Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888
1888-01-01
Melléklet a Pápai tápok 186$. évi 1-ső számához. mintaképe volt a pontosságnak, — ö maga volt az első, ki a hivatalban megjelent s majdnem utolsó ki távozik. Pontosan ellenőrizte a hivatalnokok működését, de szerénysége n.n sem engedte, hogy hivatalos állása fölényét éreztesse tiszttársaival, mindennap végig járta az irodát különböző ürügyek alatt, ollót, papirt, vagy egyebet keresve, hogy eljuthasson a főjegyző szobájáig, s ha valaki elmaradt többnyire csak bizalmas tiszttársával, Szvcboda tanácsossal közölte méltó bosszankodását. Egyszer egy Írnokot, ki részegen jelent meg a hivatalban, azonnal elcsapott, másnap megbocsátott neki, azt tartván, még is csak különb ember a/, ki bár részeg, mégis igyekszik teljesíteni k<-'.-lessége!:, mint az, aki hasonló állapotban ottluv-i iu-níereg. Legtöbb baja a kir. adófelügyelővel voh, ki ha a városban megjelent, — rögtön czitálta az adóvégrehajtókat s kemé.i3 7 en leszidta őket a nagyságos ur előtt. Hogy nagy szónoknak tartsák soha sem tartort reá igényt, azért bizonyára nem is veszi rosz néven, hogy egy anekdotát, mit róla hallottunk, elmondunk. Nagy értekezletre volt egybe híva Pápára, a pápa-keszthelyi vasút érdekében 3 vármegye birtokossága, s ::z értekezleten a helyi polgármesternek kellett elnökölni. A mi polgármesterünk szépen átgondolta, hogy a gyűlést következőkép fogja megnyitni: ,.Van szerencsém az urakat tisztelettel üdvözölni és az értekezletet meg lyitni; 1 ' de mikor az elnöki csengetyü hangjára a néma csend beállt, — az elnök ur megrövidítette a megnyitó beszédet olykép, hogy abból az »üdvözolni és az értekezletet« szavak kimaradtak. A másik jubilaeüma ez évben betöltött 50 éves boidoq házassága alkalmából megtartott arany lakodalma volt, — és ha szokásos volna a boldog házas életet arany eremmel, az ellenkezőt pedig fekc-te kereszttel tüntetni ki, az ö mellén bizonyára ott diszknek a Ferencz Józseí rendjel melleit a boldog házasélet aranyérme is, de hit ci nem szokás, — be van annak emléke véáve úgyis az érdekeltek szivébe, nem szükséges, hogy az külső jel által legyen emlékezetessé téve, nehogy ugy járjunk, mint az egyszeri vőlegény, ki távozásakor arra kérte aráját : »gondo'j reám,« mire a menyasszony azzal felelt: »Oh bizonyosan, húsz azért kötöttem csomót zsebkendörare.« Mint férj és családapa valóban ritkilj* párját, — de hát ez nem csoda tőle, ki mint közgyám kezdte hivatalos pályafutását és igy előbb volt az árvák és özvegyeké és utóbb az egész városé, — nem ugy mint a jó >Miska bácsi*, ki előbb volt a városé és most, mi:<or már nem sok hasznát lehet venni, lett az árvák és özvegyek gyámola. A pápai takarékpénztár egyik alapitóját és legidösb elnökét tiszteli Woita Józsefben, — de ez természetes is; ki is lehetne takarékosabb annál, a ki a jó egészséggel is elég takarékosan bánik. Kértük, hogy tanitson meg bennünket arra, miként lehet a hosszú életet és állandó jo egészséget az övéhez hasonlóan biztosítani, — azt felelte „parancsolni kell a vág3^aknak és gyomornak, ö a legnagyobb lakomán sem evett annyit, hogy még egy étkezésnek megfelelő helyet ne tartott volna fenn." Egész életében — saját állítása szerint — egyetlen egyszer volt »bccsipve !« 1848-ban. De hát akkor ki nem volt az?! A „szabadsága ünnepén ugyanis ő reá bizták a város kivilágítását s ö aztán'maga is — íllutninált állapotba jutott. (Mit nagy büszkeséggel emleget ma is aCasinoban.) Meg ünnepelhette hát ö a harmadik jubilaeumot is ez évben, igaz örömmel, mert keveseknek jutott kortársai közül azon szerencse, hogy nyugalomba vonulásának első évét 80 éve daczára oly jó kedélylyek élénk gondolkozással és friss jó egészséggel tölthesse el, mint kiérdcmült, szeretett polgármesterünk. Őszinte szívből kívánjuk is neki, újévi gratulácziókép. hogy az ég ura őt a hosszú élet önbiztositásának mintaképéül sokáig éltesse! hordom, velem volt a hareztéren — velem mindig és mindig. Látod — mutatá mosollyal sáutaságát — mivé lett a jó tánezos. Mankókkal jöttem ide, ezt is hivatásom hozta magával, de már jobban vagyok s holnap elhagyom Tepliczet. Még egyszer rnegszoritá kezemet. Isten veled! — suttogá — ha fájdalmad van, panaszold a csillagoknak, — ne embereknek, — ők félreérthetnének. * * Jenő igen rosz színben talált, — a fürdő kedvezőtlen viszonyainak tulajdomíá és tartózkodásunkat megrövidítettük. Hemiveli találkozásomat nem mertem neki elmondani, rosztú esett volna neki — sőt anyám előtt eliiallgafetam, noha oly megmagyarázhatlan nj'ugalom honolt szivemben. Az évek során elvesztem jó anyámat, — Jenő sokat volt beteges és ennélfogva igen ingerlékeny, türelmetlen. Sokszor elfőj tám könnyeim — és felpillantottam a csillagokhoz. Önfeláldozó ápolásom, — ügyes orvosok nem menthették meg. Hosszú sze^-edés után az öröklét magáénak mondta. Lelkem 1 mélyéből ^megsirattam! * * Mit mondjak most, midőn egy negyed század múlt már el első boldogságom óta. Midőn az idő hatalmába vette énemet és ezüst szálak csillognak hajzatomban —- most midőn az élet nyaráöa^tótrvagyok — és az ősz — óh mi tiszta szép, nyugodt napokat hozott számomra! Most ismét boldog vagyok, miről már lemondtam, mire máíc^gondolrii sem mertem, —- Henri, az én jó Henrim nejeS^agyok! Az élet utai megfoghatlanok, kifiirkészhetlenek — s a sors ellen ember mit sem tehet, csak tovább küzdeni ós biz.va bizni ! TJjra gyermekek vagyunk, bár Öszbevegyült hajjal, szivünk fogékony még 'a boldogságra. Henri ezredesi ranggal köztisztelétben áll. Nem mulasztunk perezefc sem, b«gy együtt ne lehessünk,— hisz nem sokidő van már előttünk, s ha néha szemeink mégis elborulnak, eloidé-iik «nt * — visszaemlékezések,! II. Véghely Dezső. Más ember rég nem taláita volna helyét a megyei szolgalatnak azon a véghelyen, a hová l'cghcly a maga emberségéből jutott. A deíiczites kis Ves/piem varosának jegyzőjéből — a p>/.adós nagy Ves/prém megye alispánjának lenni: nem gyerekség, (lévén a pótadó nem na gy gyonyöiuseg) hirdesse is az bárhogyan a megye nagyságát, erejét és feayct. Szegénj' Veghelynek e miatt a póladó miatt kellett legtöbbet kiállani, pedig elmondhatná az egjs/eri Zhiduként, a ki gyermeke halálakor a szokásos virrasztó ülést tar otta: — „No még ilyen híjában uem ültere." Mert hiszen Véghely azért a hírhedt potadórol ép úgy nem lehot, mint a hogy Festetich Andor grof nem felelős Pichard plébanos.iuak r,f<jlyékonyct eli adásáért. No de azóta, mióta idegen határból megjelent «külföidiek» irigységére ünnepélyesen megnyitottuk uj megyehazunkat, s egy szépséges lady patronesseben gyönyörködhettünk: most már lassankint minden ember büszkébben fürdeti, hogy: — ő is megszavazta a pótadot. Úgy leszünk a megyeházzal, mint a sváb ember a szöllő termeléssel. Ha rosszul üt be, akkor ráfogja, hogy azt Isten adta; de ha megtelik jo bonal a pincze, akkor aztán tele szájj.il hirdeti, hogy: «Dósz hab' ich baut.» (Ezt én termeszteltem.) Az egész új megych i.'bol legérdekesebb emlék marad mégis csak a regi megyeház! vita, a hol vitézlő kaczagányos Kriszlinkovics bátyánk egy gyékényen árult azzal, a kit politikailag nem igen tart «kósen> .j8-asnak, Eotvos Károlyival. Fianem azért mikor épen Véghely kihúzta mindkettőjük alul a gyékényt, Kriszlinkovics bátyánk megmaradt a mag 1 lábán, de Eötvös Károly bi/ony hasra c-iett az — «amenkai parketten.» Ki is állithatja bátran Eötvös a megyei életről, hogy az neki igen sikamlós. Nem is törődik vele sokat, mert sehogy sem birja megérteni, hogy akármit csinál ö, (minden hét esztendőben egyszer) három négy -S£al vad magyarnál nem kap több voksot a megyeházban. A^on_J<:ivúl a többit, mind — Véghely kapja meg. Mer megye népjének is csak van esze, s tudja, hogy ink.ibb bizhatik abban, ki e megyének köszönve mindent sohasem hagyja el c megyét, mint ab.i ban, ki csak — parádézik vele. Annak a sok voksnak van még ám más nyitja is. Véghely az marad mindig, a ki volt. Igénytelen, egyszerű, okos, kálomista ember. Jelleme épen ellentélje — ruhájának. Az elöbbin nem túr semmi — piszkot. A másikat azért viseli, mert hát a nélkül még, sem lehet járni, hiába dicséri előtte Kopácsy Árpád a — szabóját. Mint alispán erélyes, tapintatos ember. Leszidja magyarán (ha megérdemli) tisztviselőjét, ha mindjárt Herkó Páterek nagy megyei rokonságából való is! A levelezésben lassú, mint Devics kanonok úr a sétájában, de ha cselekedni kell, akkor Breuernek tyúkszemet kapa—keze. Gyönyörű szép uj lakásának, a mely buzogaiyos bátyánk mondásaként, tele vau buffiTétokkal, fürdötermekkel és előcsarnokokkal, legtöbb hasznát fogja venni a — hazai történelem, mert végre valahára rendeznie kellett író asztalát, melynek fiókjában a sok halotti czédula mellett uem egy érdekes histórai élet tdeh't czédulája várja a napvilágot. Bismarkkal, Kóburg Ferdinánddal, az orosz czárral és — Zichy Jenővel cs?k akkor törődnék, ha azok megye bizottsági tagok volnának, így neki a fentisztelt nagyságok nem léteznek, jobb szeretni Kasenczkyt szidni, mint Kálnokyt dicsérni. Mameluk a szó teljes (és szebb) értelmében, de azért a legerősebb hangú egyik 48-as követnek, ki pedig egyszer egyenesen keresztes hadjáratot tervezett a kálomista alispán ellen, — eltüntette a rendőrség előtt lévő kevésbbé keresztényi eljárásáról felvett jegyzökönyvét. Féltette a keresztes vitéz — bőrét. Mert szép szokása Véghelynek, hogy inkább a másnak bőrével törődik, mint a magáéval. Pedig ezt is szeretnék már a «jó» barátok — vásárra vinni. Hanem az bizony nem — eladó. " Mikgalább nem adjuk oda a mi Véghelynket. Lé^eJjebb kiadjuk itt ime az ö fényképét megyénk^tnjeis büszkeségére. gát Csiki Gergelynek »Vasember« cz. színmüve fogja képezni, mely a Teleky pályázaton 200 aranynyal lett jutalmazva Allitólag ez lenne a s/erző 25-ik eredeti darabja. . . . Ergo ö is jubilálni fog. Az operában Schuhman ..Manfredjét" adjak, de az intendáns válság következtében nem a leghatásosabb sikerrel. A városligeti tavon az áttetsző jégréteg a kemény fagy következtében erős páuczéllá keményedett, leleplezetlen örömére a sport ama híveinek, kik a hatásvadászat egy bizonyos nemének büszke önérzetével ci-örömpöltetik az utczán végio- r-Excelsior Halifaxuk« csillogó aczélját. Karácsony első napján nyílt meg a jégpálya. Aristokratikus magánfogatok, nyilsebességgel haladó csengő bongó szánkák, bérkocsik, túlterhelt omnibuszok s minden rendű s rangú sokaság gyalogszerrel özönlik ki a városligeti tóhoz siüü karavánokban. Az aristokraták kasztjuk megkülönböztetéséül csak a délelőtti órákban keresik fel a ragyogó jégtükröt, mig a délutáni órákban a demokraták korcsolyáznak a térzene ütemes accordjai mellett. A gardedam-ok számára kényelmes buffettek vannak berendezve. A korlátokon kivül a kíváncsi néző közönség szórakozik a korcsolyázók nyaktörő figuráin ; s ha a vezető karján hölgyével ügyesen (?) elesik: ezernyi tömeg kárörvendő kaczajjától viszhangzik a téli álmát alvó váiosliget. Levél a fővárosból. Budapest, 188"/. decs. 28. Az ájtatosság és családi öröm ünnepét, a Karácsonyt, vidáman ülte meg az egész főváros. Még az égbolt is ünnepics szint öltött magára, derülten mosolygott alá fagyos hideggel, mely a barométer higanyoszlopát 10—12 fokig szorította le a fagypont alá. A templomokban ájtatos hivők küldék szt. zsolozmáikat az ég urához. Az előbbkelő utczákon tengernyi sétáló közönség hullámzott fel és alá ünnepi toilletben. Az ablakokban ragyogó csecsebecsékkel ékesen felcicomázott karácsonyfák díszelegtek, bezárt üzlethelyiségek, telt színházak s még teltebb kávéházak s vendéglök. Ily élénk képet nyújtott a főváros a lefolyt Karácsony ünnepén. Több jótékony egyesület pedig a szeretet ezen ünnepén ugy rótta le a szegények irányában a kegyelet adóját, hogy a kisdedek között jó meleg téli ruhákat osztattak szét. A nemzeti casinobau, de egyebütt is azon irigylésreméltó kriszkindli fölött polemizálnak/ melylyel a bécsi Burg kabinetje Andrássy Gyula grófnak s Rotschild bárónak kedveskedett. Az egész főváros, a sajtó méltó kíváncsisággal néz a »Nepszinhaznak« pénteki előadása elé. Jókai Mórnak a »Bolondok Grofja« czimü bohózatja fog premierre kerülni. A színdarabot a szerző 3, olvasd három nap alatt készítette el s mint hírlik beleszőtte dalfüzérének régibb csattanós dalait is. A darab oroszlánrészét Pálmai Ilka fogja játszani, A nei.nz.eti ssinháü ujdonsáTÖKTÉNELMI NAPTAR. — Rovatvezető TIPOÜ) ÖZSÉB. — Január hó 1. — 1527. Cettinhen a horvát rendek I. Ferdinánd osztr. íőherczeget a magyar trónra megválasztják. Január 2. -• 1758. Calcuttát Surajah Dcrwla, lTőtí. jún. 20-áu az angoloktól kiostromolta, az angoloknak visszaadja. Január 3. — 1848. Májhuidbau véres összeütközés az osztr. katonasággal a Corzó Franceskón. Január 4-. 1355. Májlandba IV. Károly német császár bevonul és Sz. Ambrus templomában lombárdi királyivá koronáztatik. Január 5. — 1477. Nancynál II. Renatus Iothariugiai berezeg Bátor burgundi herczeget megveri. Bátor Károly futás közben megöletik. Január fi. — 1527. Dombróban a szlavonita rendek Zápolya Jánosnak, mint magyar királynak, hódolnak. Január 7. — Lawrencze Tamás, a leghíresebb angol festészek egyike, meghal Londonban. Lapunk ez évben XV-ik évfolyamát kezdi meg. Hogyan igyekezett a közelmúltban hivatását jól betölteni, olvasótok széles köre elfogulatlanul bizonyíthatja. Megyénk és városunk legjelesbjei csoportosultak melléje, s lapjuknak ismerték el. Illvcn és önzetlenül szolgáltuk a közügyet, melynél nem egyszer egyenesen lapunk volt a sikeres 'kezdeményező. Olvasótokat minden más lapnál jóval előbb volt alkalmunk értesíthetni az őket érdeklő dolgokról; megyei életüuk legkisebb érdeke, is gyors támogatóra talált lapunkban. Vczérczikkeiuket a közélet szereplői írják, s tárczánk élénkségéről és érdekességéről folyton gondoskodnak nagyszámú munkatársaink. Ez irányban vezetjük lapunkat a jövő évben is, melynek kiadásánál lapunk előnyére gyökeres reformot létesítettünk. Előfizetési ár a régi marad: Egy évre 6 frt; félévre 3 frí, negyedévre 1 frt 50 kr., melyet „A PÁPAI LAPOK" KIADÓ HIVATALÁBA PÁPÁN kérünk czimezletni. A „PÁPAI LAPOK" szerkesztősége. KÜLÖNFÉLÉK. Szabad?! Lapunk mai száma az első ez új évben, mely XV-dik a Pápai Lapok életében. Jelen számunkat városunkban és vidékén több oly helyre elküldtük, hol eddig lapunknak nem volt nyitva az ajtó. Most bekopogtatunk az idegen helyen és bemutatjuk magunkat. Megnyerő csínos külsőnk van, mi jó ajánló levél. A béltartalomról, lapunk jelleméről, barátaink és munkatársaink fényes előkelő tábora tesz bizonyságot. Érdekes és nem unalmas vendég akarunk lenni, ki minden héten ellátogat, s ügyesen eltrécseli a hét újdonságait; a komoly embernek vezércikkez, a mulatni vágyónak tele tömött tárczával szolgál, s az anyagi világnak hirdetéseivel áll szolgálatára. A hol még eddig nem ismertek, megtesszük az első látogatást. Ha nem kellünk nem Tolakodunk. De egyszer mégis kopogtatunk: Ssabad ?/.... Tessék! — Esterházy Móricz gróf ur Ő méltósága a városi szegényeknek, mint évek óta, úgy most is 50 irtot küldött új évre. — A Pápai Lapok albuma. Új rovat, új arczképekkel. Városunk és megyénk ismertebb nevü embereinek ki ne szeretné birni hü — [ arczkérjét: l \ $Qs hát mj szolgálunk vele eia* albummal. Nem olajfestményt nyújtunk, de Öeldrukkot sem. Kinek fénykép lesz, kinek árnyképNem diszmagyarban, de nem is pongyolában mutatjuk be embereinket. Egyszerű sálon ruhában, mit nem porolunk ki, ha el is verjük rajta a port. A képek okos embereknek csinálvák, okos emberekről, kik nem szoktak megharagudni az — igazságért, s nem szedik ránezba homlokukat, minden kis tréfás megjegyzésért. Albumunkat a mi öreg régi polgármesterünkkel kezdjük meg. A kép szelíd, mert élethű. Lesz borzasztó dühös is, a ki tu inüllik ilyen képeket szokott vágni. Olvasóink ialbumunk nézői talán már előre is elgondolhatj\k a képeket, ha itt szolgálunk már a fotográfiánk gépe előtt ülő nagyszámú tiszteltjeink és jóakaróink neveivel: Véghely Dezsővel már végeztünk, kit meghatározatlan sorrendben követni fognak: Purgly Sándor- örege, apraja, Ihász Lajos, Antal Gábor, Néger Ágoston, Szabó Imre, a főtisztelendő káptalan (nagy Makart kép sok képtelenséggel), Pap János, Laky Kristóf és bírái, Barthalos Pista (korcsolyával), Bezerédj Viktor, Szabadhegyi Kálmán, Osváid Dániel, Ányos László, Zárka Dénes (Kleczár Sándorral, a siámi ikrek tiszteletére) Bibo Dénes, Pichard Károly (jól retusirozva), FiálÍL báró, Tarczy Dezső, 3/alkovicsok, Kenesseyék (nagy családi kép) Takács Ádám (árváival és Csolnoky Laczival) a 'püspöki udvar (udvariatlan hűséggel), Gyuráiz Ferencz, Kis Gábor, dr Koritschoner és Steinbergcr Lipótok. Horváth Lajos (itthon s a járásban), Voyia Adolf, Kn%zünkövics Aladár (buzogánynyal, Tigrisbőrben, a megyeházi buffffében); az enyingiek (ingben és gálában); a zircziek (Ányos Tivadar rovására); a devecseiiek (emlékül Noszlopy Gyulának és Györffy Gézának); Hermann János (háttérben a népzendüléssel nemzeti szinü pakkundeklin 48-as formátumban) a lovászpaíonai lutheránus jezsuiták (nagy vásári bódé-kép háttérben a Paprika Jancsival, Biró Vinczével), j Válla Gyula, Géza (menyaszonyával). Hanauer i Béla, Pa ál István, Szilágyi József, ll'ajdits KáI roly, Szenté János (orvosi diplomával), Szvoboda Venczel (a várusmajorban). A Tóthok, Auerhammer Ferencz. A három Martonfalvay, Kopácsy I Árpád (miedernélkül), a megyei jegyzőikor (csoI port kép, tuczatjánál 5o perczent árengedéssel); \ az árvaszéki ülnökök (álnok tendentiával) Eötj v'ós Károly (az amerikai parketten). Láng Lajos j (Pápa városáérti vívmányaival) Luk'ácsek János t (druszájával Shakespeareval), Puzdor Gyula, (csibuk nélkül) Szauier Ignácz (adósleveleivel), a honvédhuszár tisztikar (markotányosnök nélkül) Gulden György (az almádi filokszérákkal) Dohtorics Samu (clichével Csillag Annától) Mészáros Károly (az ö Mihasznával.) a megye orvosai (megrendelve a temetkezési egyletek díszterme számára); a megye ügyvédei (alkalmi kép a — végrehajtók számára) és közbenközben azok kik üdvös cselekményeik, vagy baklövéseik által arra alkalmat szolgáltatnak. Képeinket segédeink felváltva készítik névtelen monogrammal. Nos hát tisztelt Uraim méltóztassanak kissé barátságos képet csinálni! — A pápai korcsolya egylet elnöksége hálás köszönetét nyilvánítja méltóságos gróf Esterházy Móricz urnák azon áldozat készségééit, hogy az egylet jégpálya területéül a vasútra vezető útnál a bakonyér és az urodalmi gyümölcsöskert közötti rétbirtokát átengedni kegyeskedett. Kelt Pápán, 1887. decz. 28. Barthalos István egyleti elnök. — Harangok súgása jelezte tegnap és tegnapelőtt városunkban a római pápa O szentsége áldozársága ötven éves jubilaeumát, melyet helyben tegnap méltó fénynyel ültek meg a róm. kath. plébánia főtemplomban. A Te Deumot melyre az összes hatóságok hivatalosak voltak, s melyen felhangzott a szövegben és énekben oly szép pápai hymnus, Néger Ágost apát ur tartotta fényes segédlettel. — Derék emberek. Dcvics József és Szabó György kanonok urak szép összeggel leptek meg a veszprémi gymnasium szegény sorsú hall- • gatóit. Elismerést nekik. — Kinevesős a megyénél. Ifj. Esterházy Móricz gróf főispán úr 6 méltósága a megyénél megüresedett főkónyvvivöi állásra az egyedüli pá-, lyázót, Günther Adolf megye biz. tagot nevezte ki. — Sorsolás a mííosarnokbán. A pápaiaknak jó szerencséje van az orsz. képzőművészeti társulattal, melybe többen lapunk felhívására beiratkoztak. Tavai Puzdor Gyula nyerte meg az első nyereményt (Vastagh Géza gyönyörű képét) az idén pedig a deczemb. 2g-iki húzásnál Neumann Bélának jutott egyik első rendű hazai festőnknek, a Münchenben élő -Spányi Bélának olajfestménye. Reméljük e két példa elég vonzerővel fog birni olvasóinknak, hogy belépjenek a kitűnő társulatba, hol egy évre csak JO frtot kell űzetni, s ezért a társulat minden kiállítását családostul ingyen látogathatja, azonfelül minden évben értékes .mülapokat kap és minden évben ingyen résztvesz tagsági jegye számával a sorsolásban. Tagokul beiratkozhatni' Fenyvessy Ferencz vál. tagnál. — Kinevezés. Esterházy Móricz gróf Noszlopy Bálintot urad. föszámvevőnek nevezte ki.— Közigazgatási biz. ülés lesz Veszprémben e hó 2-án a főispán gróf elnöklete alatt.