Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-01-17

m Ol _J. §, Az egyesület hivatalos nyelve: • A magyar nyelv. 4. §. Az egyesület tagjai: Az egyesületnek tagja lehet minden erköl­csi kifogás alá nem esö egyén. Az egyesület a) tiszteletbeli, b) alapító, c) rendes tagokból áll. a) Tiszteletbeli taggá lehet, a ki a társulat iránt kiváló érdemeket szerzett, s a társulat közgyű­lése által tiszteletbeli taggá választatott. b) Alapító tagnak tekintetik, a ki az egyesü­let céljaira egyszer mindenkorra legalább 10 fo­rintot adományoz, mely összeg tökésitendö, s az egyesület céljaira csakis a kamatok fordíthatók. c) Rendes tag lehet bárki, a ki 6 évre köte­lezi magát évi 1 frt tagdíj lefizetésére. 5. §. Az egyesület védfiöke: Az egyesület védnökül a haza és közügyek körül érdemeket szerzett tekintélyes férfiút kér fel. 6. §. Az egyesület tisztviselői: a) egy elnök; b) két-alelnök; c) egy titkár; d) egy jegyző; e) egy kónyvtárnok; f) egy pénztárnok. Ezen tisztviselők az egyesület közgyűlésén jelen levő egyesületi tagok által általános szava­zattöbbséggel egy évre választatnak. Időközben megürült tisztviselői helyek a rendes közgyűlésig a választmány által helyettesittetnek. 7. §. Az egyesület választmánya: Az egyesület folyó ügyeit a közgyűlés ál­tal választott 12 választmányi tag vezeti. A vá­lasztmánynak rendes tagjai az egyesület tisztvi­selői is. 8. §. Számvizsgáló bizottság: A közgyűlés a saját kebeléből három tagból álló számvizsgáló bizottságot választ. p. §. Az elnök hatásköre: a) Az alapszabályok értelmében yezeti az egye­sület minden ügyeit; b) az egyesületet külre való irányban képviseli; c) a gyűléseken elnököl; d) a szavazatok egyenlősége esetén döntő sza­vazata van. e) aláírja az egyesület okmányait; f) szükség esetén rendkívüli közgyűléseket hív egybe; g) az egyesület alapszabályainak megtartására felügyel; h) a halaszthatlan kiadásokat 10 frtig utalvá­nyozza és ezekről a választmánynak jelentést tesz. i) az egyesület pénztárát gyakrabban megvizs­gálja. 20. §. Az alelnökök hatásköre: Az elnök akadályoztatása esetén első sor­ban a kor szerint idősb alelnök ennek jogaiba lép, s kötelességeiben a 9. §. szerint jár el. 11. §. A titkár hatásköre: a) az egyesület levelezéseit vezeti; b) az előterjesztéseket a közgyűlésen és vá­lasztmányi gyűléseken végezi; c) közgyűléseken az egyesület működéséről je­lentést tesz. 12. §. A jegyző hatásköre: a) a közgyűlések és választmányi gyűlések jegy­zőkönyveit vezeti; b) a vidékre kiküldött bizottságok jelentéseit nyilvántartja; c) a jegyzőkönyvi kivonatokat kiadja; d) a titkárt akadályoztatása esetén helyettesíti. 13. A könyvtárnok haiásköre: a) a népkönyvtárnok vasárnaponként a kisza­bott időben a könyveket kikölcsönzi, az értök járó díjakat beszedi, s azokról év végével beszámol; b) a könyvtár állapotáról a választmánynak, illetőleg az évi közgyűlésnek jelentést tesz. 14. §. A pénztárnok hatásköre: a) a pénztárnok a tagsági díjakat beszedi, s az egyesület pénztárát felelősség terhe mellett gyü­mölcsözöleg kezeli. b) az évi közgyűlésnek rendszeres számadást, költségvetést nyújt be, melyek a választmány­nak előleges megvizsgálásával látandók el. c) az utalványozott fizetéseket teljesiti. d) Az elnök vagy közgyűlés kívánatára szá­madásait bármikor előterjeszteni köteles, miket a számvizsgáló bizottság felülvizsgál. iß. §. A számvizsgáló bizottság hatásköre: A számvizsgáló bizottság az egyesület szá­madásait megvizsgálja, s erről a közgyűlésnek jelentést tesz. 16. §. A választmány hatásköre: a) a választmány az egyesület működését ve­zeti, s 50 frtig a szükséges kiadásokat utalvá­nyozhatja; b) az egyesület működésének kiterjesztésére, az alapszabályok módositására, az egyesület va­gyonának kellőképen leendő kezelésére a titkár által a közgyűlés elé esetenként javaslatot terjeszt. c) A felolvasásokra legalább egy hóval előbb a felolvasások idejénél a felkérést megteszi, kiköt­vén, hogy a felkért a kérelem nem teljesithetése esetén 8 nap alatt ezt bejelenteni tartozik. d) gondoskodik a népkönyvtár fentartásáról és gyarapításáról; e) az egyesület érdekében szükséges kirándu­lásokat rendezi; f) a magyar nyelvben sikert felmutató tanítók és tanulók jutalmazása felett határoz. /7. §. Az egyesület működése: Az egyesület kitűzött céljának elérése vé­gett működését e 4 irányra osztja: a) a népkönyvtárt fenntartja és fejleszti; b) felolvasásokat rendez; c) idegen nyelvű községek iskoláiban a ma­gyar nyelv tanítását előmozdítja; d) a hasonczélu közmivelödési egyesületeket anyagilag támogatja. 18. §. A rendes közgyűlések: a) A közgyűlés az egyesület minden ügyeit intézi. b) Az egyesület évenként, még pedig június hóban egy rendes közgyűlést tart. c) A rendes közgyűlésre az elnök eszközli a meghívást levelező lapok utján, s ezek szétkül­désének tiz nappal a közgyűlés ideje előtt kell történnie. c) a közgyűlésen a jelenlevő tagok többsége jogérvényesen határoz; d) a közgyűlésen az egyesület tagjai mindnyá­jan egyenlők, s fejenként csak egy szavazattal birnak; e) a közgyűlések nyilvánosak, de csak egye­sületi tagok szavazhatnak; f) a közgyűlés az egyesület tisztviselőit álta­lános szavazattöbbséggel évenként választja; g) a közgyűlés az egyesület céljaira szükséges, s az elnök és választmány hatáskörén túl ter­jedő költségeket utalványozza. IQ. §. A rendes közgyűlés ügyre?idje. a) elnök megnyitja a gyűlést; b) jegyző felolvassa az előző évi rendes és rend­kívüli közgyűlések jegyzökönyveit, melyeknek az elnök és jegyző által nemkülönben az illető gyű­lések kebeléből e célra kiküldött két egyleti tag által hitelesítve kell lenniök. c) A titkár előadja az egyesület lefolyt évi mű­ködéséről szóló jelentését. d) A közgyűlésen az alapszabályok módosítása iránt, s egyéb indítványok is tehetők, az indít­ványt azonban legalább nyolc nappal a közgyű­lés előtt irásbelileg kell az elnöknél bejelenteni, míg az ügyrendbe felvett kérdések tárgyalása körül felmerült indítványok azonnal tárgyalhatók. Az alapszabályok módosítása iránt tett in­dítvány csak akkor tárgyalható, ha a tagoknak legalább fele jelen van, ha ennyi tag jelen nem lenne, akkor 14 nap múlva uj közgyűlés hivatik egybe, azon világos kijelentéssel, hogy ezen el­kalommal a jelenlevők az alapszabályok módo­sítása tárgyában minden esetre határozni fognak. e) A számvizsgáló bizottság beadja jelentését az egyesület vagyoni állapotáról. f) A számadások helybenhagyása esetén pénz­tárnok a számadás alól felmentetik. g) Népkönyvtárnok jelentést tesz a könyvtár állapotáról. h) Az egyesület gazdasági ügyei elintéztetnek. i) Az egyesület tisztviselői a következő évre megválasztatnak. 20. §. Rendkívüli közgyűlések: a) Rendkívüli közgyűlést az elnök hív egybe, ha azt az egyesület választmánya vagy az egye­sületnek tiz tagja írásban kívánja. b) A rendkívüli közgyűlés összehívása és ha­tározata ugyanazon szabályok szerint történik mint a rendes közgyűlésé. 21. Nyilvános felolvasások : a) Az egyesület minden böjtben felolvasásokat rendez olyképen, hogy legalább négy egymásu­táni vasárnapon tartassák felolvasás. b) A nyilvános előadásokon mindenki megje­lenhetik. c) A felolvasó tagok munkálataik tárgyát sza­badon választhatják vallási kérdések és pártpo­litika kizárásával. d) Felolvasások tartásáról a választmány gon­doskodik, úgyszintén a felolvasáson szükséges jó rend fentartásáról is. e) A felkért, de felolvasásra nem vállalkozó tag ezt felkérésétől számítandó 8 nap alatt a választmánynyal tudatni tartozik. 22. §. Az egyesület feloszlása. Az egyesület csak akkor oszlik fel, ha az e célból összehívott közgyűlésen megjelent tagok % része a feloszlás mellett nyilatkozik. A jégen s a jégről. Kettőt mutat délután a kaszinó ritka művű rokokkó órája. Portuerre van szükség: hivnak, de tagadólag intesz. Nem kell neked se »blatta se »lauf«, ha zérus alatt a higany. És mit a locs­pocs seasonban csak lassan szürcsölve tész, — si­etve iszod meg ekkor József zamatos feketéjét. A nagy hírlapokat meg sem tekinted, a kis s Budapesti <-t is csak ugy futod át. Aztán kéred felöltödet, veszed kalapodat, — és egy sereg »alászszolgájá«-val eltávozol. így illik. Ez a bevett szokás. Elég patriarchális, de elég terhes is. Egész adó a viszontköszöngetni kény­szerülő olvasókra. Pedig a modern convenientia néhány néma főhajtással is megelégszik. A jégen most az élet. A korcsolyázó egy­let jegén. A karcsú derekon rövidke chikes ka­bátban vidám hölgyek kedves csoportja hullá­moz fel s alá azon. A Halifax-szal felfegyverzett formás kis lábak ügyesen suhannak ide- és tova rajt. — Kórükben fiatal emberek, kik azon ké­véseink közé tartoznak, a kik birnak fogékony­sággal az anständig hölgyekkel való együttlét üditő örömei iránt. — A pálya felső részén, ke­vésbé kitéve a kandi szemeknek, a kezdők ipar­kodnak elsajátítani a jégsport nehéznek tetsző könnyű titkait, biztos közelében a jégszánkók­nak, — messzebb csak vezetőik karján. — A vasúti aleé felöli részt a »szenvedelyesek« népe­silik meg. Nekik nem kell társaság, — csak jég, melyen írhassák köreiket és próbálgathassák alakzataikat. — A bejárók közelében a garde­dámok, az áldott jó mamák foglalnak helyet. Ha fázó lábbal is, midőn erösebben fú a szél,— de mindenkor meleg szívvel. Gyönyörrel telt az, látva rózsás örömben drága övéiket. Ez az ő boldogságuk. Az anyai szív igaz boldogsága. Egymás után suhannak a korcsolyázók. Lassan és óvatosan a kezdő, gyorsan és bátran a haladott. Szögletben a bemélyitett vasú, kö­rözve a jégen otthonos^ Kézzel lábbal dolgozik a vasárnapi lovag, játszva siklik a régebbi egy­leti tag. Itt körben apróznak előre s hátra, ott forgó csillagot rögtönöznek többen Emitt hosszú cudarban kanyarodnak szédítő gyorsan be, amott versenyt futva hatalmas rúgásokkal szelik a pá­lyát körül. Pillanatról pillanatra változó kedves élénk kép. Mi öröm és vigság mindenütt. — »Szabad kérnem?« És kidugja finom ujjait a kis karmantyúból a piczike kéz; aztán kar karon, kéz kézben és együtt repülnek férfi és nő. Ket­tesen, hármasán. Kigyúlt szemek, kipirult arczok és mennyi báj és mennyi kecsesség. Sehol annyi mint itt. Még bálban a dreischritt alatt sem. Közbe-közbe egy-egy egyensúlyvesztés. A kezdők réme. Bagatelle a járatos előtt. Egy csók mely tiltva nincs. Ennek nincs illata, — aman­nak nincs tövise. S ha van is nagy ritkán, csak olyan, hogy másnapra se hire, se hamva. Olya­nok után mondom, kik már husz év óta esnek és kelnek, a jégen. »Husz év, és mégis csuszkái ?!« És most következik egy általános elszörnyükö­ködés, és özöne a fejcsóválásoknak. Bizon szebb is, ha az ember harminc éves korában a prefe­rance-nak, meg a halbseitlinek él. Sőt még szebb ha az otthonülésnek, a hosszú téli estéken a be­lülfülös mellett a családi zsóllében hüvelykujjak­kal a malmozásnak. * Komoly, szolid fiatal em­ber; ilyenekből lesznek a legjobb feijek.« Ezt tartja a nyárspolgáriasság. »Az ám, — a legu­nalmassabbak !> Ezt meg a hölgyek. — Devisz­szatérve: »Nem jó a késsel játszani; egyszer esik a mi esik«! Igaz. Hanem ekkor ne üljön senki lóra, kocsira, és ne vasútra. Mert itt is meges­hetik ám az az egy! Hanem az a jég! Hegyek és völgyek hul­lámos láncolata. Egy hét az első fagyás után, és eltűnik alóla a viz, és odasimul hűségesen ta­laja egyenlőtlen felületéhez. Szegény vezetöbi­zottság, — van neki mit hal'ani és kapni ilyen­kor. Sudár növésű, karcsú termetű hölgy tart egyik tagja felé. Szőke fürtök, sugárzó barna szemek, remek szabású orr, kicsike száj. Mosolygó pir szabályos arca üde haván, discrét élénkség mozdulataiban, és báj és kellem egész lényén. A tag ur is azon grobiánok közé tartozik ugyan, a kiknek elvük, hogy »jobb egyedül«, — de elv ide, — elv oda most: sietve halad a közeledő elé, vele egy tour-ra. Kedves duzzogással fogadja ö: »rniert nem teszik jobbá már a jeget!« — Ah hogy küldené azonnal uj jeget teremtő munkára a jégsepröket, mint biztatná őket szóval, sőt tet­tel is — hisz »szép asszonyért, szép leányért az igaz vitéz . . ,a — de hát mélyebben fekszik a Tapolca tükre a pálya felszínénél. Kinyittathat­ják azért a zsilipeket, fel is emeltethetik költ­séggel a vizet, — a malmok miatt egészen el nem fogható, — nem jön ki ágyából az. Csak novemberben a sok esőzés, vagy később hóol­vadáskor. — Egyedül a talaj lemélyesités segít­hetne, — csak igy volna folyton jó karban tart­ható a jég. De ez felülmúlja az egylet erejét.— Szép és elismerésre méltó, hogy fiatalságunk már másodízben teszi magáévá ez ügyet: az idén is rendez e célra táncvigalmat. De száz-száz forint­tal csak négy öt év múlva valósulhat meg az. Épen azért hölgyeinknek is kellene tenniók érte. Gyengéd kezeik annyit tettek már másokért, mi­szerint — a modern társasélet érdekében — bát­ran tehetnek egyszer magukért is. És a tánczczal egybekötött hangverseny, az volna ám igazán kedves és érdekes! — Hogy is ne, midőn a leg­kedvesebbek és legérdekesebbek rendezik. Például a farsang utolsó hetében. Revanche-ul a fiatalsági bálra. Mit ígértek tavai is. De csak ígértek. A korcsolyázást legelsöbben Angliában cul­tiválták sportszerüleg, már e század első harma­dában. Innen terjedt el a continensre. Kezdet­ben csak azok gyakorolták, kik érezték ellenáll­hatlanul, hogy jmozgás az élet«; de csakhamar mind szélesebb körben terjedt az. Nyugaton ma már a jó nevelés kiegészítője. Föranguak és kö­zéposztályiaknál, férfiak és nőknél egyaránt. A hideg angol miss, a pezsgő ^kedélyű párizsi nö, s a háziasság mintaképéül szolgáló német szende, — egyformán kedvtelve látogatják a jeget. Ez náluk a jó ízléshez tartozik.!Hazánkban az ötve­nes években kezdett meghbnosulni. Nálunk is meglehetősen elterjedt, a főj/árosban öt mester­séges pálya áll a közönség rendelkezésére, és egyesületének tagjai meghaljadjak a kétezerét. A vidéki városokban, a másod! sőt harmadranguak­ban is alakultak ily egyletek. S ahol élénkebb a társasélet, ahol van az emberekben bizonyos vá­rosias szellem, s ahol nem különülnek el mereven Ezen esetben az egyesület vagyona felett a közgyüfés általános szótöbbséggel határoz. Ha pedig az egyesület az ezen alapszabá­lyokban meghatározott cél és eljárástól eltérne, illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, aláveti ma­gát a m. kir. belügyminisztérium által 1875. évi május 2-án 1508. ein. sz. a. kiadott szabályren­delet IX. pontjában kimondott joghátrányoknak t. i. ha az"alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, a kir. kormány által, a mennyiben további mű­ködésének folytatása által az állam vagy az egy­leti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, hala­déktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményé­hez képest végleg fel is oszlattatik, avagy eset­leg alapszabályainak legpontosabb megtartására, különben feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Kelt Pápán 1886. jan. 16-án. Az izraelita anyakönyvek vezetése. A nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. mi­niszternek 1885. nov. 13. 1924 sz. alatt kelt kör­rendelettel kibocsátott és az izraelita anyaköny­vek vezetését tárgyazó szabályrendelete értel­mében Pápa város hatóságának és e járás szolga­birájának fölhívása folytán a helybeli izr. hitköz­ség ma vasárnapra tűzte ki a hivatkozott szabály­rendeletben körülirt tárgyak fölötti tanácskozás határidejét. E tanácskozás, melynek czélja egy igen fontos politikai és hazafias intézkedés megvaló­sítása, ma d. e. 9 órakor kezdődik a helybeli izr. hitközség elnökének vezetése alatt. Hisszük, hogy izraelita polgártársaink ez értekezleten ta­núsítandó magatartásuk által kellőleg igazoland­ják politikai érettségüket az önkormányzat gya­korlatára. EIsö t sorban elvárjuk tehát, hogy ezen ujabbi üdvös intézkedése a vallás- és közokta­tásügyi miniszter urnák, az általa ez alkalommal is jelzett, de minden tényében határozottsággal gyakorolt hazafias irányban és szellemben fog megvalósíttatni, mely nélkül alig viseltetnék kellő bizalommal az anyakönyvek uj vezetése iránt s mely nélkül az izraelita anyakönyvek számos helyen tapasztalt botrányos és hanyag vezetése által keletkezett rendellenességek és visszásságok eltávolitása alig volna alaposnak tekinthető. Reméljük, hogy ezen fontos értekezleten el fog némulni minden pártérdek, el fog némulni a felekezeti egyoldalúság, mely a háromféle hazai zsidóság, a congressusi, statusquobeli és az or­thodox hitközségek czifra nyomorúságot érlelő czifra és zagyva vegyülékéböl fejlődött, bizunk izraelita polgártársaink józanságában és e hitköz­ség ez idöszerinti vezetőségének mindén kétséget kizáró hazafiságában s tudjuk, hogy a mai napon tartandó ezen értekezlet minden tekintetben meg fog felelni a hazafiság és magyar nemzetiség jo­gos követelményeinek. Ezen szent meggyőződésben üdvözöljük az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában egy­behitt értekezletet. az egyes társadalmi körök Egy kis füzet van kezeim között. A kas­virágzanak is ott. sai korcsolyázó egyletről szól. E szerint a mult évadban tagjainak száma hatszázhuszonegy, — több mint egyharmada öt évre kötelezte le ma­gát, — a sportnapok száma huszonhét, és elfo­gyott háromezernégyszáz belépti jegy. Nálunk a tagok száma hatvanhárom, eddig volt korcso­lyázó nap tizenkilencz, jegy pedig elkelt száz­negyven. Kassa lakosainak száma huszonhatezer; A mienk tizenöt. Az arány tehát egy a kettő­höz. És ugy állunk mi mégis hozzá, mint puszta a városhoz, — a megye legnépesebb városához. Szinte hallom a szokott refraint: »Azok gazda­gok, mi szegények vagyunk!« Ugyan kérem, hisz csak két forint, — és egypár cipő sarkának a megigazittatása ?! »A korcsolyázás csak uri lányoknak való.« Ezt tartják legtöbben a polgári körökből. — »Nekünk már csak itthon a helyünk!« Igy meg menyecskéink vélekednek. S nem is volt egy­letünknek közülök több korcsolyázó tagja, mint kettő. Máshova való — akárhány. — Ilyenekben van a bibi. Nem lehet ? Mit szól a világ?! — Na na, — csak azt ne találja mondani ez ósdiságok után, hogy »ejnye de nagy falu ez a város.« De bármiként van, — mi igen jól érezzük magunkat a jégen. — Nem várnak ugyan fűtött termek és világos ablak-falak, nem harsog er­kélyről a zene, és nem áraszt tündérfényt a vil­lám, de megaranyoz mindent a kedélyesség. Tá­gult tüdővel, hévült szivvel aczélozott idegekkel felvillanyozódott kedélylyel érezzük, miszerint e mozgás nemcsak élet, — egész élvezet. És saj­nálkozunk azokon, kik magukat ezen — egész­séget, erőt és ügyességet adó kellemes szóra­kozástól visszatartják és kaczagunk a spóroló elegantián, a mely a vasúti aleéról vagy a grófi park mellől gyönyörködik a korcsolyázók ügyes­ségében — ingyen. — Most pedig — daczára, hogy fehér, — fekete színben, látjuk az egész világot: elrontotta mulatságunkat a hó. — Fáj­dalom nem lehet előbb jég, mig nem lesz előbb locs-pocs. $1. 9K. §y.

Next

/
Thumbnails
Contents