Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888
1888-11-04
A közegészségügy népszerűsítése. II. t »Äzon anya, — mondja dr. Maienfísch — a ki bármi okból kisdedét szoptatni nem képes, sajoálatra méltó, ellenben az, aki ezt tenni képes, de vagy kényelemből, vagy hiúságból magát ez anyai kötelem alól kihúzza, bünt követ el .gyermeke ellen és veszélyeztetve saját egészségét, bajba döntheti önmagát! A szoptatást lehetlenné részint betegségek, részint az emlők fejletlensége tehetik, Az utóbbi esetben a tej elválasztás ís oly csekély, hogy az anya a szoptatást már e miatt sem végezheti. A legtöbbször azonban a szoptatás mellőzésének nem ezek az okai, hanem az, hogy a fiatal anyák előtt majd a bábák — hogy a dajka fogadásból hasznot húzhassanak,— majd a nagynénék vagy a nagymamák, a szoptatás következéseit — ami pedig 'rendes viszonyok között ugy az anyára, mint kisdedére is csak előnyös lehet — oly színekkel festik le, hogy a szegény tapasztalatlan fiatal anyák egész szent borzalommal gondolnak arra, és igy mindent elkövetnek, hogy magokat ez anyai kötelem alól a házi orvos által felmentessék — akik viszont, hogy az urnő kegyeit megtarthassák, annak minden kívánságába, még a legszomorúbb utókövetkezéseket előre látva is, — elég lelketlenül —ply könynyen beleegyeznek. Gyakran egy ügyetlenül tett első kisérlet, vagy csak csekély fájdalma is az emlőnek vagy túlérzékenysége a bimbóknak elég arra, hogy egy anya a szoptatásról lemondjon. Amit annál kevésbé lehet érteni, mert a nem szoptatás következései a legtöbb esetben magokra az anyákra nézve is veszélyt hozók, mert amig, már a szoptatás későn kezdése is — t. i. a harmadik vagy csak negyedik napon, erősb gyulladását és felduzzadását idézi elö az emlőknek, addig a szoptatás teljes mellőzése a legveszélyesebb tejlázat idézheti elö. Azonkívül a nem szoptató anyáknál a betegágy is sokkal tovább tart, mint a szop tatóknál, s csak nem azt lehet mondani, hogy főleg a nem szoptatásban rejlik az oka : — a későbben az anya egész életét megkeserítő s napjainkban oly gyakori női bajoknak. — S egy második még talán ennél is szomorúbb követk« zése annak, hogy az anyák magukat, még ha erre képesek is, annyira ki szeretik vonni gyermekeik szoptatása alól, — de ami még majd csak hosszabb idő leforgása után fog jobban szembetűnővé válni, — az, hogy lassankint a nő nemzedék, — ha majd utóbb belátására jutand is annak, hogy mennyire szükséges nem csak gyermeke, de saját egészsége érdekében is az, hogy minden anya maga szoptassa gyermekét — mindinkább képtelenebbé, alkalmatlanabbá fog válni ezen anyai szent kötelem teljesítésére azért, mivel az emlők használaton kivül helyezve, — vagyis azon czélra, melyre rendeltetvék, nem használva — mindinkább és inkább elcsenevésznek és igy a tej elválasztására is alkaimatlanabbá válnak. — S hogy ezen állítás is mennyire igaz, mutatja az, hogy ugy a magasabb körökben, mint a középosztályban is, ma már igen sok oly nöt lehet találni, akinél az emlők kifejletlen állapota igen szembetűnővé vált. Anyák! — Jó lesz ez intő szavak fölött kissé komolyabban gondolkodni! S most, miután tudjuk, hogy ugy a tudomány, mint a tapasztalás is, teljesen egyhangúlag azt mondják, hogy az anyatej az ujszülóttmig ajkaik tán e szókat rebegték volna: „Szeretni fogsz-e Clernence?" — „Szeretni foglak György" — sőt tán még kevesebbel is megelégedtek volna. Csak egy pereznyi egyedülléttel is beérték volna; de Faille ur nem engedte nekik még azt az egy perczet sem; tehát hallgatva ültek egymással szemközt, s midőn az elválás órája bekövetkezett, György megfeledkezett a becsület által előirt kötelességről s halkan de egyszersmind parancsoló s esdő haugon a következőt súgta a boldogtalan Clernence fülébe. i — „Ma éjjel éjfélkor a kertben." Clernence egy pillantást vetett reá, látta, hogy mily halavány s szomorú, s halkan válaszolt: — „Ott leszek!" A nyugalom, melylyel elbúcsúztak egymástól, elárulhatta Volna Faille urnák, hogy ez nem a végbúcsuzás. De a szívnek leleményessége hiányzott neki, s nem ébredt fel benne a legcsekélyebb gj-anú sem. Midőn az éjszaka bekövetkezett, Clernence a kertbe ment; sajnos, de be kell vallani, boldogította ötet azon gondolat, hogy tán vétket követ el, mert nem ismert nagyobb bünt, mint atytya ellen elkövetett engedetlenséget. György ellenkezőleg némi megbánást érzett tette miatt, mert ismerte az ily találkozásnak veszélyes voltát. Kemegve közeledtek egymáshoz s egy darabig nem bírtak szólni; végre kegyetlen elválásukról s az elhagyatottságról, melyben ezentúl élni fognak beszéltek; mindent megbeszéltek, mivel fgglalkozandnak e két év alatt, mig nem látandják egymást. Megbeszélték, mennyit s mikor fognak egymásra gondolni ugyanazon perezben, de elfelejtették, hogy az egyik égalj alatt akkor van nappal, mikor a másikban sötét éjszaka uralkodik. Végre abban állapodtak meg, hogy folyton egymásra gondolnak, akkor biztosak lesznek, hogy nem kerülik el egymást a gondolatjaik. Ezen idő alatt a twld megjelent u égen, az éj nyugodt a kedves nek legjobb, mert legtermészetesebb táplálékát képezi, lássuk röviden, hogy mire kell a szoptatásnál az anyáknak ügyelni, hogy az e részbeu rendesen elkövetni szokott hibák — s ezzel azoknak következései is elháritassanak. Szoktassa az anya kisdedét mindenek előtt rendes órákban való szopásra. S e részben — mondja Dr. Maienfi-ch - a legczélszerübb az első hétben nappal a két óránkint és éjjel háromnégy óránkint való szopásra szoktatni s lassankint terjessze ki azt az anya nappal három-négy órára s éjjel négy-hat órára, természetesen változtatva az emlőket. Ez nem csak a kisdedek gyomrának rendes tevékenységét mozdítja elö, hanem e mellett az anyának is több nyugalma van, mint ha derűre borura szoptatja kisdedét. Evés után azonnal nem szabad szoptatni, valamint nem harag, ijedtség után, vagy ha bárminemű Ielkifájdalom érte az anyát. Mert ezen lelki állapotok annyira hatnak a tejelválasztásra, hogy ettől ily esetekben hasmenést, hányást, sőt görcsöket is kaphat a csecsemő. De ügyelnie kell az anyának, ha kisdedét egészségben akarja tartani, saját táplálkozására is, különösen pedig arra, hogy étkezéséből minden izgató élvszert, milyenek a kávé, thea, bor és fűszerek, zárjon ki, és egyszerű, könnyen emészthető s tápláló — de nem tultápláló eledelekkel éljen. P O (9. X: Pájia rend. tan. város lakbérleti szabályrendeletének tervezete. 1. §. A lakbérleti év april hó 1-én kezdődik. 2. §. A félévek megjelelése: téli és nyári, az első april 1-töl sept. 30-ig, a második okt. 1-től marcz. 31-ig tart. 3. §. A bérleti szerződések akár szóval, akár írásban köthetők, s azoktól való visszalépésnek, akár adatott foglaló, akár nem, egyik fél részéről helye nincs. 4. §. A szerződések — más megállapodás hiányában , — legalább egy évre kötötteknek vélelmeztetnek, vagyis azon évben, a melyben a szerződós köttetett, ügy a bérlő mint a bérbeadó csak olyképp mondhatnak fel, hogy a lakás, vagy egyéb helyiség a szerződés kezdő napjától egy évig használtassék. 5. §. A lakbér — más kikötés híányábau — óvnegyedenkint, jelesül april, július, október és január hónapok 1-ső napjain utólag fizetendő. G. §. A lakások felmondása évenkint kétszer történhetik: a nyári félévre jan. 1-éig, a télire jul. l-ig, mindig délutáni 5 óráig, tehát egy negyed évvel a kiköltözés előtt, a mely csak a félévek kezdetén lehető, felmondásnak e szerint april. 1-én jul. 1-ére, vagy okt. 1-én jan. 1-ére helye nincs. 7. §. Egyéb helyiségekre és ugyan: a) boltokra, üzleti helyiségekre, raktárakra; b) ügjmökségi vagy kereskedelmi irodákra, c) fogadókra, d) kávéházakra, e) vendéglökre, f) sütöhelyekre, és az ezen helyiségekkel együttesen kibérelt lakásokra.; raktárakra, padlásokra, pinczékre, istállókra ós más házrészekre, nemkülönben: g) külön kibérelt pinczékre a felmondásnak félévvel a kiköltözést megelőzőleg kell megtörténnie, és pedig vagy okt. 1-én, vagy ápril 1-én mindig délután 5 óráig. 8- §• Egy évi felmondási idő állapittatik meg a közhatósági és tanítás czóljára szolgáló helyiségekre, továbbá hatóságilag engedélyezett magán jótékony intézetek és a gyógyszertárak helyiségeire, volt. A szerelmesek egy la árnyékában foglaltak helyet s átengedték magukat fájdalmas érzelmeiknek. Elfelejtettek mindent körülöttük, egymás mellett egy kis kerti padon ültek. Clernence könyezett, de könyei most nem A'oltak fájdalmasak. György remegett a felindulástól. Szép menyasszonyát nézte, kinek átszellemült vonásait a hold megvilágította; s térdre borulva előtte felkiáltott. — „Szeretsz-e Clernence?'' — „Isten tanúm, hogy jobban szeretlek életemnél," felelt a lányka szendén. Ezen egyszerű felelet, melyben Istent hivta tanuúl, megőrizte az ifju lány ártatlanságát; Gj'örgy e szavak hallatára, mintha egy balsejtelem befolyása alatt lenne, hirtelen felugrott. — „Isten veled!" monda. — „Már távozni akarsz?" kérdé Clernence szomorúan. | — „El kell távoznom," felelt György, „mert ! eszem elhagy, ha itt maradok; menekülnöm kell! Ne nézz rám Clernence! Isten veled! Váljunk el ártatlanságban, hogy pirulás nélkül viszontláthassuk egymást. Clernence természetesen nem értette sem e szavak értelmét, sem Györgynek felindulását; azt hitte, hogy igen hidegnek mutatkozik György szenvedéseivel szemközt, s tán ez érzés sugalta neki a következő sajátságos szókat, midőn György az első s utolsó csókot nyomta ajkaira. — „Ah György, hogy ha halva volnék csókjaid ugy életre ébresztenének." Ezután elváltak egymástól. Négy év mult el ezen eseinény óta. Garran György Brestben hajóról szálva Paris felé vette útját, hol azonnal annyját kereste fel. Néhány barátja előkészítette az éltes urinőt fiának megérkezésére, igy tehát örömteljesen, de meglepetés nélkül ölelte fiit szerető anyui szivéhez ^ György fogságban s beleértve mindezekbe a velük kapcsolatban kibérelt más részeket is. A felmondásnak ugyancsak a fenti határnapokig, vagyis okt. l-ig vagy april l-ig kell megtörténnie délután 5 óráig. 9. §. Hónapos szobák s hónapos bérletek felmondása 15 nap, s a bérbevevő a 15-ik napon kiköltözni tartozik. A hónapos bérletek egy hóra kötötteknek vélelmeztetnek. 10. §. Az ugyanazon házban birt, különböző felmondási idővel biró helyiségeket bérlő, a felmondási időt a leghosszabb tartamú felmondási idő szerint számithatja, s ugyanígy jogosult számítani a bérbeadó is. 11. §. A felmondás magán uton, bíróságnál vagy rendőrhatósági uton eszközölhető. 12. §. A bíróságon kívüli felmondás megtörténtéről a felmondott fél írásbeli elismervényt követelhet, ennek megtagadása esetén a két tanú előtt tett felmondásról ezek által kiadott bizonyítvány teljes bizonyítékul szolgál. 13. §. Bíróilag vagy rendőrhatóságilag történő felmondás esetében a kérvény a 6—9. szakaszokban megjelelt határnapokon délután 5 óráig benyújtandó. Ha a bérlemény tulajdonosa, vagy a bérlő tartózkodási helye ismeretlen, vagy elhalt és örökösei j ismeretlenek, ez esetben a felmondás a rendőrhatóságnál történik, s ennek megtörténtéről kiadott rendőri tudomásvétel a félnek igazolásul szolgál. 14. §. A bérlet lejártával a bérlő a helyiségekből kiköltözni tartozik, ellenkező esetben a mulasztásból eredt károk és költségekért mind a bérlemény tulajdonosa, mind az uj bérlő iránt felelős. A vonakodó bérlő kiköltöztetése a bíróság utján eszközlendő, a melynek jogkörébe vág a felmondás érvényességének ezen szabályrendelet alapján leendő eldöntése, s érvénytelensége esetén a bérbevevő igazolt kárkövetelése feletti határozat. 15. §. A bérlő a beköltözést a félév első köznapján reggeli 8 órakor megkezdeni jogosult, s ugyanezen időben tartozik az előbbi bérlő is a házvagy lakrészek kiürítését megkezdeni, és szakadatlanul úgy folytatni, hog}' a helyiségek felerésze az első napon, a másik fele pedig a második napon az uj bérlőnek teljesen rendelkezésére bocsátható legyen. A kiköltözésnek tehát — az ünnepnapokat nem számítva — két nap alatt meg kell történnie. Az egy szobából álló lakás vagy helyiség az első napon teljesen kiürítendő. 16. §. A költözködés időpontja a 6. §. értelmében a félévek kezdete, vagyis april és október hónapok első napja levén, a költözés megkezdése rendszerint ezen napokon történik. Ha azonban ezen napok valamely vallásfelekezet ünnepeivel összeesnének, úgy az általános költözködés kötelező kezdőpontját idején közzétett határozatával a rendőrkapitányság állapítja meg. 17. §. A felmondott bérleményt a bérbe venni szándékozók a bérbevétel megtörténtéig naponkint délelőtt 10—12, délután 2—4 óráig megtekinthetik, s a tényleges bérlő ez időben azt megmutatni köteles. Ha ezt nem tenné, a háztulajdonos a bérleményt szükség esetén — a bói\lő költségére — két tanú előtt felnyifctathatja és bezárathatja. 18. §. A bérbeadó köteles a bérbeadofct helyiségeket használható karban átadni, a mi ha nem teljesíttetnék, jogában áll a bérlőnek, a hiányokat a beköltözéstől számított 8 nap alatt bírói szemle által megállapítva, a szükséges javításokat megtenni s a költséget a következő fizetési határnapokon a lakbérből levonni. 19. §. Viszont köteles a bérlő is, a bérbevett helj'iségeket tisztán, jókarban használni, s a szerzőmegsebesitve volt sokáig, s mindenki halottnak hitte. Azonban Garrauné a viszontlátás első öröme után nemét egy különös búskomorságnak vélte észrevenni György arezvonásain s feleleteiben sajátságos szórakozottság tűnt fel; az aggódó anya kérdőre vonta e miatt, s fia, hogy megnyugtassa bevallotta neld bus ki nézésének okát. — „Tán balgatagság ez tőlem anyám," monda „egy férfihoz illő bohóság; de mert anyámnak komoly gondot okoz sajátságos búskomorságom, okát el kell mondanom. Képzelje csak, elhaladva a Sfc. Gerinaini templom mellett, feltűnt nekem, hogy a templom kapuja fekete posztóval van behúzva, mint az temetési szertartásoknál szokásos. Ez természetesen mindennap előforduló dolog, s még egy gyermeknek sem tűnt volna fel; de bevallom, reám e látváuy rosz benyomást tett, s egy különös balsejtelem érzetét idézte elő bennem. Édes anyám mosolyog s igaza van. De három évi borzasztó szenvedés után most, midőn boldog vagyok, minden megijeszt." — „Ez oly érzelem, mely azt bizonyítja, hogy örülsz e boldogságnak, mert félsz, hogy ismét elveszíthetnéd;" felelt az anya. „De a megszokás nem sokára nyugodtabbá fog tenni. A mi pedig ama* temetést illeti, ez kétségkívül a törvényszéki elnök nejének, a szép Servius asszonynak temetése lesz, ki alig három napi betegség után halt meg." — „A szép Servius asszony" monda György; „rendkívüli szépnek kellett lennie, hogy igy nevezték el." — „Az volt," felelt az anya. „Szépsége oly feltűnő volt, hogy mindenütt ismerték, és Toulousban is ha beszéltek róla, csak a szép Faille kisaszszonynak nevezték." György hallotta anyjának e nyugodt, egyszerű felvilágosítását, de nem birta felfogni azonnal a szavak értelmét. Folyton nézte édes anyját s kérte, hogy ismételje az imént mondottat. Garran. asszony. dés leteltével szintén tisztán, használható áll a P ot ^ a n átadni. Ha ellnkező kikötés nem létesült, a tűzhelyek, kályhák és kéménj^ek tisztittatása, valamint a házi szemét kihordatása a bérlőt terhelik, ellenbén a pece-gödör tisztántartása, az udvaron összegyűlt hó kihordatása, a bérbeadó kötelessége, s ugyanez tartozik arról is gondoskodni, hogy a házbeli kut jókarban tartassék és használható legyen. Ha azonban azt a bérlő, hozzátartozói vagy cselédje elrongálnák, azért kártérítéssel a bérlő tartozik. (Vége köv.) Kalotaszegi varrottas. Tisztelt Szerkesztő ur! Gyarmathy Zsigáné úrnőtől vett következő sorok szives közlésére kérem. Bánffy-Hnnyad, 1888. okt. 27. Tisztelt Nagysád ! Ha irófélének ír az ember, soha sem lehet biztos benne, hogy mikor látnak napvilágot sorai; sokszor megjártam már ezzel; legutóbb tiz levelem —a mit éppen nem szántam a nyilvánosságnak — jelent így meg. De hát ebből azt látom, hogy az a jó ügy, a mi engem lelkesít, mások előtt sem közönyös, s ezért még azt is elviselem, ha kissé pongyola volt a megjelenés. Hogy mennyire jérdeklödnek mindenfelé e szép iparért, legfényesebb bizonyítványa a napokban érkezett számtalan levél, melyben előttem ismeretlen hölgyek kérnek varrottast terjesztésre. De egy ismert nevü, nemes kedélyű, magas állású urnő is irt s lelkes sorai legnagyobb reménységre jogosítottak a szegény nép házi iparának jövőjét illetőleg. Gr. Csáky Albinné tudatja, hogy legnagyobb érdekkel viseltetik a varrottas-ügy iránt és felszólít, hogy küldjek ebből a szép munkából, hogy terjeszsze. Ma el is ment egy láda valóban szép varrottas a kultuszminiszternéhez, a ki szépen kezdi a szép helyen : szűkölködőknek a munka árán kenyeret adni szép hivatás ! Hogyne bíznám abban az ügyben, melyet önök mindnyájan ugy a szívökre vettek. Pályatársi üdvözlettel Oyarnaatliy Zsigámé. Utalva a (entebbi sorokra, van szerencsém tudatni, hogy az említett varrottasból ujabb szállítmány érkezett hozzám, melynek, ugy a korábbinak megtekintésére is bátorkodom az érdeklődőket kérni azon megjegyzéssel, hogy a küldemények lakásomon (Megyetér 9. sz., I. emelet) a d. e. 10 — 12 és d. u. 2—5 órákban mindenkor megtekinthetők. Azon óhaj nyilvánításával zárom be ezen értesitcsemet, vajha sikerülne nekem is — ki ezen kiválóan magyar és remek kivitelű házi iparcikkek terjesztésére fölhívás folytán, de készséggel vállalkoztam — e város és vidék érdeklődését felkölteni, pártfogását megnyerni, és ekként ezen ipar buzgó apostolának , az erdélyrészi magyar népfaj anyagi jólétének előmozdítására fáradhatlanul, eléggé nem méltányolható kitartással és önzetlenül működő Gyarmathy Zsigáné urnő közhasznú tevékenységét gyámolítani. Tisztelettel S/.-Fejérvároit, 1SS8. okóber 31. Vértessy Józsefné, Makfalvay Oizeila. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető T1P0LD ÖZSÉB. — November 4.— 1576. Antwerpen egy részét a kicsapongó spanyol katonaság kirabolja és fölgyújtja. kinek eszébe jutott, hogy György néhány év előtt Toulousban állomásozott s valószínűleg ismerte Faille kisasszonyt, több vigyázattal felelt; de midőn a Faille nevet ismételte, György, mintha a villám csapta volna meg, összerogyott előtte. Szemei, miként a tébolyodotté, néztek körül, arczát halál sápadság födte, lélekzete majdnem megszűnt s tán meghalt volna e perezben, hogy ha kétségbeesése s irtózatos fájdalma nem nyilvánulhatott volna keserves zokogásban. Egy anya szeretetének bámulatos hatalma lebet, a mi ez esetben ujolag bebizonyult, mert Garran asszonynak sikerült ez iszonyú bánatnak kitöréseit némileg megszüntetni. Clemenceról beszélt, s ez által azt érte el, hogy György meghallgatta szavait, de sajátságos volt, hogy inkább Clemencének árulása miatt, mintsem haláláért kellett a szegény Györgyöt vigasztalnia. Elmondotta neki, hogy halának hírét Faille kisasszony valószínűleg szintén meghallotta, s hogj 7, Clernence bizonyosan csak hosszú ellenmondás s sok köny hullatása után engedett atyja szigorú parancsának; mindezt oly természetesen adta elő Garran asszony, hogy bár mesét gondolt ki fia vigasztalására, ezzel öntudatlanul megközelítette a valót. Végre enyhítő gyógyszerként hozta elő, hogy tán a György halála fölötti búsulás s e kényszer házasság okozta a szép Servius asszony korai halálát; s az által, hogy sejtette Györgygyei, miszerint ő miatta halt meg tán a szép asszony, bámulatos tapintattal kitalálta a módot, a mi által a boldogtalan fiatal embernek keserű bánatát némileg enyihteni volt képes. Azonban miután sokáig hallgatta édes anyjának vigasztaló szavait, György feltűnően nyugodt lett; de e nyugalom elég sajátságos volt s azt látszott kifejezni, mintha György valami terven töprenkednék. [ (Vége köv.)
