Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-02-05

voltak, hogy a szervezet helyessége vagy hiányai iránt tájékoztassanak, általában azt mutatják, hogy a postatakarékpénztár egészben és nagyban helyes és biz­tos alapokon szerveztetett s hogy a^mennj'iben a gyakor­lati élet egyben vagy másban a módosítást szüksé­gessé tenné, ez a szervezet felvonásainak és alapel­veinek minden megbolygatása nélkül lesz elérhető. A gabona-schlussok. E sorok közlésekor épen nagyban folyik a tárgyalás az országházban a földmüvelés ér­dekeiről. Egy calamitást, melynél veszedelme­sebbet alig ismerünk, nem emlit senki sem. A gabona-schlussokat, mely már rákfeneként jelent­kezik földesúri osztályunk körében. Egy gazdasági egylet akadt, mely végre valahára hallatja szavát ez ügyben. Midőn kevés évvel ezelőtt Európa-szerte beállott a gazdasági krizis, — mondja a soproni gazd. egylet — minden államban szaktárgyalások tartattak, melyek a tengerentúli gabonaverseny okozta és a mindinkább hanyatló gabonaárak­ban nyilvánuló mezőgazdasági válságos viszo­nyok javítását és egy kívánatos egyensúly hely­reállítását czélozták. Sem az egyes államokban behozható védvámrendszer, sem a remedium gyanánt ajánlott többet-jobbat és olcsóbban termelés — mely eszközök teljes mérvben ki is aknáztattak, — nem voltak képesek gabona­áraink emelését előidézni., sőt azt keli tapasz­talnunk, hogy manap például Amerikában a buza egy egész forinttal drágább mint minálunk; a mi azon feltevés elejtésére késztet bennünket, mintha az amerikai verseny jelenleg befolyá­solná gabonaárainkat. Mig a fogyasztó államoknak meg van adva, hogy védvámok által mezög tzdáik számára, bár a fogyasztók terhére, magasabb gabonaárakat biztosítsanak és igy az állam hathatósan segé­lyezze azokat, addig mi mint gabonát exportáló állam gazdái, még ezen vámok által is sújtatunk, a nélkül, hogy repressaliákkal élhetnénk ellenük. De gabonaáraink jelenlegi oly alacsony állása mindebben magában nem talál megfelelő indo­kolást; tulajdonképeni indokai sokkal közelebb feküsznek hozzánk, a mennyiben ma már egész határozottsággal kimondhatjuk, hogy a jeleulegi alacsony és mindinkább csökkenő gabonaárak a tőzsdéinken divó lett határidő-üzleti játék által idéztettek elő. Mig előbbi időkben a termelő gabonája tényleg megvásároltatott a fogyasztó vagy a ke­reskedő által és csak az évi termés képezte a gabona üzlet tárgyát, addig ma a gabona üzle­tek legnagyobb részben csak papíron köttetnek, mig tényleges szállításról ezen esetekben szó sincsen. A gabona tőzsdei árára való spekuláló­ból a gabonaüzlet tőzsdejátékká fajult és azon megdöbbentő jelenségnek vagyunk szemtanúi, hogy ma oly nagy gabonamenynyiségek forog­nak ily börzei határidőüzleti kötésekben közké­zen, hogy a tényleges terménykészlct alig teszi ki annak egy százalékának csekély töredékét. Azonban nem csak ezen állítólagos gabona érté­kek óriási mennyisége magában bir lesújtó ha­tással gabona árainkra, hanem az állal, hogy csuk a tőzsde székhelyén bejegyzett cégek, te­hát első sorban a tőzsde intéző körei vannak jogosítva ily határidő kötvényeket kiadni tetszés szerinti mennyiségben, ezen üzérkedés hajlékony eszköz azok kezében, mely megengedi nekik a gabona árakat kényük, kedvük szerint emelni és csökkenteni. ' A sopronmegyei gazdasági egyesület mind­ezen körülményeket figyelembe véve, egész mél­tánylásával a tőzsdei intézmény sok irányban közgazdasági hasznának, elkerülhetlen szükséges­nek tartja, hogy a határidő üzlet, jelenleg divó alakjában legalább, beszüntettessék és azon ké­relemmel fordult a kormányhoz, kegyeskednék hatáskörében a legerélyesebb lépéseket tenni ez érdemben. Ha pedig a határidő üzlet közgazdá­szati vagy bármely más okból be nem volna szüntethető teljesen, méltóztatnék egész nyoma­tékkal oda hatni, hogy az korlátoztassék és meg­nehezitessék, és ne lehessen szabadalmazott esz­köz a börzematadorok kezében. Korlátoztassék annyiban, hogy laikusok abban részt ne vehessenek, hogy csak a tényleges és becsületes gabona kereskedelem segédeszköze lehessen, korlátoztassék és vezettessék vissza igaz­ságos alapra oly módon, hogy a kötés csak fog­laló letétele ellen legyen köthető, és pedig mint az előtt volt, legalább egy forintot tegyen ki metermázsája után a foglaló. szabassanak ki az ilyen kötvényekre meg­felelő bélyegilletékek. s végül szüntessenek be végkép az ezen a társadalom már minden rétegébe behatolt üzér­kedést közvetítő irodák (Commissonshäuser) kár- ; hozatos működése. Szükségesnek tartjuk mi is ezen szédelgő üzérkedésnek ily módon megrendszabályozását annyival inkább, mert nemcsak a gabonatermelő szenved alatta, hanem a tőzsdei szokásokban járatlan laikusok, kik most vagyonukkal semmi arányban nem álló gabonamennyiségekre speku- ! Iáinak, ez erkölcsrontó játék által elragadtatva, J rosz fordulat esetén tözsdebiróság kíméletet nem j ismerő törvényeinek levén alávetve, a tönkre- i jutásnak vannak kitéve. 1 Igen óvatosan vélünk számítani, ha a le- | folyt évben csak magában Sopron városában, I hogy ne is beszéljünk Veszprém megyéről, hol j több tekintélyes földbirtokos keserűen érzi a gabna-schlussok hatását, ily módon eljátszott összeget megközelítőleg egy millióra tesszük. De ha semminemű más árnyoldala nem is j volna a tőzsdejáték ezen uj nemének, mint hogy j a gabona árak természetszerű és igazságos hul- • lámzását megakadályozza, már ezen egy szem- j pontból is kötelesség az érdekelt és mérvadó köröket erre figyelmeztetni és az ellene felvett küzdelemben leendő erélyes részvételre felhívni. ! Kell tehát, hogy ezen mezőgazdaságunkat nagy j mértékben veszélyeztető ténynyel szemben a j felsorolt tényekről meggyőződés szereztessék és • az általunk az összes magyar mezőgazdák érde- j kében előadott kérelmek méltatva legyenek. j A Pápai Lapok albuma. j YIII. , j Aníal Gábor. j Valahányszor Antal Gábort, látom, mindig í erösebb lesz bennem a hit, a magyar faj életre valósága iránt. Es c hit meglehetős széles alapra van fek­tetve. Tessék szemügyre venni azt a sok német philosophust, mind olyan cingár alak, mintha teljes életükben csupán spenóttal táplálkoztak volna! pedig hát azok is megeszik a borsos hur­kát, ssemlyés gombőczot s más eféle nemzeti ele­deleket, hanem nem válnak azok bennük vérré, mert a philosophia elrontotta gyomrukat. No hiszen! Nem rontotta el a fhilosophia a mi Ajitaluak gyomrát! És ez nagy szó ! Mert a ki philosophia ta­nítás mellett el tudja vinni íoö klg-ig, annak még a bacillus koma sem árt. j De ne is ártson ! Maradjon meg a magyar philosophusok példányképének, kire mindenkor büszkén mutathassunk, mondván: itt van egy philosofhus, a ki a phildsophiálól meghízott \ Beszélhetnek is nekem a német doctorok, meg a tót pánszlávok, hogy a magyar faj pusztuló félben van, nem hiszem én azt mindaddig el, a mig annyi erő van bennünk, hogy a philosophia sem tud tönkre tenni. i Fogadok is, százat téve egy fületlen fa­gombra, hogy a hatvan millió német és nem tu­dom hány millió szláv között, egyetlen egy Antal Gábort sem tudnak nekem mutatni! Különben Antal Gábor njem csupán philo­sophus, hanem tiszteletbeli 11Ő is levén, ö nem csak érdemekben kövér és örökös titkárja a nő­egyletnek, hanem a polgári leány iskolának is, a város határán belül, legfőbb ura. Sajnos! hogy az örökös most már, ugylát­szik, korlátolva lesz, mert nyilvános dolog, hogy Antal elhagyván tanszékét, megy ácsi papnak megsoványkodni, s igy nem lehet tovább a nő­egyletnek titkárja. Töri is a nőegylet fejét, nem-e kellene vagy Ácsot idább húzni vagy Pápái odább tolni, vagy pedig hamarjában a kormányozható lég­hajót feltalálni, hogy Antal továbbra is titkár maradhasson. Hogy mily határozat hozatott e tárgyban? nem tudjuk; lapunk zártakor még nern kaptunk biztos tudósítást e végből kikül­dött munkatársunktól. Nem lehet csudálkozni, hogy a nőegylet annyira ragaszkodik A?iialhoz-, finom tapintata, megnyerő modora, minden ellentétet elsimító keze, találékony esze, mind oly tulajdonságok, melyek kedveltté teszik az embert még akkor is, ha véletlenül nem Antal Gábornak született. S épen azért, mert ismerve van Antal Gá­bornak előzékenysége, magas műveltsége, nem lehet feltenni, hogy valóban megesett volna az alább közölt párbeszéd egy nőegyleti tag és egy nem tag között: Nem tag. Mond csak édesem? mer Antal Gábor szóllani is a nőegyleti gyűléseken? Tag. Mer-e? De mer ám! sőt egész basa köztünk! Hogy Antal Gábor takarékpénztári igaz­gató, volt követ jelölt, hangadó város atya, ca­sino s minden egycsületbeli választmányi tag, azt nem is emliljük, sőt az volna említésre méltó ha nem volna az, de van neki még egy tulajdon­sága, mely tönkre silányítja a közmondást ; melvik lelvén az a bizonvos közmondás? tessék eltalálni. Mint előbb már kifejtve lett Antalt a nők igen szeretik s mégis szerencséje a kártyában j közmondásos, a «dreier »-ba.n hat tarokra is ; megcsinálja az ultimot. I Sajnálom erősen, hogy Antal itt hagy ben- J niinket, mert Demokritos alakja elves szemeim j elől, de sajnálom őt magát is, hogy nem kaiho­likus pap lesz; milyen jól beillenék terjedelmes termetével valamely kanonoki stalltemba! TÖRTÉNELMI NAPTÁB. — Rovatvezető TtPOLD ÖZSÉB. — Február 5. — 1862. Moldva- és Oláhország egyesült gyűlése megnyittatik. Február 6. — 177S. Védő és támadó szövet­ség köttetik Parisban Éjszakamerika és Francziaor­szág közt Angolország ellen. — Az éjszakamerikai szabadságháborunak kezdete. Február 7. —- 1386. A királyi palotában TJ. (Kis) Károly megkoronázott, magyar királyt Forgách Balázs magyar főúr lesújtja. Február 8. — 1843. A Jónás prófétáról híres Ninive város kiásatását a franczia küldöttek meg­kezdik. Február 9. — 1789. Gabelsberger, a róla ne­vezett gyorsírászati rendszer föltalálója, születik. Február 10. — 1849. Bém honvéd tábornok a Szász városból menekült osztrákokat Alvincznél megveri. j Február 11. — 1849. A magyarok Horgosnál a szerbek támadásait visszaverik. Nem kecsegtet elismeréssel, hanem okvetetlenül megszerzi a legkínosabb, a leggyötrelmesehb beteg­séget: a sárga-lázat. Aki erre a nagy feladatra vállalkozik, azt Dem keresik fel jóakarók, ismerősök, barátok ós rokonok, hanem valamennyien elkerülik öt messzire, mint ma­gát a ragályt. Az ilyen vállalkozót nem szereti senkit, hanem mindenkTfél tőle, noha ez nem bánt senki, noha ő a legmagasztosabb vonzalomból: felebaráti szeretetből áldozza is fel magát, elhagyva családi tűzhelyét, rokonokat, ismerősöket, élvezeteket és min­dent, ami örömet ad, hogy örömtelenül élje le nehéz napjait és hogy áldozatul dobja magát a közjóért. Erre a vállalatra olyan elhatározottság, bátor­ság, jellemszilárdság, akarat erő és olyan mélyen érző, forrón dobogó sziv ós annyi lemondás szüksé­ges, hogy az embert csaknem föléje emeli embertár­sainak. És akad rá ember; nem is egyesével, hanem egész társaság: a trappista szerzetesek. Nem nagy ideje még, hogy a trappisták a „Tre fontane" apátságot birtokukba vették és már is elő­nyösen változott meg az „Agro romano" külseje. Szőlő-ültetvények terülnek el a rónán nagy te­rületeken és az eucalyptus növény, a sárga-láz leg­hathatósabb ellenszere hatalmas telepekbe osztva díszlik. Hogy az apátság első elfoglalói közöl már csak egy trappista van életben és a később érkezőkből mái- negyvenkettő hajtotta le gyötrő láz által kime­rített, összetört testét a jól megérdemelt örök pihe­nésre, azt a külvilág nem tudja. Nem is törődik vele, hogy az apátság kis temetője rövid időn egészen megtelik. A trappisták tudják ezt jól és még sem riad­nak vissza; hanem folytatják a legnagyobb lemon­dás, a legmagasztosabb szeretet munkáját tovább és tooibb, cauggad.ttlwi.ul, V. A kaszinói viharos este óta három óv telt el. Egy napon a „Tre fontane" apátságba uj tag érkezett. Karthausban töltött három evet és amint az letelt, ide vonzotta át a vágyódás. Bernát testvérben a durva szőrcsuba alatt alig ismerné fel a legjobb esmerőse is Actis-Romero her­ceget. Az alázatos, szelid, de életerős szerzetesben az egykori szenvedélyes, kötekedő, durva és az élveze­tek által elpuhított főurat. Ide vágyott ö, hogy naponta lássa Ambrus testvért, az egykori Helden grófot, akit ő olyan igaztalanul illetett a leggyalázatosabb váddal. Az első találkozásnál forrón megölelik egymást és a rendfőnök nem sújtja őket büntetéssel, amiért ezzel az öleléssel megszegik a rend szigorú szabályait. Azóta, fagyban és égető melegben, szélben, vi­harban, esőben és verőfényben együtt dolgozik, együtt küzd, együtt fárad a két testvér, a napnak megha­tározott óráiban szólva csak egymáshoz: ,,Memento mori.' : Es az egykori világfiak nem kívánkoznak visz­sza a világba; jól érzik magokat ott, ahol vannak. Sziveikben, ahol valaha annyi vad indulat ta­nyázott, most csendes megelégedés, szeretet és za­vartalan boldogság honol. A mult napokban az Actis-Romero és a Wei­den család hivatalos értesítőt kapott, amely tudatja, hogy Bernát-, illetve Ambrus testvér meghalt. Egy napon betegedtek meg, egy napon adták vissza lelkeiket a Mindenhatónak és a többi atyák és testvérek egymásmellé temették el őket. Fejfáik egyszerűek: fekete kereszt és rajta a név, a cím és a rang megjelölés helyett csak két betű fehér színben: „M. M." VESZPRÉMBŐL. Veszprém, 1888. febr. 2. A helybeli ifjúság egy része tegnap a casi­noban bált rendezett, mely csak ma reggel 7 órakor ért véget. A jelenvoltak a fesznélküli vi­dámságot dicsérik, mely az egész éjet uralta. A négyeseket 22 par .tánczolta, de mi ez a szám a régi jó idökéhöz képest, mikor, ha csak 40 pár állott föl, a rendezők már szégyenkeztek, s men­tegették magukat. A rendezők az igaz, hogy ez­úttal is kitettek magukért, mert ritka önfeláldo­zással házrol-házra kocsiztak, meghívójukkal, de a közönség egy része már másfelé engagierozta magát, s távol maradt. Ebből azután annyi mendemonda, pletyka, gyanúsítás származott és vau még készülőben, a menynyit a helybeli fiatal urak vállvetett igye­kezettel csak kitalálni birtak és birnak, társa­dalmi életünk világos veszedelmére. Hogy a casinó könyvtárának semmi haszna az efféle versenygésből, az bizonyos, de reményi­jük, hogy nem teszi tönkre jaz Almádiért f. hó 11-én tartandó mulatságot. Csinos falragaszok hir­detik, hogy lesz nagy közvacsora csekély be­lépti dijjal, sok jó félével a Koronában. Jellege democraticus, de aristocraták is részt vehetnek, mert a nőegylet közreműködésével rendezik s igy a jó rend, a siker — bizonyos. Csak akkorra megint egy hóvihar ne kelet­kezzék, mint a napokban, mely 3 napra megint elzárt bennünket a világtól. Egy szentgáli atyafi Veszprémből hazame­net a tnárkói kereszt tövében megfagyott a vi­harban. Halva hozták vissza] —%, —L — Kiss Jözsef ismert költőt a budapesti iz­raelita hitközség már régebben megbízta, hogy a zsidó egyházi szertartások alkalmával használt zsidó dalok helyébe, mag3 r ar egyházi dalokat írjon. Kiss József e megbízásnak megfelelt és a költemények, melye­ket „Ünnepnapok" czim alatt sajtó alá adott érté­kes irodalmi becscsel birnäk. — E költemények — irja a szerző előfizetési felhívásában az ájtatosság­nak, magábaszállásnak s a hitben való megnyugvás­nak vannak szentelve; nem világi hangok, de kísér­letek az egyházi költészet terén, mely napjainkban kevés mivelőre talál. Azon felekezet oltárára teszem le e virágáldozatot, melyhez tartozom, nem mint papja, de mint egyik szerény tagja a gyülekezetnek, akinek adatott pengetni a „kinor", a hárfa húrjait. Ima, zsoltár , ének, hymnus és óda váltakoznak a kötetben, melynek, a minden költészet végczélját képező aesthetikai hatáson kivül még az a magas rendeltetés is jutott, hogy első vigye be a magyar dal zengzetességét a zsinagóga szentélyébe, hogy a szószéken mindinkább meghonosodó magyar egyházi beszéd mellett helyet követeljen a magyar énekszó­nak is. Lapunk mai tárczája mutatványt közöl az úttörő irodalmi termékből. A kötet előfizetés utján háromféle kiadásban fog közrebocsáttatni: 1. Egy­szerű kiadás finom velin-papiron csinos vászonkötés­ben. Ára 2 frt. 2. Amateur kiadás legfinomabb kar­ton-papíron színes arabeszk-körzettel, stylszerű bőr­kötésben. Ara 5 frt, 3. Ajándékkiadás, Whatman-féle karton-papíron, szines arabeszk-körzettel, selyemkö­tésben. Ára 10 frt. — Ezen kiadás csak annyi pél­dányban fog nyomatni, a hány megrendelés érkezik. Minden példány a megrendelő nevével fog elláttatni. Az „Ünnepnapok" kiváló műgonddal lesz kiállitva és húsvétra megjelenik. Az előfizetések legkésőbb feb­ruár végéig szerző nevére (Budapest, váczi körút 80.) intézendők. — Előfizetési felhívás „Rómáig és vissza" czimü útirajzra. Mint útirajz iró, nem is­meretlenül lépek a t. közönség elé. Keleten járva, megjelent Konstantinápolyig és vissza czimü mun­kám, mely eddig két kiadást ért: Nyugat felé, egész „Parisig és vissza" czinm könyvecskémet Edelényi Szabó Lajos „Párisi útmutató "-jávai együtt; s most ő szentsége, a római Pápa jubileuma alkalmával ren­dezett LT-dik zarándokmenettel Európa déli részén valók Nápoly-, illotve Pompejiig. Ezt a római utamat irtam most le vallásos érzelemmel. Őszintén szólva, nem tudományos kiadvány, de biztos kalauz mind­azoknak, kik e szép utat megtenni szándékoznak, édes visszaemlékeztető az ottjártak részére s lehető vonzó és ismeretterjesztő a többieknek. A kiadványt ő szentsége igen sikerült arczképe díszíti. Folyó évi márczius hóban diszes kiállításban jelenik meg, úgy, hogy a húsvéti nagy napok alatt Rómába zarándo­koló III-ik menet tagjai már használhassák. Előfize­tési ára fűzve 1 frt, diszkőtésben 2 forint. Gyűjtők minden 5 példány után tiszteletpóldányban részesül­nek. Utánvételes megrendelések csak ismerősöktől fogadtatnak el. A nyomtatandó példányok menyisége iránt való tájékozás végett kérem az előfizetések mielőbbi megtételét. Öt példán3 r tól kezdve postai bórmentéssel küldetnek. Alkalmilag megrendelhetők: a) „Konstantinápolyig és vissza" TI-,ik kiadás. Ára 1 frt. b) „Parisig és vissza" ára 60 kr. c) „Párisi útmutató" ára 60 kr. E két utóbbi kiadvány jó szolgálatot tesz mindazoknak, kik a közelgő párisi világkiállítás alkalmával oda utazni szándékoznak. Hazifias tisztelettel. Nagy-Kanizsa, január 21. 1888. Bátorfi Lajos, a „Zalai Közlöny" szerkesztője. — A ,.HasEBOs Mulattató" cz. ifjúsági képes lap utóbbi száma beküldetett szerkesztősé­günkhöz. Olvasni szerető fiuk s leányok mint ren­desen, ugy ez alkalommal is a legjobb olvasnuuryok egész tömegét kapják Imrédy László, Sziklay János, Lévay Sándor, Dr. Uadó Antal, Szabóné Nogáll Janka, Szamosy Károly, s más ismert nevű íróktól. Sok szép kép is tarkítja a füzetet, mely egymagá­ban véve is pompás albumszerü olvasmány; és meny­nyi ily érdekes füzet jő egy év alatt! Mivelt szülök figyelmébe nem ajánlhatjuk eléggé Dolinay Gyula e régi ifjúsági lapját. Negyedévi 1 frtos árért való­ban hasznos olvasmányt nyújt a serdülő korú ifjú­ság kezébe. A törekvő fiatalság megbecsülhetlen barátja. A „Lányok Lapja" ujabb füzetét szintén vettük: Dolinay Gyula e második vállalata is már 14-ik évi folyamát futja. Kizárólag a fejlődő leá­nyoknak nyújt érdekesebbnél érdekesebb jó olvasni valókat. E szép kis lapot minden anya bátran ad­hatja leánykája kezébe, ebből csak szépet, csak ne­meset olvasnak. Minden füzet az olvasmányok egés* gyűjteményét tartalmazza. Ezek mellett rnéf számos kép is gyönyörködteti az olvasót. Melegen ajánlható leányos családoknak. Ara igazán csekélység: Ne­gyedévre csak egy forint. Az előfizetések Dolinay szerkesztő czime alatt, Budapest, kecskeméti u. 13. sz. küldendők. — Tkborszky és Parsoh nemzeti zenemű­kereskedésében Budapesten váczi utcza 30. szám, megjelent: „A bolondok grófja", Jókai Mór eredeti bohóságának válogatott dalai. Énekhangra zongora kísérettel vagy zongorára külön alkalmazta Herczen­*> E rowtban «n)Uott kiadások megNsnd«Uiei61i Waw \ diu Kirolv fcanvYktrwV«<Miíh»a Pipin.

Next

/
Thumbnails
Contents