Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-08-20
Az igy visszakerült vár parancsnokságát Miksa az idegen származású, de tapasztalt Hofkirch Andrásra bizta, ő már jelét adta életre valóságának, mert midőn Veszprém ostrománál Szinán pasa őt elfogta, Konstantinápolyba a 7 to'onyba került, de onnan is haza tudott szökni, oka van tehát a maga szempontjából is Pápának megrongált védmüveit kijavíttatni, mig a városbeliek parancsnokául Nádasdy ajánlatára Maróti Mihály rendeltetett. Miksa hadainak most 4 napi pihenőt adva, velük Ovárra visszatért. És Semender pasa? Végre ö is elvonulhatott harmadfélszáz emberével. Vele utóbb még Budán találkozunk, Pápa története pedig ezen események emlékét fogja őrizni az 1597 évi István király ünnepéről. ból kilépett 37S3 gyermek közül 3712 irni és ol- | Nyolcz szál „deli" felkelő — eltekintve egy vásni, 71 pedig csak olvasni tudott. j némelyik súlyától és terjedelmességétŐl— csörtetett Veszprém megye összes népoktatási tanin- ' egyik szép napon Pápa utczáin, s képezték az áltatózeteinek száma 1 tanitóképezdén, 2 kereskedelmi- J lános bámulat tárgyát. A jövő nagy háborúban a és 2 ipariskolán kivül 300 volt. Jelleg szerint volt az iskolák között: községi 29, róm. kath. 142, helv. hitv. 70, ágost. hitv. 42, haza reményei,' itthon katonái, megmentői. Nem is csalatkozott idáig senki; különösen Pápa nem, a felkelőkhöz kötött reményeiben. ! Csináltak jó kedvet, = Veszprém vármegye kir. tanfelügye1 uje Stáhly György kir. tanácsos a megye népoktatási állapotáról az 188^ 6 . tanévet felölelő és számadatokkal támogatott jelentést terjesztett a megyei közigazgatási bizottság elé, melynek főbb adatait a köve rkezőkben közöljük: A lefolyt 188%. tanévben volt tanköteles 3: »813. A tankötelesek tehát Veszpréniniegye 208487 lakosának 19 n /„-át képezték. A tankötelesek vallásuk szerint a következő áttekintést nyújtják: róm. kath. 2l7s'5. helv. hitv. 8 197. ágost. hitv. 4436, móz. vall. 23íS5, összesen. 39813. Nemzetiség szerint volt kö/iük: Magyar-32589. Német 6767. Tót 457. A« iskolázok viszonyait a következőkben öszszeuezi a jelentés: Elemi iskolába járt 13819 fin, 132ül leány, összesen 27020. Polgári iskolába járt 120 leány, magán iskolába járt 40 leány, ismétlőiskolába járt 3765 fiu, 3709 leány, összesen 7574. Az ismétlő tankötelesek közül kereskedelmi iskolába járt 80 fiu, ipariskolába 367 fiu. Végre a !' 15 évesek közül középiskolába járt 47f> fiu. Vagyis Veszprém megye 39813 tankötelese közül az 188%. tanévben iskolába járt 3553') növendék, azaz a megye tanköteleseinek 89-24%». Hogy mily arányban látogatták az iskolát, a két nemű ifjúság kor szerint, az kitetszik abból, hogy a mindenuapi tankötelesek 91-04°/ 0-a, az ismétlő tankötelsek közül pociig csak 85.42%-a járt iskolába. Nemük szerint csoportosítva az iskolába járókat kitűnik, hogy mig a fiuk 90-22%-a, addig a leányoknak csak 88-2" ()-a járt iskolába. Az iskolázott tankötelesek vallás szerint következő arányokat tüntetnek fel: római katholikus 223'';". vagyis a tankötelesek 90-17 n /„-a, helv. hitv. j 7223. vagyis a taukötelesek 88'11 %-a, ágost. hitv, I 3919, vagyis a tankötelesek 88.34%-a, móz. vall. | 202^, vagyis a tankötelesek 85.03°/,,-a, összesen ' 3553". Legkedvezőbb volt tehát az iskoláztatás a i ri'"iii. liath. hitfelekezetnél. Nemzetiség szerint vol'köztük: Magyar 2K64(í, ; vagyis az összeä magyar tankötelesek 87-9"/ u-a, Német (5449, az összes németek M:v32%-a, Tót 435 az összas tótok 95-16" j,-a, összesen 35580. Ezek szerint tehát legszorgalmasabban látogatták az iskolát a né- ! metek. i Iskolába éppen nem járt 2001 fiu és 22K2 le- > áuy, összesen 4283 vagyis az összes tankötelesek • 1' )-7.VV (l-a. Ha pedig a város és községbeli tanköfce- ' leseket a pusztabeliektől elkülönítve csoportosiljuk, ! kitűnik, hogy mig az előbbieknek csak 7-19°/ (1-a, ad- • din az utóbbiaknak 61.32'/.,-a nem iskoláztatott. ! Az 188 3 / c . tanév végén a mindennapi iskola- ! sok. Nemzetközi lévén, vau magyar is: Skuteczky j •s ha nem csal emlékem, Baditz is) több művel, j Pompás hangulatteljes genre-ok, ennivaló apró Meiss- ' mier-féle dolgok, melyek nagyrészót kiválogatta La- ; ji'S Viktor a salzburgi főhorczeg, finom Ízléssel, a-j lehetős Maecenás ízlésével. Jó magam is, meglátva i i egy Normann-féle colossal-tájképet, a mely noha I norvégtáj a melyet én nem j ismerhetek, úgy van meg- • festve, hogy szinte ismerősnek tetszett egyik másik kószálásomból, mondom, meglátva ezt a képet, alig tudtam tőle megválni. Csekély, mondhatnám hitvá- ' nyokon mult, hogy meg nem vettem, azon t. i. hogy az ára 8000 márka, s nekem nem volt váltott pénzem. No meg a kassakulcs, az nem áll nálam otthonn. * Nagyon kedves helyem még Salzbm-gban a Mirabell-kert. Ez a pogány istenes, kő ballustrádok- '. kai ellátott francia kert, fejedelmi aleéival, gyönyörű < szőnyegzetével. csobogó ugró kútjával nagyon nekem ' való tanva. El-el nézem a bukdácsoló szelid madár- I publicumot, s a járókelőket alig látva, elgondolko- j zom azon ,-hogy itt hajdan más élet volt." Wolf Pifcich és a szépséges Alt Salome, — merfc szépnek kellett lenni, hogy ilyen volt laka, — hol vagytok? A fejedelmi főpap, s a bájos Salome? Por, hamu. semmi. De felharsan a katonazene künn a kertrestauratióban, menjünk kifelé. Úgyis húzzák már Salzburg minden templomában az „Axe Mária"-t s akkor a Mirabellt bezárják. Tán szellemek járnak haza, átvéve egykori birodalmukat V Mindegy, hallgassunk pléh-muzsikát. Hisz saját külön nemzetiségemnek is hízeleg az. Egy „fleurs kongroises" ezimű magyar potpourrit játszanak, s a közönség tombolva követeli az ujrázást, a mi meg is történik. Az én magyarom füle azonban ezen „Huldigungot" sekögysem örvendi. cBo-Ci^cj-ó. móz. vall. 14, magán 1, egyesületi 2, összesen 300. ; élénkséget, hasznot mindenütt. JA múzsák templomáPokozat szerint volt elemi iskola 299, polgári iskola 1. j ban ugy mint a Griff ben. A jó fogadós imádkozott Az összes iskolákban 406 tanitó működött. j a zenészekkel együtt, hogy a 3-ból 6 hét legyen. .. A tannyelv 300 iskola közöl tisztán magyar A felkelők egy veres kereszt egyleti hölgyet volt: 23 községi, 100 róm. kath., 70 helv. hitv., 39 is szereztek magolcnak, ki nye^t sebeiket ápolja. A ágost hitv., 13 mózes vall., 1 magán, 2 egyesületi, szivekben okozott sebeket majd ők magok gyógyitmagyar-német: 6 községi. 42 róm, kath., 1 mózes- j ják meg. vallású iskolában; magyar-tót 2 ágost. hitv., magyar- ! A Griff omnibusa történelmi nevezetességre németttót 1 ágost. hitv. iskolában volt. Ezek szerint ? vergődött. Ennyi piros nadrágot ily rövid idő alatt tehát olyan iskola, melyben a niagyar nyelv, lega- ! még nem szállított soha. A nehéz lovak mintha tndlább részben tanítási nyelv nem lett volna, a megye | ták volna hogy nagyságos felkelők ülnek bent oly területén nem létezett. Tanítói és iskolai könyvtár volt 106, könyvtár 7. ! karattal igyekeztek mindent megtenni. A kitűnő A 106 iskolai könyvtár közül legalább 20 mű- j oktatás mellett is csak igy lehetett eléírni, hogy a vet tartalmazó tisztán tankönyv gyűjtemény volt 46, ' lovaglásban három hét alatt oly ügyességre tettek ifjúsági 37. felnőttek által is használható 13, tisztán • szert, mely a laikusokat bámulatra, a szakértőket tanítói szakkönyvtár 10, összesen 8485 kötettel. ! megelégedésre hangolta. I A 7 iskolai népkönyvtár birt összesen 2223 • A népfelkelőkből a jó kedv sohasem fogyott kötettel, azok közül tisztán magyar 2123, 100 pe- j ki. Egymást élcelték. Jaj volt annak köztök a ki dig német nyelvit volt. Az iskolai könyvtárak száma J panaszkodni mert, akár fáradalom, akár egyéb ok1-el, a köteteké pedig 158-al szaporodott. A nép- j ból, azt a többi nyomban kinevette. I délcegen ügettek, mint két telivér. A szolgálatban nép- i a felkelők a legszebb ambitióval a legnemesebb jóakönyvtárak 2o4 kötettel gyarapodtak. Iskolai takarókpénztár volt összesen 23 iskoA bevonulás után negyed napra már a felkelők beható szemle alá vetettek ő kegyelmessége állánál, 1048 betevővel, kik a lefolyt tanévben 2011 tal. A nagy négyszegbeni lovaglás de különösen a frt 68 krt helyeztek el. A háziipar egyes ágai u. m. szalmafonás, kefekötés, könyvkötés, papírmunka és himzés az elmúlt tanévben 7 iskolában taníttatott. A megye területén az elmúlt tanévben 5 kisdedovó intézet állott fenu. A kisdedovókat összesen j 673 gyermek látogatta és pedig 270 fiu és 353 leány. Veszprémben és Pápán voltak a kereskedelmi testületek által fen tartott alsó-fokn kereskedelmi iskolák. Azonkívül volt Veszprémben és Pápán alsó fokú ipariskola. A veszprémiben a tanév elején 327, a tanév végén 279, a pápaiban tanév elején 302,— a tanév vegén 247 iparostanonc volt. Végre a megye területén csak egy tanítóképző intézet volt, a pápai ev. ref. Ezen intézetben a tanitónövendékek száma 49, a tanév végén pedig 36 volt. Ezek közül róm. kath. (í, ágost. hitv. 1, ev. ref. 25, ós móz. vall. 5 növendék volt. Képesítést a mult tanév alatt 5 egyén nyert. Általában összehasonlítva az adatokat az előző év hason adataival, örömmel szavazunk elismerést kir, tanfelügyelőnknek a népoktatás ügyének tovább fejlesztésére irányzott nemes törekvéseért és sikeres buzgalmáért. Veszprémvármegye cjazdaközönségéhez! Vármegyénk területén az ezen évi nagyállattenyésztésünk sikeres fejlődhetésére a legkárosabb befolyással van. Széna termésünk igen csekély, sarjú termésünk legtöbb helyen semmi sem lesz, legelőink egészen kisülve, kopirak és teljesen haszonvehetetlenekké váltak. Ezen szomorú csapást állattenyésztő cs tartó gazdáink súlyosan érzik, mert megyénk teiületen az állatok legnagyobb része csak tengődni kénytelen s legtöbb esetben rosz kaiban is van. Minthogy pedig ezen körülmény a folyó évi október hóban megtartatni szándékolt »mezögazdasági termény cs tenyész-állat kiáHitás«-unkra kedvezőtlen befolyással bir, a mennyiben rendezendő kiállitáí unk legnevezetesebb és legkiterjedtebb csoportját a tenyész-állat kiállítás képezendette volna, a gazdasági egyesület igazgató választmánya s a kiállítás rendező bizottsága folyó évi augusztus hó 16-án Veszprémben tartott együttes ülésében elhatározta, — hogy tekintettel a fent jelzett kedvezőtlen viszonyokra, de azon körülményre is, hogy a kiállítás megtartásával egyidejűleg tervezett uj megyei székház ünnepélyes megnyitása közbejött akadályok miatt a jelzett időben nem lesz megtartható; — a folyó évi október hó 2 -j-ik napjaira tervezett „Mezőgazdasági termény és tenyész-állat kiálli tás íl-t ezen évben nem fogja megtartani, s annak nagyobb és kiterjedtebb mérvbeui megtartásának idejét a jövő, talán kedvezőbb évre elhalasztja.. Midőn erről a megye gazdaközönségét tisztelettel értesítjük, felkérjük egyúttal, hogy ezen kiállításunk iránt tanúsított kiváló érdeklődését a jövő kiállításra nézve fentartani szíveskedjék. Hazafiúi üdvözlettel Veszprémben, 1887. évi augusztus hó 16-án. A "Veszprém megyei gazdasági cgyesülct> nevében: Gróf Esterházy Móricz Kemcncs Ferencz elnök. alelnök. Itcé Jenő Nagy Icán titkár. aic Inök. A pápai népfelkelők. •— Napló töredék. — Dumas arról irt leghűebbcn naplójában, mit sohasem látott, és sohasem élvezett. Persze dús képzeleterejének egész hatalma állott rendelkezésére. Elképzelhetni mily ragyogóan irt volna a —- pápai népfelkelőkről, ha köztük lehetett volna. Meguem állhatom, hogy a kedves napok emlékét „Dumastalau" tollammal « lapok hasábján meg ae örökítsem. 2'/ 2 öles iszapos árokba be és kiugratás, továbbá a rendes akadály-árkoni ugratás a megelégedés kifejezését csalta arczára. Délutáni látogatását az altá- j bornagy ur a felkelők iskolájában kezdte. S ő maga ; is adott elő. Azután az előadottakat kikérdezte. A felkelők feleleteivel teljesen meg volt elégedve. Iskola után laktanya szemlét tartott, melyre a j felkelőket meghívta. Azt mondta akarom hogy ti is j urak mindent lássatok. A laktanya szobában a hon- j védek már fel voltak állítva. Az ügyeletes őrmester ! minden egyes embert ő kegyelmessége előtt kikérdezett. Itt azután a felkelők bámulhattak a kitűnő ; szabatos feleleten, melyet minden egyes 8 hónapos \ honvéd adott. j A laktanya után a raktárak következtek. A j rend, a csin, a gazdagság mindenben, meglepő. Es- • télig tartott a szemle. Azután következett a kedélyes vacsora, melyen az altábornagy ur a felkelőket is '• maga köré ültette s őket kitüntető figyelemben ré- i szesitette. Másnap délután utazott el. A felkelők is , kikísérték a vasútra, melyet külön megköszönt, s az \ udvariasság e ténye neki igen jól esett. ,' A rövid 3 hét alatt a felkelők napról napra { jobban megtanulták becsülni a honvédséget. Az a kitűnő elméleti és gyakorlati oktatás, a szép báuág- J mód, e mellett a szigorú fegyelmezettség tehetsége- ! siti azt, hogy minden gyakorlat oly jól sikerült, j Továbbá a tisztikar ernyedetlen szorgalmáról, ké- j pességéről, s arról tanúskodik, hogy hivatásának j magaslatán áll. Ezeket látva minden magyar hazafi ! szive örömmel telik meg, s megnyugvással gondol- j hat egy jövő háború esélyeire. (Scj/ij/ -iiép^e-íkc-tó. Kortes karczolatok. u. i A JELÖLTEK MEGÉRKEZÉSE. (Folytatás.) Es megint csak rágyújtanak: „jelöltömnek, jelöltömnek rávágatom a nevét." A ki aztán könnyed fürgeséggel, a sport egész eleganciájával ki is ugrik a hintóból, de lelkesült választói nem engedik a földre szállani, hanem vállaikra emelik, s hordozzák körül mint valami — csodaszobrot. Maga a legény takaros kis legény — egész kis programra, szeméből tűz és jóság; homlokából az értelmiség lövellődik ki, mig csinos kis bajusza alatt ajka folytonosan mosolyog. Nem hiába mondta utóbb róla ellenfele hogy: — Szeretik őt a lányok! — Hát hogyne szeretnék, mikor mi férfiak is szereljük őt! — Mit tátja a száját korcsmáros, mint valami sült hal — kiáltá egy nyalka legény, a bámuló korcsmároshoz hozzon valamit enni és inni . . . —- Ezek aztán az én embereim! . . . gondola. — Megálljon csak Tamás bátyám, hogy szolgál egészsége. Kérdé a jelölt. . . . — Nekem mondta a Nagyságos ur hogy: Tamás bátyám? I '— Hát kinek másnak? kiszjen maga az én kedves urambátyám! — Aztán ezt komolyan méltóztatik mondani? Hogyne! ami szivemen, az számon . . . — Ezt sohsem hittem volna. . . . nagy grácia, — hisz akkor nagyságod nekem uramöcsém? — De az ám, még pedig csak mióta a világon vagyok. Tudom, hogy még nem egészen a mi pártnnkbeli, de az nem tesz semmit; mi tiszteljük az elveket, s azokkal együtt az eir.bereket is: erővel nem keresztelünk mog seü-át . . . — Adja kérem ide a kezét nagyságos ur! Oda nyújtotta. A korcsmáros hévvel szorította meg azt, s aztán ajkaihoz vonva, forró csókot nyomott rá könybeborult szemekkel, íarsányan kiáltván: „Egy halálom, Es i(ss ajtdm szemekkel, harsányan álom, egy Hettniy fám is — kövcknt % * A Saulból egyszerre Pál lett. A tömeg őrjöng kedvbe csapott át e legendaszerü megtérésen, milyen a vértanuk végvonaglásakor, még a bakók vasszivén is sokszor végigjárt, odatartván kemény nyakukat maguk is a hóhér bárd alá. Éljen Tamás bácsi! . . . éljen! . . éljen! Uraim! — monda — legyenek máma az én vendégeim, engedjék meg, hogy egy kis fölöstökömmel szolgálhassak. . . . Majd feleségét keresve elő, bemutatá a jelöltnek, szólván: — Nézd anyjuk! ez az én uramöcsém ... én meg urabátyja vagyok. . . Csinálj szép pukedlit azután sipirc a konyhába, s add elő a mi a szájnak és nem fülnek való, — merfc a muzsikát úgyis hallod. No bezzeg, lett aztán kedv! A jelölt az épen mellette álló anyjukat rántotta elő, s egypárt pörgött vele, ki boldog odaadással engedé magát rángattatni, s néhány pillanat alatt a papsajt ós más dísznövények helyén akkora porfelleg emelkedett, mintha csak a königgraci háború lenne, hol a németek olyan szépen átúsztak a Vörös tengeren, azaz tudja Isten micsoda vizén — de nem száraz bőrrel mint egjdcor a — zsidók. — Halljuk, halljuk Tamás bácsi beszólni akar ! Előrukkolt, és szörnyű posicióba helyezkedve, kezdé: Tisztelt választók! (halljuk. . . . halljuk, ne lármázz te izé.) — Pedig hát az mégse megy, hogy a hazát tojásevéssel szerezte volna meg Árpád apánk! . . . Hát a katonának minek a .lenttng? Még a szegény barátkák is megeszik a libahúst, csak mi ne, aki lelke van! (Éljen!) Annyi most az ürge, csakúgy röfög majd kiöntetek egypár százat, aztán hadd egyék meg azok, kiknek nincs — házuk. A konyhát nem mi találtuk ki, ugy maradt az ránk testamentumba, tehát becsüljük meg az apai just. Éljen a mi drága követjelöltünk ő nagysága. — Éljen éljen! Éljen Tamás bácsi, a ki ma naptól fogva Pállá lesz, hogy az egész világon, azax kerületünkben hirdesse a szabadság kikelbtét! Egy kocsi vágtat be, a jelölt zászlajával, a kocsin négy gyönyörű kis leányka, mintha éppen most pofcyfcyantak volna le az égből, az angyalok legszebb seregéből. A kocsiról leugrálva, egymásmellé sorakoztak, s ekkor a legöregebbik, 8—9 éves, — balkezét mellére téve, és szép komplimentumofc csinálva, éneklő fuvolahangon ekként szónokolt: „ Várva várja falunk drága nagyságodat Magunkkal hoztuk el legszebb virágunkat: Gyönge kis szivünket s azok érzelmeit E rozsával vegye lelkünk hódolatitF Éljen! És átnyújtotta a rózsát. A jelölt a picikét niegcsókolá, ez meg hálás viszonzásul pompás parulát ütött a markába, azután elpirult és földre suté ragyogó kék szemecskéit. Jaj milyen éljenzés lett erre! . . . — Talpra! . . . menjünk tovább. És elkezdődött a menés a szomszéd városba & - - programmtartásra. ^ — Hát ez meg mi? Embert fogtunk az ellenpártbői, a ki azt kiabálta: éljen a haspárt; most azért is muszáj neki velünk inni s enni; ott bujt el a szalmakazal alatt s ugy tett mint a kutya, melyik a boglyában fekszik, s habár ő szénát nem eszik is, mégis megugatja s elkergeti az ökröt. — Ugy van. ugy van, ez is megugatott bennünket, most azért is — igyék. Különben nem kellett neki sok kínálás: egy liter bort egy hajtásra kiivott. A kínáló ámulva nézte a munkát. A ragyogóját neki! Kiitta mind . . mind . . ! Most már csak a hast látom, de az embert nem. Est aztán borkóstolás! — Kell-e még? Kiáltá egy másik legény. — Ha parancsolnak szívesen, de elvből nem iszom. — Adjatok neki, adjatok még kétszer, — mert a magyar ember háromszor iszik, . . . legyen hát elvtelenségből. Megitta ezt is mint a gödény. — Hát akkor miért kiabálta hogy — hogy mi is éljen? — Mert szomjas és éhes voltain. — Ugy látszik kend igenis ért a hashoz, jobban mint nálunk bármelyik ló; a ti evangeliomotok más, praxistok is más. Emberünk ekkor már tántorogni kezdett. Véletlenül ott volt egypár nimet választó is; s egyik közülök megkínálta őt egy pohár vizzel, melyet ő megvetéssel utasított vissza, de majdnem mérges is lett, mert báránybőr sapkáját földhöz vágta, ahol akkorát szólt, mint egy ágyú, — könyörögvén még egy pohár borért. Az egyik nimet atyafi pedig füléhez téve száját, trombitaszerüleg belebőgé hogy: „Dasz uuzer Master recht szaufa Khann Dasz sit man ihm an di Auga an Er hot a' gutn Mástr Khat Der ihn , s gélemet hat Fiktoria! Jallelujal Jaj nekem mekkora nevetés! Az atsafi pedig azt gwxüolá magiban,: Velők megyek ós iszom mindvégig; inni, inni egy vagy kéfc hétig, mekkora gyönyörűség, hanem azért nem muszáj velők -— szavazni. Ki is tűnt utóbb, hogy voltak ily huncutkák. Végre a díszkíséret megindult. A legénye*: lóra. pattantakj a férfiak kocsikba ültek; a cigány huzt*.
