Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-05-06

Mesjeletiilc Mi n d e n v a s á r n ífp. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteilen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. a A lapnak szánt közlemények Iap SZERlí. hicutalábA [0 - k allé g i u m é p ii l e. t) kii Ideadok. Előfizetési díjalc. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre r frt 50 krajczár Egy szám ára JJ kr. HIRDETÉSEK í hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 50 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíjmindigkülönszámittatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KIADÓ hivatalaba (GOLDBERG GYULA papírkereskedése, Főtér) küldendők. Pápa város hatosa gának est ebb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivaialosközlönye. A tápszerek hamisítása. A tápszerek hamisítása ma már Európaszerte oly mérvet öltött, hogy a hol csak eddig „Egészségápoló egyesületek" keletkeztek, ezen egyesületek által, a tápszerek hamisításának ellenőrzését mindenütt az egyesület egyik legíbntosb és ezért legsürgősb intézkedést követelő feladatának látjuk tekinteni. S valóban egy oly mérvet öltött visszaélés ellen, mint a minővé már magát a tápszerek hamisítása kinőtte, csak is ugy lehet elég hathatósan fellépni, ha annak ellenőrzését — egészség ápoló egyesületek alakítása által — maga a közönség veszi kezébe. Egészség ápoló egyesületekkel napjainkban már Európa minden mi véltebb államaiban találkozunk s azoknak működését mindenfelé a legáldásosabbnak lehet mondani, ami természetes is miu'án ezen egyesületek feladatukkal, az egészségügy nyilvános ellenőrzésén kivül, az egészségtani ismeretek terjesztését tűzték ki, vagy is részint nyilvános felolvasások tartása, részint ily tárgyú röpiratok ingyen szétosztása, részint egyes napirenden lévő egészségügyi kérdések megvitatása által való felvilágosítását az ily dolgokkal kevéssé foglalkozó közönségnek arról, hogy miféle viszonyok, miféle behatások és milynemü mulasztások vannak átalában káros hatással az egészségre ? Hogy tehát mint kell élnie, s mit kell kerülnie, ha egészségben akar maradni. Igaz, hogy az államnak is kötelessége gondoskodni a törvények s ezek keresztülvitelének ellenőrzése által arról is, hogy az egyes állampolgároknak egészsége ellen se követtessenek el oly alattomos és piszkos haszonlesésből eredő merényletek, mint a milyeneknek a tápszerek hamisítását lehet tekinteni, de ha a közönség a tápszerek hamisítását oly könyedén veszi, mint azt még ma is nagyrészben venni látjuk, akkor hi- j ába lesz az ellen hozva bármi szigorú törvény is, mert annak keresztülvitele a közönség közönyösségén — hajótörést fog szenvedni. De másrészről meg igen itt volna már az ideje annak is, hogy a közönség saját érdekében győződnék meg valahára arról is, hogy minden bajnak az orvoslását nem lehet az államtól várni s főleg nem akkor, ha összetett kezekkel s közönyösen nézzük a bajnak tovább terjedését — és hogy minden bajnak tovább terjedése ellen a közös s kölcsönös védelem, oltalom, szolgáltatja a legbiztosb mentséget. És ha ez áll valamely téren, tízszeresen áll a közegészség-ügy terén, a hol a legtöbb esetben alig szembeötlő és igy az avatatlan szem által fel sem fedezhető okok, a legszomorúbb következményeket vonják maguk után. Hány kisded halálának volt már például a táplálására fordított tejnek meghamisítása az oka, ós mégis mily kevés az, a mit annak elhárítására, a tej hamisításnak ellenőrzése érdekében Budapesten is történik. Oly szabadon látjuk Budapest utczáin a tejhamisitást űzni, mint valami szabadalmat és hogy a kávéházak között is vajmi kevés van, melyben tiszta tejet kapna az ember, arról fájdalom, nekünk is gyakran volt alkalmunk meggyőződni. Egyeseket, igaz, hogy gyakran lehet hallani e visszaélés ellen panaszkodni, sőt néha e tárgyra ! vonatkozólag pár sornyi megjegyzést egyik-másik lap is koczkáztat. — de az eredménye mindig ennek csak az, — hogy marad minden a réginél, mert nincs a közönségnek alkalma szavát ott is meghallatni, honnét panaszának az orvoslását várhatná. Ellenben a hol az egészségápoló egyesületek léteznek s a tápszerek hamisítása elleni harezot ezek vették a kezükbe, ott azután többé már az erre felügyelni tartozó hatósági közegeknek sem oly kényelmes e részben a dolguk, mert van a ki ellenőrizze működésüket, mire hogy valóban szükségünk van, mutatják a jelenlegi állapotok, másrészről viszont, hogy annak is mily nagy ideje van, hogy a tápszerek hamisítása elleni harezot a közönség vegye a kezébe, eléggé mutatja az. hogy például a bécsi 1877-ben keletkezett központi egószségápoló egyesület által az óv február 1-én életbeléptetett vegyvizsgáló állomáshoz deczember l-ig 178, a hamisítás gyanúja alatt álló tápszer küldetett be vegyvizsgálat végett s hogy azoknak megvizsgálása a következő eredményt szolgáltatta: A beküldött 72 tejmustrából 47 volt több kevesebb vízzel felhígítva. Egyhez a vizenkivül még liszt is volt keverve, 10 pedig boraxot és 13 szódát tartalmazott, mig egyben még szappanoldat is fordult elő. 21 fehérbor mustra között egy műbor is fordult elő (Hernalsból), melynél a savtartalom, kénsav, a szesz közönséges spiritus, s a ezukor és kivonat anyagok burgonya ezukor által volt helyettesítve. 12 mustra vízzel volt hígítva s kettőben annak álezázására spiritus öntve. 3 mustra tetemes mennyiségű kénecssavat tartalmazott. Kettő végre illatszerek által volt zamatositva. A 7 vörös bor mustrából egy anilinnal volt festve, a többi meg vörös répa és áfonyával. 9 lisztmustra közül egy 5

(l/

0 gypszszel, mig egy mustra meg babliszttel volt keverve, 7-ben túlságos sok volt a nedvtartalom. Egy telve volt lísztkukaczczal s egyben egy igen ritka ázalók féreg — a monas prodigiosa — fordult elő. A beküldött 5 kenyórmustrából, egy tinisóval, egy gypszszel, s egy korpával volt elvegyítve, a többi hamisítatlan volt. 14 vaj mustrából pedig egy fagyuval s egy burgonyaliszttel volt keverve, mig a többiben csupán a savótartalom volt tetemes és turó volt beléjök vegyítve. A beérkezett 7 mustra őrlött kávéból mindenik 30—40% pörkölt makk és más hasonló anyagot tartalmazott. S a beküldött 13 mustra sörből 9ben kénsav fordult elő, egy pikrinsavval és egy valami fűszerrel volt keserítve. A beküldött 6 mustra rum mind közönséges pálinka volt, csupán égetett ezukorral festve s bagaria bőrrel és rhumétherrel szagosítva. Végre a beérkezett 4 thea mustrából, egy zöldszinü vegyet tartalmazott, egy csupán surrogatum volt, s kettő thea-levélből állott ugyan, de a melyből a thein egészen hiányzott, tehát már használt s újból megszárított thea volt. S hogy az ily és hasonló hamisítások nálunk is napirenden vannak, az régi dolog, kérdjük tehát nem volna-e helyén nálunk is ily egészségápoló egyesületek alakítása? mely a többi hasonló nevü egyesületek példájára nálunk is felvenné a harezot, a tápszerek hamisítása ellen, a mely irányban visszaélés évről-évre annyi embernek assa alá észrevétlenül egészségét. = Meghivái. A pápai állandó szinházrészvénytársaság ez évi rendes közgyűlését f 1888-dik évi május hó 14-dikén delelőt 10 órakor tartja meg Pápán, a városháza tanácstermében, melyre a t. részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint a f. é. ápril. 25. napjának délelőtti 20 órájára kitűzött évi rendes közgyűlés, a képviselt x'észvények csekély száma miatt határozatképes nem volt: ezen másodízben kitűzött közgyűlésen a megjelenendök az alapszabályok g-dik §-sa értelmében érvényesen határoznak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésének, továbbá az 1887-dík évi számadásnak és mérlegnek előterjesztése s azok feletti határozathozatal. 2. Egy igazgatósági tagnak 2 évre leendő választása. 3. Az igazgatóságnak a részvénytársaság megszüntetése s a színháznak a város tulajdonába leendő átadása iránti indítványa

1 5. Egyéb indítványok tárgyalása. Pápán, 1888. május 4-én. Az igazgatóság. TARCZA. CSILLAGTALAN... Csillagtalan, vak őszi éjszakán Kopár, rideg vadonba' bujdosám, Mint üldözött vad a vadász elül, Rettegve, bújva egyes-egyedül. Köröttem oly setét, mint a kebel, Melynek nyugalmát önvád űzte el. Előttem útlan ut; fejem felett Felhőt űzött a zúgó fergeteg, S villámokkal vitt óriás csatát. Dörgött az ég villáma, mint Kiáradott folyam, mely gátjait Örült haraggal, zúgva törte át, Tombolt a szélvész, mintha lánczait Az alvilágnak réme mind o Letépte volna, hogy tusára keljen Minden magasztos, szent, erényes ellen. Rengett a föld; az óriási fák Földig hajoltak, mint egy gyenge ág. Omlott a zápor, űzött, szertetépett Felhők vére áztatta a vidéket. — És én bolyongtam egymagamban ott, Honnan még a hiéna is futott. Bolyongtam, mint felkorbácsolt habon Széttört hajó végső darabja, Melyet kiálló sziklabércz-fokon Szétzúzott a vihar haragja. Vágytam pihenni egy kis árny alatt, De ádáz üldözöm: a sors-harag Nem engedett sehol pihennem. Tovább! tovább! zúgott fülemben ; S futottam, amíg birta Iában , Kergetve elvesztett reményem' És boldogságomat , , * hiában! . . . Villám czikázott most, s a fényben Előttem mély örvény tünék fel, Szédítő száz öles fenékkel. Egy lépés: s a halál ... de ekkor im' Remegni kezdtek fáradt tagjaim. Erőm veszítve összerogytam .... És Minő csodás volt a felébredés! Hol rózsaberek, Melynek üde bokraival Lágy szél enyeleg; És csattog a fülmile dal: Ottan vala zöld mohu ágyam. Hol enyhe a lég, Mint a leánykák szűzi szerelme, Melynek heve még Nem ültete vágyat az ifjú kebelbe: Tündérkeze ringaía lágyan. Homlokomat ragyogó dali bér: Hüsitve, díszítve övezte babér. Almámra vigyázva, mosolygva fölém, Mint ág a virágra, egy angyali lény Hajolt le szelíden; fénylő szeme láng, Két arcza viruló, rózsa gyanánt. Szép, balzsamos ajka cseresznye fele, Halkan pihegett gyönyörű kebele. S hogy rája vetem felnyitva szemem', Keblére ölelt forrón, melegen: Ajkamra tapadva érzem ajakát. Nem földi gyönyör s szent érzés hata át. S mig gyújtva hat által a csók heve rajtam, Suttogva, remegve rebegte el ajkam: „Alom vagy-e, vagy nem szép tünemény ? Óh! mond : ki vagy és hogy hol vagyok én f „Hát meg sem is ismersz, úgy elfeledél! — Szólt ö komolyan s köny ége szemében. — Óh! hisz ha csapások vad tábora kél: Téged kívülem, nincs aki segéljen, — Megcsalt szerelemmel jártad a vadont, Melynek neve bánat, éjféle a gond , Villáma a kin égő tüze és Vad vészü viharja: kétségbeesés. Kétségbeesetten vágytad a halált: Mig nálam a vigasznak balzsama várt. Megvetítelek ím': nem eresztelek el! Óh! légy az enyém, amíg ég e kebel! Nálam nyugalom; a világ zaja bút ád : Én, én vagyok élted védangyala: múzsád l

u — Óh védj a viharban, amíg ég e kebel! Híved maradok, nem hagylak soha el! Az iszlám és a keresztény kultura. (Folylalás.) Hiába emelkedett a tudomány, művészet, az akkori időhöz mérten, csudás magasságra, az iszlám társadalma folyton érezte azon éltető melegség, önfeláldozó gondoskodás, lelket, szivet aczélozó szeretetteljes támogatás, minden nagy és nemes "felkarolásának, a bánat és örömnek megosztó gyöngédségnek hiányát, mit a nő képvisel a mai társadalmunkban, s a^mi, a mi társadalmunkat a cultura jelenlegi magas polczára feljutni nagyban segítette. Az iszlám, keletkezése óta egész napjainkig, engedte és engedi a nőt, a társadalomnak fele részét, alacsony, dísztelen helyzetében megmaradni, sőt az egykor némileg szabadabb mozgást élvezett nőnemet még jobhan korlátozta emberi jogaiban, s mindezt a vallás szabványaival szentesítette. Nagyon alapos azon felfogás, a mely szerint valamely népnek cijiltur képessége a nő társadalmi állásából ítéltetik meg. Az iszlám szomorú és intő példáját mutatja annak, hová sütyedhet egy nép társadalmi és politikailag, a mely az emberiség felére ráfogja, hogy az állat és ember között álló lény. A korán táblájának isteni eredete, a többnejűség, ezek voltak az iszlám hanyatlásának tényezoü A tulságig vitt hetü imádás szülte a vallási villongásokat , ez megbontotta az iszlám egységét; a hárem gyönyöreinek élő khalifák mindenhatósága ellen fellépett szultánok és helytartók megtörték az iszlám politikai hatalmát; a nők társadalmi alárendeltsége miatt erőteljes társadalom nem keletkezhetvén, a tudomány, művészetek hanyatlása, karöltve járt a politikai és társadalmi hanyatlással. Még egyszer lett fényessé az iszlám csillaga, még egyszer tündöklött az iszlám harczi dicsősége és fényes győzelme, noha ekkor már nem az egész, hanem csak egy tekintélyes töredék varázsolta elő a régi dicsőséget. Az uj dicső korszak: a keresztes háhoruk voltak. Tudjuk mindnyájan, hogy a keresztény Európa fanatizmusa mily óriási erőfeszítéseket tett a szentföldnek visszahóditása érdekében. A négy keresztes háború minden európai nemzetnek látta lelkesült fiait e szentföldre seregleni, tudjuk, hogy a feltüzelt lelkesedés, ama roppant hatalom, melyet a keresztény világ latba vetett, aratott is muló sikert s Jeruzsálem falain évtizedeken át lengett a vörös keresztes lobogó. De a véggyőzelém még is az iszlámé maradt; a tömérdek vér és pénzáldozat, melyet a keresztes háborúk igényeltek, mind céltalannak bizonyult az iszlám hatalmának megtörésére, s a szentföld maradt ezután is azok kezében, kiké előbb volt, s máig is müezzim inti a szent város falai között imára az igazhivőket. A keresztes háború volt az utolsó eset arra, hogy az iszlám, mint ilyen, eredményes dicsőséggel harczolt; a keresztes háború után nem egy fényes lapja van ugyan még a próféta némely követőinek történelmében, de az egész mohammedán világ, avagy annak csak oly tekintélyes része is, mint a mely a keresztes háborijban sorompóra lépett, soha többé nem egyesült valamely közös cél elérésére. Az a láng, mely akkor kigyuladt, a külső támadás niegMüatével

v kialudt^ & az isdam visszaesett előbbi' cél-