Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-03-06
Mi ü d e n v a s á v u a p. Kö/.érdelc'i .í-.ngös közlésekre K-oronkiat riuidkivüli .-jzámok is .1 'í ' ii .1 KI. ílcrimrtcilcn leveLk. csak ismert I. d'.Vt'.'vr// fogadiuixcik el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak s~(Lit közlrtncnyr.'t a l.'/ /; SZIÜ/t K h i r a I a l ú h a { í; - // o iI é a i ít tu (' p ii lei) ktuae^'Uílf. Előfizetési dijait. i 7-^' ^zvv (5 />'/. — Félévre j fr. 2.: yed évre i frt 50 krajezár. F.gy !>:.tím ára íj kr. Hl HD ET fiS EK 1 hasábos petitsor térfogata után S kr, nyiItt érben 25 krajezár, A díj előre fizetendő. Bélyegdíj vi in d ig külön szó vntta tik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l a p KI AI) Ó h i r a i a lá b a (ref. fő is k 0 l a n // o m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának é s f ö h b p*pai 5 spá r> H' r r* f" * H t I li tr Si < r, fs V o f í* * ^ í a ei \t k liivatalos közlönye. FiacBsssssssstKíiaaarE S£3aESSsíKBSaBalSffi3SB3 Sí _yssik iij közgazdasági előadója. Vármegyénknél hónapok óta üresen \ állott fontos állás végre betöltve lett. A \ földművelési minister megyénk gróf főispánjának előterjesztésére s ajánlatára ; Ileé Jenő megye biz. tagot, a gazdasági i egylet újonan megválasztott alelnökét '; nevezte ki közgazdasági előadónak. j Elvolt már nem egyszer a lapokban ! mondva azon ugv a kormán v, mint ío- i leg a megyei gazdasági, ipari, s íorgalmi j érdekek szempontjából a megyei közgazdasági előadónak szép hivatásköre. Xem hivatal ez állás, s nem hivatalnok. ; ki azt elfogadja. Bizalmi állás a kormány ! szempontjából, a melyhez minden felmerült eset alkalmából felir, hogy javasla taival elősegítse a kormányzati érdekek nek a vidékeken leendő képviseltetekét. | Bizalmi állás a megye részéről, melynek j egész közgazdasági élete, annak minden \ pházisa az ő figyelme alá tartozik. Epen j ezért egy lelkiismeretes, szakértő, mim- 1 kás, szorgalmas férfin megbecsülhetlen | tényező lehet a megyei gazdasági élet- j ben, ha jól fogja fel szerepét. Nem örökös indítványokat, agyafúrt eszméket vár tőle a kormány, a megye. De folytonos éberséget, kellő komoly ellenőrzést s mindenre kiterjedő nemes figyelmet. S e tulajdonokat Rcé Jenőben, kit lapunk közönsége is jól ismer szakszerű czikkeiröl, Esterházy Móricz gróf főispán valóban méltán fölismerte. Az ő erélyének köszönhetjük, hogy akormánynál közbelépvén, a régi slendrián véget ért, hogy azon különben tiszteletreméltó férfiút, ki j ez állás jelentőségét fel nem fogva, munka nélkül foglalta el e helyet, egy munkás és arra termett szakértő váltja fel. De igazat adott a főispán gróf felfogásának a legilletékesebb forum is, a megyei gazdák fóruma, a gazdasági egylet, melynek közgyűlése a minap épen Reé Jenőt, ki pedig akkor még nem volt kinevezve közgazdasági előadónak, választotta meg egyhangulag alelnökéül. Üdvözöljük megyénk uj közgazdasági előadóját. Szives örömmel nézzük őt a közigazgatási bizottsá-j; taiíjai közt, kiknek ügybuzgalmához teljesen méltó"' leend. Szives figyelemmel fogjuk adandó jelentéseit közgazdaságunk nemzetéről kisérni. A gazdasági egylet alelnöki tisztét is uj állása folytán nagyobb tekintélyivel, több befolyással fogja vihetni., s kitűnő gazdáink, id. Purgly Sándor, Anvos László, Szabadhegvi Kálmán,Ihász Lajos, Fiáth Pál. a Hunkárok, stb. stb. bizonyára megelégedéssel fognak nézni működése elé. Tgy legyen! = A m. kir. lionvscIsJßji miniszter a kOvetkező felhívást intézte a soproni kereskedelmi és iparkamara elnökségéhez: A népfelkelési felszerelés rendkívüli nagyobb szükségletének beszerzése terjedelmesebb és gyors intézkedéseket igényelvén, arra, •— a mint a képviselőház pénzügyi bizottságában is kijelentettem - - mindenek előtt a hazai gyártmányokból és hazai munkaerővel dolgoztatni szerződött rendes vállalkozóim mellett, a hazai kis- ipart a rövid időhöz képest kifejthető szállítási képessége mérvében, lehetőleg tág körben igénybe venni óhajtom: csak az ily \iton a kellő időben nem biztositható szükségletek más forrásokból való beszerzésére terjeszkedem. E végre fclhivom az elnökséget: hogy a hatáskörének területén szállításokra vállalkozni óhajtó iparosokat felszólítsa, mennyiben és mily mérvben hajlandók a ruházat és felszerelési szükségletek szállítására akként ajánlkozni, hogy az általuk elvállalandó szállításokat folyt') évi jimius hó A'égéig teljesen befejezhessék, illetőleg Budapesten a foruharaktárakba beszállíthassák. A szállítások az egyes ruha vugy ruházati és felszerelési czikkekre rendszeresített nemű anyagokból, a szabályszerű alakban, a minták szerint teljesen egyenlően készítve szálhtandók; melyek erre való tekintettel csak szakértő bizottsági vizsgálat mellett kifogástalanul talált minőségben fogadtatnak el és az alább felsorolt czikkekből állanak: Bornemüekböl: Bakkanesok, gyalogsági derékszijjak és szurony hüvely-táskák, puska, — köpeny, — és uadrágszijjak , kardkötők, kardmarkolat-szijak , lovassági tölte uy táskák, lovassági málhatáskák, lovassági derékszijjak, nyeregtakarók, felső és alsó hevederek, kenygyelszijak, szügyszerszámok, kantár csikó fékszárak, bőrkötőifékek, patkótáskák, málha szíjak kötegekben, tábori főző edény szíjak gyalogsági és lovassági. — Posztónemüekbol: Gyalogsági és lovassági köpenyeg, gyalogsági és lovassági sötétkék posztó zubbonyok, tábori sapkák, világoskék posztó nadrágok. Ezen c-zikknk szállítására az ajánlatok akként elöterjesztendők , hogy azokból a május és június havakban beszolgáltatandó mennyiségek darab (pán szerint és szállítási árral határozottan kifejezendő. Minthogy a szállításban a vidéki kis ipart kívánom főkép részesíteni, egyes iparosoktól megfelelő biztosíték alapján egyes ezikkekre, kisebb mennyiségit ajánlatokat is elfogadok, de azoknak legalább 100 darabra vagy párra kell terjedni, s az ajánlatokhoz képest, a munka kidása a szükségelt mennyiség erőjéig fog az egyesek közr aiánylag kiosztatni. A szállítandó czikkek anyagának és készítésének megismertetése végett, az öszszes honvéd állomások, zászlóalj és huszárezredek parancsnokait titasitottam, hogy a tudakozó iparosoknak a felsorolt czikkekefc a raktárakban megmutassák, nehogy azonban e végből a honvéd közegek szolgálatukban zavartassanak, e végre a napnak bizonyos óráit meghatározzák. A bőniemüek szállitása tekintetéből még közlendőnek tartom, hogy a szerződött vállalkozó Budapesten (Bernfeld Mór Yffl. kerület. József utcza 45. számj kötelezve van, saját kiszabott anyagából a varratást a szerződésben megállapított munka árak mellett az ország iparosaival készíttetni: a mennyiben tehát egyes iparosok anyaghiányában csali a varrásra óhajtanak vállalkozni, ahhoz való jelentkezésre utasitandók, a ki velük a munkát és készítési feltételeket közlendi. Az ajánlatok folyó évi márczius hó 20-ig mulhatlanul közvetlen hozzám intézve elöterjesztendők, hogy a szállítmányok kiadása és felosztása iránt kellő időben intézkedhessen!. Budapesten, 1887. február hó 19. Fejérváry s. k. honvédelmi minister. koznak. Alsó-Eörs 40 kilométer Tapolczától, mert ez a község esik legmesszebb, lehet gondolni, hogy mennyi időt íbe és fuvar mennyibe kerülhet a szegény halásznak a Tapolczára iárkáláskor, ha kevés szeiv.ui.sével halászgatnak egy hónapi halászat sem j lelmezi be azt a költséget, hát ha még hálája, nem válik be a törvényesen előirt kellékeknek, akkor még ujra mehet ismét Tapolczára. Kn abban a véleményben vagyok, hogy anyayi balatonparti község erdekében kívánatos volna, ha a tapolczai járás föszolgabirája évenként a helyszínén tartana szemlét a halászok hálójára, annyival is inkább, mert ö a megyétől uti átalányt Imz. Továbbá kívánatos volna, hogy azokra a halászok, kiknek törvényellenes hálójuk találtatik, a büntetés, ne a főszolgabíró ur szeszélyétől fiigjua, hanem bizonyos minimumban a megye által állapitassék meg. Nagyon megérdemlik azok a szegény halászok, kik sokszor életük koczkáztatásával keresik kenyerüket, hogy méltányos eljárásban részesüljenek. Amint fentebb említem, a Balaton egylet a balaton parti lakosok érdekét is czélul tűzte ki előmozdítani, a Balaton egylet elnöke Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő ur fog találni utat-módot, hogy a fentebb elősorolt bajok orvosolva legyenek. balaton parti birtokos. T A R_CZ A. ÉBREDÉS. Midőn, a kit forrón szerettem Első szerelmem lángival, A sirba szállt letört virágként, Melyet kitép a vad vihar: Azt hittem én, s ez vak hitem volt, Nincs a bú-éjnek reggele; De a kebel jeges, fagyos lesz, Miként a sark-öv tengere. S . . . óh cg! szivem most ujra dobban, Édes melegség hatja át. . . . Mikéntha nap olvasztaná le A bú hideg jegét, fagyát! És mintha benn virág feselnék, Miként tavaszszal hó helyén, — Nem büszke rózsa é virágom, De mint ibolya oly szerény, Igen! virág nyílik szivemben, A szerelem virága az, Hisz jönni kell — s jő tél nyomában Egy új virághozó tavasz! •— És napsugár édes melegje Az én szivembe is hatolt; Virulni kell hát ott tavasznak Habár a tél tanyája volt. Ked/es leány! szivem szerelme! Szemedben fénylik a napom, — S érzem, te lész kietlen éjből Hajnalt varázsló csillagom. Óh, bárha tudnád, mint szeretlek! S szírem miként szorul, remeg: Ha tán belém a sejtelem száll, tiogy mást szeretsz és naás szereti Olyan édes körödbe, lenni! . . . De bárba ajkam szótalan: Ne, ne itélj e hallgatásból. Valódi érzés hangtalan. Csak nézz szemembe, abból olvass: Szerelmem lángol belsején . . . És addsza kis kezed kezembe, Hadd csókolom ezerszer én. Egy kis csillagászati séta. ( Földünk parányi porszem gyanánt kering a világegyetem űrében, az ezernyi többi égi test között. Ha elolvassuk körületének, átmérőjének, felszínének, köb tart almának és súlyának — mert az emberi szellem ezt is kibírta számítani — fogalmunk szerint óriási számait, ámulat vesz erőt rajtunk, de senki se bír magának fogalmat alkotni e nagyjság arányáról, még a '"csillagászok se, kik e számokat kihozták. Kisértsük meg, hogy más uton jussimjc e fogalomhoz. A nap-rendszerünkhez tartozó égi testek közt, miknek nagyságát a csillagászok szintén kiszámították, egyike a legkisebbeknek Vesta. Szabad szemmel e csillag nem látható és csakis jó távcső segítségével ismerhetjük meg e csudálatos fénynyel ragyogó bolygót. A Vesta huszonötezerszer kisebb földünknél. Ha holdunk helyéu állana, mjely csupán 50,000 mértföldnyi távolban esik tőlünk, még akkor is csak az esthajnal csillag nagj^ságában lát•szanék. 1 Tegyük föl most már, hogy e bolygónak egykor kedve kerekednék, hogy földünket meglátogassa j és egy órácskát pihenjen azon, csakis mesés nagyságú hegynek tűnnék föl előttünk, mely 50—60-szor lei ne magasabb, mint legmagasabb hegyeink, a Davala ! gir Ázsiában és a Csimborassó Amerikában. Ha é csillag tömege, földünkhez ütődve, , szétmálnók, csakis oly köridomu helyet foglalna el ? uiely»ek átmérője Bécstől Aradig éim A balatoni hajózás 'ügj^éhez. Hi jól tudom, a Balaton egyletnek czélja a ba ! atonparti lakosoknak érdekeit is, a mennyiben lehetséges, előmozdítani. A balatonparti községek általában halászattal is foglalkoznak, majdnem egyik jövödelmi forrása a parti lakosságnak a halás/at. i Műit balatonparti birtokos, de ugy is mint a felső balatonparti lakosokkal ismerős, igen sokszor hallottam a balatonparti halászok panaszait, hogy memoire sok költséget kell nekik évenkint fizetni a hálójuk megvizsgálásáért, illetőleg a megbélyegzésért. A tapolczai járásban lehet számítani husz községet, a kik halászattal foglal•i>;iwrajwtii!iuqr I cg)wqw«ii«OTaMw.wA ••••• m,mm mm « IIa most már a Vesta lakosai a nagyság ugyan oly arányában állanának égitestükhöz, melyben mi állunk a földhez, természet szerint 25,000-szer kisebbeknek kellene lenniük, mint a föld lakói. E lilliputiakhoz képest, legkisebb rovaraink is rémületes szörnyetegek lennének. A mi közönséges szobalegyünk özönvíz előtti óriás állatként tűnnék föl előttük, melynek elejtésére! egy egész hadsereg Vesta-lakó lenne szükséges és e parányi állat, lábának eg3'etlen taposásával számtalan ily Szent-György vitézt morzsolna szét. Hát még a földi gilisztánk mii}- hatást idézne elő e végtelenül parányi teremtésekre! Láttára a vesta-honvédek egész hadserege megfutamodnék tüzérségével és lovasságával egyűttt. Az a lvuk, melyet, ez, a nálunk oly megvetett és| tehetkn állat, a Vesta földbe vájna, feneketlen aknának tűnnék föl előttük és ha beleesnének, mulhatlanul halálukat lelnék, abban. i A mondottak után földünk óriási nagynak tü|) bolygóra tettünk messzebbre gonvéghetlen nik|föl előttünk, mert sokkal láseb kirándulást. Azonban terjeszszük k dolatbeli utazásunkat! Az előttünk oly nagyságú föld, szánalomraméltó parányiságra zsugorodik össze, ha naptinkkal, a világ'osság és melegség e forrásával, hasonlítjuk össze. Tegyük föl, hogy a föld lezuhant a napra. Ámbár 1 napunk egy millió négyszázezerszer nagyobb a földnél, a naplakók, ha olyak léteznének, mégis megérezjnék e zuhanást. Minden oldattól odasereglenek, hogy megbámulják e természeti eseményt. "Uj hegy áll előttük. Ha a naplakók nagysága uWanoly arányban állana égitestükhöz, mint a mienk a földhez, ugy természetesen egy és félmillioinszor nagyobbaknak kellene lenniök, mint mi. Ez körülbelől 40 mértföldet tenne. Csekélység! íja tehát az ily napéi aber földünkön pihenni akarna, kényelmesen használhatná a lomnici csúcsot párnául, mig lábát a Balatonban áztathatná, ha ugyan bele férne. Ha, tebiA a, aaplakók a fönebb említett uj, heÄ szőlőhegyek szabályrendeletéről. A szüreti határidő megállapítása és a szőlőbirtokosok vagyonának megóvására kiadott megyei szabályrendelet, sem a benne hebyezett várakozásnak, sem pedig az óhajtott ezéljának meg nem felelhet. A szüret határidejének megállapítási módozata, az eddigi szokástól eltérőleg, a bor jó minőségének emelése tekintetéből volt kívánatos, minek azonban sikeres megoldása, kizárólag a közgyűlésektől nem várható, mivel a szőlőbirtokosság többsége oly kisebb birtokosokból áll, a kik nem annyira a jó minőségre, mind inkább a mennyiségre fektetik a fősúlyt, minek következtében ha már néhány korábbi fajnál egy pár szem szőlő rohadását látják, mit sem törődve a nagyobb számú éretlen szőlő-fürtökkel, azonnal a szüret megtartását sürgetik; nem véve számításba, hogy ez esetleges mennyiségben való apadást, értékében megkétszerezi a minőségbeni növekedés. A szabályrendelettől annál kevésbé várható kedvező eredmény, minthogy a közgyűlés határozata gyet megismerni akarnák, meg kellene azt mászniok. A tengerek, melyek előttünk a végtelenség fogalmát képviselik, nekik kisebb-nagyobb pocsolyáknak tűnnének föl, melyek helyenkint bokájukig érnének. Amott jő egy nap bányász csákányával, hogy megvizsgálja a nagy és érdekes meteor-követ, melynek földünket tekinti. Levág belőle egy darabkát, talán akkorát, mint a Tíetyezát, kezébe veszi, és alkatrészeit a napéval hasonlítja össze. Azonban a zöldes helyeket (rétjeinket, mezőinket és erdeinket), az itt-ott látszó szürke és sárga hoinokdarabkákat (sivatagokat-1, valamint a fénylő,, fehér tájakat (téli tájképeket;, mik e .csudálatos hegyen látszanak, nem birja megmagyarázni. Erről barátja nap-természettudós ad neki fölvilágosítást.' Jó górcsővel ellátva megvizsgálja a rejtélyes, helyeket. A fényű-, cser- és pálmaerdők talán finom moha boriitokként tűnnek föl előtte, de a szürke és fehér térségeket ez se birja megmagyarázni. Azonban köneny-óleny-górcsővel, nem csekély bámulatára észi-eveszi, hogy a lakatlannak látszó meteor kő nagyon is népes. Oly téren, melyet talpával kényelmesen elfödhetne, élénk sürgölödést vesz észre. Egyenlő színű lények, hosszú sorokban más, hasonló csapatok ellen. törnek, Iák egymás közt szintén egyenlők voltak, csakis szinök különbözött az előbbiektől. Két hadsereg áll egymás ellenében. Mily ostoba lények ezek a föld-ázalckok! gondolja talán a napbeli természetbúvár. Vájjon van-é eszük? Ostobaság! Miként lehetnének e parányi teremtések az isteni szikra birtokosai? Pedig azok, mert ez „ázalékok" megmérték a napot bolygóival és holdjaival és ismerik a szabályokat, melyek szerint a világ órája jár. Ez a parányi lény nem csupán e mi napunkat, hanem még egyéb álló csillagokat is megfigyelt, kiszámította nagyságukat és távolságukat a földtől, mely alkalommal meggyőződött arról, hogy a mi napunk % töb,hi álló csillagokhoz kénest, nem s QBak hogy aa-
