Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-05-23

gyar erdészeti-egyesület vezérférfiaink üdvözleté­nél ama királyhoz, ki elejtett értékes gyűrűjé­nek átadójához igy szólt: »Tartsa meg ön em­lékül, hisz a legszebb és legjobb kezekben van. Minden magyar erdész ki szakmáját sze­reti, hálás pillantást vethet a múltra, és őszinte szívből kivánhatja, hogy a mindenható, vezérfér­fiainkat működésük elismeréséül sokáig éltesse. Kérem e kis közleményt becses lapjába fel­venni, — mely után maradtam kiváló tisztelettel. Szany, 1886. május 13. erdőmester. Levelezés. Nyárád, 1886. májtis 16. A pápai esperesi kerületbeli róm. kath. ta­nitóegylet folyó hó 13-án Salamonban tartotta a szentlélek segítségül hívásával kezdődő érte­kezletét. Az értekezleten jelen voltak nagys. és főtiszt. Néger Ágoston pápai apátplébános ur, mint a kerület uj esperese; főtiszt. Lukácsek Já­nos ugodi, és Horváth Pál salamoni plébános urak. A kerület tanítói közöl huszonötén jelentek meg. Hánnig Antal az egylet világi elnöke üdvö­zölte a kerület uj esperesét, örömmel hangsú­lyozván, hogy benne az egyletnek ismét oly egyházi elnöke van, kibe az egylet teljes bizal­mát helyezheti, s ki az egyletet munkásságában támogatni is fogja. Esperes ur megköszönte a szives fogadtatást, s igére, hogy az egylet benne helyezett bizalmát viszonozni óhajtja, s azt mű­ködéseiben támogatandja is. Üdvözöltettek még főtiszt. Lukácsek János ugodi és Horváth Pál sa­lamoni plébános urak, mint a kik a tanügy iránt érdeklődve, jelenlétökkel az egylet értekezletét diszesiteni kegyeskedtek,— mely után az értekez­let kezdetét vette. Először is felolvastatott főtiszt. Aszner Já­nos pápa-kovácsii plébános urnák, e kerület volt esperesének az egylethez intézet búcsúlevele, melyben értesiti az egyletet, hogy ö, tekintve hivatalos elfoglaltságát, az esperesi hivatalról ö excellentiája a megyés püspök ur beleegyezésé­vel lemondott. Szívesen emlékezik vissza a ke­rület tanítótestületének iránta tanúsított tiszte­lete, s ragaszkodására; mit midőn megköszön, egyúttal további változatlan jó indulatáról is biz­tosítja az egyletet. •— Erre elhatároztatott, hogy az egylet nevezett plébános urnák két megbí­zottja által személyesen adja át üdvözletét, s egyszersmind jegyzőkönyvileg is mondassák kö­szönet az egylet iránt tanúsított jóakaratú ne­mes fáradozásaiért. Hosszan tartó, — élénk vita tárgyát ké­pezte ezen értekezletnek azon indítvány, misze­rint esperesi kerületenként alakitassanak kath. tanitóegyletek, melyek évenként legalább két gyűlést (öszszel és tavaszszal) tartsanak, s éven­ként tartassák a püsköki megyében egy köz­ponti róm. kath. tanitógyülés is, hova az esp. kerületek tanitóegyletei képviselőket küldve, a tanügy további fejlesztéséről tanácskozzanak, vagy esetleg a központi gyűlést szervező bizottság ál­tal kiadott kérdésekre elkészített munkálataikat beadják. Ezek alapján tartassanak országos róm. kath. tanitógyülések is, hova az esperesi kerü­letenként felállított kath. tanitóegyletek is küld­hessenek képviselőket. Ez inditvány elfogadtat­ván, erre nézve határoztatott, hogy ennek léte­sítése czéljából a nagym. megyés püspök ur ké­ressék meg, hogy ez inditvány tudomásszerzés és elfogadás végett közöltessék az egyházmegyé­ben levő esp. kerületekkel; közöltessék továbbá a magyarországi nagym. püspöki karral is. A jövő országos tanitógyülésre kitűzött hat tétel %-ad része kidolgoztatott Orbán Antal, Berky Ferencz és Hánnig Ferencz tagok által; miután azonban az egylet a jövő orsz. tanitó­gyülésen nem óhajtja magát képviseltetni, a dol­gozatok sem fognak az illetékes helyre elküldetni. Világi elnök ur beszámolt a tanítók orszá­gos árvaháza javára az egylet által gyűjtött 21 frt, — az egylet két szegénye részére adott 17 frt, — valamint a kath. tanítók segélyalapja ja­vára a tagok által befizetett pénzekről is. Az első alapra begyült összeg áttétetvén a kir. tan­felügyelőséghez , nyugtáztatott; a két szegény részére adott 17 frt azoknak átadatott; a kath. segélyalapra begyült tagsági dijak pedig az egy­házmegyei fötanfelügyelöséghez küldettek. Nagyságos Stáhly György kir. tanfelügyelő ur 20 drb postautalványt küldött a Dolinay Gyula által szerkesztett »Leanyok Lapja« és a »Hasz­nos Mulattato« lapok megrendelése czéljából. — Ennek pártolására az egylet felhivatott, s az ez ügybeni leirat felolvastatván, tudomásul vétetett. Tudomásul vétetett a kir. tanfelügyelő urnák a jó könyvek megszerzését ajánló levele is, s a küldött példányok be is mutattattak. A »Tanitobarat« czimü közlöny az egylet részére megrendeltetett. A temetkezési segélyalapra begyült 13 frt segélypénz elhalt Bártl József volt tapolczafői tanitó özvegyének kiutaltatván, ennek kifizetésé­vel pénztárnok megbízatott. Miután a temetkezési segélyalap ügyét nem tette az egylet minden tagja magáévá, hogy ez egészen megtörténjék, újbóli megvitatása, s ez ügybeni határozathozatal az őszi értekezletre halasztatott; valamint ez időre halasztatott az is, hogy az egylet alapszabályai közé pótlólag felvétessék az értekezleteken meg nem jelenő ta­gok megbirságoltatása iránt való intézkedés is. Az egylet egy tagja által Írásbeli értekez­let olvastatott fel az egészségtanból ama kér­désre vonatkozólag, hogy kell-e, és mit kell az iskolának a közegészségügyre vonatkozólag tennie? Nagyságos és főtiszt. Néger Ágoston espe­res apátplébános ur az egylet könyvtára javára 5 frtot adományozott, melyért az egyjet hálás köszönetét nyilvánította. Végül a nevezett egy­házi elnök ur az egylet tagjait szívélyesen üdvö­zölve, az értekezletet befejezettnek nyilvánította. egyleti jegyző Lajos-Komárom) 1886. máj. 13. Nevezetes napja volt ma a bakonyvidéki evang. tanitó egyletnek, ma tartotta évi köz­gyűlését Lajos-Komáromban. Ma már minden tanügybarát belátja a tanitóegyletek fontosságát, belátja azt, hogy az egymássali érintkezés, a tapasztalatok kölcsönös közlése, jó hatással van azokra is, kik a nevelés szentügye körüli teen­dők végrehajtására egyesültek : okulást, hivatal iránti szeretetet, akaratot és nemes lelkesedést eredményez az egylet tagjainál. Ez a tudat vezérelte, lelkesítette az egylet buzgó tagjait, mikor a hosszú útra elindultak s tegnap este a helyszínére megérkeztek. Lajos­Komárom — mint tudjuk — megyénk délkeleti végén, Somogy és Tolna megyék határán fek­szik ; nagy utat kellett megtenni, de fáradságot és költséget — mert a napi díj nem volt elég — bőven kárpótolt az előttünk még ismeretlen vi­dék látása. Kenésétől kezdve az ut a szép Ba­laton parton vezetett Enying felé; előttünk te­rült el a nagy víztükör, melyen végig nézhettünk egész a láthatárig. A Balatonvidék bájos kere­tében ottláttuk a tihanyi félszigetet kolostorával, a kies almádi fürdőt s a messze távolban Bala­ton-Füred körvonalait. Örömünkre szolgált lát­hatni azt a szépségekben dúsgazdag vidéket, mely felett Kisfaludy költői szelleme lebeg, mely­ről oly sok szépet beszéltünk tanítványainknak; da a melyet közülünk legtöbben a valóságban bizony csak most láttak először. Ma reggel nyolcz órakor istentiszteletre gyűltünk össze a szép nagy templomban, mely­nek végeztével az egylet tagjai egyik iskolate­remben gyűltek össze, hol nagytiszteletü Kol­benheyer Albert csernyei lelkész ur, egyletünk szeretve tisztelt, tevékeny buzgó elnöke, meg­hatva üdvözölte az egylet tagjait; lelkes meg­nyitó beszédében a tanítói hivatal fontosságáról szólván, hangsulyozá az önképzés szükséges vol­tát, megjegyezve, hogy nem csak a jó papnak, de a jó tanítónak is holtig kell tanulnia; a leg­szivélyesebben üdvözölve az egybegyűlt tagokat a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá. Az egyleti jegyzői hivatal megürülvén, annak betöltésére kellett mindenek előtt gondolni; a közbizalom Barabás Gáspár palotai tanitó derék kartársunk­ban öszpontosult, s jegyzőnek egyhangúlag mégis választatott. Az egylet tagjai most a harmadik s ne­gyedik osztály tantermébe vonultak, hol Krúg másod tanitó ur, a soproni tanítóképezde derék növendéke várt tanítványaival együtt, hogy előt­tünk minta tanítást tartson a földrajzból össze­kötve térképismerettel. A kifogástalan előadás, a kitűnő tanmódszer mindnyájunkat meglepett; előadás végeztével a tanítás a gyűlésteremben biráltatván, köszönettel, s megelégedésünk nyil­vánításával adóztunk a derék ifjúnak, kiben egy­házmegyénk egy jeles tanerőt nyert. Következett most Macher Endre helybeli érdemdús tanitó igen érdekes értekezése a kö­vetkező tárgyról: »A természettudományok a népiskolai vallásos nevelés szolgálatában.« A tár­gyánál fogva is uj s érdeket keltő értekezés, mindenki figyelmét lekötötte, melynek folytán Macher ur szépen bebizonyította, hogy a termé­szettudományok tanítása, inkább előnyére, mint hátrányára szolgálnak a vallásos nevelésnek. A köztetszésben részesült értekezés végeztével, ha­tározatilag kimondatott, hogy a jeles dolgozat, átolvasás s tanulmányozás végett, az egylet tag­jai között köröztessék. Következett Németh Péter értekez'ése mely­nek tárgya: »A tanitó befolyása a nép anyagi jóléte emelésére.« Az értekezés élénk eszmecse­rére adván alkalmat, határoztatott, hogy az egy­let a faiskolaügyet felkarolja, munkakörébe vonja s elvárja, hogy a faiskolakezelö kartársak, a fa­iskolák állásáról, eredményéről — évenként — az egyleti gyűlésen beszámoljanak. A program szerint következett Macher Endre kartársunk beszámolója, ki egyletünk meg­bízása folytán, saját költségén utazott le Buda­pestre, hogy a mult évben tartott országos ta­nitógyülésen egyletünket képviselje. A beszámoló köztetszéssel fogadtatván, élénk éljenzésre adott alkalmat. Következett volna most Almán ösküi tanitó kartársunk előadása a könyvkötészetből. Czélja volt e nemes mesterség titkaiba annyira beavatni pályatársait, hogy legalább a néptanítók lapja évi folyamait mindegyik kartárs a maga ember­ségéből beköthesse. Sajnálatunkra erre már nem volt idő, a jövő gyűlésre halasztatott. Az egyleti ügyek elintézése, s több indit­vány megvitatása után a gyűlés befejeztetett. Közebédre Macher kartársunk vendégszerető há­zánál jöttünk össze, hol a dús lakomát az enyingi zenekar vig nótái, s számos felköszöntök fűsze­rezték. Mielőtt tudósításomat befejezném, nem mu­laszthatom el, hogy Lajos-Komáromra még pár szóval vissza ne emlékezzek. Erről a minta köz­ségről sok szépet hallottunk és olvastunk már, örömünkre szolgál, hogy azt a valóságban is lát­hattuk. A község jólétnek örvendő munkás, ta­karékos népe, nem csak a gazdászat terén tett nagy haladást, de a mövelödés terén is; a mit fényesen bebizonyít azzal, hogy derék lelkészé­vel együtt, a tanügynek áldozatkész pártolója s a tanügy szerény munkásainak tisztelője. Az egyleti tagokat szives készséggel fogadta körébe, s derék tanitójával együtt a vendégszeretet min­den jeleivel elhalmozta. Nem csak élelmezés es szállásról volt bőven gondoskodva, de a tőlük távollevő lepsényi vasúti állomásra fogatokat is rendeltek, hogy az oda érkező tagokat körükbe szállítsák. Megható szép jelei a tanítók iránti előzékenységnek. Adjon Isten sok ilyen községet hazánknak. Isten veletek pályatársak! Hála Isten az a közszellem, mely egyesületünket át lengi, fen tartja folyvást bennünk a munkásságot s a lelke­sedést. Ne is legyen előttünk soha ez a hivatal fanyar és szomorú szolgálat! Van hivatal akár­hány, mely tekintélyben, jövödelemben messze felettünk áll; de ez a mi szép hivatalunk ha jut­tat is néha számunkra a harczolásból, küzdelem­ből, izzadásból, fázásból, — de örömei is vannak olyanok, a milyent más hivatal Dem adhat soha! csóthi ev. tan. Színház. Somogyi Károly kitűnő színtársulata alig két hete, hogy megkezdette városunkban előa­dásait, — színházlátogató közönségünk tetszé­sét máris sikerült minden tekintetben teljesen kivívnia. Igaz, hogy a mostani színházlátogató közönség városunk jó hírnevéhez képest nagyon csekélynek mondható, — de hisszük, hogy an­nak elismerő véleménye irányadó leend egy szebb jövőre nézve. Mióta városunk a színé­szetre vonatkozólag Sopron és Győr városával egyesült, Somogyi Károly színtársulatát bátran mi is a miénknek mondhatjuk; sajnos azonban, hogy ennek daczára mégis oly mértékben pár­toljuk azt, mint egy messze földről ide vetődött, szellemi élvet nyújtani nem tudó idegent. — Mind­azáltal nincs szándékunk senkit elitélni ezen közönyért, irr.lyet színtársulatunk napról napra tapasztalni kénytelen, — a részvétlenség okát hajlandók vagyunk inkább az előre haladott me­leg évadnak tulajdonítani, midőn szinház helyett a szabadba vágyakozik mindenki. A mult héten következő darabok adat­tak elő: Vasárnap, f. hó 16-án Szigeti Józsefnek 3 felvonásos »Czigany Princz« cimü látványos bo­hózata került szinre, kevés számú közönség előtt. E színdarab csak nem rég adatott elő a volt győri színtársulat által s igy ezzel bővebben nem foglalkozunk. Az előadás összevágó volt s kifo­gástalannak mondható. A szereplök közül külö­nösen Egriné Ilkát, Andorfi Pétert, Kiss Ferkót, Balassa Jenőt és Szép Aladárt kell kiemelnünk. Hétfőn, f. hó 17-én Klapp Mihálynak Csiki Gergely által fordított »Rosenkranz és Gülden­stern« cimü jeles vígjátéka került szinre. Egriné Ilka (Clarisse) igen szépen alakított, több jelenet­ben viharos tapsokban adott a közönség tetszésé­nek kifejezést. Andorfi Péter (Schmälich), Balassa Jenő (Sanftleben) s Somogyi Károly (Rosenkranz) voltak az est hősei. Egészséges játékukkal elragad­ták a közönséget s a tapsokból ugyancsak kiju­tott nekik is. Besenyey Mariska (Vilma) és Szabó Krisztina (Kienborn) kifogástalanul játszottak. Az előadás összevágó volt. Közönség közép számmal. Kedden, f. hó 18-án a »Korüevilli harangok« operetté adatott elő. A nagyszabású és szép ári­ákban gazdag operetté előadása teljes sikert aratott. Erdélyi Marietta (Serpolette) gyönyörű hangja és bátran mondhatjuk, hogy utolérhetlen bájos játékával elragadta a közönséget. Minden egyes mozdulata igazán művészi volt és a kö­zönség lelkes tapsokban adott teljes megelége­désének kifejezést. Kiss Ferkó (Hanri) elismerésre méltóan oldotta meg nehéz feladatát. Szép ér­czes hangja fölött tökéletesen uralkodott és játéka sem hagyott kívánni valót hátra. An­dorfi (Gáspár) jelesen alakított. Különösen a harmadik felvonásban az őrültet úgy mutatta be, mely ellen a legszigorúbb kritikus sem te­hetne kifogást. Az előadás összevágó volt, a sze­replök mind megálltak helyüket. Közönség kö­zép számmal. Szerdán, f. hó 19-én Beniczkiné Bajza Lenke »Rhea grofnö« színmüve színpadunkon először vétetett elő. Az előadás összevágó, kerekded volt. Somogyiné a címszerepet azzal a kedves báj­jal játszotta, mely minden fellépténél leginkább jellemezni szokta öt. Egriné (Helen), mint min­dig? úgy most is hatással játszott. Szabó Krisz­tina (Stányiné) Kissné, (Dalnokiné) teljes színpadi otthonossággal adták elő szerepüket. Bessenyey Mariska (Somberki) szeretetre méltó modorával, kifogástalan játékával a közönség osztatlan tet­szését vivta ki magának. Andorfi (Zarándy) előbbi fellépéseihez hiven igen szellemesen mutatta be magát. Veress (Harányi) és Derékiról (Mirádi) dicsérettel emlékezhetünk meg. Közönség kevés­számmal. — Csütörtökön, John Polue »Pry Pál« cimü vígjátéka került szinre. A közönség pompásan mulatott. Az előadás kitűnő volt és Andorfy (Pry) élvezetes alakítását nemcsak a közönség, hanem a szereplök maguk is ugyancsak megnevették, mit ne bocsásson meg nekik a rendező rovása. Egriné teljes sikert aratott. Vertan Anna Phebe szerepében valóban kitett magáért. Ügyes játé­kát megtapsolták. Közönség kevés számmal. Tegnap Zell és Genée hirneves operettéje a »Koldus diák«-ot mutatták be színészeink. Első helyen Erdélyi Mariettát kell felemlítenünk, ki mint előző fellépéseinél, ugy most is valóban nagy hatást keltett úgy hangja, mint játékával. Garzó H. (Laura) szép, erőteljes és üde hangja által tünt ki, s ha megemlítjük még azt, hogy ezúttal játéka is melegebb volt a szokottnál, akkor el­mondhatjuk, hogy szép siker koronázta fellépé­sét. — Egriné (Broniszlava) kitűnően felelt meg feladatának. Andorfi (Ullendorf) Kiss Ferkó (En­teric), Szép Aladár (Schweinitz) és Erezi (Ja­nitzky) kifogástalanul játszottak és énekeltek. Bessenyey Mariska (Richtoffen) igen szép jelen­ség volt hadapród öltözékében. Az előadás na­gyobb közönséget érdemelt volna. Hivatalos rovat. 2068 Hirdetmény. igt. 886. A f. évi IV. oszt. kereseti adó kivetési lajstrom a veszprémi m. kir. adófelügyeló'ségtó'l megérkezvén ez'az érdekeltek által leendő betekinthetés, s a ne­táni felszólalások megtehétése végett f. hó 33-tól 30-ig a vár. jegyxó'i hivatalban kitéve lesz. Pápa, 1886. május 20. Városi hatóság. Hirdetvény. Pápa r. t. városnak 1S85. évi minden nemű számadásai szakbizottságiig is átvizsgáltatván, azok a törvény értelmében folyó hó 33-tól kezdve 15 na­pon át közszemlére, a városi számvevő hivatalban kitéve lesznek; mely időközben azokra nézve netáni észrevételeit mindenki beadhatja. Pápán, 1886. május 31-én. Woita fózsef, polgármester. KÜLÖNFÉLÉI — A közigazgatási bizottság jövő havi ülése június 8-án lesz, és pedig vagy dél­előtt, ha az előtte való napon tartandó megye­gyűlés az nap bevégződnék, vagy ellenesetben délután. — A szövetségbe lépett gazdasági egye­sületek ötödik nagy gyűlésén megyei gazd. egyle­tünk is képviselve volt. A nagy gyűlés több nagyfontosságú ügyben tanácskozott. Igy a re­gálé-kérdésben, a mezőgazdasági hitelszövetke­zetek szervezésének ügyében , a szakértelem ha­tásosabb fejlesztéséről stb. — Derdák Lörincz csóthi segédlelkész — mint már múlt számunkban jeleztük, — csakugyan devecseri plébános lett. A kegyúr, Esterházy Ferencz gróf úr bizonyára jobb választást alig tehetett volna. Devecser és vidéke jeles lelki­pásztort, s kitűnő férfiút nyert benne. Gratulálunk. — Uj vasúti menetrend lép életbe június elsejével a m. nyugoti vasúton, melylyel a rég sürgetett éjjeli vonatok ismét közlekednek.— Az új éjjeli vonat Pápára K.-Czell felöl 12 óra 55 perczkor, Győr felöl pedig 4 óra 10 perczkor fog érkezni. — Kedden kerül először szinre: Az eleven ördög czimü uj operetté, mely Budapes­ten rendkívüli tetszés mellett több mint 50 előadást ért. Ez operettének, — melynek szö­vegét színtársulatunk jeles tagja Deréki Antal irta egy franczia vígjáték nyomán, — sajátságos pályafutása volt. Először a budai színkörben ada­tott; az ott elért zajos hatás arra bírta Felekit, hogy a várszínházban is előadja, hol a darab több mint 50 előadást és fényes jubilaeumot ért; — onnan jutott a népszínházhoz, hol még most is műsoron van. — Örvendünk, hogy e sikerült ere­deti operettet végre valahára nekünk is lesz al­kalmunk színpadunkon láthatni, és felhívjuk az első előadásra a közönség élénk érdeklődését. — Kirándulás. A Balaton-egylet Pün­kösdre kegyeletes czélú kirándulást tervez Ba­dacsonyba, hogy Kisfaludy Sándor emlékére ké­szült emléktáblát leleplezze. Mint értesülünk,£az ünnep szépnek Ígérkezik, s a közelböl-távolból sokan fognak arra megjelenni, — A Derby-nap. Ma van a sport ked­velök nagy napja Bécsben, a Derby-nap, melyre­hazánkból ugy, mint külföldről egész özöni­vel szállítja a külön vonat az érdeklődőket. A bécsi ez napi lóverseny Derby-díjáért a múltkori budapesti nyertes „Jákob" (Esterházy Móricz gróf ur lova) is fut nagyhimevü versenytársaival. — Vadászat. Folyó hó 20-án Magyar Já­nos veszprémi kanonok ur a káptalan márkói er­dőségben nagyszabású vadászatot adott. A va­dakban ugyan nagy kár nem esett, mert az ösz->

Next

/
Thumbnails
Contents