Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-11-18

A felnőttek oktatása. „Az általános s szükséges ismeretek fogal­mával sem biró kereskedők s iparosok" nevében (? alighanem felszólitatlanul) a sz. Benedek rend pápai tanári karát — mint egyedül hivatottat — felszólitotta valaki egyik helyi lapban a felnőt­tek oktatására; e felszólításra felelt e lapok ha­sábjain a nevezett tanári kar egyik tagja s kész eleget tenni a felhívásnak a collegium tanári ka­rával viribus unitis, mert együttes működésre készen áll, külön működésre nem vállalkozik. A collegium tanári kara szívesen fog kezet az együt­tes működésre, hol tér, alkalom kínálkozik, de ez nem a tanári karoktól függ, hanem azon testü­letektől, melyek elismerő bizalommal keresik föl a tanárkarok egyes tagjait s részesiti K cizon meg­tiszteltetésben, hogy örömmel hallgatják felolva­sásaikat. A közm. egyesület szívesen veszi cik­kező tanár ur nyilatkozatát s annak idején bi­zalommal kopogtat ajtaján. A mult eléggé tanúsítja, hogy a két tanári karból egyes felkértek mindig sziveden fogadták arra illetékesektől ama megtisztelő bizalmat , melylyel szellemi tökéjüknek kamatait az iskola falain kivül is értékesíthették, hogy zajos sike­reket nem mutathatott föl a mult, annak okát a város társadalmi viszonyaiban keressék. Midőn a közművelődési egyesület a volt ismeretterjesztő egyesület örökét részben átvette, átvette a fel­olvasások tartását is, azért, hogy az u. n. holt évadban, a nagy böjtben a müveit közönségnek kedves találkozásra alkalmat adjon s szellemes felolvasásokkal néhány pillanatnyi szórakozást s indító okot — tán irányt — nyújtson az olva­sásra ; hogy a jóakarat nem tudott oly szép számú közönséget gyűjteni, annak oka abban az osztályban van, mely nem tud, nem akar szel­lemi élvezetet találni ez összejövetelekben, higyje meg t. czikkiró ur, hogj'ha azt hirdetnök, hogy négy vasárnap egy egyén fog felolvasást tartani, már az elsőn, de a másodikon bizonyosan senki sem lenne; a fölolvasók változása még némileg érdekelte a közönséget s jött, ha nem is özön­lött. Itt mi, kiket a közmüv. egyesület megtisz­telő bizalmával felszólított, ha nem oktatásra, ha­nem okulásra, egy kis tanítás mellett, szórakoz­tatásra törekedtünk. Röviden erről ennyit, ki a viszonyokat jól ismeri, az tudja a többit bőven. Mi a felnőttek oktatását máskép gondoljuk. Minden egyes osztálynak szükségletét s szóra­koztatását vegyék kezükbe saját egyesületeik; a közm. egyesület, mely az egész közönségé, le­gyen összekötő kapocs az egyes osztályok kö­zött, találkozzék ott a művelt osztály a müveit kereskedővel s iparossal, tartson élvezetesen ta­nulságos előadásokat a kereskedőket, mint ke­reskedőket érdeklő dolgokról gondoskodjék a keresk. testület (s mint tudjuk gondoskodik is* vendégeket is szívesen lát, s nem hiszem, hogy megkérte volna felszólitót, hogy nevében fordul­jon a bencés tanárokhoz); az iparos testület vegye kezébe az iparos osztály külön szükség­letét s saját helyiségében gondoskodjék tanul- j gy ságos esték rendezéséről; e helyeken tán le- j hetne cyelicus előadásokat rendezni, a testüle­tek gondoskodnának saját tagjaik érdeklődésé­ről, s vendegekről; az előadó a történet, ter­mészeti tárgyak s szakismeretekből oly dolgokat egycsítni, melyek egyrészről bővitnék a hallga­tók ismeretkörét, másrészről haszonnal járnának • sőt a hallgatók műveltségét tekintve elemibb dol­gokra is leszállhatna; mik a közm. egyesül, fel­olvasásain érdeklődést épen nem kelthetnének. Hivatkozás történt a veszprémi kegyes ta­nító rendiekre. De ugy látszik e hivatkozásban is inkább csak a hang nagy ! Nem akarok a nevezett tanári kar érdeméből levonni, de szeretnők tudni vettek részt amaz oktatásban, mert tudtunkkal kik a mult évben tartott hét előadás a következő tárgyakról szólt: i. Az erők hatásáról a testeken. 2. Életképek és jellemrajzok az északamerikai egyesült államokból. 3. A hang és tulajdonságai­ról. 4. A kártékony s hasznos madarakról. 5. Kísérletek a fénytanból. 6. Az ókori nők társa­dalmi viszonyairól. 7. A magyar népdalokról. — E czimek azt sejtetik, hogy itt aligha lehet szó felnőttek oktatásáról (szoros érteleniben) aligha voltak oly kereskedők s iparosok hallgatók, kik az általános s szellemi ismeretek fogalmával sem bírtak I Ne dobálódzunk a nagy hangú szavakkal! A felnőttek oktatását vegyék kezükbe a neve­zett testületek vagy az arra hivatottak; a két tanári kar, azt hiszem, initiativát nem, senkinek sem ajánlhatja működését (tiltja önérzete), de kész Örömmel hajol me^ a megtisztelő bizalom­nak, ha az illetékes helyről szívesen jön, mert szellemi érteke elismerésének tekinti! Nagyon helyeseu fogta föl a Viribus unitis cikk irója, hogy azon felszólításra, mely történhetett ama két osztály nevében, (én legalább nem hiszem el, hogy e két osztály a felszólító előtt ugy nyi­latkozott volna, hogy ők még az általános s szükséges ismeretek fogalmávcl sem bírnak.) Hallelujá-t nem zengett s nem kapott a felszó­lításon. Ama testületeknek van elég önérzetük, hogy ne ily módon (midőn az illetők azt sem tudják, hogy kitől jön a felszólítás s elfogadás esetén, hol oktasson) forduljanak ahoz, kit meg­tisztelni akarnak !. Közegészségügy. Megyénk közegészségi állapota october hó­ban, minthogy a betegedések némileg szaporod­tak és a halálozás is emelkedett, kevésbé volt oly kedvező mint az előző september hóban. A légmérséklet változó volt, a hőmérő kü­lönösen a lefolyt hónap közepe táján több na­pon át a fagypont körül lebegett s a beállt hi­degebb időjárási viszonyok a betegségek jelle­gében is jelentékeny változást idéztek elő; ezt igazolta azon körülmény is, hogy a nyári hóna­pokon át a legutóbbi hóig általánosan uralgott emésztő szervi bajok csökkentek és a légzö szer­veket érdeklő hurutos lobos bántalmak emelked­tek túlsúlyra, ezzel kapcsolatosan a tüdő- mell­hártya éö toroklobok nagyobb kiterjedésben, úgyszólván mindennapi szaporodásban kerültek gyógykezelés alá, különösen súlyosbodtak a lü­dögümökóros betegségek, kisdedeknél a torok­ik is több esetben felmerült és a súlyosabb esetek halálos kimenteinek voltak, szórványosan hagynia/ betegedések is fordultak elő, kimene­telük kedvező volt, váltó lázak csak néhány esetben észlelteitek. Heveny fertőző küteges betegség járványo­sán scho! sem uralgott, csupán szórványosan felvidékre ment; ugy szintén Pető Péter és Jakabfi j pápai lakos: I\emzetea Botka Ferencz, Űri máskép Litván ellen is, mint akik Sárospatakon jártak; Ko- j Pordáu Miklós ós Szil vasi István, s a 2á éves ujon­vács, máskép Szabó János elleD, mivel a Muraközben j nau jött, ref. oskolamester Szeremlyoi Mihály. Fenn volt még a gyanú, hogy a felvidékről itt járt sánta ember, ki innen a veszprémi kálvinisták­borufe jósolt, és e vádlottak közül Jakabfi István és j hoz i.s elment, járt talán az összeesküvés ügyében. merültek fel gyermekek közt egyes községekben vörheny betegedések. Trachoma miatt Veszprémben october hó j folyamában az összes fögymnasiumi ifjúság, a felekezetbeli elemi iskolák ifjúsága, az iparos ü­juság, valamint az angol hölgyek és a szt. Vin­czéröl nevezett nővérek intézetében levő növen­dékek és a bejáró tanuló leánykák orvosi vizs­gálat alá vétettek, a fögymnasíumban 8, a r. kath. elemi iskolákban 7, az angol hölgyek in­tézetében 1, a szt. Vincéről nevezett nővérek in­tézetében 12, az ipariskolában 3, igy az összes tanintézetek 1878 tanulói közül 31 enyhébb fokú I szemcsés köthártyalobban levő szembeteg talál­J tátott, ezek mindegyike gyógykezelés alá vétet­j vén, a baj terjedését meggátolandó a szabály­j és körrendeletekben előirt óvintézkedések azon­j nal foganatosíttattak; a református, evangelícus, \ izraelita, püspök és Szt László iskolákban szem­j beteg nem találtatott, a város tiszti orvosa által I megvizsgáltattak a betegek lakásai és azok családtagjai is, de a jelzett szembetegség egyik j családnál sem tapasztaltatott, az iskolák kellőleg szellőztetnek, a piaci élelmi szerekre és egyéb i árulás alatt levő tápszerekre a rendőrség és ezek egészségügyi közegei részéről elegendő figyelem forditatott, elkoboztatott 7 liter hamisított tej, 3 liter gomba, — a fürdöházak és rendőri bör­tönök tisztaság tekintetében kielégítők, a dajka­ságban levő gyermekekre rendőri és orvosi felü­gyelet gyakoroltatik, a prostitutio rendőr egész­ségileg ellenőriztetett, bujakórosnak találtatván 5, ezek a kórházba rendeltettek, több füszerke­reskedés is megvizsgáltatván, tiltott méregszerek nem találtattak, a ezukrászdákban és bábosok­nál mérges festanyag nem használtatik, a szik­vizgyárakban szabályellenesség nem tapasztal­tatott, egyéb vizsgálatok is teljesíttettek és a szükségesnek mutatkozott rendőri intézkedések megtétettek. A nagyvázsonyi vágóhíd fekvésénél fogva közegészség ellenes, a lakházak légkörére annak kigözölgése ártalmas, felszerelése hiányos s a tisztaságra a vágóhídon és környékén semmi gond sem fordittatik, s minthogy a vágóhíd a mostani helyén meg nem tűrhető, kértem a közigaz­gatási bizottság ot, miszerint a község alatt fo­lyó viz mentén, alkalmas helyen, egy a célnak teljesen megfelelő s kellőleg felszerelendő köz vágóhid felépítése iránt Nagy-Vázsony község elöljáróságát cs az ottani urodalmi igazgatóságot felhivni kegyeskedjék. Hirtelen haláleset volt 1, szélhűdés követ­keztében, öngyilkosság volt 3, ezek közül i lőfegy­ver állal, 2 önfelakasztás által. Véletlen haláleset volt 2, u. m. kavics bá­nyában leszakadt part által agyonüttelett 1, le­dülö fa által 1. A hasznos házi állatok egészségi állapota kedvező volt. A lóállománybol takonykor miatt kiirtatott Pápán 1 ló. Wolf Sándor ösküi haszonbérlő juhai állat­orvosilag megvizsgáltatván, közuttüki3 db him­lösnek találtatott, a ragály tova terjedése ellen a kellő óvintézkedések megtéíet tek. A berhidai juhállományban uralgott himlobelegség megszűnt, a juhfalka a zár alól felmentetett. megyei főorvos. járt és ott pápai illetőségét eltagadta; Borbély Já­nos ellen, azon heszédeért, a melyben tavaszra há­Erszényjártó a vizsgálásra kiküldöttek állal ki sem hallgattattak, lehet hogy nem voltak feltalálhatók, de talán Erszényjártónak nemzetséglevele ügyében a felvidékre menését a küldöttek nem i.s tartották ál­tala bizonyitandónak, Jakabfi Istváu kihallgatását Erre nózve Keinem Martonfalvay István veszprémi lakos vallomását, adjuk, ki vallja, hogy hallotta, hogy egy sánta ombor jött a felső részekből levelekkel, ki midőn ott járt volna Veszprémben, debreezeninek és könvvárusnok mondta magát, s a kálvinisták min­meg azért mellőzhették, mivel társa Pető Péter elő- denhol szívesen látták s megvendégelték őt. Debre­adta, hogy ők ketten Sárospatakra a pápai kálvi- • özemből más időkben is járt könyvárus a nagyobb nisták megbízásából oskola-mesterért mentek. A mint ezt Csizmadia Ádám. lovas katona is megesküdtet- 1 könyvekot árusitrnm el, s mig ez más időben fel nem ref. gyülekezetekben, hogy olt énekes cs imádságos vén és kikérdeztetvén vállá, —- hogy kőt pajtást küldöttek Sárospatakra mesterhozatal végett. Tudjuk hogy ez időben Sárospatakon, TJebreczenheu és N. Euyeden voltak a reformátusok főiskolái, ez okból azok papjaikat és tanítóikat a nevezett iskolákból hozatták, a hogy ez most mégis gyanút keltett, azt az összeesküvés hírére támadt izgalmak okozták. Pető Péter és Jakabfi Istvánnak Sárospatakon jár­tával hozták a tanúvallomások kapcsolatba azon a pápai kálvinistákat terhelő legsúlyosabb vádat, kogj­innen az összeesküvők g3 r ámolitására körülbelől 600 tallér küldetett, azért megidézték azt, kinek erről első sorban tudni kellett, Sellyei Istvánt. Neve jól ismert a hazai prot. egjdiáz történelmében, ekkor pá­pai ref. pap volt és superinlendens. „Megidéztetvén lelkiismerete tisztaságára meg­esküdött, s kikórdeztefcvén, vallotta: semmit ezen zen­dülési történetről nem tud, sem nem hallott." — Vallomásával egyezően vall a beidézett 45 tanú kö­zül még 25, kik szintén nom tudnak semmit sem vallani, pedig ezek között voltak Bors János Pápa város bírája, Nemes Duimovics János pápai gyalog­sági tiszt, Szíjártó János és Kádártai Szabó Gergely Pápa városa, tanácsnokai, Szenfcimrai. Miklós kath. orgonista 10 lovius és 5 gj*}og k»ton» f & xaég 4 tűnt, most a sánta embernek megvendégelése is gya­nút keltett, pedig ki tudja, nem a könyv árából hi­ányzó pénz pótlására szolgált e a szívesség azon idők­ben, a midőn enni-inni való csak volt, hanem pénz. az volt legkevesebb az országban. Miután ezek a gyanúra okot szolgáltató körülmények felderitlettek, nem volt már szükség, hogy Kovács Szabó Jánosnak a Muraközbon jártát és ott illetőségének eltagadását, valamint hogy Borbély Jánosnak háborút jósló sza­vait is csupán az összesküvéssel kapcsolja össze á felizgatott közvélemény. A tanúvallomások nem szol­gáltattak oly adatot, a minek alapján bárki ellen hűtlenségi per lett volna inditható. Majd márc. 5-én ujabb tanuvallatás is tartatott Pápáu ez ügyben, s kihallgattak meg 7 tanút, de bizony hallomáson alapuló lényegteleu vallomásaik az összeesküvés ügyére semmi fényt sem vetettek, és igy a gyanút keltő körülmények által felidézett veszedelem elvonult csendesen a város felett. Ezen fejezethez kútfőül a Győri Tört. és Rég. Füzetek II. ós III. köt. közölt tanúvallomások szol­gálnak,. A Pápai Lapok albuma. XXXI. Zárka Dénüs. A tlphont Zrka bsszsságára tllták fel. Hszt­lan bszl azn nem lhet megrtni, mnthgy ezt: sem Ihtne megrtni, ha vgig ekknt fstnnénk le Zrka Dnest. A fenti volapük nyelven városunk és me­gyénk kedveit, ismert alakja: Zárka Dénes szo­kott beszélni szabad óráiban, s minthogy pedig e világnyelvet még kevés világfi ismeri, jónak látjuk a fentirt volapük-elöszót lefordítani. — Tehát: — „a telephont Zárka bosszúságára talál­ták fel. Hasztalan beszél azon, nem lehet meg­érteni, ha végig ekként festenénk le Zárka Dé­nest." De neki jol áll e „rrtlntes gyrsság" = értsd „rettenetes gyorsaság." Hozzá van az nőve, mint naphoz a sugár, fához a levél, közjegyzőhöz a toll. Beszéd modorában, mint a kis harmatcsepp­ben a napot, meglátod az egész embert. Mert Zárka a szó igaz érteimében „egész" ember. Be­szédje is azért sietős és sebes, hogy az — időt ne pazarolja. Egy ember, a kinek nem elég hosszú a nap. (Néha az éjjelre is ezért haragszik, ha — vendé­gei vannak.) Egy ember, a kit mé^ nem látott embertársa unatkozni, pedig őt most velem együtt elegen — untatják. Hatszor annyi segéddel dolgozik az irodá­ban, mint a mennyi segédet tart. A hatványo­zást önmaga adja ki, mert hat helyett dolgozik. Innét aztán az a véghetetlen SZÍVÓS vendégsze­retet. Lángot is nem- azért szereti, mert kor­mánypárti volna Láng is, meg ő is, de azért, mert jó — vendég. Mert Láng Pápán ha „ott­hon" van is, nincs otthona, a hol főznének neki YaWságoa bcls$ titkos vendég, ki. üuiiepet C3 i a £ a háznak, hol megjelenik, s.mint a hold boly gákkal jár. Tiszta előny Zárkának, 'mert olyan vendégséget csap egyszerre, Láng tiszteletére a minőt maga kivan. Már pedig Zárkának nincse­nek rosz — kívánságai. Azért nem kivan ö „helybelit" soha sem követjének. A Láng pártott egymaga teremtette, mit büszkén mond el magáról. A „helybeliek" közül elég neki Kletzár, de ezt aztán nem adná oda a Pápai Lapok albumában eddig megjelent és még talán megjelenendő összes úri nemzett­ségért sem. Nincs annyi teher a pápai telek­könyvbe bekeblezve, (pedig kijut nekünk ebből is hál' Istennek, elég bőven!) mint a mennyi Kletzár agyának teherlapján az — aneedota. Ez örökös függő és lenem törleszthetö adósság ka­matjait élethossziglan — Zárka élvezi. S e tekin­tetben elég uzsorásán viseli magát Kletzárral szemben , mert a kamatokat naponkint beszedi és nem engedne át másnak abból a világért sem! Tőle keresztül járják be aztán a Kletzár adomák Pápa városát. Az igaz, hogy Zárkának kétszer is elkeli mondani azt, mig mások egyszer meg­értik, a minek oka kétségtelenül csak is mások füledobjának lassú mozgásában rejlik. Jóakaróira ha hallgatna, elénekelné azt, a mit elbeszélnie kellene. Galamb Józsi is hires te­norista ugyan, de ö már Gieichenbergre szorult. Hanem Zárka még ma is aranyokra válthatná a — hangját. De hát felváltás nélkül is— cseng az! Äfö'sügyekben közbevetőleg legyen mondva, nem igen szeret résztvenni, lévén neki mint köz­jegyzönek köze annyi közügyhöz, hogy a hivata­lon kivül közönségesen örül, ha közbe nem kell elegyednie a városi közönség tisztelt közgyűlésébe. Egy „közgyűlés" van, mit el nem engedne. A magáét! Mert nincs is közgyűlése a szombat­helyi közjegyzői kamarának, ha Zárka el nem megy oda. Igy nevezték el talán aztán a köz­jegyzők közgyűlését: Zarka-gyülésnek, Mert örege apraja ö köré gyűl, ha szerét leheti. Egyszerre „otthon" lesz máshol is, szives jó bajtárs, kedé­lyes mulató, Kletzár adoma fogyasztó. S aztán kezdi újra végtelen szivós kitartás­sal, gyors munkával, gyors beszéddel. Igazán alig „lht megrtni." ^XVfci píi4. Levél a fővárosból. Budapest, november 14. 1888. A fővárosi szalonoktól kezdve a legutolsó kurta korcsmáig mindenütt a honvédelmi mínisternek véd­erő-törvényjavaslatáról beszélnek. Ott a jour fix suttogó hangján, emitt a mester politika dühös argumentaival iparkodnak pálezát törni a már a véderő-bizottságnak kiadott véradótörvény­javaslaton, melyről inter nos, hogy Lessing szavaival éljek: Sok uj és jó van benne, csak az a megbocsát­hatlan hibája, hogy ami jó az nem uj s ami uj, az nem jó. Az egyetemi ifjúság is, mint a legkompeten­sebb közeg, melyet a törvényjavaslat kárhozatos mó­dosulatai a legérzékenyebben sújtanak, szót emelt ez ügyben, küldöttséget menesztvén a ministerelnökhöz ós a honvédelmi ministerhez. A minister ur indokolásában azt hozza fel ér­vül, hogy a véderő jelenlegi stádiuma elégtelennek bizonyult a folytonosan reformáló külhadügyi viszo­nyokkal szemben. Ez factum, csak hogy ennek or­voslására nem toldozni kellene hadügyünket oly fol­tokkal, melyek ugy nemzetgazdaságunk, mint értel­miségünk fejlesztésére legkevésbé sem üdvösek, ha­nem igen is reorganizál ci kellene az egész hadsere­get. Pedig, hogj" a monarchia véderejének regenerá­lásával a véderőröl szóló törvényjavaslat homlok egyenest ellenkezik, az oby világos, mint a legra­gyogóbb fénysugár. Most, ha valaki a harmadik kor­osztályban fog hadképesnek nyilvánitatni, mire kike­rül már 27 vagy tán 28 éves is lesz, tehát csak ekkor házasodhatík, a mely korban már rég lepat­tantak ifjú erejénelv zománczai. Hogy ez mily visszahatással leend a családi élet tisztaságává s a jövő nemzedék fejlődésére, arról csak az szerezhet magának tiszta fogalmat, aki ké­pes a dolog mélyébe egy pillantást vetni. De sokkal érzékenyebb ennél a csapás, mely hazánk értelmiségének virágát, a polgári tudomán3 r faktorait, a. nemzet jövőjének leendő oszlopait, az egy éves önkénteseket snjrja. A törvényjavaslat alapján azon 1 éves önkéntes, a ki a tiszthelyettesi vizsga letételéhez szükséges követelményeknek meg nem felel, az még 1 évet tartozik szolgálni, tehát ott állunk, a hol a virtiglisek, mert az a közönsé­ges baka, a ki az első 2 évben büntetlen magavise­lettel szolgálta zászlaját, azt a 3-ik évben szabad­ságolják. Az excellentiás urnák a két évi tényleges- szol­gálat még nem elég, hanem azon példabeszéd alap­ján, a mi pedig a jelen esetben nagyon is könnyen is megdönthető t. i. hogy egyszerre két urnák szol­gálni nem lehet — ezután a szolgálati idő alatt az illető tanulmáuyait nem folytathatja — tehát egy jogász, a ki rendesen a harmadik évben tett eleget hadkötelezettségének, mig egyetemi tanulmányaival, a mihez eddig 4 év kellett, míg kész lesz 6 év szük­ségeltetik, ugy hogy mint bejegyzett ügyvéd az ügy­védi kamrában csak 9 év múlva szerepelhet. S hogy á tiszti vizsgát ezután könynyebben tehetik le, van-e litttédwtós? Y«*l Csakhogy nincs h«ttw kosKőast,

Next

/
Thumbnails
Contents