Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-05-29

^legj eletxils. MS n den vasá rn a p. Közérdekű sürgős közlésekre koroakint rendkívüli számok is adatnak ki. Bei'mentetien levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak sz-dnl közlemények a lap SZERE hivatalába (Ó - // o •! I ég i u m é p ii l e í) küldendők. Elő fizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 fi'i 50 krajczár Egy számára 13 kr. IllHDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilitérben 2$ krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetéseit a lap KIADÓ hivatalába (r ef. főiskola ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának é s í ö b b pápai, s pápavidéki sgyesületn ek^h s v a i a I o s közlőn y e. Pápa, 1887. május 28. A szellem, a felvilágosodás ünnepét "üljük. A tüzes nyelvek, az igazság esz­méinek dic-íiősógos hirdetőinek emlékeit. Ki ne tagadná, hogy ma is van rá szük­ségünk, s ha valaha épen most, a mikor a politikai élet zsibvásárján széltében-hosz­szában hivatottak hívatlanok megjelen­nek a nép közt, hirdetni az — igét. Oh bárcsak a felvilágosodás, s igaz­ság igéi volnának ezek! De fájdalom, méltó felháborodás tölti el lelkünket, mi­kor értesülünk, hogy mily gálád szerepre vállalkoznak némely fráterek,, kik még azt merik magukról mondani, hogy ők a nép emberei! Pedig nem mások, mint lelketlen és aljas néplázitók. Hazafiatlan népbolonditók, kik a különböző vallásnak közti békés egyetértést meglazítani sze­retnék, hogy aztán a zavarosba kénjáik­kedvük szerint halászhassanak! Szerencse, hogy népünk józan, s lel­kiismeretes. Szerencse, hogy papjaink, jegyzőink, tanítóink felvilágosodott, igaz hazafiak! Hy szép, és hazafias körben csak szánalmat, s nem társakat fognak ta­lálni az izgatók. Nem a politikai harcz­tól óvjuk mi magyar népünket. Koránt­sem! A föld is mikor termel, izgatott­ságban van. A politikai harcz nemes ideálok lelkes küzdelme, mely a népet felemeli, s öntudatra ébreszti. A politikai harcz tisztességes kézben, s tisztességes fegyverekkel csak jót szülhet. De az a harcz, melynek alapja piszkos rágalom: az a harcz, mit az útonállók a védtelen utassal szemben merészelnek: — az utá­latos és undorító! Nézzétek meg csak, kik ez aposto­lok ? Nézzétek meg, kik barátkoznak ve­lük, s megfogjátok ismerni tolláról a madarat. Nincs fájóbb hazafira, mint látni, hogyan merik venni némelyek még a bátorságot is, oda állani a magyar nép elé, s bizalmát kívánni! Bizalmat azok részére, kiknek sem múltjuk, sem jele­nük, sem eszük nincs ahhoz, hogy a leg­szebb babért, a nép bizalmát kiérdemeljék! tí most Pünkösd ünnepén, a szel­lem, az igazság és felvilágosodás szép ünnepén hazafiúi érzésünk egész teljével óhajtjuk, maradna meg népünk kipró­bált józansága, s igazságszeretete szive­ikben. S a lázitókat szánják meg a tü­zes nyelvek, hogy ajkaikkal ezentúl, sem az egyes vallások ellen, sem az igazság­ellen ne tudjanak beszélni. A régieknél kitépték a hazaárulók nyelvét. Megérdem­lenék a népbolonditók ugyanezt a sorsot. De mi bízva az igazság örök esz­méiben, bízva Pünkösd ünnep jelentő­ségének felfogásába, nyugodtan bizunk a magyar népben! Felhívás Veszprém-vármegye gazdaközönségéhez. Azon körülmény, mely szerint hazánkban, igy megyénkben is a jövedelmi s kereset forrá­sok között a mezőgazdaság irány és terjedtség tekintetében minden egyéb más foglalkozást fe­lülmúl s valamennyinek alapját a közvagyonos­ság és adóképességnek legbővebb és legfontosabb forrását képezi; elutasithatlanul követeli: hogy fejlesztésére, különösen a gazdasági egyesületek ál­tal a többi érdekek felett kiváló gond fordittassék. Ma, midőn a kedvezőtlen pénzviszouyok és aggasztó közgazdasági helyzet miatt nem csak az egyesek, de minden egyesület tevékenysége szerfelett megnehezítve van s midőn az egyes gazda a több éven át ismétlődő alacsony gabna árak s kedvezőtlen termési viszonyok következ­tében s a különféle adónemek gyakori szaporo­dása s felemelése folytán alig bírja házi és meg­élhetési szükségleteit fedezni, igen kívánatos, de szükséges is, hogy ily kedvezőtlen viszonyok között a gazdasági egyesületek működése oly irányban is feltüntettessék, hogy abból a gazda­közönségre közvetve vagy közvetlenül, de min­denkor tanulságos haszon háromoljon. Örömmel észlelheti a »Veszpremmegyei gazdasági egyesület«, hogy Veszprémmegye te­rületén az utóbbi évek kedvezőtlen közgazdasági TARCZA. LAURÁHOZ! /. Ellesem, ha olykor-olykor Megöleled kedvesedet; S képzelem mi boldog lehet, Midőn ajkad ajkához forr. Tudod-e mit érzek akkor, Mi gyotri szivem' s keblemet? S e sziv, mely annyit szenvedett, Mért fog meghasadni egykor? Te nem tudod! Hogy is tudnád? Hiszen hangot soha sem ád Magáról néma szerelem; Csak titkon eped, titkon ég, S reménytelen sóhajt feléd, — Ha áttör fájó keblemen! //. Szép voltál, miként a rózsa bimbója, Midőn utolszor láttalak én téged; Ma sokkal szebb vagy! olyan a szépséged, Mint a napsugár csókjától nyilt rózsa. Szép vagy és boldogi Boldog minden óra, Mit átélsz! reád áldást hint az élet, S a bánat távol, más uton jár véled: Még azt sem tudod, átkát kire szórja? Jó az igy! hiszen istenek rendelek. Ámde ha sorsod mégis megcserélnék, S lelkedet talán gyász, bú emésztenék; Hogyha gúnyt űzne belőled a világ, S elhagyna mind, ki bálványoz és imád: Keress fel akkor, — szivem hün vár reád! 3 po-fy, Egy kis csevegés*). — Irta GIZELLA. — Bud apest. Ha az ember útjáról visszatér otthonába — és a mindennapi életbe újra herendezkedett — ekkor jő csak a visszaemlékezés az elmultakra, — sötét árny arra a mi kellemetlen volt — derült mosoly mind arra mi kedvesen hatott! Nekem az előbbi kedA 7 ezett Budapesten töltött néhány nap alatt, azért is csevegem el szívesen, még arra az eshetőségre is, ha kedves „szerkesztő rokonom" avagy a többi „résztvevők" kissé összevonják is erre szemöldeiket. De mert tudom, hogy ép ők a Pápai Lapok tiszt, olvasói előtt kedves egyének — igy nem hallgat­hatok — élek ezúttal a nőkre ruházott joggal — hogy neki fecsegni szabad, még az ecclesiáról is! Egy szent és magasztos czél, országunk szi­vébe a fővárosba — minden megyéből összehivá azon buzgó katholikusokat, kik sziwel lélekkel egy közeledő nem mindennapi „jubileum" megünneplésé­nek tervezéséhez szólittattak fel! A pápa 0 szent­sége 50 éven át hirdeti felszentelve vallásunkat — egy fél század — ez maga ember élet — ki ne hajolna meg a kor —az Isten e kedvezménye előtt — hogy ép az anyaszentegyház feje érhette azt el, ünnepelhette meg az egész katholika vallás! Ezen szép alkalom véletlenül összehozá a Pá­pai Lapok — három munkatársát. A házi ur, közös ismerősünk, ki bár mennyire legyen is a külvi­lágban igénybe véve — otthon a kedves vendég­szerető szives házigazda, kinek talán ott borong homlokán ezer gond, hisz hány felé vesznek egy honatyát igénybe, különösen olyant, ki nemcsak igér, de tesz is, — vendégeivel szemben a figyelmes *) Mull számunkra későn érkezett. S z e r k. v monóltlet van csatolva viszonyai között is a mezőgazdaság, küldbi^eh azonban az állattenyésztés terén nevezetesshälä­dás mutatkozik. Épen ezért megyénkben, a me­zőgazdaság terén tapasztalható ezen örvendeg.^­fejlődés még helyesebb és tüzetesebb felismerne? tése"végett gazdasági egyesületünk folyó hó í^áííM napján tartott közgyűlésében elhatározta/hogy ezen év október havában az uj megyei székház ünnepélyes megtartásával egyidejűleg Veszprém­ben egy »mezőgazdasági termény és tenyészállat kiállításU i\ ndez. A kiállítás rendezésével egyesületünk nem annyira látványosságot óhajt szerezni, mint inkább észlelt mezőgazdasági fejlődésünkről a gazdakö­zönséget általában meggyőzni, s a kiállítás eredmé­nyes tanulságaiból a még helyesebb irányt feltün­tetni, s az ez iráüybani tevékenységet általánosab­ban s még nagyobb mértékben fokozni kívánja. A kiállítás rendezését ezért egyesületünk oly módon kívánta létesíteni, hogy abban megyénk összes mezőgazdasági termékei lehetőleg felmu­tatva legyenek nemcsak; de tekintettel a ked­vezőtlen anyagi viszonyokra is, a gazdaközönsé­<ret s a kiállításban résztvevőket semmi, vagy csakis igen csekély költség terhelhesse. A kiállítás összes költségeit egyesületünk viseli. A várandó s reménylett sikert pedig csakis a gazdaközönség biztosithatja magának azzal, ha a rendezendő kiállításban mentül nagyobb számban részt veend, minek örvendetes elérhetésére tisz­telettel fel Kérjük Veszprém vármegye gazdakö­zönségét kivétel nélkül: hogy rendezendő kiállí­tásunkban úgy különféle mezőgazdasági termé­nyeik, mint tenyészállataikkal nem csak a kiál­lítás sikere, de saját érdekükben is mentül töme­gesebben részt venni szíveskedjenek. A kiállítás részletes szabályzatát ez alka­lommal közzé tesszük. Abból az egész kiállítás módozataira vonatkozólag mindenki kellő tájé­kozást szerezhet. A kiállításra vonatkozólag Veszprémben^ egyesületünk titkári hivatala mindenkor egész készséggel s azonnal nyújt felvilágosítást vagy utbaigazitást, valamint a szükséglendö bejelentési ivek is ugyan ott megszerezhetők s a jelentke­zőknek azonnal megküldetni fognak. Hazafiúi üdvözlettel Veszprémben, 1887. évi május hóban. A »veszpremmegyei gazdasági egyesületa nevében Gróf Esterházy Móricz, elnök. Kemenes Ferencz, TLeé Jenő, Nagy Iván, alelnök. alelnök. titkár. gazda, a szellemes mulattató. De nem csoda — hisz az „egri nők" még a történelemben is híresek vol­tak, — a jelenből én a kit ismerek, szeretek ez maga az anya, ki csakis ilyen szellemben nevelhetett — mert maga is páratlan magyar szívességgel látja el vendégeit, kívülem többen is beszélhetnek erről — a magyar házi asszonyok mintaképe, fiának — mi­után a másik már önnálló családot alapított, — (de szintén jelen volt) hü gondozója. Ismerik a pápai templom látogatói az érczes bariton hangot, mely ünnepek alkalmával elhangzik az apát plébánosuk ajakáról és oly annyira szívhez szóll — ismeri őt a társadalom mint tudományos, kellemes társalgót, ismerik a Pápai Lapok olvasói kitűnő czikkeit — e lapokban megjelent érdekes ismertetéseit az egyptomiak szokásairól, a múmiák bebalzsamoztatásáról, ^íieroglif — hieratikus és dé­motikus hasaik magyarázatáról. Néger Ágoston apát-plebános ur ő nagys. a család régi jó ismerőse, barátja is ott volt. Úgyszintén a „Hebe Tante" a jó „Muhme" (kinek férje kitűnő egyetemi jogtanár volt egykoron) kedves; szelid Paula leányával. Nem min­dig nagy társáságban van igazi kedély — mi, kik együtt voltunk igazán ezt bizonyíthattuk, nem kel­lett ép „Talizmán" nekünk annak feltalálásához: A nyalánk gurmann válogathatott, a szomjas „frappi­rozott" itallal olthatta szomját — és az ékes sza­vak sem hiányzottak. De midőn a házi ur zongorá­jához ült -T- és felhangzott az „Avé Mária" mit Apátur Ö nagys. oly remekül énekelt — és tovább Teli — Zsidónő — Dinohrából a legszebb és nehe­zebb részletek még számtalan folytatásban J — a zene és ének oly szép összhangja feledtető velünk azon keservet •— hogy „Lassallót" nem hallgathattuk meg — bár napokkal előre gondoskodtunk volt je­gyekről, de ezek, daczára a rendkívüli áraknak, előjegyzési túltengésbe jutottak. Az alkony és a különböző kötelezettségek végre szétoszlatták e kis A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület 11 al­tul 1887. évi október hó 2. 3. 4. 5—ik nap­jain rendezendő mezőgazdasági, termény és tenyészál­lat kiállítás szabályzata. 1. A kiállítás Veszprémvármegye székvárosában Veszprémben, az uj megyei székház ünnepélyes meg­nyitásával egyidőben rendeztetik. 2. A kiállítási helyiségekül Mjeleitettek a vár­ban levő régi megyeház emeleti összes helyiségei. Az állatkiállitás helyiségeinek kijelelése iránt tekintet­tel a beérkezendő bejelentések számára, később fog intézkedés tétetni. 3. A kiállítás tartama: A terménykiállitás tart 4 napig, vagyis október hó 2-ik napjától bezárólag október hó 5-ik napjáig, az állatkiállitás tart 2 na­pig, vagyis október hó 2-ik napjától bezárólag októ­ber hó 3-ik napjáig. A kiállitás tárgyai: I. Csoport. Mezőgazdasági termények. 1. Gabonanemüek, szalmában és szemben. 2. Gumós növények. 3. Takarmány magvak. 4. Ipar­növények: kender, len, mák stb. valamint az ezek­ből készült házi iparczikkek, minők házivászon, fo­nal, kötél, olaj, olajpogácsa stb. — Kiállítandó meny­nyiség: egészen tiszta, de nem válogatott szemes ga­bona félékből legkevesebb 4 liter, szalmás gabonafé­lékből 40 cmter kerületű kötegek, burgonya félék­ből 3 klgr., takarmányfélék magvaiból 2 liter, az iparnövények magvaiból és azok termékeiből oly menynyiség, hogy azokból az általános minőség köny­nyen elbírálható lehessen. — Dijak: arany, ezüst és bronz oklevelek. II. Csoport. Kertészeti termények. 1. A konyha és zöldség-kertészet összes ter­mékei. 2. A disz- és •virág-kertészet minden nemei. 3. Szőlők fürtökben a szokásos helyi elnevezés sze­rint. 4. Gyümölcsök friss és aszalt minőségben el­nevezéssel. 5. A kert mivelésére használt czélszerü kézi eszközök, továbbá gjniinöles aszaló készülékek és gyümölcs szállító kosarak. — Kiállítandó meny­nyiség: mindegyili nem és fajból oly mennyiség, hogy abból az általános minőség könnyen megítél­hető lehessen. — Dijak: arany, ezüst és bronz ok­levelek. III. Csoport. Borok. 1. Borok különféle minőségben és fajban. 2. A sző lőmegmivelésóre használt különféle czélszerü esz­közök. 3. A pincze felszerelése s eszközei. — KiáUitandó mennyiség: borokból 70 cliteres x 5a l acz kokban tet­szés szerinti mennyiség; eszközök ós szerekből lega-* Érdekkel néztem meg az „Erdélyi Mállitást" egy kicsi rész az elmúlt orsz. kiállításból felújítva. Itt a katona zene — itt a nagy csarnok — de hol vannak a fantastikus épületek? hol az agawé, vil­lany fény, és zsongó tömeg? De szívesen fogadta a főváros kedves látogatóját Erdélyből, kik oly csm­nal mutatták be, berendezéseiket, bútoraikat, házi czikkeiket, szöveteik, posztóik, bizony-bizony niind megérdemlik a pártolást. — Ott a kalotaszegi var­rottas — most már mmdinkább nagyobb tért hódit magának, oly kedveltté lesz e piros, kék és fehérrel hímzett munka — bámuljuk az ügj^es szorgalmas kezet a nép között mely ily szép hímzést tud ké­szíteni — ismeri már a külföld is Gyarmathy Zsi­gánó páratlan buzgalma folytán, ós csakugyan hír­névre tesz szert a kalotaszegi varrottas! Tavaszi pompájában mutatja be magát orszá" gunlc ritka szép irigyelt helye a Margit sziget — a gőzhajók túl és tál tömve látogatókkal — kiket számtalan fülemüle dal, rigó fütty fogad az üde zöld lombokból — mig a nyiló bokrok bódító illa­tot lehelnek — a katona zene Potpourija — feljebb a czigány Bánk bánja mind mind szinte ábrándozóvá tesz e májusi szép napon, ott a Duna csendes hullá­mai mellett, a repkónyes romok között — a zajló várostól nem messze, melyben forrongnak a kedélyek, pártviszályok, kortesdalok — mig a lóversenyről hazatérő diszes fogatokról betérnek „Hargli" kioszk­jába hüsitore — hol a közönség már aHg tud kis helyhez jutni és hol még éjfél után is vannak cse­vegő hölgyek — komoly honatyák — bodor" füstben gyönyörködő szerelmesek és boldogtalan álmodozók, kikre az ős Gellért, iaely a helyett hogy öregségé­ben kopárulna, most inkább ifjulva, megvetően néz le az emberiségre, ki „lót fut boldogság után, az ember, a dőre, egyik hátra, másik előre, mintha ott volna nyomán!,, társaságot, visszaemlékezni. melynek minden tagja kedvesen fog 22

Next

/
Thumbnails
Contents