Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-05-27

üVLesJeleriilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlése

1

, re koronkiul rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteden lev-.lek, csak ismeri ke.•éktől fogad unnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. a A lapnak szánt közlemények l a p S7J Éti íi. k l v al alá h a (_0 - k o 11 éti i tt m é p ü l e I) küldendők. város Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. h

1 egy ed évre I frt 50 krajczár Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos j>elitsor térfogata után 5 kr, nyiltiérben 30 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíjmindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdet é-ek a l a p KI A D 0 h i v ata'í á h a (GOLDSERG GYULA papákereskedése, Fölér) küUi.e?idű; Pápa hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlöny 8« r^^rrP^tfT^M^PfflTTMWT^ T"' M i MUH Ii A földműves iskola ügye. Lapunk volt az első, mely lándzsát tört a földműves iskola létesitése ügyében. Appelláltunk az erre leghivatottabb egyletre, a megyei gazdasági egyletre, mely nem egy tekintetben előkelő kezdeményezési szerepet vállalt volt magára. S a gazdasági egylet nem maradt tétlen. Gyűlés gyűlést ért. A gazda világ legtekintélyesebbjei szóltak a kérdéshez; külön deputatio ment a ministerhez, lapunk hasábjai megnyiltak a kérdés szellőztetésére. Esterházy Móricz gróf megkezdte az alapitványok gyűjtését, mely a megye minden részéből elég tisztességes arányban folyt be. Már-már a kérdés acuttá vált. Beérkeztek az ajánlatok az iskola helyét illetőleg. Kétségtelenül legelső helyen állott volna magának a gazdasági egylet elnökének simaházi birtoka, de Esterházy Móricz gróf, nehogy állása súlyának latba vetéseként szerepeljen ajánlatának kitűnősége, — visszavonta ajánlatát. S azóta a megyében felajánlott jószágok megvizsgálása képezte az Eris almáját. Végre városunk is megmozdult. Nem lehet tagadnunk, hogy ha korábban teszi a kezdeményezést: — minden oldalról a legnagyobb figyelemmel találkozott volna. De bizony — s ezt nincs miért elvitatnunk — a kérdésnek közvetlen megoldása előtt lépett fel csak új ajánlatával, mi nem kis zavarba hozta a megyei gazdasági egyletet ugy, mint e kérdéssel foglalkozó megyei közigazgatási bizottságot. Lapunk múlt számában referáltunk arról, hogy városunkból egy kisebb küldöttség már tisztelgett is a szak ministernél, kinek kegyeibe és jóakararatába ajánlotta Pápa város kérését ós ajánlatát. Most azonban az ügy a legkényesebb helyzetbe jutott, melyre lehetetlen, hogy különösen fel ne hivjuk intéző köreink figyelmét. Tudjuk, hogy a „megye" külön önálló Organismus, külön felfogással, külön inspiratiókkal. Ha tehát igazán szivén viseljük Pápa városának ajánlatát, nagyon csinján kell bánnunk a — megyével. Jól tudjuk bár, hogy bizony a földműves iskola Pápán korántsem bir semmi nagy anyagi előnynyel. Elismeri ezt mindenki; de azért törekedni kell annak elérésére mindenkinek, a kinek érdekei Pápa érdekével azonosak. Épen ez okból átkeli hidalni azon űrt, mely városunk majdnem elkésett ajánlatával közte és az úgy nevezett „megyei" felfogás közt keletkezett. Városunk mit sem tehet, ha a megyei közigazgatás képviselő testülete helyben nem hagyja azt. A megyét tehát nem megkerülni, de lehetőleg azzal karöltve kell e kérdést városunkra nézve diadalra vezetni. Egy szemernyi tapintat e kérdésben többet ér egy órai dikliónál. A kik e kérdést csirájától, fejlődésétől máig ismerik; a kik tudják, hogy mennyi ellentétes érdekek kerültek vele együtt a napirendre: azok bizonyára megértik e sorokat és helyeslik azokat. Az írók és művészek társasága által rendezendő 1888. július hó 4—14-iki (Tata., Győr, Pannonhalma, Pápa, Szombathely, NagyKanizsa, Keszthely, Balaton-Füred, Veszprém, Székesfejérvári) 1111• á.r»cL\ilás programmja. /. naj>, július 4. (Szerda). Indulás reggé 7-kor, a m. államvasutak központi indulóházából, a 10. sz. rendes személyvonattal. Megérkezés Tatára 9.50 perczkor. A látnivalók megtekintése, fél 12 órakor matinéé, 2 órakor társas-ebéd, 4 óra 29 perczkor továbbutazás a 4. sz. gyorsvonattal. Megérkezés Győrbe 5 óra 41 perczkor. Este 8 órakor társas-lakoma. 2. nap, július 5. (Csütörtök). Reggel 7 órakor kirándulás kocsin Pannonhalmára. A könyvtár és műkincsek megtekintése. 4 órakor visszatérés Győrbe. Este 8 órakor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 3. nap, július 6. (Péntek). Délelőtt 9 órakor a Kisfaludy-emlékbizottság disz-gyülése. II óra 45 perczkor indulás a 104. sz. mr. személyvonattal. Megérkezés Pápára déli 1 órakor. 2 órakor társasebéd. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 4.. nap, jidius 7. (Szombat). Délelőtt 10 órakor a „Pápa és vidéke közművelődési egyesület" közgyűlése. Déli 1 órakor indulás a 104- sz. rendes személyvonattal. Megérkezés Szombathelyre délután 3 óra 23 perczkor. Este fél 8 órakor irodalmi és művészi előadás. Utána társaslakoma. Tánczvigalom. ß. nap, jidius 8. (Vasárnap). Indulás reggel 11 órakor a 302. sz. rendes személyvonattal. Megérkezés ]Siagy-Kanizsára 1 óra 44 perczkor. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás. Utána társaslakoma. Tánczvigalom. 6. nap, jidius p. (Hétfő). Indulás reggel 6 óra 28 perczkor a 202. sz. gyorsvonattal. Megérkezés Keszthelyre 7 óra 16 perczkor. Társasebéd. Utána kirándulás a hévvizi fürdőbe. Este fél 8 órakor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 7. nap, július 10. (Kedd). Indulás reggel 6 órakor B.-Füredre. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a nagy gyógyteremben. 8. nap, július 11-én. (Szerda). Pihenőnap Balaton-Füreden. p. nap, július 12. (Csütörtök). Indulás kocsikon reggel 7 órakor. Megérkezés Veszprémbe 9 órakor. Délután 2 órakor társas-ebéd. Délután kirándulások. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás. Utána tánczvigalom. 10. nap, július J3. (Péntek). Indulás reggel 7 óra 40 perczkor a 21. s^. rendes személyvonattal. Megérkezés Sz.-Fe/érvárra d. e. 9 óra 20 perczkor. Délután 2 órakor társas-ebéd. Délután kirándulások. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. Másnap visszatérés Budapestre. A kirándulással kapcsolatosan rendezendő irodalmi és művészi előadások egész tiszta jövedelme, mindenhol a fogadóbizottságok által meghatározandó helyi jótékonyczélra fog fordíttatni. Részvételi díj az egész körutazásra 22 frt Mely összeg Dolinay Gytda titkárnál fizetendő legkésőbb július i-ig. A kiránduláson résztvehetnek az „írók és Művészek Társaságáénak tagjai és családtagjaik. A bejelentések lehetőleg június közepéig kéretnek Az „írók és Művészek Társaságá"-nak választmánya 1888. április hó 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy miként egy évtized óta minden nyáron, úgy az idén is rendeztessék kirándulás. Elfogadtatott az clőzeícs-vn Idkü'd^tt bizottság által javaslatba hozott itt kozolt útirány és programm. Megbízatott a íL-.--'?ka*\ h^p;y ennek megfelelően rendezze a kiiái-duüM:. Elhatároztatott továbbá, hogy a Tár;-.r.

i;

.£ novCbcn közzététessék a programm és bivs/.TO'-an bejelentessék a kirándulás mindama he'yeken, melyek megállapodó pontokul fólvéícííi.k. Budapest, 1888. május hó 10-cn. Az „írók és Művészek Társaságáénak tisztikara : örökös elnök. pénztárnok, igazgató. elnök alelnök. igazgató. alelnök. titkár. Debreczen felé. — Karcz. — Irta: LASZ SAMU. Püspök-Ladány — A Tisza. — Debreczen. — Az én jó embereim. — Karczag Vilmos. — A Hitves. Elindultam hát én is, hogy útba ejtsem a Qelecséri hazáját, és lássam a pusztát a maga természetes mivoltában, a ragyogó fejér jeget a nagy Hortobágy teljes közepében, miként ezt Kuthy Lajos a „Hazai Rejtelmek" első kötetében annyi melegséggel, a legkáprázatosabb színek tarkaságával megörökítette! De hát nem értem el egészen; nem láttam Nánást, Eüredet, csak utazótársaim emlegették meg a „székes földek" meddőségét és szedték az édes anyaföld salétromvirágit virágos beszédbe. A sebes vonat röpített tovább, azért ha nem is szegődöm Tissot nyomába, de jó szerivel biz többet nem mondhatok Püspök-Ladányról, hogy a tojás sárgájából gyúrt kalács a legkényesebb gourmandnak is szája izében ragad. És láttam a hófehér nagy lepedőn kigyóvonalban végig húzódó Tiszát, a mint a rekettyések mellett tekerődzik Szolnok alá; reszkettem amikoron az én gőzösöm gyors tempóban végig szaladt az államvasutak faalkotmányán. Nagy serényen munkálnak az uj híd vasszerkezetén, s mire a végtelen sik belvizei megdagadnak, növelve a rakonczátlan Tisza vizét: akkorra megkészül a modern kydrographia és graphostatika követelményei szerint épült TARCZA. ÖNMEGADÁS. Meghajtottam magamat a sors előtt, Nem harczolok már vele, mint az előtt. Bele nyugszom, mit tehetek egyebet, Az a kis lány már engemet nem szeret. Másnak adott szivet, csókot és kezet, S én felettem beboritá az egeb Ki nem derül soha többé szép napom, Szivem felett bús felhő lesz bánatom. Nem átkozom, isten látja lelkemet, Egy bús dalban sirom csak ki könyemet. Hej, legény sziv, ne hajts tovább a szóra: „Naptól virit, naptól hervad a rózsa." Az iszlám és a keresztény kultúra. (Vége.) Bármily jóakarat vezérletté is légyen az európaiakat törekvéseikben, eljárásuk nagyon hasonlit egy angol czég eljárásához, a mely egy hajórakomány lakatot küldött a Csendes óceán emberevő vadai közé, a hol bizony nincs mire akasztani a lakatot, ha csak egymás szájára nem akasztják; de persze lakatot tenni a szájra, az is európai találmány. Hogy a művelődés áldásait, az ezt nélkülöző népek, mint ilyet tekintsék, okvetlenül szükséges, hogy mindenek előtt képessé tótessenek annak felfogására, szükséges hogy a cultura nem a maga merevségében alkalmaztassák, hanem hogy az ottani viszonyokhoz simuljon. Mily meggondolatlan, könnyelmű, eszszerütlen és mégis állhatatos kivánsága az európai diplomatiának a rabszolgaság eltörlése. Hisz e kívánság teljesítése annyi, mint az iszlám épületét tartó oszlopoknak összetörése. Ugyaa méltóztassanak elgondolni tisztelt hallgatóim! mi lenne az iszlám rabszolgaság nélkül ? Mindenek előtt a ma hermeticusan elzárt hárem lenne az áldozat, melyet csupán és kizárólag a rabszolgaság tart fenn. Mert azt hinni, hogy a fogadott szolga ép oly híven teljesíteni szolgálatát, mint a rabszolga, s ki tudja, hogy élete ura szeszélyétől függ, a ki tudja, hogy hűtlenségét urához életével fizetheti meg, ezt hinni több volna a naivságnál; amint pedig mincs a háremnek megbízható őre, a többnejűség intézménye, tehát az izlamnak egyik sarkalatos törvénye, lassanlassan elenyészne. Tudnunk kell azt is, és a mohammedánok is igen jól tudják, hogy a rabszolgaság egyik eszköze és nem épen lényegtelen eszköze, a népesség szaporodásának, mely eszköz által a fogyaték mesterségesen pótoltatik. Hy követelésekkel fellépni tehát, mely egyenesen alapjaiban támadja meg az iszlámot, nagyon gyakorlatiatlan, az ily követelések mellett soha de soha sem fog eléretni ama cél, a melynek eléréséhez ily eszközök használtatnak. Gazdasági jólétet kellene mindenekelőtt az iszlám területén honossá tenni, a jólét a gazdagság már egymagában átalakitólag hat az emberre s alapja; a szellemi fejlődésnek. Fel kellene rázni iszlámot ama lethargiából, melybe az ezred éves kényuralom süllyesztette; meg kellene törni ama közönyt, melylyel a mohammedán világ az idők folyását nézi. Igaz, hogy mindezeket sokkal könnyebb elmondani, mint megvalósítani; számtalan és részben óriási gátak állják útját az európai törekvéseknek. Be kell ismernünk, hogy az európai államokat nem a humanizmus vezérelte keletre, hanem a hatalmi vágy. Európa tehát ©lsőben mint hódító s csak másodsorban lép fel mint civilisator. Addig mig Európa tehetetlen volt az iszlám hatalmával szemben, talán könnyebben ment volna a mivelődés munkája, de ma, midőn, a 150 millió mohammedán legnagyobb része meg van hódítva, s politicailag Európának alá van vetve, s a névleges függetlenséget élvező államok is; milyen Törökország, Perzsia^ kénytelenek el tűrni, hogy az európai diplomácia minden lében kanál lehessen, ma nem tekinthetik közönynyel az európaiak oulturális törekvéseit, hanem természetszerűen ellenszenvvel kell azt fogadni, mert ugyanazok, kik ma elakarják velük hitetni, hogy csupán jóvoltukat akarják előidézni, tegnap megfosztották őket a legnagyobb jótól, a poHtikai függetlenségtől, szabadságtól, vagy legalább is korlátozták azt. Nem vehetjük tehát rosz néven, ha a mohammedánok minden, az ő földjükön tett lépést gyanúval nézik, mert ma azok az európait már gyűlölik, s igy gyűlöletesek ama intézmények is, melyeket az európaiak meghonosítani akarnak. De nem csupán ama űr, mely a legyőzött és a győző között tátong választ el bennünket az iszlámtól, mert ezt idők folytán, humánus bánásmód, a nép jólétét czélzó intézmények által talán be lehetne tölteni _ A politikai viszonynál sokkal erősebb válasz fal is van közöttünk vonva s ez a vallás. Tudjuk jól, hogy a moszlim mindenkit hitetlennek tart, s csak önmagát ismeri el igaz hivőnek, ebből kifolyólag, minden más vallás előtte semmi, csupán Mohamed hite az mi üdvözít. E nézetet pedig a theologusok és nép egy iránt magáévá tette. .Bár mily hatalmasnak tartsa is a keresztényeket, vallásukat mégis megveti s egy rangba helyezi a bálványimádók vallásával. Egy nagynevű moszlim theologus — Ibn Harm — következő, nem épen hízelgőén, nyilatkozik a keresztény istenségről: „A legnagyobb és legműveltebb népek sem nélkülözik a babonát, a keresztények oly sokan vannak, hogy csak maga az isten, számlálhatná, Mai sacámunUHoz fél ív melléklet van csatolva. meg őket, vannak közöttük nagy tudósok, nagy fejedelmek, kiváló uralkodói tehetségekkel. De mind ezek nem gátolják őket abban a hitükben, hogy van egy egység, mely azonos a háromsággal, s hogy háromszeméby tulajdonképen egy. Az egyik az atya, a másik a fiu, a harmadik a lélek. Az atya a fiu és még sem fiu. Ok azt hiszik, hogy egy ember isten és még sem isten; hogy a messiás minden tekintetben isten, és még sem ugyanaz mintáz isten: hogy az öröktől fogva levő teremtetett." Hy nézetekkel persze ott, hol a népesség vallási tekintetben ma is gyermekkorát éri, hol az utcákon a korán tanitó korbácsai jár s mind azokat, kik neki a koránból nem jól felelnek, elkorbácsolja m. p. gyermeket és aggot egyiránt, ott hol ma is vallási őrjőngésbe esnek a szerintük gyalázatos Alinak ezelőtt 1200 esztendővel elkövetett tettei fölött ott vajmi kevés kilátás lehet arra, hogy a biblia és, korán jóbarátok legyenek. Noha, mint kezdetben emiitettem, Jézus és Mohammed erkölcstana lényeges eltérést nem mutat, mégis a két vallás, mai állapotában, homlok egyenest ellenkezik egymással. Az egyik szabad mozgást kutatást enged követőinek, a másik ke/ét láhár békóba köti, apróra meghatározza a napi vallásos t tüdőket, s rá ütve a koránra kijelenti. hog\ o*vi>>án az mi abban foglaltatik , az igaz. a t."bb| hKx», k'juyv mind haszontalan, sőt káros ivlw. Eürdés, olvasózás, korán olvasás s n-iá ily külső szertartásokból levén felépítve >i. vállá <:

f

vr-i] doni*, a külsőségek annyival inkább betöltik e-gvsa lényét a vad vagy félcivib'zált egyéneknek, mert ezeket a val-' lás lényegéhek tartják és felmentve érzik magukat minden gondolkozás -alul. Erkölcsi befolyást gyakorolni a híveikre, bonnso művelődésre az iszlám soha sem törekedett. Magasabb erkölcsi elveket állítani előtérbe, erről meg fe-. ledkezett a próféta; ö önmagáról vett mértéket vallása számára s a mint nála, hajlott korában, az én23