Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-07-08

JVLegj ele ni le Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koi-onkinl rendkívüli számok is adatnak ki. llérmcnletien levelek, csak ismeri kezektől fogadhatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. Iiir-ataíába ((') - o 11 é (j i u m é p ii lel) küldendők. Eloílzetésl díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt\ Negyed évre 1 frt 50 krajczár Egy szám ára 75 kr. HIRDETÉSEK r hasábos j>etitsor térfogata után 5 kr, ny ilitér ben 30 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számittatik Az előfizetési d-ijak^ s hirdetések a lap KIAD Ó hivat aldba (GOLDBERG GYULA papírkereskedése, Főtér) küldendők. Pápa varos 53aSEKKXJSESSKJSS333BÍ3»KÍ hatóságának ós több pápai, s. pápavidéki egyesületnek h i'v a t a I o s közlönye. kalmük igénybe venni az ipar és kereskedelem áruczikkeit. Nem lehet a földmives iskola felállítását ellenezni felekezeti szempontból sem, mert a mi áll az egyes osztályok kölcsönös egymásra utalása tekintetében: ugyan ez áll az egyes hitfelekezetek között is. Igaz — hogy előre láthatólag — legnagyobb mértékben keresztény ifjak folyamodnak ez iskolába való felvételért; de ez még nem teszi indokolttá a helybeli izraelita hitközség elnökének azon eljárását, melyszerint egyik előző városi közgyűlésen oly hevesen kikelt a földmives iskola ügyének még csak a napirendre való kitűzése ellen is; mert, — hogy csak egyetlen példára utaljunk, — mit szólna a tisztelt elnök ur, ha valaki azon indítványt tenné, hogy jövőre szüntessük be a polgári leány iskolát; mert abban a növendékek legnagyobb része a mózes vallását követi, pedig a polgári leányiskolára sokkal nagj^obb évi dotatió esik ám azon 165 frt évi járuléknál, mit a földmives iskola a város törzsvagyonába leendő beruházáson kivül, mint tiszta áldozatot a várostól kíván. Nem lehet a földmives iskola ellen politikai párt szempontot sem felhozni, mert nem eszélyes dolog a kormányáltal nem egyeseknek, hanem az egész városnak felajánlott előnyöket visszautasítani. •— csupán azért, hogy esetleg annak politikaját nem osztjuk; nem eszélyes pedig azért, mert azt nem mint ajándékot kérjük és kapjuk, hanem azt mint az állam adózó polgárai követelni is jogosítva vagyunk; — továbbá azzal, ha a kormány ajánlatát el nem fogadjuk, a kormánynak ugyan a legkisebb kellemetlenséget sem okozzuk, mert azt fogja mondani: — „én megtettem kötelességemet Pápa városával szemben, ha az a felajánlott előnyt el nem fogadja: boldogítok vele oly vidéket, vagy talán más vármegyét, mely annak jelentőségót felfogja s ön javára értékesíteni is tudja," Tegyük tehát a szivünkre kezünket és elfogulatlanul valljuk be, hogy városunknak szüksége van minden, bár kis jelentőségűnek látszó intézményre, mely culturalis fejlődését előbbre viszi, anyagi helyzetünket pedig csak némileg ís jobbítani czélozza. Pápa, 1888. július 7. Fontos, és városunk egyik jelentékeny számú lakosságának, a földmivelőknek érdekeire, és általában városunk jövőbeni culturalis fejlődésére mélyen kiható intézmény létesítéséről, a földmives iskolának városunkban illetve határában leendő felállításáról fog a városi képviselő testület jövő szombati közgyűlésén határozni. A földmives iskolák szükségességéről, nagy horderejű hivatásáról országszerte megvannak győződve gazdáink, és mivel nem elégséges az, ha van ilyen az ország valamely központján, hanem min-, den egyes vidék érdekeltsége a maga részére törekszik ilyen intézményt megszerezni; — e szerint városunk közönségére nézve sem lehet közönyös, hogy a földmives iskola városunk határában, vagy a megye távoli részében, avagy talán valamely távolabb fekvő vármegyében állittatik-e fel. Fontos a földmives iskola létesítése elsősorban a földmivelő gazdákra nézve, kik gyermekeiket saját szakmájukban a kor vívmányaihoz, a gazdálkodási módok ós eszközök fejlődéséhez képest kőnnyü szerrel oly kiképeztetésben részesíthetik, mély versenyképessé teszi őket a kor haladásával és a külföld produktumiaval szemben, hogy részint mint önálló gazdák, részint mint gazdasági alkalmazottak élvezhessék tanulmányaik gyümölcsét és mint egy fontos közgazdasági ág hivatott művelői hasznos r

tagjaivá legyenek társadalmunknak. Fontos a földmives iskola a földmivelőkre és a nagy közönségre még azért is, mert ez egyszersmind minta gazdaságul is szolgálván, példaadásával a legközvetlenebb módon ismerteti meg a gazdászat ujabb sikereit és czélszerü eszközeit. Fontos a földmives iskola egy városra nézve az érdekelt lakosságnak biztosított előnyökön kivül még azért is, mert ez által emelkedvén a személy és pénzbeli forgalom, elmaradhatlanul növekedni fog a közvagyonosodás is. Es mégis mit látunk városunk némely köreiben a tervbe vett földmives iskolával szemben? Azt hog}

T azok. kik krajezáros gazdálkodás szempontjából ellenzői minden reformnak, sőt hasznos beruházásnak is, konkolyt hintenek városunk képviselő testületének felvilágosultságukról, értelmességükről és ha kell áldozatkészségükről ismert tagjai közé; mert szeretnék megbuktatni a földmives iskola létesítését és fondor agitatióval mesterségesen akarnak ezén az egész város javára és diszére szolgáló intézmény nyel szemben osztály, felekezet, avagy politikai pártkérdést csinálni. Pedig józan felfogás mellett nem tarthatjuk sem méltányosnak, sem indokoltnak, sem pedig eszólyesnek a jelzett szempontok egyikét sem. Nem lehet osztálykérdésnek tekinteni a földmives iskolaügyét; mert nem tételezzük fel értelmes iparosaink és kereskedőinkről, hogy a hívatlan agitátorok vakond módjára űzött titkos izgatásaival szemben be ne lássák azt, hogy ha a földniivelők kiképeztetése által a föld termőképessége fokoztatik, a földmivelők jobb létnek fognak örvendem, — s ha ezek nagyobb jövedelmet élveznek, bizonyára nagyobb mértékben lesz alÉrtesítés a Pápa városi képviselőtestület tagjai részére, a városunkban, illetőleg halárában az agyaglik körüli vallásalapilüányi birtokon felállilandő földmives iskola ügyének állásáról. Évekkel ezelőtt, midőn a megyei gazdasági egyesület kezdeményezése folytán a magas kormány Veszprém vármegye területére földmives iskolát tervezett, s alapítványok gyűjtettek a föld mives iskola növendékei számára: már akkor városunk 150 frt évenkénti alapítványt feltétlenül tett a tervezett földmives iskola javára, másik 150 frtot pedig az esetre, ha a földmíves iskola városunk határában vagy* közvetlen közelében állíttatnék föl. Tehát már azon időben óhajtotta városunk, hogy a földmives iskola lehetőleg Pápán, és ne máshol legyen. Mivel pedig városunk legelső nagy birtokosa , Gróf Esterházy Móricz ur közvetlenül Pápa mellett igali és simaházi birtokát a földmives iskola czéljaira fel is ajánlotta, azon időben városunk közvéleménye ebbe bele is nyugodott, s éppen ennék hatása alatt ajánlotta is meg feltétlen és feltételes alapitványait. A földmives iskola azonban, noha arra vármej^tU síáoinjiKHoz féliv melléklet van csatolva. gyénk területén összesen mintegy 20—24 alapítvány gyűjtetett, mind ez ideig íelállitatlan maradt. De ä folyó 1888. évi tavaszon vármegyénk gazdasági egyesülete érezvén annak szükségességét, s nehogy időközben valamely szomszédos vármegye által megelöztessünk: sürgette a magas kormánynál a földmíves iskolának megyénk területén felállítását. E'.ek folytán a nagyméltóságú m. kir. földmivelési minister ur leirt a vármegye hatóságához és gazdasági egyesülethez, hogy állami költségen vármegyénkben egy földmives iskolát hajlandó ugyan fentartani, de annak szervezését a vármegyére bizta. Ennek következménye az lett, hogy bár a földmives iskola ügyben kiküldött vármegyei bizottság bocsátott ki hirdetményt arra nézve, hogy a kik birtokaikat a földmives iskola czéljaira felajánlani hajlandók, azok jelentkezzenek, de e hirdetmény a nagy közönség által s városunk által is figyelmen kivül hagyatván , eredménye az lett, hogy mig egyrészről arról értesültünk, miszerint Gróf Esterházy Móricz ur simaházi birtokára vonatkozólag ajánlatát visszavonta, addig másrészről felajánlott birtok csak kettő lett, egyik Pápavárosától távol a Jákó melletti járiföldi pusztán, egy másik a Veszprémmel szomszédos Szent király-Szabadján. Mikor mindezek közhírré lettek, városunk polgárainak közvéleménye és közóhaja az lett, hogy Pápa városa is lépjen fel a pályázók közé. Mert ha már Simaházán, a város közelében nem lehet a földmives iskola, akkor ott van városunk határában, az országos vásártér mellett a vallásalapitványi 240 holdnyi tagositott birtok, mely földmives iskola czéljaira a legalkalmasabb, s mely mellé, ha kell, a veszprémi káptalan szomszédos birtoka is megszerezhető lesz az állam által. Ezek után városunk képviselő testülete, a közóhaj és közvéleménynek megfelelöleg ki is mondotta folyó 1888. évi február hó 25-én tartott közgyűlésében, hogy a földmivesiskolának városunk határában felállítását óhajtja, s erre minden tőle telhetőt el is követ, s ez ügybeni működésre bizottságot is küldött ki. E bizottság hogy miként járt el megbízásában s mi eredménynyel, igazolja azt a képviselőtestülethez beterjesztett jelentése, mely szerint: 1. Feliratokat és kérvényeket intézett a bizottság a földmivelési ministeriumhoz úgy a cultusministeriumhoz is, hogy miután földmives iskola helyül legalkalmasabb volna a városunk déli végén, a várossal közvetlen összefüggésben levő vallásalapitványi tagositott birtok és agyagliki épület: tehát itt állíttassák fel a földmives iskola. Olykép, hogy vegye át a 'földmivelési ministerium közvetlenül ezen birtokokat az alapítványi uradalomtól, vagy pedig adassék föbérletbe városunk részére, hogy mi átengedhessük a földmives iskola számára. 2. Ezen feliratok és kérvények folytán, mig egy részről a földmives iskola ügybeni bizottság egyes tagjai személyesen is tisztelegtek két ízben is, Láng Lajos városunk országos képviselője vezetése alatt, a magas kormány illető szakministereinél, addig másrészről a földmives iskola ügyben kormány küldött ís jelent meg Pápán az ajánlatba hozott földmives iskola telep megszemlélése végett. 3. Mindezek eredménye az lett, hogy a földmivelési minister ur nemcsak élőszóval, de leiratban is kijelentette, miszerint hajlandó Pápán, az alapítványi birtokon a földmives iskolát már folyó 1888. évi őszön felállítani, illetőleg a birtokot e czélból átvenni. De mivel a jelen pénzügyi viszonyok között egy uj iskola felállításába csak is akkor bocsátkozhatik, úgy általában vármegyénkkel, mint ennek kebelében városunkkal is, ha az egyszer s mindenkorra való úgynevezett beruházási költségek , melyekre nézve költségvetési hitellel nem rendelkezik, minél kevesebbre szállíttatnak le s a folyó költségek/ is szerény mértékre számitatnak, ennek folytán tehát,, mivel az alapítványi birtok jelenleg bérben van egyeseknél és azok kártérítési követeléssel jléptek fel, csak az esetben állithatja fel Pápán a földmives iskolát, ha a város a bérlőkkel kiegyezvén, maga veszi az alapítványi birtokot bérbe és bocsátja rendelkezésre, uay viszont a cultus minister ur leiratban kijelenté, hogy mivel az agyaglik szerződése 1893. szept. 30-án, a külső birtok szerződése 1891. oct. 31-én jár le, 1 azon időktől már most előre biztosítja városunknak a bérletet, söt most is készséggel átruházza, ha a jelenlegi bérlőkkel kiegyezünk. 4. A jelenlegi bérlökkel megkiséreltetett a, kiegyezés. Minthogy az agyagliki regale jog és a hozzá tartozó földek bérletéért Orbán István és neje fizetnek 800 frtot, és a külső birtokért Koritschoner József és anyja 1700 frtot, s mint hogy továbbá a cultus minister ur megengedi, hogy az agyáglik épülettől elkülönítetten a pápai vásártér déli végén a város által állítandó vendéglőbe áthelyeztessék az alapítványi regale jog, a földmivelési minister ur pedig hajlandó a földek és agyagliki épületért ugyanannyi bért fizetni városunknak, a mennyit a város fizetni tartozik a mostani szerződés alapján az alapítványi uradalomnak, s a város ingyen élvezheti az alapítványi regálét azon áldozathozatala fejében, hogy a mostani bérlőkkel kiegyez, és hogy a földmives iskola növendékei a vásártér déli végén emelendő városi vendéglőben étkezési helyet nyernek s gondoskodik a város alkalmas vállalkozóról, ki a földmives iskola növendékeinek az általuk fizetendő legtöbb 10 frt havi díjért jó élelmezést ad: ezek folytán azon pontozatok, melyek szerint a Veszprémmegye területére tervezett földmives iskola Pápán az alapítványi birtokon felállítandó lehetne s mely pontozatoknak a magas kormány általi elfogadása is megígértetett, a következők: A) A cultus ministeriummal szemben: a) Városunk bérbe veszi az agyagliki épületet és földeket 800 frt és a külső birtokokat pedig 1700 frt évi árendáért, legkevesebb 12 évre vagy még hosszabb időre is, a szerződési mellék kötelezettségekkel s azon joggal, hogy a regálét az agyagliki épülettől elkülönítve, a vásártér déli sarkán építendő városi vendéglőben gyakorolhassuk, a külső birtokot pedig földmives iskola számára az agyagliki épület átalakítása és egyéb épületek emelhetése feltétele mellett albérletre adhassuk, s hogy a regale országos megváltása esetén a megváltási töke járulékának leszámításával fizetjük az árendát. B) A földmivelési mini-steriummal szemben: a) Földmivelési gazdasági- iskola számára átadjuk az alapítványi külső birtokokat és agyaglik épületet regalejog nélkül, a földmivelési miniszter ur felállítja ott saját költségén az iskola helyiséget, s tetszése szerint egyéb épületeket is emel a birtokon s bármint kezeli is ezt, a város ezért nem felel s fizet a földmivelési miniszter ur a városnak a föbérlet időtartamra az alapit-ványi földek és agyaklik épülettől, így a mint van 2500 frt évi bért. b) Minthogy pedig a regale jog a városnak megmarad, az annak gyakorlására emelendő épületben a tanulóknak étkezési helye leend s gondoskodik a város oly vendéglősről, ki havonkint legtöbb 10 frtért élelmezi a tanulókat. c) Végre, mivel a földmivelési miniszter ur a gazdasági iskola helyiség felállításakor gazdasági épületekre is nagy áldozatot egyidejűleg nem hozhat és mivel az alapítványi birtok bérlője jelenleg a szomszédos Körmendy-Barthalos család majorját birja bérben a körüle levő 13 holdnyi területtel, a város a nagy méltóságú m, kir. földmivelési miniszter ur kívánsága folytán az említett szomszédos majorságot is főbórletbe veszi a mostani bérlöt terhelő jelenlegi 320 frt évi árendáért legtöbb 12 évre, a mely időn belül a gazdasági iskola az alapítványi birtokon épithet gazdasági épületeket és a földmivelési miniszter ur pedig albérletbe veszi az évi 320 frt árendáért a fentebbi majorságot. C) Városunk részéről a földmives iskola és a bérlőkkel szemben: a) Azon előnyért, hogy az alapítványi regale jogot a vásártér déli sarkára áthelyezhetjük, egy ott építendő vendéglőbe, városupk saját költségén házilag, vagy vállalkozó utján, építtet ott vendéglőt s gondoskodik városunk a tanulók jól élelmeztetéséröl s e czélra alkalmas helyiségről. b) Orbán István agyagliki bérlő eláll 5 éves bérletétől, ha jföldjei és rétje otthagyásáért 800 frtot megkap

; végkielégítésül s neki adatik az építendő uj vendéglő évi 600 frt árendáért 5 évre s a vásártéri regale jogra pedig elsősege lesz, s elvállalja a tanulók élelmezését havi 10 frtért, megállapítandó feltételekkel; ha pedig az uj vendéglöt aj várostól meg nem kaphatná mostani szerződés^ tartamára, évenként 500 frt kárpótlást kellené fizetni, tehát az uj vendéglő átadása ajanlato's Orbán részére, mar c*ak a?ér* is, hogy ö alkjalmas volna a tanulok jol élelmezésére* 29