Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-08-12

A Pápai Lapok albuma. XXVIII Krisztinkovics Aladár. Két évtizeddel Assurdanipal király halála után az assyriai nagyhatalomnak is végórája kö­zelgett. „Ledöntve van Ninive" — kiáltja keser­vesen Naphum próféta — szét van kergetve a Te néped és nincs senki, ki azt összetartsa!" — „Mily pusztaság és rom lön Te belőled" — irja egy másik próféta Zephonia — „A ki előtted elmegy, megborzad e pusztaságtól." * Emigyen néz ki nemes Veszprém várme­gyének Véghely Dezső ellenes egykori hires pártja. A kik nagy garral ellene akartak törni, azok eltűntének vala Ninive romjai alól. Egy perezre mégis felvillant reménysugaruk, mikor — Veszprém vármegye képviselőtestületében egy­szer csak megjelent — Krisztinkovics Aladár. Hiszen ez minden gyűlésnél legalább is egy — aljegyzőt fog felfalni és az alispán csak confectnek marad, — szóltak magukban a Vég­hely ellenes párt láthatatlan corypheusai. Ez kell nekünk! Bozontos (de eszes) fej, jól megtermett, kivül-belölerős Organismus, pompás népies szó­lamlatok és mi fő: — rettenetes hang! Tessék aztán a főispán urnák csengetni, ha egyszer a — Krisztinkovics meg kezd szólalni, és „kiereszti a hangját". - Hanem aztán rette?ietesen ielsültek vele az anti-Véghelysták, mert Krisztinkovics Aladár beszélt ugyan — Isten ne vegye tőle rosz né­ven — a phylloxerától elkezdve Harabosevszky adópréselö legényéig mindene és mindenwz el­len: — de Véghelyt csak nem akarta bántani. Mikor a megyeház új épületét csinálták a papiroson, ez rettenetes jó alkalom volt az anti Véghelistáknak egy néhány borsot odadörgölni az alispán orra alá. No hála Istennek, •— itt van — a Krisztinkovics, ki bizonyára csak ezt az alkalmat várta, hogy rettenetesen neki men­jen Véghelynek. Az alkalom megjött, s Krisztinkovics felál­lott. Jóakaró csend fogadta, mely csendes bá­mulok közé megvallom magam is tartozom, mert Krisztinkovicsot akkor szeretem csak, ha — haragszik, mit pedig minduntalan megszokott tenni. Bámulom pedig haragját, mert másnak a harag árt és emészti, — mig Krisztinkovicsnak egyenesen jó étyágyat csinál. S igy van az mel­lesleg mondva, hogy mig másnak rosz kedve van, ha haragszik: — Krisztinkovics majd kiug­rik a bőréből, ha haragszik — örömében. A mi pedig azt mutatja, hogy Krisztinkovics bátyánk haragját nem szabad komolyan venni. De akár komoly, akár nem legyen is az ö haragja: — az anti Véghelysták igen örültek volna, ha ö az alispánon kiönti vala haragját. Nagy figyelem közt várták ís a — bombát, de bomba helyett bonbonnal kedveskedett bösz Krisztinkovicsunk az alispánnak. „A megye első hivatalnokát meg kell be­csülni a vármegyének és épen azért nem is egy kis lakást adjunk neki, de adjuk át neki mind­járt az egész főispáni házat. Az ijökori minden főispánnak megfelelő lakásról a kormánynak kö­telessége gondoskodni." Ez volt a — bomba. Elképzelhetni az anti Véghelysták felsült Ekkor kopogtatott a szekrény ajtaján s halkan, azt Jiiszem szerelmesen oda szólt: — Angyalom, itt van Léni... Miért mondhatja ez a kaszninak, itt van Léni, talán be van rúgva vagy az a csontváz támadt föl, a mi ott szokott állani s a frakkját akasztja rá, hogy össze ne gyűrődjék. — Léni . ,. hallom a kaszniból az ón asszo­nyom hangját. Keresltet vetek, összecsapom kezei­met. Uram! bocsásd bűnöm, hogy kerül ez ide ? Ta­lán káprázott a fülem ? Nem káprázott, újra hallom: — Maga van itt? Majd a föld alá sülyedtem. A szobában voltak a törvény urak még s az én asz­szonyom ott van. Az egyik ember toporzékolt: — Nem elégszem meg a pecsételéssel, elviszem a kasznit. — Ehez joga van; szoros birói zár, átvitellel. Jézus Krisztus, transpariren, az nem lehet. Ma­gamhoz jöttem egy ujabb Léni kiáltásra : — Mit parancsol nagysága ? — Várjon csak, mennyivel tartozik a doktor úr ? — Hetvenkét forinttal, kiáltott a toporzékoló ur. — No hát édes Léni, menjen haza, ott vannak a ruhám zsebében a kulcsaim és a fiókomból hozzon magával annyi pénzt. Siettem, rohantam kiszabadítani asszonyomat, mert féltem, hogy a dolog árverésre is kerülhet. A törróny urak nem tréfálnak. — Kiszabadította? — Igen. — S azóta javultak a tyúkszemei? — Nem biz azok, s hogy többé a tyúkszem­vágás alatt a kaszniba ne kelljen bújnia, az asszo­nyom kifizette' a doktor adósságát s hozzá is megy. — Igy hát elveszti a tiz forintot. — Nem én, megfizetik mig élek, csak a titkot el ne áruljam. Nem is mondtam el másnak, csak az urnák. Bor között beszélünk, de tovább nem fecse­günk. Jó éjszakát! Én nem bor között beszéltem el ezt a borkor­csolyat. reményeit. „És te is fiam Brutus», — szakadt ki reményt.örte kebelükből a szemrehányás. Krisz­tinkovics pedig nem vette észre e szemrehányó tekintetet; pattogott, lármázott oly isteni csengő hanggal, mit Jupiter is megirigyelt volna. Be­szélt ugyan ö a nép nyomoráról, a rettentő sok pótadóról, a drága sok stempli ellen (a fis­kális expense nótákat nem emlegette!) de. Vég­helyt csak nem bántotta. Sokáig nem tudtam, ennek okát eltalálni. Most azonban, hogy itt á la minutte lephoto­grafirozom: — ezt is elá^ufom. Tudvalevőleg Krisztinkovicsnak rettenetes. hangja van. Ha megszólal amúgy teljes erejében a megyegyűlésen, hát Enyingen azt hiszik, hogy menydörgés van. Büszke is rá rettenetesen. Sok­szor nem is azért beszél, hogy beszéljen, de hogy a — hangját hallhassa. Ebben aztán gyö­nyörködik is. Háromszor rettenetesen el volt készülve, hogy no most beszélni fog, illetőleg hogy saját szavaival éljünk — kiereszteni fogja a hangját Véghely ellen. Mikor jött a kocsin be Vesz­prémbe, meg nem állotta, hogv ott a határban ki ne próbálja a — viszhangot, mely gyönyö­rűen sikerült. Meg volt vele elégedve rettenetesen. No jaj néked Véghely. Másnap aztán, a megyegyülés nap­ján erősen bekötött nyakkal jelent meg a gyű­lésben a hangadó Krisztinkovics. „Mi bajod az Istenert» kérdik jobbról-balról, előlröl-há­tulról. Megtapogatja a nyakát még a főispán gróf ur is, ki szeret vele elenyelegni. A válasz helyett egy — rettenetes nyögés, s nyöszörgés hallatszik; illetőleg ez is alig hallatszik. „Dehát mi bajod az ég szerelmeért" — faggatják tovább az átkos közösügyesek. De Krisztinkovics csak nyög rettenetesen, mig végre ki tudja betűzni érthetően, hogy: — „Rettenetesen be vagyok rekedve". Oda lett a rettenetes*-támadás. Még kétszer próbálkozott ugyan hasonló rettenetességet el­követni, de a jó ég tudja, miért, s hogyan vala­hányszor Véghely ellen akarta a «hangjat kie­reszteni" : — mindig csak annyit birt kinyögni, hogy: — „Rettenetesen bevagyok rekedve." Pedig hát én — mi tagadás — szeretem a hangját rettenetesen. Igaz, hogy a — szövegét néha elengedném. Miért is nincs praxisban megyegyűlésen a — Lieder ohne Worte?! Közegészségagy. A közegészség július hóban — miután a bete­gek száma nagyon meggyérült, a halálozás is keves­bedett s járványok sem uralkodtak — az előző havi­hoz viszonyítva jóval kedvezőbb volt. A kór jellegét tekintve a légző szervi huru- ; tos bántalmak csak kis mérvben mutatkoztak, he­veny, gyomor és béllmrutok azonban — valószínű­leg a július hó folyamában uralgott változó hőfok, gyakori esőzés vagy a gyümölcs evés miatt több­ször előfordultak, de csak kis térre szorítkoztak, ellegre nézve pedig más évekhez képest igen eny­hék és könnyű lefolyásúak voltak. Egj' alkalommal Devecserben július hó 3-án fordult elő egy felnőtt ember halálozása, a mely esetben a foganatba vett bonezvizsgálat által ki lett derítve, hogy az egyén éveken át idült gyomorhurutban szenvedett és ha­lála végkimerülés következtében régi bajának súlyos­bodása folytán jött létre, s habár ragályos jellegű­betegség nem forgott fenn, mégis a hetynek szabály­szerű desinficiálása teljes mértékben fpganatositatotfc, ily jellegű ujabb betegedés nem is fordult elő. Bél­hurutok csecsemőknél a melyek némely évszakban ily időben igen elterjedten uralkodtak, ez idő sze­rint csak ritka esetben merültek fel, heveny, nyári bajok aratók között nem mutatkoztak, mégis előjött egy hirtelen haláleset egy mezei munkánál naptüzés s agyszélküdés által okozva, váltólázak szintén for­dultak elő, de csak elszórt esetekben. A mi különösen a heveny fertőző betegsége­ket illeti a vörheny és kanyaró járvánj^ok minde­nütt megszűntek, a hímlőjárvány is Lajoskomárom­ban, Porván, Borzavaron és Mezőszentgyörgyön meg­szűnt. A cholera ellen kiadott óvintézkedések az elő­irt szabályok és körrendeletek értelmében íneguji­tattak és erélyes keresztülvitelükről ugy a hatósá­gok mint azok egészségügyi közegei kellőleg gon­doskodtak. A piaezok, utczák, lakházak udvarai na­ponként tisztogattattak, árnyékszékek, csatornák, peczegödrök tisztogatására és fertőtlenítésére nagyobb gond fordíttatott, a rendőrség e tekintetben dicsére' tes buzgalommal járt el, az élelmiszerek is napon­ként rendőr egészségügyi ellenőrzés tárgyát képez­ték, piaczi vizsgálat teljesítetett városokban napon ként, elkoboztatott 45 liter hamisított tej, több liter férges gomba, több kosár éretlen gyümölcs, egy ke­nyér és egy kosár penészes zsemle. • A Nm. m. kir. Belügyministerium által f. 1888 évi június hó 14-én 37095. p. a. Barbacsy Pál ok leveles gyógyszerész részére Csögle községben en­gedélyezett személyes üzleti jogú gyógyszertár július hó 11-én hatóságilag megvizsgáltatván, rendben ta­láltatott és a közforgalomnak átadatott. A füszerkereskedésekben tiltott gyógyszerek, zöld kávé stb. sem jogtalanul tartott méreg szerek nem találtattak, a méregtartalmu szerek és festanya­gok á többi eladásra való áruczikkektől elkülönítve tartatnak, a ezukrázdákban és bábosoknál méregsze­rekkel festett ezukorkák nincsenek, a szikviz gyárak egészséges és tiszta szikvizet gyártanak, a viz jól czinezett edényekben tartátik, a dajkaságba adott gyermekek hatósági és orvosi felügyelet alatt van­nak, megbetegedésük esetében orvosi ápolásban ré­szesülnek, gyógyszerekkel elláttatnak, hatósági beje­lentésükre a bábák kötelezve vannak és ez részük­ről meg is történik, a rendőrhatóságok részéről a bejelentett csecsemőkről jkönyv vezettetik, a járá­sokban ily dajkaságba adott gyermekek nincsenek. A prostitutió hetenkint kétszer ellenőriztetett, a ta­lált betegek a kórházba rendeltettek. A veszprémi közvágóhidnál közegészségi szem­pontból szükségesnek talált és a tek. közigazgatási bizottság által elrendelt átalakítási munkálatok elő­haladása tárgyában a 274. számú bizottsági határo­zat értelmében Veszprém város polgármesterével együttesen vizsgálatot teljesítvén, személyes tapasz­talataink alapján tiszteletteljes jelentésünket külön ivre szerkesztve, van szerencsénk a tek közigazga­tási bizottságnak beterjeszteni, — van szerencsénk tisztelettel megjegyezni, hogy a közvágóhíd átalakí­tása — tekintettel a magas belügyministerium által is megerősített szabályrendeletre — az egészségügy követelményeinek megfelelőleg a helyi viszonyokhoz képest a lehető tökéletességgel és gonddal lett vég­rehajtva, — ngyan ezen alkalommal teljes tisztelet­tel jelentem a tek. közigazgatási bizottságnak, mi­szerint a várpalotai közvágóhidat a tek. törvényha­tósági bizottság határozata értelmében Pál Dénes kir. főmérnök úrral együtt július hó folyamában meg­vizsgálván, véleményes jelentésünk, a melyben némi átalakítások is vannak javaslatba hozva, a tek. alis­páni hivatalhoz f. július hó 30-án beterjesztetett. Orvos-rendőri bonczolat és' hulla szemle telje­sítetett 9 esetben u. m. 4 öngyilkossági esetben, ezek között volt 3 önfelakasztás és 1 gyufáról leáz­tatott phosphorral ön mérgezés, — továbbá 5 vélet­len szerencsétlen halálesetben, ezek közül fürdés­közbeni vizbe falás volt 2, kútba esés következté­beni vizbefulás -volt 2, kocsiról leesés következté­beni véletlen haláleset volt 1. A hasznos házi állatok egészségi állapota kie­légítő volt. A szarvasmarha állomáuy között Pápán béltályogban elhullott 1 drb ökör; — Szentkirály­szabadja községben a sertések közt az orbáncz jár­ványosán ütött ki s több darab elhullott, a betegség megszüntetése végett a kellő óvintézkedések meg­tétettek. Olaszfalu községben a sertések között ural­gott orbáncz, valamint a szarvasmarhák közt mutat­kozott kurutos szembetegség megszűnt. A főorvosi hivatal ügyforgalma július hóban a következő volt: Beérkezett az alispáni hivataltól 24; vegyes ügydarab volt 25, elintézetlen maradt az előbbi hónapról 2, igy összesen elintézendő volt 51 ügydarab, elintéztetett mind. Veszprém, "1888. augusztus 1. megyei főorvos. Levelezés. | Tekintetes szerkesztő úr! Alkalomszerűnek vélem becses lapja részére it­teni tartózkodásunkról, a város és vidékéről egyet­mást közölni, kérve t. szerkesztő urat szíveskednék soraimnak b. lapja közelebbi számában helyet adni. P. hó 21-én utaztam Gr. K—ly pápai keres­kedő barátommal Keszthelyre; d. u. Devecserben megérkezvén legott megnyíltak az ég csatornái és mire mi a n. vendéglőben étvágy és szomjunkat lecsillapítottuk volt ismét szép derült idő lett. Va­sárnap este 9 órakor érkeztünk Tapolczára, a hol is L—g P—cz, ottani derék és vig kedélyű kereskedő társaságában a vacsorát a legjobb étvágygyal fo­gyasztottuk el; hétfőn reggel 5 órakor utaztunk el Tapolczáról, kocsink épen kihajtott a vendéglőből, midőn egy körülbelől 40 főnyi arató csapat haladott a városka főutezáján ki a mezőre, elől hátul 6 szu­ronyos .csendőrtől körülvéve; ilyesmit még nem lát­tam ós kérdezősködésemre megtudtam, hogy egy ottani birtokos aratói voltak, ,a kik ellenszegültek és néhány napon át streikoltak, másutt szegődtek munkába; míglen előbbi gazdájuk a szolgabiróság utján kényszerifcteté őket az elvállalt munkát befe­jezni. Már most képzelhető, togy mily örömest dol­gozik ezen munkás csoport! • A mi vidékünkön hála Istennek ilyesmi alig látható! Tapolcza vidékén gyengének mondható a ter més, különben is bortermelőj vidék levén, félő, hogy egy-két év alatt a phylloxer^, Tapolcza és Keszthely vidék összes szőllőit is teljesen elpusztítja, mert már is nagy pusztításokat vitt véghez a keszthelyi já­rásban ; — ha idejekorán nem védekeznek a legna­gyobb erélylyel ezen irtó féreg ellen, képzelhető hogy mily szomorú jövő elé néz ezen szorgalmas és derék balatonvidéki nép. Utazásunk igen kellemes volt, pompás idő mellett igazán csodálatos hatással van az emberre a mindenütt látható szikla koloszus a melyek tudja Isten mióta j daczolnak az idővel s bizonyos fenséges nyugalommal néznek le a magas ból a járó-kelőre és ez, törpesége érzetében önként avagy öntudlanul ineghajlikj a természet nagyszerű­sége előtt. De bármily csekélynek érezzük magunkat, nem tudunk e pillanatban számot adni érzelmünkről a melyet bennünk e regényes vidék, — a hegység ébreszt, azt mégis érezzük, hogy a nagyszerű és fes­tői kép csodálattal tölt el, és mennél közelebb ju­tunk hozzá, annál inkább vonz magához. Ilyen gondolatokba elmerülve csakhamar Keszt­helyre értünk; 18 éve annak hogy itten tartózkod­tam, mint fiatal kereskedő segéd; mondhatom, hogy előnyös változás nyomaira akadtam; igen kelleme­sen érintett a magyar tenger és — Festetich Ta­szilló gróf óriási kiterjedésű és a legmodernebb styl, szerint épült várkastélya. Mennyi változás a mióta nem láttam! A várkastélyt csak látni kell, hogy kellő fogalmat képezhessen az ember magának ezen való­ban királyi bőkezűséggel épített és berendezett pa­lotáról; terjedelme óriási és eddig három millió "fo­rintba került; néhány hó óta a grófi kert köröskörül egy erős 2 méter magas kőfallal lesz körülvéve a mi egy maga csak 60 ezer forintba kerül; a kastély­nak gyönyörű és elegáns torony —csúcsára fel volt húzva a grófi zászló, — jelezve, hogy Keszthely ura otthon tartózkodik családjával. A gróf urnák akár a vasúthoz jószágaira, vagyha a balatoni fürdőhöz hajtat saját, utjai vannak. Itt mindenütt ismerőssel találkozunk, különösen sok itt a Premontrei, Zircz­ciszterczi és Szt.-Mártoni pap és tanár, felhasználván a szünidőt itten üdülés, részint fürdőzés végett né­hány hetet töltve újult erővel és- jobb egészségben távozhatnak innét. A balatoni fürdőzés valóban pompás, a ki tud — úszhat oly messze a meddig csak birja, 19—23 Celsius foknyi vizben; hanem az itteni uszoda berendezése kritikán aluli; a rész­vénytársulat bérlője 25 krajezárt fizettet a fürdő és lepedőért személyenként magának, még csak egyet­len egy gyékényt — vagy szalma papucsot sem mer venni, mert jövedelme kevesbednék; nedves tég Ián kénytelen az 'ember fázni, a cabinok jegyikében sincsen tükör vagy fésü-kefe, és 1, mond egy férfi­nak kell ezen naponta 200—250 fürdővendéget 25—30 cabinban ellátni; J a legnagyobb forróság­ban kell az embernek 15—25 perczig lesni mig egy fülkét kapunk és azon primitív szerkezetű nehéz, tussnak csúfolt apparátust magunknak kell műkö­désbe hozni, másként vagyunk akkor mi pápaiak uszodánkkal, büszkék is vagyunk reá, — ésjoggal. Szerettünk volna halászlét ennni, azonban vagy 5 — 6 vendéglőben sem sikerült, mert a halászok harcsát nem foghatnak, egyáltalán, pontynál nemesebb fajta halat, mint a süllő, fogas stb. nem igen fognak hálójukban; csuka, süllő és fogas azonnal Budapest­Sopron- Graz vagy Bécsbe küldetnek 1 forint 20 egész 1 frt 30 krajezárért kilogrammonként; csupán egy izben sikerült a vasúti indóház melletti Lustig­féle csárdában kitűnő halpaprikást ennem, csúszott is rá a badacsonyi bor! Jövő hó 15-kére a vasúti mozdony közlekedik már a kesztheylyi indóházig, de az uj vasút még csak f. évi szeptember 1-jére adatik át a forga­lomnak; Keszthely és vidékére ez nagyfontosságú esemény leend; tervezve van és több mint valószínű kiépül, az uj indóházból kiágazólag egy keskeny vá­gányu vasút Tapolczára; sőt Héwizre is lóvasutat fognak ópitteni, jóllehet csak 15 pereznyi időt vesz igénybe az omnibus vagy fiakkerreli kirándulás. Tolnay orsz. képviselő és vasútépítő itt időzik felülvizsgálandó az építkezéseket, a melyek igén csí» nosak és czélszerüen vannak épitve. Gh Károly bará tómat itten sokan Tolnay úrral tévesztették elany­nyira hasonlít hozzá; büszke lehet reá; csak hogy T. urnák alig van oly sok ősz haja, mint S. bará­tomnak. Hévvizen lakás aligkapható oly sok vendég ér­kezett e napokban, azonban június és július köze­péig kevés fürdővendég volt a rosz időjárás miatt; a közeli puszták — és falvak, Mexikó, Szt.-András mind telve vannak fürdővendégekkel; ételek italok kitűnőek, de méreg drága minden; egyikünk egy adag sonkáért csak 50 krt fizetett; persze Govor­csin vendéglős nyolez ezer forintnyi bérösszeget fizet egy évre, illetve 4—5 hóra, mert a többi hónapok­ban nincs vendég tehát jövedelem sincs. A Hévvizi fürdő páratlan; állítólag egy erdő sülyedt el ama helyen a hol most a fürdő van; az ember oly mélyre fúrhatja magát az iszapban, hogy nyakig ér, és hogy gyógyereje milyen nagy az, — köztudomású. E csinos regényes fürdőben pezsgő élet uralko­dik ; meg sem látszik, hogy nagyobbrészt köszvény és reumatikus bántalmakban szenvedők mulatoznak­hja! az öröm és remény, hogy bajaikból kigyógyul; nak meghozzák a jó kedvet; folyton forognak a csi­nos valamint rozoga bérkocsik, egyre hozva a fürdő zők és kirándulók nagy tömegét, Mint elöl említem, haladást találtam a város­ban is, főbb utczái a város kocsijával rendesen 2­szer naponta öntöztetnek, meglehetős tisztaságot ta­pasztaltam, a kocsi ufc rendszeresen és jó karban tartva, több régi ház helyett igazi modern emeletes házak épültek, csak most építtetett egy igen csinos 1 emeletes házat (a pápai Kende Ignácz házához ha­sonlót) Sándor Elek férfi szabó 25 ezer forintért a főutezán; Keszthely kereskedői, iparosai jóval drá­gábban árusítják czikkeiket mint a pápaiak, s bát­ran mondhatom, hogy az általános rosz üzletmenet daczára, e vidéken jobb az üzletmenet s sok vagyo­nos kereskedője van Keszthelynek. Most pedig már is hosszura nyúlt levelem befejezése előtt tekintetes szerkesztő ur engedelmével köszönetet mondok Mó­rey kartársamnak, valamint szép és szeretetreméltó kedves nejének azon igazi magyar vendégszeretetükért a mellyel bennünket elhalmoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents