkát saját költségén kiadja. A 28—30 ívre terjedő, csinos kiállítású, kit kötitben megjelenendő munka ára I frt 60 kr, disz­kótésben 2 frt 60 kr, s az előfizetőknek bérmentve, a megrendelőknek utánvéttel fog megkuldetni. — Bolti ára 2 frt lesz. Gyűj­tőknek IO példány után így tiszteletfél­dány jár. — Vettük a pápai ev. ref. főis­kola, ez évi értesiteját. melyet Mokos Gyula képezdei tanár érdekes dolgozata nyit meg, a pápai ref. főiskola történetéből közölvén az egyház scholáját, a pápai ref. kollégiumban tanuló classisták 1789. eszt. térvényeit és a classicus praeceptorok név­sorát. A történeti vázlatoknak ez csak I. fejezete, a jövőre folytatása következik; — a történet teljessége érdekében kívánatos tehát, hogy mindazok, kik az ide vonat­kozó adatoknak birtokában, illetve ismere­tében vannak, közölnék a nevezett tanár úrral azokat. Az értesítő tartalmazza még a főiskola kormányzatának, tanárainak, tan­anyagának és a tanulók neveinek kimuta­tását, mely szerint ez évben volt az évfo­lyamán a hittani szaknak 30, a fögymnasi­utnnak 319 és a tanítóképző intézetnek 23 növendéke. Magában foglalja még az érte­sítő az iskolai év történetét, az ifjúság ön­munkásságának és ösztöndíjaiknak feltünte­tését, a gyűjtemények gyarapodását, az Írásbeli érettségi vizsgálat feladványait, a vizsgák rendjét és a jövő iskolai évre vo­jj-^kozó' értesítést. Az értesítőt Németh Ist­ván akadémiai Szilágyi József gymnasiumi és Jády )Ú ZSEÍ praeparandiai igazgatók ad­ták ki. — A pápai ipariskolai pyilvanos vizsgálatok tartását a következő öwSdon állapította meg az iparos hkolai bizottság: június 15-én d. u. 4—7 leend az I-sö osztá­lyé, vasárnap d. e. 10—12-ig a III-dik osz­tályé, d. u. 4—6-ig a második osztályé a városi rajziskola termében. Továbbá 18­án ke\dd.en d u. 5—7-ig a plébánia elemi iskolájában, .^erdán d. u. 5-7 a kezdő Psztályé az alsó várd?! fi JwtfV elemi isko­Iában, fv.en évzáró nyilvános vizsgálatokra a szüléket, az iparos mester urakat és a tanügy minden baráijtt tisztelettel meghívja az ig.v/gitóság. — Vitriol-dráma. Rada Lajos pá­pai il'etőségü kékfestő segéd, mintegy 5 évvel ezelőtt megismerkedett, itt Pnpán Pintér Julcsa szép, magas termetű, szöle nővek Az ismeretségből lángoló sz.ereltm fejlődött lassanként a szerelmesek között és elhatározták, hogy egybekelnek. Keszt­helyen, a men3'asszony lakhelyén esküdtek egymásnak örök hűséget, de miután semmi sem állandó a foldon, közöttük sem tar­tott soká a boldogság. A házasság után Sümeghen fóstcüzletet nyitottak, de ezt csakhamar beszüntettek, mert az üzlet nem hozott a -.nyi jövedelmet, a mennyi élet­fenntartásukra elegendő lett volna. A nő kértére Rada Lajos elment Budapestre, hogy ott foglalkozást keressen magának. Talá't is. Felvették rendőrnek és nejét csakhamar magához szállította, a ki teljes örömmel követte a férj meghívását éá. Bu­dapestre ment utánna. Szerény lakásban meghúzták magukat és néhány évig bár nem valami nagy boldogságban, de mégis megél.-'gedéssel élték al napjaikat. Mult hó 16-ín a féij, állítólag azért, mert nejének folytonos szemrehányásait tovább tűrni nem birta, elhagyta nejét és ide utazott szülőihez. Radáné néhány napig nem tudta hol maradt férje, hosszas utánjárás után sikerült ezt neki megtudni, miért is a mult hét elején eljött férje után azon erős fel­tett szándékkal, ha férje róla nem gon­doskodik, vitriollal leöuti arczár, hogy bo­szút álljon rajta hűtlensége miatt. F. hó 13-áp, d. u. 3 órakor találkoznak a var­kert fala mellett. A no szemrehányásokkal illeti férjét, kérdőre vonja, miért hagyta el, volt-e szive őt magára hagyni minden segély nélkül betegen ? A férj látszólag izgatottan hallgatta neje szavait azután ke­reken kijelentelte, hogy nem szereti, ez volt oka a miért elhagyta, egyúttal figyel­meztette, hogy többé ne háborgassa és nem épen gyengéd szavakkal adta tudtára, hogy fel is út, alá is út. Az elkeseredett nőnek nem kellett több. Látta, hogy férje tőle sz.abadulni kivan minden áron, gör­csösen nyúl zsebébe, kiveszi a vitriolos üveget és tartalmát férjének arczára önti. Szerencsére a szemet nem érte a folyadék és csakis az arcz jobb oldalát marta fel a vitriol. A nőt Müller Salamon hordár tar­tóztatta le és kísérte be a rendörséghez, hol tettének okául határtalan kétségbeesé­sét és azon végtelen szerelmét hozta fel, melylyel férje iránt viseltetik. Ha enyém nem lehet, — rúttá teszem, hogy más se szerethesse azt, kit én imádok," — ezek voltak szavai, melyeket mentségére felho­zott. A rendőrség" a vizsgálat foganatosí­tása után, tekintettel az okozott súlyos testi sértésre, átkísértette a bírósághoz, hol fogva tartották. Rada Lajos gyógyu­lása több mint három heti időt fog igénybe venni. — Szép adomány. Ruston J. József marc7altöi nagybirtokos, fiának menj'egzöje alkalmából a városi szegények közi leendő kiosztás végett 100 frtot küldött városunk pol gármesteréhez. — Sajtóhiba. Mult számunkban Szeg­lethy György úr I57. sz. gy. ívén tek. Kol­ler Sándor ur neve után az 1 frtnyi ado­mány tévesen az Anyós Pál úr 50 krnyi adománya elé szedetett, a főösszeg 4 frt 50 krral helyesen nyugtattatván, e sajtóhi­bát most helyesbitjük. »** A veszprémi rabbi teraatéae­Hochmüth Ábrahám veszprémi rabbi teme­tése impozáns részvét mellett ment végbe mult szerdán d. u. 5 '/„ órakor. A templom­ban dr. Steinherz székesfehérvári rabbi mon­dott igen szép beszédet. Beszéltek még dr. j Bacher az orsz. rabbiképzö-intézet nevében, dr. Fischer Gyula győri főrabbi s Szép Li­pót veszprémi izr. tanitó. A temetőben a gyászbeszédet dr. Bánóczy József, az el­hunyt volt tanítványa, tartotta. Az elhunyt jó magyar-érzelmű, tudományos férfiú volt, a ki tagja volt a városi ipariskolai és gym­nasiumi bizottságoknak is. A város intelli­gentiája nagy számban volt képviselve a temetésen s kivonult a temetésre a tanári kar vezetése mellett a főgymnasium ifjú­sága is. — Öngyilkos honvédbuszár. Si­mon János borszorcsöki illetőségű közhon­véd, tegnap d. e. 10 órakor a laktanyában fegyverével szájába lőtt és rögtön meghalt. A golyó a fej felső részen hatolt ki és a falba fúródott. A helyszínén megjelent ren­dőrkapitány és dr. Mathia János v. orvos már csak a halált konstatálhatták. Simon Jánosnak hétfőn kellett volna a devecseri kir. járásbíróság előtt megjelennie hol sú­lyos testi sértés elkövetésével volt bevá­dolva. Az öngyilkos, társai előtt állítólag már többször oda nyilatkozott, hogy S nemsokára meghal. Valószínű, hogy már ekkor erre az öngyilkosságra gondolt. Hul­láját a város major halottas kamarájába szállították. A veszprémi iparos tanoncok évzáró vizsgálatai mult kedden kez^ dődvén, pénteken nyertek befejezést, Mind­három oaastály vizsgálatain folyton jelen volt Vargyas Endre kir. tanfelügyelő, a ki a tapasztaltakhoz képest teljes megelé­gedését nyilvánította a tanári kar buzgó működése és az elért eredmény fölött. A vizsgák végén Balogh Károly helyettes polgármester meleg szavakban mondott köszönetet a kir. tanfelügyelő buzgó érdek­lődéséért. A/, iparos tanonezok munkálatai­ból az idén is rendeztek kiállítást, mely­nek ügyében Meszes Polykarp ipariskolai igazgató buzgólkodott. — Pályázatok. A veszprémi kir. törvényszéknél birói, — a devecseri kir. járásbíróságnál joggyakornoki állásra pályá­zat hirdettetett. — A Tapolcza kiszáradt medrét szorgalmasan tisztogatták. A kiszáradt me­der a forró napok következtében ugyan nem a legegészségesebb párákat lehelte ki, hanem vigasztaljuk magunkat az.zal, hogy nem soká tartott ez az állapot, újra itt van az üde vii locsogó habja s ami fő — a közfürdő is átadatik végre a használatnak. — Az is elégett. Koldus állt meg a ház előttt és alamizsnát kért, mondván hogy falujában tüz pusztított és mindene oda égett. A kérdésre, hogy van-e ható­sági bizonyítványa, mellyel állítását igazol­hatja, azt felelte: Fájdalom ! a bizonyít­vány is oda égett. * % Az ország aelyemtenyésztési állapota. A földmivelés, ipar- és kereske­delmi m. kir. ministerium országos selyemte­nyésztési felügyelőjének, Bezerédj Pálnak a minísteriumhoz intézett jelentéséből nem lesz tán érdektelen, ha egyet-mást közlünk. A se­lyemipar fejlődésének illustrálására álljanak a következő adatok: 1880. évben 71 község, il­letve puszta foglalkozott selyemtenyésztéssel; 1888-ban: 6016. Termelő család volt 1880-ban: 1059, mult évben pedig: 124.071. Esik átlag egy községre termelő család: most 2S, mig 1880-ban csak 14. Petemennyiség 1880-ban kiosztatott 12.000 gr. tavaly 607.863 gr. Gubó termeltetett 1880-ban 10.131 Kg. 71 Dg. ta­valy; 703.48S Kg. 21 Dg. Egy termelő csa­ládra esett 1880-ban 9 Kg. 56 Dg. most: 17 Kg. 40 Dg. Kifizettetett beváltási ár 1880-ban; 11.062 frt 66 kr. tavaly: 724.260 frt 61 kr, akkor esett egy családra: 10 frt 42 kr, most 17 frt 91 kr. Igy szembeállítva az 1880-diki és a S8-diki állapotokat, csak örvendetes emel­kedést látunk. Ha a szederfa állomány jobban gondoztatnék s ha több szederfával rendelkez­nénk, úgymond a jelentés, akkor az eredmény még szebb lenne; teljesen igaz. Olasz- és Eran­czia-országban, mint a jelentés mondja, az át­lagos termés egy uncia pete után 30—40 kiló selyemgubó. Örvendetes, hogy nálunk is elér­tük a 30 kiló átlagot, ami tenyésztőink ügyes­ségét fényesen igazolja szemben oly országok termelőivel, ahol már századok óta foglalkoz­nak ezzel. Selyemfonó gyár van Páncsován és Újvidéken, ahol 529 munkás 1888-ban: 14.475 kiló selyemfonalat állított elő. A jelentés hang­súlyozza, hogy nagyon kívánatos, miként ezen ügy az állam felügyeletének teljes épségben tartása mellett, üzleti részére nézve oly alapra helyeztessék, mint bármely más magánüzlet, mely mind beruházásainak kamatoztatása és törlesztése, mind folyó tökéjének kamatoztatása tekintetében saját jövödelmére van utalva. A jelentés szerint még kiemeljük, hogy a tények igazolják, miként Magyarország */ s -része égalji viszonyainál fogva alkalmas ezen iparág üzé­sére. — Ritka égi tünemény. Vesz­prémből írja rendes tudósítónk, hogy ott mult kedden d. e. 10 órától délutáni 6 óráig a nap körül gyönyörű napgyürüt lát­tak, mely homályosabb s-dnekben a szi­várvány színeit mutatta fordított rendben. A tüneménynek sok bámulója volt, folyton a ritka tüneményből a babonás hiedelem holmi háborús dolgokat is vélt kimagya­rázhatni. Sz-erintünk azonban a ritka tüne­ménynek egyszerű magyarázata az, hogy a tikkasztó légkörben a finom pára ködök sok ózonnal és villamossággal levén te­lítve, a nap sugarai szí várván yszerüleg na­gyobb gyürü alakban verődtek vissza a lenge páraködökben. — Az is földbirtok. Egy szegény ember egy helyi ismert „hitelező"-höz ment, ki földbirtokra és egyébre szokott pénzt kölcsönözni. Midőn belépett, nagy vi­rágcserepet tartott kezében, melybe ró­zsatő volt ültetve. Mit akar? kérdezi a 1 hitelező. — Arra kérem felelt a szegény­öreg, hogy ezen földbirtokomra egy forin­tot kölcsönözzön törvényes kamat mellett, de csak félévi felmondásra. — Felkötötte magát. Fábián Ágota Veiss gyümölcskereskedö cselédje minden áron szeretett volna haza menni aratni, mert hát igy nyári időben természetesen jobb kereset kínálkozik falun mint a vá­rosban. Veissné azonban ebben a cseléd­szük világban hallani sem akart róla és ki­jelentette, hogy nem bocsáthatja el, ha­nem ragaszkodik ahhoz, hogy szerződéses idejét kitöltse. A leány ezzel nem elége­dett meg, hanem kérdést intézett a kapi­tányi hivatalban váljon nem mthetne-e el szülőihez aratásra. De itt is csak azt a vá­laszt nyerte, hogy a kikötött időt kitölteni kötelességében áU* Neki búsulta magát ezért Ágota, elkeseredésében {elvánszor­gott a padlásra és a ruhaszárító kötélre felkötött* magát. A házbeliek. és?xeyeuék ideje korán, levágták a kötelet és megmen­tették a leányt, a kit már csak nagy ne­hézségekkel sikerült, életre ébreszteni. — KöRzönatnyilvánitáa. Mindama jó barátoknak és ismerősöknek, kik feled­hetlen emlékű Jánoskánk elhunyta alkalmá­ból, annak ravatalát koszorúval felékesítek, s irániunk érzett részvétüknek a gyászszer­tartáson való személyes megjelenésük által kifejezést adván, bánatunkat enyhíteni igye­keztek, e helyütt — a gyászoló család nevében — hálás köszönetét f jezi ki Uj­váry Gizella kisdednevelőnö. A veszprémi »Korona-kávé­há?." Annak igéjén már jeleztük, hogy a vesz­prémi „Korona" vendéglő átalakítása alkalmá­val uj és diszes kávéházi helyiséget nyernek a veszprémiek. A vendéglő tudvalevőleg a veszprémi püspökség tulajdonát képezi s i^y az átalakítások Rainprechl Antal püspöki kor­mányzó intézkedései folytán lettek eszközölve. Az épületnek a püspöki kertre néző része s az a rész, ahol előbb a kertészlakás volt, diszes kávéházi helyiséggé lett átalakítva, illetőleg újból épitve. A tágas kávéházi helyiséghez egy szintén tágas, födött veranda-helyiség lett csa­tolva, ínety üde levegőjét a virágillatos püspöki kertből nyeri. Az elegánsan bebútorozott helyi­ség díszére válnék a fővárosnak is. A kedves szórakozási helyiség egy héttel ezelőtt lett megnyitva s máris a veszprémieknek a legked­vesebb találkozó helyévé vált. A diszes hölgy­világ köréből is ugy a reggeli, mint a délutáni órákban igen sokan, látogatják. A derék ven­déglős, Vertier Károly gondoskodott arról is, hogy szellemi szórakozásban se legyen hiány, amennyiben vendégei részére bő választékban gondoskodott mindenféle lapról. Járnak a kö­vetkező lapok: Pesti Napló, Nemzet, Buda­pesti Hirlap, Pesti Hirlap, Eővárosi Lapok, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Üstökös, Uram­bátyám, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Pápai Lapok, Vendéglősök Lapja, Veszprém, Veszprémi Közlöny, Pester Loyd, Neues Pester Journal, Erendenblatt, Neue Ereié Presse', Fliegende Blőtter, Wiener Carricatur s egyebek. A német lapok leginkább az utazó német vendégek részére szolgálnak. Szóval az uj vendéglőssel a vesz­prémi közönség meg van elégedve, de ő is megelégedhetik a veszprémi közönség pártfo­gásával. — Bók. Ur: Ha még sokáig tart ez a szárazság, minden barmunk oda lesz. — öreg gazdaasszony: O csak nagyságos urat tartsa meg a menybéli úristen! — Baleset. Csóthon egy régi ház tetőzetének lebontása alkalmából folyó hó 12-én a korhadt menyezet leszakadt, mely alkalommal a magasból a tetőn munkál­kodóhárom ács a magasból lezuhant, kettő­nek közülük semmi baja sem esett, a har­madik, Légrády Lajos azonban a szeren­csétlen esés következtében jobb karját törte. A szerencsétlenül járt ifjút Pápára szállították, hol jelenleg gyógykezelik. — Állatkínzás. A hosszuutezai Baron-féle fatelep előtt folyó hó 13-án dél­után, az ulczán járókelők botrányos állat­kínzásnak voltak tanúi. Egy fuvaros kocsi­jára majdnem egy egész öl fát rakott fel, amelyet igy az amúgy is túlságosan elcsi­gázott gebék sehogy sem birták megmoz­dítani. Ezen annyira méregbe jött a gebék lelketlen gazdája, hogy felragadott egy karvastagságú dorongot s egy félóráig ütötte-verte vele a szegény pára lovat, úgy hogy az végre összerogyott. Az agyonkin­zott állatot végre is ki kellett a kocsi elöl fogni. A brutalitásnak egész sereg nézője akadt, kár hogy rendőrközeg nem volt je­len, hogy legalább a lelketlen ember elvette volna méltó büntetését — A „Budapesti Hirlap u-nak a hazai müveit olvasó közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a ma­gyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jeltzóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosí­totta magát a lappal, fölkarolva azt oly módon mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb ered­ményt a „Budapesti Hirlap" érte el; legnép­szerűbb, legelterjedettebb lapja a? országnak. A külső dolgozótársak egész seregén MYŰ\ A szerkesztőségnek annyi belső tagi^ van a mennyivel egy magyar lap séta dolgozik- Min den fontosabb bel- vagy külföldi esemény felöl rendes levelezőn kivül saját külön tudósító ér­tesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmond­hatjuk : nem történik a világon semmi jelenté­keny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hir­lap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai pub­licistákkal hiven a lap független, magyar pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politi­kai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsirási jegy­zetek alapján szerkesztik. Magyarország poli­tikai közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. „Budapesti Hirlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantiná­polyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratoz­zák. A külföldi rendes tudósítókon kivül min­den fontosabb esemény felöl a szerkesztőség külön kiküldetésű tagjai adnak gyors és hő frtesitást, A „Budapesti Hirlap" 0 célokra havonkint oly összeget fordit, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgá­numa a sajtónak. A „Budapesti Hirlap" Tárca rovata a lapnak egyik erőssége s mindig gon­dot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő szín­vonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnalirz­ták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőr­ségi és törvényszéki rovatai külön-külön szer­kesztői a főváros sötét eseményeit is min­dig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család aszta­lán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnok­ban csak kiváló irók legújabb müveit közli. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, fél­évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcél­szerűbben postautalványnyal eszközölhetők kö­vetkező cím alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó hivatalának, IV kerület, kalap-utca 16. szám. — Elmés felelet. Nemde Jancíi már nagyon öregszem kérdi az ur szolgá­jától ? mire ez azt felelte: Ilyen a világ folyása nagyságos ur, én még vénebb sza­már vagyok, mint nagyságod. — Egy gazdának tartozása tejében lefoglalták tehenét, disznaját, szénáját és bur­gonyáját. Mire azonban árverésre került a do­log, a lefoglalt czikkekből semmi sem volt meg. „Tudja-e ön, minő büntetés vár önre, hogy el merte idegeníteni a lefoglalt jószágot ?" kérdi tőle az ügyvéd. „Kérem — felelt rá a gazda — én semmit sem idegenítettem el. A szénát megette a tehén, a burgonyát a disznó, én és családom a disznót és tehenet. Ebből lát­ható, hogy semmi sem lett elidegenítve." — A természet örökös körforgása, mely soha sem szünetel, s a melynek az em­ber, valamint minden élő alá van vetve, tes­tünkben, különösen tavaszkor feltűnően észre­vehető. Ki ne tapasztalta volna már sajátma­gán, hogy ekkor jelentkeznek: a tagok lankad tsága, kedvetlenség, vértolúlás fejre s a mellre, szédülési rohamok, szívdobogás, fejfájás stb.Ily esetekben nem tehetünk jobbat, mint ha a természetnek segédkezünk azzal, hogy Brandt Rieh, gyógyszerész svájezi labdacsait használva, testünk kitisztítását eszközöljük s ez által komolyabb bajoknak elejét veszszük. Brandt Rieh, gyógyszerész svájezi labdacsai a gyógyszertárakban 70 kr. dobozonkint mindig kaphatók. Minthogy Magyarországban a svájezi labdacsok sokféle hamisítványa létezik: min­denkit óvakodásra intünk; a vigyázatlan vevő az okozandó bajt csakis önmagának tulajdo­níthatja. — Városunkban meghaltak június 8—14-ig : Eelter Eerencz, róm. kath., 34 éves, mellhártyalob. — Dömötör Miklós gyermeke Margit, róm. kath., 1 hónapos, hélhurut. — Scheer Albert gyermeke Anna, izr., 3 hóna­pos, ránggörcs. — Elórí Rozália gyermeke Má­ria, róm. kath, 3 hónapos, gyermekaszály. — Ujváry János, ref., 22 éves, tüdövész. — Schvarcz Mózes gyermeke Gizella, izr., 13 hó­napos, hélhurut. Kivonat: Pápa városának gabona-ár jegyzőkönyvéből 1889. június hó 14-én. 100 kilogram ßiua jö 6 fl 80 kr, közép 8 f» 60 k, alsá 6 Ti 20 k. Kozs jó 5 ft 50 kr. közép 5 ft 20 k, alsó 5 fl 00 k Aipa jó 6 ftOO kr, közóp 5 fl 80 k, alsó 5 fl 80 k. Zab jó 6 fl 00 kr. közép 5 ft S0k. alsó 5 ft M t. Kukorica 4 fl 80 kr, íöiíy ft 60 k, alsó 4 fl 40 k. Burgonvajó lftSOkr, közép 1ÍI20 k, alsó 1 ft 00 t. Széna jó 4 ft 00 kr. közép 3 fl 70 k. Zsuppjó 2 frt 40 kr, közép 2 fl 20 kr. Osváld Dániel, polgármester. Indulás Pápáról. Győr felé: Indul 6 óra 22 perc reggel, Budapesten van 1 óra 35 perc délben, Bécs­betivaa 1 óra 40 perc délután. —Indul3 óra 35 perc délután, Budapesten van 9 óra 70 perc este, Bécsben van 7 óra 15 perez este. És indul I órakor éjjel, Budapesten van 7 órakor reggel, Bécsben van 6 óra 5 perez reggel. Kis-Czell felé; I'ndul 12 óra 56 p. dél­ben. — 8 óra 25 p. este. — És 4 óra 17 perez éjjel. Érkezés Pápára. Győr felől: 12 óra 53 perc délben.— 8 óra 20 perc este és 4 óra 15 perez éjjel Kis-Czell felöl: 6 óra 12 perc reggel.— 3 óra 30 perc délután és 12 óra 57 p. éjjel.. Uíyilt-tér. Schwarze Seidenstoffe von 60 kr | bis fl. tl 1.65 p. Meter glatt und gemustert (ca. 180 j verseli Qual > 1 Weisse Seiden Stoffe von 60 I ItT* t>iS fl. 11.45 p. Meter glatt und gemustert j (cirka 150 verseli Qual.) — versendet roben- und | stückweise porto und zollfrei das Fabrik-Depot G j Ilenneherg (K. u k. Hoflieferant), Zürich. Muster ] umgehend. Briefe kosten 10 kr Porto. (;) 341 ! 4618. Hirdetmény. p. 1889. °­A veszprémi kir. törvényszék köz­hírré leszi, hogy ujonan kinevezett SÜLT JÓZSEF pápai kir. közjegyző úr irodá­ját Pápán „hosszú 11 utcza 838. szánni házban 1889, évi június hó 17-én meg­nyitja, Veszprém, 1889. évi június hó 8-án. Dt\ Laky Kristóf, kir. tvsse'ki elnök. Gergely József iQHtácsjegysQi U* "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents