Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-10-30

Ne utasítsa vissza senki kérelmünket, ha csak krajczárok lesznek is, a mit körülményei folytán e czélra adhat ; ne legyen közönyös ügyünk iránt, mig akad egy ismerőse, kivel czélunkat és törekvésün­ket meg nem ismertette; ne legyen habozó és inga­dozó ; fillére és ügybuzgalma a magyar közművelő­dés érdekét mozdítja elő, az általa elért eredmény, bár csak porszemként, az örök szeretet nagy mun­káját fogja gyarapítani. Először fordulnak most a magyar tanítónők segítségért a magyar társadalomhoz. Első izben kér­nek gyániolitást azok, kikre bízatott a magyar nők é;< a leendő magyar anyák nevelése. Kérelmünk anyagi helyzetünk javításával kapcsolatban a nem­zeti nőnevelés reformját terveli, a magyar faj és a magyar állam fenmaradása s felvirágzása egyik fel­tótelének akarunk szolgálni azzal az épülettel, mely nemcsak humanisztikus intézet lesz, de egyúttal a nemzeti nőnevelés ügyével foglalkozik közös érdek­ből származó szoros összetartó kapcsa. De lenne bár a „Mária Dorothea-intézet" ki­zárólag humanisztikus intézmény, közel 10,000 nőből álló testületnek, mely életét a tanítás és nevelés nemes czéljának szentelte, joga van ily kérelemmel járulni a magyar társadalomhoz. Nem csak joga, de kartársai iránt való kötelessége is. S van okunk remélni, hogy a magyar társadalom meg fogja ball­gatni kérésünket. Mert az önerejére utalt müveit nő mint tanítónő a legfárasztóbb terheket veszi ma­gára s gyönge szervezetének megfeszített erejével küzd a társadalom érdekében, tűr s szenved éveken át nemes hivatása teljesítésében. S mennyi lesz kö­zöttük agg napjaiban egyedül s elhagyatva, midőn a gyenge testben lakott erős lélek is hanyatlik, hány­nak lesznek elválhatlan kísérői az egyedül lét és a nyomor! Adakozzunk. Állitsuk fel a Mária Dorothea-in­tézetet, megpihenő helyet a szegény elhagyatott, volt tanítónőknek, és egy közművelődési templomot, mely társadalmi életünk egj'ik legszebb és legkényesebb kérdését, a nemzeti nőnevelést, ápolja és erősiti meg. Bizalommal kérek fel mindenkit, kihez jelen soraim eljutnak: adakozzanak és gyűjtsenek. A magyar tanítónők egyik legldtünőbbike a legelső állami nőnevelő intézet igazgatója Zirzen Janka úrhölgy volt kegyes egyesületünk pénztárá­nak kezelését elvállalni s az ő neve elég biztosíték, hogy a Mária Dorothea névvel díszített egyesület részére gyűjtött pénz rendeltetésének megfelelően fog felhasználtatni. De e mellett minden egyes kül­deményt, bár csak krajczárokból álljon, háromszor nyugtázunk: a „Nemzeti Nőnevelés 11 czimü havi fo­lyóiratban, a gyűjtőknek küldött levelező lapon s a Mária Dorothea-intézet felállításakor kiadandó em­lékkönyvben. Az örök szeretet nevében ismétlem kérő sza­vamat: adakozzanak és gyütsenek! A „Mária Dorothea-egyesület" mevében: zo íj ex­elnök. erősített pont megőrzésére volt kirendelve, melyet a parancs világos rendelkezése szerint minden áron meg kellett tartania, ha mindjárt szakasza az utolsó emberig elesik is. A jól megerősített helyen egyet­len haja szála sem görbült volna meg; de ő nem maradt a helyén. Dicsőségre vágyott és a szigorú parancsot megszegve, ágyukat akart az ellenségtől elvenni. Ez olyan vállalat, a mely ha nem sikerül, főbe lövik érte az embert; ha pedig sikerül, akkor a vakmerő, de szerencsés vállalkozó részére a leg­nagyobb katonai kitüntetést: a Mária Teréziarend­jelet szerzi meg. ezenkívül pénzt és bárói czimet s méltóságot. Ezúttal a vállalat sikerült is, nem is. A bosnyákok ágyúikat elhagyva menekültek el, de a bomlottul vakmerő szakasz embereit vagy levágták, vagy magukkal hurczolták. Jenőt is foglyul vitték. — És mi történt a foglyokkal ? Ugy-e a bos­nyákok kicserélték őkst a saját embereikért? — A bosnyákok nem törődnek a foglyul esett saját embereikkel, hanem sorsukra hagyják őket és x-iszont nem kegj^elmeznek a saját foglyaiknak sem. Vad nép az, mely a foglyokat megkötözve, megcson­kítja. Kiszúrja azok szemeit, felhasogatja kezeit, lá­bait, az ujjak között, kimetszi a nyelvét, felvágja a hasát és más ocsmány kegyetlenséget művel. Leül a szerencsétlen mellé és gyönyörködik annak ször­nyű kínlódásában. Olga ez elbeszélés alatt közönyösen hüseli magát legyezőjével és néha szórakozottan tekint vé­gig az asztaltársaságon. Kérdezik — Jenőt is megcsonkították? egyszerre többen. — Öt nem; őt sértetlenül találtuk fel. TJgy­látszik hogy a bosnj'ákok őt utoljára hagyták; de azután valami közbejött esemény miatt nem maradt ídejök őt is meggyötörni. Ót egyszerűen . . . E pillanatban a tánezteremben a zene vig ke­ringőt kezd játszani, figyelmeztetve a társaságot, hogy a tánezszünet elmúlt. — Nos, mi törtónt J-enövelt — Felakasztották. Olga a mellette ülő fiatal emberhez fordul. — Kérem nyújtsa a karját; a füzértánezot önnek ígértem. Sorsjegy-szédelgés A fővárosi hírlapok pir nap óta élénken foglalkoznak azon sorsjegy-szédelgéssel, melyet a főváros némely magán bankház tulajdonosa, a közönséggel szemben űzni jónak lát. A fátyolt ez üzelmekröl az országházban a minap tett in­terpellatió lebbentette fel, melynek már is — a ministeri válasz előtt meglett a jó hatása. Az interpellatio megtétele után egyre másra tettek feljelentéseket az elöljáróságnál, s a lapokban egy­mást érték a bankárok nyilatkozatai, melyekben magukat, a tisztességtelen pajtásoktól megkü­lönböztetni kívánják. S mondanunk sem kell, hogy az interpellatio épen a tisztességes bank­ház tulajdonosoknak hozhat előnyt a közönség érdekében. Az ügy különben főleg és első sorban a — vidéki közönséget érdekli, mert fájdalom a vidék van kiszemelve a tisztességtelenek által szédel­géseik színhelyéül. Fogadni mernénk, hogy vár­megyénkben is számtalanok vannak, kik a legrú­tabb módon, a törvény leple alatt kilettek játszva; vagy még e perezben nem is sejtik, hogy félté­kenyen őrzött sorsjegyeik részletíve egy semmit sem érő czifia papiros. Be van ugyanis bizonyítva, s az interpel­láló képviselő adatokkal támogatta támadását, miként szedik reá néhány bankháztulajdonosok a jóhiszemű közönséget. A törvény (1883: XXXI. t. cz.) ugyanis azt rendeli a többek közt, hogy ha valaki valamely banknál sorsjegyet, vagy sorsjegyeket vásárol részletfizetésre, — az igy megvett sorsjegyet az eladó fél tényleges birto­kában tartozik tartani, mint ez különben is ma­gától értetik. A törvény ez intézkedése tehát helyes és nyilvánvaló. De mit csinálnak a sorsjegy-szédelgők. A törvény ellenére tartott ügynökeik által, a la­pokban megjelent csábos Ígéretekkel magukhoz édesgetik a sorsjegyet részletfizetésre vásárló publikumot. ígérik például, hogy bizonyos ösz­szegért bizonyos sorsjegyet bizonyos részletfize­tés mellett eladnak. De a vevővel egész más okiratot iratnak alá: — az úgy nevezett letét le­velet, mely szerint (épen megfordítva) a vevő ki­jelenti, hogy bizonyos pénzösszeget kölcsön vett fel a bankártól bizonyos részletfizetésre és ezen kölcsön vett pénz biztosítására letétben helyez nála bizonyos sorsjegyeket, melyekre nézve fel­hatalmazást ád a bankárnak, hogy azt tovább is, másnak is elzálogosítja. Mi más ez, mint a legrútabb visszaélés, s a közönség kizsákmányolása. Megdöbbentő adatokat hozott fel az inter­pelláló képviselő. Kimutatta, hogy egyes banká­rok olyan sorsjegyeket adtak el részletfizesésre, melyek nincsenek is az ő birtokukon- Sőt ilye­nekre még Ígérvényeket is bocsátottak ki hallat­lan merészséggel párosult gazság alapján. Most már tehát ott vagyunk, hogy a ki részlet fizetésre vett sorsjegyeket, — egy perczig som lehet biztonságban az iránt, nem-e ériékte­len papírra dobta ki a pénzét. Sürgősen ajánl­juk tehát azoknak, kiket illet, hogy a biztonsági lépéseket, tudakozásokat megtenni el 7/^mulasz­szák. E czélra — közügy lévén előttünk minden­kor az irányadó — szivesen szolgálunk útmuta­tásul. Maga az interpelláló képviselő lapunk tu­lajdonosa lévén, ö szives készséggel néz utána az érdeklett felek ez irányú ügyeinek. Ürömmel halljuk különben, hogy a kor­mány mar e napokban az interpellatio alapján, egy szigorú rendeletet fog kibocsátani, mely ele­jét fogná venni a szemérmetlenül űzött visszaélé­seknek. Az egyes bankárok is egy idő óta nyíl­tan hirdetik, hogy az általuk részletfizetésre el­adott sorsjegyeket a Wertheim pénztárban őrzik, hol azokat bármikor megmutatják a feleknek. D2 hány van, ki nem meri ezt hirdetni sem. Kötelességet véltünk tehát teljesiteni, mi­kor e sorokban felhívtuk olvasóink figyelmét. Levéi a fővárosból. Hogy Budapest nemcsak a nagy, de a világ­városok niveauját is teljesen elérte, nyilatkozik azon számtalan gazdag szórakozást nyújtó eseményekben, melyek a legdistinquáltabb igényeket is betöltik. Még alig multak el az őszi lóversenyek: már „ügető" versenyeket rendeznek sportembereink. Az első nap szép verőfényes időben mult el e hó 23-án, nagy vasárnapi közönség jelenlétében. Az intelligen­tia az Orczy kertben keresett e napon magának szó­rakozást, hol az „Athleták" tartották „Őszi viada­laikat" szabad bemenet mellett. A mágnások 'az ud­vari parforce vadászatokban vesznek részt a Káko­son, hova 0 Felsége, a király is lejött résztveendő a 2'1-ére kitűzött róka vadászatban. S míg az élvekét hajhászóknak bőven kijut a szórakqzás, addig az egyetemi ifjúság gyűlésezik, szervezkedik, hogy a közelgő „Halottak napján" tes­tületileg rójják le a kegyelet adóját, melylyel nagy halottaink iránt tartoznak. Einlékbeszédeket fognak tartani, Deák í'erencz, Battyányi Lajos államférfiak, Vörösmarthy Mihály, Czuczor Gergely, "Virág Bene­dek, Arany János költők sfcb. sírjainál. A jövő hóban fog összeülni a ref. egyetemes convent is, mely a mult évben Pápán tartotta gyű­lését. Érdekes lesz a jövő hó első napjaiban a vá­rosligeti iparcsarnok megtekintése is; most ugyan az őszi gyümölcskiáUitás van ott elhelyezve, mely szintén érdekes; hanem a fenti időre fog lejárni Arany János szobrának pályázati határideje, s az érdekelt körök nagy kíváncsisággal tekintenek a szoborbizottság ítélete elé. Evva ur, a népszínház igazgatója, még újdon­ságával sem képes azon egyensúlyt helyrehozni, me­lyet kalitja csalogányának,, Blaha Lujza asszonynak bekövetkezett betegsége (már javul) megzavart. A haza oszlopai pedig, miután a szabadelvű párt vá­laszfeliratát elfogadták, és a jövő évi költségvetési budget szőnyegre került, bjezárták az országgyűlést. Tek. szerkesztő ur, jtt már tudósításom húrja elszakadt, és elmondhatom én is, mit a párisiak mondtak Caffarellre, a híres rendjelszédelgőre: Non plus ultra. Csak még egy kis tért kérek b. lapjának ha­sábjaiban, hogy ígéretemhez híven elmondhassam azt, hogy mint jártunk a múzeumban? Még kibökné oldalbordáimat, ha nem adnék rajta tul. Nevessenek önök is, a mint ezt mi is tettük „Homeri kaczajjal." A dolog egy szombati napjon történt emlékszem rá jól, a képtár volt nyitva. \ Mintegy öten lehettünk „Par nobile fratruraok" mindannyian Aeskulap út­törőig) A mint a főkapun bemegyünk, a portás, a lehető legelőzékenyebb hangon értésünkre adja, hogy sétapálezáinkat s felöltőnket adjuk át, mert ezeket nem szabad a termekbe vinni. Hivatalos persona volt s igy nem kellett tartanunk a „Gare ouc vol­neors"-től; sőt elismerésükre legyen mondva, tulhal­moztuk magas dicséretünkltel ezen praktikus intéz­kedést — a garderobiertől 'kapott számzott czédulát pedig zsebre tettük. A képtár megtekintése után, hogy nemzetünk ily remek kincsekkel is rendelke­zik, melyek még a Tuelleriaknak is díszére válná­nak; "büszkén lejtettünk a portier felé. Kiki saját czéduláját átadta, hogy holmiját ennek alapján kiutalványozzák; sőt egyik collegánk áthatva ezen szivességtételtől, ünnepélyes dictióval akarja a portásnak tudomására adni, hogy szives előzékenysége által bennünket teljesen lekötelezett. Hanem az üres phrasissal lei nem elégített portás csakhamar félbeszakította oratorunkat, hogy „Nem oda Buda, — Ingyen még az Isten koporsóját sem őrzik." S mig ezt mondotta ujjaival oly sajátságos figurákat csinált, mely kezünket önkénytelenül pénz­tárczánk felé vonta. Kifizettük; de egyik collegánk­nak nem volt aprópénze s igy utolsó forintját adta oda, azon reményben, hogy a garderobier ur majd nem lesz tulkövetelő; hanem az élelmes portier egy lekötelező mosolynál többet nem adott neki vissza. Mikor már mindnyájan ki voltunk szolgálva s tá­voztunk, fülünk hallatára a portás ur igy gondol­kodott: „Pulszky papára mondom, ily hatalmas bal­lekgriffet már rég csináltam." Porul járt collegánk beismerte, hogy ez egyszer hallekstoszot csinált, Mi pedig kinevettük — magunkat. fc& a—L TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető TIPOLI) ÖZSÉIi. — Október 30. — 1813. Hanaunál I. Napóleon francia császár az útját álló bajor portyázó csapato­kat, mik Lipcsétől visszatértekor zaklatták, szétveri. Október 31. — 1860j. Nápolyban a magyar légió zászlaja Pantaleo, Garibaldi káplánja által be­szenteltetik. November 1. — 1848. Bécs ostromállapotba helyeztetik; az országgyűlés utolsó ülését tartja; a város s a külvárosok lefggyvereztetnek, s a forra­dalmi főnökök elmenekülnek. November 2. — 1813. Mainzba I. Napolen francia császár lipcsei veresége után viszaérkezik. November 3. — 1525.' Heda Vilmos koronázott költő, tudós, törénetiró és régiségbuvárnak halála Antwerpenben. November 4. — 1527. Az utolsó koronázás Székesfehérvárott. November 5. — 1494. Hans Sachs hires né­met mesterdalár (Meistersänger) születése Nürn­bergben. $ rovat. Veszprém vármegye alispánjától. 14473. szám Pályázati hirdetmény. Kendezett tanácsú Veszprém városnál a 600 forint évi javadalmazással szervezett aljegyzői állás üresedésbe jővén, ezen álljásra az 1886: XXn. t. cz. 83. § alapján pályázat hirdettetik, s fölhivatnak mindazok, a kik ezen állást elnyerni óhajtják, s Veszprém vármegye területén érvényes vagy érvé­nyesíthető község jegyzői 'szigorlati bizonyítvánnyal bírnak, hogy pályázati kórvényeiket alulírott vár­megyei alispánhoz 1887. évi november hó 12-én délután 5 óráig annál inkább adják be, mert későb­ben érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Veszprém, 1887. évi október hó 21-én j Véghely Dezső, királyi tanácsos alispán 4293. r igt. 1887. Hirdetttiény. A megyei legtöbb egyenes államadót fizető me­gy ébizottsági tagok 1888,évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítására alapul szolgáló adóhi­vatali kimutatások a megyei alispánságnál f. é. no vb. 3-ig betekinthetők; — a rnsgyéi igazoló választmány pedig f. évi novb. 3-an d, u. 3 órakor tartja ülését, mely alkalommal a névjegyzéket fogja megállapítani s a közszemlére kitett kimutatások ellen beadott fel­szólalások felett fog határozni. A beadandó felszólalásokhoz adókönyvecske esetleg adófőkönyvi kivonat csatolandó, jnert egyéb nem szabályszerűen kiállított okirat a bíráló választ­mány által figyelembe nem vetetik. Pápa, 1887. okt 25. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉI — Személyi hir. A helybeli m. kir. 7, honvédhuszár ezrednek általánosan tisztelt pa­rancsnoka Hilberth Andor alezredes ur ezredessé léptettetett elő.— Szivböl gratulálunk e valóban megérdemelt kitüntetéshez. •— Hangversenyünk, mely a- helybeli négy hitfelekezeti iskolák szegény sorsú gyer­mekeinek segélyezésére a jövő héten, november hó 5. és 6-ik napjain változatos műsorral állandó színházunkban fog megtartatni, rendkívül érde­kesnek ígérkezik. Kimagasló pontját a concert­nek Komáromy Mariska kisasszonynak, a m. kir. operaház kitűnő művésznőjének éneke fogja ké­pezni. A művésznővel jönnek a hangversenyben közreműködni Lied Ferencz hegedű és Somogyi Mór zongora művészek is Budapestről. — A hangverseny érdekességét emelni fogja még dr. Fenyvessy Ferencz és Hock János orsz. képvise­lők felolvasásai és Nagy Gabriella kisasszony és Fülöp József ur szavalatai. Jegyek rendes színházi helyárakon mindkét előadásra együttesen előre válthatók lapunk szerkesztőségénél. — Nevezetes ünnepélye lesz megyénk nek a jövő hó 24-dik napján. A lapunk más he­lyén hozott közlemény szerint ekkorra tüzetett ki a megyei székház ünnepélyes megnyitása. A diszes palotában a belső felszerelések most van­nak folyamatban, és az első rendes közgyűlés f. évi deczember hó 5-én fog az ujszékházbBn tar­tatni, de a felavatási ünnepélyt azért kellett előbbre tenni, mert decz. 5-dike adventra esik, ekkor pedig az ősi szokás szerinti ünnepélyes­ségek nem volnának megtarthatók. Az ünnepély részletei, — mint halljuk, — hálaadó isteni tisz­telet, diszgyülés, bankett és tánczvigalom stb. lesznek. — Emlékünnep. A Molnár Aladár sírkö­vének felállítása alkalmából rendezett emlékün­nep — mint múlt számunkban irtuk nov. hó 8-án fog megtartatni Balatonfüreden. A rendező bi­zottság ez emlékünepre meghívta az orsz. mér­sékelt ellenzéki pártot is, melynek a megboldo­dult tudvalevőleg régi tagja volt. Vármegyénk néhai nagyvázsonyi képviselőjének, a tanügy e lelkes volt pártolójának emlékünnepén a mérsé­kelt ellenzéki pártot Fenyvessy Ferencz orsz. kép­viselő fogj-i képviselni, ki a párt nevében diszes l'osfcörút fog a sírkőre elhelyezni. — Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán urnö 5 forintot küldött a nőegylet által gondo­zott árvák segélyezésére a pápai nőegylet titká­rához, a következő levél kíséretében. „Kedves Ko­mámuram ! Közeledik november i-je,tudjuk hogy azt az elhaltak kegyelet napjának tartják; akkor iparkodik mindenki hozzátartozói vagy ismerősei sírját felkeresni és azt koszoiukkal ékesíteni. En­gedje meg nekem a tisztelt pápai nőegylet, hogy én kegyelet koszorúmat más alakban tegyem le szeretteink sírjára; az ide mellékelt 5 forintot legyen szives az egylet legszerencsétlenebb árvái között vagy ruha vagy élelmi szerben kiosztani szeretett és felejthetetlen Váli bácsi nevébe és emlékére. Azért óhajtom ezt a pápai tisztelt nő­egyletnél kezdeményezni, mert ö egész életén át ott fáradozott a gyermekek nevelésével. Az én koszorúm fonódjék az árvák hálaimájá'ból! . . . Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán." Ugyan ez alkalomból kapott a pápai nőegylet 4 forintot özv. Váli Ferenczné szül. Jókai Eszter úrnőtől, hogy abból, a városunkban levő 4 hitfelekezet mindegyikéből egy-egy szegénynek adjon a nő­egylet elnöksége egy-egy forintot. Ezen nemes sziv és emelkedett gondolkodásról tanúskodó ado­mányokért hálás köszönetét nyilvánítja a nő­egylet elnöksége. — A sorsjegy-szédelgésről megdöb­bentő adatok kerültek e napokban a nyilvános­ság elé. Leginkább a vidék el van halmozva a visszaélésekkel. Részletjegygyei biró olvasóink figyelmét felhívjuk mai e tárgyú czikkünkre. — A xnarczaltői rablögyilkosság tet­tesei ellen a vizsgálat már a napokban befejezve lesz cs a letartóztatott vádlottak a veszprémi kir. törvényszékhez fognak átszállitatni. — A pápai iparos ifjúság által terve­zett általános segélyegylet alapszabályai az első fokú iparhatóság által az illetékes helyre jóvá­hagyás céljából félteijesztettek. A városi tanács az egylet által a módosított alapszabályok .ér­telmében megejtett tisztújjitást megsemmisítette és megbízta az iparhatósági biztost, hogy f. év deczember végén új választási gyűlést hívjon össze és az igy újonnan alakult egylet működé­sét jövő évi január hó i-sö napjával kezdje meg. — A győri sikkasztások. A fegyelmi választmány gr. Batthány Lajoi, főispán elnök­leté alatt október hó[24-én hozta meg, a'Györ város hatóságánál eljkö vetett sikkasztások tár­gyában határozatát. Horváth Ferencz alapítványi

Next

/
Thumbnails
Contents