Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-11-06

A sorsjegy-szédelgéshez. Semmi sem bizonyítja azt, hogy mennyi temérdek visszaélés van, mint azon számos levél, mely a vidékről e szédelgések ellen iratik. Kezeinkhez á legtávolabb helyről a két következő levél érkezett, melynek tartalmát, szomorú commentarképen itt adjuk. I. Hallom, és hallom újból és olvasom a csalók s a népámitók ellen tett szigorú interpellációt. E kellemes tapasztalat arra bátorita, hogy egy íVj naponkint mindinkább terjedő csalási módra hívjam fel a figyelmet. Az erélyes Török kapitány és többek által törvény elé állított, és megriasztott, „bizonyosan nyerő" számokat áruló szélhámosok helyét ama veszedelmesebb csalók foglalták el, kik a legelőnyösebb feltételek mellett az újságok hirdetési rovataiban pé?ickölcs'ó?wket Ígérnek, s a lépre jött hiszékenyektől nemcsak a 3 darab 5 krajczáros bélyegeket csikarják ki, hanem több pénzt is. Ily rászedett, megcsalt emberek aztán fünek-fának panaszolnak, — de távol a központtól a csalók ellen nem lépnek fel. Megtörtént a napokban is, hogy például a főegyházi sekrestyés látva magát megcsalatva közel 20 frtig, azon czég által (Krausz) a honnan a reverenda-szöveteket hozatja, utána járatott, hogy azok a kölcsön hirdetők miféle emberek. Az eredmény ez: többen összeállottak azon czélból, hogy pénzkölcsönöket hirdetnek, — ezt főleg a „Budapest'' hasábjain produkálják, rnindenikök azt hazudva, hogy külön irodája, fSügynöksége stb. vau, holott egymással összeköttetésben állanak, s kölcsönösen szipolyázzák a szegény közönséget; úri befolyásos ember ha ily módon megcsalatik, lemond a vesztett pénzről, s hallgat. A szegény sekrestyés is úgy nyilatkozott, „ismét vesztettem 20 frtot, — ki perelhet azokkal a csalókkal?" II. Dusesd {Bihar megye) i88j. október 5/. Olvasva, hogy a budapesti pénzkufároknak, értékpapírokkal! csalásai már a közfigyelmet felébresztették, mi miatt az országházban az iránt interpellatió is intéztetett a szakministerhez, bátorságot vettem magamnak egy magamat érdeklő esetet tudomásra juttatni. Ez év ápril havában beállitott hozzám egy sorsjegy árus ügynök, s sorsjegyeket vételre kínált. Én reflektáltam egy magyarjelzálog bank sorsjegyre, melynek úgynevezett Prospektjét (lásd 1 /. alatt) az ügynök előmutatta. Látva, hogy 100 fról szóll és 4% jövödelmez és 5 frt havi fizetéssel törlesztendő, hamarjában tüzetesen meg sem néztem, előlegül kért 5 ftot át adtam, hogy annak folytán a részlet ívet megkaphassam. Eixe a Puchs H. czég csakhamar leirt, hogy értesült arról: hogy a 20298. ellenörzézi számú tervezetet megvettem, küldjem a második részletet 5 ft 20 krt, de mivel az ügynöknek tőlem távozta után elolvastam a Prospekt tartalmát és úgy találtam: hogy havi 5 ftonként nem 100, de 130 ft I fizetését vállaltam el figyelmetlenségből, ezt magamra j nézve hátrányosnak találtam, rögtön irtam Puchs H. j czégnek, hogy nem vettem észre a 26 havi törlesztést, nem szándékozom 100 frt helyett 130 írtot a sorsjegyért fizetni, küldje le nekem az eredeti sorsjegyet, fizetem az előlegül adott 5 fit betudásával a 95 Irtot egyszerre utánvéttel. Erre azt válaszolta, hogy nem tehet eleget kívánságomnak, mert ha készpénzzel akarom venni a sorsjegyet, az 5 frt előleget nem számithatja be, mert a tervezet szövegében (prospeit) benne van világosan, hogy a már kötött üzlet, semmi esetre sem bontható fel! Ez nem igaz, egy szó sincs benne arról! Ezután elhatároztam, hogy eltekintve a huzavonától, fizetem hát a 26. 5 fi-t részletet = összesen í 130 frtot, bárha sajnáltam a zsidót avval is gazda- j En barnultam a lutnszamokkal üzérkedőket, s , . . , . , , . , -1. 1 ,, ii; gvfcani, íelküldöttem a 2 ík részletet is 0 ft 20krban, titkon kívántam, hogy akadjanak erélyes emberek . , . ,. . ., , -i i i , ™ > ! uimt a 4y. alatti postai veveny igazolia es vártam, kik e gazoknak kitörik a nyakukat. Elrémül az em- ' 1 . ! nyakukat. her, s az indignatió mintegy dühbe hozza, midőn a i hogy a most már sorba levő részlet ívet Puchs czég i küldi. Le is küldötte, de bosszankodva láttam, hogy a Prospekt tartalmától eltérően a 26 havi törleszlutricsalóknál talált levelek tartalmát hallja, hallja, j hogy egy szegény leány azt irja: ,,TJram, az utolsó ; forintot küldöm önnek, ha nem küld valahára nyerő j , _ , 1 -1. • , •, ,, : test felemelte 2b. o frt részletfizetésre, tehát máiszámot, szegény anyámmal együtt koplalásra jutunk." • „ TT ,,, % i TI T -V ! nem lát)

> de 1-10 frtban adott volna egy az államstb. stb. Valóban elmosolyodik az ember, midőn a ! ' , . OJ ; nak 100 irt hozó sorsjegyet. Megbotránkozásomnak kifejezést adva ujra irtam a czégnek, hogy nem vállalom el a 26 havi hirdetési rovatban olvassa 3, 4 helyen a „kedvező kölesönöket, s mindjárt mellettük a hirdetést, melyben egy megszorult ember, család par szaz fonnfc , , , ,, ^ , . - ,. , , . . ,7 ' • - - 1 • i törlesztés helyett a meg terhesebb 28 havi D frtos kölcsönért altermn quantumot iger, s mégsem kap a , , 0 , , „,..-,.:.,„, n ,, rn. A • i i 1 fizetett, es fenyegettem, hogy a lapok utján eliarasok „kedvező kölcsön ígérők mellett. Tudjuk, hogy ! ' J ö ' aJ 1 J J mily dimensiot kapott volt a gyalázatos kis lutriszédelgés, hasonló mérvben indult meg a 3 darab 5 kros föltétel mellett a kedvező pénzkölcsönféle szédelgés — a nagy közönség kárára, Nag}'" áldásává válik a népnek egy jellemes "befolyásos férfi, ki e csalást alapos tapogatózások után egy hatalmas villámszerű rendőri lecsapással felderíti. A rendőri nem sejtendő meglépést, az iratok, levelek megkapása, kézrekeritér e érdekében kívánom. Adagot adék legnemesebb irányú működésének, kérem fogadja úgy, mint a hogy a közmondás tartja: „Nép szava, Isten szava!" Kiváló nagyrabecsüléssel maradtam Maros-Portuson (Gyulafehérvár) 18ÍM. oefc. 31. alázatos szolgája sát nyilvánosságra hozom, de azon hiedelemben, hogy felszólamlásom hátai fog, az esedékes harmadik 5 ftot is Íelküldöttem (lásd. a 6-/. alatti postai vevényt és nyugtát.) Puchs czég a heilyett, hogy az igazságosság terére vissza lépett volna mint a 7y. alattiból olvasható, azt válaszolta: szemtelenül, hogy a Prospekt nem 36, hanem 38 részletre volt és van kiállítva! Erre végleg azt válaszoltam, hogy Berele Hay sem csinálta jobban az üzleteket, én tovább nem fizetek, visszalépek. Igaz, hogy a 36. 38. számok I toll hibából eredhettek, de tény az, hogy megcsalt, i mert az -'.^alatti Prospektben 26 részlet van írva j általa, mig ellenkezően a Részletívben 28! és ez az j üzór még a szakministernek aprospekben álló 3719. Sct-ftócBclct r. kath. lelkész- j síámú iratára is támaszkodik — hogy a feleketannál biztosabbau behúzhassa! Eugoinet is behúzott e szerint *a Puchs czég a sorsjegy vétellel 15 frt 20 krig, ha az 1883. XXXI. t. cz. alapján ütni lehetne rajta egyet és tőle vissza kapni a 15 fit 20 kit, azt felajánlom tetszés ^szerinti jótékony czélra az idézett törvény 9. §-a talán némi kötelességet is rótt rá, de vagy nem teljesítette azt sem. Közleményem után önzetlenül és kiváló tisztelettel ajánlott maradtam. alázatos szolgája biharmegyei földbirtokos. a napok egymást követik, a háztartás megy, a mint mehet; a férj üzlete után s clubjaiba jár; a gyer- 1 mekek egy bonnera vannak bizva, ez sétálni viszi őket, mikor jó idő van; s ha rosz az idő, szegénykék a gyermekszobába, mely többnyire kicsiny szokott lenni, vannak bezárva; eleinte játszanak, azután unatkoznak, czivakodnak, utóbb pedig verekednek. Szegény kis gyermekek! Hogy ha ezen fiatal asszony vallásos volt, feltéve, hogy egy csoda befolyása nélkül maradt, melyet nem lehet várni, első buzgalma nem' fog ellentállani s a drága gyöngy a világ soha meg nem szűnő özönlése által el fog sodortatni: észjárása ama hiábavaló irányt fogja követni, melynek a kör, hol ö él, hódol. A nemes érzés, a kötelesség teljesítése iránti kedv, a jó s rosz fölötti helyes Ítélet hamar tönkre fog menni ezen tikkasztó légkörben; megragadtatva ezen boldogtalan forgó szél álíal, a fiatal asszonynak nem lesz többé ideje sem olvasásra, sem dologra, sem gondolkozásra, s ha ezen haszontalan életmód miatt szelíd szemrehányással találják megfenyíteni, 6 elég esztelenül a következőt feleli; „Nem érek rá!" Az időt, ezt a drága kincset, ne vesztegessétek el hiába, soha nem végző látogatásokkal, hol az igaz barátságnak nincsen helye; ne töltsétek el ama társalgással, mely mindig sérti a lelkiismeretet; igyekezzetek otthon maradni; azon otthonban, mely egykor oly kedves volfc előttetek, kedves emlékekkel fogtok ott találkozni mindenütt; ott -van férjétek, kit hosszas távollótetek utóbb elidegenifcend a háztól; ott van a dolgozó asztal, az kőasztal, a könyvtár s végre- ott vannak a kedves gyermekek! Hogy ha van egy M "barátnétok, néhány kellemes jó ismerős tök, meglátogathatjátok azokat jourfixe nélkül VESZPRÉMBŐL. Veszprém, 1SS7. november 5. Az új megyei székház felavatása alkalmával rendezendő ünnepségek programmja elkészült. A székház épitő bizottság által fölkért rendezőség, ma Véghely Dezső kir. tanácsos alispán elnöklete alatt felette népes és érdekes értekezletet tartott, s emelkedett hangulatban tárgyalta a fölvetett kérdést, hogy t. i. minő módozatok lesznek legmegfelelőbbek a vármegye életében igazán -fontos ünnepély alkalmával, midőn a megye méltóságának megfelelő új székház rendeltetésének átadva, megnyitva lett. Beható eszmecsere után , melynél a felszólalók mindegyike ugyanegy czélra lelkesültnek látszott, megállapították, hogy az ünnepély f. évi november 24-' ikén a veszprémi székesegyházban tartandó Veni Sancte-val viszi kezdetét. Utána Gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt disz közgyűlés lesz és A jour .... ezen lármás összejövetel j a megye új tanácstermében, melyre, valamint nem ellensége-c a barátságnak s az igazi szívélyes- j az egész ünnepélyben való részvételre a belügy ségnek? — A ró-1 irlandia lakóinak hosszadalmas I a közmunka és közlekedési ministeriumok, vatávolléte miatt ment tönkre; a nagyvárosi nőknek folytonos távolléte otthonuktól nem fogja-e tönkre tenni végkép a családi életet? Hogy ha a méhek nek királynéja kivándorol, a méhraj elszéled, és & dwázsok eszik meg a. mézet i lamint a szomszéd törvényhatóságok folkéretnek. A díszközgyűlés tárgyai lesznek: Elnöki megnyitó beszéd. Tartja a főispán Gróf Esterházy Móricz kir. kamarás. Alkalmi beszéd a vármegye történetéből vett reflexiokkal. Elmondja az alispán Véghely Dezső kir. tanácsos. A vidéki vendégek üdvözlése Kolossváry József főjegyző által. j Indítvány a székházépitő bizottságnak szavazandó elismerés és a megyeháznál felállítandó emléktáblas felirata tárgyában. Beadja több megyebizottsági tag. A gyűlés után társas ebéd lesz!. Este pedig bál a székház dísztermében, mely igen fényesnek ígérkezik. i A meghívók kibocsátására, ugy a bankett és a tánczestély rendezésére a tekintélyesebb bizottsági tagok vállalkoztak, valamint a vendégek elszállásolására, mely ismerve a veszprémiek magyaros vendégszeretetét, bizonyára minden fennakadás nélkül, s az igényeknek teljesen megfelelően fog megtörténni. __ *' L Tapasztalati tanácsok gazdák számára. 1. A mezőgazdaság három főkelléke: trágya, trágya és ismét trágya. 2. A földet ugy gondozd, mint a csikót vagy borjút, melyet jól felnevelni akarsz. 3. Takarmányból a gazdának soha sem lehet „sok." Termelj belőle minél többet. 4. Tartsad elvül: inkább kevés állatot jól tartani, mint sokat roszul, csakhogy tengődjék. 5. Első sorban arra törekedjél, hogy a birtokot megrakjad haszonállatokkal és azokat jól tarthassad; második sorban számítsad csak a gabona termelést. A termés nem fog hiányozni, ha marha tartásra van a fősül y fektetve. 6. A minőséget o

!

y fontosnak tekintsed, mint a mennyiséget. Ez áll jgy a munkára, mint, a terményeid és beszerzéseidre nézve. Mi haszna a sok munkának ha rosszul tétetik vagy ha el van hibázva? 7. Nincsen háladatosabb a fekete ugarnál. 8. Ne kinozd és ne bántalmazd igás jószágodat, az segiti megkeresni kenyeredet. 9. Óvjad birkáidat a nedves és iszapos legelőtől. \Q. Ha csak kerül, birkáid a jólakáson felül egyenek, ne csak éljenek, hanem a gyapjút is neveljék 11. A jó ápolás, a kefe-vakarás fele abrak. 12. Kedveld a faültetést, jót^ mivelsz azzal. 13. Rend és pontoaság lelke a gazdaságnak. 14. Amihez fogsz, azt nj'elénél fogd meg. 15. Kötve hígyj a németnek és ángliusnak. Ne végy meg minden gépet minden áron. 16. Ne nyújtózkodjál tovább, mint a meddig takaród ér. 17.. Mint a veszedelmet, úgy kerüld az adósság csinálást és a pénzgondokat. 18. A jó gazda egyszersmind jó hazafi, mivel a hon drága földjét gondosan miveli és a közvagyont gyarapítja. 19. A példa hat. Szorgalomban és munkásságban a gazda járjon elöl. 20. Cselédeid és munkásaid irányában lehetsz szigorú, de igazsággal és jóakarattal legyen az párosulva. 21. Áldott a munka, melyet az ember maga végez. 22. A verejtékkel szerzett kenyér édes és ízletes. 23. Nincs ami az életet állandóan annyira boldogítani és kielégíteni képes, mint a munkásság. 24. Az áldás és szerencse felülről jön; az iparkodó jó gazda elébe megy, a tunya, hanj^ag gazda pedig hátrafelé megy és távozik a szerencsétől. 25. Bízzál az Istenben és önmagad erejében. 26. Végzett munka után édes a pihenés. 27. A gazda bírjon tőkével, értelemmel és szorgalommal, ezek együttvéve adják meg a sikert. 2S. Ki nagy előszeretettel és kedvvel nem követi a gazdálkodást, az hagyjon is fel vele, nem neki való. 29. A gazda krétát tartson kezében; azaz minden miveletében számítson, mint a' kereskedő. 30. Becsüld a munkát és a munkást. 31. A mely munkát ma végezhetsz, sohase hagyjad holnapra. 32. Csak az az igazi ur, aki dolgozik. A semmit tevőnek, ha még oly jó módú, utóbb is el kell pusztulnia. 88. Az ügyes, szorgalmas gazda a sovány földet jövedelmezővé teszi, mig a hanyag és pazarló gazda a legjobb föld mellett is tönkre megy. 33. Vigyázz "becsületedre.! az díszíti a gazdát, mint minden embert. Inkább lakjál becsülettel kunyhóban, mint becsület nélkül palotában. 85. Tiszta, egészséges és s;;ép magot vess. 86. Ki munkásság és szorgalom által gyarapszik, leginkább képesítve is van megóvni és fenntartani! 37. Búj kötelesség érzettel nyában légy legszigorúbb. 38. Az ember nem teremtheti meg a viszonyokat, azokat nem birja hatalmában kell, hogy életbölcsességgel alkalmazkodjék az adott viszonyokhoz. 39. A gazdaság titka a tij trágya az, mi lónak az abrak, 40. Nincsen az a nagy vagyon, mely pazarolva el nem fogy, mig takarékosság és iparkodás mellett a kevés vagyon is gyarapszik. öoí3ac!iini3 6án3o szerzett vagyonát és -önmagad irávií megtartani; hanem nazkodjék az adott |ágya. A földnek a Kivándorlók figyelmébe. Amerikából küldött levelet közlünk, melyet ' különösen azoknak ajánlunk figyelmébe, a kik oda kivándorolni szándékoznak. A levél egy helybeli polgárnak lett küldve, a ki azt egy oda kivándorolt barátjától kapta és igy megbizható kútforrásból származik. Allegany E. Amerika. K. B. Utolsó levelemben emiitett tervem sikerült, amennyiben az Egyesült Államok földeladó hivatalával alkudoztam egy sziget fölött, mely sziget a 26-ik fok alatt fekszik — s azt meg is vettem. Összeszedvén tehá't pénzemet és holmimat f. év július 26.-ika körül N, T.-ba mentem, hogy ott egy fiatal magyarral találkozzam, s vele együtt aug. 2-án hajóra ülvén, Dél felé vitorláztunk. Öt napi tengeri ut után megérkeztünk Key Westbe (Plorida) honnét pár napi időzés után egy kibérelt dereglyén (schooner) nekimentünk a mexikói öbölne*k, szigetünket fölkutatandók. Sok botorkálás és tévelygés után föltaláltuk. Hogy milyen utazás esik egy schoneron, arról önnek persze hogy nincs fogalma. Van benne egy födött zug, hova a holmik elhelyezhetők, és szükség esetén 2—3 ember elhentereghet. A mienk telve volt szúnyoggal; asztal, szék , ágy ismeretlen dolgok, etc. Szigetünkre érvén áldomást ittunk. Egy kapitány már előre megmondotta, hogy szigetünk nem lakható, mindemellett és az eső daczára megtekintők. A föld az összes déli államokban mind nagyon lapos, csak egy halmocska sem látható. A talaj egészen csigákból, kagylókból, meg korai sziklákból áll, hanem az utóbbi nagyon mélyen van. A part lassan emelkedik. Pü nem igen látszik, hanem egyéb durva bozót, káposzta-pálma, meg tömérdek cactus. Vagy l

/,

t geogr. métföld hosszú a part, a mely ily növényzettel bír és vagy 10—30 szélességű; a többi mangrovmocsár. A mangrov egy különösen haszontalan fa girbe-görbe, soha nem nagy, örökzöld levelekkel, vörösses törzszsel, a törzs oldalaiból kifutó léggyökerek-kel, melyek össze-vissza szövődve futnak a földbe és az ágakból is ereszkednek le ily segédgyökerek, ugy hogy átjárhatlan sűrűséget képeznek. Csakis tenger viz képezte mocsarakban tenyésznek és gyökereire ezer és ezer osztriga és „clam" telepszik. Minden magasabb dagály elönti a sziget legnagj

r

obb részét, ugy hogy minden felé apró pocsolyák állnak a fák között, a sziget - másik oldala ipedig részint mindig vizalatfc állnak, részint pedig egy szint. Az egész sziget hasznavehetlen, s bármily nagyszerű is a tenger, a sok hal, teknős-béka, a sok gyönyörű vízimadár. A föld nem terem mást legföljebb banánát, lime-ot (kis fajú czitrom); de ami fő és legrosszabbkiszámithatlan mennyiségű szúnyog zúg a mocsarak között, ugy hogy ott semmiféle élő lény nem lakhatik. Volt eset mar, hogy nagyobb állatot — mint disznó — megöltek. Kezemen zergebör keztyü volt, keresztül csípték; ai ezotnat elázott zsebkendővel kötőin be, hogy esak szemeim látszottak ki, alája bújtak vagy ahol egy rétit volt, átcsipkedték. Szóval órákig sem lehetett ott tartózkodnunk. Ez augusztus 16-án, szombaton volt. Tovább csatangoltunk más szigetekre, Néhány éjet künn, néhányat a hajón tölténk. Hogy mit szen vedtünk mi e néhány nap és éjjel, azt leírni képes nem vagyok. Reményeinkben csalódva, veszteségünket túlbecsülve, kárvallott és igy fölöttébb lehangolt állapotban érkeztünk vissza Key-Westbe. Ott tartózkodásunk naponként belekerült 5—6 dollárba, pénzünk tehát rohamosan fogyott. Végre sok töprengés tán elhatározók, hogy innét Éjszak-felé megyünk a szárazra és ott veszünk megmaradt pénzünkön új földet. Holmink ez- alatt raktárban volt. Fölmentünk Port-Myersbe. E 250—300 léleknyi falu a legutolsó szárazföld telep Floridában; ezen alul több gyarmat nincs, kivéve 1—2 lakost a szigeteken, ott is szállóban voltunk és elég pénzünkbe került. Fölkeresvén a földügynököket, elmentünk földeket nézni. Iszonyú zivatarok és esők jártak, merfc ez volt az esős időszak e vidéken. Sokat nyomorogtunk itt is. bőrig ázva, itt ott 3—4 lábnyi vizbe bukva; mert ez egész föld egy két pontocskát kivéve, mind viz alatt volt. Emberemet ágyba is döntötte a mocsárláz. Az volt a szerencsénk, hogy volt egy britt orvos ismerősünk aki rögtön észrevette a bajt és segített. Itt a földek nem tetszettek; harmadnap tehát az orvos és egy kalauz. társaságában más irányba indultunk, keresztül t. i. a 2 )„ angol mfd széles Caloosahatchee nevű folyamon. Itt is sok viz volt mindenütt. Hogy rövid legyek, csak annyit mondok, hogy végre találtunk egy elég alkalmas helyet. Följegyeztük magunkat s másnap visszamentünk. Megvettem, kifizettem 160 hold földet oly szándékkal, hogy ott megtelepedjünk s tisztán a föld termékenységére bizván jövőnket. . Vettem fát, hogy házát építsünk, melyet végtelen nagy bajjal sikerült átszállítanunk, kirakmvnk és helyünkig áthordanunk. Házat azonban még sem építettünk, mert az" események inas irányba tereltek bennünket. Az éjeket egy szomszédunk, egy mexikói házában töltöttük, ahol sem ág}', sem asztal, se szék nem volt, mert maga benlakik a faluban. *Ez tulujdonkép nem is ház, hanem csak ernyő az eső ellen. Az egész egymás fölé keresztbe rakott fenyüszálakböl áll. Szeptember 17-től kezdve háltunk ott a padlón, minden nélkül szunyog-háló alatt egész november 15^ig, tehát 2 hónapig. A napokat" oda len földünkön töltöttük

1 !

/

6 mfdnyire a háztól. A földet tisztítottuk, irtottuk, ástuk kapáltuk, miközben ki valánk téve a tropicai nap hevének, zápornak, szélnek mmden, ernyő nélkül, mert itt< ernyő fáink sem