Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-01-23

XIV. évfolyam. 4. szám. Pápa, 1887. január 23. Minden vasárnap. Kö/írd ík'i H.irgös közlésekre koroakint reudku'üli számuk iá udfitnaiv ki. Hérmenietlen leveleké csal' ismert Iii :7t irtot fogadta m ah el. Kést r a tok nem adatnak vissza. A lapnak sz-ánl közleményei; a l a p SZE/iK. h i r a I a l ú b a (i) - k 0 11 étj i ti m é p ti lel) kiJÍdenűők. Pápa város Előfizetési cl.ij.alc. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 fr. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, •nyilttérbeu 2$ krajczár, A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülönszámíttatik Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIAD Ó h i v a t a la b a (r e f. f ö i skola ny 0 m d áj aj küldendők. b b pápai, s p á p a v i ú é k i egyesületnek hivaiaíos közlönye. aaaaBOBaaaaasn unn himm Az iparos ifjúsági égyief ügyében! »A hazai ipar fejlesztésére nézve nagy fontossággal, sőt döntő befolyással bír, ha értelmes és józan munkaerőkkel rendelkezik.« Ezen megdönthetlen igazságot kifejező szavakat mondotta gróf Zichy Jenő Békés-Gyulán a hazai iparos ifjúsági óukép'.ö- és betegöegélyzo-egyletek 5-ik { lendületet adhat megkezdett munkájának— s minországos vándorgyűlésén 1883-ban. Az ezen ván- i dez a tömörülés, együtt működés kifolyása, áldása, dorgyülssen hozott határozatok az egyesülés esz- '; Rendet teremt tagjai közt, rendhez, igazméjét o!y világos képekben foglalták Össze, hogy ; ságos eljáráshoz szoktat, tekintélyben gyarapazok csakhamar a haza minden részében ser- ' szik — anyagilag izmosul. Ha egyebekben fagyaként ő hatást keltve — eredményt szültek: ! tékos az uj ipartörvény — s nincs egyetlenegy Hozzánk is eijutott az iparosok bálványo- j iparos, aki ki volna békülve §-aival; de az egy zott prófétáj inak jósló mondába, megértettük i kalap ala való tömörülés kimondását helyesli — igéjét, hívőkre nem sokáig kellett toborzani — a j most már in praxi — minden iparos, mert meg van a saját érdekei iránt föllelkesedö sereg a »pápai iparos ifjúság önk.- és beteg.segélyzö egylete« fölérteni tudo feleség a család die- ; IIa majdan látni fogja városunk pártfogoló anyóshoz — s igy tovább, az ipa- , közönsége, hogy hangyaszorgalommal, egy test — ros ifjusa|j^a munkaadó iparosokhoz fordul ügyé- J egy lélek fogunk azon munkálkodni, hogy a vei. A munkaadó iparosság, mely törvényes ren- ; * munka becsülete a jövőben,a mint azt gróf delkezések alapján egy testté tömörült már Pápán, : Apponyi Albert a b. gyulai vándorgyűlésen hangérezheti s tudhatja, minő fontos, mérvadó, sokra ( súlyozta, a szédelgő irány ellenében érvény esiilképes tényezőként fejtheti ki akaratát és gyors ] jön. s a fiatalság — a jövő iparosai —Önerejének tudatára jöjjön, s a kedvezőtlen viszonyok javulását ne egyedül másoktól, de saját magától is várja, akkor: közlékenyebb lesz tevékenységünk mezején városunk bármely kitűnősége, bőkezűbb az áldozat oltárán, s szívesen vállalkozik néha-néha egyik-másik tanult egyén szellemi tárházával közöttünk is megjelenni. Az uj év beálltával újból kell sorakoznia a pápai iparos ifjúságnak, s egyesült erővel, vállvetve kell közrernuukálkodni iparosnak és munkásnak egyaránt, hogy a haladás zászlaját semmi győződve, hogy hasznos tevékenységet, valódi becses és nyilvánvaló eredményt csakis kényszer iratát viselő zászló alá esküdött a prófétai kije- j társulás szülhet. Amit a törvényhozás kimondott, [viszonyok meg ne szabdalhassák! lentés emlékezetes évében, 1883-ban. í ugyanazt teheti minden jogsérelem nélkül a pá Azóta megvan, vajúdik, vesződik, küzd, — 1 pai iparosság is, kimondván segédeikre a kény- j gyűlését az ifjúsági egylet, mely kedvező alkade hódítani képtelen. A tábor kisszerű. Megvan, I szertársulást. i lommá leend mindazoknak a belépésre nézve, iparkodó és kitartó vezetősége, lelkes — de mind- Ez volna a pápai iparos ifj. egylet tiszte- j kik eddig elmulasztották. egyre fogyatkozásban sinlödö serege, mégis va- j letteljes kérelme. Előnyére válik ezen elhatáro- j Mig a magas kormány az ifjúsági ügyek Jóságos bolgár állapotok gyötrik. Kevés az a j zás a munkaadónak, de kiváló hasznára a mim- : rendezését — amint azt már az 1879-ben tartott része, mely a kitűzött nemes célokra, minők: j kásűak. A munkaadó, a munkás eshetőleges ba- . Il-ik országos iparos gyűlés is jelezte — kezébe jainak költséges és hátrányos elintézése alól föl ; nem veszi, fejlessze sorsát maga az iparos ifjuvan mentve, az ifjú munkás pedig amellett, hogy I ság mindinkább jobbra — hangosan követeli ezt teljesen biztosítva van minden baleseteivel szem- j az önállóság elve, az ipar jövője, mely iránt még ben, hasznos és épületes testület tagjává leend— : ne essünk kétségbe, de meg továbbá régen be melynek révén a társadalom szellemerös iparos ; van igazolva, hogy: »amire kevés az egyesek tagjává képződhetik. szétforgácsolt ereje, lehetővé és könnyűvé lesz Szívesen hiszem, hogy ezen jóhiszemű fel- ' az egyesülés által! Itt az idő válasszatok! A szegényügygyei legszorosabb kapcsolatban levő betegügy a városok legnagyobb részében már rendezve is van nyilvános kórházak és ápoldák által. Itt is a közjótékonyság van hivatva a hatóságot intézkedéseiben és törekvéseiben pártolni. ^fég e

gy hatalmas szövetségese van a betegségnek és halálnak és ez a tudatlanság és az evvel elválasztkatjanul járó babona. A tudatlanság és babona befolyásáról a közegészségre egy vastag könyvet lehetne irni; de mi csak jelezni akarjuk mint egyik tényezőt, mely szintén -megrontója a közegészségnek. Épp ugy akarjuk csak jelezni a kéjelgési ügyet, melynek jelentékeny befolyása van. a társadalom egészségére, és inelyet minden községnek rendezni kell. Elősoroltuk a legfontosabb hatányokat, melyek a közegészségre nézve ártalmasak és megmondottuk röviden hogyan lehet és kellene ezeken segíteni. Lássuk most ezen tényezők tettleges mivoltát városunkFebruár i-ső napjaiban fogja tartani évi záró \ han. valamint hogyan és mennyiben iparkodott eleaz erkölcsnemesités , — a szakértelem fejlesztése — szóval a lélek kiművelésére szivesen adóznék, — inkább hódol egyéni, céltalan, hasznot nem hajtó terveinek, mulandó vágyainak. Pedig a napóleoni hires mondás szerint nemes célok, 'hagy eredmények elérésére három szükséges: pénz, pénz és pénz. A puskapor fogytával a nagy-idai vitéz seregből is kiszökött a bátorság. szóllalás élénk viszhangot kelt városunk munkástartó iparosainál s vetélkedve fognak meggyőző Nohát hiszen puskapor fogytával még nincs I érveik felsorolása által odamüködni, hogy azon e derék egylet, mert köszönet városi közönsé- t ifjak, kik még ily magasztos célú egyleti élet günk jóságos szivének, egyesek áldozatkészségé- keretében nincsenek, kivétel nélkül beiratkozzanek, az iparos ifjak kötelességtudó és buzgó ki- ; nak, hogy a kis sereg — erőteljes táborrá növesebb gazdájának, mely hivatása teljesítésében di- j kedhessék. cséretesen lépést tart: s igy lehetővé engedte Pápa városa közegészségi "bajai. (Folytatás.; A közegészségtan megmutatta az utat és móIparos ifjak a példa vonzzon benneteket ! dot, mikép lehet leküzdeni azon veszélyeket, melyekhogy a pápai iparos ifj. egylet katonái a leg- j Ott- van Veszprém városa, melynek talán egyet- • kel a szegénység fenyegeti a közegészséget. Levegőt szükségesebb szellemi kiképzésben gyengélkedő, ' len egy iparos ifja sincs egyleten kivül, mind , és világosságot követel a szegények által lakott hábeteg tagjai pedig gondos gyógykezelésben s : összefognak, tekintélyben egyre emelkednek, a ! zakban és ez csak ugy lehetséges, ha ezen utczákhozzá anyagi támogatásban is részesülhettek. j város értelmi előkelősége: főpap, tanár, magas i ban van levegő és világosság. A szegény osztály jobb Humánus cselekedetei közben a deficit rém- j rangú hivatalnokok részben anyagi Maecenásuk, • élelmezése elérésére sokat tehet a községi elöljáróalakja még nem jelentkezett. j részben szorgalmas fáradhatlan oktatójuk. _ \ ság és számos község azt teszi is a piacz ügy renNagy és életbevágó feladatai javarészét get tenni ebbeli fontos kötelességének városunk eddigi hatósága. Hogy városunkban a közegészségi állapot igen rossz, azt bizonyítja azon sajnos tény, hogy minden esztendőben meghal minden ezer ember közül 37 vagy 38, holott más városokban, hol a közegészség szabályait követik, meghal minden ezer ember után 25 vagy még kevesebb. Czélszerü intézkedések által oda lehetne vinni Pápán, hogy itt évenként legalább 150 emberrel kevesebb halna meg mint jelenleg. De erre első sorban szükséges volna ;hogy a városi hatóság és képviselő testület belássa azt, hogy a jelenlegi állapot igen rossz és tartkatlan. Ezután kellene szilárd akarat és elhatározás e bajokon segíteni; azután kellene áldozatkészség, mert a javítások igen sok pénzbe kerülnek; mindezek keresztülviteléhez kell a mi felvilágosodott, haladni vágyó ós erélyes polgármesterünk, ki képes jól átgondolt terveinek megvalósítására. A „Pápai Lapok"' 47-dik számában a vezércikk irója egyrészről igen helyesen kiemeli, hogy Pápa városa az utolsó évtizedekben aludt és nem tettünk semmit, a miért elmaradtunk. Másrészről azt állítja, hogy a képviselőtestület majdnem egyhangúlag a haladás hive lett és fennen • lobogtatja a haladás zászlóját, mert felébredt több évtizedig tartó álmából és belátja mennyire elmaradt Pápa városa. Attól tartok,,hogy czikkiró ur nagy optimista. Bencles időkben az átváltozás konok ósdiságból az Ott van Esztergom, hol a tagok száma 500 j dezése által. Azok számára, leik keresetképtelenek, azonban nem oldhatta meg, bele-belekapott, de ! s a város és vidék tehetösbjei látva a törekvő j vagy kik munka hiányában vásárolni nem tudnak, roskadozni kezdett az anyagi basis — e nélkül a j ifjúság nemes ambitióit lépten-nyomon kitüntetik [ népkonyhákat állítottak. A szegényügy nyomorának J ellenkezőbe nem megy oly gyorsan, lelki világ terjedelmes épületének hasisát nem J a támogatás sokféle nemével, az egylet szépen j enyhítésében legtágabb tere van az egyleti és ma- j Pápa régi város a Bakonyalja szélén és termévethette meg. } virágzik", legközelebb is egy jóltevö uraság 230 j gán jótékonyságnak, de erről nem írunk, valamint ; szettől jó, egészséges levegője van, különösen mióta Tehát anyagi támogatásra vau szükség! j drb kötetből álló könyvtárát adományozta ne- j arról sem, hogy mily sokat tehetnek maguk a mim- ! a mult század vége felé a város keleti részén levő Megszorult pillanatában a flu szülőjéhez, női j vezett egyletnek. j kasok sorsuk javítására szövetkezetek által. j nagy tó a Tapolcza ós Bakonyere patakok szabályozása TáfCXl AZ EMBEREKTOL ELVONULTAK... Az emberektől elvonultan Egyedül benned élek multam, S veled — te szép tündér leány: Emlékezet tündér leánya! Kinek jöttét epedve várja Fájó szivem, későn-korán. Ki, ellátogatsz bús lakomba, Virágot ápolsz ablakomba, Kebleden ringatod fejem . . . S midőn közéig a csendes este': Mellém pihensz a kerevetre, Suttogni édesen velem. Es — én gyönyörrel csüngve rajtad: Le csókolom pilláid, ajkad, Reám mosolygó két szemed , . . S ugy félig alva, félig ébren; Megittasulva üdvbe' kéjben: A lelkem is el szendereg. Reám borul egy csába álom; S mint a lepke himes virányon Úgy meg repes szegény szivem . . . — Hogy boldogságát összetépték: Égő kínját — feledve végkép — , Ismét remél, szeret luven. Feltámadnak a megölt vágyak: . . Melyekből egykor rózsa ágyat Vetett, a mosolygó remény . S miként — a Lótus szent virága: . Igézve — t»,ból ott leng drága Képed! szerelmem tengerén — ... ÚTSZÉLRŐL.—— Éktkép. — Ha: OLSAVSZKY LAJOS Egyetlen gyermeke volt anyjának, ki vak szeretettel ugy nevelte leányát, hogy mindent megengedett neki, minden kívánságát, teljesítette és szeszélyeire mindig csak mosolya volt, de soha egyetlen I keze nehéz munkájával keresi meg á nvomorult min[ dennapi kenyerét. A mama még sem.mond le fennhéjázó, tervei- ,j szatartofct örökséget,--mely- miatt- olyan" elkesereúett' ró'l. Örökséget vár és ha azt megkapja, akkor a fé- 1 perlekedés folyik közöttük. Menjen el Aglája és kényes álmok egytől egyik valósulnak. Aglája megér- resse ki per nélkül, megjelenésével, csengő szavával, demelué, hogy uralkodó ossza meg vele a trónját, és j hódító -szépségével és ha kell: 'könnyeivel. Utazzék tegyen fejére koronát; ö hát nem dobja oda valami ] Aglája egyedül; hiszen már nem gyermek, hogy félripők karjaiba, a ki az eszével, vagy talán a két feddő-, sőt még intő szava sem. Igy nevekedett a vézna gyenge gyermek a zárt hegyek közé, vad erdőségbe rejtett lüs faluban tizennyolez éves koráig. Ekkor hirtelen gyönyörű haja- j donna, vakitó szépségű delnővé fejlődött. Anyja elhatározta, hogy bemutatja a világnak azt az igéző teremtést, a kit olyan büszkén nevezett leányának. Mert fényes tervei voltak vele és elhatározta, hogy gyermekét csak berezegnek vagy grófnak adja- feleségül; annak is csak akkor, ha dúsgazdag. A sziv szava nem jön tekintetbe; "ennek meghallgatásaivá ©lég idő marad akkoron, ha a nő már férjnél van. t

Addig a jövőről való gondoskodásnak kell háttérbe szorítania minden érzelmet. A ki okosan cselekszik, annak minden sikerül. „Co gue la femme veut, Dieu le veut." („A mit az asszony akar, azt Isten is akarja.") Anyja bölcs oktatásait követve, Aglája igen hamar megtanulta, hogy milyen értékes kincs, milyen hatalom a női szépség. A folytonos tömjénezés elbódította a szép leányt és a ki őszinte szóval a való" ságra, az életre figyelmeztette volna, olyan igaz barátja neki nem akadt, anyja pedig legkevésbé volt az. A bálok, melyeken az anya leányát bemutatta, lezajlottak. Rövid időn vissza-kell térni a világtól elzárt kis faluba, az elhagyott rengetegbe, a hol néha hónapokig nem láthatni társaságba való emberi arezot. A mama vagyonkájának jó részét már felemészté a fényűzés; de a hercegek és a grófok nem jelentkeznek, és a kisbirtokosok, apró hivatalnokok és mások, kik előbb mindannyian jó ismerősök voltak, most már nem merik feikerosai ana^yralátó hölgyek házát. Ha várni kell, arra is van idő. És vártak. De a várakozásban a hetekből hónapok lettek s a hónapok gyorsan váltak évekre. Hét hosszú év mult el igy. Aglája ezalatt olvasott és ábrándozott. Legszívesebben olyan fantasztikus regényeket olvasott, a melyek nagyon alkalmasak rá, hogy a képzeletet képzelődéssé izgassák; de a melyeknek alakjai az életben fel nem találhatók, inert nem léteznek. Ábrándozott Nemo kapitányról,' kit a rajongásig megszeretett és álmodott szépeket, gyönyörű álmokat, vándorútra kelt khályfiról, arany-hintóban érkező hercegekről és mérhetetlen kincsü grófokról, kik mindainryián az ő jó szaváért, mosolyáért, szerelméért, kezéért, birhatásáért versengenek. De sem a királyfi, sem pedig a berezegek és a grófok nem érkeztek meg, még hét hosszú esztendő alatt sem. 1 * • - *. ! * Egy napon a mamji megdöbbenve veszi ószre> hogy az ő imádott gyerinekónek az arcza nem oly rózsás többé, ragyogó szemeinek sincs meg az a megverő, bűvös tekintete, csáknem megcsattanó ajkainak sincs j már oly üde inkarnácziója, mint azelőtt. E felfedezés a jó anyát csaknem ágj-ba döntötte. Beteggé tette a gondolat, hogy leánya elveszítheti tüneményszerű sjzép'ségét, mielőtt sorsa biztosítva lenne: de baját roppant erőfeszítéssel eltitkolja, j Jó eszméje támadj Az ő egyetlen gyermeke szavára a civakodó rokonok. megszelidüJaek és kiadják a jogtalanul visatenie kellene. — Kern kísérhetlek el: — szól* a mama; — mert most kicsi jószágunkban a legsürgősebb munka folyik ós a hitelezők is nagyon zaklatnak. Menj a nagybácsihoz és ha azt látnád, hogy huzamosabb maradásoddal ügyünket elősegítheted, akkor csak maradj. A nagybácsinál jó helyen leszesz. Aglája elutazik és sokáig nem tér vissza; de a mama nem aggódik, hiszen leánya gj'akran ir. Egy napon levél érkezik, melyen a czim idegen kéz irá?a, a pecsét helyén pedig ez áll: „Hotel Trieszt. Wien." A mamát rosz előérzet fogja el; de ismét csak megnyugszik, a mint elolvassa leánya következő sorait í 188* okt.. 23. Kedves jó anj'ám! A nagybácsinak dolga akadt Bécsben és ő magával hozott engemet is. Itt lakunk a Wiedenen, a ííaschmarkt közelében, *harmadrendü kis fogadóban ugyan, de igen jó, csendes és kedves lakásban. Én nem szeretek emberek közé menni és mig a bácsi dolgai után jár, én itthon ülök. Különös álmaim vannak, melyek oly szépek, györryorüek. Az estét alig várom, hogy bűvös, bájos álmaim folytatódjanak és haragszom az ébredésre, mely azokat megszakítja. Ugy segítek magamon, hogy nem megyek sehová ós itthon ábrándozom. Boldog vagyok. Ezerszer ölel csókol bohó leányod Aglája. * • * *' ' • November elején Aglája hazaérkezik; de ^az ut fáradalmai nagyon meglátszanak rajta. Egészen ki van merülve, arcza halvány, ajkai szinehagyottak, fénytelenek. Estére érkezett meg s' rögtön pihennitér, ' miután anyját megnyugtatta, hogy nincsen [ semmi