Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886
1886-05-30
3. hogy a mosás, szárítás ^ lyozás hniaí+Ai fes osztáyuzas bajaitól való menekül Q * ÖRQ f VT 87 kron vásároltam meg. " st 839 fl er>" Már most kérd &azda, hogy a mn}*-^ a > teheti-e azt a üiosfcanság felér- -« évekhez viszonyítva leszállított b»- -e vagy két harmadára ezen nap- ruttó jövedelmekkel szemben, eldob- á y összeget csak ugy könnyedén ,ja magától? azt hiszem nem! és xivel nem teheti, kötelességet vélek társaim irányában teljesíteni, midőn ebbeli tapasztalataimat nyilvánosságra hozom A mosógyár mint technikai vívmány a gazdák érdekei után csak másodsorban jöhet nyelembe, ugy kelvén azt tekinteni, mint eszközt a gazda kezében, a melyet használjon fel, ha az jónak bizonyul, s vesse el, ha kárával jár. Tárgysorozata a június hó 7-én kezdődő m. közgyűlésnek. 1. A ni. kir. belügyministernek 2586S/886 sz. a. kelt és a megyeházi kölcsön tárgyában 3/886 sz. a. hozott és megfelebbezett közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye. 2. A megyei székházépítési kölcsön fedezése czéljából az 1883. XV. t. cz. 9. §-a alapján kivetendő m, pótadó kérdésének elintézése. 3. A m. kir. belügyministernek 23879/886 sz. a. kelt és székházépítési ügy egyes mozzanatai tárgyában 4/ 886 sz. a. hozott közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye; továbbá a székház építő bizottságnak az építkezés jelen állapotáról szóló jelentése. 4. A m. kir. belügyministeriumnak a vármegye alispáni hivatala részére alkotott ügykezelési szabályokra vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyministeriumnak a közgyűlési tárgysorozat közzétételére vonatkozó leirata. 6. A pénzügyministernek válasza, a törvényhatóságok által közérdekű czélok létesítésére felveendő kölcsönök bélyegmentesitése tárgyában hozzá intézett feliratra. 7. Gomor megye közönségének állami kezelés alatt országosan kötelező tüzkárbiztositási törvény hozatala iránt a képviselőházhoz intézett felirata. 8. Szeben megye közönsége főispánjának dr. Brennerberg Mórnak elhalálozását tudatja. 9. Veszpréiu megyei gazdasági egyesületnek a marha-sonak olcsó áron való kiszolgáltatása tárgyában varmegyénk közönségéhez intézett átirata. 10. Kiss László pápai lakosnak, mint a pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága alelnökének kérvénye, melyben a törzsrészvények vásárlása tárgyában hozott 454/884 sz. határozatot megujitatni kéri. 11. Alispáni előterjesztés a buda-gráczi államut Veszprém megyei szakaszára szükséges féftanyag szállításának a megye által leendő elvállalása tárgyában. 12. Gróf Sztáray Antal várpalotai birtokosnak kérvénye, melylyei Péth pusztát önálló pusztává nyilváníttatni kéri., 13. Ügyészi előterjesztés a gróf Sztáray Antal tulajdonát képező >Bala« pusztának, — ugy Békeffy Ignácz tulajdonát képező » Bánta* pusztának önálló pusztává nyilvánítása tárgyában. 14. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a somlyó-vásárhelyi közalapítványi uradalom tulajdonát képező nFüzfö« (mámai) >Vázsony Szt. Mihalyi« és »Menyekei« puszták önállósága kérdésében. 15. Ügyészi előterjesztés a gróf Erdödy Ferencz tulajdonát képező » Meretei« és »Kajetanházi« valamint »Karolyhazi« pusztáknak önálló pusztákká nyilvánítása tárgyában. 16. A Pápa városi honvéd laktanyában történt elszállásolásból Pápa városát illető jutalék megállapítása végett kiküldött vegyes bizottság jelentése. 17. Veszprém megye árvaszéke a tüzkárbiztositási alapról az 1881—1884 évekről szerkesztett számadást beterjeszti. 18. Devecser községnek a telepedési díjak megállapítása, biztosítása és behajtása tárgyában alkotott szabályrendelete, — és ezzel kapcsolatban a m. kir. belügyministeriumnak ezen szabályrendeletre vonatkozó leirata. 19. A megyei házi pénztárról szerkesztett 1885. évi számadás. 20. A vármegye utfentartási alapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 21. A vármegye nyilvános betegápolási alapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 22. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 23. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 24. A község jegyzői nyugdíjalapról szerkesztett 1885. évi számadás. 25. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1885. évi számadás. 26. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1885. évi számadás. 27. A cholera árvák segélyalapjáról szerkesztett 1885. évi számadás. 28. A zálogházi árverési maradvány alapról szerkesztett 1885. évi számadás. 29. A megyei pénztárnoknak 1885. évi letéti napló számadása. 30. Krisztinkovich Ede tudatja, hogy őt Radó Kálmán kormánybiztos a Rába szabályozási társulathoz igazgatóvá nevezte ki. 31. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek az állami utakon építendő hidak vas alkatrészeinek a hazai gyárakból való beszerzése tárgyában kibocsájtott intézvénye. 32. A közmunka és közlekedési m. kir. minister által a gözmozdonyu vasutak tervezése és építése tárgyában alkotott szabályrendelet. 33. A m. tisztiügyészségnek előterjesztése az iránt, hogy Ugod községben a közgyám fizetéssel láttassák el. is; nem múlt el hét, hogy Klarissza, mint zárdanövendék, ne irt volna öcscsenek és ne kapott volna tőle választ. Mikor az ifjú leánykát az apácanóvendékek sorába fölvették, ennek változást kellett szenvednie: a rend szigorú szabályai nem engedték meg a zárdabelieknek a sürü levelezést a külvilágban élőkkel. Klarissza egy földi-angyal minden tulajdonságával bírván, rövid idő alatt teljesen megbarátkozott új helyzetével, rendeltetésével s ügyekezett abban hivatásszerüséget találni. Ez sikerült neki: s igy lelke egyensúlyát nem érte megrendülés. A növendékség befejezése után fölvétetvén a rend tagjai közé, Klarissza kitűnt társnői között hitbuzgóság, keresztényi alázat és lemondás tekintetében; a külvilággal édes anyja elhunyta után alig-alig érintkezett; sőt még gondolatai, egy irány kivételével sem foglalkoztak a zardájok falain kívül eső dolgokkal. Ezen egy irány — családja ősi fényének öcscse által történendő visszaállítása volt. Klarissza egészen beleélte magát azon légvárakba, melyeket csak képzeletében tervelt ugyan, öcscse azonban az életben föl fog építeni. A zárdaéletet folytató leányka, mikor visszavonult szük cellájába, elvégezvén imádkozását, rendkívül nagy kedvteléssel rajzolta maga elé azon pompás képeket, melyek családjok egykori fényének György által eszközlendö visszaállítását vezették képzelötehetsége elé. Maga előtt látta öcscsét mint deli ifjút, aki az udvarnál is föltűnik; látta Györgyöt mint vőlegényt, mikor aráját, egy hozzá és családjokhoz illő leánykát, oltárhoz vezeti; látta az N. grófok új, hatalmas családfejét, boldog családi-élet közepette — György gyermekeiül önmagát és Öcscsét, mikor ők gyermekek voltak, — képzelvén. És ha teljesen még nemis barátkozott volna meg választott életpályájával, ily pompás légvárak építésénél boldognak érezte magát Klarissza; hisz öcscse csakis az által képes családjok egykori fényét visszaállítani, hogy ő •— apáca lett. Mikor György tiszti kineveztetését megkapta, beszélni óhajtott nővérével. Egyik nagynénjök kivitte, hogy ezen találkozás ne a zárda e célra berendezet szobájában, hanem nála történhessék. Klarissza édes anyja halála óta először lépett ki a zárda falai mögül; akkor temetésre, most családi ünnepélyre ment. A nagynéninél csak négy személyre volt terítve: ő rá, Klarisszára és Györgyre s egyik rokonuk számára, a ki a fiatal hadnagy őrnagya volt és mind Györgytől, mind más rokonaitól rendkívül sokat hallván az általa még nem ösmert Klarisszáról beszélni, óhajtott fiatal rokonával megösmerkedni. Klarissza húszéves volt, az őrnagy tizennégy évvel korosabb. A testvérek találkozása rendkívül szívélyes, sőt megható volt. Klarissza ismét csak öcscse gondos nénjének érezte magát; mig György benne nemcsak általa bálványozott nénjét ölelte keblére, hanem jótevönöjét is; hiszen a félmillió örökséget kizárólag Klarissza apácai fogadalma szerezte meg neki. Az őrnagy, M. Zoltán gróf, el volt ragadtatva gyönyörű huga által, és protestáns hitfelekezetü lévén, a délután folyamában mikor a társaság a néni szalonjában beszélgetett, talán szándéka ellenére, úgy nézett Klarisszára, ugy társalgott Klarisszával, hogy a fiatal apáca, mintegy varázserő hatalma alatt, önkénytelenül, sőt akarata ellenére elárulta a grófnak, miszerint ö megtetszett neki — az apácának. A nőknek túlnyomóan legnagyobb része hiu és kacér; ez okból azon nők, akik nem hiuk, nem kacérok, esetleg akaratjuk ellenére nyilvánuló rokonszenvének, kitüntetésének, bizalmának mílliomszoros becset tulajdonítanak a férfiak; s igazuk van. Egy pillantás ily leánykától többet jelent, mint amazoktól a legmelegebb kézszorítás. Zoltán gróf ily pillantást nyert Klariszától, a fiatal őrnagy ily rokonszenv nyilvánulással lön kitüntetve az ifjú apáca által. Mikor jelentette az inas, hogy a fogat előállt Klarissza hazavitelére, a fiatal hölgytől előzőleg nyert pillantás, kitüntetés már annyira élesztettek Zoltán gróf érzelmét apáca rokona iránt, hogy a fiatal tiszt szerelmes volt a szép bájos gyermekbe. A szerelem egyszerre támad, nem pedig fejlődik! Klarissza érzékeny bucsut vőn öcscsétől s nénjétől, ás szívesen, bizalmasan üdvözölte könynyed kézszorítással rokonát az ifjú őrnagyot, s azután visszatért zárdájába. (Folyt, köv.) 34. A m. kir. belügyministeriumnak a megyei betegápolási alap 1881. 1882. és 1883. évi számadásokra vonatkozó intézvénye. 35. A m. kir. belügyministeriumnak a gyámoltak és gondnokoltakpénzértékeinek kezeléséről alkotott szabályrendeletre vonatkozó intézvénye. 36. A m. tisztiügyészségnek, Veszprém r. t. város képviselő testülete által, a közvágóhidról alkotott szabályrendeletre vonatkozó előterjesztése. 37. Torontál megyei gazdasági egyesület Nagy-Szt.-Miklós és vidéke gazdakörének a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumhoz, téli gazdasági tanfolyamok szervezése tárgyában intézett felirata. 38. A m. tiszti ügyészségnek Enying község képviselő testülete által a magán legeltetés tárgyában hozott határozatra vonatkozó előterjesztése. 39. Ügyészi előterjesztés Kiss Dánielné veszprémi lakos kérvénye tárgyában. 40. A mezö-szt.-györgyi temető ügyre vouatkozó ügyészi előterjesztés. 41. A torontál megyei magyar nyelv terjesztő és közművelődési egyletnek átirata, melyben a megye közönségét kéri, hogy alapító tagjai sorába lépjen be. 42. A m. magánpénztárakra felügyelő választmánynak a Budapesten alakult »szegeny beteg gyermek egyesület«-re vonatkozó véleményes előterjesztése. 43. A csöglei közegészségi körhöz tartozó községeknek kérvénye, hogy azon időtartamra, midőn a körorvosi állás betöltve nem volt, — kivetett körorvosi fizetés engedtessék el. 44. A m. tiszti ügyészség előterjesztése az Oszlop község által bemutatott szöllőhegy rendszabályok tárgyában. 45. Ügyészi előterjesztés Pápa-Teszér község kölcsön ügyében. 46. Csernye község képviselő testületének az ismétlő iskolások oktatásaért fizetendő díjra vonatkozó határozata. 47. Ügyészi előterjesztés a gróf Sztáray Antal tulajdonát képező »Csöz« pusztának önálló pusztává minösitése tárgyában. 48. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a lepsényi szőlőhegy szabályzat tárgyában. 49. Közép-Iszkáz község képviselő testületének a mezei rendőri kihágások megakadályozása tárgyában hozott határozata. 50. Ügyészi előterjesztés Bocs község kocsmájának bérbeadása tárgyában. 51. Nagy-Dém község kölcsónügye. 52. A beérkezett községi számadások és költségvetések. A Balaton-egylet kirándulása. — Pünkösdkor. — A Balaton-egylet június 14-én (pünkösd hétfőjén emléktáblával fogja megjelölni Kisfaludy Sándor jeles magyar költő egykori badacsonyi lakóházát. Hogy azt a vidéket, melyet Kisfalud} Sándor regéiben dicsőített, az ünnepélyen részt venni akarók körülményesen megismerhessék, az egylete igazgatóságának elhatározása folytán az egyleti titkárság ez alkalommal kirándulást rendez Balaton-Füredre, Tihanyba, Badacsonyba. Az előbbi évek kirándulásai a részvevők oly kifejezett megelégedésévél találkoztak, hogy a Balaton-egylet, mely minden lehetőt elkövet, hogy vendégei kellemesen érezzék magukat, teljes bizalommal fordulhat a közönséghez, kivált azokhoz, a kik hazánk e gyönyörű vidékét még nem ismerik, remélve tömeges részvétüket. Fenyvessy Ferencz elnök. Sziklay János titkár. A kirándulás prugrammja: Június 12-én szombaton, délután ó óra 5 perckor indulás gyorsvonaton, a déli vasút budai pályaházából. Érkezés Siófokra este 8 '/ 2 órakor. Innen gőzhajón Balaton-Füredre, érkezés 9 órakor. Elszállásolás; ismerkedő estély. Június 13-án pünkösd vasárnapján: Reggel a fürdő-intézet, esetleg a szeretetház megtekintése, 9 órakor a mise után Kisfaludy Sándor szobrának megkoszorúzása. Délután 2'/ 2 órakor indulás gőzhajón Tihanyba. Az ős kolostor megtekintése, a világhirü 16 szótagot hangoztató viszhang meghalgatása. Népünnep az egylet »Garay kunyhó* menedékházánál. Visszatérés gőzhajón 7 órakor. Este 9 órakor táncmulatság. Június 14-én, hétfőn délelőtt indulás Badacsonyba. (A badacsonyi ünnepély részletes programmja Budapesten, az indulás előtt osztatik ki.) Útközben a Kisfaludy Sándor által megénekelt várromok, gyönyörű zalai hegyek, Csobánc, Szigliget stb. megtekintése a tóról. Az ünnepély után tánczmulatság lesz a badacsonyi »Hableany« fogadónál. A visszatérés egyenesen Siófokra este történik, olyképen, hogy a kiránduló társaság a keddi reggeli vonattal Budapestre érkezhetik. Minthogy azonban a kirándulás alkalmából kiadott vasúti jegyek öt napig érvényesek, kiki tetszés szerént Balaton-Füredén marathat, mely esetben jegye a gőzhajóra is érvényes marad. Lakásról (külön-külön szobákról) az egyleti titkárság intézkedik. A lakásjegyek részben már indulás előtt a vasúti pályaházban, részben a gőzhajón adatnak ki. Részvéti dij. (Ebben foglaltatik: II. osztályú vasúti jegy Siófokra és vissza; gőzhajó Balaton-Füredre a tihanyi úgyszintén a badacsonyi kirándulásra és onnan vissza, két napi lakás Balaton-Füreden, czigányzene és a tánczmulatság belépti díja.) Budapestről: 12 frt. — Székesfehérvárról: 8 f rt . — Siófokról (vasúti jegy nélkül) 6 frt. Külön kirándulási jegy: Badacsonyba és vissza Balaton-Füredre 3 ft. — Tihanyba 70 kr.— A balaton-füredi tánczmulatságra 1 frt. Mindennemű részletes felvilágosítást szívesen ád az egyleti titkár : dr. Sziklay János (Budapest, Sándor-utcza 17.) Jegyek kaphatók: Az irók és művészek társasága helyiségésen (Kerepesi-út Nemzeti szinház bérháza, I. em.); továbbá a tisztviselők orsz. egyesülete helyiségében (Régi posta-uteza 5. sz.), valamint az egyleti titkárnál, és dr. Komlódy Gyula, kirándulási szakosztályi titkárnál (Eszterházyutcza 24. sz.) Hogy a vasúton teendő intézkedések végett tájékozva lehessen a titkárság, kéri a jegyek megvételét június 10-én déli 12 óráig eszközölni. A vasúti jegyek az indulás előtt a budai pályaházban adatnak ki, miért is a kirándulók kéretnek, hogy egy órával a vonat indulása előtt megjelenni szíveskedjenek. KÜLÖNFÉLÉK. — Meghívó. Fennálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel felkérem a t. törvényhatósági bizottság, — az állandó választmány, — és a m. számonkéröszék tagjait, hogy az 1886. évi juniushó 7-én és a következő napokon d. e. 9 órakor tartandó törvényhatósági bibizottsági, — ezt megelőzőleg juniushó 5-én d. e. 9 órakor tartandó számonkéröszéki és ugyan juniushó 5-én d. u. 3 órakor és juniushó 6-án d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1886 évi májushó 18. Véghely Dezső kir. tanácsos, alispán. — Nagy kitüntetés érte lapunkat. Horváth Boldizsár a nagy államférfi, volt igazságügyminiszter, kitől lapunk műit évi folyamában is közöltünk egy hangulatteljes költeményt, e napokban újból kiiünteté nagybecsű figyelmével igénytelen lapunkat, elküldve lapunk számára azon még sehol nem közölt három alkalmi versét, melyet István főherceg, később nádor tiszteletére a szombathelyiek nevében 1847-ben irt. A szép verseket a kitűnő szerző magyarázó soraival jövő számunkban hozzuk, előre is felhiva reá a olvasóinkat s megköszönve e helyen is a kiváló szerzőnek kegyességét. , — A megyei számonkérőazék és az állandó választmány ülésén Esterházy Móricz gróf főispán fog elnökölni; az állandó választmányén törvény értelmében az alispán. Veszprémből jött hirek szerint a főispán a hivatalokat ís megfogja ez alkalommal vizsgálni. — A balaton-egylet újból megkezdte működését. Mint mai lapunk utján láthatják olvasóink, e derék egylet mindent megtesz, mi tőle telik. Bárcsak a Balatoni vidék is, s köztük a tihanyi apátság több jóakarattal támogatnák az egyletnek nemes törekvését, mely úgy is nem az egyletnek, mely nem hasznot kereső részvénytársaság, de magának a Balaton vidékének és a tihanyi apátságnak, mint fürdő tulajdonosnak válik csak hasznára. — A jövő havi megy egy ülés tárgysorozatát mai számunk hozza. Fontosabb tárgyak: a megyeház épitésének már megszavazott és felsőbb helyen is helybenhagyott épitési kölcsönre vonatkozó kérdések, a pótadó megszavazása. A pápa-keszthelyi vasút segélyzési ügye. Néhány érdekes ügyészi előterjesztés. — Uj körorvos. A mihályházai kör orvosi állomásra — Papa székhelylyel — tegnap nagyszámú választók jelenlétében egyhangúlag dr. Maihia János ur, eddig papai városi orvos választatott meg. Gratulálunk! — Mint lapunkat egyik budapesti levelezőnk értesiti, a kormány elvetette Eötvös K. felebbezését, mint alaptalant a megyeházépitése kérdésében, s ezzel a mult közgyűlés végérvényes határozatot nyert. — Színház. Somagyi Károly színtársulata e héten a következő darabokat adta elő: Va* I sárnap »Tunikas leányok* uj népszínmű, hétfőn f „Peleskei Nótárius" bohózat, kedden és csü-J törtökön „Eleven ördög" uj operetté, szeroV Andorfy Péter jutalomjátékául „Egy a mi népünkből" életkép, pénteken „Csizmadia mint ki* sértet" népszínmű, szombaton Erdélyi Marietta jutalomjátékául és bucsufellépteüt „Faust" parodis-j tikus operetté (zsúfolt ház). Ma pedig utolsó 1 elöadáskép „Vén bakancsos és fia a huszáf"j Szigcthy Józsefnek régi jó népszínműve kerü szinre és ezzel a társulat bucsut vesz városi^J! közönségétől; — mielőtt azonban mi is bucs"' vennénk- tőlük, lerójuk a társulat egyes tagi' iránt való tartozását az elfogulatlan kritikán 3 s pár sort szentelünk az őszinte elismerésnek Somogyi Károíy igazgató és neje Nagy J^ki magyar drámának régóta jeles oszlopai, Er^|f Marietta a kiváló primadonna szép isk°'fV, hangjával és elegáns játékával már első 0$§( vei meghódította közönségét. Kissné Árp^i Katicza az operetteek páratlanul kedves
