Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-11-04

A közegészségügy népszerűsítése. II. t »Äzon anya, — mondja dr. Maienfísch — a ki bármi okból kisdedét szoptatni nem képes, sajoálatra méltó, ellenben az, aki ezt tenni ké­pes, de vagy kényelemből, vagy hiúságból ma­gát ez anyai kötelem alól kihúzza, bünt követ el .gyermeke ellen és veszélyeztetve saját egészsé­gét, bajba döntheti önmagát! A szoptatást lehetlenné részint betegségek, részint az emlők fejletlensége tehetik, Az utóbbi esetben a tej elválasztás ís oly csekély, hogy az anya a szoptatást már e miatt sem végezheti. A legtöbbször azonban a szoptatás mellő­zésének nem ezek az okai, hanem az, hogy a fiatal anyák előtt majd a bábák — hogy a dajka fogadásból hasznot húzhassanak,— majd a nagy­nénék vagy a nagymamák, a szoptatás követke­zéseit — ami pedig 'rendes viszonyok között ugy az anyára, mint kisdedére is csak előnyös lehet — oly színekkel festik le, hogy a szegény ta­pasztalatlan fiatal anyák egész szent borzalom­mal gondolnak arra, és igy mindent elkövetnek, hogy magokat ez anyai kötelem alól a házi or­vos által felmentessék — akik viszont, hogy az urnő kegyeit megtarthassák, annak minden kí­vánságába, még a legszomorúbb utókövetkezése­ket előre látva is, — elég lelketlenül —ply köny­nyen beleegyeznek. Gyakran egy ügyetlenül tett első kisérlet, vagy csak csekély fájdalma is az emlőnek vagy túlérzékenysége a bimbóknak elég arra, hogy egy anya a szoptatásról lemondjon. Amit annál ke­vésbé lehet érteni, mert a nem szoptatás követ­kezései a legtöbb esetben magokra az anyákra nézve is veszélyt hozók, mert amig, már a szop­tatás későn kezdése is — t. i. a harmadik vagy csak negyedik napon, erősb gyulladását és felduzza­dását idézi elö az emlőknek, addig a szoptatás teljes mellőzése a legveszélyesebb tejlázat idéz­heti elö. Azonkívül a nem szoptató anyáknál a betegágy is sokkal tovább tart, mint a szop ta­tóknál, s csak nem azt lehet mondani, hogy főleg a nem szoptatásban rejlik az oka : — a későbben az anya egész életét megkeserítő s napjainkban oly gyakori női bajoknak. — S egy második még talán ennél is szomorúbb követk« zése an­nak, hogy az anyák magukat, még ha erre ké­pesek is, annyira ki szeretik vonni gyerme­keik szoptatása alól, — de ami még majd csak hosszabb idő leforgása után fog jobban szem­betűnővé válni, — az, hogy lassankint a nő nem­zedék, — ha majd utóbb belátására jutand is annak, hogy mennyire szükséges nem csak gyer­meke, de saját egészsége érdekében is az, hogy minden anya maga szoptassa gyermekét — mind­inkább képtelenebbé, alkalmatlanabbá fog válni ezen anyai szent kötelem teljesítésére azért, mi­vel az emlők használaton kivül helyezve, — vagyis azon czélra, melyre rendeltetvék, nem használva — mindinkább és inkább elcsenevész­nek és igy a tej elválasztására is alkaimatlanabbá válnak. — S hogy ezen állítás is mennyire igaz, mutatja az, hogy ugy a magasabb körökben, mint a középosztályban is, ma már igen sok oly nöt lehet találni, akinél az emlők kifejletlen ál­lapota igen szembetűnővé vált. Anyák! — Jó lesz ez intő szavak fölött kissé komolyabban gondolkodni! S most, miután tudjuk, hogy ugy a tudo­mány, mint a tapasztalás is, teljesen egyhangú­lag azt mondják, hogy az anyatej az ujszülótt­mig ajkaik tán e szókat rebegték volna: „Szeretni fogsz-e Clernence?" — „Szeretni foglak György" — sőt tán még kevesebbel is megelégedtek volna. Csak egy pereznyi egyedülléttel is beérték volna; de Faille ur nem engedte nekik még azt az egy perczet sem; tehát hallgatva ültek egymással szemközt, s midőn az elválás órája bekövetkezett, György megfeledke­zett a becsület által előirt kötelességről s halkan de egyszersmind parancsoló s esdő haugon a követke­zőt súgta a boldogtalan Clernence fülébe. i — „Ma éjjel éjfélkor a kertben." Clernence egy pillantást vetett reá, látta, hogy mily halavány s szomorú, s halkan válaszolt: — „Ott leszek!" A nyugalom, melylyel elbúcsúztak egymástól, elárulhatta Volna Faille urnák, hogy ez nem a vég­búcsuzás. De a szívnek leleményessége hiányzott neki, s nem ébredt fel benne a legcsekélyebb gj-anú sem. Midőn az éjszaka bekövetkezett, Clernence a kertbe ment; sajnos, de be kell vallani, boldogította ötet azon gondolat, hogy tán vétket követ el, mert nem ismert nagyobb bünt, mint atytya ellen elkö­vetett engedetlenséget. György ellenkezőleg némi megbánást érzett tette miatt, mert ismerte az ily találkozásnak veszélyes voltát. Kemegve közeledtek egymáshoz s egy darabig nem bírtak szólni; végre kegyetlen elválásukról s az elhagyatottságról, mely­ben ezentúl élni fognak beszéltek; mindent megbe­széltek, mivel fgglalkozandnak e két év alatt, mig nem látandják egymást. Megbeszélték, mennyit s mi­kor fognak egymásra gondolni ugyanazon perezben, de elfelejtették, hogy az egyik égalj alatt akkor van nappal, mikor a másikban sötét éjszaka uralko­dik. Végre abban állapodtak meg, hogy folyton egy­másra gondolnak, akkor biztosak lesznek, hogy nem kerülik el egymást a gondolatjaik. Ezen idő alatt a twld megjelent u égen, az éj nyugodt a kedves nek legjobb, mert legtermészetesebb táplálékát képezi, lássuk röviden, hogy mire kell a szop­tatásnál az anyáknak ügyelni, hogy az e rész­beu rendesen elkövetni szokott hibák — s ezzel azoknak következései is elháritassanak. Szoktassa az anya kisdedét mindenek előtt rendes órákban való szopásra. S e részben — mondja Dr. Maienfi-ch - a legczélszerübb az első hétben nappal a két óránkint és éjjel három­négy óránkint való szopásra szoktatni s lassan­kint terjessze ki azt az anya nappal három-négy órára s éjjel négy-hat órára, természetesen vál­toztatva az emlőket. Ez nem csak a kisdedek gyomrának rendes tevékenységét mozdítja elö, hanem e mellett az anyának is több nyugalma van, mint ha derűre borura szoptatja kisdedét. Evés után azonnal nem szabad szoptatni, valamint nem harag, ijedtség után, vagy ha bár­minemű Ielkifájdalom érte az anyát. Mert ezen lelki állapotok annyira hatnak a tejelválasztásra, hogy ettől ily esetekben hasmenést, hányást, sőt görcsöket is kaphat a csecsemő. De ügyelnie kell az anyának, ha kisdedét egészségben akarja tartani, saját táplálkozására is, különösen pedig arra, hogy étkezéséből min­den izgató élvszert, milyenek a kávé, thea, bor és fűszerek, zárjon ki, és egyszerű, könnyen emészt­hető s tápláló — de nem tultápláló eledelekkel éljen. P O (9. X: Pájia rend. tan. város lakbérleti szabályrendeletének tervezete. 1. §. A lakbérleti év april hó 1-én kezdődik. 2. §. A félévek megjelelése: téli és nyári, az első april 1-töl sept. 30-ig, a második okt. 1-től marcz. 31-ig tart. 3. §. A bérleti szerződések akár szóval, akár írásban köthetők, s azoktól való visszalépésnek, akár adatott foglaló, akár nem, egyik fél részéről helye nincs. 4. §. A szerződések — más megállapodás hiá­nyában , — legalább egy évre kötötteknek vélel­meztetnek, vagyis azon évben, a melyben a szer­ződós köttetett, ügy a bérlő mint a bérbeadó csak olyképp mondhatnak fel, hogy a lakás, vagy egyéb helyiség a szerződés kezdő napjától egy évig hasz­náltassék. 5. §. A lakbér — más kikötés híányábau — óvnegyedenkint, jelesül april, július, október és ja­nuár hónapok 1-ső napjain utólag fizetendő. G. §. A lakások felmondása évenkint kétszer történhetik: a nyári félévre jan. 1-éig, a télire jul. l-ig, mindig délutáni 5 óráig, tehát egy negyed év­vel a kiköltözés előtt, a mely csak a félévek kezde­tén lehető, felmondásnak e szerint april. 1-én jul. 1-ére, vagy okt. 1-én jan. 1-ére helye nincs. 7. §. Egyéb helyiségekre és ugyan: a) bol­tokra, üzleti helyiségekre, raktárakra; b) ügjmökségi vagy kereskedelmi irodákra, c) fogadókra, d) kávé­házakra, e) vendéglökre, f) sütöhelyekre, és az ezen helyiségekkel együttesen kibérelt lakásokra.; raktá­rakra, padlásokra, pinczékre, istállókra ós más ház­részekre, nemkülönben: g) külön kibérelt pinczékre a felmondásnak félévvel a kiköltözést megelőzőleg kell megtörténnie, és pedig vagy okt. 1-én, vagy ápril 1-én mindig délután 5 óráig. 8- §• Egy évi felmondási idő állapittatik meg a közhatósági és tanítás czóljára szolgáló helyisé­gekre, továbbá hatóságilag engedélyezett magán jó­tékony intézetek és a gyógyszertárak helyiségeire, volt. A szerelmesek egy la árnyékában foglaltak he­lyet s átengedték magukat fájdalmas érzelmeiknek. Elfelejtettek mindent körülöttük, egymás mellett egy kis kerti padon ültek. Clernence könyezett, de kö­nyei most nem A'oltak fájdalmasak. György reme­gett a felindulástól. Szép menyasszonyát nézte, kinek átszellemült vonásait a hold megvilágította; s térdre borulva előtte felkiáltott. — „Szeretsz-e Clernence?'' — „Isten tanúm, hogy jobban szeretlek éle­temnél," felelt a lányka szendén. Ezen egyszerű felelet, melyben Istent hivta tanuúl, megőrizte az ifju lány ártatlanságát; Gj'örgy e szavak hallatára, mintha egy balsejtelem befolyása alatt lenne, hirtelen felugrott. — „Isten veled!" monda. — „Már távozni akarsz?" kérdé Clernence szomorúan. | — „El kell távoznom," felelt György, „mert ! eszem elhagy, ha itt maradok; menekülnöm kell! Ne nézz rám Clernence! Isten veled! Váljunk el ár­tatlanságban, hogy pirulás nélkül viszontláthassuk egymást. Clernence természetesen nem értette sem e szavak értelmét, sem Györgynek felindulását; azt hitte, hogy igen hidegnek mutatkozik György szen­vedéseivel szemközt, s tán ez érzés sugalta neki a következő sajátságos szókat, midőn György az első s utolsó csókot nyomta ajkaira. — „Ah György, hogy ha halva volnék csók­jaid ugy életre ébresztenének." Ezután elváltak egymástól. Négy év mult el ezen eseinény óta. Garran György Brestben hajóról szálva Paris felé vette út­ját, hol azonnal annyját kereste fel. Néhány barátja előkészítette az éltes urinőt fiának megérkezésére, igy tehát örömteljesen, de meglepetés nélkül ölelte fiit szerető anyui szivéhez ^ György fogságban s beleértve mindezekbe a velük kapcsolatban kibérelt más részeket is. A felmondásnak ugyancsak a fenti határnapokig, vagyis okt. l-ig vagy april l-ig kell megtörténnie délután 5 óráig. 9. §. Hónapos szobák s hónapos bérletek fel­mondása 15 nap, s a bérbevevő a 15-ik napon ki­költözni tartozik. A hónapos bérletek egy hóra kö­tötteknek vélelmeztetnek. 10. §. Az ugyanazon házban birt, külön­böző felmondási idővel biró helyiségeket bérlő, a felmondási időt a leghosszabb tartamú felmondási idő szerint számithatja, s ugyanígy jogosult számí­tani a bérbeadó is. 11. §. A felmondás magán uton, bíróságnál vagy rendőrhatósági uton eszközölhető. 12. §. A bíróságon kívüli felmondás megtör­téntéről a felmondott fél írásbeli elismervényt köve­telhet, ennek megtagadása esetén a két tanú előtt tett felmondásról ezek által kiadott bizonyítvány teljes bizonyítékul szolgál. 13. §. Bíróilag vagy rendőrhatóságilag történő felmondás esetében a kérvény a 6—9. szakaszokban megjelelt határnapokon délután 5 óráig benyújtandó. Ha a bérlemény tulajdonosa, vagy a bérlő tartóz­kodási helye ismeretlen, vagy elhalt és örökösei j ismeretlenek, ez esetben a felmondás a rendőrható­ságnál történik, s ennek megtörténtéről kiadott rendőri tudomásvétel a félnek igazolásul szolgál. 14. §. A bérlet lejártával a bérlő a helyisé­gekből kiköltözni tartozik, ellenkező esetben a mu­lasztásból eredt károk és költségekért mind a bérle­mény tulajdonosa, mind az uj bérlő iránt felelős. A vonakodó bérlő kiköltöztetése a bíróság ut­ján eszközlendő, a melynek jogkörébe vág a felmon­dás érvényességének ezen szabályrendelet alapján leendő eldöntése, s érvénytelensége esetén a bérbe­vevő igazolt kárkövetelése feletti határozat. 15. §. A bérlő a beköltözést a félév első köz­napján reggeli 8 órakor megkezdeni jogosult, s ugyanezen időben tartozik az előbbi bérlő is a ház­vagy lakrészek kiürítését megkezdeni, és szakadat­lanul úgy folytatni, hog}' a helyiségek felerésze az első napon, a másik fele pedig a második napon az uj bérlőnek teljesen rendelkezésére bocsátható legyen. A kiköltözésnek tehát — az ünnepnapokat nem szá­mítva — két nap alatt meg kell történnie. Az egy szobából álló lakás vagy helyiség az első napon tel­jesen kiürítendő. 16. §. A költözködés időpontja a 6. §. értel­mében a félévek kezdete, vagyis april és október hónapok első napja levén, a költözés megkezdése rendszerint ezen napokon történik. Ha azonban ezen napok valamely vallásfelekezet ünnepeivel összeesné­nek, úgy az általános költözködés kötelező kezdő­pontját idején közzétett határozatával a rendőrkapi­tányság állapítja meg. 17. §. A felmondott bérleményt a bérbe venni szándékozók a bérbevétel megtörténtéig naponkint délelőtt 10—12, délután 2—4 óráig megtekinthetik, s a tényleges bérlő ez időben azt megmutatni köte­les. Ha ezt nem tenné, a háztulajdonos a bérleményt szükség esetén — a bói\lő költségére — két tanú előtt felnyifctathatja és bezárathatja. 18. §. A bérbeadó köteles a bérbeadofct helyi­ségeket használható karban átadni, a mi ha nem teljesíttetnék, jogában áll a bérlőnek, a hiányokat a beköltözéstől számított 8 nap alatt bírói szemle által megállapítva, a szükséges javításokat megtenni s a költséget a következő fizetési határnapokon a lak­bérből levonni. 19. §. Viszont köteles a bérlő is, a bérbevett helj'iségeket tisztán, jókarban használni, s a szerző­megsebesitve volt sokáig, s mindenki halottnak hitte. Azonban Garrauné a viszontlátás első öröme után nemét egy különös búskomorságnak vélte észrevenni György arezvonásain s feleleteiben sajátságos szóra­kozottság tűnt fel; az aggódó anya kérdőre vonta e miatt, s fia, hogy megnyugtassa bevallotta neld bus ki nézésének okát. — „Tán balgatagság ez tőlem anyám," monda „egy férfihoz illő bohóság; de mert anyámnak ko­moly gondot okoz sajátságos búskomorságom, okát el kell mondanom. Képzelje csak, elhaladva a Sfc. Gerinaini templom mellett, feltűnt nekem, hogy a templom kapuja fekete posztóval van behúzva, mint az temetési szertartásoknál szokásos. Ez természete­sen mindennap előforduló dolog, s még egy gyer­meknek sem tűnt volna fel; de bevallom, reám e látváuy rosz benyomást tett, s egy különös balsej­telem érzetét idézte elő bennem. Édes anyám moso­lyog s igaza van. De három évi borzasztó szenvedés után most, midőn boldog vagyok, minden megijeszt." — „Ez oly érzelem, mely azt bizonyítja, hogy örülsz e boldogságnak, mert félsz, hogy ismét elve­szíthetnéd;" felelt az anya. „De a megszokás nem sokára nyugodtabbá fog tenni. A mi pedig ama* te­metést illeti, ez kétségkívül a törvényszéki elnök nejének, a szép Servius asszonynak temetése lesz, ki alig három napi betegség után halt meg." — „A szép Servius asszony" monda György; „rendkívüli szépnek kellett lennie, hogy igy nevez­ték el." — „Az volt," felelt az anya. „Szépsége oly feltűnő volt, hogy mindenütt ismerték, és Toulous­ban is ha beszéltek róla, csak a szép Faille kisasz­szonynak nevezték." György hallotta anyjának e nyugodt, egyszerű felvilágosítását, de nem birta felfogni azonnal a sza­vak értelmét. Folyton nézte édes anyját s kérte, hogy ismételje az imént mondottat. Garran. asszony. dés leteltével szintén tisztán, használható áll a P ot ^ a n átadni. Ha ellnkező kikötés nem létesült, a tűzhe­lyek, kályhák és kéménj^ek tisztittatása, valamint a házi szemét kihordatása a bérlőt terhelik, ellenbén a pece-gödör tisztántartása, az udvaron összegyűlt hó kihordatása, a bérbeadó kötelessége, s ugyanez tar­tozik arról is gondoskodni, hogy a házbeli kut jó­karban tartassék és használható legyen. Ha azonban azt a bérlő, hozzátartozói vagy cselédje elrongálnák, azért kártérítéssel a bérlő tartozik. (Vége köv.) Kalotaszegi varrottas. Tisztelt Szerkesztő ur! Gyarmathy Zsigáné úrnőtől vett következő sorok szives közlésére kérem. Bánffy-Hnnyad, 1888. okt. 27. Tisztelt Nagysád ! Ha irófélének ír az em­ber, soha sem lehet biztos benne, hogy mikor látnak napvilágot sorai; sokszor megjártam már ezzel; legutóbb tiz levelem —a mit éppen nem szántam a nyilvánosságnak — jelent így meg. De hát ebből azt látom, hogy az a jó ügy, a mi engem lelkesít, mások előtt sem közönyös, s ezért még azt is elviselem, ha kissé pongyola volt a megjelenés. Hogy mennyire jérdeklödnek mindenfelé e szép iparért, legfényesebb bizonyítványa a na­pokban érkezett számtalan levél, melyben előt­tem ismeretlen hölgyek kérnek varrottast ter­jesztésre. De egy ismert nevü, nemes kedélyű, magas állású urnő is irt s lelkes sorai legnagyobb reménységre jogosítottak a szegény nép házi iparának jövőjét illetőleg. Gr. Csáky Albinné tudatja, hogy legnagyobb érdekkel viseltetik a varrottas-ügy iránt és felszólít, hogy küldjek ebből a szép munkából, hogy terjeszsze. Ma el is ment egy láda valóban szép var­rottas a kultuszminiszternéhez, a ki szépen kezdi a szép helyen : szűkölködőknek a munka árán kenyeret adni szép hivatás ! Hogyne bíznám abban az ügyben, melyet önök mindnyájan ugy a szívökre vettek. Pályatársi üdvözlettel Oyarnaatliy Zsigámé. Utalva a (entebbi sorokra, van szerencsém tudatni, hogy az említett varrottasból ujabb szál­lítmány érkezett hozzám, melynek, ugy a ko­rábbinak megtekintésére is bátorkodom az ér­deklődőket kérni azon megjegyzéssel, hogy a küldemények lakásomon (Megyetér 9. sz., I. eme­let) a d. e. 10 — 12 és d. u. 2—5 órákban min­denkor megtekinthetők. Azon óhaj nyilvánításával zárom be ezen értesitcsemet, vajha sikerülne nekem is — ki ezen kiválóan magyar és remek kivitelű házi iparcik­kek terjesztésére fölhívás folytán, de készséggel vállalkoztam — e város és vidék érdeklődését felkölteni, pártfogását megnyerni, és ekként ezen ipar buzgó apostolának , az erdélyrészi magyar népfaj anyagi jólétének előmozdítására fáradhat­lanul, eléggé nem méltányolható kitartással és önzetlenül működő Gyarmathy Zsigáné urnő köz­hasznú tevékenységét gyámolítani. Tisztelettel S/.-Fejérvároit, 1SS8. okóber 31. Vértessy Józsefné, Makfalvay Oizeila. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető T1P0LD ÖZSÉB. — November 4.— 1576. Antwerpen egy részét a kicsapongó spanyol katonaság kirabolja és fölgyújtja. kinek eszébe jutott, hogy György néhány év előtt Toulousban állomásozott s valószínűleg ismerte Faille kisasszonyt, több vigyázattal felelt; de midőn a Faille nevet ismételte, György, mintha a villám csapta volna meg, összerogyott előtte. Szemei, mi­ként a tébolyodotté, néztek körül, arczát halál sá­padság födte, lélekzete majdnem megszűnt s tán meghalt volna e perezben, hogy ha kétségbeesése s irtózatos fájdalma nem nyilvánulhatott volna ke­serves zokogásban. Egy anya szeretetének bámulatos hatalma le­bet, a mi ez esetben ujolag bebizonyult, mert Gar­ran asszonynak sikerült ez iszonyú bánatnak kitö­réseit némileg megszüntetni. Clemenceról beszélt, s ez által azt érte el, hogy György meghallgatta sza­vait, de sajátságos volt, hogy inkább Clemencének árulása miatt, mintsem haláláért kellett a szegény Györgyöt vigasztalnia. Elmondotta neki, hogy halá­nak hírét Faille kisasszony valószínűleg szintén meg­hallotta, s hogj 7, Clernence bizonyosan csak hosszú ellenmondás s sok köny hullatása után engedett atyja szigorú parancsának; mindezt oly természete­sen adta elő Garran asszony, hogy bár mesét gon­dolt ki fia vigasztalására, ezzel öntudatlanul megkö­zelítette a valót. Végre enyhítő gyógyszerként hozta elő, hogy tán a György halála fölötti búsulás s e kényszer házasság okozta a szép Servius asszony korai halálát; s az által, hogy sejtette Györgygyei, miszerint ő miatta halt meg tán a szép asszony, bámulatos tapintattal kitalálta a módot, a mi által a boldogtalan fiatal embernek keserű bánatát némileg enyihteni volt képes. Azonban miután sokáig hallgatta édes anyjá­nak vigasztaló szavait, György feltűnően nyugodt lett; de e nyugalom elég sajátságos volt s azt lát­szott kifejezni, mintha György valami terven töpren­kednék. [ (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents