Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-09-23

JMegJ ele nilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkinl rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteilen levelek, csak ismert kezek tol fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak "vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK hivatalába (í) - k o 11 éy i n m é p n l e I) küldendők. Előfizetési' díj ált.'. Egy évre 6 frtfr-^.Félévré. 3 frt ; Négyed évre • 1 frt jo~ krajczár Egy szám arai5 kr. HIRDETÉSEK - . t hasábos fetitsor -térfogata után $ kr % nyilttérben 30 krajczár. A dij előre fizetendő. • B ély egdíjmindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ, hivatalába (GOLDBERG GYULA papír­kereskedése , Főtér) küldendők Pápa város hatóságának és több pápai, spápavicíé ki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 18S8. szept. 19. Szerencsésnek nevezheti magát vá­rosunk, hogy egy oly tekintélyes és ma­gyarság szempontjából is oly előkelő sze­repre hivatott vallásfelekezet, mint az ev. ref. egj'ház, itt tartja dunántúli egy­házkerületének közgyűléseit. Majd minden évben ily alkalomkor megpezsdül kis városunkban a sokszor ki­halt élet; idegen, s mégis már jól ismert alakok jelennek meg vendégeinkül; sitt üdvözölhetjük a közéletnek nem egy kiváló bajnokát. Ez alkalomnak köszön­hetjük, hogy Magyarország ministerel­nöke is pár napot városunkban tölt, s ime az idén is még a külföldi lapoknak vezérczikkeiben is megfordult Pápa vá­rosának neve azon ismeretes toast miatt, melynek politikai szinezete a politikai és társadalmi világot kétségtelenül kelleme­sen lepte meg. Örömmel üdvözöljük a dunántúli ev. ref. egyházkerület vezérférfiait minden ily alkalomkor szerény körünkben. A város maga mint testület minden évben azzal fejezi ki iránta tiszteletét és elisme­rését, hogy évenkint felvesz a költségveté­sében 600 frtot (bár többet is adhatnánk!) a helybeli ev. ref. főiskolára. Magának a közgyűlésnek tárgyai nagy részben a belső ügykezelés, s az egyházkerület specialis érdekei lévén, alig tartozhatnak e czikk megbeszélése alá. Sokkal általánosabb szempontból adjuk meg e közgyűlésnek jelentőségót azzal, mit főleg abban találunk, hogy e közgyűlések látogatottsága és azon körülmény, hogy azon a világi elemek, s köztük előkelő szerepet játszó férfiak jelennek meg. E megjelenés azt igazolja, hogy a vallás ügyeinek felkarolása, nemcsak megfér a világi élet bármely hivatásaival, de sőt azt egyenesen kiegészíti. Ha Tisza Kál­mán fontosnak tartjae közgyűlésen való megjelenési, bizonj^ára fentebbi állitá­sunk mellett demonstrál. Jó hazafiság és vallástisztelet kiegészitő fogalmak. Egybevágó háromszögek. •>.-­És épen ez általános érdekből min­den hazafitól méltán ellehet várni, hogy törődjék vallásával!! A mi előnye és erénye Tisza Kál­mánnak; azt előnyül és erényül kell be­számolni másoknál is. Épen azért csak helyesen utalhatunk az ő példájára. Ugy kell a többi vallásfelekezethez tartozó világi celebritásoknak eljárni, mint azt Tisza megmutatja. Saját vallása ügyei­ért lelkesedni, de a máséhoz nem nyúlni. Bármely vallású ember a ki a másik vallást nem tiszteli, s annak egyenesen érdekei ellen lép fel: — hazafiatlan dolgot művel. E nézetnek kellene áthatnia minden vallású embert, s főleg a tényező férfia­kat, s akkor Magyarország, mely min­denkor a vallásbéke országa volt, meg­maradna továbbra is őréül az egyet­értésnek ! = A jövő hó 1-én éa következő napjain tartandó megyei rendes közgyűlésnek eddig is­mert tárgyai következők lesznek: 1. Alispáni jelenté?. 2. Persaits Kristóf elhalálozása folytán üre­sedésbe jött devecseri szolgabírói állásnak válasz­tás utján leendő betöltése. 3. A m. kir. belügyminisztériumnak 53888. sz. a. kiadott tüzrendészeti rendelete és a vár­megye alispánjának erre vonatkozó előterjesztése. 4 A m. kir. belügyminiszternek a nyugdíj­szabályzatra vonatkozó intézvénye. 5. Veszprém vármegye 1889, évi költség­vetési előirányzata. 6. A vármegyénk területén felállíttatni ter­vezett földmives iskola ügyének tárgyalása s ezzel kapcsolatban Papa város képviselő testületének a földmives oskola ügyében hozott határozata. 7. A nyitravölgyi gazdasági egyesületnek a gözcséplés szabályozására vonatkozó átirata. 8. Pozsony város közönségének a közigaz­gatási bíróságok létesitcse iránt a képviselőház­hoz intézett felirata. 9. Bars vármegye közönségének a községek idegen- hangzású neveinek megváltoztatása tár­gyában hozott határozata. 10. A verseczi segélyzö bizottságnak átirata, melyben az ottani károsultak részére segélyt kér. 11. Kolozs vármegyének — az elharapódzott vadházasságok megakadályozása tárgyában — a vallás és közoktatásügyi m. kir. minísteriumhoz intézett felirata. 12. Szőke Ignácz m. főpénztárnokmak tiszti óvadékának letétele tárgyában beadott kérvénye. 13. özv. Dallos Jánosnénak kérvénye., mely­lyel 600 frt költsönnek Vaszar község által néhai férjétől történt felvételét utólagosan jóváhagyatni kéri. 14. B. M. Szombathely községnek azon ha­tározata, melylyel magát a község által kiirtott és még be nem fásilott facsoportok befásitásának kötelezettsége alól felmentetni kéri. 15. Séta József és társainak a községi va­gyon kezelése tárgyában emelt panaszuk. 16. Pápa-Teszér község határában levő „zsörki" szöllöhegyre vonatkozó szabályrendelet. 17. A somlyó-vásárhelyi biró választás ellen beadott fölebbezés. 18. A m. számvevőségnek előterjesztése Androvics Imre utbiztosnak a buda-gráczi államut Veszprém megyei szakaszára történt fedanyag szállítás alkalmából felmerült költségeire vouat­kozólag. 19. Vörös Gábor 1848—9. évi honvédnek kérvénye, melyben segélyért folyamodik. 20. Czympf Lajos volt tanitó özvegyének nyugdíjügye. 21. A n. szalóki kavicstelep megszerzése tárgyában kötött adásv. szerződés. 22. Nyárád községnek jelentése a tulajdonát képezett és eladott ház vételárának felhasználá­sáról. 23. Koncz Ferencz p.-teszéri lakossal kötött kavics bérleti szerződés. 24. A m. árvaszéknek a b. ra. szt. lászlói árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 25* A m. árvaszéknek a tüskevári árvaér­tékekre vonatkozó előterjesztése. 26. Perl Arnold állatorvos, állatorvosi ok-" levelének kihirdetése. 27. Veszprém vármegye gyámpénztáráról szerkesztett 1887. évi számadás és mérleg. 28. Csányi Gyula állatorvos állatorvosi ok­levelének kihirdetése. 29. A m. árvaszéknek a padragi árvaérté­kekre vonatkozó előterjesztése. 30. A m. árvaszéknek a vaszari árvaérté­kekre vonatkozó előterjesztése. 31. Az enyingi járás útfelügyelő választmá­nyának előterjesztése, a járás területén behajt­hatlanná vált közmunka váltság leirása iránt. 32. A vármegye alispánjának előterjesztése a gr. Festetich Pál tulajdonát képező Ágoston, Ecsi, ujEcsi, Fekete, Pálmajor, Pinkócz puszták térfogatainak megállapítása tárgyában. 33. Nagy Antal és társainak felebbezése Bor-Szörcsök község azon határozata ellen, mely­lyel több borszörcsöki lakost a telepedésí díjról alkotott szabályrendelete alapján 20 : —20 frtban marasztalt el. 34. R. t. Veszprém város és Bauer Károly között kötött haszonbéri szerződés. 35. Szilas-Balhás községnek a községi kö­telékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 36. Ugod községet illető bormérési jog bér­beadása tárgyában kötött szerződés. 37. Községi költségvetési előirányzatok. 38. Községi házi számadások. 39. Községi szegényalap számadások. Városunk jövő évi költségvetése. Ürességtől tátongott szerdán a városház terme és — kasszája. A jövő évi költségvetés tárgyalása volt napirenden. Mindkét rendbéli ürességért nincs okunk és jogunk azonban senkit sem vádolni. — A közbe esett ünnepek leszorították közgyűlésünket a kitűzött napirendről, s az új szokatlan határidő ki­ment a városi képviselők emlékezetéből. De külön­ben is városunk költségvetése, mely keresztül megy a tanács és állandó választmány komoly kritikai ros­táján, már oly állandó és ismert formalitás, melynél legfeljebb csak többé-kevésbé jogosult panaszokat lehet tapasztalni, de azon változtatni bizony, asz­szonytól született emberfia nem igen képes. TARCU. YIGfY MAGADDAL. Vigy magaddal emlékezet röpke szárnya; Azt a multat fájó lelkem hogy bejárja. Elpihenni — itt is, ott is — Óh! mi édes lészen annak: A ki — már csak a hiréböl Ismeri a boldogságot, A nyugalmat. összetörve, összezúzva itten állok; Elhagytak a szép remények csába álmok: Melyek egykor — átölelve Ringatának bíbor ágyon . . . Azt a multat: — csak egy perezre —• Vissza élni, átálmodni Oh! be vágyom . . . — Hervadt szirmok, őszi szélbe hulló lombok Üdvözölnek, hogy köröttük elbolyongok. Ifjúságom —- vihartépett Lombja vesztett bus ligetje Rólad suttog,- szerelemnek, Szép reménynek dús virányü Kikeletje . . . Rólad suttog, rólad zeng egy édes ének; — Mint hő vágya párja vesztett fülmiiének.— S visszatér: — hogy elringasson Újból — az a tündér álom. Rajta- csüngök: mint a rezgő Harmat gyöngy, a feslö bimbón, Rózsa szálon. Itt pihenni . . lelkem ittasulva késik : Elfelejti égő kinját, szenvedésit . . Az üdvösség nyilt egének Kéjt sugárzó sátra föd bé: — Bár ez álmot a csalódás Ébredése — ne zavarná Soha többé! . . . A Bakonyból. Csesznek vára. — Zircz. Irta GIZELLA. Minden tájnak meg van a maga nevezetessége szépsége, vagy vonzereje. A Bakony sötét erdei kö­zött számtalan érdekes pontra akadunk, hisz itt hegy, völgy, falvak, helységek, oly regé^^esen tűn­nek ki az erdő koszorúzta vidéken, hogy a szemlé­lőnek változatos képet nyújtanak. Pompás országúton haladunk, a legszebb idő kedvez kirándulásunknak, — hol egy kis helység gazdagon megrakott gyümölcsös kerttel, hol szép legelők vagy földek vonulnak utunk mentén, mig a háttérbon, mintegy óriás madár kiterjesztett sötét szárnyakkal a Bakony erdei látszanak. — Ismét hegy, ismét egy forduló és tágasabb lesz a kilátás, Meglepetten kiáltunk fel „Bek szép, heh szép!" — és szemünket le nem vesszük a lassanként előtűnő „várromról," mely magas sziklabegy ormon szökke­fel kopár tornyaival a léguralomba. Mind közelebb érünk e szép régiséghez, kocsiinkat elhagyva, most keskeny uton haladunk fel a romok közé. — Itt-ott egy tövis virág tépi meg ruhánkat, vagy törmelék omlik lépteink alatt, a bokrok is mind ritkábbak lesznek, végre is csak szikla és kő mindenhol. — Csesznek várában vagyunk, erős falai csak mulandó­ságot hirdetnek, itt barangolunk, hol egykoron dél­czeg vitézek, gazdag főurak gyülekeztek, vigság zaja hangzott le a yarablakaibol, a serlegekből drága bor folyt, hegedősök énekeltek, aranynyal himzett selyem ruhák suhogtak, drága fegyverek, ékszerek csillogtak, s ki tudná mind ezt elmondani, a krónika sem őriz­heti meg a várak egyes titkait. Csesznek várát állítólag még 1314-ben Grara Zsigmond építtette, kihaltával Verbőczy birta, később Enyingi Török István, majd Hossztóti, kit Ester­házy Dániel mint atyafit a törökfogságból kiváltott, s ekkor királyi engedelemmel mind a várnak, mind az uradalomnak birtokába jött. Más verzió szerint a vár egy' időben félelme­tes rablófészek volt, melyet József császár perzselte­tett fel. Ha e romok beszélhetnének, mennyi ese­ményről tudnának felvilágosítást adni, — halk fohászt lebbent felénk a szél, egy rab laacza csörren, vagy vad orgiák tanyája ez, midőn gazdag zsákmánynyal térnek vissza lakói, — és elvégre is minden elmúlt, minden elpusztult, csak a kopár romok mutatják a helyét egy volt életnek ! Még csak egy repkény sem kúszik az omla­dozó falakra, egy fa nem terjeszti hüsitő lombjait, mely alá menekülhetnénk, csak a vércsék éles csi­pogása szakitja meg a csendet, melyek ijedten hagy­ják el rejtekeiket. — A várból való kilátás felséges, s bőven megjutalmazza a felmenőt. Alatta terül el Csesznek nevű kis falu, templomtornya kiszökkenik a kerfc övezte házacskák közül, a messzeségben mint­egy szép délibáb, magas hegyen áll a Pannonhalmi főapátság, a Benczések érdekes lakhelye, mit Szt. Istvántól nyertek, kinek kezeirását eziránt mai napig őrzik. — Az egész áttekintés is igen változatos szép, s ha lepillantunk a mélybe, csinos földszalagok, me­zők, távolabb erdős hegyek láthatók. A romok erős építésről tesznek tanúságot, a vastag kőfalakon si­metrikusan elhelyezett nyilasok vannak, lörések-e ? avagy az emeletet tartó gerendázat helyei-e? ezt nem lehet biztosan állítani. Több toronyszerű különálló rom-omladék, valószinüleg egy nagy összépitményt képezett, s a bolthajtásos ivek, melyek még most is jól kivehetők, több nagyterem és emeleti osztályza­tot sejtetnek. Úgyszintén egyes arányos bevágások futnak fel az egész falmagaslaton, melyek vörös tég­lával vannak külön kirakva, lépcsőzetre szük hely; viz vezeték volt-e talán, avagy tudja ég mi czélra használtattak. — Tetőzet egészen hiányzik már, semmi egyéb csak puszta szürke rom az egész. És mégis mily érdekes, mégis oly meglepő képet nyújt, s mily szívesen kutatunk, képzetünkben visszatekintve szá­zadokra, mikor szintén emberek éltekitt, kiknek saj­telmök sem volt arról, hogy az utókor kíváncsi tu­ristáinak egy szép kivándorlásra nyújt alkalmat e hajdan erős vár ! Elhagytuk lassankint a. romokat és most az ellenkező irányban mentünk le. Mondhatom útnak itt nyoma sincs, szikla, omladék, törmelék meglehetős meredeken, tüskés bokrok száraz ágai udvariatlanul érintik kezeinket, csak lassan haladhatunk; itt-ott egy kövi rózsa kívánkozik ki árvaságából, vagy egy sas kering a légben zsákmányára lesve* Meg-meg gördül lábaink alatt egy szikla darab, — mig nem mi is leérünk a völgy hüssébe. A várat tartó kőszirt nyugoti részén barlang­nyilas látszik, mint mondják, e setét boltozat az' egész vár alatt terjed el. Tovább haladva, pillanatra elzáródik utunk, sziklahasadék ez, melyen keresztül keskeny ut vezet, s kis forrásokra akadunk, melyek három külön sziklamedenczébeu közvetlenül egymás mellett vannak, egyikbe csobog a forrásvíz, mig a másikban alulról buzog fel, és állítólag igen mély. Végre kiérünk e kis sziklaszorosból és lassankint az országúton találjuk magunkat, nem sokára pedig Csesznek vendéglőjének hűvös szobácskájában pi­henjük ki a hőséget, fáradságot. Felsőbb megrende­lés folytán gondoskodva van a tikkadt kirándulók­ról ; hüs italok, jó étkek csakhamar megoldják a nyel­veket, és éltatjük azt— kinek köszönhetjük e ked­ves szép délutánt, éltetjük a zirczi apát urat, ki egy uj szép táj megismerésére adott alkalmat nekünk, ki ismételten oly ritka vendégszeretettel volt irányunk­ban, éltetjük kisérőinket, kik szellemes, tudományos társalgással, kedves figyelmökkel, valóban élvezetessé tevék e napot! — Midőn ismét kocsinkon voltunk, vissza-vissza néztünk a szép képre, mely mint egy lassan elvonuló színpadi díszlet — egyszerre a hegy­ség mögé rejtőzött. Aranyos felhők úsztak az égen ) el-el rejtőzött a nap, csak időnkint mutatá meg vö­rösben fénylő korongját, a Bakony mind inkább ho­mályba vonult, mire visszaértünk Zirczre. * * Az új hatang érez nyelve hirdeté, hogy ünnep van, messze csjeng a tiszta légben hívó hangja — imára megyünk mi is. — S aztán keressük fel a parkot nyiló rózsáival, hűvös fenyő sétányokat, óriás thuját, tulipánfát, lengő czyprust és az érdekes gol­gotha virágot, mely Krisztus urunk kínszenvedésé­nek jelvényeit' rejti kelyhében. Menjünk a kedves tóra, a ladik gyorsan repül, a tóparton álló szép er­dészlak kaczérOn tekint tükrébe, messzebb a kerti pavillon kandikál a platánok és földig érő fenyő ágak között, s minden forduló, minden bevágás más képet alkot.' Pihenünk mi is azs „Olympusban," mely egy tágasabb pontja a kertnek, magas fákkal övezve éa fatöraa ülésekkel. Valóban, az Olympus teszi-e^ — 40

Next

/
Thumbnails
Contents