Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-04-22

Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pár őszinte szó szöllösgazdáinkhoz. Néni akarom mindjárt kezdetben azt mondani, hogy korunk levegője tömve van szédelgési bacillusokkal. de annyi mégis bizonyos, ha valami közös csapás és veszedelem ér bennünket, ezerével támadnak a mentő apostolok, kik biztos, csalhatatlan s egyedüli hatásos óvszereikkel lépten nyomon üldözik a már amúgy is eléggé károsult gazdát bajainak orvoslása ürügye alatt. Igy vagyunk a phylloxera pusztítással is. Az első phylloxera jó formán még meg sem telepedett egészen szőleinkben, már is akadtak és pedig elegen, akik a phylloxera elleni csalhatatlan szereik biztos hatásával tele kürtölték az egész világot, leginkább azonban az inficiált vidékeket. Biztosnak, csalhatatlannak állítják szereik hatását ezen népboldogitók akkor, mikor sem az előtt, sem a phylloxera pusztítása után semmi positiv eredménynyel s döntő sikerrel nem dicsekedhetnek. Én elhiszem ugyan azt is, hogy ezen phylloxera mesterek között lehetnek olyanok is, kik habár minden kiséiiet vagy gyakorlati eredmény nélkül is, szentül megvannak győződve szereik csalhatatlan jóságáról, de az is bizonyos, hogy igen soknál azok közül, csak"is az anyagi érdek, a veszedelembe került szőlőbirtokos, s ezek között különösen a kisgazdák kiaknázásával saját zsebeik megtömhetése a legfőbb czél. És hogy ezen szőlődoktorok mentül sikeresebben elérhessék terveiket, mint más egyebütt ugy itt is az e czélra legalkalmasabb eszközökhöz, a minél szélesebb körű reclam okhoz folyamodnak. Terveik kivitelére érdekközös egyénektől bizonylatokkal fűszerezik hirdetéseiket, sőt nem átallották azokban hangoztatni, hogy csalhatatlan s legbiztosabb hatású szereik a földművelési minister által szabadalmaztattak is. Nem régen azonban közéjük röppent a bomba, a mennyiben a földmivelési mi- ! nister lehető tágas körben nyilatkozott, hogy ő hozzá ugyan számtalan phylloxera elleni szer küldetett be megvizsgálás és kipróbálás végett, azok közül azonban egysem ér semmit, egyrészök egészen hatástalan, más részök még hozzá a gyakorlati alkalmazásban nagyban kivihetetlenek is. Igy a phylloxera elleni biztos szer ez ideig még fel nem találtatván, nem is létezik. Nem is használják ezen időtől fogva azon jó urak széleskörű reclanijaik terjesztésére a nagyobb fővárosi napilapokat, hanem azok helyett most már a vidéki sajtót kezdik elözönleni, gondolván, ez terveiknek sokkal kedvezőbb talaj, a mennyiben minden vidéknek ma már meglévén saját lapja, mely a nép kezén leginkább is forog, igy legalkalkalmasabb eszköz czóljaik terjesztésére is. Az igaz, hogy a földmivelési minister szabadalmával már itt sem mernek többé elöállani, csupán csak is azt hangoztatják, hogy találmányuk akkor -és ekkor ennyi szám alatt a földmivelési ministeriumhoz bemutattatott. Mintha bizony ebben volna valami. — Éppen semmi. A hivatkozott idő és szám nem jelent mást, mint a bemutatás idejét, s az iktató számát, de hogy minő lett az eredmény a megtartott kísérletezés után, miképen hangzik a szakvélemény, arról nagyon természetesen mindenkor hallgat a krónika. Azért legjobb az ily féle reclamokat legfelebb csak is átolvasni, figyelmen kivül hagyni és lépre nem menni, mert legyen meggyőződve mindenki arról, hogy a phylloxera elleni biztos és csalhatatlan szer ma még nem találtatott fel. A „Pápai Lapok"-ban ily féle reclamokkal még nem találkoztunk, de mert megyénk egyik legkedveltebb és legelterjedtebb lapja, azért jelen soraimat csak is a „Pápai Lapok" számára kívántam megírni. A phylloxera elleni védekezésnek legjobb szerei eddig a szónkóneggel való gyérítés s az amerikai szőlők kezelésének meghonosítása. Az első is kellőleg alkalmazva elég biztos, de inkább vagyonosabb szőlősgazdának való. Legjobb s különösen kisbirtokos gazdának legelőnyösebb az amerikai szőlők rnivelésével való védekezés, ez a leggyorsabb s lehetőleg a legolcsóbb eszköz a phylloxera ellen. Az amerikai szőlők okszerű kezelése s alkalmazása nyújthat, még némi reményt arra, hogy azzal a phylloxera pusztítása ellen idővel megküzdhetünk. Mindazon által ezen a téren sem vagyok egészen elfogult, s noha magam is — habár kisebb mórtékben — de amerikai szőlők kezelésével is foglalkozom, azok tökéletes biztonságáért kezemet a tűzbe tenni nem merném egészen, mégis azok kezelését ajánlhatom leginkább szőlősgazdáink figyelmébe, mert azok után már kézzelfogható eredményeket észlelhetünk, csak hogy állandó s tartós leend-e a mutatkozó eredmény? az nagyon természetesen még mindig a hoszszabb gyakorlati idő titka. A veszprémmegyei közgazd. előadó márczius havi jelentése. Az 1882. évi XX. t. cz. értelmében közgazd. előadói jelentésemet márczius hóról tisztelettel a következőkben terjesztem elő. Aggódva várta minden mezőgazda a hó olvadását részint az árviztöli félelem, részint az amúgy is elkésett tavaszi vetemények miatt, de főképen az őszi vetések kítelelése miatt voltak a vastag hólepel alatt aggályai. Végre e hó 20-án beköszöntött a várva várt enyhe meleg, s a hólepel alól elötünedeztek a jól telelt üde zöld vetések. Nyomban a vetés is kezdetét vette, s serényen folyik mai napig. A gyors hó-olvadás folytán voltak ugyan helyenkint vizárádások, de ezek csak hamar lefolyást találván, jelentéktelen kárt okoztak. A takarmány-hiány naponkint érezhetőbbé válik, sok gazda kénytelen barmait máris az elégséges táplálékot nem nyújtó legelőre kihajtani. A gabna-árak stagnálnak, csupán a kukoricáé emelkedő, de ebből igen kevés gazdának van eladni valója, a mult évi termés ebből rendkívül kedvezőtlenül ütvén ki. A tavaszi vásárokon a lovak kelendősége észlelhető, nem magas, de tűrhető árakért. A hús-marha olcsóbbá, az igavonó drágábbá lett. Gyapjú iránt a kereslet a kedvezőtlen külföldi viszonyokhoz idomulva ellanyhult. A gäzd. haszon állatok egészségi állapota kedvező volt, csupán B.-Fökajáron pusztult el 3 és M.-Szt.-Györgyön 1 db. szarvasmarha lépfenében. A megyei földmives iskola ügyében kiküldött bizottság azon reményben volt, hogy megbízatásának megfelelve konkret munkálatot terjeszthet a tk. megye hatósága elé. Idő közben azonban Pápa városa indított mozgalmat arra nézve, hogy a földműves iskola helyéül alkalmas birtokkal ö is az ajánlattevők sorába kivan belépni. Mig egy részről Pápa városának erre törekvése — az ügy iránt való tekintetből figyelembe volt veendő, más részről tagadhatatlanul hoszabb időre fel van a bizottság munkálkodásában tartóztatva, sőt félő, hogy megtévén Pápa városa ajánlatát ismét egy másik — harmadik város vagy egyesek kilátásba helyezett ajánlataikkal a tárgyalásokat ujabban hoszú időre megakaszthatnák. Én részemről azon meggyőződésben vagyok, hogy sok tekintetből, de különösen a földmiv. minister úr ö nagyméltósága személyes érdeklődésének kockáztatása nélkül a végelhatározást soká halasztani nem szabad, s óhajtandó lenne ha kimondaná a tekint, közig, bizottság miszerint: 1- ör. A földmiv. iskola elhelyezésére csak f, évi ápril. vagy legkésőbb május végéig fogad el ajánlatokat, s ezen időt meghaladva érkezők figyelemben nem részesülnek. 2- or. Bizassék meg alispán úr ö nagysága mint a földmiv. isk. bizottság elnöke, hogy a beérkező ajánlatokban kinált birtokok megszemlélésére idő nyerés szempontjából küldjön ki a bizottság kebeléből 2—3 tagot. Veszprém, 1888. ápril 10. TARCZA. Az iszlám és a keresztény kultúra #

). Tisztelt hölgyek és urak! Az európai közvélemény már régóta leszámolt az iszlámmal s ama nézetben van, hogy az iszlám megszűnt tényező lenni. E nézet mind addig, a mig Európa nem akar átlépni határain, a mig Európának más világrészekben tervei nincsenek, a mig az iszlám a jelenlegi szellemében megmarad, bizonyára nem kifogásolható, mert tény, hogy az iszlám politikai, társadalmi, vallási téren elvesztette Európában létezésének feltételeit, s minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy a biblia legyőzte a koránt, a kereszt a félholdat. Több mint fél százada annak, hogy ama erőteljes férfiú, kinek leheletére összeomlott a bizánci császárok aranyos trónja, ki a frank lovagokat Nikápolynál tönkre verte, ki hazánk önállóságának bástyáján oly rést ütött, melyet mai napig sem tudtunk terjesen betömni, ki élött reszketett Bécs, s ki elöl nagynak nevezett" Péter cár csak sárga csikón tudott menekülni, beteg embernek neveztetik; én azt hiszem, hogy minden prófétai ihletség, minden politikai mélyre látóság nélkül, meglehet jövendölni, hogy egy ujabb félszázad leteltével a mai beteg ember (Törökország) akarva nem akarva, fel fogja venni ama előnevet, a mely után egyik nem nemes sem áhítozik: a néhait. Mi magyarok, kik talán egyetlenek voltunk Európában, kik Törökországnak fenmaradását óhajtottuk és óhajtjuk ma is, mi is kénytelenek vagyunk belátni, hogy ez óhaj az utópiák közé tartozik mindaddig, a mig az iszlám a jelenlegi vallási és társadalmi keretében mozog, a mig az iszlám szelleme megújhodva, salakjától megtisztulva, újabb életre nem *) A «papavideki közművelődési egyesülot» felolvasásaibólébred. Tudjuk igen jól, hogy benünket Európa szerte gúnyoltak török rokonszenvünkért, de ha meggondoljuk hogy e rokonszenv egyrészt hálából ered, melyet Törökország iránt éreznünk kell ama jótéteményekért, melyben menekültjeinket mindenkor részesítette, másrészt pedig ama jól megokolt érdekünkben leli alapját, a mely szerint nekünk politikai szükségletünk oly uralmat látni a Balkán félszigeten, a mely állami és nemzeti létünket nem veszélyezteti, mind ezeket meggondolva, nyugodtan tűrhetjük a gúnyt, mert a hála érzete miatt soha sem keli pirulni, mert az élethez való ragaszkodás, minden ember, minden nemzetnek, természetadta joga. Es ha mindezek ellenére, egy kiváló államférfiunk és diplomatánk, mégis jónak látta a török őrséget Belgrádból kidiplomatázni, Boszniát és Herczegovinát a török államtól elvenni,-Bulgáriát és Kelet-Ruméliát önállósítani s ez által az európai török birodalmat védbástyájától megfosztani, eljárásának alapját aligha lehet másutt, mint ama nézetben fellelni, melyet előbb európainak mondottam, s a mely az iszlámot képtelennek tartja az európai culturára és igy európai szerepre. Az iszlám egykori csudás politikai hatalmának, virágzó tudományának, művészetének hanyatlása, sőt eltűnése t. hallgatóim, nem csupán Európában, hanem az egész világon tapasztalható; az a hatalom, mely egykor karddal tanitotta a népeket a koránra, az a tudomány, mely egykor első volt a világon, az a művészet, melynek romjaiban is csak bámulattal adózhatunk, az mind-mind eltűnt a földszínéről, s ha a történelem lapjai nem tennének mellettük tanúságot, hajlandók volnánk ezeket is az ezeregy éj meséinek tartani. Mi lehetett, mi volt oka az iszlám hanyatlásának? mik voltak ama tényezők, melyek az iszlámot egykori dicsőségéből, egykori fényéből, a mai kétségbe ejtő állapotába lesülyeztették ? Mik voltak tényezői annak, hogy az egykor erőtől duzzadó nép, mely Mohammed zászlóját diadal koszoruzottan hordozta három világrészben, ma elcsenevészedett ? — remélhető e kogy az iszlám ama lethargiából, melyben ma elsülyedve van, feleszmélni fog, remélhető-e, hogy a mi kultúránkat felvegye ? e kérdésekre megfelelni volt célom, midőn a mai értekezés megtartására elhatároztam magamat. Mielőtt azonban fejtegetéseimbe belebocsátkoznám, szives elnézésüket kell kikérnem t. hallgatóim! A felvetett kérdésekre, kimerítőn megfelelni, egy rövid fél óra vagy óra alatt lehetetlen, ehez egy emberélet is alig volna elegendő, mert ahoz, hogy a legapróbb részletekig kikutattassak a hanyatlás okai vagy a jövő reményének alapjai, szükséges volna a számtalan népnek társadalmi viszonyait, erkölcseit, családi életét, a helyszínén tanulmányozni, de leginkább szükséges volna ama népek történetét az iszlám keletkezésétől mai napig pontosan tudni, a mi irott és megszakítatlan emlék hiányában, azonos a lehetetlenséggel. A számtalan nemzet, néptörzs, mely idők folytán lelkiüdvét Mohammed tanában vélte feltalálhatni, nagyobbára különböző külbefolyások alatt állott, emelkedése és hanyatlása külön nemzeti tulajdonságaitól is függött; nem juthat tehát senkinek eszébe,. hogy az indust, a Spanyolhonban megtelepült mórral, Boldog Arábia lakosát a szudanival, a tatárt a perzsával vagy törökkel egy kalap alá vonva egyenlő mértékkel mérjen mindeniknek! nem juthat senkinek eszébe állítani, hogy ugyanazon okok űzték el Spanyolországból a mórokat, a melyek úrrá tették az angolt Indiában, vagy hogy a perzsák és bokhárok—noha szomszédok — azonos tulajdonaik miatt vesztették volna el egykori fényüket. | De ha ezt nem is lehet megengedni, el kell ismernünk, hogy az egész iszlám világban i megvolt a közösség; meg volt a kapocs, melylyel egymáshoz voltak és vannak fűzve, voltak és vannak oly általános okok, melynk a Quadalquivir és Nilus. partján, Stambulban és Teheránban egyiránt hatnak, egyenlő okozatokban nyibyájulnak és az a közös vallási és állami alap törvény a: korán, mely a mohamedánoknak állami, társadalmi, vallási, erkölcsi életét szabályozza. Jelen értekezésemben tehát csak annyira fogok kiterjeszkedni a mennyire a korán befolyása kiterjed. A korán állott útjában minden haladásnak, a vak ragaszkodás annak betűihez, rablánczokba verte az emberi szellemet, lenyűgözte, hékóba verte a gondolatot, hosszú láncolatát idézte elő a tesfrvárháboruknak, számtalan felekezetre tépte az egykor egységes izlamot, s igy bekellett következni az elmaradhatatlan bukásnak. Mohammed erkölcs tana, nagyban és egészben véve, egyike a legjobbaknak, melyeket valaha keleten hirdettek. Tudva van, hogy Mohammed voltaképen nem hirdetett uj vallást; tanai keveréke a zsidó és keresztény tanoknak, menten az egyik üres formasága, s a másik szőrszálhasogató theologiájától. Röviden elmondom Mohammed vallásának alaptételeit. Nincs isten az egy istenen kivül, ki öröktől fogva van. Az isten szellem, — ugyanazon tulajdonságokkai bir, — mint a keresztények istene. E legfőbb lény az egyedüli erő, ez alkotott mindent, ez tart fenn mindent. Ég és föld, angyal és einher az ő kezében van. 0 boldogítja, sújtja az embert minden különös ok nélkül, csupán puszta önkényből; az érdemeset, szint ugy gyalázatra és nyomorra dobhatja, mint az érdemetlént boldoggá teheti csak azért, hogy végtelen hatalmai éreztethesse rabszolgáival, az emberekkel. Az embernek nincs szabad akarata, ö csak feltétlen megadásra, megnyugvásra van hivatva, az isteni mindenhatósággal szemben. Az igaz vajlást isten prófétái által adja tudtul az' embereknek. Mohammed több ily prófétát ismer el (Ábrahám, Nóé, Jézus) de mégis a legfőbb próféta ő maga, és senki seik üdvözülhet, ki Mohammed prófétaságában nem hisz. A túlvilágon a jókra kimondhatian boldogságj a I gonoszokra elképzelheüen kin var,