Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888
1888-12-30
lágban csakugyan minden ember maga alkothatja meg a saját szerencséjét s egy szabad állam szabadelvű társadalmában nincs joga egyetlen embernek sem s egyetlen társadalmi osztálynak sem azzal állani elő, bogy hibájáért vagy szerencsétlenségeért mást okoljon. Hisszük és reméljük, hogy az uj évben a magyar társadalom uj életet kezd s elavult téves jelszavak után indulva nem fog a recriminatiok tétlenségébe hanyatlani s a társadalomnak minden egyede és minden osztálya, jól tudván azt; hogy a modern életben csak a munka követelheti a maga elismertetését és jutalmát, saját boldogságára és helyzetének ja vitására nem a mások kárával és hátrányával fog törekedni. Hivatalos rovat. 4441. E. 1888. Hirdetmény. A mai értekezlet. Nemes és szép ügy megbeszélésére jönnek össze városunk és vidékének közügyekért lelkesedni tudó előkelő tagjai. Miként mai szép vezérczikkünk is méltatja, arról lesz szó a városház nagytermében ma d. e. tartandó értekezleten, hogy a P. V. K. E. által kezdeményezett, az ihászi csatát megörökitő emlékszobor egyenesen a vidék központján, Pápán állíttassák fei, mi nem zárja ki, hogy magán a pusztán is a helynek megfelelő szerényebb emlékkő is létesíttessék. A czél nemes és szép. Elismerés illeti érte a kezdeményezőket, kiknek fáradozását már ma is, — gyűjtés előtt!- — siker korouázta. Ugy vagyunk értesülve, hogy a megyegyülés, a megyében felállítandó szoborra kétségtelenül meg fog pár száz forintot szavazni; azonfelül megyeszerte hivatalos gyűjtés fog a községekben elrendeltetni, s ennek eredménye bizonyára minden várakozásunkat felülfogja múlni, mert ha Veszprém megye derék községei, idegen szobrokra, melyek nem e megyében lettek felállítva, — ha Veszprém megye lelkes községei nem is megyénk által kezdeményezett közügyekre példányszerü buzgósággal jártak el a gyűjtésekben : — ugy akkor minden kétséget kizárólag a legnagyobb reménynyel nézhetünk azon gyűjtés elé, melyet községeink megfognak indítani azon czélból, hogy örök dicsőségű 48-i szabadságharezunknak megyénkben vívott csatája a késő utókornak magában saját megyénkben méltóképen megörökítve legyen. Majd műkedvelőink szives közreműködése,— később a nemzeti színház legelső művészeinek városunkba e czélra való és már megígéri fellépése, — felolvasások stb. tartása, s a magán adakozások eléggé biztosítják a czél sikerét. Csak ne hagyjuk a nemes lángot elaludni engedni. Fel a tettre ! Üdvözöljük a mai értekezletet; a legszebb, legjobb eredményt kívánunk neki! Meggyökeresedett szokássá vált már városunkban, hogy újév alkalmával ugy egyesek, mint bizonyos testületek házról-házra járva rendszeres kéregetést teljesítenek. A közönségre nézve ezen felette bosszantó visszaélések meggátlása czéljából Pápa város rendőrkapitányi hivatala részéről mihez tartás tekintetéből ezennel tudomásra hozatik, hogy mind azok ellen, kik a fennt jelzett irányban a jövőben is kéregetni merészelnének ebbeli cselekedetük koldulásnak fog minősíttetni, mely a K. B. T. K. 66. §-a alapján 8 napig terjedhető elzárással büntettetik. Rendőr-kapitányi hivatal. Pápán, 1888. évi deczember hó 27-én. Mészáros Károly r. kapitány. KÜLÖNFÉLÉI — La pintii jövő évre már a XVI-ik é\folyamot kezdi meg. Lapunk irányai mai vczérczikliünk érinti. Mi c helyen az előfizetési összegtk szives beküldését kérjük. Lapunk alakját, mely eddig is a nagyobb vidéki lapok közé emelte lapunkat, uj évtől valamivel megnagyobbítottuk. De az előfizetési ár marad a régi: egy negyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. Legczelszeriibb a pénzt egyszerűen postautalványával alúlirt kiadóhivatalhoz küldeni. A „PÁPAI LAPOK" kiadóhivatala — Olvasóinkhoz. A jövő évvel a tizenhatodik évfolyamot kezdi meg megyében, országban jol ismert és jó névnek örvendő lapunk, a «Papai Lapok». A vidéki lapirodalom terén egyik legerősebb argumentum a lap érdekében, annak fenáliási ideje. A lefolyt tizenöt év alatt többször akadt versenytárs is, de a versenytársaknak ma már nevét is elfeledte az újságolvasó publikum, de a Pápai Lapok sem megfogyva, sem megtörve lankadatlanul teljesiti tovább és tovább hivatását és kötelességét. Könnyen kitalálják a tizenhat éves kor megélését az olvasók. Lapunk nem volt soha és uem akar soha «hecz-ujsäg» lenni. Mi nem ülünk fel senkinek, de nem is ültetünk fel senkit sem. A mit a mi lapunkban olvas a közönség, az emberileg számítható tiszta valóságon alapszik. Híreink, melyekkel megelőzzük mindig összes laptársainkat, s melyeket a fővárosi sajtó rendesen átvenni is szokott, a lehető legalaposabb forrásból származnak és mindenkor iga7.11 ak bizonyultak. Megyei, városi és társadalmi közügyekben egyenesen a kezdeményezés szép szerepéi vitték e lapok; mit annak köszönhetünk, hogy lapunk ily irányú czikkeit egyenesen magok, a megyei, városi és társadalmi közélet szerepici irták. Innét van, hogy lapunkat, mint megbízható, komoly és tisztességes lapot széltcben-hossznban olvassák. Innét van, hogy a ki eszméinek tci t akar nyerni, az egyenesen lapunkat keresi fe', mert erezi, hogy a Pápai Lipok közönsége véleményére hatni és annak tetszését megnyerni, maga egy kis diadal. Innét van, hogy nincs megyénkben számbavehetö ember, a ki ne járatná és ne olvasná lapunkat, mely elterjedést fentirt és mindig követett eljárásunknak köszönhetünk: «Nem ülünk fel senkinek, de nem is ültetünk fel senkit.» Közéletünket önzetlenül szolgálni; vallási kérdésekben soha egy felekezet érdekét sem sérteni, minden piszkolódást, heczezet, melylyel célt úgy sem érhetni el, kerülni, de megmondani nyíltan véleményünket: — lesz továbbra is e lapok elismeréssel fogadott programmja. A ki e prograaimot helyesli, velünk tart, s velünk együtt, e lapok fentartása által, a közélet kérdéseit becsületesen és hazafiasán megoldani segít. Üdvözöljük lapunk olvasó-táborát. Az uj évre újból kigöngyöljük a zászlót, hadd lengjen nyiltan, szabadon ! Boldog új évet! — Felhívás. A pápai jótékony nőegylet választmánya elhatározta, hogy f. évi farsang folyamán, február hó második felében saját czéljai javára karton-bált rendez és egyúttal elhatározta azt is, hogy az öltözék egyenlő mintájú karton legyen, az egyik rész fekete fehér csíkkal, a másik rész rózsaszín szintén fehér csikkaj. Minthogy pedig az egyforma mintájú kartonok a bál előtt legalább egy hóval megrendelendők, az elnökség tájékozása végett tisztelettel felhivatnak a bálban résztvenni óhajtók, hogy ebbeli szándékukat ugy az igénylendö karton mennyiséget, az alapszínnek (rózsaszín vagy fekete) megjelölésével jan. hó 10-ig akár személyesen, akár pár sorban az egylet elnökénél vagy alelnökénél bejelenteni szíveskedjenek. A nőegylet elnöksége. — Személyi hirek. Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő, parlamentünk kitűnősége a napokban rokonai látogatása végett városunkban volt. Harabasevszky Henrik kir. adófelügyelö hivatalos ügyekben pár napot városunkban töltött. Főúri esküvő. Jövő vasárnap tartja Gróf Andrássy Sándor Pozsonyban esküvőjét vármegyénk egyik főúri lakosának a rédei Esterházy Imre Gróf úrnak leányával. Az esküvőre főispán Grófunk is Pozsonyba utazik, s igy a januári köz. bizottság ülésén nem elnökölhet. — Meghívás. A pápai gazdakör választmányának tagjait tisztelettel kérem, hogy a Pápán 1889. évi január hó 11-ik napján délelőtti 10 órakor a városház nagytermében tartandó választmányi ülésre megjelenni szíveskedjenek. Pápán, 188. decz. 29-én. Békássy Gyula, elnök. Az ülés tárgyai lesznek: 1. Szakosztályok megalakítása. 2. Az alapszabályok tervezetének elkészítésére bizottság kiküldése. 3. Ideiglenes titkár választása. 4. A gazdakör képviseletével egy állandóan a székhelyen lakó választmányi . tag megbízása. 5. Netáni indítványok. — Megyebizottsági tag választás volt tegnapelőtt Csóthon, mely ritka érdeklődés mellett és a legszebb rendben folyt le Nunkovich János vanyolai plébános elnöklete alatt. Beadatott összesen 170 szavazat, melyből Takács Ádám megyei árvaszéki elnökre 103, Pcrczel György szalmavári bérlőre pedig 67 szavazat esett, és igy Takács Ádám 36 szótöbbséggel megválasztottnak kijelentetett. — Szobor értekezlet. Ma d. e. 10 órakor tartjuk meg a városház nagytermében az ihászi emlékszobor tárgyában az értekezletet. melyre a pápavidéki közművelődési egylet vál tagjai és városunk és vidékének előkelő tagjai hivatalosak. Az értekezleten az egylet által kiküldött szobor-bizottság elnöke, Fenyvessy Ferenc? orsz. képv. fog elnökölni. Az egylet tegnap tartott választmányi ülése felkérte Kis Ernő tanár és vál. tag urat, hogy az értekezleten az ihászi csatát és arról szóló adatokat megismermertetni szíveskednék. Ha a szobor-bizottság a mai értekezleten nagy-bizottsággá megalakulhat és a gyűjtéseket elrendeli : — Pápa városa egy szép szobor birtokába jut, mely néki örök díszére fog szolgálni; a szobor bizottság pedig ez országnak, mely ugy is szegény emlékszobrokban, a legszebb példát fogja adni. Nézetünk szerint legjobb és legpraktikusabb lenne, ha a nagy bizottság a szobor kivitelé'e nézve ahhoz értő egyéneket bizna meg. Jó idea lenne (mely nem kerülne sokba) egy szép obelisk, melynek széles négyszögű talapzatában szobor-reliefek lennének felírásokkal. — Jótékonyczélu előadás. Műizlésre és „jó sziv"-re vall egyaránt azon nagyszámú közönség, mely f. hó 22-én színházunkban jelen volt; de nem is hiába fáradtunk oda, mert egy perczig sein hagyott unatkozni bennünket a műsor érdekessége és változatossága. Nyitányul cigánj'aink „Lohengrins" operából játszottak kitűnő összhanggal; mindjárt utána Dr. Kapossy Luczián főgyimn. tanár olvasott fel a „Tündérregéről" a magas irály és elragadó nyelvezet annyira lekötötte a közönség figyelmét, hogy a szó szoros értelmében — még a légy dongását is meglehetett volna hallani a túltömött teremben, (pedig hölgyek is voltak szép számmal). Következett Hercz Emil szavalata: Ábrányi Emil „Goneril királyné gyónása!" ugy a hanghordozás, mintáz arcjáték, oly tökéletes volt, hogy semmi kívánni valót sem hagyott háti fiatal szavaló elég erős hangot bírt kifejteni a legerősebb kitörésekhez is. A gyermekelöadás elé kíváncsian néztünk, de bár mennyit vártunk is az apróságoktól, meglepett bennünket e gyermekek mondhatnók művészete, kik ugy felfogták, átértették és átérezték szerepeiket, hogy felnőttektől sem lehetett többet kívánni, nem egyszer könyekre fakasztották az érzékenyebb hallgatókat, és méltán mégérdemeltek volna babérkoszorút is, — ha nem becsülték volna többre a narancs és cukorral telt kosarat, mely előadás után számukra a zsinórpadlásról lebocsájtatott. Kijátszott közülök legjobban ? Azt bizony nem merem megmondani, mert félek, megharagszik rám a — többinek a mamája! — „Hunyadi László 4 ' operából játszott hegedűn Steiner Cornél egyveleget Klein Zoltán zongora kísérete mellett, kifogástalan összjátékkal. — Tausz Jabab „Kakasülőn" cimü monológját adta elő oly humorral, hogy a közönség- oldalbordája volt veszélyeztetve a sok nevetéstől, egyáltalában megerősödve tért viszsza a fővárosból közönségünk e kedvencze, ki néhány előadása után már úgyszólván, nélkülözhetlenné tette magát az ily hangversenyek alkalmával. — Áz előadást „A mama megengedte a tánezot" cimü élőkép fejezte — volna be, ha a tiizjáték sikerül; de annál több tüz volt a „Griffbe" felvonuló fiatal párokban, kik hajnal basadtáig robotoltak Terpsikhore szolgálatában. Az első négyest 40 pár tánczolta. Ott láttuk Deutsch Dávidné, Eleischner Katalin, Eellner Simonné, Goldbcrg Gyuláné, Hercz Dávidné, dr. Kövy Géza: (Súgva Margithoz.) Az isten is meg- j áldja, irja be a nevemet. ) Margit; (Súgva.) Bízza csak rám. | Géza : Nem is sokat bánom, ha nem lessz ott a nevem, legalább biztosítva vagyok, hogy nem lesz a feleségem. Jolán: (Lisztes kezével fenyegeti.) Hallja! ha be nem fogja a száját, mindjárt péklepényt csinálok magából. Géza: Jaj de gyönyörű karja vau: mindjárt megcsókolom. Jolá/r: Beletörnék a foga! Géza : Joláuka! Tudja, hogy maga nagyon csinos így, minor gazdaasszonykodik. Jolán: Ezzel azt akarja mondani, hogy máskor nagyon csúnya vagyok. Add ide Margit a czédulákat, már kész a gombóez. Géza : Máskor i.s szép, de igy még szebb. Tudja, az embernek, ha igy látja, kedve támad — Jolán : Ugyan mire ? Géza: írassa be az én nevemet. Jolán : Soha! Margit (átadja a •papírszeleteket.) Itt vannak a férj-jeloliek. Jolán : De hiszen itt négy van s ezt az urat itt — Margit: Nem az ő nevét irtam bele, hanem egy neg3 r ediket, a ki nincs is itt. Jolán : Mutasd. (Megnézi a czédulál.) Ah igen, ez ő .' köszönöm Margit, hogy beleírtad. Margit: No, ugy- e ? ^ Géza (Margithoz súgva.) Ki az az ő ! ? Kinek a nevét irta bele? Jolán : Hiába sugdosodik, ugy sem a maga neve. Géza: Megölöm azt az embert! Jolán s Margit nevetnek. Jolán: Milyen boszantó ember maga. Olga: De lányok, a mig fecsegtek, a gyorsforralóban kialszik a spiritusz. Géza : Majd én töltök. Jolán : Spirituszt ? Van is magának! hahaha. Géza: A mint tetszik. (Durczásan félre ül.) Pista: Mikor eszünk már abból a gombócából. Olga : Oh t maga prózai lélek, mindig csak az trésen, jár ax ene. Fáni '• De ez már igazán uualns.-is. Déla : De nagysád — Jolán : Már beleteszem. (A forraloba teszi a gambóezoknt, miuián ezekbe tette a ezédulákat.) Most csitt! Akos: Most főnek a férjek. Margit: Ah igen, a sületlenek. Akos: Köszönjük. Pista: Ma igen kegyes hangulatban vannak. Fáni: De mikor olyan unalmasak. Béla: De nagysád -— Jolán: (lesi a gombóezokat.) (.Vált* mindjárt feljön egy. Géza : Azt én megölöm. Jolán : (kaczagva.) A gombóezor ? Géza : Nein ! az embert. Margit: Hamar a kanalat, mindjárt feljön egy. Jolán: Jesszus! fenn van már ! (Kanállal kiveszi.) Ez az! Géza: (Odakap) Majd én — Jolán: Majd csak én : Margit: Mutasd. Jolán: Nem nem, ezt senkinek se mutatom. (Fölbontja.) Fáni: De ez már igazán — Olga: Unalmas ugy-e ? En is azt mondom. Béla: De nagysád — Jolán: (félrehúzódva megnézte a czédulál. Elmerengve.) Mindig csak ő! Talán az isten is ugy akarja! Géza: (Észrevétlenül közeledik.). Édes Jolán ' mutassa. Jolán: (összerezzen s keblébe rejti a czédulál.) Soha. Géza: Olyan kedves az a név ? Jolán: Nagj r on, Géza: Szereti azt az embert ? Jolán : (érzéssel) Szeretem! Géza: Régóta V Jolán: Csak e pillanattól kezdve tudom, hogy mennyire szeretem. Géza: Tudom már, hogy ki, Tárnoky Bérezi. De meg is ölöm. Jolán: (Kaczag.) Gondoljon akár kit, nem inoudok semmit. Margit: (Kinézett a jobboldali ajtón.) Jeszszus! az Irma néni fölébredt! Jolán, Olga, Fáni: Jesszus! Jolán: Siessünk vissza! (El mennek jobbra.) Géza.: (Margithoz.) Mondja, beleirta az én nevemet is ? Margit: Maga kis csacsi! persze, hogy bele. Géza: (Örömmel.) Áldja meg az isten érte! (Mind cl Géza kivételével.) IV. jelenet Géza egyedül. Géza: Megtudom én mindjárt, hogy kinek a neve az? Megnézem az itt lévő három gombóezot s négyünk közül a melyiké nincs itt, az az ö ideálja. (Belenéz a. gyorsforralóba.) Csakugj^an itt a három gombóez. Megtudom éz — (Belenyúl, de ijedten visszarántja kezét.) Juj! átkozottul forró. (Kanállal halássza.) Igy már megy. No gyertek kis gombóezueskák. (Kézzel bouczolgalja egyenként a gombóezokat.) „Béla". No ezt gondolhattam, hogy itt lesz, ennek nem örült volna ugy meg Jolán, (utánozza) „De nagysád" ez már igazán unalmas. Lássuk a másikat. „Pista." No ez se vetélytárs. (Sóhajt.) Ez egyetlen gombócztól függ életem boldogsága! — „Ákos." — Vivát! vivát! En vagyok, én voltam a gombóezbau! Ó mennyei gombóez! tehát engem szeret. No de iszen megállj te kis begyes galambocska! (Kinéz.) Mit? 0 idejön? Hisz az pompás! (Félrehúzódik.) V. jelenet. Jolán. Géza. Jolán (a. jobboldali ajwn jón Ábrándozva?) Kiszöktem. Nom vettek észre. Olyan furcsán érzem magamat. Nem szeretem a társaságot. (Leül.) Olyan édes gondolataim Amannak, olyan boldognak érzem magamat. Én nem is értem, hogy mórt vigyáznak a mamák olyan nagyon a lányaikra, hogy ne legyenek szerelmesek, mikor magukról is tudhatnák, hogy milyen jó az. (A papirczédulát ajkaihoz szorítja s meg-meguézi.) „Géza." Milyen édesén hangzik ez a név- De vájjon igazán szeret-e ? Géza: Jolán! Jolán: JéauB Miriftl m»g& az? Géza: Ne fusson előlem. Jolán: Az edényeket akarom rendbe rakui. Géza: Tudom már, hogy kinek a nevét rejtegeti. Jolán: Lehetetlen. Géza: A négy papírszeletre a mi négyünk nevét irták fel. Jolán: Nos, ós ha ugy volna? Géza: Hát csak azt akarom mondani. hogy hiába szorongatja keblén azt a nevet, mert anuak a viselője nem szereti magát. Jolán: Hogyan ? Géza: Lássa, hogy megijedt! Jolán : Nevetséges. Azt se tudja, hogy kinek a neve volt íelirva. Gé?a: Nagyon köuyen bebizonyíthatom, hogy tudom. Jolán: Szeretném látni. Géza: Igen? No jó. Hát először is négy czédula volt a gombóezokban. Az egyik itt van (zsebéből kihúzza) ezen „Pista" van írva; nézze ezt itt, ezen Ákos", a harmadikon pedig ime „Béla." A negyediken tehát, a melyet keblén hordoz — Jolán (haragosan) Hagyjon el kiállhatatlan. (Indul.) Géza: (Eléje áll.) Jolán! Jolán: Eólre B,Z utániból! Nem akaróm többé látni. Géza (folyton növekvő hévvel) Nem, nem bocsátalak el többé édes imádott Jolánkáin! Szeretsz oh ne tagadd, hisz én imádlak! Jolán (zavarral.) De Géza! Géza: Nem, nem bocsátalak! Jer karjaimba édes kis menyasszonyom! (Átkarolja.) VI- jelenet. Előbbiek. Margit. Margit (összecsapja kezeit): No lám, a gombóc. Jolán (ijedten kibontakozik). Jesszus! Margit az istenért ugy-é hallgatni fogsz?! Margit: Jó, addig hallgatok, a mig Géza ur beszél a papáddal. Géza: Oh már holnap beszélek. Margit: Hanem aszondom gyerekek, Hogy mosi* már én is főzök ám gombóezot! A függöny legördül,
