Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-06-10

A nyőgériek igen szépen mutatták meg e napon buzgó vallásosságukat, — a mi ugyan dicséretükre válik, — hanem egyről mégis megfelejtkeztek, t. i. arról, hogy ök magyarok. Istenem! he szépen összeilleti volna ez egyházi nagy ünnepélylyel egy kis hazafiasság nyilvánítása is, olyképen, hogy mise vagy körmenet alatt, derék kántorukkal egy magyar éneket énekeltettek volna, annál is inkább, miután a jelen volt vanyolai hivek mind tiszta magyarok. De hát ez nem történt meg, mert a nyőgériek — németek. Szertartás végeztével a községi bíró és néhány elöljáróval találkoztam, Idk önként odanyilatkoztak, miszerint szeretnék, ha tanitójxdc a misék alatt egyegy magyar éneket énekelne. Még azt is kijelentették, hogy e végett délután gyűlést fognak tartani, melyen a polgárság fölkérdeztetnék, — hogy hajlandók-e e terv elfogadására? Keblem emelkedett e hazafias nyilatkozatra, és dobogó sziwel vártam a gyűlés eredményét. Fájdalom, arról kellett értesülnöm, hogy e hazafias terv, egy néhány német sógor ellenzése után elvettetett. Kalapot emelek azok előtt, kik a fenti szép terv indítványozói és pártolói valának, de szigorú megrovást érdemelnek azok, kik annak elég vakmerően ellene szegültek, mert ezzel a hazafiatlanság szegyenitő bélyegét sütötték homlokukra. Becsülöm én azon magyart, ki németül is beszél, mert ennek bizony sokszor hasznát veszi; de viszont édes hazánk is teljes joggal megkövetelheti, hogy minden németajkú polgára törekedjék a haza nyelvét elsajátítani, és ne, — mint valami drága talizmánt — őrizze az idegen német nyelvet. Gondolják meg csak az ily németajkú polgártársak, hogy ők nem németek ám — hanem igenis magyarok. A magyar haza szent földén élnek, legyenek tehát ők hazánknak méltó gyermekei. Mutassák meg ezt nyelvükben is; s ne egy idegen német nyelvre, hanem saját hazájuk nyelvére, a magyar nyelvre legyenek büszkék. Minden nemzet büszke saját nyelvére, csak talán mi közöttünk, szegény magyarok közt akadnak oly kicsi emberek, a kik hazájuk nj^elvét gyűlölik, — még ott is, — hol minden gyűlöletet feledni kellene — az Isten házában! Meg van irva: „Nyelvében él a nemzet," De igaz is ám! Kiég sajnos, hogy nemzetünknek még erre is kell gondolni, a sok nehéz gondok mellett, mik szegény hazánkat annélkül is oly érzékenyen terhelik. A nyőgéri polgártársakat mindenkor ugy ismertem, mint becsületes és jó hazafiakat, ne engedjék tehát magukat néhány meggondolatlan községbeliek által vezetettetni, emeljék fel és lobogtassák a haladás és hazafiasság szent zászlaját, ugy bizonynyára — a Magyarok Istene meg fogja őket áldani. Felhívás. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" a „Devecservidéki gazdakör"-rel együttesen Devecserben, 1888. szeptember hó 27 és 28-án tenyész-állat-, mezőgazdasági termény-, kertészet-, erdészet-, méhészet-, szőlőszet- és baromfiakra díjazással egybekötött kiállítást rendez, melyre az érdeklődő közönség tisztelettel meghivatik. I. A tenyészállat kiállitás szeptemb. 27-én a lövölde melletti urasági külső majorban; a mezőgazdasági-, kertészeti-, méhészeti-, szőlőszeti- és baromfi kiállitás az 1-ső lövölde helyiségében szept. 27. és 28-án tartatik. II. A kiállításban részt vehetnek Veszprémmegye és a szomszédos megyék tenyésztői és termelői. III. A kiállítások rendezésére rendező bizottság választatott, mely Devecserben székel; — a kiállításokra vonatkozó kérdésekben titkár ád felvilágosítást — czime: Szauter Ignácz Noszlopon. IV. A kiállításra bocsáttatnak: a) Szarvasmarhák. 1. Magyarfajta: bika 2 évestől, tehén 3 évestől, borjú bika 2 évesig, üsző 3 évesig. — 2. Külföldi fajta: bika 2 évestől, tehén 3 évestől, borjú bika 2 évesig, üsző 3 évesig. — 3. Keresztezések : bika 2 évestől, tehén 3 évestől, borjú bika 2 évesig, üsző 3 évesig. b) Sertések. Zsir és hus fajta: kan 1 évestől, anya 1 évestől, malacz 1 évesig. c) Baromfiak. Minden faj- és nemben. d) Gazdasági termények. 1. Gabonanemüek szalmában vagy szemben. — 2. Gyök-növények és magvaik. — 3. Takarmányok: szárított, füllesztett vagy bevermelt állapotban és azok magvai.— 4. Ipar-növények: repcze, kender, len, mák, komló, füz stb. nyersen vagy földolgpzva és azok magvai. e) Kertészeti és szőlőszeti. 1. Gyümölcs: nyersen, szárítva vagy főzve. — 2. Zöldségfélék és azok magvai. — 3. Virágok és dísznövények, s azok magvai. f) Erdészeti és méhészeti. 1. Fanemek és azokból készült gazdasági szerek. — 2. Méhek élve, azok termékei, továbbá a tenyésztés és kezeléshez szükséges eszközök. g) Szeszes italok. Bor, pálinka, eczet, cognac stb. V. A bejelentések legközelebb szept hó 12-ig bezárólag, a „kiállítást rendező bizottsághoz Devecserben" czimzendők. VI. Kiállítandó mennyiség: gabona és gyöknövényekből legalább 2 kiló, takarmány magvakból 1 kiló, szeszes italokból 2 egy literes palaczk; egyebek a kiállító tetszésére bizatnak. VII. Tenyészállatoknál bejelentendő : 1. fajta, 2. ivara, 3. kora, 4 eladó vagy nem? VIII. Terményeknél bejelentendő: 1. Mely határban termeltetett? 2. Van-e belőle eladó és mennyi? IX. A bejelentett termények szept. 25-iki esti 6 óráig, a tenyészállatok pedig szept. 27-iki reggeli 7 óráig okvetlen beállitandók. — Anyám, szeretek; — beszél tovább az ifjú, nem ügyelve a figyelmeztetésre. A hajlott asszony hirtelen kiegyenesedik és forró könyek özöne permetezik végig ránczos, de jóságos arczán. Régi idő óta az első könyek. Szabad folyást enged nekik; hiszen örömkön vek. — Kedves jó anyám . . . kérlek küldj el . . . nem, ne küldj . . . menj el magad, . . , mondd meg neki, . . . legyen az enj^ém, . . . legyen a te leányod . . . Kérd meg részemre a kezét és . . . kérd meg jöjjön el,.. . látogassa meg ... beteg vőlegényét. A túlboldog öreg lehajlik és összecsókolja fia fejét, arczát, miközben az megmondja neki Essmeralda nevét és lakását. — Megyek fiam, rohanok, csak ünnepi köntöst veszek magamra. De hát szeret-e ő is téged? Az ifjú nem szól, csak az ajkain megjelenő boldog mosoly válaszol igent. — Honnan tudod, hogy szeret ? — Megesküdött. Az öreg átmegy a másik szobácskába, a honnan néhány perez múlva ünnepi juhájába öltözve jőn ki. ~- Gyorsan visszatérek kedves fiam; addig ne nyugtalankodjál és feküdjél csendesen. "Valóban, az öreg hamar megjön: de arcza nem jósol semmi jót. Szomorúság ömlik el egész lényén, alakja is mintha hajlottabb, görnyedtebb lenne, mint máskor és a járása is nehezebb. — Anyám, nézz rám! — Kiált az ifjú minden erejét megfeszítve, hogy felülhessen. .— Beszélj! Az agg asszony öntudatlanul tördeli a kezét; de nem bír válaszolni és nem meri fiára emelni a .tekintetét. Fél, hogy elárulja a valót. Ha a beteg megtudná, hogy a mint ő a leány előtt megállott és megmondotta a nevét, minő indulatosan csengetett az és minő haraggal kiáltott a helépő cselédje. — Hogy mer a szobámba beereszteni ilyen csőcseléket! Az öreg nem árulja el ezt, nem ejt ki egyetlen hangot sem; de tekintete, az az öreg, szelid két szem, az nem tud hazudni és az ifjú megérti annak beszédét. Délután az orvos megütközve tapasztalja, hogy a beteg sebköteléke leszakadt. A vén asszony nem tudja ezt kimagyarázni, hiszen fia olyan csendesen, olyan nyugodtan aludt, sőt álmában még mosolygott is. De azután az öreg — mintha kábultságból térne magához, — hirtelen felsikolt. — Fiam, egyetlen gyermekem, te nem tehetted azt! Az öreg asszony az orvoshoz fordul és térdre hullva előtte, kétségbeesett, kérő-kőnyörgő hangon kiált: — Mentse meg orvos ur. Hiszen nem lehet az, hogy ezt is én temessem el; én a vén a virágzó ifjút. Nem igy kell annak lenni. Nem ez annak a rendje ! A beteg még egyet sóhajt, ajka suttogva ejti ki Eszmeralda nevét és azután nem fáj többé sem a sebe, sem a szive; meggyógyul mind a kettő örökre. * # * A ferenezrendiek templomában néha láthatni egy meggörnyedt, törődött, vén anyókát, amint buzgó imába merülve térdel az egyik mellék-oltár előtt. Azt mondják róla, hogy nem imádkozik, hanem átkozódik. Odahaza egész nap jár kel; de nem találja helyét és mindig mormol valamit. Szomszédja egyszer kileste, amint épen az Ur imáját mondotta, de ezt is hézagosan; mikor odáig" jutott: „míkópen mi is megbocsátunk ellenünk vétőknek," azt kihagyta. Az oltár előtt minden imájának ez a vége: „Légy átkozott; verjen meg az Isten:" X. A tenyészállatok Devecserbe érkezésükkor a kiállító megterheltetése nélkül állatorvosilag megvizsgáltatnak, a betegek kiállításra nem bocsáttatnak. XI. A kiállított tenyészállatok szept. 27-én délután 5 órakor, a .termények szept. 28-án j délután 3 órakor a kiállítók rendelkezésére bocsáttatnak; a kiállításból azokat előbb kivinni nem lehet. XII. Minden kiállított állat jelzőtáblácskát kap, melyen a kiállító neve ós az állat faja és kora jeleztetik. A terménykiállitásnál a csoportok jeleztetnek jelző-táblácskákkal, melyen a kiállító neve és a termelés helye jegyeztetik fel. Az egyes termények a kiállítók által jeleztetnek táblácskák- vagy papírlapokkal azon megjegyzéssel, van-e belőle eladó? XIII. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a tulajdonosok gondoskodnak, előre beje]entett kívánatra a takarmányról mérsékelt árért a rendező bizottság intézkedik. XIV. Sem az állatok, sem a termények után térdíj nem szedetik. XV. A kiállításokra 10 kr belépti díj szedetik, mely alul csakis az állatok gondozására oda rendelt ós jelvónynyel ellátott cselédség mentetik fel. XVI. A bíráló bizottságok elnökéül Hunkár Sándor úr nyeretett meg; a bíráló csoportok a kiállításokon jelenlevő szakértőkből fognak alakulni. XVII. A biráló bizottságok szept. 27-én délelőtt 9 órakor kezdik és déli 12 óráig végzik működésüket; a bírálat eredménye délutáni 3 órakor hirdettetik ki, s egyúttal a jelző táblákon jeleztetik. XVIII. A bíráló bizottságok rendelkezésére bocsáttatnak: 1. Arany, ezüst és bronz díszoklevelek. 2. Arany, ezüst és papír pénzek. A pénzdíjak azonnal kiosztatnak, a díszoklevelek később fognak tulajdonosaiknak postán megküldetni. Gazdasági gépek és eszközök a tulajdonosok saját költségén és felelőségére bemutathatok. Devecser, 1888. május hó 24-én. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület." Gróf Esterházy Móricz, elnök. Nagy Iván. titkár. — „Devecser-vidéki gazdakör." Gróf Esterházy Ferencz, elnök. Szauter Ignácz, titkár. TÖKTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető T1P0LD ÖZSÉB. — Június 10. — 1571. Várgedét, mely régenten nevezetes erőd volt, a törökök elfoglalják. Jelenleg azonban romban hever régi vára. Június 11. — 1711. Herkulanum fölfedeztetik és kiásatását Károly nápolyi király 1738. évben megkezdi. Június 12. — 1848. A szlávirányu forradalom' Prágában ldtör, mire Windíschgratz herceg és császári tábornok a várost löveti. Erre a katonaság, deákság és a németek a pánszláv szellemű csehek ellen fegyvert fognak. Június 13. — 1867. A haditörvényszék Queretaróban összeül és másnap Miksa osztrák főherczeget, Miramon és Mejia tábornokokat halálra itéli. Június 14. — 1807. I. Napoleon francia császár az orosz-porosz sereget a poroszországi Friedlandnál megveri. Neveztetik ez ütközet „második marengóinak is", a mennyiben Napóleon az oroszokat itt épen ugy mint Marengónál az osztrákokat leverte. Június 15. — 1849. Grammont császári dandára' Tisza-Földvárt csekély ellenállás után elfoglalja. — Ekkor esik el birtokunkból Turia ós Szent-Tamás is. Június 16. — 1849. Kemény Farkas honvéd ezredes lőszer és élelem hiánya miatt Janku támadásait kiállani nem bírván, Abrudbányát elhagyni kényszerül. választói joga igazolása végett az irt határidőben az az összeíró küldöttség előtt bárki megjelenhet s felszóllalhat. Kelt Pápán, 1888. június hó 9-én. Saáry Lajos, az összeíró küld. elnöke. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az 1874-ik évi XXXHI-dik t. cz. 32. §-ának rendeletéhez képest ezennel közhírré tétetik, hogy a Pápa városi választó kerületben az országgyűlési képviselő választásnál választói joggal birok állandó névjegyzékének kiigazítása, illetőleg a jövő 1889-ik évben országgyűlési képviselőválasztásra jogosítottak összeírása végett a városi t. központi választmány által kiküldött bizottság nyilvános üléseit a városháza nagytermében f. 1888-ik évi június hó 18-dik napjától kezdve ugyan e hó 20-ik napjáig naponként délután 4—6 óráig fogja tartani. A választói névjegyzék kiigazítása hivatalból történik ugyan; de KÜLÖNFÉLÉK. — Rozsos István temetése nagy részvét mellett történt meg múlt hétfőn a bold. sári pusztáján, melynek sírboltjába helyeztetett el örök nyugalomra. A koporsót számos diszes koszom fedte. Ott volt vármegyénk szép nagy koszorúja e felirattal: „Veszprém vármegye — hü fiának és időkori első alispánjának." A gyászszertartást Pribék István felszentelt püspök és káptalani helynök végezte. A káptalaniról még Tallián Lázár cim. püspök és Palotay Ferencz kanonok jelentek meg. Megyei közéletünk vezérférfiai Véghely alispánnal élén majdnem kivétel nélkül ott voltak. Megyebeli orsz. képviselőink közül Matkovics, Kopácsy és Fenyvessy jelentek meg. A' szertartás végeztével a megye uri fiatalsága" vitte a koporsót a kriptához, mely elzárta végleg elölünk Rozsos István hült tetemét. — Gróf Esterházy Ferencz e napokban — betegsége után — először jelent meg a főrendi ház ülésén, hol a kormány és főpapság tagjai is siettek hozzá, jobbulása felett szerencsekivánataikat átadni. A gróf urnák különben mint halljuk, hosszabb időt kell Budapesten töltenie, hogy egészségét teljesen vissza nyerje, — Városunk orsz. képviselője, Láng Lajos e napokban Veszprémben járt, hogy Pápa város földműves iskola ügyének érdekében megyénk alispánjánál, s a szakbizottság előkelő tagjainál a kérdést megbeszélje. Városunk részéről is minden elkövettetett, hogy a „megye" a város intenczióiról felvilágosítva legyen. Mondanunk sem kell, hogy örülünk, hogy minapi vezérczikkünk megszülte a kellő hatást, s városunk intéző körei most már azon a leghelyesebb útra léptek, mely egyedül lehet a legsikeresebb. Úgy legyen. — A közig. bis. mult hétfői ülését délelőtt, tartották meg, mert a tagok nagy része jelen kivánt lenni Rozsos I. délutáni temetésén. A boldogultról sok érdekes episód maradt fenn. Főmozzanata életének, hogy neki volt köszönhető a nemesi felkelési alap megmentése. — A földműves iskola ügyében Veszprémben mult hétfőn tanácskozás volt a .kiküldött bizottság részéről. A bizottság Pápa város jelentkezését tudomásul vette, s annak tárgyalását akkorra határozta el, mikorra a város ajánlatának megvizsgálására kiküldött két biz. tag Reé Jenő és Ihász Lajos biz. tag. urak beadják jelentésüket. Pápa város egyúttal felhivatott, hogy ajánlatának az egyes haszonbérlökkel való kiegyezését, valamint a terv és költségvetést érdeklöleg hozandó határozatát, (30 napi határidő megtartásával) a megyei szakbizottságnak idejében beterjeszsze. Polgármesterünk, f. hó g-ikre tűzte ki a városi közgyűlést, mely a harmincz nap utáni érdemleges közgyűlés iránt fog határozni. — Megfontolásra méltó. Reichmúth Miksa belgrádi vállalkozó értesítette a városi tanácsot, hogy olajból nyert világító gáz féle új találmányával kísérletet szeretne tenni városunkban s azon esetre ha ezen uj világítási rendszer a város igényeinek megfelelne és az czélszerünek is bizonyulna, hajlandó volna a gáztelepet sajátköltségén felépíttetni, melyet a város neki azután 10—15. évi részletekben törleszthetne. A vállalkozó levelében kimutatni iparkodik, hogy az olajgázból nyert világosság, a villamos világítással szemben is elönynyel bir, nemcsak - azért, mert lángjának világító ereje nagyobb, hanem azért is, mert a világítási rendszer, a villamos és széngáz világítással szemben, lényeges gazdasági és egészségügyi előnyöket bir felmutatni. Egy láng, a vállalkozó állítása szerint 10 gyertyaerejű, mely óránként 30 liter gázt fogyaszt el, mely mennyiséget 0.6 krnyi kiadással állítja elő. Ha e számítás helyes, akkor ez a világítási rendszer fele anynyiba kerül mint a mostani petróleum — silány világitásunk. Tehát mindenesetre komoly megfontolás tárgyává teendő az ajánlat. — A dunántúli ev. ref. egyházkerületnek Székesfehérvárott f. hó 6-án tartott ad hoc közgyűlésén a pápai főiskolába tanárokká megválasztattak, a theologia bölcsészeti tanszékére : Horváth József fögymnasiumi vallástanár, ennek helyére Antal Géza segédlelkész és külföldi egyetemi hallgató, és a fögymnasium, nyelvészeti tanszékére ideiglenes minőségben Borsos István tanárjelölt. Megválasztattak végül a tanári kar kijelölése alapján a főiskola igazgatójává : Németh István, a fögymnasium igazgatójává: Szilágyi József és a tanítóképezde igazgatójává: Jády József. — A városi kösponíí válassiBáuj f. hó 7-én tartott ülésén a választói névjegyzék kiigazítására az összeíró küldöttséget következőleg alakitotta meg: Saáry Lajos elnök, Fischer Adolf és Lukonich Pál rendes-, Horváth Lajos és Kovács István póttagok. — A pápai vendéglősök, kávésok, mészárosok, hentesek és pincérek betegsegélyzö [ egylete saját pénztára, javára, június 29-én, —.