Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-11-27
ismertetésére s egyúttal a "vármegyei székhely- a mult fényes vezércsillagai a jövő nemzedék nek Veszprémben történt megállapítását és a előtt valaha elhomályosuljanak. régi székház történelmét is több érdekes adattal jellemzi. Veszprém vármegye egész területe már a történelem előtti korszakban is lakott és benépesült vidék veit. Ezt eléggé bizonyítják ama kő és vaseszközök s azon primitiv cserépedények, melyek időnkint napvilágra kerülnek. A megye egész területén érdekesnél érdekesebb római leletekre akadtak. Régi badutak maradványai a Bakony alján e vidék katonai szempontból való fontosságáról beszélnek. A Balaton mellékén ez időben rnár a szőlőmüvelés virágzott. A mai Almádiban nagy számmal talál-ak régi pénzeket. E vidéken a vadászatra nag}' erdőség, a halászathoz folyóvíz és tó s az állattenyésztéshez bőséges legelő kínálkozott. Honfoglaló őseink tehát elég hamar otthon érezhették magukat. A kereszténység e vidéken hamar terjedt s az ősi vallásra mért csapás Koppány legyözetésével, éppen itt nyert megoldást. Szent-István Veszprémben püspökséget és káptalant alapított. A megye egyik községében, Szt.-Király-Szabadján, a királynak kiváltságosai voltak. Szűnni nem akaró hatalmas taps tört ki e szép beszéd után. A következő szónok Jánossy Ágost kanonok volt, a ki a két elhelyezendő emléktábla ügyében tett javaslatot. Indítványát egyhangúlag elfogadták. E szerint a foyer jobb oldalára ez a felirat jön ; Galanthai és fraknói gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás föispánsága és sz. k. szabadjai Véghely Dezső, kir. tanácsos alispánsága idejében, Kiss István müépitész és műegyetemi m. tanár tervei szerint, Paal Dénes kir. főmérnök és Gyurkovics Cornél kir. mérnök ellenőrzése mellett építette Kéler Napóleon építész 1886— 1887-ben. Következik a törvényhatóság által megválasztott építési bizottság tagjainak névsora. — A foyer balo'dalára a következő felírás jön: O csász. és apostoli kir. felsége I. Ferencz József dicső uralkodásának 36-ík évében, Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt, Veszprémmegye törvényhatósága 1885. évi 268. számú határozatával rendelte el ezen székház építését. Az építés megkezdetett 1886. évi márczius hóE megye területén alakult a bakonyi vár- j ban, befejeztetett 1887. évi augusztus hóban, feli^pánság, mely a XV. század második felében avattatott 1887. évi november 24-én, b. Orczy szűnt meg. Ekkor már sok iparág indult fejlő- Béla belügyminis?terscge idejében. Isten áldása désnek s több élénk, népes vásár tartatott. A XVI. században a történelmi alapon kifejlődött határok is változás alá estek. A mi a vármegyei székhely kérdését illeti: annak alapját már szent István megvetette azzal, hogy itt püspökséget alapított. E székhelyre Veszprém városa kínálkozott a legalkalmasabbnak. Pápa város ugyan féltékenykedett e kitüntetés miatt, de a vesztett csata után jó testvérré lőn. S hogy a megyének volt-e régebben székháza? nem egészen világos. Mig a püspökök főispánok is voltak egyúttal: a tanácskozmányokat a püspöki palotában tartották. Adatok bizonyítják, hogy gyűléseket később S.-Vásárhelyen, Városlödön is tartottak. legyen ezen házon és a vármegyén, a mely építtette. E/.után köszönetet szavaztak a székházépitő bizottságnak, mire Néger Ágoston pápai apátplébános a következő indítványt tette: Méltóságos gróf főispán ur! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Hogy megyéink és városaink történelme szoros összefüggésben van drága hazánk történelmével s ennek jelentékeny és kiegészítő részét képezik úgy, hogy e kettőt alig lehet egymástól elválasztani, oly nyilvánvaló, hogy azt, úgy hiszem, nem is kell bővebben vitatni vagy indokolni. Midőn tehát monograpkusaink valamely megye vagy város történelmének tanulmányozásában s annak felvilágosítására 16*3—1702. között mintegy 156 gyűlés Pápa szolgáló kútfők és adatok nyomozásában és gyüjté váiosában folyt le. Később Veszprém és Pápa váltakozva voltak a gyűlési székhely, de 1730tól fogva a megyei kormányzat súlypontja egészen Pápán volt. Az első neveztesebb gyűlést 1745. május 13-án Veszprémben azon alkalomból tartották, a midőn Biró Márton megyés püspököt főispáni székébe nagy pompával és nagy költséggel beiktatták. Mindezek a gyűlések azonban nem a vármegye tulajdon épületében tartattak. Végre 1716-ban elhatározták, hogy megyei székházat építenek. De a határozatnak nem volt foganatja, s csak az 1723. 73. t. a. következtében vette hatalmas kezébe a székház építés ügyét Biró Márton, a hires ves'/prémi püspök és főispán. Uj határozatot hoztak, de megint eredménytelenül; csak 1762-ben készült el a megyei székház, a hogy azt a homlokzatán levő chronosticon («Idas aedes Superis Patriae, suisque Civibus nobilis universitas Vesprimiensis elevavit'f) bizonyítja. A ház szűknek Lhonyult s ezért 1840-ben uj megyeházat építettek. Ez épületben Veszprém vármegye oly intézkedéseket tett, melyek minden izükben magyar szívre vallanak, és nincs okunk — igy végzé beszédét — azt hinni, hogy seben buzgólkodnak: akkor közvetve édes Magyarhazánk történetirodalmát is gyarapítják, — és honfiúi kötelességet teljesítvén, maguknak nevet és érdemet is szereznek. Ily honfiúi kötelességet teljesített és szerzett a hazai történetírás terén már is tekintélyes nevének ujabb érdemet megyénk tisztelt és szeretett alispánja, Véghely Dezső kir. tanácsos ur ö nagysága, a fáradhatatlan történetbuvár és régész, — midőn megyénk és régi megyeházunk történetét érdekes rajzban előttünk híven ecseteié; — a régi kegyelet meleg, vonzó képeit és oly neveket idézvén lelkünk elé, melyek szeretett Veszprémmegyénk történetét képviselik s már csak e tettért is méltán tarthatnak számot az utódok kegyeletes emlékezetére. Ezekből kifolyólag bátorkodom a tekintetes törvényhatósági közgyűlésnek indítványozni: hogy fejezzük ki meleg köszönetünket Véghely Dezső, szeretett alispánunknak kitűnő szakismeret- és szorgalommal kidolgozott alkalmi-beszédeért: és határozza- el a telcintetes közgyűlés, hogy azt levéltárunk számára kinyomatja ós egyúttal a kinyomatandó beszéd egy-egy példányával úgy m. t. vendégeinknek és a szomszédos törvényhatóságoknak, valamint törvényhatóságunk összes bizottsági tagjainak is, mai örömünnepélyünk emlékéül — kedveskedik. Kérem indítványom elfogadását. Ezen indítványt lelkesedéssel el is fogadták. Ezek után még Esterházy Móricz gr. főispán mondott pár bezáró szót, a mire a gyűlés szétoszlott. Délután 1 órakor 250 terítékű kanquettre gyülekezett össze a bizottság, a vendégsereg s a nagy közönség. A régi megyeház folyosóit, termeit e czélra pompásan feldíszítették. A megye a banquett alkalmával nagy fényt fejtett ki; a bejáróknál, a folyosókon diszbe öltözött városi, megyei huszárok állottak. Ágyúzás, pezsgő durrogás, tus között köszöntötte fel Esterházy Móricz gr. főispán a királyt, Láng Lajos orsz. képviselő Esterházy gr. főispánt, Véghely alispán a szomszéd megyék küldötteit, Kopácsy Árpád a főispán nejét, Fenyvessy Ferencz Kiss István müépitőt. Felköszöntötték még a székházépitő bizottságot is. Hogy a hangulat igen lelkes volt, azt mondani is felesleges. A minden tekintetben fényesen sikerült bankettet Wild Péter balaton-füredi nagy vendéglős hires konyhája tálalta, oly általános elismerést keltve, hogy nem csak a veszprémi Raszl vendéglője elleni panaszokat tette indokolttá, de bármelyik fővárosi vendéglőssel szemben is bátran kiállaná a versenyt. A gazdag étlap következő volt: Menti, du 24 novembre 1SS7. Potages: Consommé á la creme d'oeufs, Potage a la matelote. Hors d'oeuvre: Petits pátés de volaille, Fogas.— Esturgeon, sauce remolade. Relévé: Filet de boeuf á 1' Anglaise. Entrements: Cuissot de chevreuil. — Compót d'airclle, Riz á la Portugaise. Rotis: Faisans k la choux croűte, Attelettes de dindon, Saladé á la Frangaise, Compots. Entremets: Géme á l'anauas, Fruits assortie. Fromage, Sucre, Cafe noir. Liqueurs: Cognac. Chartreuse. Maraschino de Zara. Vins: Vin blanc de Fürcd. Vin rouge de Sashegy. Prüchler: Kincsem. Förley: Talisman. Hubert: Gentry Club. Az ünnepélyt a fényes megyebál fejezte be. A cLeozenVbervi megyei Icözgyiilós tárgysorozata. 1. Kopácsy Árpád országgyűlési képviselőnek a m. főpénztáraoki állásról való lemondása és ezzel kapcsolatban a m. főpénztárnoki állásnak választás utján betöltése. 2. A székház épilési pótadónak 1888. évre \ leendő kivetése. 3. A megyei tisztviselő, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjára 1% pótadónak kivetése. 4. Alispáni jelentés. 5. Szabó Imre, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Fenyvessy Ferencz, Báró Fiáth Pál és Ányos Lászlónak törvényszerint való kilépése folytán a közigazgatási bizottságnál üresedésbe jövő helyeknek választás utján leendő betöltése. 6. A m. kir. belügyministernek vármegyénk 1888. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásairól szóló költségvetésére vonatkozó leirata. 7. A m. kir. belügyministernek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó intézvénye. 8. A m. kir. belügyministernek a szolgaszedern középületnek; itt még a kezelési tisztviselők Iii- j mozaik a folyosókon, puhapadló és részben tölgyfa- j id. Purgly Sándor, Pöschl Károly, Paál Dénes, Rutt. vatalszobájához sem vezet ut egy másiknak szoba- j parkét vannak a nagy gyűlésteremben, egyes hivajáu keresztül. Ez A T olna az egyedüli fényűzés a helyiségek beosztásában, ha nem szolgálna legelső sorban a valódi czélszerüségnek. A nagy terem két oldali stucco márványai bevont kőoszlopokon nyugvó karzattal bir, a melynek mennyezetét hermaalakok hordják; a nagy terem előtt tágas előcsarnok és ruhatár van, e mögött pedig kisebb toilette szoba, azon célból, hogy a nagy terem esetleg társas összejövetelek céljainak is teljes kényelemmel szolgálhassan. A hivatalos helyiségek mind tágasak világosak, és legegyszerűbb berendezésnek; még a lépcsőház és előcsarnokok, valamint a háromhajós kocsi aláhajtó a földszinten egyszerű, de ízléses kiképzéssel birnak; egyedül a gyűlésterem bir némi, középületet megillető fénynyel; ilyenek a szines ablakok (a megye czimerével), a márványiitánzatos falfestés, stucco márványoszlopok, a párkányok színezése és helyenkénti aranyozása és a kasszelt ás mennyezet. Említésre méltó, hogy a nagy terem magas oldal világítással bir; a magasra helyezett, nagy ablakok alatt nyiluak az erkélyajtók, amint ez újabban külföldön és nálunk is alkalmaztatik modern középületeknél. Külső alaki kiképzésében az épület az olasz renaissanee styl egyszerű formáiban van tartva, melynek hatást a kellő méretek és szép arányok nyújtanak; építészeti gazdagság csakis a gyüléstermet képező kiszökelléken van, mely korinthiai faloszlopokon nyugvó oromzat, a 3 nagy ablak alatt levő 3 erkély helyenkénti figurális disz és két fülkébeu álló szoboralak (erő cs igazság) által képeztetik. A nagy ablakok ivei fölött ülő allegorikus női alakok: a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, az ipart és kereskedelmet, valamint a tudományt és művészetet jelentik; az oromzat csúcsát a megyének czimerét tartó két gyermek alak (kőben faragva) fejezi be. A kiszökellék alját az épületbe, illetve az udvarra vezető kocsibehajtón kivül, kocsi aláhajtó foglalja el. Az építési anyagok közül felemlitendök ; kőlábazat, kőpárkányok, coineutvakolás, angol palakö-tetőfedés, az. épületben pedig karsztmárvány-lópcsók, talhelyiségekben és lakásokban. Anyagok dolgában kellett az építkezésnek legtöbb nehézséggel megküzdenie; az egész hatalmas, nagy épület úgyszólván a szomszéd vármegj'ékböl és messze földről mozdult oda! A tégla és kovahomok Székesfehérvárról, a kő Esztergom- és Fehér megyékből és Istriából, a vas Salgó-Tarjáuból, fa és az iparos munkák valamennyije Budapestről (egyedül a fazekas munkák készültek helyben) vitettek az építkezéshez. Egyedül mészhomok, mész, viz és levegő vo'tak a helybeli építési anyagok ! Az épület eleje a kocsialákajtónál trachytkoczkákkal van kövezve, a gyalogjárók pedig aszfaltozvák; ugy az udvaron, valamint az épület északi oldalán levő előkertben pázsitcsoportok vannak ültetve. Az épület kiterjedéséről legközvetlenebb fogalmat nyújtanak annak méretei. Hossza 61, szélessége a kiszökellékkel együtt 5U V 2 , magassága az oromzat csúcsánál a kövezet fölött 21 méler, átlagos magassága a főpárkányig 18 méter; az udvar hossza 28 ; szélessége 17 méter. A nagy terein hossza 22, szélessége 11, magassága í) méter és a karzatokkal együtt elfér benne jóval több, mint ezer ember; az összes beépített terület több mint két ezer négyszög méter. A belső berendezés és bebutorzás a hivatalok, ban fö'ötte egyszerű; csínnal és stylszerüséggel egyedül a nagy terem és a mellette levő kis gy ülésterem bútorzatai birnak. Előbbiben főbb bútordarabok a csillárok, a felség arczképek rámái és az elnöki emelvény, mely szintén Kiss István építész rajza szerint készült, valamint hogy a többi berendezések is az ő fáradhatlan szives közreműködése mellett szereztettek be. Az egész építési ügy fáradtságos és gondteljes nehéz munkáját a törvényhatósági közgyűlés által kiküldött ügybuzgó építési bizottság vette vállaira, mely bizottság a megye alispánjának vagy helyettesének elnöklete alatt Ányos László, Békássy Károly, dr. Bezerédj Viktor, dr. Fenyvessy Ferencz, Kenessey Károly, Kenessey Pongracr, Kovács Imre, ner Sándor, Rothauser Mór, Szabó Imre és Woyta József megyei bizottsági tagokból állott. Az építésvezetősége b képezték: a megye részéről Kiss István tervező és müvezető-épitész, és az állam részéről Gyurkovics Kornél, kir. mérnök, majd utóbb Paál Dénes királyi főmérnök. Az egyes éj)itési munkák vállalkozói voltak: Kéler Napoleon a föld-, kőműves- elhelyező, valamint kőfaragó-, ács- és vasmunkára. Róna József a figurális szobrász munkára. Marchenke "Vilmos az ornamentális szobrász munkára. Sandrosaitz István utóda a palafedő munkára. Zellerin Mátyás a bádogos- és csatornázási j Thék Endre az asztalos-munkára. Árkai Sándor a lakatos. munkára. Drobnitsch György a mázoló és szobafestőmunkára. Forgó István és társa az; üveges munkára. Piilf Andor a fazekas munkára. Knuth Károly a légfütési munkára. A székházépületen kivül és pedig a támfal építésénél vállalkozók voltak: Kéler Napoleon a kőműves- és kőfaragó munkára. Hollesch Ferencz az ácsmunkára. Kiss István és Kovács Károly veszprémi lakatosok a lakatos munkára. i A székházépület előtti kovezési munkáknál pedig: Welfcy Ferencz a kőfaragómunkára.' Benc. Ferencz a kövező ínunkéra. Bichu János az aszfaltozó; munkára. A belső berendezési munkálatok vállalkozói voltak : Thék Endre a butorzási munkákra. Jungfer Gyula a rnülakatos munkára. Weisz Manó a villanyos csengetyü. berendezésre. mélyzet szaporítása tárgyában hozott határozatunkra vonatkozó intézvénye. 9. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministernek az özvegy Tallián. Pálné által létesített családi nevelési alapra vonatkozó alapító levelet érdeklő leirata. 10. A m. kir. belügyministernek két rendbeli leirata Hanta községnek Komárom megyéhez leendő elcsatclása tárgyában. ÍJ. Az 1888. évi közmunka iölosztási tervezet megállapítása és az ezzel kapcsolatos teendők elintézése. 12. Somogy vármegye közönségének a balatoni halászatról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó átirata. 13. A nyitra-völgyi gazdasági egyletnek átirata, melylyel a gözcséplés szabályozása tárgyában általa szerkesztett javaslatot elfogadtatni kéri. 14. Az országos nöipar egyesületnek segélyezést kérő átirata. 15. Bars vármegye közönségének átirata az 1886. XXI. t. cz. 27. S-ának megváltoztatása tárgyában. 16. Az ujonezozási polgári elnökök megválasztása. ' . • . 17. Az 1888. évre kivetendő betegápolási pótadó %-ának megállapítása. 18. Az 1888. évi katonabeszállásolási pótadónak megállapítása. 19. A lemondott, illetve elhalt, s választás alá eső megye bizottsági tagok helyeinek betöltése iránti intézkedések megtétele. 20. A legtöbb egyenes államadót fizető megyebizottsági tagok 1888. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke. 21. Alispáni előterjesztés a községi szegények 1886. évi létszámáról és ellátásáról. 22. Az egyes választmányoknak kiegészítése, illetve újbóli megalakítása. 23. Jákó község elöljáróságának kérvénye, melyben az iránt folyamodik, hogy Jákó községben egy csendőrörs állomás szerveztessék. 24. Herend és Városlöd községeknek kérvénye, melyben a vasúti hálózathoz vezető utat, az országutak hálózatába felvétetni kélik. 25. A vaszari határban útfenntartási czélra bérelt kavicstclepre vonatkozó szerződés. 26. Aka község képviselőtestületének határozata, melylyel a község és Nagy Pál között kötött adásvevési szerződést jóváhagyatni kéri. 27. Nagy Boldizsár és társainak kérvénye, melyben a Pápáról-Somlyóra vezető közlekedési utat az országutak sorába felvétetni kérik. 28. Gicz községnek kérvénye, melyben a jegyzői teendők teljesítésével Matisz Gyula varsányi körjegyzőt megbízatni kéri. 29. Dr. Reif Adolf veszprémi lakos orvostudori oklevelének kihirdetése. 30. Lókut község képviselőtestületének kérvénye, melyben a községben ásandó kut költségéhez segélyt kér. 31. N. Tevel községnek kérvénye, melyben a behajthatlanná vált közmunka váltságot leíratni kéri. 32. Takácsi községnek a községen átvonuló útszakaszon építendő hidakat érdeklöleg benyújtott kérvénye. 33. A devecseri, zirczi és pápai járási utkaparóknak kérvénye, melyben fizetésüket felemeltetni kérik. 34. Rósenthal Lipót kenései lakosnak a 10601/87. számú Il-od fokú határozat elleni fcllcbezésc. 35. A T?l!ián Pálné-íéle családi nevelési alapból Hochreiter György és Rezső részére az 1886. év Il-ik felére megszavazott de visszatartott jutalék kiadásának kérdés^. 36. Jenéi István kis-jenöi lakos volt birónak közmunkaváltság leírása iránti kérvénye. 37. Költségvetések. 38. Számadások. 39. Községi szegény alap számadások. Levél a fővárostól. Budapest, nov. 22. „Parturiunt montes et nascitur ridiculus mus." Ez jellemzi tán leghívebben, azon eredményt, melyet Lindau Pál „Siker" czimü vígjátéka aratott a nemzeti színházban e hó 19-én. A feszült várakozást még csak félsiker sem koronázta. Hogy Lindau a vígjáték megteremtésének terén elismert tekintély és szellemes iró az kétséget sem szenved; csakhogy „Siker" ezimen bemutatott darabja émelygősen sentimentalis — a hol kedélyes és humoros akar lenni drastikussá válik. Igaz ugyan, hogy „Errare humánum est;" de ez már „szarvashiba," mely nagyon sokat le von a darab becséből, s ennek- alapján nem is maradhat fenn a repertoiron, de ha az intendatura mégis megtartja premier darabnak, ezt csakis áz ügyes szereplőknek jutalmául kell betudnunk. — Annalnagyobb sikert aratott Evva ur pénztára Blaha Lujza* nak a hosszas betegsége után a „Sárga Csikó"-ban való első fellépte estéjen. Nem hiszem, hogy a párisi sansculotteok a revulutio idején jobban ostromolták volna a Tuilleriákat, mint a fővárosi közönség a népszínházát. Már á nappal a fellépés előtt elkeltek a jegyek. Szerencsémre érvényes volt e napra siabadjegyem, s igy láthattam mint fogadta a rajongó közönség bálványozott csalogányát, ki mint szerepi-, nek első szavaiban is monda. *. H A halál torkából jo>
