Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-02-13

XIV. évfoly Mi n cl e n v a s á r n a p. Közérdekű sürgés közlésekre koror-kiut rendkívüli s?.ámok is ad'itna'c ki. f'énnenieüen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapunk szú hí kozdemi iyek ti la p SZER K !, i c a tálába {ó - k o 11 é ff i u m é p a let) küldendők. 7. szám. Pápa, 1887. február 13. Előfizetési dLijalc. •Egy évre 6 frt. — Félévre 3 fr. hegyed évre 1 frtjo krajczár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos feiiísor térfogata után ß kr, nyi'Ittérben 2$ krajczár, A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön'számíttatik Az elő fizetési díjak, s hirdetések a l a p KI A DÓ hivat a lá b a (r ef. föiskol a n y 0 m d d j a) küldendők. Pápa város hatósánának éstöhh napa i. s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Igazságügyünk kérdéséhes. A törvények szerkesztése czünénél majd 13.000 írttal több irányozta tik elő az igazságügyi budgetben, mely többlet az 1886: XXXVIII. t. cz. alapján lett fölvevő és megtelel a törvényelőkészités czéljából alkalmazott két curiai biró és egy kir. táblai biró személyi járandóságainak. Az idézett törvény jóságát csak a jövő fogja megmutatni. Annyi tény. hogy lia az eddigi törvények mintájára készült szerkesztésre fordítják a 13.000 frtot, haszontalanul kidobott pénzt költenek el. Hiszen sehol sem volna könnyebb és olcsóbb törvények készítése, mint az igazságügyi tárczánál. Nem a drága kegyeltekre kell azokat bizni. Hallgassa meg a minister a szakközegeket , tudományos szakegyleteket, társulatokat, ügyvédi kamarákat. Sehol egy tárczánál sincs annyi alkalom törvényszerkesztéshez értőket találni, mint az igazságügyinél. Adassék ki bárkiknek is az e czimen felvett öszszeg, azt okvetlenül megköveteljük igazságügyünk érdekében, hogy a törvényjavaslatok felett hallgassa meg a kormány legalább a budapesti ügyvédi kamarát, vagy esetleg a jogászegyletet. Cambacérét, midőn elkészült a francia polg. törvénykönyv tervezetével, e tervezetet elküldték minden törvényszékhez, az elméleti jogtudósokhoz és az egész ügyvédi karnak. Az igazságügyi reform ideje meg ma sem érkezett meg. Eléggé mutatják, hogy marad minden abban a régi kerékvágásban, mit az unalomig csépelt már a legkisebb jogász is. Ami emelkedés van a budgetben, az csak természetes fejlődés követelménye. Ez nem érdem, mint a hogy nem érdem, ha a gyermekből serdült fiu lesz, lés iránt a megye biz. tagjai ily szép érdeklődést 1 szenek, és gyalog tartozásuk % részének, az értanusitottak. Majd felhívta a közgyűlést a tár- j vényben levő váltságárak mellett leendő megvál, . . , , -i \ "f-11 W ' gy

a]as alíi derülő közmunka ügy nagy fontossá- j tására köteleztettek, — és felhivatott a kir. föaki az apanali többe üertü. A toDDie* | g ^ reményéQel

. adva kifeje;íést) hogy e j m

érnök, hogy a közmunka felosztási tervezetet legnagyobb része UgyiS csak a .,dolOgl" , nagy hordei

.

e

j

ü iig

y bizonyara a megye közérkiadásra megy fel. | dekci szempontjából fog eldő'ni. Napirend előtt ezen megállapodáshoz képest újból dolgozza át. Egyebekben a közmunkafelosztási tervezet elfogadtatott. (E kérdésre még lapunkban visszatérünk. Szerk.) Az ezzel kapcsolatban levő ügyek közül említésre méltó még, hogy elfogadtatott elvben A napireudreterés előtt még Dr. Bezercdj ! az az előterjesztés, hogy a járási utbiztosok utaIgazságügyünk marad továbbra is | szomorú kötelességének jelzé bejelenteni Kiss mostoha gvermeko a magvar parlament- I László buzgó megye biz. tagnak, a gazdasági egy1 , , -i . " r , ,

n r< ! let alelnökének és Pápa város polgármesterének nek, melv irtózik az 1 gaz reformtol. bem , 1 1 s " i halálát, kellő érzék, sem gondoskodás nincs ott Themis iránt. Az igazságügyi politikát, j Viktor országyülési képviselő és bizottsági tag j zási átalánya, a felügyeletük alatt álló országút mint bevezető sorainkban hangsúlyoztuk j interpellálta meg az alispánt, — hogy bir-e tu- j hálózat arányában állapitassék meg; — mégis, nem mé pohtllw - o^w^xw^. , oly java;

.

]atot telt mag

ácvá, mely sem a nemes j hivatalból történt kiküldetés alapján foglalkozBármey politikai párthoz tartozzék . szivü a

]

a

pj

to

i

c hazafiúi és emberbaráti intentiójá- ; nak, a községek pénztárából kilométerenként 10 is azonban a képviselő, az igazságügyi j nak, sem az elaggott és segélyre szoruló honvé- j kr fuvarbérben részesüljenek — megállapittatörvényhozás terén minden párt jogász í dek gyamolitása szent ügyének nem felel meg ~ . tott; — továbbá hogy a megyei ut feotartás kötagja vállvetve működhetik igazsáo'ü- i ós e7ZL>I szemben szándékozik-e intézkedéseket j rül tanúsított eddigi buzgó működésük elismerőgyünk rég sóvárgott reformja után. Nc j teani, hogy a megye közönségének az alapsza- seüh és ösztönzésül a jövőre, - Androvics Imre , . , 01 i_ i , i • • < balvokban is körvonalozott es kikötött befolyása és btinner József utibiztosoknak a közmunka alap érjek be a tolyiOll hangzó, de üres ige- ; a/< '

egy

,

ct ügydnek vezetésére ismét biztosittas- terhére egyenként 100-100 frt, - Szász István sók? Mire a közgyűlés Véghely Dezső kir. ta- j és Matkovics Pál utbizlosoknak pedig 50—50 frt Követeljék, hogy álljanak el már | nácsos alispánnak azon válaszát — hogy a hon körök az Örökös > védsegélyző egyesület körében történtekről, cd retekkel. %es egyszer az „tanulmányozás

11 kifogásával s ne csak | di

& hivatalos ludotnása nincs, - de hogy azokról hiteles uton tudomást szerezni cs a megye ígérgessék mindig igazságszolgáltatásunk reformját, de — tegyenek is érte valamit ! Lehetetlen, hogy a magyar parlament, melynek kitűnőségei majd valamennyien a ..jogász" képviselők díszes osztályába tartozualv, ne tudnának többjogainak megóvása iránt — a mennyiben hatáskörében álland, intézkedni fog. ős az ügy állásáról a májusi közgyűlésen jelentést teend, — tudomásul vette. Következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, az 1887. évi közmunka felosztási tervezet megállapítása, melynek tárgyalása élénk vitát keltett, melyben Véghely Dezső kir. tan. alispán, séget teremteni akkor, mikor arról van Gr< Festetich Andor, Csapó Kálmán, Horváth Laszó, hogyan lehetne diadalra vinni a ma- jos, Szalatkay István, Szabó Imre, id. Purgly gyar igazságügy clodázhatlan reformjátV j Sándor ős Paál Dénes vettek részt. — Mire elhatároztatott, hogy azon 93 község nyilatkozata, a mely az eddigi rendszer fenntartása mellett nyilatkozott, valamint azon 48 község, illetőleg kőzmunkakötelezcttnck nyilatkozata, — kik közmunkájukat az eddiginél nagyobb arányban kívánják az 1SS7. évben megváltani,— tudomásul vétetett; azon közmunkakötelcsek ellenben, kik közmunka tartozásaikból 1887. évben mit sem kivannak megváltani, az eddigi gyakorlathoz képest 1887. évi igás közmunkatartozásuk %. ré— Rendkívüli közgyűlést tartott megyénk e hó 7-ikén, melynek főtárgya a közmunka ügy volt A rendkívüli közgyűlésen maga a főispán gróf ur Esterházy Móricz Ü Méltósága elnökölt, ki a váratlanul szép számmal megjelent biz. tagok éljenei közt elfoglalván helyét, örömének adott kifejezést, hogy a .rendkívüli közgyüjutalomdíj szavaztatott meg. A lóavató bizottságok elnökeiül a veszprémi ós enyingi szolgabírói járások és Veszprém város területére Kopácsy Viktor, — a zirci járás területere Hunkár Sándor, — a pápai járás és Pápa város területére Koller János, — a devecseri járás területére Ihász Lajos biz. tagok megválasztattak. A rédei választó kerületben a megye bizottsági tag választásra határidőül február hó 24-ik napja kitüzetett, ós választási elnökül Hunkár Dénes kéretett fel. A Balaton egylet átiratára kimondotta a közgyűlés, hogy a Balatonon még egy gőzhajó létesítését erkölcsileg és anyagilag támogatni fogja, az anyagi támogatás mérve iránt csak akkor fog azonban nyilatkozni, ha a megye területén létesítendő kiálló helyekre megállapodás jön létre ós tájékozást nyerhet, hogy a kiálló helyek felállításának és fen tartása nak költségei mennyire rumnak. Ezután meg néhány községi költségvetési előirányzat intéztetett el cs ezzel az ülés véget ért. TARCZA. AZ ÉN PEGAZUSOM. Ha elborult egem, ha üld a sors keze S e rideg életnek elfogyott melege. Vagy nyomomban jár a fekete búbánat És a nehéz kereszt görbeszti a vállat: A mi bántja keblem, mind e földön hagyom, Reád pattanok én kedves Pegazusom ! Nem itt jársz te alant, magasba visz utad, Tápot ott a Múzsa bőkezűen juttat, Sivár a lót napja, küzdés minden percze. Az öröm rózsái ritkán nyílnak benne, Búcsút int ezeknek a szivem, óhajom, Reád pattanok én kedves Pegazusom ! A mit elveszitek, kipótolva minden, Az a tündórviiág oly gazdag a kincsben, Nem csalnak, ámitnak az önző emberek, Koszorút kordnak ott a dicső szellemek. Lelkem repes, mikor fényüket láthatom, Reád pattanok én kedves Pegazusom! Bejárom ~ miut szokta a puszták királya — A meddig terjed a képzelet határa. Merengve soká a virágdús tereken, Hol örökké virul a boldog szerelem. Cyprus lombja alatt édesen álmodom, S reád pattanok ón kedves Pegazusom! Eltűnt szép remények romjainál állok, Mily sok köny hullott a mu'takban utánnok! A feledés karja lassan öleli át, S kezdi rá termeni befedező mohát. Mig cgy-cgy forró köny leperdül arezomon Reád pattanok én kedves Pegazusom I Tovább, tovább megyek száguldva előre, A hü honfi vértől borított mezőre. Csatazaj közepett látni a hősöket, A hazáért miként áldozzák éltüket. Behantolt sírjuknál midőn imádkozom, Reád pattanok én kedves Pegazusom! Meghajolt, széttépett zászlónál tőrdelek, Letette fegyverét az elárult sereg. A történet könyve e lapon homályos, Szabadságtemetö ! szomorú Világos 1 El lebben a hosszú, mély sóhaj ajkamon, Reád pattanok én kedves Pegazusom ! Oh mily sok a tárgy, mit megsiratni látok. Fel hát a gyász dalra pengetni a lantot! »Régi dicsőségről* hadd zengjen az ének ! S mert sas szárnyaival elrepül az élet: Ne hagyj elvinni a bús szentmihály lovon, Te ragadj el engem kedves Pegazusom! Erdei madaraink és a népmondák. (Sti-nsohiltk F. ulán közli LEHMANN .JÁNOS m. k enl.'-sz.; Ha ismét eljött a tavasz. A zord tél jeges leholote elöl délnek menekülő vidám éneklő sereg* visszatért, s mintha hosszas távollétűkért kárpótolni akarnának, elkezdenek versenyt énekelni, trillázni a levegőben, bokrokban és a fákon. A virágok fejecskéjüket kíváncsian dugdossák elő, a fiatal lombokon gyenge tavaszi szellő lengedez. Az emberek keble kitágul és uj életet szivbe. Még a már élet vihar és gonddal körülövezett, kinek az élet már alig adhat mást, mint a várt nyugalmat, még annak szive is megifjul a természet ébredésekor. Hát még az erdész és vadász szive! Minden emlék az elmúlt évek s?óp napjairól, midőn a nap hosszas téli napok után olőször jelenik meg varázssugaraival és azokkal az erdőt megvilágítja, — felújul keblében és örömmel kiált fel: „Ki az erdőre!" — S ki egy ilyen tavaszi reggelen lépteit az erdőnek irányozza, a belép az erdő magányába, annak a természet értelmesen beszél. Annélkül, hogy költőnek kellene lennie, sejteni fogja, hogy mit besaél aa erdő magának, s megérti, iniiit édelegnek egymással az ordő-szárnyas lakói s mit mond az erdő magának. Azon titokszerüség és csendesség, mit az erdőnagyszerűsége magában foglal, mindig és mindenütt hatalmasan közreműködött a nép fantáziájával. A mondákban, melyeket mint a népdalokat, szájról szájra, nemről nemre örökölt üuk, az erdő lakói nagy szerepet játszanak. Még nem is hosszú ideje, hogy ezen mondákra nagyobb figyelmet fordítanak. A világba élte fogytáig gyermekes szemmel tekintő Grim Jakabnak sikerült a gyermekesen naiv költemények értékét emelni, melyek a mese-erdőben elásva voltak és melyeknek uagyobb része népünknek eg\- ifjabb és örvendetesebb korába vezetnek vissza. — Nyuljunki be ezen kincsekbe és vegyünk ki belőle egyrészt, azt, a melyhez az erdők szárnyas lakói hozzájárulnak. A monda tud bajt okozó, vészt hozó és szerencsét hozó, ug3

T szenti madarakról regélni.! Szúmos, majdnem számtalan küldöncze van a szerencsétlenségnek; csoportjukat a bagolyfélék nyitják meg. Ezen kitűnő egérvadászók lesznek leginkább irgalom nélkül üldözve. Mert a monda szerint amint egy bagoly a háztetőn hangját hallatja, azon házban lakók egyikének a legközelebbi holdváltozásig meg kell halni. Mig elleuben egy szárnyakkal kifeszített, az ajtóra szegzett bagoly távol tart minden boszorkányságot . és megment minden szerencsétlenségtől és villámtól. A füles bagoly, mely ép ugy mint a közönséges bagoly egórfogásból él, mint a halál hírnöke ismeretes és e; miatt halálmadárnak is neveztetik. Ha este setét ablakba száll és „kiivik" „kuvik" hangját hallatja, a babonás a halál ezen szavait hallja benne: „jösz velem, jövök jövök;" ha pedig világos ablakra Száll, a szobában levők egyikének még ugyanazon évben még kell halnia. j A varjuktól épugy félnek, mint a baglyoktól. A népmonda benne az ördög szolgáját látja; ő vezeti a megromlott lelkeket a pokolba. Azért láthatjuk öke-t a vesztő helyeken, hol a kivégzettek léikét fogadják; nemkülönben a monda beszéli, ha vakmsly háabaa halcjtt vafc

t és * varjuk seregesen. repülnek fölötte, a kimultnak lelki üdvössége nagyon rosszul áll. Ezen madarak koromfekete tollazatúk és körmji'.c világosan mutatják eüiárkozottságukat. Ezek egyike azoknak, kik a jövőbe látnak s jövőnket ismerik. A kakuk, a melyben egy fösvény pékinasnak lelke kárhozik, ki a szegéinek kenyerén zsugoriskodotfc, szinte mint ravasz és mindent tudó ismeretes, mely előtt titokban semmi sem marad. — E szójárás: „még a kakuk is tudja", bizonyosan a - népnek ezen mondájából származik. O megmondhatja elör-e életünk hosszát és gyakran kérdeztetik. Ha tavasszal először halljuk a kakukot szólni, pénzt kell csörtetni zsebünkben és egy árkon háromszor keresztül ugrani; ha ezt megtesszük, pénzünk soha som fogy el. . A nép hiedelme szerint a kakák semmire való gézengúz, és jogosan is beszélik róla, hogy tojásait más madár fészkébe rakja és azontúl nem törődik vele, sem pedig utódival. Linót származik a szójárás: • „kakuk a fészekben." Ép ugy mint a varjú, a kakuk is összeköttetésben áll az ördöggel., mi miatt: vigye el a kakuk, nem valami kegyes kívánság. A már nem annyira vészt hozók közé számitják a fekete harkályt. Egy elátkozott asszony. A kinek egy fekete harkály barátja van, az megkaphatja tőle a Szent János éjen a haraszt alatt világító varázs fűnek gyökerét, mely a fekete harkály által hoz&tik elő. Ki egy ily fü gyökerének birtokában van, az ki nyithat vele nünden zárt és lakatot. Emiatt a fekete harkály barátjait a népmondákban kópéknak tartják. j. ' A szarka szintén rossz hirben áll. A jóslásban . igen nagy szerepet visz. A nép monda^ szerint benne egy boszorkán}^ lelke lakik. O igen birvágyó és fösvény, mi miatt is igen szereti a fényes tárgyakat, s ha szerét ejtheti, azokat ellopja és fészkébe vagy egy odüba rejti. Huszszu farka seprű, melyen a boszorkányok lovagolnak. Rigók és áxvii, pintyek sainaén károsaik* Ök jfe-