Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-09-25

után az 1875. évi 29. t."c. 26. §. szerint csak 3 fr IV. oszt. ker. adót tartozom fizetni; most ha ide számítjuk az általam fizetett 8 frt 23 kr évi föld adót és az ezen adó nemek után évenként kivetendő 2 frt 72 kr általános jövödelmi pót adót. Igy évenként nem háromszáz forint, hanem 1400 forint évi jövödelem után lennék, sőt vagyok megadóztatva: már pedig 11% hold szántóföld és rét,' mely a cataszteri becslés szerint 75 frt tiszta hasznot^j'^na, melyből világosan kitűnik, hogy az adó

>

ej.öjf

;

i& nem méltányos, mivel rajtam a kivetett adó évenként nem csak egyszeresen, hanem 3—4 szeresen is vétetik meg. Én a nekem átengedett földnek, csak a tiszta haszon élvezete mellett vagyok birlalója; mert én ezen földbirtokra terhet nem vonhatok, zálogjogilag telekkönyvezhetö kölcsönt föl nem vehetek; azért a már többször emiitett ingatlannak tényleges birtokosa azon hitközség, mely nekem az emiitett földeket használatul és nem is mint szolgaimul, hanem csak birlalásra engedte át, s azért is az utána esendő földadót az 1879. évi 15. t. cz. 17. $. és 1875. évi VII-ik t. cz. 7. §. és az 1883. évi 44. törv. cz. 95-dik §-a szerint megfizetni is tartozik. Tekintettel továbbá arra is, hogy a közösiákoiai és a.városi tanítók a rendszeresitett adóalapon vannak adóztatva, és ellenben, mi mint felekezeti kántortanítók, a kevés fizetéssel ellátva , kétszeres szolgálattétel mellett , nagyon is terhes és méltánytalan adóztatással vagyunk több hitközség által megróva; mintha csak, mi az édes hazának mostoha gyermekei volnánk , és mintha ellenkező rendeltetésünk volna, mint azon közös vagy a városi tanítóknak, kik egyenes adóztatásban nem részesülnek; sőt inkább a kétszeres teher mellett, a sok nélkülözésnek vagyunk kitéve; mert bár a kevés javadalom a papiroson ki van tüntetve, de annak '/* részét mondhatom el kell engedni, rnivel annak beszedésével a tanitó van felruházva, s annak teljes beszedése a lehetetlenségek közé tartozik; mert a községi birok részünkre, »tisztelet a kivetelnek«, nem szolgálnak igazságot. Mindezen ideje volna, segíteni. Nem az én feladatom, az ehhez vezető eszközökről gondoskodni. Részemről felhoztam a példát, melyet méltán v talannak tartok, s mely hogy követőre ne találjon, az valóban közérdek. 91£.e>fa<zo CBCTIO tanitó. Az október hó 3-án és következő napokon tartandó megyegyiiíés tárgysorozata: 1. Alispáni jelentés. A . 2. A m. kir. Belügyministernek leirata, melylyel az orizágos-^képzömüvészeti társulat veszprémi kiállításának segélyezése tárgyában hozott határozatunkat jóváhagyja. 3. A m. kir. Belügyministernek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. ^ 4. A m. kir. Belügyministernek a betegség vasy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné rali ra. tisztviselő, segéd és kezelő személyzet tagjaival követendő eljárásról alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. Belügyministernek a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után állásáról lemondó választott tisztviselők ellen követendő eljárásról alkotott szabályrendeletünket érdeklő intézvénye. 6. A m. kir. Belügyministernek a rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendeletünket jóváhagyó intézvénye. 7. A m. kir. Belügyministernek az éves cselédek felmondási és szegődési idejének megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 8. A m. kár. Belügyministernek a vármegye szervezetéről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 9. A földmivelés, — ipar és kereskedelemügyi m. kir Ministernek leirata, melylyel mezőgazdasági rendtartásról szerkesztett javaslatra véleményt kér. 10. A m. kir. Belügyministernek Ányos Emil kérvényére, — melyben Veszprémben harmadik gyógyszertár felállítását kérelmezi, — vonatkozó leirata. 11. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Ministernek a közmunkák végrehajtása tárgyában alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 12. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Ministernek az utbiztosok fuvarbére tárgyában hozott határozatunkra vonatkozó leirata. 13. A m. kir. Igazságügyministeriumnak a néhai gróf Zichy Domonkos által alapított hitbizományokra vonatkozó leirata. 14. A m. kir. Igazságügyministeriumnak a berezeg Esterházy Pál által alapított hitbizományra vonatkozó leirata. 15. A m. kir. Belügyministernek Siófok község 1887 évi költségvetési előirányzatára vonatkozó leirata. 16. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Ministernek az ozora-simontornyai, és ozora-n-dadi utak helyreállítására vonatkozó leirata. 17. Veszprém vármegye 1888. évi költségvetési előirányzata. 18. Alispáni előterjesztés a névvel nem biró megyebeli vízfolyásoknak névvel leendő ellátása tárgyában. 19. A vármegye alispánjának a szabályrendeletek kinyomtatására vonatkozó előterjesztése. 20. A központi Táncsics bizottságnak segélyezés iránti megkeresése. 21. A kir. főmérnöknek a veszprém-zirczf országúton a Séd viz árkán levő 4. számú köhid kijavítása tárgyában tett előterjesztése. 22. A megyei árvaszéknek a csóthi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 23. A megyei árvaszéknek a csőszi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 24. A tenyészállatokat a zirczi és pápai járásban vizsgáló bizottság tagjainak megválasztása. 25. A székházépitö bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése. 26. Pápa városának a „községi kötelékből elbocsátás és abba való felvételről" alkotott szabályrendelete. 27. Csernye község mint eladó és ICudlák János gyám miut vevő között kötött adáavevési szerződés. 28. Szilas-Balkás községnek egy községi végvitetjük, mondánk kalauzunknak, ki egész alázattal feleié, „ne tegyék kérem, jó helyen van itt, mi is vigyázunk reá!" — Leonhardt érsek 1502-ben építtette e kápolnát, ki különben a várban is sokat ujjittatott, és még életében elkészitteté nagy márvány síremlékét saját alakjával, mi a kápolna küloldalán ran elhelyezve. 1500 idegen látogatja átlag évente Hohen-Salzburg várát, melynek egy részét 1862 óta kaszárnyának használják, és sikló által közvetítenek, mit e czélra csináltattak. A „Peuerthurm"-ban van tűz őrség és ágyú szó tudatja a lakókat, ha a várost vörös lángok veszélyeztetik. Elhagytuk e régi érdekes épületet, mely a történelemben oly nagy szerepet játszott, és most vidám gyermekek futkároznak udvarán, az őrség családjai érdekkel szemlélik a sok idegent, kiknek csak a vár nevezetesebb részének megismerhetése jut. A hosszú bástya uton, kapun, ismét kiértünk, találkozva néhánynyal,kik hordszéken vitették fel magukat. Egyes helyen fénylettek a villany lámpák, melyek még csak próbául vannak alkalmazva, a boltokat lassankint becsukták, a csendes város még csendesebbé lett, a számtalan szép hotelek ablak sorai elsötétedtek, és fáradt turisták álmadoztak szépSzalzburg százados múltjáról! # * * Verőfényes júliusi reggel volt, — utunk a legszebb, landauerunk, lovaink a legjobbak, és vigan haladva, elhagytuk az omnibusok, kocsik sorát, számos utasaikkal. Mintha csak parkban járnánk, oly jó a kocsi ut, folyton viz moraj mellettünk, jegenye sor ut szólen, sziklahegy övezte völgyben. A „Draehenstein" onnan veszi nevét, mert a szikla csúcsról mély üreg vezet hegyoldalba, —hajdan onnan leselkedett v

egy sárkány-szörny áldozataira; mignem Rikhardt, a bátor lelkű vadász, nyilával találá. Emlékére; még most is „Zum Drachenstein" szállóján látjuk festve a sárkánynyal küzdő ifjút. A bajor határ szólen kék fehér tábla érez czimerrel, idáig jő Salzburgból, tavai óta a gőzmozdonyú közúti vaspálya, hol omnibusok várnak az irtásokra, mert. a bajorok nem engedek a határ szélen átvezetni a pálya építését Berchtesgadenig, a meddig tervezve volt. Több kedves kis falu, meg4Uöv*J, aört, bort, egyebet vidáman kínálnak. A „Watzmann" 2307 — és 2714 m^

r magas tornyos sziki

a csúcs csoportjai is feltűnnek, és egész utunkban látjuk gleicheres oldalait, Berchtesgaden katlan völgyébe is betekintenek. „Kőnigseenél" vagyunk, a kis helyiségen átérve, egy szép színpadi kép, — jelenet — áll előttünk, jobbra balra sveitzi lakok háttérben sziklacsoport, sötét zöld tó, kisebb nagyobb hajók, gondolák, partján evezésre váró férfiak, nők csoportja, sátorkák, csinos aprósággal, — szivarokkal, és tiroli öltönyü lányokkal, kik árusítanak, lengő lobogók, és úszkáló hattyúk. Perczekig szemléltem e kedves, élénk festői képet, — végre is választottunk a ladikok sorából. A kisebb hajókon egy férfi evez állva, vissza felé, mint az olaszok, és két nő ülve oly ügyesen, kogy a gyors haladást csodáltam. Ez alatt többen is érkeztek, a hajók mind beosztva, több vagy kevesebb evezővel a „Schoffmeister" által rendezve, nyil sebességgel sikamlanak a vizén: igen jól veszik ki magokat öltözőikben, a nők a kis fekete kalap zöld szalag és zsinórral, kis fehér tollal, fekete mellénykéjök, fehér ing, rövid zöld szoknyával, a férfiak is tiroli öltönyben. Kezdeten zárt a kilátás, balra fenyves sziklán Beust villa, jobbra kis sziget emlékkel; a fordulónál tágabb áttekintés nyílik, megbűvöl e vadregényes szép képlet — a tó 241 mtr mély, 10 km. hosszú és 2 km. széles — csillogó agát zöld fénye, körűi a kopár szikla hegysor, melyek mind meredeken nyúlnak a viz mélyébe, sehol kikötésre alkalmasak, balra vízesés, és a futó ladikok. Márvány emlék tábla jelzi szikla oldalba — a 100 év előtti szerencsétlenséget, midőn gyenge járműn 72 egyén ment búcsúra, és mind az örök búcsúra tért, még holt tetemüket sem hozta a felszínre, miután ezen tavak sajátsága, hogy megdermesztik a testet, és mélyéből nem hozzák vissza áldozataikatIgy járt 12 éve Beust grófné kertészével, ki a szikláról ritka virágot akart kedveért szakítani, de megcsúszva, eltűnt örökre, — piros érez kereszt áll emlékiül. Félúton megállunk, itt a viszhang, a pisztoly elsül, és csak pillanat múlva halljuk a hegy/{> lánczola ton körül futó ágyú szerű hatalmas dörgést, mi e csendben megremegtet, és mit az utas kívánságára illő dij mellett többször ismételnek. Túlsó végen „St. Bartoioma" kis kápolna, ez bucsu járó rehajtói állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata és Sömjén Istvánnak ezen határozat elleni felebbezése. , 29. Pápa városának és több pápai járási községnek kérvénye, melyben a Dáka-somlyó-vásárhelyi közlekedési útnak az országutak hálózatába leendő felvételét kéri. 30. Az enyingi járási faiskola felügyelőnek a Dégh községi faiskolában ásandó .kútra vonatkozó előterjesztése. 31. Pápa városának az újváros utczai korcsma bérletére vonatkozó határozata. 32. A csernyei jegyző választás ellen beadott felebbezések. 33. Devecser község képviselőtestületének — városi közterületnek gróf Esterházy Farentz részére leendő átadása tárgyában hozott határozata. 34. Borzavár község képviselőtestületének az iskola építési költségek fedezésére vonatkozó határozata és gróf Esterházy Györgynek ezen határozat elleni felebbezése. 35. A Veszprém város tulajdonát képező Pordány és nagy látóhegyi ingatlanok haszonbérleti ügye. 36. Veszprém város képviselőtestületének a szegényház vétele tárgyában hozott határozata. 37. Veszprém város és Kubay Hubert között kötött adásvevési szerződés. 38. Veszprém város képviselőtestületének a kór és lázárház tulajdonát képező ingatlanok eladása tárgyában hozott határozata. 39. Ősi községnek a község kötelékébe felveendőktől szedhető dijról alkotott szabályrendelete. 40. Somló-Vásárhely község által a község kötelékébe felvételért fizetendő dij megállapítása tárgyában alkotott szabályrendelet. 41. Kis-Jenő község által a község kötelékébe való felvételről alkotott szabályrendelet. 42. Borszörcsök községnek a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendelete. 43. Dereske községnek a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendelete. 44. Bernstein Sámuel vállalkozó által az Enyingszilasi országútra szállított fedanyag folyó évi utolsó részletének utalványozása. 45. Barbacsi Pálnak kérvénye, melyben. Gsögle községben egy gyógyszertár felállítását megengedtetni kéri. 46. Gróf Esterházy Móricz kérvénye, melylyel Böröllő, Igal és Sávoly pusztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 47. Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Somhegy pusztát önálló pusztának kimondatni kéri. 48. Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Gerencze és Olasz falu pusztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 49. Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Antfa pusztát önálló pusztává kimondatni kéri. 50. Gróf Esterkázjí- Sándornak kérvénye, melyben Asszonyfa, Kamond, Szélmező és Mátyusháza pusztákat önálló pusztákká kimonda'ni kéri. 51. Dr. Schvarez Fülöp orvostudori oklevelének kihirdetése. 52. Józsa János takácsii lakosnak kérvénye, melyben általa Takácsi község szegényalapjára befizetett összegből egy résznek visszafizetését kérelmezi. 53. Lányi János és társai szent-istváni lakóhely, ájtatos imára borulnak evezőseink, mert a bajor és salzburgi nép nem kevésbé vallásos mint a tiroli, mit oly jól esik tapasztalnunk, mert sajnos, a mi népünk nem mindenhol ilyen. Még messzebb pontokra is lehet jirtni, de visszatértünk elindulási helyünkre, hol a parti nép már nem oly élénk, minden csónak, gondola telve idegennel, kik már a tavon gyönyörködnek, csak a hattyúk tekintgetnek kéröleg felénk. A hotelek itt is igen csinosak, veranda^ lúgos, termek, jó konyha; kitűnő a „Saibling" mely ritka hal csak a mély vizekben van, hasonlít a pisztránghoz, de szélesebb fejű, finom izü, ezen kivül még csuka és pisztráng is van Kőnigsee vizében Szivesen maradtunk volna még e kedves szép helyen, de futó utasokként még „Berchtesgad3n

u-nál is időztünk. Tág völgyben fekszik e városka számos templom, kastély, kolostor nagyobb épületekkel elszórtan minden oldalon, havas csúcsokkal övedzve a legszebb vegetáczióval. Érdekes a só bánya, mely már 600 évnél régebben munkálkodik 120 egyénnel, évente 2O000 mázsa kősót, és 13000 m. lefŐzésre való sót szállítva Reichenhall és több felé. 12—13000 látogatója van évente ez átfúrt sóhegynek, melyben 158 mtr mélyre dolgoztak. Hölgyeknek, uraknak egyáltalán át kell öltözni, ha a bán}

7

ába akarnak jutni, mi mondhatom reánk nézve igen komikus, mert a fehér nadrág, hosszú kék blous, sajoka és i bőr övedzetnem éppen illik minden alakra, és meglehetős génnel megyünk Icis lámpánkkal kezünkben kalauzunk ^után Kis alagutszerü nyilasnál kék fehér 1 lobogó leng tiszteletünkre, és most be és le a föld gyornrába, Isten veled napvilág, Plútó birodalmába j jutunk. Gyorsan lépdegélünk egymás után, az alacsony keskeny alagút vágányain, melyek különféle irányban szaladnak 350 mtr hosszúságban egy-egy, és márvány táblán arany betű jelzi a tárna nevét, mélybe vejzetnek. Most 126 lépcsőn fel, majd 84 lépcsőn le, és meglepetve állunk, mert íbld alatti látvány tárul j szemünk elé; az éj homályában fénylő koszorú, —1- apró lámpa sor szegélyez tavat, néma csend körűlöijtünk, csak a föld szellemei incselkednek gyertyáinkkal, de ime egy I élő alak emelkedik fel a partnál, Cérnán int, némán \ követjük, hajójában elhelyezkedünk] és óh, álom-e soknak kérvénye, melyben Szent-István község 18791886 évi házi számadásait újból átvizsgáltaim kérik. 54. Krausz Ármin fia könyvkereskedőnek — az árvaszék részére kiszolgáltatott nyomtatványok és könyvkötő munkákról szerkesztett számlája. 55. Ugyannak a gyámpénztár részére kiszolgáltatott czikkekről kiállított számlája. 56. A Tallián Pálné féle alapítvány folyó év első - félévi kamatainak kiosztása. 57. Községi költségvetések. 58. Községi házi számadások. Ő9 Községi szegényalap számadások. TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Szeptember 25. — 1849." Bodonban (Viddin) a török inollak a magyar menekülteket a török vallásra leendő áttérésre felszólítja Szeptember 26. — 1815. Parisban az osztrák, orosz és porosz fejedelmek az u. n. „szent szövetséget" kötik. Szeptember 27. — 1627. Bossuet Jacques Benicques emeauxi püspök, a leghíresebb francia szónokok egyike, és iró, születik Dijonban. (1. ápr.jl2.) Szeptember 28. — 1830. Ferdinánd osztrák főherceg V. Ferdinánd név alatt Pozsonyban magyar királylyá koronáztatik. Szeptember 29. — 1809. a franciákkal kötött békeelőzmények (Austria és Franciaország közt) Magyar-Óvárott iratnak alá. Szeptember 30. — 43. Antiocliiában az első olympiai játék tartatik, mik előbb már Görögországban megszűntek. Október 1. — 1492. Bécsben az első állandó könyvnyomda fölállittatik. KÜLfl NFÍLÉl — lapunk jövő számával új évnegyedet kezdünk meg, tisztelettel kérjük tehát az előfizetések szives megújítását. — ö Felsége a király Pápán. A mostani maneuverek alkalmából O Felségé a király, egyik díszebéd alkalmából úgy nyilatkozott, hogy a jövő évben alkalmasint megyénket szemeli ki a hadgyakorlatokra, mely alkalommal Pápára jönne. Hozza Isten! Bár úgy lenne! — A vesaprémi tüskárosuHakii&k iíj. Esterházy Móricz grófúr 100 frtot adományozott. — Ä yávö hét valóságos ünnephét lesz édes hazánkban, E héten üli meg az ország a nemzeti színház félszáz éves jubiiaeumát. Ez a nemzeti erkölcs és nemzeti művészet ünnepe. — A másik ünnep, a kegyelet ünnepe, melyről vezciczikküiik is szól: Deák Férjez szobrának ünepélyes leleplezése a magyar király részvételével. Ez a politikai erkölcs és a nagy elme hála ünnepe lesz. - S végül ugyancsak e héten nyilik meg az első öt eves országgyűlés. Ez a magyar alkotmányosság ünnepe, mely hogy jó munkát végezzen szívből kívánjuk. — Höghivó. Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1887 évi október hó 3-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1887 évi szeptemberhó 15-én Véghely Dezső kir. tanácsos, aliapán. vagy való — mi a íbld alatt ladikázunk! Ilyen lehet a Styx. — Charon biztos kézzel visz tovább a 100 mtr hosszú tavon, melynek közepén szökőkút csobog, túlparton kiszállunk, sietünk az „obulust" átadni, mert örökké tévelyeghetnénk ezen alvilági labyrintban, honnan kalauzunk iséikül sohasem találnánk ki. Ismét 5T) lépcső fel és a bánya siklón lerepülünk, a mennyiben 2—3 egyén, ül egymás mögé a sikos favágányra, vezetője mögé, ki erős bőr keztyüyel kezén tartja az oldal kötelet — és igy ereszkedünk le a 32 mtr magasról, szédítő gyorsasággal, nem kis borzongással. Most egy 70 mtr mély só tárnába jutunk, itt jelenleg nem dolgoznak, csak az idegenek számára van megszemlélhetésül fenntartva, mert a sok látogató zavarja a munkásokat. A második 28 mtr magas piklón már bátrabban foglalunk helyet, aztán 56 iépcsöa feljutunk a kis „barlang hoz nem tudjuk, színes üveg vagy lampionok fénylenek-e a sötétségben, — és ámulva látjuk, hogy mindez csak só — sárga, rózsaszín, fehér, kék, vörös só darabok természeti szinökben vannak ügyesen pyramis alakba összerakva, és megvilágítva, középen egy nagy L betű (Luitpold) és szökőkút cseveg itt is a mély csendben. Alattunk, felettünk, mellettünk, mindenhol só ragyog a legkülönbözőbb színben látjuk, ha lámpánkat közel tartjuk falaihoz. Ott ragyog még „Grüss Gott" üdvözlet szines sólapon, valóban megzavarodunk a sok lépcsőn, siklón össze vissza járva, miként jutunk ki, de itt áll a bánya vonat — ez egy vas lienger, melyre mint lóra kell ülni, 5—6 egyén elfér, a kalauz elől, ós megindulunk, — repüléssel határos gyorsasággal fut& kis gépezet, bremzeléssel tartja kalauzunk, miután folyton lefelé visz utunk, és 4 perez alatt 1 km. hagyva magunk után. A 8 fbku levegő élesen suhan mellettünk, a fordulóknál éles fütytyel ügyesen átvisz — és fut, fut, hajunk repül, — végre mint kis pontot látjuk a nyilast, melyen bejöttünk, és melyhez mindig közelebb jutva, kirobogunk a szabadba; kápráztat a napfény, e sötétség után, a fotograf siet megörökíteni e gruppot, és mi, sietünk öltözőnkbe, rendes ruhánkhoz jutni. . (Folyt, köv.) •"" •