Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-01-23

XIV. évfolyam. 4. szám. Pápa, 1887. január 23. Minden vasárnap. Kö/írd ík'i H.irgös közlésekre koroakint reudku'üli számuk iá udfitnaiv ki. Hérmenietlen leveleké csal' ismert Iii :7t irtot fogadta m ah el. Kést r a tok nem adatnak vissza. A lapnak sz-ánl közleményei; a l a p SZE/iK. h i r a I a l ú b a (i) - k 0 11 étj i ti m é p ti lel) kiJÍdenűők. Pápa város Előfizetési cl.ij.alc. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 fr. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, •nyilttérbeu 2$ krajczár, A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülönszámíttatik Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIAD Ó h i v a t a la b a (r e f. f ö i skola ny 0 m d áj aj küldendők. b b pápai, s p á p a v i ú é k i egyesületnek hivaiaíos közlönye. aaaaBOBaaaaasn unn himm Az iparos ifjúsági égyief ügyében! »A hazai ipar fejlesztésére nézve nagy fon­tossággal, sőt döntő befolyással bír, ha értelmes és józan munkaerőkkel rendelkezik.« Ezen meg­dönthetlen igazságot kifejező szavakat mondotta gróf Zichy Jenő Békés-Gyulán a hazai iparos if­júsági óukép'.ö- és betegöegélyzo-egyletek 5-ik { lendületet adhat megkezdett munkájának— s min­országos vándorgyűlésén 1883-ban. Az ezen ván- i dez a tömörülés, együtt működés kifolyása, áldása, dorgyülssen hozott határozatok az egyesülés esz- '; Rendet teremt tagjai közt, rendhez, igaz­méjét o!y világos képekben foglalták Össze, hogy ; ságos eljáráshoz szoktat, tekintélyben gyarap­azok csakhamar a haza minden részében ser- ' szik — anyagilag izmosul. Ha egyebekben fagya­ként ő hatást keltve — eredményt szültek: ! tékos az uj ipartörvény — s nincs egyetlenegy Hozzánk is eijutott az iparosok bálványo- j iparos, aki ki volna békülve §-aival; de az egy zott prófétáj inak jósló mondába, megértettük i kalap ala való tömörülés kimondását helyesli — igéjét, hívőkre nem sokáig kellett toborzani — a j most már in praxi — minden iparos, mert meg van a saját érdekei iránt föllelkesedö sereg a »pápai iparos ifjúság önk.- és beteg.segélyzö egylete« föl­érteni tudo feleség a család die- ; IIa majdan látni fogja városunk pártfogoló anyóshoz — s igy tovább, az ipa- , közönsége, hogy hangyaszorgalommal, egy test — ros ifjusa|j^a munkaadó iparosokhoz fordul ügyé- J egy lélek fogunk azon munkálkodni, hogy a vei. A munkaadó iparosság, mely törvényes ren- ; * munka becsülete a jövőben,a mint azt gróf delkezések alapján egy testté tömörült már Pápán, : Apponyi Albert a b. gyulai vándorgyűlésen hang­érezheti s tudhatja, minő fontos, mérvadó, sokra ( súlyozta, a szédelgő irány ellenében érvény esiil­képes tényezőként fejtheti ki akaratát és gyors ] jön. s a fiatalság — a jövő iparosai —Önerejé­nek tudatára jöjjön, s a kedvezőtlen viszonyok javulását ne egyedül másoktól, de saját magától is várja, akkor: közlékenyebb lesz tevékenysé­günk mezején városunk bármely kitűnősége, bő­kezűbb az áldozat oltárán, s szívesen vállalko­zik néha-néha egyik-másik tanult egyén szellemi tárházával közöttünk is megjelenni. Az uj év beálltával újból kell sorakoznia a pápai iparos ifjúságnak, s egyesült erővel, váll­vetve kell közrernuukálkodni iparosnak és mun­kásnak egyaránt, hogy a haladás zászlaját semmi győződve, hogy hasznos tevékenységet, valódi becses és nyilvánvaló eredményt csakis kényszer iratát viselő zászló alá esküdött a prófétai kije- j társulás szülhet. Amit a törvényhozás kimondott, [viszonyok meg ne szabdalhassák! lentés emlékezetes évében, 1883-ban. í ugyanazt teheti minden jogsérelem nélkül a pá Azóta megvan, vajúdik, vesződik, küzd, — 1 pai iparosság is, kimondván segédeikre a kény- j gyűlését az ifjúsági egylet, mely kedvező alka­de hódítani képtelen. A tábor kisszerű. Megvan, I szertársulást. i lommá leend mindazoknak a belépésre nézve, iparkodó és kitartó vezetősége, lelkes — de mind- Ez volna a pápai iparos ifj. egylet tiszte- j kik eddig elmulasztották. egyre fogyatkozásban sinlödö serege, mégis va- j letteljes kérelme. Előnyére válik ezen elhatáro- j Mig a magas kormány az ifjúsági ügyek Jóságos bolgár állapotok gyötrik. Kevés az a j zás a munkaadónak, de kiváló hasznára a mim- : rendezését — amint azt már az 1879-ben tartott része, mely a kitűzött nemes célokra, minők: j kásűak. A munkaadó, a munkás eshetőleges ba- . Il-ik országos iparos gyűlés is jelezte — kezébe jainak költséges és hátrányos elintézése alól föl ; nem veszi, fejlessze sorsát maga az iparos ifju­van mentve, az ifjú munkás pedig amellett, hogy I ság mindinkább jobbra — hangosan követeli ezt teljesen biztosítva van minden baleseteivel szem- j az önállóság elve, az ipar jövője, mely iránt még ben, hasznos és épületes testület tagjává leend— : ne essünk kétségbe, de meg továbbá régen be melynek révén a társadalom szellemerös iparos ; van igazolva, hogy: »amire kevés az egyesek tagjává képződhetik. szétforgácsolt ereje, lehetővé és könnyűvé lesz Szívesen hiszem, hogy ezen jóhiszemű fel- ' az egyesülés által! Itt az idő válasszatok! A szegényügygyei legszorosabb kapcsolatban levő betegügy a városok legnagyobb részében már rendezve is van nyilvános kórházak és ápoldák ál­tal. Itt is a közjótékonyság van hivatva a hatósá­got intézkedéseiben és törekvéseiben pártolni. ^fég e gy hatalmas szövetségese van a beteg­ségnek és halálnak és ez a tudatlanság és az evvel elválasztkatjanul járó babona. A tudatlanság és babona befolyásáról a közegészségre egy vastag könyvet lehetne irni; de mi csak jelezni akarjuk mint egyik tényezőt, mely szintén -megrontója a közegészségnek. Épp ugy akarjuk csak jelezni a kéjelgési ügyet, melynek jelentékeny befolyása van. a társadalom egészségére, és inelyet minden községnek ren­dezni kell. Elősoroltuk a legfontosabb hatányokat, melyek a közegészségre nézve ártalmasak és megmondottuk röviden hogyan lehet és kellene ezeken segíteni. Lás­suk most ezen tényezők tettleges mivoltát városunk­Február i-ső napjaiban fogja tartani évi záró \ han. valamint hogyan és mennyiben iparkodott ele­az erkölcsnemesités , — a szakértelem fejlesz­tése — szóval a lélek kiművelésére szivesen adóznék, — inkább hódol egyéni, céltalan, hasz­not nem hajtó terveinek, mulandó vágyainak. Pedig a napóleoni hires mondás szerint ne­mes célok, 'hagy eredmények elérésére három szükséges: pénz, pénz és pénz. A puskapor fogy­tával a nagy-idai vitéz seregből is kiszökött a bátorság. szóllalás élénk viszhangot kelt városunk munkás­tartó iparosainál s vetélkedve fognak meggyőző Nohát hiszen puskapor fogytával még nincs I érveik felsorolása által odamüködni, hogy azon e derék egylet, mert köszönet városi közönsé- t ifjak, kik még ily magasztos célú egyleti élet günk jóságos szivének, egyesek áldozatkészségé- keretében nincsenek, kivétel nélkül beiratkozza­nek, az iparos ifjak kötelességtudó és buzgó ki- ; nak, hogy a kis sereg — erőteljes táborrá növe­sebb gazdájának, mely hivatása teljesítésében di- j kedhessék. cséretesen lépést tart: s igy lehetővé engedte Pápa városa közegészségi "bajai. (Folytatás.; A közegészségtan megmutatta az utat és mó­Iparos ifjak a példa vonzzon benneteket ! dot, mikép lehet leküzdeni azon veszélyeket, melyek­hogy a pápai iparos ifj. egylet katonái a leg- j Ott- van Veszprém városa, melynek talán egyet- • kel a szegénység fenyegeti a közegészséget. Levegőt szükségesebb szellemi kiképzésben gyengélkedő, ' len egy iparos ifja sincs egyleten kivül, mind , és világosságot követel a szegények által lakott há­beteg tagjai pedig gondos gyógykezelésben s : összefognak, tekintélyben egyre emelkednek, a ! zakban és ez csak ugy lehetséges, ha ezen utczák­hozzá anyagi támogatásban is részesülhettek. j város értelmi előkelősége: főpap, tanár, magas i ban van levegő és világosság. A szegény osztály jobb Humánus cselekedetei közben a deficit rém- j rangú hivatalnokok részben anyagi Maecenásuk, • élelmezése elérésére sokat tehet a községi elöljáró­alakja még nem jelentkezett. j részben szorgalmas fáradhatlan oktatójuk. _ \ ság és számos község azt teszi is a piacz ügy ren­Nagy és életbevágó feladatai javarészét get tenni ebbeli fontos kötelességének városunk ed­digi hatósága. Hogy városunkban a közegészségi állapot igen rossz, azt bizonyítja azon sajnos tény, hogy minden esztendőben meghal minden ezer ember közül 37 vagy 38, holott más városokban, hol a közegészség sza­bályait követik, meghal minden ezer ember után 25 vagy még kevesebb. Czélszerü intézkedések által oda lehetne vinni Pápán, hogy itt évenként legalább 150 emberrel kevesebb halna meg mint jelenleg. De erre első sorban szükséges volna ;hogy a városi hatóság és képviselő testület belássa azt, hogy a jelenlegi állapot igen rossz és tartkatlan. Ezután kellene szi­lárd akarat és elhatározás e bajokon segíteni; azu­tán kellene áldozatkészség, mert a javítások igen sok pénzbe kerülnek; mindezek keresztülviteléhez kell a mi felvilágosodott, haladni vágyó ós erélyes polgármesterünk, ki képes jól átgondolt terveinek megvalósítására. A „Pápai Lapok"' 47-dik számában a vezér­cikk irója egyrészről igen helyesen kiemeli, hogy Pápa városa az utolsó évtizedekben aludt és nem tettünk semmit, a miért elmaradtunk. Másrészről azt állítja, hogy a képviselőtestület majdnem egyhangú­lag a haladás hive lett és fennen • lobogtatja a hala­dás zászlóját, mert felébredt több évtizedig tartó ál­mából és belátja mennyire elmaradt Pápa városa. Attól tartok,,hogy czikkiró ur nagy optimista. Bencles időkben az átváltozás konok ósdiságból az Ott van Esztergom, hol a tagok száma 500 j dezése által. Azok számára, leik keresetképtelenek, azonban nem oldhatta meg, bele-belekapott, de ! s a város és vidék tehetösbjei látva a törekvő j vagy kik munka hiányában vásárolni nem tudnak, roskadozni kezdett az anyagi basis — e nélkül a j ifjúság nemes ambitióit lépten-nyomon kitüntetik [ népkonyhákat állítottak. A szegényügy nyomorának J ellenkezőbe nem megy oly gyorsan, lelki világ terjedelmes épületének hasisát nem J a támogatás sokféle nemével, az egylet szépen j enyhítésében legtágabb tere van az egyleti és ma- j Pápa régi város a Bakonyalja szélén és termé­vethette meg. } virágzik", legközelebb is egy jóltevö uraság 230 j gán jótékonyságnak, de erről nem írunk, valamint ; szettől jó, egészséges levegője van, különösen mióta Tehát anyagi támogatásra vau szükség! j drb kötetből álló könyvtárát adományozta ne- j arról sem, hogy mily sokat tehetnek maguk a mim- ! a mult század vége felé a város keleti részén levő Megszorult pillanatában a flu szülőjéhez, női j vezett egyletnek. j kasok sorsuk javítására szövetkezetek által. j nagy tó a Tapolcza ós Bakonyere patakok szabályozása TáfCXl AZ EMBEREKTOL ELVONULTAK... Az emberektől elvonultan Egyedül benned élek multam, S veled — te szép tündér leány: Emlékezet tündér leánya! Kinek jöttét epedve várja Fájó szivem, későn-korán. Ki, ellátogatsz bús lakomba, Virágot ápolsz ablakomba, Kebleden ringatod fejem . . . S midőn közéig a csendes este': Mellém pihensz a kerevetre, Suttogni édesen velem. Es — én gyönyörrel csüngve rajtad: Le csókolom pilláid, ajkad, Reám mosolygó két szemed , . . S ugy félig alva, félig ébren; Megittasulva üdvbe' kéjben: A lelkem is el szendereg. Reám borul egy csába álom; S mint a lepke himes virányon Úgy meg repes szegény szivem . . . — Hogy boldogságát összetépték: Égő kínját — feledve végkép — , Ismét remél, szeret luven. Feltámadnak a megölt vágyak: . . Melyekből egykor rózsa ágyat Vetett, a mosolygó remény . S miként — a Lótus szent virága: . Igézve — t»,ból ott leng drága Képed! szerelmem tengerén — ... ÚTSZÉLRŐL.—­— Éktkép. — Ha: OLSAVSZKY LAJOS Egyetlen gyermeke volt anyjának, ki vak sze­retettel ugy nevelte leányát, hogy mindent megen­gedett neki, minden kívánságát, teljesítette és szeszé­lyeire mindig csak mosolya volt, de soha egyetlen I keze nehéz munkájával keresi meg á nvomorult min­[ dennapi kenyerét. A mama még sem.mond le fennhéjázó, tervei- ,j szatartofct örökséget,--mely- miatt- olyan" elkesereúett' ró'l. Örökséget vár és ha azt megkapja, akkor a fé- 1 perlekedés folyik közöttük. Menjen el Aglája és ké­nyes álmok egytől egyik valósulnak. Aglája megér- resse ki per nélkül, megjelenésével, csengő szavával, demelué, hogy uralkodó ossza meg vele a trónját, és j hódító -szépségével és ha kell: 'könnyeivel. Utazzék tegyen fejére koronát; ö hát nem dobja oda valami ] Aglája egyedül; hiszen már nem gyermek, hogy fél­ripők karjaiba, a ki az eszével, vagy talán a két feddő-, sőt még intő szava sem. Igy nevekedett a vézna gyenge gyermek a zárt hegyek közé, vad erdőségbe rejtett lüs faluban tizen­nyolez éves koráig. Ekkor hirtelen gyönyörű haja- j donna, vakitó szépségű delnővé fejlődött. Anyja elhatározta, hogy bemutatja a világnak azt az igéző teremtést, a kit olyan büszkén nevezett leányának. Mert fényes tervei voltak vele és elha­tározta, hogy gyermekét csak berezegnek vagy gróf­nak adja- feleségül; annak is csak akkor, ha dúsgaz­dag. A sziv szava nem jön tekintetbe; "ennek meg­hallgatásaivá ©lég idő marad akkoron, ha a nő már férj­nél van. t Addig a jövőről való gondoskodásnak kell háttérbe szorítania minden érzelmet. A ki okosan cse­lekszik, annak minden sikerül. „Co gue la femme veut, Dieu le veut." („A mit az asszony akar, azt Isten is akarja.") Anyja bölcs oktatásait követve, Aglája igen hamar megtanulta, hogy milyen értékes kincs, milyen hatalom a női szépség. A folytonos tömjénezés elbó­dította a szép leányt és a ki őszinte szóval a való" ságra, az életre figyelmeztette volna, olyan igaz ba­rátja neki nem akadt, anyja pedig legkevésbé volt az. A bálok, melyeken az anya leányát bemutatta, lezajlottak. Rövid időn vissza-kell térni a világtól elzárt kis faluba, az elhagyott rengetegbe, a hol néha hóna­pokig nem láthatni társaságba való emberi arezot. A mama vagyonkájának jó részét már felemészté a fényűzés; de a hercegek és a grófok nem jelent­keznek, és a kisbirtokosok, apró hivatalnokok és má­sok, kik előbb mindannyian jó ismerősök voltak, most már nem merik feikerosai ana^yralátó hölgyek házát. Ha várni kell, arra is van idő. És vártak. De a várakozásban a hetekből hó­napok lettek s a hónapok gyorsan váltak évekre. Hét hosszú év mult el igy. Aglája ezalatt olvasott és ábrándozott. Legszí­vesebben olyan fantasztikus regényeket olvasott, a melyek nagyon alkalmasak rá, hogy a képzeletet képzelődéssé izgassák; de a melyeknek alakjai az életben fel nem találhatók, inert nem léteznek. Áb­rándozott Nemo kapitányról,' kit a rajongásig meg­szeretett és álmodott szépeket, gyönyörű álmokat, vándorútra kelt khályfiról, arany-hintóban érkező hercegekről és mérhetetlen kincsü grófokról, kik mindainryián az ő jó szaváért, mosolyáért, szerel­méért, kezéért, birhatásáért versengenek. De sem a királyfi, sem pedig a berezegek és a grófok nem érkeztek meg, még hét hosszú esztendő alatt sem. 1 * • - *. ! * Egy napon a mamji megdöbbenve veszi ószre> hogy az ő imádott gyerinekónek az arcza nem oly rózsás többé, ragyogó szemeinek sincs meg az a meg­verő, bűvös tekintete, csáknem megcsattanó ajkainak sincs j már oly üde inkarnácziója, mint azelőtt. E felfedezés a jó anyát csaknem ágj-ba dön­tötte. Beteggé tette a gondolat, hogy leánya elve­szítheti tüneményszerű sjzép'ségét, mielőtt sorsa biz­tosítva lenne: de baját roppant erőfeszítéssel el­titkolja, j Jó eszméje támadj Az ő egyetlen gyermeke szavára a civakodó rokonok. megszelidüJaek és kiadják a jogtalanul visa­tenie kellene. — Kern kísérhetlek el: — szól* a mama; — mert most kicsi jószágunkban a legsürgősebb munka folyik ós a hitelezők is nagyon zaklatnak. Menj a nagybácsihoz és ha azt látnád, hogy huzamosabb maradásoddal ügyünket elősegítheted, akkor csak maradj. A nagybácsinál jó helyen leszesz. Aglája elutazik és sokáig nem tér vissza; de a mama nem aggódik, hiszen leánya gj'akran ir. Egy napon levél érkezik, melyen a czim idegen kéz irá?a, a pecsét helyén pedig ez áll: „Hotel Tri­eszt. Wien." A mamát rosz előérzet fogja el; de is­mét csak megnyugszik, a mint elolvassa leánya kö­vetkező sorait í 188* okt.. 23. Kedves jó anj'ám! A nagybácsinak dolga akadt Bécsben és ő ma­gával hozott engemet is. Itt lakunk a Wiedenen, a ííaschmarkt közelében, *harmadrendü kis fogadóban ugyan, de igen jó, csendes és kedves lakásban. Én nem szeretek emberek közé menni és mig a bácsi dolgai után jár, én itthon ülök. Különös álmaim van­nak, melyek oly szépek, györryorüek. Az estét alig várom, hogy bűvös, bájos álmaim folytatódjanak és haragszom az ébredésre, mely azokat megszakítja. Ugy segítek magamon, hogy nem megyek sehová ós itthon ábrándozom. Boldog vagyok. Ezerszer ölel csókol bohó leányod Aglája. * • * *' ' • November elején Aglája hazaérkezik; de ^az ut fáradalmai nagyon meglátszanak rajta. Egészen ki van merülve, arcza halvány, ajkai szinehagyottak, fénytelenek. Estére érkezett meg s' rögtön pihenni­tér, ' miután anyját megnyugtatta, hogy nincsen [ semmi

Next

/
Thumbnails
Contents