Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-05-13

melléklet a ..Pápai Lapok" 1888. évi SO-dik számához. 79 is, ott is, elől is, hátul is valóságos emberi kezek csüngtek le testéről. Mit csináljon most száz kézzel? kérdezé bá­natosan, igy csak nem mehet emberek közé 'a világ csúfjára. „Csak_ elmúlnának rólam ezek a kezek!,, — könyörgött ismét a sugáralakhoz, mely még mindig e.otte ragyogott. Es ime a kezek egyszerre csak ^Itüntek, de úgy* hogy a saját két karja is minteg}'' varázs­ütésre lehullott testéről. „Szentséges Istenem!" — rémült el hirtelen és mintha lidércznyomás ülné meg lelkét, fuldokolni kezdett. „Szentséges Isten! add vissza legalább a saját két kezemet! 4 ' Merengéséből felébredt. Megtapogatta tagjait, szerencsére, nem hiányzott semmi. (Az igaz, hogv a három kívánságának sem volt sok látszatja.) Eeí­állt helyéről és futott a mezőre. — Mikor megfogta újra az ekeszarvát, elgondolkozott bolondos álma fölött. Aztán felsóhajtott: „Igaza van annak, ki a maga két kezében bizik. A ki mpgán nem segit, szaz kéz sem segit A tisztelt közgyűlésből. — K arkzolat. — Hermann Jancsi búsan ballagott fel a diszes új megyeház lépcsőin, kezében mérgesen szorint­gatva a tárgylajstromot, mely — fájdalmára — semmi néven nevezendő hec/czet nem ígért. Pe­dig a «fenegyerekek" asztala egészen megtelt, Ihász Lijo.-snl, Takács Ádámmal, Kopácsy Ár­páddal, Reé Jenővel, Bibó Dinivel, Horváth La­o ssal, Fodor Gyulával. A «fenegyerekek" aszta­lának hason fekvésű asztalánál a «vén asszonyok* táblájánál, illetve czéltáblájánál Auerhammcr bátyánk, Póschl Károly, Purgly az idősebb (az ifjabb az emeleten ábrándozott), Mészöly birája a járásának és Kenessey nótáriusa a közöknek és privátoknak. Szabó Imre is itt ül, de ö még ed­ig csak „Ieveledzo" tag. d S mikor aztán imigyen és amugyan a me­gye atyjai megérdemlett és meg nem érdemlett helyeiket elfoglalták, a főispán gróf megnyitotta az üdvözlet fényes kulcsával a tisztelt közgyű­lést. És hogy elmenjen mindenkinek a kedve a kebelében rejtegetett szolnokiatoktól, felállott a mi nagy felolvasónk, Véghely alispán, és egy egész órán keresztül petit betűkkel irt jelentésé­vel gyönyörködtette a siri csendben ülő hallga­tóságot. Hiába Véghely nem enged a hivatalos pedanteriából. Szerencsétlenségére nem volt jelen Devics kanonok, a ki már egyszer megmentette Véghelyt a torokcsö gyuladástól. Mikor aztán Véghelynek már nem volt egy sor irása sem, feláUott a t. közgyűlés legérdeke­sebb szólnoka, Kolossváry főjegyzőnk, hogy ő is felolvasást tartson. De már erre Purgly az idősebb is megretirált a hallgatástól és Festetich Andor grófnak dicsérgette erősen a székházépí­tési pótadónak helyes voltát. Igy aztán lassan­kint tetőpontját érte el a hangulat. Kasenszky, nem hiába beégett lakásának menyezetje, de sajit lelke lakásának menyezetje is (érts a feje) úgy lógott le válláta, mintha az is leégett volna. Barthalos Pista is fürdött a boldogságtól, mert ráért a hölgykarzatra kacsingatni, a fürdésben különben is készül szakértő lenni, mert Pápán, a hol a szellemek úgy is gőzölögnek, egy gőz­fürdő tervén töri fejét. (Már megint Pista!?) A közgyűlésen szerencse, hogy kutyák kerültek a napirendre. A közgyűlés egyik leg­rokonszenvesebb tagja, Fiáth báró megmentette pár perezre pár szót szólt a szegények érdeké­ben. Majd Ihász Lajos is kívánt egy szolgabírót Devecserre, mert Noszlopy barátunk ha egy­maga marad, nem fog ráérni hozzá menni ebédre, pedig Ihászunknak jól esik most az egyedül nem lét. S e két tisztelt szónok után megint beállott a siri csend, mely alatt az a bizonyos zsibongás, hemzsegés értendő, melyet parlamen­taris szokásnak ismer az alkotmányos világ. No de ha nem akart senki sem beszélni odalent, volt elég, a ki beszélt — odafeni. A hölgykarzat ugyanis újból megtelt kedves, szép hölgyekkel, odacsoportosúlva alispánunk kedves neje köré, kit aztán ellenmondás nélkül szokott meghallgatni a férfi világ. Lentről csak úgy vonzódtak fel a megye urai. Bezerédj volt az első (hja! Választók nejei azok!) Kopácsy lent maradt, mert már ö a haza gondjai miatt, mik gyenge vállát terhelik, nem bir — emelkedni. Szabadhegyi Kálmán vállalkozott Kopácsy sze­repére Kolossváry Kálmánnal, Szélessy Danival, Bibó Dinivel, (Boldog Árpád, a ki 4 emberrel ér fel.) s a hölgyek nem bánták meg a cserét. Csak a főispán grófban buttyant fel fiatal­sága, s megrántotta a — csengetyüt, mert már sokallotta a — kurizálást. -De a megye érde­kében is helyes volt ez a lélekharang, mert ha máskor is olyan érdekes napirendet készít Végh Pista, meg ifjabb Purgly: akkor— alulról mind­nyájan felmegyünk a hölgyekhez szónokolni, ha megígérik, hogy szavaink nem találnak náluk süket fülekre. A közgyűlésen komoly s megérdemlett figyelmet keltett Reé Jenő, ki ezúttal első izben szólalt fel mint közgazdasági előadó. A megyegyülésnek legérdekesebb pontja a főispáni ebéd volt, a hol aztán került szólnok elegendő. A karzat hallgatósága jól felfogott ér­dekébea talán jobb is lenne a tisztelt közgyűlést az ebéd idejére tenni át! Úgy legyen. — A megyei gazd. egyesület május 6-án rendes közgyűlést tartott nagyon szép számú egj-esületi tag részvételével. A közgyűlést Kemenes Eereucz alelnök kiváló tapintattal vezette. Első tárgyát gróf Esterházy Móricz elnöknek az egyesület mult 1 '/„ évi működésről szerkesztett je­lentése képezte. A rendkívül tárgyilagos és jelesen szerkesztett, az egyesület tevékenységét minden rész­letében előtüntető jelentést a nagy közönség rend­kívüli tetszéssel fogadta, annak számos helyeit lel­kesen megéljenezte. Id. Purgly Sándor szépen megokolt beszédben indítványt tett, hogy gr. elnök úr mult évi tevé­keny működéséért és a jeles évi jelentés előter­jesztéseért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. Ugyancsak köszönetet kér megszavaztatni a tenyész állatokat viz?gáló bizottságoknak, ugy az egyleti titkárnak mult évi hasznos tevékenységükért. A második tárgyat az elzökségnek Reé Jenő U. alelnök előadásában előterjesztett községi fais­kolák mostani, többnyire nem kielégítő állapota miatt előterjesztett javaslata képezte, melyben ala­po.-an indokoltan előadja, hogy a faiskola felügyelet mostani rendszertelen és nem egyöntetű volta, nem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy a községi fais­kolák hova hamarabb a megkívánt jobb állapotba jussanak, indítványozza, hogy átiratilag kéressék fel a tekintetes megye hatósága, miszerint tekintettel az előrehaladt tavaszi nmnkálati időre a jelen járási faiskola felügyelőknek egyelőre való megha­gyása mellett főfelügyelőül a gazdasági egyesület választassák meg. E rendkívül érdekes és nemzet gazdasági fon­tosságú ügy számos felszólalásra adott alkalmat, szó­lottak id. Purgly Sándor, dr. Bezerédj Viktor, Bar­thales István, Horváth Lajos, Hermán János, Ihász Lajos, Bélák István, Szalatkay István, Kenessey Mik­lós, végül az előadó, melyek után előadó előterjesz­jesztése elfogadtatott és a megye hatóságához átté­tetni határoztatott. Tárgyaltatott a gazd. egyesület által ez évben rendezendő versenyek, kiállítások sat. ügye, újólag helyeslőleg elfogadtatott, hogy május 28-án Zirzen szántás verseny, június 1-én Enyingen, illetve Ujko­doson minta méhészet és gazdasági szemle , úgy cseléd díjazás, Devecserben az ősz folyamán tenyész állat kiállítás és díjazás terménykiállitással egybe­kötve, végül Veszprémben október hóban ló és csikó kiállítás és díjazás tartassák. Több kisebb érdekű tárgy, elintézése után Hegedűs József azon indítványt adja elő, hogy tekintettel a gazd. egyesület igénybe vett tevékeny­ségére és arra, hogy e közönséggel a versenyek és kiállítások miatt többször szükségét látja az érintke­zésnek, a gazd. egyesület közlönye ne két havonkint, hanem minden hónapban egy szám jelenjék meg. — Elfogadtatott. Id. Purgly Sándor indítványozza, hogy kap­csolatosan az enyingi gazdakörben tett és ott he­lyeslőleg fogadott előterjesztésére, nyittassék a szak­lapok és a megyében megjelenő lapok utján pályá­zat egy oly gazd. cselédeknek alkalmas takarék tűzhely feltalálására, mely csekélyebb tűzi anyag elhasználás mellett alkalmas legyen arra, hogy azon a cseléd napi főzni valóját, de esetleg 4 kenyerét ip megsüthesse. Az indítvány elfogadtatott és a pályázat absolut becsű találmányra 100 forinttal kitüzetett. Végül titkár jelenti, hogy Pápán a gazdakör elnöke elhalálozván, azóta semmi életjelt nem ad magáról, kér felhatalmazást arra, hogy a pápai já­rásban létező egyes tagokat a lehetőség szerint rö­vid idő alatt az elnökség összehívhassa és azt a gaz­daköri választásokat keresztül vihesse. Megadatott. Ezután a gyűlés számos tagja az egyesületi kertész és szőllőtelep megtekintésére indult. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt szerkesztő urain! A múltkor szóval tetszett egy kissé értetni a pubhkumot, hogy miért nem jár jobban szinházba, de a színigazgatóknak — általában a lei ide jő — nem tetszett még megmon­dani, hogy nekik is vannak a pubhkummal szemben egynémely tennivalóik, a mely tennivalóik, a melyek alighanem okozati összefüggésben vannak a publikum itt-ott lanyhuló pártolási kedvével. Engedje meg, hogy mint a közönség egy tagja elmondhassak e tárgyban egyetmást. Általában azt hiszem, — de mások is úgy mondják, — hogy a közönség e most végződő más­fél hónapos saisonban elég jól viselte magát. Bérlő volt szépen, a napi cassa sem volt elhagyatva, ha csak nem sokszor látottat és emelt helyárak mellett játszottak. A mi természetes, mert a publicum egy ugyanaz, s ha régiséget adnak, ő neki magának kell annyiszor a mennyiszer végigélvezni, ha pedig fele­melt árak járnak, azokat is megint neki kell kidruk­kolni, ugyanannak, a ki a „mindennapi kenyerünket" kidrukkolta. A miből azonban még nem az követke­zik, hogy itt csupa ujdarabokat kell előadni — a mi egy kissé túlságos kívánság is lenne —, hanem hogy az „ujat" nem kell drágáért adni, mert így csak kirívóbbá lesz az eljárás helytelensége. Tehát: 1-ör nem kell olyan magas bérletárakat csinálni, mert a mi sok, az sok. A viszonyok rosz­szak és 8—10, vagy 24 frt is számit manapság. Elég Pápán, (mert előkelőbb városokban sem drá­gább) egy-egy páholyért 16 előadásra 40 illetve 48 forint az elsőrendű helyekért 12, illetőleg 10 ft stb. 2-or Kell egy megfelelő teljességű zenekar, a mi azelőtt is szokott lenni; mert az operetteket meg­felelő kíséret nélkül hallgatni még olcsóbb pénzért sem „úgynevezett élvezet" mondaná Lássák Zanzsi. Az ének és zene ott annyira összetartozik, hogy tel­jes kiséret hiányában nem csak a publikum nem kap egészet, de a játszó személyzet is genirozva van. 3-or. Nem kell felemelni a helyárakat, minden újdonságnál, és csak mérsékelten, ha egy-egy ven­dég megnyerése a budget emelését kívánja. Tiz lányt, Cornevillit, már sokszor látta a közönség, hol van az megírva, hogy 1—4-edfél és 4 forinton csak ilye­neket láthat, uj, még nem ismert darabokért, fizes­sen 40— 50% pótadót? Az emelgetésnek különben a director jólfelfogott érdeke is ellene van, a mint mutatták a lefolyt idényben is példák. Különben, ha néha napján, (egy 'szaiszonban-kétszer) emeltetnek is az árak, a földszint és karzat hálás és hü publi­kumának azt soha í sem szabad érezni, mert ott 10—20 kr csakugyan jelentékeny összeg; az a hol­napi előadás belépődijának fele, a mi holnap hiá­nyozni fog, s az illető nem mehet szinházba. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani; most, és nem az idény elején azért, nehogy azt insinuál­hassák nekem, mintha kárt akarnék tenni a színészet­nek. Megvagyok győződve arról is, hogy a nagy közönség velem egyformán gondolkozik, s igy he­lyesnek tartottam,, hogy akár a jelen igazgató — vi­szontlátás esetén —, akár egy másik, számolhasson már előre az itteni viszonyokkal, mielőttbejő. Tehát nem szemrehányásul, hanem tanulságképen. Minden­nap olvashatjuk a nagy lapokban, hogy már lejárt az az idő, a midőn a közönség áldozni járt Thalia templomába; ma szórakozni élvezni megy oda, s ve­zeti — és méltán — az az uralkodó elv: do ut des, faciu ut facias. •_ TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető T1P0LD ÖZSÉB. — Május 13. — 1848. a lázangó szerbek Raja­csics József érsek elnöklete alatt Karloviczon gyű­lést tartanak; a magyar királyi biztos szózatait meg­égetik; Rajacsicsot patriarchává, Szuplikácz István császári ezredest pedig vajdává választják. Május 14. — 1264. Plantagenet HL Henrik angol királyt Montforti Simon, leicesteri gróf, Lewes­nél legyőzi. Mind Henrik, mind fivére: Oornwallisi Richárd, német császár elfogatik. Május 15. — 1525. az egyesült szászok, braun­schweigiek és hesseniek a Münzer Tamás által föl­tüzelt és vezérelt parasztokat Erankenhausennál le­verik. Május 16. — 1811. Wellington az angol, spa­: nyol és portugáli egyesült seregek vezére, a Soult alatti francziákat Albueránál megveri. Május 17. — 1848. V. Eerdináud osztrák csá­szár Bécset elhagyja és Innsbruckba megy, honnan csakis ugyanezen évi augusztus 12-én tér vissza Bécsbe. Május 18. — 1741. szerződés Nymphenburg­ban Eranczia- és Bajorország közt Austria földara­boltatását illetőleg. E szerződéshez még ugyanezen évi szeptember 17-én HE. Ágost lengyel király is járult. Május 19. — 1622. a janicsárok, spáhik és ulemák Konstantinápolyban nagy forradalmat támasz­tanak: Ozmán zultánt a „Hét toronyba" zárják, hol az új nagyvezér őt megfojtja. Ez az első fejedelem­gyilkolás a törökök jtörténetében. KÜLÖNFÉLÉK. — Városunk orsz. képviselője Láng Lajos ur egy a városunkat érdeklő ügyben tegnap este ide érkezett és a ma délutáni vonattal fog Budapestre visszautazni. — Veszprémvármegye közigazga­tási bizottsága mult kedden tartotta meg rendes havi ülését Véghely Dezső alispán el­nöklete alatt. Az ülésen leghosszabb vitára a pápai tébolyda ügye szolgáltatott alkalmat, a megyei tiszti főorvos havi jelentése kapcsán. Az ügy mizériáit báró Fiáth bizottsági tag hozta szóba, kinek indítványa folytán Kerényi tiszti főorvos megbízatott, hogy az ottani álla­potoktól legközelebb helyszíni megvizsgálás alap­ján részletes jelentést tegyen. A vita folyamán a megyei alispán némi megnyugtatásul fölemlí­tette, hogy a régi elhanyagolt álbpoton főleg Osváld Dániel polgármester buzgalma folytán annyira mennyire i segítve lett s most már a betngek emberibb' elbáuásban részesülnek. Az alispáni és főjegyzői referádák általán rendes állapotokat jeleztek; csupán Veszprém város gyámi nyilvántartási állapotaira s ügykezelé­sére nézve tétettek megjegyzések. Vargyas En­dre megyei -kir. tanfelügyelő tüzetes jelentést terjesztett be az általa eddig meglátogatott 100 népiskola állapotáról. A kir. adcfelügyelö refe­rádái közül kiemeljük, hogy Siófok, a beérke­zett adatok szerint nem volt fürdőhelynek mi­nősíthető. — Főispáni ebéd. A megyei közgyűlés alkalmából folyó hó 7-dikén gróf Esterházy Móricz főispán ur jő méltósága az uj megyeház kistermében fényes ebédet adott, melyre mint­e gy 50-en voltak hivatalosak. Az első felkö­szöntöt zajos éljenzéstől'-követve Kemenes Fe­rencz apátkanonok mondta a főispán grófra, ki azután vendégeit éltette, — Szabó Imre lelkes éljenzést keltve, igen szépen átgondolt és szó­noki hévvel előadott remek felköszöntőben a főispán nejét Stockau Paula grófnőt éltette. Ál­domást mondtak még: Rainiss Gyula — Vég­hely alispánra, Antal Gábor — Kemenes Fe­renezre, id. Purgly Sándor — Antal Gáborra, Fodor Gyula — báró Fiáth Pálra, Véghely — dr. Laky Kristóf törvényszéki elnökre és a tör­vényszék biráira, Fenyvessy humoros beveze­téssel — Szabó Imrére stb. stb. A kitűnő ebé­det a budapesti Dobos czég szolgáltatta. — Jászay Mari Pápán. E hét a magyar drámának diadala volt színházunkban, mert al­kalmunk volt élvezni hazánk legelső tragikai szín­művésznőjének páratlan művészi alakításait. Já­szay Mari asszony egy nappal korábban jött mint előre jelezte, igy a tervbe vett ünnepélyes fo­gadtatásnak eleje vétetett és a közönség csak a színpadon üdvözölhette az ünnepelt művésznőt és itt lett átnyújtva a »Papai Lapok« diszes vi­rágcsokra is, mely érkezésére volt szánva; — de annál lüntetőbb volt a sok taps és lelkesebb az éljenzés. — Három estét szentelt a művésznő vá­rosunk közönségének »Medea,« Széchy Mária és »Borgia Lucretia" czim szerepeiben lépve fel és az ellentétes szerepek mindegyikében a legtöké­letesebb alakítást mutatta be, melylyel valóban elragadta közönségét. A kihívás taps és éljenzés nyílt jelenésekben és felvonás közökben alig akart véget érni, és a közönség három díszes koszorú­val és szép csokrokkal tisztelte meg a nagy na­pok hősnőjét. — A helybeli intelligentia tegnap előtt a „GriíT«-ben szépen sikerült bucsuestélyt rendezett Jászay tiszteletére, melyen a rr.üvész­nöt Horváth Lajos intendáns, Steinberger Lipót ügyvéd és a színtársulat részéről Rónay Gyula köszöntötték fel. — A „Jo ssiv" czimmel lapunk tulajdo­nos szerkesztője által szerkesztett jótékonysági lapokból jelen számunkban több mutatvány köz­lünk, mely miatt mind a tárcza folytatását, mind pedig számos dolgozatot jövő számunkra voltunk kénytelenek halasztani. — A pápai állandó ssinház részvénytár­saság holnap, hétfőn délelőtti 10 órakor a vá­rosháza nagytermében közgyűlést tart, melyre felhívjuk a részvényesek figyelmét. — Vargyas Endre kir. tanfelügyelő a m. közigazgatási bizottság ülésén megtévén eddigi iskolalátogatásairól jelentését, mindjárt a gyűlés után ismét körútra kelt s ez idő szerint a Ba­kony közepén levő községekben látogatja az is­kolákat. Ezen körútja május hó végéig fog tartani. — Schaadl Gusztáv ur városunk arany ifjúságának egyik kedves, derék tagja az első magyar általános biztosító tarsaságnál felügye­lővé neveztetett ki. — Gratulálunk. — Színtársulatnak e hét folyamán elhagyja városunkat, felkérjük tehát a t közön­ség szives figyelmét, hogy e kitűnően szervezett társulatot, mely oly sok jó órát szerzett, ezen búcsú előadásokon és különösen a jutalomjáté­kokon, melyek egyike a társulat kitűnő drámai színművésznőjéé, H. Szabó Ilkáé, másika pedig a társulat szintén hasznavehető tagjáé, Balázsi Sándoré leendenek, meleg pártfogásában része­síteni szíveskedjenek. — A polgári kör kei ti helyiségének megnyitása a hét folyamán fog megtörténni. E szép kert teljes átalakuláson ment át és meg­nyitását az átalakítási munkálatok miatt nem lehetett eddig eszközölni. —- A csőü körjegyzői állomássá új pályázat fog kiíratni, mert a megyei közgyűlés Krammer Antal igazolási kérvényének helyt adott, miután folyamodó kimutatta azt, hogy pályá­zati kérvényét, mely elkésve érkezett, a postára kellő időben adta fe'l. — Meghívó as iparostanonca srmsika­kiaíiitásra. A pápa városi rajziskolában 1888-ik év május hó 20-án és 21-ikén iparos rajz és ta­munkakiállitás rendeztetik, a mely mindkét na­pon reggeli 9 órától esti 7 óráig megszemlélhető. Ezen kiállításra sorsjegyek bocsáttatnak ki, me­lyekre az összes kiállított tárgyak május hó 21­én d. u. 4 órakor a kiállítási helyibégben ki fog­nak sorsoltatni; ezen sorsjegyek a tanonezmun­kakiállitásra egyszersmind belépti jegyekül is szolgálnak. A nagyérdemű közönség felkéretik, hogy ezen kiállításon megjelenni, egyszersmind a kibocsátott sorsjegyeket kellő pártolásban ré­szesíteni sziveskedjék. Egy sorsjegy ára 20 kr. Sorsjegyek kaphatók : Vajdics Károly, Bermüller Gyula, Klein Mór, Steiner Ignácz, Brenner Fe­rencz, Iglauer János, Koczka László urak üzleté­ben, s kiállítás napján a városi rajziskolában. — Weis Salamon ur 3 forint szakértői diját szives volt a pápai nöegyletnek és pápai tűzoltó egyletnek ajándékozni, a miért mindkét egylet elnöksége hálás köszönetét nyilvánítja. — A pápai casino kerti helyisége ma fog megnyittatni. Mint értesülünk, az ünnepélyes tánczczal egybekötött megnyitás jövő hó közepe táján fog végbemenni. — Amerikába utazik Oláh Pál zene­kara a folyó hó végén. A zenekar Biringer ve­zetése alatt fogja beutazni Amerikának neveze­tesebb városait és két évig szándékoznak oda maradni. j — Meghívd. A „Pápa esp. ker. rk. ta­nitóegylet folyó május hó 24-én Pápa-Kovácsi­ban, a kath. elemi tanoda helyiségében fogja délelőtt 9 órakor kezdődő értekezletét tartani, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. Nyárád 1888. május 7-én. Berky Ferencz egy­leti jegyző. 1 — Előfizetési felhívást vettünk, mely szerint e hótól kezdve városunkban még egy heti lap fog mégjelenni „Pápai Hirlap" czimmel

Next

/
Thumbnails
Contents