Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-07-10

nyitottnak nyilyánitja. — Pap Gábor püspök pedig, tekintettel arra, hogy & megkívántató számú esperesek, gondnokok és képviselők jelen vannak — a gyűlést megalakiútnak jelenti ki. A gyűlés főbb mozzanatait a következőkben összegezzük: Csépáfi Antal megválasztott törvényszéki világi biró letette az esküt, melyet Vályi főjegyző olvasott fel neki. A szavazatok fölbontásakor kimondatott, hogy azon lelkészek, kik nem egyházi, hanem magánpecsétet használnak a szavazati czédulákra, megbirságoltatnak. Pap Gábor püspök jegyzőkönyvvezetőkül felhívja Vályi Lajos, Kórrnendy Sándor egyházi jegyzőket, a távollevő Pereszlényi János helyettesítésére Németh Istvánt és a felszólalók jegyzésére Molnár Bélát. Boné Gáza javaslatára kimondatott, hogy az egyházi gyűlések ezután szeptember hó folyamán tartatnak. A legközelebbi közgyűlés helyéül Pápa jelöltetett ki. Egész terjedelmében felolvastatott Pap Gábor püspöknek számos statistikai adatot feltüntető, és nagy gonddal szerkesztett évi jelentése, melyért elismerő köszönet szavaztatott. Az évi jelentés erős hangon emlékszik meg a kath. egyháznál még mindig divó reverzalisszedésről, s kéri, hogy a eonvent járjon utána Trefort ministernél, hogy ezen viszás állapot végre törvényes uton orvosoltassék. Az indítvány elfogadtatván, a conventhez előterjesztés intéztetik. A Baldácsi-alapityányból két tudományos kutatásra 100—100 frt ntalványoztatott ki. Vályi főjegyző örömmel jelenti, hogy az uj bibliafordítás — mi Szász Károly püspök érdeme — 189 l-re készen lesz, a mikor a Károlyi-féle fordítás már 300 esztendős leend. A protestáns irodalmi társaság megalakítása tárgyában a felhívások mir szétküldattek s ezen egyházgyülés 500 írttal belépett pártfogó tagnak. Egy országos szenzácziós ügyben történt erélyes felszólalás, mely a protestáns egyházi világ régi t

engeri kigyója. Ez a Baldácsi alapítványok ügye. Molnár Béla vetette fel a gyűlés folyamán, hogy a Baldácsi-alapitványok ügyésze: Szilágyi Sándor milyen gazdálkodást tesz. 2500 frt fizetést húz s óriási uti- s napi dijakat. A tiszaninneni egyházker. e gazdálkozás felett már megbotránkozását fejezte ki, az alapítványi igazgatóságot több takarékosságra intvén. Ő is ugy látja, hogy az ügyész uri fizetést huz s más tételekkel is takarózik. 0 azt óhajtaná, hogy adják ki neki az útlevelet, mint tették a Jordánalapitvány ügyészével. Özvegyek és árvák vagyonának ily iránybani kezelését megengedhetlennek tartja. Beöthy Zsigmond, mint az alapkezelő bizottság tagja szólalt fel. Ők minden reductiót megtettek már — úgymond — és a hiba eddig az volt, hogy az ügyész a maga tetszése szerint utazott, de most már csak elnöki engedélylyel teheti ezt. 0 nem mondja, hogy az ügyész önmaga iránt nincs elég túlbuzgalommal, (Derültség) de azt is meg kell adni, hogy ö ügyész és igazgató, van elég dolga s olcsóbb embert alig lehetne kapni, ü ujabb figyelmeztetést — miután a megtakarítás tekintetéből minden megtörtént — nem lát szükségesnek s kéri az indítvány egyszerű tudomásul vételét. Gergey Károly Molnár Béla indítványát pártolja. Szabó Kálmán az ügyészi díjazás egyik részét törlendőnek tartaná. Beöthy Zs. megjegyzi, hogy az előirányzatról teljesen számolnia kell az ügyésznek. Körmendy Sándor. E tárgy már méltó megbotránkozással fogadva, fordult meg egyszer e helyen. Arról az ügyészről , aki Budapesten egy órai munkáért 50 frt dijat és fiákker pénzt vesz, arról felteszi, hogy a praeliminációt túlhaladja. Ha az igazgatóságnak terhére esik vele leszámolni, számoljunk le mi. Kéri az ügyész elmozdítását. Begedi e thémát már nem tengeri kígyónak, hanem vhperának tartja, melytől a pusztuló egyházi vagyont meg kell menteni. Elég hang ment már az ügj'ész fülébe a gyűlések lefolyásáról s neki eddig már erkölcsi kötelessége lett volna helyéről távozni. Bárki leg}'en az ügyész, csak kis fizetést kapjon. — Tisza Kálmán: Tökéletesen osztom, hogy ilynemű egyházi vagycm

na

l mentül szűkmarkúakban kell elbánni, de hogy a közgyűlés egyoldalulag járjon el, s túlmenjen az igazság keretén, ez a közgyűlés tekintélye és méltóságával meg nem egyezik. Én nem veszek részt — elfoglaltságom folytán - az igazgatóságban, de tudom, hogyan keletkezett ezen alap, ott volt sok teendő s azok lebonyolítása kieszközlésénél az ügyésznek határozott érdeme van. A másik az, amit elhiszek, hogy az ügyész ur a íncltáiryoson túli díjazást számított fel, de ezért most késő volna felszólalni. A kérdés az, mi történjék mától fogva ? (Halljuk!) A napidijat tőle utazásoknál megvonni nem lehet, kap ilyet minden ügyvéd és minden hivatalnok s e napidíj ujabb időben — ugy tudom — nem is túlságos. Igen sok uti díja sem lehet, mert az elnökség engedélye nélkül nem utazhatik. Ha egyéni nézetemet veszem ezen ügyben tekintetbe, s feltehétem, hogy 9 egyház kerület közül csak egy szólal fel, ugy a kerületek egymással furcsa confiictusba jöhetnek csupán egy személy miatt. Azt szeretném kimondani tehát csupán, hogy a közgyűlés azt találta, hogy a felvett dijak túlságosak s oda kivan hatni, hogy a bizottság azokat Iejebb szállítsa, még ha szükséges, személyváltozás árán is. (Általános helyeslés.) Ez el is fogadtatott. Bejelentetett, hogy az előzőleg letett egyházkerületi vizsgák alapján Révész Kálmán, Horváth József, Turi Etele, Puskás Lajos, Bélaváry Eerencz, Czike János, Szalay István, Csekei Dávid, Cs&jtay Hitt ti Yfcöwwfcy Kiroly ptgjitölWk iV hó felavattattak. Tudomásul vétetett és az oklevél részükre kiadatni rendeltetett. A pápai főiskolánál építendő gymnasiumi helyiségek tervrajza elfogadtatott és jóváhagyás végett a vallás és közokt. ügyi ministeriumhoz felterjesztetni határoztatott. A pápai főiskolánál üresedésbe jött németnyelvi tanszékre aug. 15-iki zárhatáridővel pályázat hirdettetett. A tanitó képezdére nézve kimondatott, hogy abba csak oly tanulók vétetnek fel, kik 4 gymn. osztályt végeztek. Mokos Gyula képezd ei id. tanár, tekintettel 3 éven át tanúsított sikeres működésére, véglegesittetett. A főiskola igazgató tanácsába az elhunyt Pály Lajos esperes helyére Antal Gábor ácsi lelkész választatott be. A theologiai tanári kar kijelölése alapján a pápai főiskola- igazgatójává Tóth Dániel hittanár választatott meg. Antal Gábor főiskolai hittanár ácsi lelkészszé választatván el, tanári állásától a jövő iskolai év vévégén megválik. — Az egyházkerületi közgyűlés a lemondást Antal Gábornak a tanári pályán szerzett kiváló érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése mellett, fogadta el, és a tanári nyugdíj intézet létesítése és gyarapítása körül tanúsított sikeres buzgalmára tekintettel, helybenhagyta az érdekelt tanári karnak azon méltányos határozatát, hogy Antal Gábor a rendszerinti díjak fizetése mellett, saját személyére nézve a nyugdíjigényt kizárva, továbbra is a tanári nyugdíjintézet tagja maradhasson. Ezen ügyeken kivül elintéztetett számos folyó ügy és felebbezés, melyeknek némelyikére még viszszatórünk lapunkban. Vármegyénk termény és tenyészállat kiállítása. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" által folyó évi október hó 2—5 napjain Veszprémben rendezendő „mezőgazdasági termény és tenyész-állat kiállítás," különösen azonban ezen utóbbi csoportozat iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a gazdaközönség s közgazdászatunk fejlődése árdekében rendezendő kiállításunk a vidéki, eddig rendezett hasonló kiállítások között remélhetőleg az első helyet foglalandja el. A gazdasági egyesület az eddig is már tapasztalt érdeklődésnél fogva nem is kiméi fáradságot és anyagi áldozatot, hogy a kiállítás fényes sikerét minden körülmények között biztosithassa. A kiállításra vonatkozó elöintézkedések megtörténtek s a vonatkozó értesítések a lehető legszélesebb körben elterjesztve lettek. A terménykiállitás alkalmas kebyiségei az uj megyei székházban már kijelel tettek. Az állatkiállitás megtartására szükséglendő ideiglenes építkezések tervezetei most készülnek. A rendező s végrehajtó bizottság minden lehetőt elkövet, hogy a kiállítás remélhető fényes eredményét az ahoz méltó és megfelelő -czélszerü ízlés is kisérje. Midőn ezen előzményeket egyesületünk tagjainak s az érdeklődő közönségnek szíves tudomására juttatjuk, a kiállítás közzétett programmjára vonatkozólag pótlólag még értesítjük egyesületünk tagjait s megyénk érdeklődő gazdaközönségét, hogy a tenyészállatok kiállitási csoportjában nemcsak egészen tiszta fajú és jellegű tenyész-állatok, de a közérdeknek megfelelőleg jól sikerült keresztezések is elfogadtatnak és kiállíthatok. Végül egész tisztelettel felkérjük eg3

f

esületünk összes tagjait s megyénk gazdaközönségét kivétel nélkül, hogy rendezendő „mezőgazdasági termény f és tenyészállat kiállításunkban" mentül nagyobb számban résztvenni s kiállítani szíveskedjenek. Hazafiúi üdvözlettel. Veszprémben, 1887- július hóban. A gazdasági egyesület, mint egyúttal a kiállítási bizottság elnöksége. Egy régi érdekes okirat a devecseriekhez. — A tatai levéltárból. — „Emli'kpzzsink régiekről Nos Comes Ladislaus Esterházy de Galanta perpetuus in Erakno Eques auratus, Supremus Comes Comitatus Soproniensis ae Sacrma Caesar. Reg. Mattis Cubicularius et Praesidii Papensis Supremus Capitaneus etc Adjuk tudtára mindeneknek a kiknek illik ez levelünknek rendiben, hogy mivel két avagy három esztendő alatt devecseri városunknak lakosi fölzavarodott ás fejetlen lábbá lettének, sok különb különb panaszok lévén ellenök, mint előttünk, miut pedig gondviselőink előtt, kikhez képest nem akarván ezeket, avagy az oly dolgokat szenvednünk, sőt Jinkább kívánván a jó rendet megtartanunk, ilyen rendelést és punctumokat adunk azon megirt devecserieknek a mint im renddel következik. I. Eöntarbván a magunk auctoritásáfc mint a a porkoláb, mint pedig a drabantok a várban való helyezésükben. II. A vitézlő rend valaki fegyvert foghat, közönségesen fejenkint hittel legyen hozzánk köteles a mi szolgálatainkra és hűségünkre. Hl. A vitézlő rendek kapitányuk hire nélkül semmiféle bujdosó és csavargó legényt he ne fogadjanak amint ez eddig is megtörtént és a városon maradván a gonosz hirnév amazok előbb állanak belőle s ennek büntetése a gazdán maradjon a ki az ily eket befogadja; ezen kivül maguk is a gazdák hire. nélkül széllel m cjjavwogjanak, hanem mindenütt a kapitány hírével járjanak, egyébiránt holmi alkalmatlanságot cselekesznek a kapitány számadása legyen. IV. Mivelhogy derekas szitkozódások történnek a vitézlő rend között, az olyanok eligazítása a kapitányi széken legyen; a melyik félnek ott nem tetszik deliberálni, appelláljon a mi székünkre, ennek büntetése pedig husz forint a mi számunkra esendő a kihez a kapitány ne is ártsa magát, hanem ezen kivül az ilyen dologban négy forintot cedáljon az ő számára vagy részére. V. A vitézlő rendek között ha melyikre criminalis panasz jön, a városi hadnagy, vajda alattok valóival a melynek tizedébe találtatik tartozzék megfogni s kapitány kezeibe adni s a kapitány is afféle gonosztevőket ide a mi pápai várunkba küldeni s ezenkívül minden javainkhoz a mi magunk gondviselői nyilván ők administrálják a mi számunkra. VE. A város kerítésére igen szükséges, hogy a kapitány szorgalmatos gondot viseljen oly móddal, hogy valakinek azon kerítés épülése felől parancsol s azt meg nem cselekszi, az olyanon a szófogadatlanságért négy forintot vegyen, bizonyos ember kezébe adván azt, ugy hogy a város kerítésének épülésére kelljen, aki pedig ebben szót nem fogadna, küldessék ide Pápára és itt büntetése lészen. VII. Mivel a városbeliek holmi szántó — avagy irtás földeken s hasonlóképen kerteken is gyakorta pört kezdenek az olyan dolog a város bírója előtt igazodjék el s ha melyik félnek nem tetszik, appelláljon a mi székünkre. Vin. Mivel a mi ott való tónknak töltése a a városi baromtól nyomattatik kiváltképen, tartozik a város tölteni a kiknek marhájok vagyon két anynyit, akiknek pedig marhájok nincsen, fél annyit tartoznak azon töltés épülésében munkálkodni, kit ha valaki meg nem cselekszik négy forintot vegyen rajta a kapitány, a tónak s töltésnek épülésére fordítván. IX. Elejétől fogva megirt Devecser városunkba levő házakhoz a minemű földek yoltanak és a házakról nem tudatik mi módon elidegenedtenek viszontag visszaadassanak azon házokhoz és azután az olyan házhoz való földeket senki el ne adhassa. X. A megirt devecseriek nem jó szokásul vették hogy az erdőben nagy darabokat elfoglalnak ott hagyván veszni és senki sem akarván egymásnak megengedni hogy irtsa, valaki azért ezután az olyan erdőt meg nem irtja a mi devecseri tisztviselőnk más embernek adhassa. XI. Mivel pedig ezen devecseriek békével és szabadosan laknak a mi szárnyunk alatt és mi nekünk sem szántanak, sem vetnek, sem másféle kézi munkát nem tesznek, egyszóval semmit sem szolgálnak s nemcsak a Devecseri földünknek zsírját veszik, hanem a nn pusztáinkat is szabadosan birják, kiért, hogy ők is háládatlanok ne legyenek kívántatik tőlök, hogy esztendőnkint a földekről kepét és tizedet adjanak, s minden háztól egy-egy kaszást és és egy gyűjtőt s ha mag terem erdsinkben tizedet adjanak sertés marhájokból. XII. Mivel a devecseriek sem portapénzt, sem diesfc nem adnak, kivántatatik hogy minden héten két-két lovast adjanak ide Pápára s mind addig is haza ne mehessenek valamíg más lovasok meg nem váltják őket. Xm. Hogy pedig devecseri város nagyobb securitasban legyen a köréül levő palánkot jól megcsiuálják s közülök egy emberséges porkoláb embert válasszon, a mi tiszttartónk, a ki mihozzánk hives legyen és a ki mind estve és mind reggel a város kapuját fölnyissa és estve betegye, a kulcsokat pedig a kapitány kezébe adja. XIV. Hogy mihelyen vagy katona, vagy hajdú valakihez beszáll, főképen hogyha Devecserben akar lakni, a kapitány értse meg honnan jötfc s meddig akar itt mulatni, hogy annyival inkább a gonosz név a devecseriektől eltávoztassák, mivelhogy a Devecserieknek nevök alatt sok idegenek találtatnak s ha mit csolekesznek azokra fogják. XV. A devecseriek pedig mindnyájan ezekre a punctumokra hittel legyenek kötelesek és a szerbit mihozzánk magunkhoz is, hogy minden gonosz közölük kigyomláltassák és a ki ez szerint cselekszik bene quidem, a lei pedig a punctumoknak engedetlenkednék előtte az ut, el mindjárást ki menjen Devecserből. NYT. Devecserben senki örökös jobbágyat be ne fogadjon tiszttartó hire nélkül, mivel egyébiránt is az országnak erős irofct articulnsa vagyon róla és a földesuraknak erős büntetéseik. XVII. A devecseri korcsmát pedig magunknak tartjuk ugy hogy karácsonytól fogvásfc szt. Mihály napig a mi borunk folyjon a korcsmán, szt. Mihály naptól fogvásc pedig Karácsonyig árulják és korcsmálják maguk borát a devecseriek. XVin. A környül való szegénységet se maguk ne praedálják, ne húzzák vonják a mivel inkább másoknak praedalni, húzni, vonni ne hagyják, mert az ilyenek ellen kiváltképenvaló animadversiónk lészen és erős büntetés nélkül nem hagyjuk. XIX. Mivel ők, a devecseriek, szabadosan katonáskodnak ha jő kezükbe valami olyan robot... . azt tartozzanak elsőben bennünket képes áron megkínálni vele és ha hozzánk vesszük avagy tiszttartónk illendő áron, jó, ha hol nem, tehát adják ott el a hol akarják. Datum in ^rce nostra Papae die 24-ta Septemb. a. Dom. 1749. (de ez nem felel meg az indorsatának, mely épen és helyesen száz évvel élőbbről aaól, xoi & cronologj&nak is megfelel,) TÖRTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Julius 9. — 1654. IV Eerdinánd megkoronázott magyar király, mielőtt a trónra léphetett, volna, meghal Bécsben. Julius 10. — 1290. IV. Kun László királyunk Kőrösszegen meggyilkoltatik. Julius 11. — 58. Nero kegyetlenségeiről hires római császárnak születési napja. Jubus 12. — 1S50. Stephenson mérnök, az alaguti hidak föltalálója meghal Edingburgban. Julius 13. — 1277. IV. Kun László királyunk és I. Habsburgi Rudolf szövetsége Ottokár cseh király ellen. Julius 14. — Kr. sz. e. 491. Coriolan Rómát ostromolja. Julius 15.' — 1099. Bouillon Gottfried a keresztesekkel Jeruzsálemet a törököktől elfoglalja. Jubus 16.-, — 1857. Beranger János Péter, a francia Petőfy meghal Palásban. KÜLÖNFÉLÉK. — Kovács Zsigmond megyés püspök elhunyta alkalmából minden oldalról érkeztek táviiratok, melyek a káptalan és az egyházmegye gyászát siettek megosztani. A sok közül álljanak ezek itt: A családnak, valamint a káptalannak meleg részvétét küldi Trefort. Zágráb, július 2. Mély fájdalommal értesültem a nagynevű főpásztor gyászos elhunytáról, kiben szeretve . tisztelt régi barátomat veszítettem. Áldás és béke hamvaira! Mihalovics, bibornok zágrábi érsek. Györ, június 29. Mélyen megilletődve vettem a szomorú tudósítást föpásztorunk elhunytáról, a főtisztelendő káptalannak és az elárvult egyházmegyének gyászában legbensőbb részvéttel osztozom. Zalka János, győri püspök. Pécs, június 28. A legbensőbb részvéttel osztozom én és egéss egyházmegyém a testvérmegye méltó fájdalmában , adjon Isten az átköltözöttnek az Urban örök nyugodalmat, a visszamaradt bánkódóknak pedig vigasztalást. Dulánszky, püspök. Nordkirchen, jun. 3c. Csak most értesülve a mindnyájunkat ért súlyos veszteségről, ezennel őszinte részvétemnek adok kifejezést, valamint sajnálatomnak, hogy a végtisztességre nem jöhetek már. Gróf Esterházy Móricz. Kaposvár jun. 29. Őszinte és legmélyebb fájdalommal osztozom azon veszteségben, mely szeretett jó föpásztorunk elhunytával a hazát, egyházmegyénket és a káptalant sújtotta. Tallián főispán. Budapest. Mély részvétem igaz érzésével veszek részt katholikus egyházunk gyászában. Fenyvessy Ferencz. Halas. A főtisztelendő káptalan előtt őszinte fájdalmas részvétemet fejezem ki a nemeslelkü kitűnő püspökük elhunyta fölött. Szász Károly ref, püspök. Kaposvár, július 1. A kaposvári izraelita hitközség nevében kifejezem gyászunkat, részvétünket feledhetlen emlékű főpásztoruk elj hunyta felett, ki szeretetével átkarolta az egész emberiséget, büszkesége volt a clerusnak, felkentje a tudománynak, szerető atyja a szegényeknek. Áldás és béke lebegjen a nagy halott hamvai fölött. Schvarcz Samu, hitközségi elnök. Végül Supka Jeromos zirczi apát következő levelet küldte: A kegyes és böics Isteni gondviselésnek, mely az emberi élet határait megszabja, intézkedését latom ugyan és imádom e súlyos veszteségben is; és a/, isteni hit vigasztalásából tudom, hogy a földi élet szenvedéseit, Isten boldog látása és birása váltja fel: mégis a gyöngéden szerető Főpásztor elköltözése sajgó és mély fájdalmat kelt lelkemben. Fogadja méltóságod, fogadja a Főtisztelendő Káptalan magamnak cs egész szerzetes családomnak legmélyebben érzett részvétét. Nyújtson Méltóságodnak és a főtisztelendő Káptalannak némi enyhülést azon tudat, hogy kegyelmes Föpásztorunk, habár elköltözött, még sem hagyja el övéit; hanem Isten kegyelmes trónja előtt könyörög azokért, kiket atyai szeretettel kormányzott a földi élet tengerén I Magamat s rendemet Méltóságod buzgó imáiba ajánlva, hódoló tisztelettel vagyok Méltóságod-' nak alázatos szolgaj'i: Supka Jeromos, zircd apai! — Gryaszlap. A m. k. 7-ik honvéd húszai" ezred tisztikara szomorodott szívvel jelenti szeretett és felejthetlen bajtársának Hübner Oltó m. k. houv. huszár hadnagy nak folyó hó 4-én Jászberényben, szolgálali hivatásának teljesitéc-e közepette történt gyás/.os elhunytát. Hűlt tetemei folyó hó 6-án délelőtt 10 órakor tétetnek Jászberényben róm. kath. szertartás s'/erint örök nyugalomra. Engesztelő gyászmise folyó hó 7-én délelőtt 9 órakor fog a pápai róm. kath. főtemplomban megtartatni. Pápán, 1887. július 6 án. Béke és áldás lengjen hamvai felett 1 — A pápai vöroa-kör83zt-egylet részérő! a tüz és vizkárosultak javára meginditott gyűjtés befejeztetvén, 360 frt ]6 krt eredményezett. Ez összegből a központba elküldetett a tüzkárosultaknak 150 frt, a vizkárosultaknak 120 frt, és a paksi szerencsétlenség által sújtottaknak 60 frt, — végre a dunaszerdahelyi tüzkárosultak javára megindított gyűjtéshez csatolás végett 30 frt 16 kr a helybeli izr. hitközség elnökségének adatott át. A gyűjtést Hanauer Béláné, Pencz Eliz, Lóskay Koméba, Kiss Vilma, Rechnitz Edéné, Piacsek Gyuláné, Spitzer Ignáczné, Koritschoner Lipótné, Kreisler Gizella, Pakrócz Ferenczné, Mányoky Hermin, Steinberger Lipótné, Gyurátz Ferenczné, Petiné Vály Mari

4 (Folytatás % mellékleten.)