Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-12-18

r Árverési hirdetmény, Mely szerint közhírré tétetik, hogy az adóvég­rehajtás' alkalmával lefoglalt s részben már összehor­dott, részben pedig még ezután behordandó zálog­tárgyak f. deczember hó 23-án — pénteken — a városháznál megtartandó nyilvános árverés alkalmá­val készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőknek eladatnak. Pápa. 1887. évi decz. 15-én. A városi hatóság. KÜLfl NFBTÉIL — Ifj. Eaíerhásy Móricz grófné szül­Stockau Paula grófnő ö méltósága, mint a vesz­prémi jótékony nőegylet védnöknöje, új évre 25 frtot küldött a nevezett nöegyletnek. — Saross Gábor közlekedésügyi minister ur, a Pápai Lapok utján értesülve lévén a vesz­prémmegyei közigazgatási bizottságnak úgy a beszüntetett postaállomások, — mint a nyugoti vasút menetrendje és eljárása ellen szándékolt feliratáról, — még e felirat előtt késznek nyilat­kozott a sérelmek orvoslására. A minister ur e szép ígéretét bizonyára egész megyénk elisme­réssel fogja fogadni. — Kiasvesés. A devecseri kir. járásbíró­sághoz albirónak — mint múlt számunkban ir­tuk— Csolnoky I. törvényszéki jegyző volt ki­jelölve a kinevezésre. A lapunk e híre a.-íon idő­ben teljesen meg is felelt a ténynek azonban — mint legilletékesebb forrásból értesitik lapun­kat — Esterházy Móricz főispán gróf ur közbe­vetése folytán Galamb Zoltán, Galamb József urad. ügvvednek városunkban is előnyösen is­mert fivére lett kinevezve. A kinevezést már e napokban fogja hozni a hivatalos lap. — Bűim Gyuiáné úrnőtől, lapunk kedvelt munkatársnőjétől, most fejezett be az »Egyeter­tés« egy nagy angol regényt, melynek fordítása dicséretére válik tisztelt munkatársnőnknek. — B. Bälaicn egylet jövő héten Feny­vessy Ferencz elnöklete alatt igazgató választ­mányi ülést tart Budapesten. — Meghívó. A Pápa városi jótékony nö­eg)det saját pénztára javára Pápán, 1888 dik év január hó J4 én a „Griff" vendéglő helyiségeiben tombola játékkal összekötött házias tánczmulat­ságot rendez, melyre a szegények és árvák min­den pártolóját és jóakaróját tiszteletiéi meghívja a pápai nöegyleti választmány. A tombola játék, — melyen több, a rendezőség költségén beszer­zendő csinos cs értékes tárgy lesz kijátszva, — 9 órakor kezdődik. Belépti jegy ára: Személy­jegy 1 l-t, — család-jegy 2 forint 50 krajczár. Egy darab tombolajegy ára: 20 kr. A tánczte­remben tombola jegyek nem árusittalnak el. Be­lépti és tombolajegyek előre válthalók: Wajdits Károly, Bermüller Gyula, cs Klein Mór urak ke­reskedésében; tánczestély napján, esti 6 órától fogva a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak. Az estély 8 órakor kezdődik. — A veszprémi hangverseny — mely­rói mult számunkban irtunk — csakugyan létre fog jönni, nem kis élvezetére a veszprémieknek. — Résztveuni fog benne a most épen jubiláló ki­tűnő művésze a nemzeti színháznak, Náday Fe­rencz és a felülmulhatlan művésznő Márkus Emí­lia, Pulszkyné. — Kinevezés. Az ígazságügyminister dr. Kiss István pestvidéki kir. törvényszéki joggya­kornokot a budapesti kir. torvényszékhez aljegy­zővé nevezte ki. Gratulálunk. — A pápai C&sino ma délután 3 órakor közgyűlést tait. — Több oldalról helyeslő levelet vet­tünk a lapunk múlt számában közlött tárcza fe­löl, mely megyegyülésünk lefolyását humorosan közli. Gondoskodtunk, hogy ezentúl »A tisztelt közgyűlésből'« hasonló állandó rovatot nyissunk, melynek érdekét az is fogja nevelni, hogy azo­kat felváltva fogják írni munkatársaink. — A megyei főkönyvelői állásra nézve lapunk előző számának szerk. üzenetében pályázikul megnevezettek közül Barabás Béla ur arról értesiti lapunkat, hogy pályázatát nem adta be, mit midőn közlünk, 'egyszersmind meg­említjük azt is, hogy Matyók Kálmán ur az 1886. XXI. t. cz.7g.§-a rendelkezéséhez képest fő­könyvelővé ki nem nevezhető; mert a főpénz­tárnokkal másodiziglen sógorságban van; — igy tehát egyedüli jelölt Günther Adolf úr. — A pápai ir-cr. krsjesár egylet a szegény tanulók segélyezése czéljából tegnap este állandó színházunkban a közönség nagy részvé­telével tartott sikerült hangversenyt és műkedvelői előadást, melyet a „Griff" fogadóban tánezmu­latság követett. Jövő számunkban többet! — A lapunk előző ssámáb&n közlött nórápi levélben foglalt adatokhoz még a követ­kezőket vettük: A nórápi ev. refr kisded gj'üle­kezet templomának épittéséhez kegyadománya­ikkal hozzájárultak: Méltóságos Gróf Esterházy Móricz főispán úr, tégla és zsindely utánni szá­zalékból mintegy 80 frttal. Ugyan O Méltósága megengedte, hogy a kupi birtokáról a gyüleke­zet ingyen homokot hordhatott. Ajándékoztak még: ifj. Schlesinger Mór pápai lakos 5 írt, Guth Károly 2 frt, Antal Mihály 5 frt, Bálint István 2 frt. Anyagszállításban mindenkori készséggel segítettek még a nórapi róm. kath, testvérek és a pápa-kovácsi hitrokonok. Különösen meg­említendő még Bene István egyházi gondnok nak feláldozó munkássága, ki az építtetés hosz­szu ideje alatt a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítette, nehéz — valóban gondnoki — hivata­lával járó kötelességeit. — A Balaton Egylet gazdasági szak­osztálya elismerő oklevéllel tüutette ki lapunkat a kiállítás támogatásáért. Az elismerő oklevél e napokban lett szerkesztőségünknek kézbesítve. — Lapunk jeles munkatársa, Lasz Samu, győri áll. főreáliskolai tanár, f. hó 21-én a győri kereskedelmi ifjúság egyletében a Vigadó­ban felolvasást fog tartani «A szeretet és szere­lem az állatvilágban" czimmel. — A korC3olya-egylet elnöke Herbszt Lajos ur beadta lemondását, és az egylet iratait és vagyonát a városi hatóság kezébe tette le, le­mondását az/al indokolván, hogy az összehívott közgyűléseken a tagok nem jelentek meg hatá­rozatképes számmal. Az elnök lemondását saj­náljuk, mert nála az egylet ügye igen jó kezek­ben volt letéve és eljárása ellen senki sem te­hetett alapos kifogást. Az egylet ügyeivel a napokban igen sokat foglalkozott városunk kö­zönsége s mi is meginterpelláltattunk, hogy mi­ért nem szólalunk fel a jégpálya területének ez nül bánik velem; akkor majd elárulom, kényszerítve leszek elárulni, hogy őszintén, hogy igazán szeretem? A harmadik nap estéje is elmúlt és én nem kaptam egj'etlen sort sem. Későbben derült ki, hogy a míg vacsorázni jártam, cseléd keresett levéllel, de nem hagyta a lakásomon. E levélről mit sem tudtam s a negyedik nap reggelén borítékba téve Elise leveleit, minden ma­gyarázat nélkül, egyetlen felvilágosító sort sem mel­lékelve, visszaküldöttem neki. Ekkor kaptam meg az előző napról kelt leve­let, melyben Elise arra kér, látogassam meg. Már délelőtt nálok voltam, nálok maradtam ebédre, ott töltöttem a délutánt, sőt ott vacsoráztam is. Elisefc mintha kicserélték volna, valóságos ang3 T al volfc. A következő nap délutánján isméfc terveztünk. A szivárvány ragyogó színeivel ecsetelgettük jövőn­ket és én nyugodt gyönyörűséggel adtam át maga­mat a gondolatnak, hogy boldogok leszünk. Egyszerre csak Elise minden bevezetés, minden előkészítés nélkül azt kérdi, mennyire tehető az én biztos évi jövedelmem s a mikor gyanutalanul meg­mondottam, szemöldökeit daezosan összehúzva, hara­ragos arczczal válaszolta, hogy ez neki ruhára is kevés. Felkeltem és bucsuzatla.mil távozni akartam, de nem tehettem; vissza kellett ülnöm és maradnom. Eszembe- jutott, hogy Banniniék a szomszéd-szobában vannak és őket, házokafc nem hagyhatom el búcsúzás nélkül. Feltettem magamban, hogy a legközelebbi al­kalommal, mikor egyedül találom Banninifc, elmondom íieki a mi elmondható, felhozok valami mentséget, legyen bár az elfogadható vagy sem, azután tudatom vele, hogy Elise nem lesz az én feleségem soha. Gyáva voltam és nem tettem meg. Még min­dig reménykedtem. Több napig elmaradtam s ugy látszik az apa észre vett valamit, merfc többé nem hagyott ma­gunkra és atyja jelenlétében Elise is. beszédesebb lett. Az apa páratlanul derék, hecaületes ember, maga a megtestesült szivjóság ós engemet nagyon szeret; már eddig is fiának tekintett­— Kigsé elkényeztettem * letoyomat, — mon­dotta nekem több izben. — minden ugy történik a házamnál, a hogy ő akarja: no de megnyugtat az, hogy önre bízom a sorsát. Ön majd szépszerével leszoktatja őt ellentmondást nem tűrő akaratosságá­ról és hajlifchatatlan makacsságáról. Szivemnek mioden dobbanásával, lelkemnek minden gondolatával szeretem Eliset és biztatott a remény, hogy minden eddigi tette csak a kísérlethez tartozik, hogy az mind csak próba, vájjon szeretem-e? Olyan szívesen hiszi az ember valónak azt, a mi után vágyódik és a mifc elérni remél. Eljártunk a színházakba, a hangversenyekbe és más mulató helyekre. Elise irántam még fagyosabb, mások iránt pedig csaknem tüntetően szives volt. Gyakran találkoztunk fiatal emberekkel, a kik — ismerősök levén a családdal,— csatlakoztak hoz­zánk. Léha ficzkók, üres-fejű piperkőczök, a kik nem tudnak egyébről beszólni, minfc nyakravalóikról, szü­leik A T agyonáról, hajfodoritásról, mások hibáiról, idő­járásról és más hiábavalóságokról; közbe-közbe azon­ban émelygős dicséretekkel magasztalni az Elise szépségét, sohasem mulasztják el. A hülyék nem tudják, hogy a szellemes hölgy­nek csupán a szépségét dicsérni, megbántás. A nők igen jól tudják, mennyire szépekők; megmondja azt nekik a tükör is. A finom érzékkel biró, szellemes hölgy nem szavakkal kifejezett dicséretet, hanem néma hódolatot vár szépsége részére. A mesterkélet­len, ügyes bók is csak akkor bir előtte értékkel, ha az kedvességének, szeretetreméltóságának és szikrázó szellemének az elismerése. A kis ujjamat nem adnám az említett összes úrfiak fejeiért éa Elise mégis olyan jól tudott mu­latni velők; olyan jóízűen tudott kaczagni esetlen, ostoba tréfáikon. Elise még azfc is megtette, hogy egy ízben a kezével intett magához egy, mellette elhaladó, isme­rős fiatal embert s miután az az intést nem vette észre, utána kiáltott. Igen erős tüntetés volt ez az Elise részéről és igen keseiü pilula az én részemre, de még ezt; is lenyeltem. (Vége köv.) időszeríntí birtokosának, Wiftmann Ignácz urnák azon elhatározása ellen, hogy a jégpályát nem volt hajlandó feltétlenül az egyletnek át­engedni. Tehát megadjuk a választ, és ime ki­jelentjük, hogy azt azért nem tesszük, mert Wittmann ur eljárásai jogosnak tartjuk. A szo­kott jégpályának területe most az ö bérletéhez tartozik, a felett kizárólag ö rendelkezik, igy a jégpálya hasznalatát ajnnak engedi meg a kinek tetszik. Igaz, hogy meg van a társadalomnak az a joga, hogy a fontos köz érdek, humanismus és tán a közegészség szempontjából erkölcsi pressiót gyakorolhat a mutatkozó szükkeblüség­gel szemben; ele itt nem forog fen az az eset; mert bár elismerjük a korcsolyázásnak torná­szat! jelentőségét, de végeredményében az mégis csak mulatság, — a sportnak egyik neme. A társadalom soha sem feledkezhetik meg a mél­tányosságról, — a mély méltányosság minden esetre megköveteli azt, hogy tartsuk tiszteletben a mások birtokojgát és egyéni szabadságát; — és ismerjük el az áldozatkészségben azt, a mi valóban ilyen. Például nem tartozunk-e hálával főispán grófunknak a várkert látogathatásá ­ért, a kovács kut jó vizéért, — Nagy Szabó Ignáczné úrnőnek az uszodához vezető árnyas ut engedélyezéséért. Avagy nem tartozuak-e kö­szönettel Voyta Adolf urnák azok, kiknek a háza -udvarán való átjárást megengedi, és ha ö saját ünnepein az átjáró kapukat zárva tartja, kinek jut eszébe ezt még gáncsolni is. — Tehát ha Wittmann ur is a rétjén való korcsolyázást csak annak engedi meg. a kit szívességében ré­szesíteni hajlandó,— mi indoka volna itt a köz­vélemény szava felemelésének? Ha azt látják a válságos helyzetbe jutott korcsolyázó egylet tagjai, hogy az egyletet ez évre megalakítani és működésbe hozni nem lehetséges, szervezze­nek a korcsolya kedvelőkből egy magán társa­ságot, és az egylet czéljaira fordítandó összegért vegyék bérbe a városi hatóságtól az egylet bó­déját és szereit, cs folytassák az. ártatlan spor­tot azon .a helyen, hol már évek óta oly kelle­mes szórakozásbau részesültek. — Oroszlány Károlyt, péterdí lakost, lapunk levelezőjét a közmunka és közlekedési minister Aranyos-Maróthra postamesternek ne­vezte ki, A nevezett állomás nagy és fontos, s igy a kinevezés egyúttal kitüntetés. — Kinevezés. Az Ígazságügyminister Ste­fanich József veszprémi törvényszéki dijnokot, a helybeli kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki — Pénzügyi Útmutató czím alatt új szaklap jelenik meg új évtől kezdve, mely héza­got fog pótolni. A lap munkatársai sorából föl­említjük a következők neveit: dr. Acsády Ig­nács, a »Pesti Naplo« iőmunkatársa , Bcrényi László, a »Budapesti hirlap« közgazd. rovatve­zetője, dr. Fekete Ignácz, a »Nemzet« közgazd. rovatvezetője, dr. Fenyvessy Ferencz, orsz. kép­viselő, Gelléri Mór, orsz. iparegycsületi titkár, dr. Halász Sándor, kir. postatakarékpénztári tit­kár , dr. Heltai Ferencz, a »Nemzetgazdasagi Szemle« szerkesztője, Káinoki Henrik az »Egyet­értés« közgazdasági rovatvezetője, dr. Kenedi Géza, a «Pesti Hirlap« szerkesztője, Mudrony Pál, közgazdasági iró, Reiner Bertalan; az- oszt­rák-magyar allamvasuttársaság felügyelője, stb. — Zeneesíély. Tárgyhalmaz miatt mult számunkban nem emlékezhettünk meg azon ze­neestctyről, melyet Szalóki Marczi kitűnő zene­kara, dr. Müllerber Gyula zeneszerzőnek 40-ik születésnapja alkalmából folyó hó 7-én a Griff ven­déglő éttermében rendezett, miért is tudósítónk közleményét ezúttal adjuk a következőkben: A terem a zeneestély kezdete előtt már félórával zsúfolásig megtelt. Egy széken két ember is ült, mert nem volt a teremben kellő mennyiségben található, a mi bizony megrovást érdemel. Két asztalon óriási csokrok voltak elhelyezve s a belépő rögtön tisztában lehetett magával arra nézve, hogy azoknál áz ünnepeltek fognak he­lyet foglalni. Kilencz óra tájban a zenekar a születés napját ünneplő zeneszerzőnek két uj darabját játszotta el, a közönség nagy érdek­lődése mellett, melyeknek befejezésével óriási tapsvihar keletkezett és a somlai mellől kihivta a szerzőt, a ki a nem remélt siker fölött versek­ben mondott köszönetet a müvei iránt érdek­lődő közönségnek, megemlítést érdemel, hogy igen diszes hölgyközönségl is volt jelen a kik 11 óráig maradtak együtt a kedélyes zeneestélyen­Dr. Müllerber úrnak kétségkívül nagy érdeme az, hogy lanyha társadalmi életünket, néha-néha zeneestélyeivel felvillanyoznia sikerül. — Névváltoztatás. Trosztler Sámuel pá­pai lakosnak a belügyministerium megengedte, hogy Hermán nevű kiskorú fia vezeték nevét „Telegdi"-re változtathassa. — Tűz. Cserkuthy Jjánosnak a Tamás ut­czában lévő 1139. számú hkza f. hó 16-án reggel 7 órakor ismeretlen okból kigyuladt és leégett. A tűzoltók ezúttal is fényes tanújelét adták ügyességüknek. Az égő ház néhány, perez alatt levolt bontva és ez által a tüz lokalizálva lett, a riii bizony a közelben levö sok szalmafödeles házat tekintve nem csekély feladat volt. A ház biztosítva volt. J­— Öngyilkosság. (Horváth Sándor pa­pai lakos napszámos folyó hó 14-én virradóra felakasztotta magát s mije a házbeliek észre­vették — meghalt, NSt & öt kis gyermeket hagyott hátra a legnagyobb nyomorban. A sze­rencsétlen embert állítólag a keresethiány vitte a sirba. — Lopás. Bellavits Sándorné zirczi lakos, ki folyó hó 14-én esti 7 órakor kocsiján Pápára érkezett, midőn a Szél-útczán hajtatott- volna végig, a kocsi hátsó részében levő, mintegy 100 frt értékű különféle ruhaneműit ismeretlen tettes levette és azzal eltávozott. A ruhadarabok kö­zött károsultnak még 19 frt készpénze is volt elrejtve, mely természetesen szintén a tolvaj zsákmány.; lön. Károsult fél másnap az esetet a rendőrségnél bejentette, hol a nyomozást rög­tön megindították, mely teljes sikerrel végző­dött, miután két kendőn kivül az összes lopott tárgyakat a 19 frt pénzzel együtt kézrekeritet­ték és károsult félnek még aznap kiszolgáltatták. — Inyencz szerető. Folyó hó 13-án egy ismeretlen nő jelent meg a Muck és Hickman féle ezukrászdában és ott Lukonits Pál nevére tortá­kat és ezukorsüteményeket rendelt meg, kijelent­vén, hogy a rendelt süteményekért majd másnap eljövend, Egyúttal néhány darab ezukorsüteményt előleg fejében nyomban magával vitt. A megren­delt torták és süteményeket másnap elszállítot­ták Lukonits Pálhoz a kí kijelentette, hogy sem ö, sem háznépe haaonlo nyalánkságokat nem ren­delt meg, sőt a megrendelő személyére nézve sem tudott felvilágosítást nyújtani. Feljelentet­ték tehát az esetet a rendőrségnél. A rendőrség az adott személyleírás után csakhamar elfogta a furfangos csalót, még pedig Zábrák Mária hely­beli illetsöségü dologkerülö leány személyében, a ki kihallgattatása alkalmával azon mentséggel élt, hogy kedvese betegen feküdi a Pordányban, a kinek ezukorsüleményre fájdult meg a foga. Mint hogy pénze nem volt, kedvesét pedig na­gyon szereti és óhaját minden áron teljesíteni akarta, — ez volt oka annak, hogy elkövette a csalást. Tettét maga is kárhoztatta és hogy hi­báját jóvá tegye kész lett volna a megrendelt tortákat átvenni oly feltétellel, hogy azok árát adandó alkalommal majd kiegyenlíteni fogja. Ké­tes értékű ajánlatát azonban nem fogadta el a károsult fél. — Dolinay Gyula ifjúsági vállalataira, lapunk mai számában közlött érdekes fejtegetése kapcsán, felhívjuk a szülök figyelmét. Kipróbált, régi ifjusági-gyermeklapokról van szó. A „Hasz­nos Mulattató" már tizenhat év óta áll fenn, a ..Lányok Lapja" tizennegyedik évfolyamát kezdi. Az előbbit fiuk, lányok egyaránt olvashatják, az utóbbi kizárólag ifjú leánykáknak van szánva.. Mindkét lap mellett másfél évtized tanúsága szól. Azonkívül a kultusministerium is több izben ajánlotta. Ismert nevü jeles írók és írónők dol­goznak c pompás gyermeklapokban, melyeket a szülök bátran adhatnak gyermekeik kezébe. Mind­két lap gyönyörű, tele remek képekkel, egy-egy rakás kitüuö közleménynycl. Ezeken kivül sok érdekes kedvezményt is nyújt. Egyiknek-egyik­nck előfizetési ára: egész évre 4 frt, fél évre 2 forint. Ki meg akarja örvendeztetni gyermekeit, rendelje meg e kedves, szép gyermeklapokat. Az iskolai és népkönyvtárakat pedig képzelni sem lehet e folyóiratok nélkül, melyeknek tartalmas füzetei már maguk is. kész könyvtárt képeznek. Kiadóhivatal, hova a kiadó-szerkcsztö neve alatt a megrendelések intézendök : Budapest, kecske­méti u. 13. sz. — A locomobil- és cséplőgépkezelők tanfolyama a budapesti állami közép-iparta­nodánál (VIII. kerület, Sándortér 4. szám) 1888. évi január 2-án nyílik meg s márczius hó végéig tart. A tanfolyamra felvétetnek önálló lakatosok, kovácsok, azok segédei, gépgyári munkások," ok­leveles gazdák, valamint oly gazdák is, kik 18-ik életévöket betöltötték. A tandíj 5 forint. A bei­ratások deczember hó 20-dik napjától január hó 2-dik napjáig tartanak; vidékiek levélben is je­lentkezhetnek, személyesen csak január 2-dikán, a tanfolyam megnyitására kell jelentkezniök. — Városunkban meghaltak decz. 10—ló-ig: Sonuenfeld Samu gyermeke, Henrik izr., 9 éves, Brighfckór. — Árvái János gyermeke, Erzsébet róm. kath., 7 éves, tüdővész. — Horváth Sándor róm. kath., 38 éves, öngyilkosság. — Hoffman Hermán gyermekei: Borcsa izr., 2 éves, vörheny, Mirjam Lea izr., 10 hónapos, vörheny; Janka izr. 3 éves, vör­heny. — Madarász Árpád róm. kath., 50 éves, hagy­máz. — Huszár Borbála gyermeke, Ferencz róm. kath., 8 hónapos, tüdővész. — Szusza Donát gyer­meke, Mária róm. kath., 1 '/ 4 éves, bólhurut. SZERKESZTŐI ÜZENET. Gizella. (Sz. Fehérvár.) A „Visszaemlékezések" et vettük, ezer köszönet érte. — „Szülőházam" köze­lebb jön. — A kivánt pél^dán3 T ok mennek. — B. A. (Budapest.) Igen! — Emilnek. Köszönet szives so­raidórt. Az indokok ezúttal az általad jelzettek voltak.' L. B. (Napfalva.) Kaptuk, a czikket. Közöljük. Vi­szont üdvözlet. — Sz. K- (Budapest.) Mindkettőnek sorát kerítjük. — M. K-i (Veszprém.) Kortes czik­ket senki érdekében nem közlünk. Egyet mint telje­sen biztos tényt írhatjuk, hogy G. mellett a legte­kintélyesebb megye biz. tagok törtek lándzsát. —­Sincerus. (Veszprém.) Köszönjük a bókot. Iparko­dunk, hogy ezentúl is lapunk megelőzze laptársait még az ott helybeli hirek közlésével is. Nem dicsek­vésből mondjuk, de elhiheti, hogy lapunkat, — épen azért merfc ismerik komoly kányát, — a fővárosban is figyelemmel kisérik és nem egyszer sikerült ez igénytelen lapoknak sok üdyös, dolgot keresztül vinni v 51*

Next

/
Thumbnails
Contents