Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-11-27

ismertetésére s egyúttal a "vármegyei székhely- a mult fényes vezércsillagai a jövő nemzedék nek Veszprémben történt megállapítását és a előtt valaha elhomályosuljanak. régi székház történelmét is több érdekes adat­tal jellemzi. Veszprém vármegye egész területe már a történelem előtti korszakban is lakott és benépesült vidék veit. Ezt eléggé bizonyítják ama kő és vaseszközök s azon primitiv cserép­edények, melyek időnkint napvilágra kerülnek. A megye egész területén érdekesnél érdekesebb római leletekre akadtak. Régi badutak maradvá­nyai a Bakony alján e vidék katonai szempont­ból való fontosságáról beszélnek. A Balaton mel­lékén ez időben rnár a szőlőmüvelés virágzott. A mai Almádiban nagy számmal talál-ak régi pénzeket. E vidéken a vadászatra nag}' erdőség, a halászathoz folyóvíz és tó s az állattenyész­téshez bőséges legelő kínálkozott. Honfoglaló őseink tehát elég hamar otthon érezhették ma­gukat. A kereszténység e vidéken hamar terjedt s az ősi vallásra mért csapás Koppány legyöze­tésével, éppen itt nyert megoldást. Szent-István Veszprémben püspökséget és káptalant alapított. A megye egyik községében, Szt.-Király-Szabad­ján, a királynak kiváltságosai voltak. Szűnni nem akaró hatalmas taps tört ki e szép beszéd után. A következő szónok Jánossy Ágost kano­nok volt, a ki a két elhelyezendő emléktábla ügyében tett javaslatot. Indítványát egyhangú­lag elfogadták. E szerint a foyer jobb oldalára ez a felirat jön ; Galanthai és fraknói gróf Ester­házy Móricz cs. kir. kamarás föispánsága és sz. k. szabadjai Véghely Dezső, kir. tanácsos alis­pánsága idejében, Kiss István müépitész és mű­egyetemi m. tanár tervei szerint, Paal Dénes kir. főmérnök és Gyurkovics Cornél kir. mérnök el­lenőrzése mellett építette Kéler Napóleon építész 1886— 1887-ben. Következik a törvényhatóság által megválasztott építési bizottság tagjainak névsora. — A foyer balo'dalára a következő fel­írás jön: O csász. és apostoli kir. felsége I. Fe­rencz József dicső uralkodásának 36-ík évében, Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt, Vesz­prémmegye törvényhatósága 1885. évi 268. számú határozatával rendelte el ezen székház építését. Az építés megkezdetett 1886. évi márczius hó­E megye területén alakult a bakonyi vár- j ban, befejeztetett 1887. évi augusztus hóban, fel­i^pánság, mely a XV. század második felében avattatott 1887. évi november 24-én, b. Orczy szűnt meg. Ekkor már sok iparág indult fejlő- Béla belügyminis?terscge idejében. Isten áldása désnek s több élénk, népes vásár tartatott. A XVI. században a történelmi alapon kifejlődött határok is változás alá estek. A mi a vármegyei székhely kérdését illeti: annak alapját már szent István megvetette azzal, hogy itt püspökséget alapított. E székhelyre Veszprém városa kínál­kozott a legalkalmasabbnak. Pápa város ugyan féltékenykedett e kitüntetés miatt, de a vesz­tett csata után jó testvérré lőn. S hogy a me­gyének volt-e régebben székháza? nem egészen világos. Mig a püspökök főispánok is voltak egyúttal: a tanácskozmányokat a püspöki palo­tában tartották. Adatok bizonyítják, hogy gyűléseket ké­sőbb S.-Vásárhelyen, Városlödön is tartottak. legyen ezen házon és a vármegyén, a mely építtette. E/.után köszönetet szavaztak a székház­épitő bizottságnak, mire Néger Ágoston pápai apátplébános a következő indítványt tette: Méltóságos gróf főispán ur! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Hogy megyéink és városaink történelme szo­ros összefüggésben van drága hazánk történelmével s ennek jelentékeny és kiegészítő részét képezik úgy, hogy e kettőt alig lehet egymástól elválasztani, oly nyilvánvaló, hogy azt, úgy hiszem, nem is kell bő­vebben vitatni vagy indokolni. Midőn tehát mono­grapkusaink valamely megye vagy város történel­mének tanulmányozásában s annak felvilágosítására 16*3—1702. között mintegy 156 gyűlés Pápa szolgáló kútfők és adatok nyomozásában és gyüjté váiosában folyt le. Később Veszprém és Pápa váltakozva voltak a gyűlési székhely, de 1730­tól fogva a megyei kormányzat súlypontja egé­szen Pápán volt. Az első neveztesebb gyűlést 1745. május 13-án Veszprémben azon alkalom­ból tartották, a midőn Biró Márton megyés püs­pököt főispáni székébe nagy pompával és nagy költséggel beiktatták. Mindezek a gyűlések azon­ban nem a vármegye tulajdon épületében tar­tattak. Végre 1716-ban elhatározták, hogy me­gyei székházat építenek. De a határozatnak nem volt foganatja, s csak az 1723. 73. t. a. követ­keztében vette hatalmas kezébe a székház épí­tés ügyét Biró Márton, a hires ves'/prémi püs­pök és főispán. Uj határozatot hoztak, de me­gint eredménytelenül; csak 1762-ben készült el a megyei székház, a hogy azt a homlokzatán levő chronosticon («Idas aedes Superis Patriae, suisque Civibus nobilis universitas Vesprimiensis elevavit'f) bizonyítja. A ház szűknek Lhonyult s ezért 1840-ben uj megyeházat építettek. Ez épületben Veszprém vármegye oly intézkedéseket tett, melyek min­den izükben magyar szívre vallanak, és nincs okunk — igy végzé beszédét — azt hinni, hogy seben buzgólkodnak: akkor közvetve édes Magyar­hazánk történetirodalmát is gyarapítják, — és hon­fiúi kötelességet teljesítvén, maguknak nevet és ér­demet is szereznek. Ily honfiúi kötelességet teljesített és szerzett a hazai történetírás terén már is tekintélyes nevé­nek ujabb érdemet megyénk tisztelt és szeretett alispánja, Véghely Dezső kir. tanácsos ur ö nagy­sága, a fáradhatatlan történetbuvár és régész, — midőn megyénk és régi megyeházunk történetét ér­dekes rajzban előttünk híven ecseteié; — a régi kegyelet meleg, vonzó képeit és oly neveket idéz­vén lelkünk elé, melyek szeretett Veszprémmegyénk történetét képviselik s már csak e tettért is méltán tarthatnak számot az utódok kegyeletes emlékezetére. Ezekből kifolyólag bátorkodom a tekintetes törvényhatósági közgyűlésnek indítványozni: hogy fejezzük ki meleg köszönetünket Véghely Dezső, szeretett alispánunknak kitűnő szakismeret- és szor­galommal kidolgozott alkalmi-beszédeért: és határozza- el a telcintetes közgyűlés, hogy azt levéltárunk számára kinyomatja ós egyúttal a kinyomatandó beszéd egy-egy példányával úgy m. t. vendégeinknek és a szomszédos törvényhatóságoknak, valamint törvényhatóságunk összes bizottsági tag­jainak is, mai örömünnepélyünk emlékéül — kedves­kedik. Kérem indítványom elfogadását. Ezen indítványt lelkesedéssel el is fogadták. Ezek után még Esterházy Móricz gr. főis­pán mondott pár bezáró szót, a mire a gyűlés szétoszlott. Délután 1 órakor 250 terítékű kanquettre gyülekezett össze a bizottság, a vendégsereg s a nagy közönség. A régi megyeház folyosóit, termeit e czélra pompásan feldíszítették. A me­gye a banquett alkalmával nagy fényt fejtett ki; a bejáróknál, a folyosókon diszbe öltözött vá­rosi, megyei huszárok állottak. Ágyúzás, pezsgő durrogás, tus között köszöntötte fel Esterházy Móricz gr. főispán a királyt, Láng Lajos orsz. képviselő Esterházy gr. főispánt, Véghely alis­pán a szomszéd megyék küldötteit, Kopácsy Árpád a főispán nejét, Fenyvessy Ferencz Kiss István müépitőt. Felköszöntötték még a szék­házépitő bizottságot is. Hogy a hangulat igen lelkes volt, azt mondani is felesleges. A minden tekintetben fényesen sikerült ban­kettet Wild Péter balaton-füredi nagy vendég­lős hires konyhája tálalta, oly általános elisme­rést keltve, hogy nem csak a veszprémi Raszl ven­déglője elleni panaszokat tette indokolttá, de bár­melyik fővárosi vendéglőssel szemben is bátran kiállaná a versenyt. A gazdag étlap következő volt: Menti, du 24 novembre 1SS7. Potages: Con­sommé á la creme d'oeufs, Potage a la matelote. Hors d'oeuvre: Petits pátés de volaille, Fogas.— Esturgeon, sauce remolade. Relévé: Filet de boeuf á 1' Anglaise. Entrements: Cuissot de chev­reuil. — Compót d'airclle, Riz á la Portugaise. Rotis: Faisans k la choux croűte, Attelettes de dindon, Saladé á la Frangaise, Compots. Entre­mets: Géme á l'anauas, Fruits assortie. Fromage, Sucre, Cafe noir. Liqueurs: Cognac. Chartreuse. Maraschino de Zara. Vins: Vin blanc de Fürcd. Vin rouge de Sashegy. Prüchler: Kincsem. För­ley: Talisman. Hubert: Gentry Club. Az ünnepélyt a fényes megyebál fejezte be. A cLeozenVbervi megyei Icözgyiilós tárgysorozata. 1. Kopácsy Árpád országgyűlési képvise­lőnek a m. főpénztáraoki állásról való lemondása és ezzel kapcsolatban a m. főpénztárnoki állás­nak választás utján betöltése. 2. A székház épilési pótadónak 1888. évre \ leendő kivetése. 3. A megyei tisztviselő, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapjára 1% pótadónak kivetése. 4. Alispáni jelentés. 5. Szabó Imre, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Fenyvessy Ferencz, Báró Fiáth Pál és Ányos Lászlónak törvényszerint való kilépése folytán a közigazgatási bizottságnál üresedésbe jövő he­lyeknek választás utján leendő betöltése. 6. A m. kir. belügyministernek vármegyénk 1888. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági ki­adásairól szóló költségvetésére vonatkozó leirata. 7. A m. kir. belügyministernek a közgyű­lési ügyrendről alkotott szabályrendeletünkre vo­natkozó intézvénye. 8. A m. kir. belügyministernek a szolgasze­dern középületnek; itt még a kezelési tisztviselők Iii- j mozaik a folyosókon, puhapadló és részben tölgyfa- j id. Purgly Sándor, Pöschl Károly, Paál Dénes, Rutt­. vatalszobájához sem vezet ut egy másiknak szoba- j parkét vannak a nagy gyűlésteremben, egyes hiva­jáu keresztül. Ez A T olna az egyedüli fényűzés a he­lyiségek beosztásában, ha nem szolgálna legelső sor­ban a valódi czélszerüségnek. A nagy terem két oldali stucco márványai be­vont kőoszlopokon nyugvó karzattal bir, a melynek mennyezetét hermaalakok hordják; a nagy terem előtt tágas előcsarnok és ruhatár van, e mögött pe­dig kisebb toilette szoba, azon célból, hogy a nagy terem esetleg társas összejövetelek céljainak is tel­jes kényelemmel szolgálhassan. A hivatalos helyiségek mind tágasak világosak, és legegyszerűbb berendezésnek; még a lépcsőház és előcsarnokok, valamint a háromhajós kocsi aláhajtó a földszinten egyszerű, de ízléses kiképzéssel birnak; egyedül a gyűlésterem bir némi, középületet megil­lető fénynyel; ilyenek a szines ablakok (a megye czimerével), a márványiitánzatos falfestés, stucco már­ványoszlopok, a párkányok színezése és helyenkénti aranyozása és a kasszelt ás mennyezet. Említésre méltó, hogy a nagy terem magas oldal világítással bir; a magasra helyezett, nagy ablakok alatt nyiluak az erkélyajtók, amint ez újabban külföldön és nálunk is alkalmaztatik modern középületeknél. Külső alaki kiképzésében az épület az olasz renaissanee styl egy­szerű formáiban van tartva, melynek hatást a kellő méretek és szép arányok nyújtanak; építészeti gaz­dagság csakis a gyüléstermet képező kiszökelléken van, mely korinthiai faloszlopokon nyugvó oromzat, a 3 nagy ablak alatt levő 3 erkély helyenkénti fi­gurális disz és két fülkébeu álló szoboralak (erő cs igazság) által képeztetik. A nagy ablakok ivei fölött ülő allegorikus női alakok: a közigazgatást, az igaz­ságszolgáltatást, az ipart és kereskedelmet, valamint a tudományt és művészetet jelentik; az oromzat csú­csát a megyének czimerét tartó két gyermek alak (kőben faragva) fejezi be. A kiszökellék alját az épü­letbe, illetve az udvarra vezető kocsibehajtón kivül, kocsi aláhajtó foglalja el. Az építési anyagok közül felemlitendök ; kőlá­bazat, kőpárkányok, coineutvakolás, angol palakö-te­tőfedés, az. épületben pedig karsztmárvány-lópcsók, talhelyiségekben és lakásokban. Anyagok dolgában kellett az építkezésnek leg­több nehézséggel megküzdenie; az egész hatalmas, nagy épület úgyszólván a szomszéd vármegj'ékböl és messze földről mozdult oda! A tégla és kovahomok Székesfehérvárról, a kő Esztergom- és Fehér megyék­ből és Istriából, a vas Salgó-Tarjáuból, fa és az ipa­ros munkák valamennyije Budapestről (egyedül a fa­zekas munkák készültek helyben) vitettek az épít­kezéshez. Egyedül mészhomok, mész, viz és levegő vo'tak a helybeli építési anyagok ! Az épület eleje a kocsialákajtónál trachytkocz­kákkal van kövezve, a gyalogjárók pedig aszfaltoz­vák; ugy az udvaron, valamint az épület északi ol­dalán levő előkertben pázsitcsoportok vannak ültetve. Az épület kiterjedéséről legközvetlenebb fogal­mat nyújtanak annak méretei. Hossza 61, szélessége a kiszökellékkel együtt 5U V 2 , magassága az oromzat csúcsánál a kövezet fölött 21 méler, átlagos magas­sága a főpárkányig 18 méter; az udvar hossza 28 ; szélessége 17 méter. A nagy terein hossza 22, szé­lessége 11, magassága í) méter és a karzatokkal együtt elfér benne jóval több, mint ezer ember; az összes beépített terület több mint két ezer négyszög méter. A belső berendezés és bebutorzás a hivatalok, ban fö'ötte egyszerű; csínnal és stylszerüséggel egye­dül a nagy terem és a mellette levő kis gy üléste­rem bútorzatai birnak. Előbbiben főbb bútordarabok a csillárok, a felség arczképek rámái és az elnöki emelvény, mely szintén Kiss István építész rajza szerint készült, valamint hogy a többi berendezések is az ő fáradhatlan szives közreműködése mellett szereztettek be. Az egész építési ügy fáradtságos és gondtel­jes nehéz munkáját a törvényhatósági közgyűlés ál­tal kiküldött ügybuzgó építési bizottság vette válla­ira, mely bizottság a megye alispánjának vagy he­lyettesének elnöklete alatt Ányos László, Békássy Károly, dr. Bezerédj Viktor, dr. Fenyvessy Ferencz, Kenessey Károly, Kenessey Pongracr, Kovács Imre, ner Sándor, Rothauser Mór, Szabó Imre és Woyta József megyei bizottsági tagokból állott. Az építés­vezetősége b képezték: a megye részéről Kiss István tervező és müvezető-épitész, és az állam részéről Gyurkovics Kornél, kir. mérnök, majd utóbb Paál Dénes királyi főmérnök. Az egyes éj)itési munkák vállalkozói voltak: Kéler Napoleon a föld-, kőműves- elhelyező, valamint kőfaragó-, ács- és vasmunkára. Róna József a figurális szobrász munkára. Marchenke "Vilmos az ornamentális szobrász munkára. Sandrosaitz István utóda a palafedő munkára. Zellerin Mátyás a bádogos- és csatornázási j Thék Endre az asztalos-munkára. Árkai Sándor a lakatos. munkára. Drobnitsch György a mázoló és szobafestő­munkára. Forgó István és társa az; üveges munkára. Piilf Andor a fazekas munkára. Knuth Károly a légfütési munkára. A székházépületen kivül és pedig a támfal épí­tésénél vállalkozók voltak: Kéler Napoleon a kőműves- és kőfaragó mun­kára. Hollesch Ferencz az ácsmunkára. Kiss István és Kovács Károly veszprémi la­katosok a lakatos munkára. i A székházépület előtti kovezési munkáknál pedig: Welfcy Ferencz a kőfaragómunkára.' Benc. Ferencz a kövező ínunkéra. Bichu János az aszfaltozó; munkára. A belső berendezési munkálatok vállalkozói voltak : Thék Endre a butorzási munkákra. Jungfer Gyula a rnülakatos munkára. Weisz Manó a villanyos csengetyü. berende­zésre. mélyzet szaporítása tárgyában hozott határoza­tunkra vonatkozó intézvénye. 9. A vallás és közoktatásügyi m. kir. mi­nisternek az özvegy Tallián. Pálné által létesített családi nevelési alapra vonatkozó alapító levelet érdeklő leirata. 10. A m. kir. belügyministernek két rend­beli leirata Hanta községnek Komárom megyé­hez leendő elcsatclása tárgyában. ÍJ. Az 1888. évi közmunka iölosztási ter­vezet megállapítása és az ezzel kapcsolatos te­endők elintézése. 12. Somogy vármegye közönségének a ba­latoni halászatról szóló szabályrendelet módosí­tására vonatkozó átirata. 13. A nyitra-völgyi gazdasági egyletnek át­irata, melylyel a gözcséplés szabályozása tárgyá­ban általa szerkesztett javaslatot elfogadtatni kéri. 14. Az országos nöipar egyesületnek segé­lyezést kérő átirata. 15. Bars vármegye közönségének átirata az 1886. XXI. t. cz. 27. S-ának megváltoztatása tárgyában. 16. Az ujonezozási polgári elnökök meg­választása. ' . • . 17. Az 1888. évre kivetendő betegápolási pótadó %-ának megállapítása. 18. Az 1888. évi katonabeszállásolási pót­adónak megállapítása. 19. A lemondott, illetve elhalt, s választás alá eső megye bizottsági tagok helyeinek betöl­tése iránti intézkedések megtétele. 20. A legtöbb egyenes államadót fizető megyebizottsági tagok 1888. évre érvénynyel bí­randó névjegyzéke. 21. Alispáni előterjesztés a községi szegé­nyek 1886. évi létszámáról és ellátásáról. 22. Az egyes választmányoknak kiegészí­tése, illetve újbóli megalakítása. 23. Jákó község elöljáróságának kérvénye, melyben az iránt folyamodik, hogy Jákó község­ben egy csendőrörs állomás szerveztessék. 24. Herend és Városlöd községeknek kér­vénye, melyben a vasúti hálózathoz vezető utat, az országutak hálózatába felvétetni kélik. 25. A vaszari határban útfenntartási czélra bérelt kavicstclepre vonatkozó szerződés. 26. Aka község képviselőtestületének ha­tározata, melylyel a község és Nagy Pál kö­zött kötött adásvevési szerződést jóváhagyatni kéri. 27. Nagy Boldizsár és társainak kérvénye, melyben a Pápáról-Somlyóra vezető közlekedési utat az országutak sorába felvétetni kérik. 28. Gicz községnek kérvénye, melyben a jegyzői teendők teljesítésével Matisz Gyula var­sányi körjegyzőt megbízatni kéri. 29. Dr. Reif Adolf veszprémi lakos orvos­tudori oklevelének kihirdetése. 30. Lókut község képviselőtestületének kér­vénye, melyben a községben ásandó kut költsé­géhez segélyt kér. 31. N. Tevel községnek kérvénye, melyben a behajthatlanná vált közmunka váltságot leí­ratni kéri. 32. Takácsi községnek a községen átvonuló útszakaszon építendő hidakat érdeklöleg benyúj­tott kérvénye. 33. A devecseri, zirczi és pápai járási ut­kaparóknak kérvénye, melyben fizetésüket fel­emeltetni kérik. 34. Rósenthal Lipót kenései lakosnak a 10601/87. számú Il-od fokú határozat elleni fcl­lcbezésc. 35. A T?l!ián Pálné-íéle családi nevelési alapból Hochreiter György és Rezső részére az 1886. év Il-ik felére megszavazott de visszatar­tott jutalék kiadásának kérdés^. 36. Jenéi István kis-jenöi lakos volt birónak közmunkaváltság leírása iránti kérvénye. 37. Költségvetések. 38. Számadások. 39. Községi szegény alap számadások. Levél a fővárostól. Budapest, nov. 22. „Parturiunt montes et nascitur ridiculus mus." Ez jellemzi tán leghívebben, azon eredményt, melyet Lindau Pál „Siker" czimü vígjátéka aratott a nem­zeti színházban e hó 19-én. A feszült várakozást még csak félsiker sem koronázta. Hogy Lindau a vígjáték megteremtésének terén elismert tekintély és szellemes iró az kétséget sem szenved; csakhogy „Siker" ezimen bemutatott darabja émelygősen sen­timentalis — a hol kedélyes és humoros akar lenni drastikussá válik. Igaz ugyan, hogy „Errare humá­num est;" de ez már „szarvashiba," mely nagyon sokat le von a darab becséből, s ennek- alapján nem is maradhat fenn a repertoiron, de ha az intendatura mégis megtartja premier darabnak, ezt csakis áz ügyes szereplőknek jutalmául kell betudnunk. — Annalna­gyobb sikert aratott Evva ur pénztára Blaha Lujza* nak a hosszas betegsége után a „Sárga Csikó"-ban való első fellépte estéjen. Nem hiszem, hogy a pá­risi sansculotteok a revulutio idején jobban ostromol­ták volna a Tuilleriákat, mint a fővárosi közönség a népszínházát. Már á nappal a fellépés előtt elkeltek a jegyek. Szerencsémre érvényes volt e napra sia­badjegyem, s igy láthattam mint fogadta a rajongó közönség bálványozott csalogányát, ki mint szerepi-, nek első szavaiban is monda. *. H A halál torkából jo>

Next

/
Thumbnails
Contents