Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-07-08

KERESKEDELMI AKADÉMIA ÉRTESÍTŐJE. Az intézet czélja A székesfehérvári kereskedő-társulat által fentantott és államilag segélyzett keresk. akadémia a jelen tanévvel fennállásának 20-ik évét futotta "be. — Husz év hosszú idő, és annyival hosszabb oly intézmény életében, melynek nemes, de nehéz feladatává tétetett, a közöny és előítélet ezer akadályaival való megküzdésen kivül, az uttörés nehéz szerepére vállalkozni oly tér megmunkálásában, mely nemzetgazdasági életünk egészséges fejlődésének egyik fő tényezője. Ezen idő alatt intézetünk nemcsak a kezdet nehézségeivel küzdött, hanem diadalmasan vívott meg a létkérdés nehéz megprópáltatásaival is. Intézetünk a budapesti kereskedelmi akadémia után a legrégibb levén az egész országban, még akkor keletkezett, midőn hazánk állami és alkotmányos szabadságát visszanyerte, midőn a magával rendelkezhető nemzet előtt azon óriási feladat állott, hogy századok mulasztásait a messze előhaladott kor magas igényeihez mérten helyrepótohii siessen. Nemzetünk jobbjai lázas sietséggel fogtak a tanügy terén is a munkához. Keletkezett több ezer uj népiskola, gymnasium és reáliskola, csak a kereskedelmi szakoktatás érdekében igen kevés történt. A székesfehérvári kereskedő-társulat azonban, áthatva a kor kívánalmaitól, ezen szükségletet fedező intézetet életbe bivta, és azóta még a kormány segélyezése mellett is, nehéz áldozatokkal tartotta fenn, mert belátta, hogy az ipar és kereskedelem felvirágzása és a közlekedés gyorsasága mellett a kereskedő sem érheti be már, ha az elemi vagy valamely középtan*oda egy-két osztályát végzi, mert a kereskedelem külön szak levén, külön kiképeztetést is kivan. A kereskedelem ma már tudomány, még pedig a legkomplikáltabb tudományok egyike, s magas álláspont és széles látkör kell ahhoz, hogy valaki e tudomány igazságait és elveit beláthassa és megismerhesse. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy intézetünk keletkezése óta városunknak és vidékünknek nagy hasznot hajtott, mert több száz szakképzett ifjút nevelt már, kik tekintélyes üzleti házakban, bankokban, gőzmalmoknál, vasúti-, postai-, és pénzügji hivataloknál alkalmazást nyervén, ma máiszép állást foglalnak el. Az intézet szervezete és tanterve. A székesfehérvári keresk. akadémia, a gymnasium, reáliskola és polgári iskola 4 osztályához kapcsolandó 3 osztályú szakintézet, mely magában befejezett szakszerű képzettséget ad növendékeinek. A nagyméltóságú magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minister urnák 1875. évi július 17-ről 10,628-ik szám alatt kelt kegyes leirala folytán intézetünk nyilvánossági joggal és az 1886. június 9-ikéról kelt 20,319. szám alatti kegyes engedély által a „Kereskedelmi Akadémia" czimmel ruháztatik fel; ez intézet a főgymnásiun), vagy föreáltanodaval egy rangba helyeztetik s mindazon kedvezményekben részesül, melyek ezen intézeteket megilletik; példánl, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségök kitöltésében az egy évi Önkéntességre jogosítva vannak, ha 4 gymnásiumi, vagy 4 reálosztályt végeztek. Ezen akadémiát jó sikerrel végzett növendékek a szoros értelemben vett kereskedelmi pályán kivül az 1883. évi, a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényczikk alapján több hivatali pályára is illetékesek, u. m. a) A posta-szaknál mint posta-főtiszt, tiszti és gyakornoki tisztviselő. b) Pénztári szaknál, mint központi állampénztári és' adóhivatali tisztviselő; köztörvényliatósági pénztárnok, alpénztárnok, ellenőr. c) Kezelési szaknál, dohány-árulási, raktári, lottó-igazgatósági hivatalnok, telekkönyvvezető. d) Vasutaknál, mint forgalmi gyakornok, fölvételi vizsgálat nélkül léphet be. A keresk. akadémia ezen egyenes hivatásán kivül kitűnő szolgálatokat tesz mint átmeneti iskola olyan ifjaknak, kik a mezőgazdasági szakpályára késsülnek. Ugyanis a földmipelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minister urnák 1882. évi április 30-án 4750. sz. a. kelt rendelete a keresk. akadémiát jó sikerrel végzett növendékeknek biztositja a hazai összes gazdasági tanintézetekbe való felvételt. Azon szellemi előnyök erős hangsúlyozása mellett, melyekkel az ily utón kereskedelmi szellemben nevelt leendő gazdák modern gazdasági viszonyaink közepette remélhetőleg birni fognak, nem mulaszthatjuk el fölemlíteni azon előnyt is, hogy az ifjak a kereskedelmi akadémia utján egy évvel korábban juthatnak czélhoz, mint a főgymnasium vagy főreáliskola utján. Tekintettel azon növendékekre, kik a gymnasiumból vagy polgári iskolából kerülvén intézetünkbe a német és franczia nyelvből csekélyebb előképzettséggel bírnak, mint a reáliskola növendékei, ugy intézkedtünk, hogy e két nyelvből, melynek elseje kedvéért tapasztalásunk szerint sok magyar szülő német tannyelvű intézetbe szereti küldeni gyermekét, a tantérvben kitüntetett heti három-három órán kivül még 1—2 nem kötelező, de bármely növendék által teljesen ingyen igénybe vehető gyakorló társalgási óra is tartassék ugyanazon osztály megfelelő szaktanára által. Az intézet.a nmlt. vallás- és közoktatásügyi-, valamint a földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium főfelügyelete, alatt áll. Vezetése az alapító és fentartó székesfehérvári kereskedő-társulat kebeléből választott felügyelő-bizottság kezébe van letéve, mig az intézet közvetlen vezetése a keresk. társulat által megválasztott igazgatóra van bizva, ki a tanári kar közreműködése mellett a belső iskolai életet kormányozza. A ministerialis tanterv értelmében feldolgozandó tananyagkövetkezőkép oszlik fel az egyes osztályokra: a Heti órák száma KJ m r-t Q Tantárgyak I. n. m. N C ca osztAlyban m m A) Általánosak. j 1 1 1 i Magyar nyelv, irálytan és irodalom . 3 3 2 i s 2 : Német nyelv, irálytan és irodalom . . 3 3 3 í 9 3 Franczia nyelv, 3 3 3 9 4 | Angol nyelv (nem kötelező) , •. 3 3 3 9 5 1 Olasz nyelv (nem kötelező) — — — — 6 j Földrajz, keresk. földrajz és statisztika 2 2 — 4 7 1 Világtörténet, hazai történet .... i 2 2 2 6 Mennyiségtan ........... 1 3 2 — 5 9 3 3 10 Természettan . . . 2 — — 2 B) Szaktudományok. 11 Keresk. és politikai számtan .... 3 3 11 12 Könyvviteltan és irodai munkálatok . .— 3 3 6 13 Kereskedelem isme és levelezés . . . 14 2 o AJ 8 14 Aruisme, vegyi és mechanikai iparműtan «— 3 3 6 15 Keresk. és váltójog, ipar- és csődtörvény 2 2 4 16 Nemzetgazdaság és pénzügytan . . . 2 3 5 0) Készültségek. 17 2 —— — 18 2 2 2 —