Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-05-15

Mi ii d e n v a s á r n a p. ívúzérdekii sürgős közlésekre kw.-onkint rendkívüli számok is adatua'c ki. Bér mentetien levi lek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratuk •nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a l a p SZERIC k i c a fal á h a (Ó - // allég i a ni é p il lei) küldendők. Előfizetési djijaic. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár Egy számára 15 kr, HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíjmindigkülönszámittaiik Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ hivataldba («ef. főiskola ny omdája) küldendők. - • • — ——— •« -^F" m^mmm mmnmmn wma ——, , Pápa város hatóságának és több papai, s papavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Felhívás Veszpréniváirm egye JalvoSSÍIg.á]ioz.' Hazánk három városában Toroczkón, Nagy-Ivárolyban és Eperjesen a folyó hó első napjaiban tüz ütött ki, mely oly nagy mérveket öltött, hogy rövid idő alatt ezen városokat lángtenger borította Mindegyik városban több templom s több százra menő ház égatt le, közöttük a legnagj'obb és legszebb köz és magán épületek, a bennök elhelyezett értékes berendezésekkel és ingóságokkal együtt, úgy hogy, a néhány nap előtt még virágzó városok rommá és megrendítő nyomorúság színhelyévé lettek. A károsodás mérvét eddig még megállapítani nem lehetséges, de annyi malmost is bizonyos, hogy tetemes összegre megy a lakosság által szenvedett kár. Eacen nagy csapást a nevezett városok lakossága elviselni nem képes, ha ha csak nem nyujtatik nekik könyörületes segédkezés. Veszprém vármegye lakossága soha sem zárta el szivét, midőn jótékonyság gyakorlásáról volt szó és mindenkor elöljárt midőn rendkivüli szenvedéseket s csapásokat kellett en3^kiteni.. Ezen ősi erényben bizva, bizalommal fordulok a vármegye lakosságához azon kéréssel, hogy szenvedő honfitársaink segélyezéséhez hozzájárulni szíveskedjenek. Azon meggyőződésben, hogy ezen felhívásom most is, mint hasonló esetekben máskor, a csapások által sújtottak szenvedései iránt fogékony kebellel megáldott megyei lakosság minden rétegében viszhangra találand, ezen segélyezési ügyet a községi elöljáróknak megnyugvással és remény nyel adom át, szivükre, a jótékonyság ama kiapadhatlan forrására bízván, hogy a czél érdekében, daczára a nyomasztó anyagi viszonyoknak, minden lehetőt elkövetendnek arra nézve, mikép a vármegye területéről köíryöradományok gyűjtessenek. A kenyérben szűkölködők és hajlék talanok részére kétszeres értékkel bir a gyors segélyezés, ez indított arra, hogy be sem várva a Magas Ministeriumnak segély gyűjtést elrendelő intézvényét, szenvedő honfitársaink segélyezését sürgőssen kérelmezzem. Midőn tehát a gyors segélyezést ké rem: és jelzem, hogy a legkisebb adomány is a leghálásabb köszönettel fog fogadtatni : a begyülendő könyöradományokat közvetlen hozzám küldeni kérem, hogy azokat haladéktalanul rendeltetési helyükre juttathassam. A beérkezendő könyöradotnányok hivatalosan i^ugtáztatni fognak. Veszprém, 1S87. évi május hó 10-én. királyi lanácsos, alispán. Kereskedelmi múzeum. 11. Előbbi e czimü czikkben elmondtam annak szervezési mikéntjét és tulajdonképeni czélját, jelenleg a következtetések levonását szándékozom megkisérleni és azt, hogy a belépő tagnak mi a kötelezettsége és ez.ért milyen ellen-értékben részesül? Mindenek előtt megjegyzem, hogy a múzeumnak ezen állandó kiállítása a kiállítókra szerfölött kevés költséggel jár és ezen költségek a nagyobb kiállítások magas díjtételeinek messze megette maradnak. A gazda közönség betakarittatja termését, összegezi annak eladásra kerülő mennyiségét, repeze, buza, rozs, árpa, zab, takarmány cs fümagvak , len , kenderfonál, gyapjú, bor stbből mintát küld be a mennyiség és az ár meghatározású mellett, ezen árak természetesen a bulkunzással emelkednek vagy csökkennek. Az iparos ugyan igy tesz oiyoemü czikkeivel, melyből nagyobb mennyibéget kivan vagy képes vásárra vetni. A vevőnek csak a múzeum illető osztályát kell megtekinteni és azonnal tájékozva lesz, mely vidéken és kinél és minő mennyiségben találja meg azon gazdasági és iparterményeket, a milyeneket íceres ÍS amilyeneket beszerezni kivan. Ekkor már beáll a termelő közönségre azon eddigelé nagyon ritjkán előfordult körülmény, hogy első kézbe adta el és a közben eső alkuszok és kereskedők nyereményeit a termelő rakhatja zsebre. Gabnáink, föíeg az árpa árát többnyire a szomszédéhoz mérik, pedig nagyon sokszor megesik, hogy a minőség különbözeténél fogva fél v. egész forinttal értékén alul adják el. Igy járunk legtöbbször gyapjúnkkal, a kereskedő legkevesebbet figyel a vételnél a minőségre, de legtöbbnyire arra, hogy mult évben minő árban értékesíttetett, pedig éppen ezen czikk, mely úgyszólván gazdaságonként különböző, és épen azért kell, hogy az állandó kiállítás igazolja a hozzá fűzött reményeket, a vevő pedig összeválogathassa magának azon minőségeket, melyek keresletének leginkább megfelelnek. Az egyéni tagdíj 10 frt. A tagság kötelezettsége Decz. 31-ével végződő egy év. A tagok előnyei a következők: a) Szabad bemenet a múzeum összes tárlataiba. b) jogában áll árjegyzékeket, hirdetéseket stb. terjesztés végett letéteményezni. c) A múzeum kereskedelmi irodáját igénybe veheti. d) mint kiállító jogosítva van I • méter díjtalan használatára. c) igénye van a katalógusok és egyéb kiadandó folyó közlemények egy-egy ingyen példán}'ára. Mindez, mit e két közleményben elősoroltam, csak akkor emelkedhetik a siker magaslatára, ha azok, kik a gazdászat, ipar és kereskedelem keretébe tartoznak, a kellő érdekeltséget az által is igazolják, hogy tagokul belépnek. Kellő pártolás mellett a befektetés olcsó, a siker teljes lehet. Q

&T ftflegyeij gazd. közgyűlés. A veszprém-megyei gazd. egyesület május 1-én tartotta rendes közgyűlését. E,eé Jenő másodalelnök üdvözli a szépszámban megjelent egyesületi tagokat, meleg szavakban megköszönvén, a mult közgyűlésen 2-od alelnökké történt megválasztatását, a közgyűlést megnyitja. Elnök bejelenti a közgyűlésnek, hogy Kemenes Ferenc, Bóbn Gyula és Magyar János urak 100 írttal az egyesület alapító tagjai közé beléptek (éljenzés). Jelenti továbbá, hogy Kühne Ede mosonyi gépgyáros a küszöbön levő földmives iskolának 1 TÁBCil Szegény anyám ha tudta volna. Lemondtam már a küzdelemről, Vitorláimat bevonom. Miért folytatná harczát tovább az, ítit sors haragnak átka nyom ?! A csüggedés — bilincsbe verte Magasba vágyó lelkemet . . »Szegeny anyám ha tudta volna Dehogy szült volna engemet!« Ki, egykoron babérra vágytam: Most, alig van meg a — kenyér. A csába álmok rózsa berkén Szúró tövis, kopár fenyér . . Hajóm — scillák charibdisek közt; — Egy béke part nem integet . . •Szegény anyám ha tudta volna, Dehogy szült volna engemet!« Óh! mennyi ábránd szerte foszlott Mint őszszel hervatag virág . . Ez egykor — reménytelt kebelben Most — a csalódás férge rág; Kínját e sebnek elviselni, Érzem — tovább már nem lehet . . •Szegény anyám ha tudta volna, Dehogy szült volna engemet !< Mily lángolón, mily honn szerettem: Tanúm lehet reá a — mult. Szabad madárként szállá lelkem 1 És szárnyszegetten porba hult . . . Könyem. kicsordul — betekintve — — Az egykor átrepült eget . . •Szegény anyám ha tudta volna: Pehogy szült volna engemet!« »E világ, nem az én világom !c Úgy vágyom már belőle el . . . Vágyom a perczet, melyben ajkam Majdan végső sóhajt lehel . . A sirt; — a mely ölére zárva, Reményt, — csalódást eltemet — - — — sSzegény anyám ha tudta volna: Dehogy szült volna engemet!« drb felszerelt ekét, 1 drb vasboronát és 1 drb konkoly ozó rostát ajándékozott. Következvén az 1887-ik évi költségvetési előirányzat tárgyalása az észrevétel nélkül elfogadtatik és ezzel kapcsolatosan elhatároztatik, hogy folyó év őszén a megyei székház megnyitásával egyidejűleg íeuyész állat kiállítást és vásárt, továbbá mesei és termény kiállítást rendez, melynek rendező és biráló bizottsága választás utján a következőkép alakult meg: a rendező bizottság tagjai: elnök a gazd. egyes, elnöksége; tagok: Androvics Imre, Ányos László, Dr. Bezerédj Viktor, Bezerédj Iván, Fischer Károly, Freystädter Vilmos, Hegedűs József, Henel Károly, Hets Pál, Ihász Lajos, Koller János, Kováts Imre, Kurzveil Géza, Lakat János, Nagy Károly, Noszlopy Gyula, Magyar János, Purgly László, Purgly Pál, Szabó Imre, Szalatkay István, Szauter Ignácz, Schön József, Vertheim Hermán; biráló bizottság: elnök : Gróf Festetics Pál és Hunkár Sándor; tagok: Balassa Lajos, Békessy József, Bibó Dénes, Bohn Gyula, Edlinger Titus, Gulden György, Hermann János, Lakat Mihály, Martonfalvay Pál, Pöschl Károly, Purgly Sándor, Sarlay Gyula, Spitzer Ignácz, Tóth Ede, és a bírálat alkalmával felkérendő szakértők. Elnök előterjeszti, hogy a költségvetési előirányzatban a pénztárnok évi fizetése czimén az őt jogosan megillető 200 frt helyett csak 100 lön felvéve, azért mert a mult közgyűlésben a folyó évre 100 frtot önként visszaajánlott azon esetre, ha a földmivelési ministeriumtól a kilátásba helyezett segély netán elmaradna, a pénztárnok Hets Ferenc ezúttal újólag kijelenti, hogy ezen 100 írtról végképen lemond és ha a ministeri segély kiutalványoztatnék is, azt a rendezendő kiállítás czéljaira ajánlja fel. Jóváhagyattak a számvizsgáló bizottság jelentése alapján az 1886. évi pénztári számadások és a felmentvény az egyesület pénztárnokának megadatik. Több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után Szauter Ignácz mint a devecser-vidéki gazda kör titkára beterjeszti a devecser-vidéki gazdakör azon indítványát, hogy tekintettel arra, miképen az I. ált. biztosító társaság a szervezett jégbiztositási szövetség szabványait a mult közgyűlés kívánalmaihoz képest módosítani megígérte, — tekintettel arra, hogy ezen szövetség pártolását nem csak a bpesti orsz. gazd. egylet hanem kevés kivétellel az országban működő gazd. egyletek is elfogadták; tekintettel arra, hogy az orsz. létező biztosító társaságok sem nyújtanak több előnyt mint a jégszövetség; mondja ki a közgyűlés: hogy a már működésben levő jégszövetség eszméjét a veszprémmegyei gazdasági egyesület tagjainak pártolásra ajánlja. Ezen indítvány közhelyesléssel találkozván, egyhangúlag elfogadtatott. (Soótai A városok "befolyása a civilisatióra. PULSZKY FERENCZ saab"d előadása u>án. Hölgyeim! Uraim! A jelen nemzedék máskép fogja fel a történelmet, mint az előbbi; kevésbbé gondol a fejedelmek politikájával és a csaták hosszú sorával, szemeit inkább fordítja a nép életére. Akarjuk tudni, inikép éltek akkor, miként öltöztek, miként vigadtak? Szóval más szellem uralkodik a történelemben, mint az előtt, a demokrata szellem, mely ma a korszellem, áthatott a tudomány országába is. Igy keletkezett egy új tudomány, a cultur történelem, mely ellen a szaktudósok itt-ott felszólalnak, de a közönség mégis inkább érdeklődik eziránt, mint a politika iránt. A cultur történelem már tovább is ment, kutatja a legrégibb időket és keresi az emberi nem fejlődésének történelmét. — Erre nézve igen nevezetesek voltak a mult és mostani század felfedezései, mikor oly népekkel jöttek érintkezésbe, melyek még a polgáriasodás legalsóbb fokán voltak. Igy pl. Ausztráliában találtak oly törzset, mely nem tudta, miként kellessék tüzet gerjeszteni. A tüzet tartották egy hosszú nád-pálezában, melynek belseje tapló forma és ezt mindig a nőkre bízták, a kiknek vigyázniok kellett, hogy ki ne aludjék, mert vándorló vadászok voltak, ha pedig a tüz kialudt, a nőknek kellett szaladni a legközelebbi törzshöz, hagy onnét tüzet kölcsönözzenek. — Ez felvilágosít bennünket a görög Mytkologia egyik mondája iránt, hogy Prometheus ellopja a tüzet a naptól s lehozza egy nádpálezában. — Megmarad sokszor a régi és legrégibb idők tapasztalásának traditiója. — Igy megmaradt a rómaiaktól is a kiknél a Vesta szüzeknek kellett őrizni a tüzet, hogy az ki ne aludjék.— Mert az emberi nem conservativ és fentart a hagyományban sok oly tényt, melynek nem is ismeri többé eredetét, és azt sem tudja, hogy honnét jött. — A hires Cook, felfedezője a Csendes tenger Ausztrália körül fekvő szigeteinek, mikor O-Taiti szigetére jött, ott már meglehetősen magas civilisatiót talált, ott voltak már kőépületek, ott volt rendes kormány forma, csak abban különbözött ez a maitól, higy nem férfi, hanem nő volt az uralkodó, a mi nagyon természetes, egy oly szigeten, a hol nem féltek attól, hogy háború legyen. Még sütni is tudtak, de agyag edényt még nem ismertek, igy nem tudták, mi a főzés, ugy hogy mikor az angolok a hajóla-ól lejöttek és főzni kezdtek, csudálkoztak, hogy a viz ól, mozog, s nem tudták ezt megfogni semmikép. — A vas szegek hasznát átlátták, be is ültették a földbe, azt hitték, hogy azok ugy fognak nőni és szaporodni, mint akármi más plánta. — Igy lassanként látjuk, hogy a civilisatio miként nő, miként fejlődik. — A műveltségnek már is nagy foka, ha a tüzet találják fel, nagyobb mikor a főzést találták fel. — Plinius megörökítette annak nevét, ki a korongot fedezte fel, mert az előtt csak kézzel készítették az agyag edényeket. De ez alkalommal azon őskori civilisatióról jnem szólok, majd ha eljönnek a nemzeti múzeumba szívesen megmutatom azon agyagedényeketj melyek csak kézzel voltak készítve, de már is elvannak látva díszítésekkel, mert az emberi nemben kezdettől fogva nyilatkozik a művészi szikra. Civilisatióról azonban, ilyen állapotában az emberiségnek alig beszélhetünk a mai értelemben, ez csak később kezdődhetik és ha azt kérdezzük, hol kezdődött? akkor a nyelvész azt mondja, hogycivis, annyit jelent, mint uolgáx, civitas allam

t sőt a magyar ugy fejezi ki a civilisatiót, hogy az a polgárosodás. A civilisatio kezdődik a városokkal. Urbsnak hívják deákul a várost; ebből keletkezik az urbanitás, melyet mi ugy hívunk, hogy udvariasság; mert azt királyunk udvarában tanultuk, nem a városokban, melyek alig léteztek. A ki a történelemmel foglalkozik, jól tudja, hogy a régi görög és római államok nem voltak egyebek, mint városok. Theseus összehoz tizenkét attikai falut és megalapítja Athen városát. — Ha nézzük a mostani Görögországot, s megemlékezünk arról, hány állam város volt ottan, akkor azt fogjuk találni, hogy azok nem városok, hanem többnyire falvak. Ép igy vagyunk Rómával is. — A római polgár jóformán több volt mint most a nemes, mert Róma oly nagygyá fejlődött, hogy az ismert világ ura lett. — A városokban fejlődött ki a tudomány és művészet, mert az emberi nem eszméi csak a tapasztalásból fejlődtek ki, s a mit az egyik nem tapasztalt, azt tapasztalta a szomszédja.— Hanem mig az emberek csupán pásztorok és foldmivelők, addig eszmekörük nagyon szük, nagyon korlátolt, ugyanazon munkálatok, ugyanazon foglalkozások mellett nem tapasztalhatja a sok változatost; egészen más helyzetben van a városi, mert ez az iparon és kereskedelmen alapul, mely már a legrégibb időkben dívik. — Itt Tolna vármegyében Wositzky plébános Lengyel helység határán talált egy kőkoritemetőre, ott talált csontvázakat, s mellettök semmi egyebet, mint kőeszközöket, akkor nem ismerték még a bronz vagy bármi fémet, s ezen embereknél a nők csontvázán találtak oly kagylókból készült nyaklánczokat, mely máshol nem fordul elő, mint a Közép és Vörös tengerben. — Tehát már azon időben, mikor még nem volt más eszköz, mint a csiszolt kő, vagy csont, már is hozzájutottak oly ékszerhez, minő a távol tengerről került kagyló. De előfordult a borostyánkő is, mely található ugyan Siciliában s Romániában is, de főhelye uem más, mint & Balti tenger partja, onnét ^^^^ y