Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-09-18

gyar könyvek vásárlásara. De tény, hogy nrlntegy két ezer társas egylet közül hazánkban, alig ötszáz­nak van könyvtára és tény, hogy e könyvtárak kö­zött is igen sok egyszerűen kiselejtezett ajándékmü­vekből avagy ügyes üzérkedők által terjesztett szen­zácziós íérczregényekből és hitvány fordításokból áll: oly könyvtárak tehát, mely nemcsak nem felel meg hivatásának, de gyakran a közízlést, sőt a közer­kölcsiséget is megmételyezni képes. A magyar Irók és Művészek Társasága tár­gyalás alá vévén ezt a komoly kérdést, az alulirt bizottság által jelen nyilt felhívást intézi a hazai kaszinók és olvasókörök t. Elnökségeihez, hogy figye­lemmel a . könyvtárak alapításának és kezelésének nagy fontosságára, emlékeztesse őket a hazai kaszi­nók nagy alapitójának, Széchényinek czélzatára, ki nem, mint a magyar kaszinók jelentékeny részéről ma ís elmondhatjuk „politizáló mokraköröket vagy épen kártyabarlangokat" akart teremteni ez intéz­ménynyel, de a ki tudta, hogy jól vezetve és első sorban a közművelődés érdekeit szem előtt tartő társasegyesületek nemzeti létünknek erős oszlopaivá lehetnek. A művelt nyugat-európai nemzeteknél; Az amerikai Egyesült államok nagy köztársaságában a hatalom alapját a művelt társadalom képezi és e műveltséget a jól szervezett és mindenütt feltalál­ható társaskörök és a nyilvános közkönyvtárak fej­lesztik leginkább; öntudatosan és hathatós erővel egészítvén ki azt a népnevelő hatást, melyet nálunk még csak az iskola, az éretlen gyermekek érdekének szolgáló ós a fejlődésre képes és munkabiró ifjak nagy zömét már cserben hagyó iskola végez. Nincs rendkívüli eszközökre, nincs rendkivüli anyagi erőre szükség, hogy minden egyes kaszinó minélfnkább megfeleljen nemes feladatának és hogy a magyar társaskörök zöme a magyar művelt tár­sadalom egyik központja és a közművelődés ügyének terjesztője legyen. Csak akarat szükséges, csak egy­pár ízléssel és műveltséggel biró egyén buzgalma. A Gaborieau. Ponson du Terrail', Goudrecourt, Montepin Xavér, Boisgobey, Born féle s más becsnélküli gyári regények hetyett, melyek kaszinóink könyvtárában százával találhatók, ugyanannyi pénzzel kitűnő ma­gyar szépirodalmi műveket ós nagynevű külföldi irók rnagyar fordításait lehetne beszerezni. A könyv­kiadóktól és magánosoktól koldult rendesen értékte­len művek helyét csekélyebb számú, de becsesebb könyvek méltán pótolhatnák. Egy egy encyclopediai mű, s ótár, térkép, a Magyarország történelmére, f jldrajzára vonatkozó fő művek, a helyi monographiák, az önművelődés ez első s általános segédeszközei, szintén nem kerülnek sokba és egészen tudomá­nyos művek megszerzése különben sem tartozik a kaszinók feladatai közé. Es mily más hatása lenne egy kis gondosan megválogatott könyvtárnak, habár egyelőre csak egy két száz darabból állana is, mint a mostan legnagyobb részt selejtes, sőt erkölcsrontö tartalmú könyvgyűjteményeknek! Es mily hatása lenne később, ha a könyvtár megerősödve valóban komoly férfiaknak is segítségül szolgálhatna! Lehetetlen, sőt az egyes helyi viszonyok isme­rete nélkül igaztalan is volna, ha mi innen a köz­pontból általános jellegű tanácsokat akarnánk adni a vidéki kaszinók könyvtárainak kezelésére és gyara­pítására nézve. Nem is akarjuk. Mi csak arra kér­jük önöket, hogy ne hanyagolják el a kör könyvtá­rát, mint eddig hazánkban legtöbb helyen történt; igyekezzenek évről évre minél nagyobb összeget for­dítani annak czéljaira és mindenek felett művelt tagtársainak véleményét meghallgatva ne bízzák a innren Jeleseket többé kevésbé a véletlenre; külö­nösen vegyék birálat alá a regény fordításokat, me­lyek két évtized óta irodalmunkban valóságos sze­métdombot képeznek, a melyben az igaz gyöngyöt csak szakértő fedezheti fel. Ne feledjék önök, hogy a társaskörök könyvtárainak nemzeti missiója van; a legtöbb ifju innen nyeri a lelkesedést vagy a mér­get és a legtöbb nő, a jövő nemzedék nevelői, a kaszinók regényeinek hatása szerint alkotja meg a tái-sas élet hangulatát; ne feledjük, hogy a jövŐ nemzedék, mely a könyvek nagy hatásáról már tiszta fogalommal fog birni. Önöket teszi felelőssé vidékük műveltségének más állapotáért, és az önök működését fogják megbélyegezni, ha kaszinójukban ma esetleg kártyázás a fődolog és a kaszinói könyv­tár értéktelen, vagy épen selejtes művekből áll. Elérkezett az idő; nemzeti létünk jelen mivelt­ségi foka megköveteli már tőlünk, hogy a magyar társaskörök szellemi niveauja a közönségesnél és megszokottnál magasabbra emeltessék. Elérkezett az az idő, hogy Önök, a vidéki társadalmi élet hivatás­szerű vezetői, a közművelődést minél szélesebb kör­ben terjeszteni igyekezzenek. Rendezzenek előadáso­kat, melyekből a magasabb műveltséggel még nsm biró ifjak és nők az emberiséget mozgató nagy esz­méket és mindenek felett a magyar haza jelen álla­potát megismerni és szeretni tanulják; gondoskodja­nak arról, ha kell, népkönyvtárak felállítása által, hogy a tanuló ifjúság és a köznép is kedvelje meg az olvasást és alkossanak körükben pezsgő életet, mely elvonja a jobb sorsra méltó erőket a kártya és bor csábjaitól s munkára buzdítsa az ifjakat, kik már már érteni kezdik, hogy a nemzetért és szépért élni a legfőbb boldogság. És mindenek felett rendezzenek be kis, de valóban becses magyar nemzeti könyvtárt és gondoskodjanak annak öntudatos fejlesztéséről, hogy legyen egy mag, melyből a társaskör óhajtott reformja kiindul. Ezen csekély, de bizonynyal nem áldástalan fel­adat az, mely Önökre vár, hogy a társa skörök könyv­tárainak reformja által fokozatonként városuk és vi­dékük társaséletének újjáalakítását is megkísértsék. Magyar irók és könyvkiadók a mi bizottságunk tagjai. A mi feljajdulásunk talán túlzott és nagyon önző. De nem habozunk azt nyilvánosságra hozni. Ügyünk egyúttal a nemzeté és tudjuk, hogy Önök is hasonlóan gondolkoznak; körük tagjainak legjele­sebbjei átérzik teljesen, hogy :— nyelvében él a nemzet. Legyenek azért, ismételve kérjük gyámolitóink a magyar irodalom felvirágoztatása érdekében álta­lunk megindított mozgalomban az által is, hogj' je­len körlevelünket gyűlésükön tagjaik tudomására hoz­zák, vita alá bocsássák, s az eredményt velünk (az Lók és Művészek társaságának helyiségében, Buda­pest, Nemzeti színház bérháza) közölve velünk ez ügyben továbbra is érintkezésben maradjanak. Maradtunk hazafias tisztelettel Bpesten, 1887. augusztus hó. A könyvvásárlást előmozdító bizottság és an­nak nevében György Aladár, Jókai Mór, elnök. tiszt, elnök. Dolinay Gyula, titkár. Számadás, a Pápa városi jótékony nőegylet által i88y-tk évi szeptember hó n-én rendezeti „Kóstoló 11 jövedelméről. I. Bevétel: 561 belépti jegyből 112 frt 20 kr., felülfizetésekből 123 írt 23 kr., zenepénzből 37 frt, borból 128 frt, ételekből 64 frt 60 kr., fagylaltból és süteményből 77 frt 30 kr., kávéból 23 frt 51 kr., sörből 20 frt 50 kr., szivarból 20 frt, gyümölcsből 7 frt 4 kr., virágból 12 frt, Összesen 623 frt 38kr. n. Kiadás: Zenére 40 frt, fagylaltra 24 frt, sörre 16 frt 54 kr., szivarra 13 frt 76 kr., nyom­dára és postadijra 6 frt 60., czukor, kávé és bolti szerekre 10 frt 69 kr., világítás 14 frt 63 kr., dí­szítés, asztalok, székekért 16 frt 50 kr., törött edé­nyekért 2 írt 51 kr., rendőröknek 4 frt, szolgálat 20 frt 80 kr.; összes kiadás íjo frt 3 kr. Levonva a 625 frt 38 la-, bevételből a 170 frt 3 kr. kiadást maradt tiszta jöz>edelem 4.33 frt 33 kr. A I23 : frt 23 kr felülfizetéshez járultak: Kol­ler Jánosné 10 frttal, özv. Gr. Bathiányi Lajosné, Pap Amely, özv. Schlesinger Mórné, özv. Kluge Pe­renczné 5—5 forinttal; Pap János 4 frt 80 krral ; Szilágyi Józsefné, özv. Csillag Mátyásné, Kluge Ká­rolyné 4—4 frttal; Tarczy Dezsőné 3 frt 20 krral; Rechnitz Edéné, Kreisler Józsefné, BottkaMihályné, Hanauer Béláné 3 — 3 frttal; Horváth Lajosné, özv. Pelargus Jánosné, Saáry Lajos, Lazányi Réla, Miko­vinyi Ignáczné. Steinberger Lipótné, Tsckeppen Jó­zsefné, Piacsek Gyuláné, Wohlrab János, Hanauer Jenőné 2—2 frttal; Kurz Peri 1 frt 80 krral; Ka­kas József, Dr. Steiner József 1 frt 60 krral; Lam­pérth Lajosné, Horváth Zsuzsanna, Miszs/.uri Pe­renczné, Yid Károlyné, Techet Adolf. Zimmermann Krisztina, Peutz József, Háczky Dénesné, Szekeres Mihály, dr. Koritschoner Lipótné, Rácz Mártonné, Hammer Károlyné, Körmendy Béla, Iglauer Jánosné, Bermüller Alajos, Botka Jenőné, Jády Józsefné, Lá­zár Benőné , Gyurácz Ferenczné, Klein Mórné, N. N. 1—1 forinttal , Koller János, Kakas Perencz, Koller Kálmán, Jókai Mór, Schneller Lajos, dr. Müllerber 80—80 krral; Horváth Józsefné, Do­lista János, N. N. 60—60 krral; Aranylábi Má­tyásné, Jády Gyula 50—50 krral; Spitzer György, Bükky Sándor, N.N. 40—40 krral; N, N. 35 krral; Hutflesnó, Szigeti Lajos, Pelargus Teréz, Fleischner Róza, Schosberger S. L., Hegedűs Ferencz, Keiner Dá­vid, N. N. 30—30 krral; Sebestyén Dávidné, Maut­ner Ferenczné, Gombás Aladár, Badicz László, N. N. 20—20 krral: N. N. 10 krral. Ételeket és italokat küldtek: Almersdorfer Györgynó, Antal Gáborné, Báron Jakabné, Bikky Sándorné, Bella Józsefné, Bermüller Alajosn'é, Böhm Mátyásné, Barthalos István, Bermüller Józsefné, Bárányi Istvánné, Beck Ignáczné, Botka Jenőné, Bock István, Deutsch Dávidné, Farkas Dezsőné, Feigl Sámuelné, Galamb Józsefné, Gyurátz Ferenczné, Geböck Gyuláné, Görög Mariska, György Etelka, Günther Irma, Halász Jánosné, Horváth Károlyné, Horváth Lajosné, Hegedűs Ferenczné, Horváth Mi­hályné, Jámbrich Sándor, Jókai Etelke, Kreisler Jó­zsefné, Kálmán Mária, Kövi Józsefné, Koritschoner Fülöpné, Koritschoner Lipótné, Klein Jónásné, Kégli Józsefné, Kakas Ferenczné, Kakas Józsefné, Kiss Lászlóné, Kunte Jánosné, Koller Jánosné, Kovács Istvánné, Lóskay nuvérek, Lőwy Lipótné, Dr. Lőwy Lászlóné, Lázár Lajosné, Mattus Károlyné, Mautner Ferenczné, Mikovinyi Ödönné, Makara Györgyné, Muck Máténé, Mészáros Károlyné, Mányóky nővérek, Neubauer Józsefné, Néger Ágoston, Niesner Józsefné, Neiunan Paula, Nagy Boldizsárné, Obermayer Józsefné, Payr nővérek, özv. Pelargus Jánosné, Pakrócz Fe­renczné, özv. Peti Józsefné, Rácz Mártonné, Reck­nitz Salamonné, Reguly Nándorné. Spitzer Ignátzné, Schlesinger Ferenczné, Sebestyén Dávidné, Szegle­thy Józsefné, dr. Steiner Józsefné, Szvoboda Venczel, Schneider Lipótné, Steiner Józsefné, Schramek Ára­brusnó, Sulyok Józsefné, Török Jánosné, Tamasics vaj, t:ajt, de kalauzunk szives gondoskodása folytán — még sódar is kerül — vörös borral koczintunk a barátságra, a távollevőkre: — Kárpáti levegő fut át, — baromfi körülöttünk szedeget — és az Alm-os beszéli — hogy mennyi látogatója van, kiket sok­szor nem várt vihar itt maraszt éjjelre — tavai is királynénk másod izben Valéria föherczegnővel volt itt „da ist Sie gesessen; wo Sie" mondja rám mu­tatva — és ez egyszerű deszka asztalkáról, koronás hölgy evé az Alm-os által készített étket, ő mint kitűnő turista „Pockhorn" hegyen át — hol kis tó­ból ered a „Schleierfall" — vízesés mellett, ment vissza Gasteinba. Körülöttünk a „Murauer", „Geisel­spitze", „Schorek" legmagasabb, gletcheres hegyek, melyeken 7—8 óra alatt Grátzba juthatni. Nem egy turistával járta meg már „Schneeberger" vezető ez utat, kinek Edelweiss érez jelvényén „Autorisirter Berg"-führer van irva — igy többi társainak is. Az idő repül, hiába csobog mellettük a hegyi kristály viz, — hiába regél Mooserhütte gazdája, viharokról, hegyekről és királyi látogatókról — el kell hagyni „Sieglitzthalt" hol oly szívesen időztünk, és „Nassfeld" vizes mezőin át megyünk vissza. Megborzadva állunk — mert mig mi fennt mulatoztunk, itt a sziklák utunkat állják, friss föld és szikla omlott a járó útra — balra a mélység zúgó vízzel — jobbra a csuszamlásnak indult. szikla hegy­oldal — félve pillantunk fel — más ut nincs, szo­rongatott szívvel sietünk, a hogy lehet áthaladni elzárt utunkon, és bálát adunk Istenünknek, hogy szerencsésen leértünk, az Alpenvereinnak bejelentve ez esetet, mely gyorsan intézkedett. Böckstein kedvelt kiránduló helye a gasteiniak­nak. „Schreckbrücken" keresztül egy órai séta, mig más uton, lóháton kocsin jönnek ide e katlanban fekvő szép kis helyre. Mig kocsink megérkezett, megnéztük a dombon emelkedő szép kápolnát, — hotelek is telve vendégekkel, fák alatt asztalok so­rinál számos vendég, több márvány tábla jelzi a *ixd* szeri) histktti hol régebben, salzburgi püspö< kök, érsekek nj'araltak. Nagy arany mosodák is vol­tak, látni még a munkálatok maradványait. Czernin gróf nagy vadászlakának félig piros, félig fehér fa­lai, többször vig napokat látnak, zerge vadászatok alkalmával. Nyolcz órát harangoztak, gyönyörű csendes ast borult a tájra, a „Habsburger Hof" nyitott tágas verendájáról mélyen le láttam a völgybe, honnan Hofgastein harangja is felhangzott, — a fenyő erdők sötétebb lepelként vonták be az egyes helyeket, — az Ache csillogott végig a völgyön, morajjal futva útját, — hegyek conturjai mind jobban kiemelked­tek, minden csendesebbé lett lassankint körülöttem csak a viz zúgása hallatszott, felettem a csillagos ég, — hegy, völgy, egygyé olvadt és az éji homályba merült! „ Gasteint is el kelle hagynunk, a búcsú ebéd „Bad-Schloss-Hotel" verandáján kitűnő volt, nemhi­ába „KönigL-Preuss-Hoftreuteur" Waismayer, de kony­hája kifogástalan „menu"je válogatott. Előttünk, Strau­binger téren a zenekar melancholikus dallamaival, kö­zelben a százados vizesés moraja, asztalunkon válo­gatott gyümölcs,^ alpesi virágcsokrok, a poharak habzó tartalmukkal csangenek, felettünk Öl éves uralkodó tekintget le nyájasan integetve, még Thun helytartó tanácsos, Stransky színház intendáns társaikkal is oda kacsintgattak, hol mi vígan búcsúztunk, mert e nem mindennapi helyzet, jó kedvre hangolt, éltetjük szives kalauzunkat, kinek köszönhetjük, hogy Gas­teinban ilyen kellemes időt tölthettünk. — Az óra intett, — szívélyes búcsút véve kedves ismerősünk­től— rózsa és alpesi csokrainkkal, — sok szép em­lékkel útra keltünk. Leud Dastehitűl vasúton egy órát megyünk St. Johannis in Ponganig, innen kocsin folytatva utunkat. A városka a Salzach partjain terül, kima­gasló ponton a vidék diszeül áll két tornyos szép új góth temploma. Erdei utunk kellemes és egy órát vesz igénybe, a hires „Lichtensteinklam"-ig. Kisven­déglőnél leszállunk, keskeny hegyi uton megyünk bejáratig. Itt csinos tárgyak vannak sátrakban fel­halmozva, faragványok, vadász-pipák, zergeköröm­szipkák és számtalan apróság. Belépti jegyünket megváltva, felöltőnket veze­tőnk figyelmeztetésére felvettük és beléptünk. — Pár pillanatig megkelle áll&nunk, annyira meglepett mi szeműnk elé tárult, a siketitő vizmoraj két oldalon 100 rntr magasságú sziklafal némely részen majdnem összezáródva, a kék ég a magasban alig látható. .— Keskeny oldal uton indulunk jobbról, e borzadályos helyen, bár korlátokkal van ellátva, mégis szédítő ut ez, alattunk a vizzugás, fejünk felett a mérhetlen zárt sziklafal, viz csepeg mindenhol, sokszor megha­jolva haladhatunk, hideg nedves lég csap meg. Az Ache vagy 50 mtr magasságból esve. vadul tör ma­gának utat a hasadékon keresztül tombolva rohan,— keskeny hidról nézzük e borzadályos szép képet, és balra térve lépcsőkön inegyünk felfelé, majd szikla alagaton át felértünk. A visszapillantás is megráz­kódtat, a sima sziklafalakat ki tudja hány század óta mossa e tomboló viz, mig ilyen mélyre leért? Csak 10 éve, hogy hozzáférhetővé tették, nem kis fáradsággal „Lichtensteinklam"-ot. Télre elszedik a korlátokat, hidakat, csak tavaszszal rakják ismét fel. 890 mtr ut vezet végig, részint hídon, lépcsőn, alag­úton, honnan kiérve, 8 órai gyalogolással Gasteinba lehet jutni. Hét óv előtt felhőszakadás sok fát sodort a hasadókhoz, a víz folyás elakadt és elsodorta hi­dakat, korlátokat, de egy nap alatt ismét rendbehozták. Roppantul hat az idegekre e rémségesen szép a természet szeszélyének alakítása, ;kellőleg leírni nem is lehet, lélekzetünk elakad annak szemlélésénél. — Ki e vidéken jár, el ne mulassza „Lichtensteinklam" megtekintését, melyből kiérve az Isten szabad ege alá, ismét fellélekzünk és perczekig a vadon kép áll előttünk. Lichtenstein herczeg járult hozzá nagy ösz­szeggel, hogy ilyen úttal megtekinthetővé tették e hasadékot. Józsefné, Tóth Lajosné, Tóth Ferenczné, Tscheppen Józsefné, Ujváry Gizella, Vermes Andrásné, Wajdics Károlyné, Weisz Adolfné, Vágó Lászlóné, Voyta Adolfné, Vály Ferenczné, Wittman Ignáczné, Véber Dánielné, Vinkovics Sándorné, Zimmerman Antalné, Zimmerman Krisztina. Azonfelül edényeket kölcsönöztek: Moisinger Jónás és ifj. Eisler Mór, Mádai Sándor és Répássy János urak; asztalokat és egyéb szükséges felszere­lést adtak: Neisner József, Kutrovácz József, Reinekker József és a Polgárikör; a diszitésnél virágokat szol­gáltatott Jamrick Sándor uradalmi kertész ur; az asztalok, székek stb. szállítására pedig Szvaboda Venczel tanácsos^ ur volt szives a város fogatait át­engedni. A Pápa városi jótékony nőegylet választmánya és elnöksége hálás köszönetét nyilvánitja ezen alka­lomban mindazon nerneslelkü jóltevöknek, kik a ren­dezett „kóstolóra" ételeket, italokat, felülfizetéseket küldeni, felszerelési tárgyakat kölcsönözni, a kóstoló sikere érdekében fáradozni szívesek voltak. Egy­szersmind köszönetet nyilvánit Pápa város, nagylelkű közönségének azon jóakaratért, melyet nőegyletünk ügye iránt szives megjelenése által tanúsított és azon áldozatkészségeért, meltyel lehetővé tette, hogy egy­letünk a 455 frt 35 lu-ajczár tiszta jövödelem fel­használásával nemes feladatának ez évben is meg­felelhessen. Pápa, 1887. szept. lo-én. titkár. TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető T1B0LD ÖZSÉB. — Szeptember. 18. — 1773. Szerződés Varsóban Austria, Porosz- és Oroszország közt Lengyelországnak első felosztását illetőleg. Oroszország 2200, Austria 1500, Poroszország 630 négy .szögmértföldet kapott Lengyelországból. Szeptember 19. — 1797. Lafayette francia tá­bornok családjával és társával együtt alamoci (olmützi) fogságából szabadon bocsáttatik. Szeptember 20. — 1705. II. Rákóczy Ferenc a szövetséges magyar rendek által Szécsényben teljha­talmú fővezérré választatik. Szeptember. 21. —1791. Széchenyi István „a Legnagyobb magyar" szónok, iró és a magyar tudós társaság alapítója születik Bécsben. (1. ápr. 8.) Szeptember. 22. — 1586. Granvella Antal bibor­nok, V- Károly császár és II. Fülöp spanyol király ministere, nápolyi alkirály és nagy államférfi, meghal Nápolyban. Szeptember 23. — 1339. Genuában az első dogé választatik. Szeptember 24. — 899. Brenta folyóig űzetvén Páviátol a magyarok, erejöket Brenta partján öszpon­tositják és az olasz ellenségen fényes győzelmet aratnak. KÜLÖNFÉLÉK. — €*ró£ iüáterllázy Pál, az osztrák-ma­gyar nagykövetség attachéja, Londonból tegnap Devecserbe érkezett, hol és birtokain pár hetet fog időzni. — A vossprémi tüzkárosultak részére lapunk szerkesztőségénél adakozott Dr. Lőwy László ur 2 frttal. — A folyó h6 21-én d. u. 3 órakor meg­kezdendő, és 22-én d. e. 9 órakor folytatandó városi rendes közgyűlés tárgysorozata 1. Az 1 SSS-ik évi költségvetés megállapítása. 2. Artézi kut létesitésére vonatkozó 27/1887. számú közgy. határozat ellen emelt fölebbezéseket elutasító törvh. határozat, s ebez képest ez érdembeni bi­zottsági előterjesztés. 3. A város szervezeti sza­bályzatának módosítása. 4. Utczakövezési elő­irányzatra vonatkozó törvh. határozat. 5. Köve­zetvám számadást helybenhagyó törvh. határo­zat. 6. Alsó hosszuutezai korcsma bérbeadásá­nak jóváhagyása. 7. Serutcai bormérési jog bér­beadásának jóváhagyás?.. 8. A város által fenn­tartott iskolák állapotáról isk. sz. elnöki jelentés. 9. Kereskedelmi iskola költségeinek megállapí­tása. 10. Szalmás gabonának a városba behor­dására vonatkozó szabályrendelet. 11. Dáka­Somlyóvásárhelyi közi. útvonalnak az országút hálózatba leendő felvétele iránti kérvényre vo­natkozó közig, bizotts. határozat. 12. Kossuth Lajosnak díszpolgárrá leendő megválasztása iránti átirások. 13. Sorger Ábrahám kérvénye közve­tett adó szállitása tárgyában. 14. Baráth Lajos és társai fólebbezése szalmára épitkezhetést meg nem engedő végzés ellen. 15. Pénztárkezelési szabályzat. 16. Időközben beérkezendő egyéb tárgyak. — A Pápa városi jótékony nöegyleti szegények és árvák részére Hegedús Sándorné urnő O nagysága Budapestről küldött: 2 pár czipöt, 2 pár harisnyát, 3 teljes öltözet ruhát az árva fiuk számára s egy flanel inget; Szeglethy Józsefné urnő adott 2 pár czipőt, 3 pár kapcát. A nőegylet elnöksége ezen adományokért hálás köszönetét nyilvánitja. — A megyei központi választmány folyó évi szeptember hó 19-énreggeii 9 órakor ülést tart, mely alkalommal a veszprémi, nagy­vázsonyi, somlyó vásárhelyi, ugödi, zirczi és enyingi választó kerületek országgyűlési képvi­selő választóiank 1888-ik évben érvénynyel bírandó névjegyzékei és a beadott felszólalások fognak; tárgyaltatni,

Next

/
Thumbnails
Contents