Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-10-30

Ne utasítsa vissza senki kérelmünket, ha csak krajczárok lesznek is, a mit körülményei folytán e czélra adhat ; ne legyen közönyös ügyünk iránt, mig akad egy ismerőse, kivel czélunkat és törekvésünket meg nem ismertette; ne legyen habozó és ingadozó ; fillére és ügybuzgalma a magyar közművelődés érdekét mozdítja elő, az általa elért eredmény, bár csak porszemként, az örök szeretet nagy munkáját fogja gyarapítani. Először fordulnak most a magyar tanítónők segítségért a magyar társadalomhoz. Első izben kérnek gyániolitást azok, kikre bízatott a magyar nők é;< a leendő magyar anyák nevelése. Kérelmünk anyagi helyzetünk javításával kapcsolatban a nemzeti nőnevelés reformját terveli, a magyar faj és a magyar állam fenmaradása s felvirágzása egyik feltótelének akarunk szolgálni azzal az épülettel, mely nemcsak humanisztikus intézet lesz, de egyúttal a nemzeti nőnevelés ügyével foglalkozik közös érdekből származó szoros összetartó kapcsa. De lenne bár a „Mária Dorothea-intézet" kizárólag humanisztikus intézmény, közel 10,000 nőből álló testületnek, mely életét a tanítás és nevelés nemes czéljának szentelte, joga van ily kérelemmel járulni a magyar társadalomhoz. Nem csak joga, de kartársai iránt való kötelessége is. S van okunk remélni, hogy a magyar társadalom meg fogja ballgatni kérésünket. Mert az önerejére utalt müveit nő mint tanítónő a legfárasztóbb terheket veszi magára s gyönge szervezetének megfeszített erejével küzd a társadalom érdekében, tűr s szenved éveken át nemes hivatása teljesítésében. S mennyi lesz közöttük agg napjaiban egyedül s elhagyatva, midőn a gyenge testben lakott erős lélek is hanyatlik, hánynak lesznek elválhatlan kísérői az egyedül lét és a nyomor! Adakozzunk. Állitsuk fel a Mária Dorothea-intézetet, megpihenő helyet a szegény elhagyatott, volt tanítónőknek, és egy közművelődési templomot, mely társadalmi életünk egj'ik legszebb és legkényesebb kérdését, a nemzeti nőnevelést, ápolja és erősiti meg. Bizalommal kérek fel mindenkit, kihez jelen soraim eljutnak: adakozzanak és gyűjtsenek. A magyar tanítónők egyik legldtünőbbike a legelső állami nőnevelő intézet igazgatója Zirzen Janka úrhölgy volt kegyes egyesületünk pénztárának kezelését elvállalni s az ő neve elég biztosíték, hogy a Mária Dorothea névvel díszített egyesület részére gyűjtött pénz rendeltetésének megfelelően fog felhasználtatni. De e mellett minden egyes küldeményt, bár csak krajczárokból álljon, háromszor nyugtázunk: a „Nemzeti Nőnevelés

11 czimü havi folyóiratban, a gyűjtőknek küldött levelező lapon s a Mária Dorothea-intézet felállításakor kiadandó emlékkönyvben. Az örök szeretet nevében ismétlem kérő szavamat: adakozzanak és gyütsenek! A „Mária Dorothea-egyesület" mevében: zo íj exelnök. erősített pont megőrzésére volt kirendelve, melyet a parancs világos rendelkezése szerint minden áron meg kellett tartania, ha mindjárt szakasza az utolsó emberig elesik is. A jól megerősített helyen egyetlen haja szála sem görbült volna meg; de ő nem maradt a helyén. Dicsőségre vágyott és a szigorú parancsot megszegve, ágyukat akart az ellenségtől elvenni. Ez olyan vállalat, a mely ha nem sikerül, főbe lövik érte az embert; ha pedig sikerül, akkor a vakmerő, de szerencsés vállalkozó részére a legnagyobb katonai kitüntetést: a Mária Teréziarendjelet szerzi meg. ezenkívül pénzt és bárói czimet s méltóságot. Ezúttal a vállalat sikerült is, nem is. A bosnyákok ágyúikat elhagyva menekültek el, de a bomlottul vakmerő szakasz embereit vagy levágták, vagy magukkal hurczolták. Jenőt is foglyul vitték. — És mi történt a foglyokkal ? Ugy-e a bosnyákok kicserélték őkst a saját embereikért? — A bosnyákok nem törődnek a foglyul esett saját embereikkel, hanem sorsukra hagyják őket és x-iszont nem kegj^elmeznek a saját foglyaiknak sem. Vad nép az, mely a foglyokat megkötözve, megcsonkítja. Kiszúrja azok szemeit, felhasogatja kezeit, lábait, az ujjak között, kimetszi a nyelvét, felvágja a hasát és más ocsmány kegyetlenséget művel. Leül a szerencsétlen mellé és gyönyörködik annak szörnyű kínlódásában. Olga ez elbeszélés alatt közönyösen hüseli magát legyezőjével és néha szórakozottan tekint végig az asztaltársaságon. Kérdezik — Jenőt is megcsonkították? egyszerre többen. — Öt nem; őt sértetlenül találtuk fel. TJgylátszik hogy a bosnj'ákok őt utoljára hagyták; de azután valami közbejött esemény miatt nem maradt ídejök őt is meggyötörni. Ót egyszerűen . . . E pillanatban a tánezteremben a zene vig keringőt kezd játszani, figyelmeztetve a társaságot, hogy a tánezszünet elmúlt. — Nos, mi törtónt J-enövelt — Felakasztották. Olga a mellette ülő fiatal emberhez fordul. — Kérem nyújtsa a karját; a füzértánezot önnek ígértem. Sorsjegy-szédelgés A fővárosi hírlapok pir nap óta élénken foglalkoznak azon sorsjegy-szédelgéssel, melyet a főváros némely magán bankház tulajdonosa, a közönséggel szemben űzni jónak lát. A fátyolt ez üzelmekröl az országházban a minap tett interpellatió lebbentette fel, melynek már is — a ministeri válasz előtt meglett a jó hatása. Az interpellatio megtétele után egyre másra tettek feljelentéseket az elöljáróságnál, s a lapokban egymást érték a bankárok nyilatkozatai, melyekben magukat, a tisztességtelen pajtásoktól megkülönböztetni kívánják. S mondanunk sem kell, hogy az interpellatio épen a tisztességes bankház tulajdonosoknak hozhat előnyt a közönség érdekében. Az ügy különben főleg és első sorban a — vidéki közönséget érdekli, mert fájdalom a vidék van kiszemelve a tisztességtelenek által szédelgéseik színhelyéül. Fogadni mernénk, hogy vármegyénkben is számtalanok vannak, kik a legrútabb módon, a törvény leple alatt kilettek játszva; vagy még e perezben nem is sejtik, hogy féltékenyen őrzött sorsjegyeik részletíve egy semmit sem érő czifia papiros. Be van ugyanis bizonyítva, s az interpelláló képviselő adatokkal támogatta támadását, miként szedik reá néhány bankháztulajdonosok a jóhiszemű közönséget. A törvény (1883: XXXI. t. cz.) ugyanis azt rendeli a többek közt, hogy ha valaki valamely banknál sorsjegyet, vagy sorsjegyeket vásárol részletfizetésre, — az igy megvett sorsjegyet az eladó fél tényleges birtokában tartozik tartani, mint ez különben is magától értetik. A törvény ez intézkedése tehát helyes és nyilvánvaló. De mit csinálnak a sorsjegy-szédelgők. A törvény ellenére tartott ügynökeik által, a lapokban megjelent csábos Ígéretekkel magukhoz édesgetik a sorsjegyet részletfizetésre vásárló publikumot. ígérik például, hogy bizonyos öszszegért bizonyos sorsjegyet bizonyos részletfizetés mellett eladnak. De a vevővel egész más okiratot iratnak alá: — az úgy nevezett letét levelet, mely szerint (épen megfordítva) a vevő kijelenti, hogy bizonyos pénzösszeget kölcsön vett fel a bankártól bizonyos részletfizetésre és ezen kölcsön vett pénz biztosítására letétben helyez nála bizonyos sorsjegyeket, melyekre nézve felhatalmazást ád a bankárnak, hogy azt tovább is, másnak is elzálogosítja. Mi más ez, mint a legrútabb visszaélés, s a közönség kizsákmányolása. Megdöbbentő adatokat hozott fel az interpelláló képviselő. Kimutatta, hogy egyes bankárok olyan sorsjegyeket adtak el részletfizesésre, melyek nincsenek is az ő birtokukon- Sőt ilyenekre még Ígérvényeket is bocsátottak ki hallatlan merészséggel párosult gazság alapján. Most már tehát ott vagyunk, hogy a ki részlet fizetésre vett sorsjegyeket, — egy perczig som lehet biztonságban az iránt, nem-e ériéktelen papírra dobta ki a pénzét. Sürgősen ajánljuk tehát azoknak, kiket illet, hogy a biztonsági lépéseket, tudakozásokat megtenni el 7/^mulaszszák. E czélra — közügy lévén előttünk mindenkor az irányadó — szivesen szolgálunk útmutatásul. Maga az interpelláló képviselő lapunk tulajdonosa lévén, ö szives készséggel néz utána az érdeklett felek ez irányú ügyeinek. Ürömmel halljuk különben, hogy a kormány mar e napokban az interpellatio alapján, egy szigorú rendeletet fog kibocsátani, mely elejét fogná venni a szemérmetlenül űzött visszaéléseknek. Az egyes bankárok is egy idő óta nyíltan hirdetik, hogy az általuk részletfizetésre eladott sorsjegyeket a Wertheim pénztárban őrzik, hol azokat bármikor megmutatják a feleknek. D2 hány van, ki nem meri ezt hirdetni sem. Kötelességet véltünk tehát teljesiteni, mikor e sorokban felhívtuk olvasóink figyelmét. Levéi a fővárosból. Hogy Budapest nemcsak a nagy, de a világvárosok niveauját is teljesen elérte, nyilatkozik azon számtalan gazdag szórakozást nyújtó eseményekben, melyek a legdistinquáltabb igényeket is betöltik. Még alig multak el az őszi lóversenyek: már „ügető" versenyeket rendeznek sportembereink. Az első nap szép verőfényes időben mult el e hó 23-án, nagy vasárnapi közönség jelenlétében. Az intelligentia az Orczy kertben keresett e napon magának szórakozást, hol az „Athleták" tartották „Őszi viadalaikat" szabad bemenet mellett. A mágnások 'az udvari parforce vadászatokban vesznek részt a Kákoson, hova 0 Felsége, a király is lejött résztveendő a 2'1-ére kitűzött róka vadászatban. S míg az élvekét hajhászóknak bőven kijut a szórakqzás, addig az egyetemi ifjúság gyűlésezik, szervezkedik, hogy a közelgő „Halottak napján" testületileg rójják le a kegyelet adóját, melylyel nagy halottaink iránt tartoznak. Einlékbeszédeket fognak tartani, Deák í'erencz, Battyányi Lajos államférfiak, Vörösmarthy Mihály, Czuczor Gergely, "Virág Benedek, Arany János költők sfcb. sírjainál. A jövő hóban fog összeülni a ref. egyetemes convent is, mely a mult évben Pápán tartotta gyűlését. Érdekes lesz a jövő hó első napjaiban a városligeti iparcsarnok megtekintése is; most ugyan az őszi gyümölcskiáUitás van ott elhelyezve, mely szintén érdekes; hanem a fenti időre fog lejárni Arany János szobrának pályázati határideje, s az érdekelt körök nagy kíváncsisággal tekintenek a szoborbizottság ítélete elé. Evva ur, a népszínház igazgatója, még újdonságával sem képes azon egyensúlyt helyrehozni, melyet kalitja csalogányának,, Blaha Lujza asszonynak bekövetkezett betegsége (már javul) megzavart. A haza oszlopai pedig, miután a szabadelvű párt válaszfeliratát elfogadták, és a jövő évi költségvetési budget szőnyegre került, bjezárták az országgyűlést. Tek. szerkesztő ur, jtt már tudósításom húrja elszakadt, és elmondhatom én is, mit a párisiak mondtak Caffarellre, a híres rendjelszédelgőre: Non plus ultra. Csak még egy kis tért kérek b. lapjának hasábjaiban, hogy ígéretemhez híven elmondhassam azt, hogy mint jártunk a múzeumban? Még kibökné oldalbordáimat, ha nem adnék rajta tul. Nevessenek önök is, a mint ezt mi is tettük „Homeri kaczajjal." A dolog egy szombati napjon történt emlékszem rá jól, a képtár volt nyitva. \ Mintegy öten lehettünk „Par nobile fratruraok" mindannyian Aeskulap úttörőig) A mint a főkapun bemegyünk, a portás, a lehető legelőzékenyebb hangon értésünkre adja, hogy sétapálezáinkat s felöltőnket adjuk át, mert ezeket nem szabad a termekbe vinni. Hivatalos persona volt s igy nem kellett tartanunk a „Gare ouc volneors"-től; sőt elismerésükre legyen mondva, tulhalmoztuk magas dicséretünkltel ezen praktikus intézkedést — a garderobiertől 'kapott számzott czédulát pedig zsebre tettük. A képtár megtekintése után, hogy nemzetünk ily remek kincsekkel is rendelkezik, melyek még a Tuelleriaknak is díszére válnának; "büszkén lejtettünk a portier felé. Kiki saját czéduláját átadta, hogy holmiját ennek alapján kiutalványozzák; sőt egyik collegánk áthatva ezen szivességtételtől, ünnepélyes dictióval akarja a portásnak tudomására adni, hogy szives előzékenysége által bennünket teljesen lekötelezett. Hanem az üres phrasissal lei nem elégített portás csakhamar félbeszakította oratorunkat, hogy „Nem oda Buda, — Ingyen még az Isten koporsóját sem őrzik." S mig ezt mondotta ujjaival oly sajátságos figurákat csinált, mely kezünket önkénytelenül pénztárczánk felé vonta. Kifizettük; de egyik collegánknak nem volt aprópénze s igy utolsó forintját adta oda, azon reményben, hogy a garderobier ur majd nem lesz tulkövetelő; hanem az élelmes portier egy lekötelező mosolynál többet nem adott neki vissza. Mikor már mindnyájan ki voltunk szolgálva s távoztunk, fülünk hallatára a portás ur igy gondolkodott: „Pulszky papára mondom, ily hatalmas ballekgriffet már rég csináltam." Porul járt collegánk beismerte, hogy ez egyszer hallekstoszot csinált, Mi pedig kinevettük — magunkat. fc& a—L TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető TIPOLI) ÖZSÉIi. — Október 30. — 1813. Hanaunál I. Napóleon francia császár az útját álló bajor portyázó csapatokat, mik Lipcsétől visszatértekor zaklatták, szétveri. Október 31. — 1860j. Nápolyban a magyar légió zászlaja Pantaleo, Garibaldi káplánja által beszenteltetik. November 1. — 1848. Bécs ostromállapotba helyeztetik; az országgyűlés utolsó ülését tartja; a város s a külvárosok lefggyvereztetnek, s a forradalmi főnökök elmenekülnek. November 2. — 1813. Mainzba I. Napolen francia császár lipcsei veresége után viszaérkezik. November 3. — 1525.' Heda Vilmos koronázott költő, tudós, törénetiró és régiségbuvárnak halála Antwerpenben. November 4. — 1527. Az utolsó koronázás Székesfehérvárott. November 5. — 1494. Hans Sachs hires német mesterdalár (Meistersänger) születése Nürnbergben. $ rovat. Veszprém vármegye alispánjától. 14473. szám Pályázati hirdetmény. Kendezett tanácsú Veszprém városnál a 600 forint évi javadalmazással szervezett aljegyzői állás üresedésbe jővén, ezen álljásra az 1886: XXn. t. cz. 83. § alapján pályázat hirdettetik, s fölhivatnak mindazok, a kik ezen állást elnyerni óhajtják, s Veszprém vármegye területén érvényes vagy érvényesíthető község jegyzői 'szigorlati bizonyítvánnyal bírnak, hogy pályázati kórvényeiket alulírott vármegyei alispánhoz 1887. évi november hó 12-én délután 5 óráig annál inkább adják be, mert későbben érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Veszprém, 1887. évi október hó 21-én j Véghely Dezső, királyi tanácsos alispán 4293. r igt. 1887. Hirdetttiény. A megyei legtöbb egyenes államadót fizető megy ébizottsági tagok 1888,évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítására alapul szolgáló adóhivatali kimutatások a megyei alispánságnál f. é. no vb. 3-ig betekinthetők; — a rnsgyéi igazoló választmány pedig f. évi novb. 3-an d, u. 3 órakor tartja ülését, mely alkalommal a névjegyzéket fogja megállapítani s a közszemlére kitett kimutatások ellen beadott felszólalások felett fog határozni. A beadandó felszólalásokhoz adókönyvecske esetleg adófőkönyvi kivonat csatolandó, jnert egyéb nem szabályszerűen kiállított okirat a bíráló választmány által figyelembe nem vetetik. Pápa, 1887. okt 25. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉI — Személyi hir. A helybeli m. kir. 7, honvédhuszár ezrednek általánosan tisztelt parancsnoka Hilberth Andor alezredes ur ezredessé léptettetett elő.— Szivböl gratulálunk e valóban megérdemelt kitüntetéshez. •— Hangversenyünk, mely a- helybeli négy hitfelekezeti iskolák szegény sorsú gyermekeinek segélyezésére a jövő héten, november hó 5. és 6-ik napjain változatos műsorral állandó színházunkban fog megtartatni, rendkívül érdekesnek ígérkezik. Kimagasló pontját a concertnek Komáromy Mariska kisasszonynak, a m. kir. operaház kitűnő művésznőjének éneke fogja képezni. A művésznővel jönnek a hangversenyben közreműködni Lied Ferencz hegedű és Somogyi Mór zongora művészek is Budapestről. — A hangverseny érdekességét emelni fogja még dr. Fenyvessy Ferencz és Hock János orsz. képviselők felolvasásai és Nagy Gabriella kisasszony és Fülöp József ur szavalatai. Jegyek rendes színházi helyárakon mindkét előadásra együttesen előre válthatók lapunk szerkesztőségénél. — Nevezetes ünnepélye lesz megyénk nek a jövő hó 24-dik napján. A lapunk más helyén hozott közlemény szerint ekkorra tüzetett ki a megyei székház ünnepélyes megnyitása. A diszes palotában a belső felszerelések most vannak folyamatban, és az első rendes közgyűlés f. évi deczember hó 5-én fog az ujszékházbBn tartatni, de a felavatási ünnepélyt azért kellett előbbre tenni, mert decz. 5-dike adventra esik, ekkor pedig az ősi szokás szerinti ünnepélyességek nem volnának megtarthatók. Az ünnepély részletei, — mint halljuk, — hálaadó isteni tisztelet, diszgyülés, bankett és tánczvigalom stb. lesznek. — Emlékünnep. A Molnár Aladár sírkövének felállítása alkalmából rendezett emlékünnep — mint múlt számunkban irtuk nov. hó 8-án fog megtartatni Balatonfüreden. A rendező bizottság ez emlékünepre meghívta az orsz. mérsékelt ellenzéki pártot is, melynek a megboldodult tudvalevőleg régi tagja volt. Vármegyénk néhai nagyvázsonyi képviselőjének, a tanügy e lelkes volt pártolójának emlékünnepén a mérsékelt ellenzéki pártot Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő fogj-i képviselni, ki a párt nevében diszes l'osfcörút fog a sírkőre elhelyezni. — Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán urnö 5 forintot küldött a nőegylet által gondozott árvák segélyezésére a pápai nőegylet titkárához, a következő levél kíséretében. „Kedves Komámuram ! Közeledik november i-je,tudjuk hogy azt az elhaltak kegyelet napjának tartják; akkor iparkodik mindenki hozzátartozói vagy ismerősei sírját felkeresni és azt koszoiukkal ékesíteni. Engedje meg nekem a tisztelt pápai nőegylet, hogy én kegyelet koszorúmat más alakban tegyem le szeretteink sírjára; az ide mellékelt 5 forintot legyen szives az egylet legszerencsétlenebb árvái között vagy ruha vagy élelmi szerben kiosztani szeretett és felejthetetlen Váli bácsi nevébe és emlékére. Azért óhajtom ezt a pápai tisztelt nőegyletnél kezdeményezni, mert ö egész életén át ott fáradozott a gyermekek nevelésével. Az én koszorúm fonódjék az árvák hálaimájá'ból! . . . Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán." Ugyan ez alkalomból kapott a pápai nőegylet 4 forintot özv. Váli Ferenczné szül. Jókai Eszter úrnőtől, hogy abból, a városunkban levő 4 hitfelekezet mindegyikéből egy-egy szegénynek adjon a nőegylet elnöksége egy-egy forintot. Ezen nemes sziv és emelkedett gondolkodásról tanúskodó adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a nőegylet elnöksége. — A sorsjegy-szédelgésről megdöbbentő adatok kerültek e napokban a nyilvánosság elé. Leginkább a vidék el van halmozva a visszaélésekkel. Részletjegygyei biró olvasóink figyelmét felhívjuk mai e tárgyú czikkünkre. — A xnarczaltői rablögyilkosság tettesei ellen a vizsgálat már a napokban befejezve lesz cs a letartóztatott vádlottak a veszprémi kir. törvényszékhez fognak átszállitatni. — A pápai iparos ifjúság által tervezett általános segélyegylet alapszabályai az első fokú iparhatóság által az illetékes helyre jóváhagyás céljából félteijesztettek. A városi tanács az egylet által a módosított alapszabályok .értelmében megejtett tisztújjitást megsemmisítette és megbízta az iparhatósági biztost, hogy f. év deczember végén új választási gyűlést hívjon össze és az igy újonnan alakult egylet működését jövő évi január hó i-sö napjával kezdje meg. — A győri sikkasztások. A fegyelmi választmány gr. Batthány Lajoi, főispán elnökleté alatt október hó[24-én hozta meg, a'Györ város hatóságánál eljkö vetett sikkasztások tárgyában határozatát. Horváth Ferencz alapítványi