Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-05-30

3. hogy a mosás, szárítás ^ lyozás hniaí+Ai fes osztá­yuzas bajaitól való menekül Q * ÖRQ f VT 87 kron vásároltam meg. " st 839 fl er>" Már most kérd &azda, hogy a mn}*-^ a > teheti-e azt a üiosfcanság felér- -« évekhez viszonyítva leszállított b»- -e vagy két harmadára ezen nap- ruttó jövedelmekkel szemben, eldob- á y összeget csak ugy könnyedén ,ja magától? azt hiszem nem! és xivel nem teheti, kötelességet vélek tár­saim irányában teljesíteni, midőn ebbeli tapasztalataimat nyilvánosságra hozom A mosógyár mint technikai vívmány a gazdák érdekei után csak másodsor­ban jöhet nyelembe, ugy kelvén azt te­kinteni, mint eszközt a gazda kezében, a melyet használjon fel, ha az jónak bi­zonyul, s vesse el, ha kárával jár. Tárgysorozata a június hó 7-én kezdődő m. közgyűlésnek. 1. A ni. kir. belügyministernek 2586S/886 sz. a. kelt és a megyeházi kölcsön tárgyában 3/886 sz. a. hozott és megfelebbezett közgyű­lési határozatra vonatkozó intézvénye. 2. A megyei székházépítési kölcsön fede­zése czéljából az 1883. XV. t. cz. 9. §-a alap­ján kivetendő m, pótadó kérdésének elintézése. 3. A m. kir. belügyministernek 23879/886 sz. a. kelt és székházépítési ügy egyes mozzanatai tárgyában 4/ 886 sz. a. hozott közgyűlési hatá­rozatra vonatkozó intézvénye; továbbá a szék­ház építő bizottságnak az építkezés jelen állapo­táról szóló jelentése. 4. A m. kir. belügyministeriumnak a vár­megye alispáni hivatala részére alkotott ügyke­zelési szabályokra vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyministeriumnak a közgyű­lési tárgysorozat közzétételére vonatkozó leirata. 6. A pénzügyministernek válasza, a tör­vényhatóságok által közérdekű czélok létesíté­sére felveendő kölcsönök bélyegmentesitése tár­gyában hozzá intézett feliratra. 7. Gomor megye közönségének állami ke­zelés alatt országosan kötelező tüzkárbiztositási törvény hozatala iránt a képviselőházhoz inté­zett felirata. 8. Szeben megye közönsége főispánjának dr. Brennerberg Mórnak elhalálozását tudatja. 9. Veszpréiu megyei gazdasági egyesületnek a marha-sonak olcsó áron való kiszolgáltatása tárgyában varmegyénk közönségéhez intézett át­irata. 10. Kiss László pápai lakosnak, mint a pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága al­elnökének kérvénye, melyben a törzsrészvények vásárlása tárgyában hozott 454/884 sz. határo­zatot megujitatni kéri. 11. Alispáni előterjesztés a buda-gráczi ál­lamut Veszprém megyei szakaszára szükséges féftanyag szállításának a megye által leendő el­vállalása tárgyában. 12. Gróf Sztáray Antal várpalotai birtokos­nak kérvénye, melylyei Péth pusztát önálló pusz­tává nyilváníttatni kéri., 13. Ügyészi előterjesztés a gróf Sztáray Antal tulajdonát képező >Bala« pusztának, — ugy Békeffy Ignácz tulajdonát képező » Bánta* pusztának önálló pusztává nyilvánítása tárgyában. 14. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a somlyó-vásárhelyi közalapítványi uradalom tu­lajdonát képező nFüzfö« (mámai) >Vázsony Szt. Mihalyi« és »Menyekei« puszták önállósága kér­désében. 15. Ügyészi előterjesztés a gróf Erdödy Fe­rencz tulajdonát képező » Meretei« és »Kajetan­házi« valamint »Karolyhazi« pusztáknak önálló pusztákká nyilvánítása tárgyában. 16. A Pápa városi honvéd laktanyában tör­tént elszállásolásból Pápa városát illető jutalék megállapítása végett kiküldött vegyes bizottság jelentése. 17. Veszprém megye árvaszéke a tüzkár­biztositási alapról az 1881—1884 évekről szer­kesztett számadást beterjeszti. 18. Devecser községnek a telepedési díjak megállapítása, biztosítása és behajtása tárgyában alkotott szabályrendelete, — és ezzel kapcsolat­ban a m. kir. belügyministeriumnak ezen sza­bályrendeletre vonatkozó leirata. 19. A megyei házi pénztárról szerkesztett 1885. évi számadás. 20. A vármegye utfentartási alapjáról szer­kesztett 1885. évi számadás. 21. A vármegye nyilvános betegápolási alap­járól szerkesztett 1885. évi számadás. 22. A vármegye katonabeszállásolási alap­járól szerkesztett 1885. évi számadás. 23. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 24. A község jegyzői nyugdíjalapról szer­kesztett 1885. évi számadás. 25. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1885. évi számadás. 26. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1885. évi számadás. 27. A cholera árvák segélyalapjáról szer­kesztett 1885. évi számadás. 28. A zálogházi árverési maradvány alap­ról szerkesztett 1885. évi számadás. 29. A megyei pénztárnoknak 1885. évi le­téti napló számadása. 30. Krisztinkovich Ede tudatja, hogy őt Radó Kálmán kormánybiztos a Rába szabályo­zási társulathoz igazgatóvá nevezte ki. 31. A közmunka és közlekedési m. kir. mi­nisternek az állami utakon építendő hidak vas al­katrészeinek a hazai gyárakból való beszerzése tárgyában kibocsájtott intézvénye. 32. A közmunka és közlekedési m. kir. mi­nister által a gözmozdonyu vasutak tervezése és építése tárgyában alkotott szabályrendelet. 33. A m. tisztiügyészségnek előterjesztése az iránt, hogy Ugod községben a közgyám fize­téssel láttassák el. is; nem múlt el hét, hogy Klarissza, mint zárda­növendék, ne irt volna öcscsenek és ne kapott volna tőle választ. Mikor az ifjú leánykát az apácanóvendékek sorába fölvették, ennek válto­zást kellett szenvednie: a rend szigorú szabályai nem engedték meg a zárdabelieknek a sürü le­velezést a külvilágban élőkkel. Klarissza egy földi-angyal minden tulajdonságával bírván, rövid idő alatt teljesen megbarátkozott új helyzetével, rendeltetésével s ügyekezett abban hivatássze­rüséget találni. Ez sikerült neki: s igy lelke egyensúlyát nem érte megrendülés. A növen­dékség befejezése után fölvétetvén a rend tagjai közé, Klarissza kitűnt társnői között hitbuzgóság, keresztényi alázat és lemondás tekintetében; a külvilággal édes anyja elhunyta után alig-alig érintkezett; sőt még gondolatai, egy irány kivé­telével sem foglalkoztak a zardájok falain kívül eső dolgokkal. Ezen egy irány — családja ősi fé­nyének öcscse által történendő visszaállítása volt. Klarissza egészen beleélte magát azon légvárakba, melyeket csak képzeletében tervelt ugyan, öcs­cse azonban az életben föl fog építeni. A zárda­életet folytató leányka, mikor visszavonult szük cellájába, elvégezvén imádkozását, rendkívül nagy kedvteléssel rajzolta maga elé azon pompás ké­peket, melyek családjok egykori fényének György által eszközlendö visszaállítását vezették képzelö­tehetsége elé. Maga előtt látta öcscsét mint deli ifjút, aki az udvarnál is föltűnik; látta Györgyöt mint vőlegényt, mikor aráját, egy hozzá és csa­ládjokhoz illő leánykát, oltárhoz vezeti; látta az N. grófok új, hatalmas családfejét, boldog csa­ládi-élet közepette — György gyermekeiül ön­magát és Öcscsét, mikor ők gyermekek voltak, — képzelvén. És ha teljesen még nemis barátko­zott volna meg választott életpályájával, ily pom­pás légvárak építésénél boldognak érezte magát Klarissza; hisz öcscse csakis az által képes csa­ládjok egykori fényét visszaállítani, hogy ő •— apáca lett. Mikor György tiszti kineveztetését meg­kapta, beszélni óhajtott nővérével. Egyik nagy­nénjök kivitte, hogy ezen találkozás ne a zárda e célra berendezet szobájában, hanem nála tör­ténhessék. Klarissza édes anyja halála óta először lépett ki a zárda falai mögül; akkor temetésre, most családi ünnepélyre ment. A nagynéninél csak négy személyre volt terítve: ő rá, Klarisszára és Györgyre s egyik rokonuk számára, a ki a fiatal hadnagy őrnagya volt és mind Györgytől, mind más rokonaitól rendkívül sokat hallván az általa még nem ös­mert Klarisszáról beszélni, óhajtott fiatal roko­nával megösmerkedni. Klarissza húszéves volt, az őrnagy tizennégy évvel korosabb. A testvérek találkozása rendkívül szívélyes, sőt megható volt. Klarissza ismét csak öcscse gondos nénjének érezte magát; mig György benne nemcsak általa bálványozott nénjét ölelte keblére, hanem jótevönöjét is; hiszen a félmillió örökséget kizárólag Klarissza apácai fogadalma szerezte meg neki. Az őrnagy, M. Zoltán gróf, el volt ragadtatva gyönyörű huga által, és pro­testáns hitfelekezetü lévén, a délután folyamában mikor a társaság a néni szalonjában beszélge­tett, talán szándéka ellenére, úgy nézett Kla­risszára, ugy társalgott Klarisszával, hogy a fia­tal apáca, mintegy varázserő hatalma alatt, ön­kénytelenül, sőt akarata ellenére elárulta a gróf­nak, miszerint ö megtetszett neki — az apácának. A nőknek túlnyomóan legnagyobb része hiu és kacér; ez okból azon nők, akik nem hiuk, nem kacérok, esetleg akaratjuk ellenére nyilvá­nuló rokonszenvének, kitüntetésének, bizalmának mílliomszoros becset tulajdonítanak a férfiak; s igazuk van. Egy pillantás ily leánykától többet jelent, mint amazoktól a legmelegebb kézszorí­tás. Zoltán gróf ily pillantást nyert Klariszától, a fiatal őrnagy ily rokonszenv nyilvánulással lön kitüntetve az ifjú apáca által. Mikor jelentette az inas, hogy a fogat elő­állt Klarissza hazavitelére, a fiatal hölgytől elő­zőleg nyert pillantás, kitüntetés már annyira élesztettek Zoltán gróf érzelmét apáca rokona iránt, hogy a fiatal tiszt szerelmes volt a szép bájos gyermekbe. A szerelem egyszerre támad, nem pedig fejlődik! Klarissza érzékeny bucsut vőn öcscsétől s nénjétől, ás szívesen, bizalmasan üdvözölte köny­nyed kézszorítással rokonát az ifjú őrnagyot, s azután visszatért zárdájába. (Folyt, köv.) 34. A m. kir. belügyministeriumnak a me­gyei betegápolási alap 1881. 1882. és 1883. évi számadásokra vonatkozó intézvénye. 35. A m. kir. belügyministeriumnak a gyá­moltak és gondnokoltakpénzértékeinek kezeléséről alkotott szabályrendeletre vonatkozó intézvénye. 36. A m. tisztiügyészségnek, Veszprém r. t. város képviselő testülete által, a közvágóhid­ról alkotott szabályrendeletre vonatkozó előter­jesztése. 37. Torontál megyei gazdasági egyesület Nagy-Szt.-Miklós és vidéke gazdakörének a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministe­riumhoz, téli gazdasági tanfolyamok szervezése tárgyában intézett felirata. 38. A m. tiszti ügyészségnek Enying köz­ség képviselő testülete által a magán legeltetés tárgyában hozott határozatra vonatkozó előter­jesztése. 39. Ügyészi előterjesztés Kiss Dánielné vesz­prémi lakos kérvénye tárgyában. 40. A mezö-szt.-györgyi temető ügyre vo­uatkozó ügyészi előterjesztés. 41. A torontál megyei magyar nyelv ter­jesztő és közművelődési egyletnek átirata, mely­ben a megye közönségét kéri, hogy alapító tag­jai sorába lépjen be. 42. A m. magánpénztárakra felügyelő vá­lasztmánynak a Budapesten alakult »szegeny be­teg gyermek egyesület«-re vonatkozó vélemé­nyes előterjesztése. 43. A csöglei közegészségi körhöz tartozó községeknek kérvénye, hogy azon időtartamra, midőn a körorvosi állás betöltve nem volt, — kivetett körorvosi fizetés engedtessék el. 44. A m. tiszti ügyészség előterjesztése az Oszlop község által bemutatott szöllőhegy rend­szabályok tárgyában. 45. Ügyészi előterjesztés Pápa-Teszér köz­ség kölcsön ügyében. 46. Csernye község képviselő testületének az ismétlő iskolások oktatásaért fizetendő díjra vonatkozó határozata. 47. Ügyészi előterjesztés a gróf Sztáray Antal tulajdonát képező »Csöz« pusztának ön­álló pusztává minösitése tárgyában. 48. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a lepsényi szőlőhegy szabályzat tárgyában. 49. Közép-Iszkáz község képviselő testüle­tének a mezei rendőri kihágások megakadályo­zása tárgyában hozott határozata. 50. Ügyészi előterjesztés Bocs község kocs­májának bérbeadása tárgyában. 51. Nagy-Dém község kölcsónügye. 52. A beérkezett községi számadások és költségvetések. A Balaton-egylet kirándulása. — Pünkösdkor. — A Balaton-egylet június 14-én (pünkösd hét­főjén emléktáblával fogja megjelölni Kisfaludy Sándor jeles magyar költő egykori badacsonyi lakóházát. Hogy azt a vidéket, melyet Kisfalud} Sán­dor regéiben dicsőített, az ünnepélyen részt venni akarók körülményesen megismerhessék, az egy­lete igazgatóságának elhatározása folytán az egy­leti titkárság ez alkalommal kirándulást rendez Balaton-Füredre, Tihanyba, Badacsonyba. Az előbbi évek kirándulásai a részvevők oly kifejezett megelégedésévél találkoztak, hogy a Balaton-egylet, mely minden lehetőt elkövet, hogy vendégei kellemesen érezzék magukat, tel­jes bizalommal fordulhat a közönséghez, kivált azokhoz, a kik hazánk e gyönyörű vidékét még nem ismerik, remélve tömeges részvétüket. Feny­vessy Ferencz elnök. Sziklay János titkár. A kirándulás prugrammja: Június 12-én szombaton, délután ó óra 5 perckor indulás gyorsvonaton, a déli vasút bu­dai pályaházából. Érkezés Siófokra este 8 '/ 2 óra­kor. Innen gőzhajón Balaton-Füredre, érkezés 9 órakor. Elszállásolás; ismerkedő estély. Június 13-án pünkösd vasárnapján: Reggel a fürdő-intézet, esetleg a szeretetház megtekintése, 9 órakor a mise után Kisfaludy Sándor szobrá­nak megkoszorúzása. Délután 2'/ 2 órakor indu­lás gőzhajón Tihanyba. Az ős kolostor megte­kintése, a világhirü 16 szótagot hangoztató visz­hang meghalgatása. Népünnep az egylet »Garay kunyhó* menedékházánál. Visszatérés gőzhajón 7 órakor. Este 9 órakor táncmulatság. Június 14-én, hétfőn délelőtt indulás Bada­csonyba. (A badacsonyi ünnepély részletes prog­rammja Budapesten, az indulás előtt osztatik ki.) Útközben a Kisfaludy Sándor által megénekelt várromok, gyönyörű zalai hegyek, Csobánc, Szig­liget stb. megtekintése a tóról. Az ünnepély után tánczmulatság lesz a ba­dacsonyi »Hableany« fogadónál. A visszatérés egyenesen Siófokra este tör­ténik, olyképen, hogy a kiránduló társaság a keddi reggeli vonattal Budapestre érkezhetik. Minthogy azonban a kirándulás alkalmából kia­dott vasúti jegyek öt napig érvényesek, kiki tet­szés szerént Balaton-Füredén marathat, mely eset­ben jegye a gőzhajóra is érvényes marad. Lakásról (külön-külön szobákról) az egyleti titkárság intézkedik. A lakásjegyek részben már indulás előtt a vasúti pályaházban, részben a gőz­hajón adatnak ki. Részvéti dij. (Ebben foglaltatik: II. osztályú vasúti jegy Siófokra és vissza; gőzhajó Balaton-Füredre a tihanyi úgyszintén a badacsonyi kirándulásra és onnan vissza, két napi lakás Balaton-Füreden, czigányzene és a tánczmulatság belépti díja.) Budapestről: 12 frt. — Székesfehérvárról: 8 f rt . — Siófokról (vasúti jegy nélkül) 6 frt. Külön kirándulási jegy: Badacsonyba és vissza Balaton-Füredre 3 ft. — Tihanyba 70 kr.— A balaton-füredi tánczmulatságra 1 frt. Mindennemű részletes felvilágosítást szívesen ád az egyleti titkár : dr. Sziklay János (Budapest, Sándor-utcza 17.) Jegyek kaphatók: Az irók és művészek tár­sasága helyiségésen (Kerepesi-út Nemzeti szinház bérháza, I. em.); továbbá a tisztviselők orsz. egye­sülete helyiségében (Régi posta-uteza 5. sz.), va­lamint az egyleti titkárnál, és dr. Komlódy Gyula, kirándulási szakosztályi titkárnál (Eszterházy­utcza 24. sz.) Hogy a vasúton teendő intézkedések végett tájékozva lehessen a titkárság, kéri a jegyek meg­vételét június 10-én déli 12 óráig eszközölni. A vasúti jegyek az indulás előtt a budai pályaház­ban adatnak ki, miért is a kirándulók kéretnek, hogy egy órával a vonat indulása előtt megje­lenni szíveskedjenek. KÜLÖNFÉLÉK. — Meghívó. Fennálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel felkérem a t. tör­vényhatósági bizottság, — az állandó választ­mány, — és a m. számonkéröszék tagjait, hogy az 1886. évi juniushó 7-én és a következő napo­kon d. e. 9 órakor tartandó törvényhatósági bi­bizottsági, — ezt megelőzőleg juniushó 5-én d. e. 9 órakor tartandó számonkéröszéki és ugyan ju­niushó 5-én d. u. 3 órakor és juniushó 6-án d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1886 évi májushó 18. Véghely Dezső kir. tanácsos, alispán. — Nagy kitüntetés érte lapunkat. Horváth Boldizsár a nagy államférfi, volt igaz­ságügyminiszter, kitől lapunk műit évi folyamá­ban is közöltünk egy hangulatteljes költeményt, e napokban újból kiiünteté nagybecsű figyelmé­vel igénytelen lapunkat, elküldve lapunk számára azon még sehol nem közölt három alkalmi versét, melyet István főherceg, később nádor tiszteletére a szombathelyiek nevében 1847-ben irt. A szép verseket a kitűnő szerző magyarázó soraival jövő számunkban hozzuk, előre is felhiva reá a olvasóinkat s megköszönve e helyen is a kiváló szerzőnek kegyességét. , — A megyei számonkérőazék és az állandó választmány ülésén Esterházy Móricz gróf főispán fog elnökölni; az állandó választmányén törvény értelmében az alispán. Veszprémből jött hirek szerint a főispán a hivatalokat ís megfogja ez alkalommal vizsgálni. — A balaton-egylet újból megkezdte működését. Mint mai lapunk utján láthatják ol­vasóink, e derék egylet mindent megtesz, mi tőle telik. Bárcsak a Balatoni vidék is, s köztük a tihanyi apátság több jóakarattal támogatnák az egyletnek nemes törekvését, mely úgy is nem az egyletnek, mely nem hasznot kereső részvény­társaság, de magának a Balaton vidékének és a tihanyi apátságnak, mint fürdő tulajdonosnak vá­lik csak hasznára. — A jövő havi megy egy ülés tárgy­sorozatát mai számunk hozza. Fontosabb tárgyak: a megyeház épitésének már megszavazott és fel­sőbb helyen is helybenhagyott épitési kölcsönre vonatkozó kérdések, a pótadó megszavazása. A pápa-keszthelyi vasút segélyzési ügye. Néhány érdekes ügyészi előterjesztés. — Uj körorvos. A mihályházai kör orvosi állomásra — Papa székhelylyel — tegnap nagy­számú választók jelenlétében egyhangúlag dr. Maihia János ur, eddig papai városi orvos vá­lasztatott meg. Gratulálunk! — Mint lapunkat egyik budapesti leve­lezőnk értesiti, a kormány elvetette Eötvös K. felebbezését, mint alaptalant a megyeházépitése kérdésében, s ezzel a mult közgyűlés végérvé­nyes határozatot nyert. — Színház. Somagyi Károly színtársulata e héten a következő darabokat adta elő: Va* I sárnap »Tunikas leányok* uj népszínmű, hétfőn f „Peleskei Nótárius" bohózat, kedden és csü-J törtökön „Eleven ördög" uj operetté, szeroV Andorfy Péter jutalomjátékául „Egy a mi né­pünkből" életkép, pénteken „Csizmadia mint ki* sértet" népszínmű, szombaton Erdélyi Marietta jutalomjátékául és bucsufellépteüt „Faust" parodis-j tikus operetté (zsúfolt ház). Ma pedig utolsó 1 elöadáskép „Vén bakancsos és fia a huszáf"j Szigcthy Józsefnek régi jó népszínműve kerü szinre és ezzel a társulat bucsut vesz városi^J! közönségétől; — mielőtt azonban mi is bucs"' vennénk- tőlük, lerójuk a társulat egyes tagi' iránt való tartozását az elfogulatlan kritikán 3 s pár sort szentelünk az őszinte elismerésnek Somogyi Károíy igazgató és neje Nagy J^ki magyar drámának régóta jeles oszlopai, Er^|f Marietta a kiváló primadonna szép isk°'fV, hangjával és elegáns játékával már első 0$§( vei meghódította közönségét. Kissné Árp^i Katicza az operetteek páratlanul kedves

Next

/
Thumbnails
Contents