Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-11-21

Levelezés. Loi'áss-Patoiia, 1886. nov. 16. Dr. Fenyvessy Ferencz ur ő nagysága ma délután 4 órakor in cognito kivánt helyiségünkben egy kedves családot Glatz József vendéglős ur családját meglátogatni, hogy a folyó hó 9-én oltárhoz vezetett Glatz Ilona úrhölgynek, nem különben a szerencsés férj Pitying József urad. ispán urnák szerencse kívánatit élőszóval tolmácsolja, s az uj házaspár egészségére poharat ürítsen. De neszét vették bizony a köztiszteletben álló honatyának megérkezését elvbarátai, választói is, és igy történt, hogy az in cognito megjelenésből nyilvános fogadtatás fejlődött, hogy nem csak a szép reményekben uszó család, de kebelbarátai, s tisztelőinek raja is körülfogta, hogy vele kezet szoríthasson, s veleegyütt örülhessen. Horváth György takácsi ifjú honpolgár ép ez időben ülteté föl menyasszonyát Borbély Mihály gondnok Erzsikéjét a nászkocsira. Hogy a nép öröme és bánatában — melyet egyebek porszemnek tekintenek — résztvehessen ő nagysága, meglátogatja nyomban a nászkiséretet, mely indulásra készen van. Ott Isten szabad ege alatt mond áldást az ifjú házas párra, s óhajt és kér onnan fölül minden jót. Leereszkedését azzal tetézi, hogy szerelmök első zálogánál mint kereszt atya fog megjelenni. Adná Isten akkorra, hogy az egyszerű polgárnak minister komája lehetne!! Esti 8 órakor Glatz József ur 12 személyre, hogy magas vendége iránti tiszteletét még inkább kimutathassa, társas estélyt rögtönzött, a midőn a jó magyaros fogások mellett a jó somlai csak hamar megindította a poharakat csöngésre, s a vendégeket kedélyes pohárköszöntésre. Nem is kell mondanom, hogy legtöbb pohár ürült a kedves vendég egészségére ! A. szeretettel fűszerezett eslélynél nem hiányzott a jó zene sem, mely annyival inkább gyönyörködtetett, mert Zalán Béla gyógyszerész ur bemutatván zeneképességét, általános tetszés közt játszotta el saját „magyar lassu-csárdás" szerzeményét. Lám a művészetnek is van nálunk mestere! Vajha jó tanítványok is találkoznának, hogy a tűzoltó társulatot a zenetársulat vonzó ereje megszilárdítaná! Kiss Péter jegyző ur pedig, hogy a kedves estély jótékonyság nélkül el ne tűnjék, Táncsics Mihály szobrára gyűjtött szép kis összeget. Másnap reggel mint hivatalos látogatókat fogadta 0 Nagysága az olvasó kör és tűzoltó egylet küldöttségét, mely erkölcsi testűleteknek ugy anyagi mint szellemi támogatását melegen ajánlá az igaz emberbarát. Ezután ő tett hivatalos látogatásokat a többek közül az evang. iskoíáhan, hol az iskola vezére üdvözölte nemcsak mint országos képviselőt, de mint a népnevelésnek igaz barátját. 0 Nagysága azzal viszonzá a fogadtatást, hogy a szegény tanulók alapjához, melynek magvetője éppen 0 volt, ismét tiz forintot adományozott. Mórt ne kivánnók szivünk mélyéből ily nemes szivü cmbe; barátnak, a ki azUr kicsinyeit is magához öleli, ;.-,:'.zdag jövendőt, nagyjaink, hatalmasaink bau méltó hely foglalást? Hiszen ott szeret áldozni, hol a nemzet culturája ápoltatik! Hiszen oda szeret benyitni, hol az ártatlanság szép virága csoportosítva van! Midőn e téren is megköszönjük a kegyes adományt, kívánjuk és óhajtjuk : szivének nemes vágyai mielébb teljesüljenek! Éljen, éljen igen soká!! £aucí>eÁi 6vj/. lérok képezték, két kis dobozban különféle apró pénz volt. Ezen kivül fehér márvány talont, több játszma kártyát s egy kosarat, melybe a használt kártyát dobták, láttam az asztalon. Martyn háttal ült felém midőn beléptem, de neje szemközt volt velem, s ekép azonnal észrevettem tekintetének aggódó s bánatos kifejezését, moly rögtön felvilágosított, férje betegségének mivoltáról, melynek meggyógyitására nem tartottam magamat képesnek. „Messieurs, faites le jen" kiálta a sajnálatra méltó asszony. „Jöjjön doktor, kísértse meg szerencséjót," szólt a szegény őrült ember s négy aranyat tett a „rougra". „Legkevesebb betótelünk két forint s száznál többet nem teszek soha." Egy pár forintot tettem a „rougra". Martyn asszony kiálta: „Le jeu est fait, rieu ne va plus; s kétfelé osztva a kártyát folytatá: „Rouge perd — couleur gagne;" azután beszedve férje aranyait s az én két forintomat, újra kezdte a játékot. Meghajtva magam a sajnálatra méltó croupier előtt, kinek komoly, bánatos arcza elég világosan elmondá, mily kínokat szenved, midőn boldogtalan férjét ekép igyekszik mulattatni — elbúcsúztam betegemtől, ki nagy nehezen akart elereszteni. „Kedves doctoroin," monda, „hogy ha letenné kalapját, — egy pohár jeges vizet innék, s követné példámat a játékban álhatatosan, szerencséje meg volna állapítva. A banknak csak egy harmadrész előnye van, a játékosoknak ellenben két annyi kilátás van nyereségre," azután nejéhez fordulva monda: „Pardon, monsieur, voulez vous bien me changer une note de trentecinmie gulden?" Sok dolgommal mentegetve magam; megígértem, hogy nem sokára visszajövök a játékot folytatni és siettem kifelé; a borzasztó „Messieurs, faites le jeu" még mindig hangzott fülembe, a mint a lépcsőn le mentem. Ugyanaz nap estéjén Martyn asszonytól levelet kaptam* melyben tudósított, hogy mas&ap reggel KÜLÖNFÉLÉK. — Királyné Ö Felsége névünnepén f. hó 19-én a helybeli főtemplomban Néger Ágoston apát-plebános ur ő nagysága hála isteni tiszteletet tartott, melyen a honvédségi, városi és uradalmi tisztikar, a kir. járásbíróság, szolgabiróság és az államhivatalok képviselői, a polgári leányiskola, apácza-zárda és az elemi iskolák növendékei és a szép számu közönség voltak jelen. — jf Békássy Károly.

) Mély részvéttel értesültünk a gyászesetről, hogy a somlyóvásárhelyi kerület volt orsz. képviselője, a deveeseri járás egykori föszolgabirája, közéletünk kitűnő férfia, a megyei közigazgatási bizottság és számos választmány tagja, békási Békássy Károly földbirtokos tegnap reggel Békáson elhunyt. A közügyek iránt való meleg érdeklődéséért és magas műveltségéért általánosan tisztelt, méltányosságáért és előzékenységéért pedig mindenki által szeretett férfiúnak, jó férjnek és kiváló családapának temetése holnap, hétfőn d. u. 3 órakor lesz Békáson, hova közel- cs távolból bizonyára számosan fognak az elhunyt rokonai, barátai és tisztelői közül megjelenni, hogy az igazán megillető kegyelet adóját leróják. A gyászoló család következő jelentést adott ki: Békássy Károlyné született Rosos Izabella hitvese, Békássy Izabella férjezett Bezerédj Viktorné és Békássy Mária gyermekei, Bezerédj Viktor veje, ugy Bezerédj Ilona és Mária unokái, Rosos István ipa, Békássy Antonia férjezett Hollán Ernöné és Békássy Gyula testvérei, Békássy Gyuláné született Döry Irén sógornője, Hollán Ernő és Guary Kálmán sógorai, ugy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalom tört szívvel jelentik forrón szeretett felejthetlen férjének, édes atyjuknak, ipának, öregatyjuknak, vejének, testvérüknek, illetve sógoruknak békási Békássy Károlynak élte 52-ik, boldog házasságának 25-ik évében folyó hó 20-án reggeli 5 órakor szívszélhűdés következtében történt gyászos kimultát. A bolgogultnak hült tetemei Békáson folyó hó 22-én délután fognak a családi sirkápolnában örök nyugalomra tétetni s az engesztelő szent mise áldozat ugyanazon nap délelőtt 10 órakor fog a mindenhatunak bemulattatni. Kelt Békáson, 1886. november hó 20-án. Nyugodjék békében s áldott legyen emléke! — Simor János herczegprimás, bíboros érsek, Veszprém város közönségének üdvözletére, melyet ö eminentiájához áldozárságának 50 éves jubileuma alkalmából intézett, a következő választ küldte: Veszprém város nagyérdemű közönségének. Veszprém. Kiváló örömömre szolgáltak Veszprém város nagyérdemű közönségének ötven éves áldozári jubileumom alkalmából kifejezett szives üdvkivánatai. Elődeim hosszú sorában tobb fényes névvel találkozunk, kik a mint a hasonnevű veszprémi egyházmegyének, úgy a jelenleg általam elfoglalt primatiális széknek diszére voltak s áldást hozó tevékenységöket e főegyházmegye keretén túl is kiterjesztették. S midőn most ötven éves áldozári jubileumom ünnepén hazánk minden tájáról s Veszprém városának nagyérdemű közönségétől is vettem a szives szerencsekivánatokat, a mint megtisztelőknek tekintem azokat saját személyemre nézve, ugy nem tehetem, hogy át ne ruházzam magukra az egyházra és a hazára, melyeknek egyik fel fog keresni. A meghatározott időben a fiatal nő pontosan eljött. De mielőtt folytatom elbeszélésemet, tudnia kell, milyenvolt ő tulajdonképen. Igen magas s sovány volt nagyon is sovány, semhogy szépnek lehetett volna nevezni termetét, habár bájos mozdulatai s könnyed modora nem engedek felmerülni e gondolatot látásakor. Eeje s arezvonásai aprók voltak és arczának természetes színe — habár jelenleg halovány is — egykor üde s teljesen angolosnak kellett lennie. Eényes, barna haja egyszerűen minden disz nélkül fel volt tűzve; — amint belépett szobámba, egy perezre végtelen szánalmam, bámulattá változott szépsége láttára. Egy karszékbe leülve a szegény asszony keserves könyekbe tört ki: „Bocsánat doktor, de nem tarthatom vissza könyeimet, hiszen tudom, hogy velem érez; nem akartam igénybe venni idejét, de tudván, hogy férjem betegségének közelebbi körülményeiről kivan értesülni, leirtani az előzményeket, melyek történtek néháiry hónappal előbb mielőtt azon esemény előadta magát, mely e betegséget előidézte. Hogy ha elolvasta, ismét el fogok jönni tanácsát kérni. „Ezután nálam hagyta a kéziratot, melynek elolvasására felkérem önt, mielőtt folytatnám történetemet." Az orvos nem sokára magamra hagyott és én a sűrűen irt kézhat olvasásába mélyedtem, melynek tartalma a következő volt: „Midőn férjhez mentem, drága férjemnek nem volt egy hibája sem; művelt jó kedélyű, kellemes, szives ember volt; mindenki szerette őt, s házasságunk első éve boldog s minden gondtól ment volt. A téli szabadságot Németországban töltöttük, a hol férjem a katonai pályára nézve előnyös porosz systemát tanulmányozta, a melyről későbben írni szándékozott. Visszatérve Angolország felé, néhány napot Homburgban töltöttünk és mulatságkópen a roulette asztalt mentünk nézni a Kurhausba; férjem egy aranyat tett a tizenkilenczre, ez volt éveim száma. Véletlenül a tizenkilencz nyert és férjem az ő Napóleonján, kivül még 35-öt ayert Ámbár kellemes igénytelen szolgája és napszámosa vagyok. Fogadják szives megemlékezésökért forró köszönetemet s tartsanak meg jövőre jóindulataikban. Kelt Esztergomban, stb. hgprimás Simor János s.k. — Am. nyugoti vasút vezérigazgatósága Kiss László polgármester megkeresése folytán — egyetértve a NMlt. közmunka és közlekedési ministeriummal — elhatározta, hogy f. évi december 6-tól kezdve Pápa és Veszprém közt minden hétfőn és csütörtökön olyan összeköttetést hoz létre, melynél fogva az említett 2 napon a pápaiak Veszprémből megfordulhatnak; A vonat indulni fog Pápáról reggel 3 óra 20 perczkor, s vissza érkezik este 10 óra 10 perczkor. A többi vonatok közlekedése marad az eddigi. Üdvözöljük a vasút igazgatóságot ezért az üdvös reformért és ha a megyei hatóságot és kir. törvényszéket felkérjük, hogy a gyűléseket és a Pápa vidékét érdeklő tárgyalásokat hétfőn és csütörtökön tartsák, a megyei központtal való összeköttetésünk elég jó leend. — »Varmegye Csárdás. Ez lesz a czime annak az uj csárdásnak, melyet Köi'mendy József veszprémi zeneművész és zeneköltő Esterházy Móricz gróf főispán ur tiszteletére szerzett, s mely nemsokára megjelenik. A farsangon reméljük közkedveltségnek fog az örvendeni. — GyurkoviCS Kornél Biharmegye kir. állam-építészeti hivatal főnökévé lett kinevezve. Egyfelől, örömmel fogadjuk a méltán megérdemlett kitüntetést, másfelöl sajnáljuk, hogy megyei és társadalmi közéletünk egy derék taggal kevesbedett. — Halálozás. Kiss László polgármesterünket és családját súlyos csapás érte. Apósa Peutz József urodalmi tiszttartó hosszas betegség után 76 éves korában végelgyengülés folytán e hó 15-én Moóron meghalt és ugyanott folyó hó 17-én megható részvét nyilvánulása mellett temették el. Pentz József a báró Luzénszky család tiszttartója és főtisztje volt, ki félszázadot túlhaladó munkásságot szentelhetett azon pályának, melyet annyira szeretett, melyen annyi sikeres alkotás fogja ót túlélni, s hol öt a köztisztelet és szeretet környezte minden időben, kisérve a nemes főjri család elismerésétől, melynek tagjai »hálás szivvel« tették a koszurut koporsójára, s melynek helyben lakó tagja könynyes szemekkel köszönte meg a gyászoló családiak azon tevékenységet, ragaszkodást, melyet a boldogult irántuk tanúsított. A boldogultat városi köreinkben itteni látogatásai alatt is jol ismerték, becsüllék és szerették. Tetőtől talpig derék becsületes férfi volt, nemes vonásokkal, szivjósággal tele. Eletét lankadatlan tevékenység, családja iránti önzetlen szeretet jellemezték. A koporsót gyermekei, hat unokája, nővére és a báró Luzénszky család koszorúi díszítették, a rokonok, ismerősök koszorúit a halottas kocsi vitte a család sírhelyére, melyet néhány hét előtt a boldogult személyes felügyelet alatt készíttetett, az oly megható szépen nyilvánult részvét segítse a gyászoló családot a vigasztalás megnyerésében, s részvétünket mi is nyilvánítjuk. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Alulírottak a maguk és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel jelentik Pentz József uradalmi tiszttartónak, hosszas betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élte 76-ik évében végelgyengülés folytán bekövetkezett csendes kimultát. Az elhunyt földi maradványai f. hó 17-én d. u. 2 órakor volt ez neki, a mi természetes, mégis arcza majdnem szégyenlős kifejezést nyert, a mint elhagytuk a termet. „Ugy érzem magam, mintha nem becsületes módon szereztem vobia e pénzt" monda. „Mit tegyek vele?" Több indítvány után elhatározá, hogy katonái között osztja el a legnagyobb részt ós a katonáknak családjait segélyezi vele. (Folyt, köv.) November hóról. Az egyetlen hónap, — hja „Z" — melynek nincs senuni öröme. Egjr ünnepe van, az is inkább gyásznap: Mindszentek napja. Mintha az egyház is | az anyatermészet hatása alatt állott volna, mikor ezen ünnep helyét kijelölte. És jól számított. November e célra jó hangulatkeltő. Summa summárum: november az unalom leghívebb szövetségese; hosszu, vékony esőszálakból fonja annak kiállhatatlan békóit. Kivált az esték! — Az olvasni szerető és tudó közönség még csak segit magán, — ha ugyan van könyve. De hát mivel a mai építkezésnél nem alkalmaznak sárgerendát, a magyar ember e régi divatú könyvtárát: tehát annak okáért könj'vet is kár volna veirni, ha nincs hol tartani . . . Faluhelyen többnyire igy van ez. November a mostani naptár szerint az évnek tizeneg3

r

edik hónapja, mely átmenetet képez az őszről a tóbe; népies nyelven hideg ősz. A régi római naptárban a kilencedik hónap volt. (innen neve is, novem = kilenc). A nap novemberben a Nyilas (Arcitenens) égi jelben van, ezért Nyilas-hava. Természetes neve: Őszutó. Egyházias: Szent-Andráshava. Zsidó neve: Marches. Számlál 30 napot, melyek közül rossz kirben áll 1, 7 és 15-ike. Ünnepe egy van: Mindenszentek napja, 1-én. Régi ünnep. A görög egyház már a negyedik században tartott minden vértanú és szent emlékére közös ünnepet a pünkösd után eső első vasárnapon. 2-án pedig Halottak nafját üli az egyház, fognak a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat ugyanaz napon d. e. 10 órakor fog a helybeli zárdatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nyugodjék békével. Moór, 1886. nov. 15. Pentz Mária, férj. Vizkeleti Kiss Lászlóné. Pentz József, Pentz Eliz, gyermekei. Kiss Pista, Kiss Vilma, Pentz Béla, Pentz Mariska, Pentz Jenő, Pentz Anna, unokái. Özv. Heya Józsefné, született: Pentz Anna nővér. Vizkelety Kiss László, veje. Volrab Izabella, férjezett Pentz Józsefné menye. — Uj törvényszéki biró. A veszprémi kir. törvényszékhez, a megüresedett helyre •— mint értesülünk — Dr. Szacsvay Elemér kir. alügyész lesz kinevezve. — Névnapok. Kedélyes ktt névnapot ültek meg a napokban megyénkben. Egyiket Reé Jenőnél Ajkán, másikat Ihász Lajosnál Lörintén. Előbbinél a »varmegye« s a törvényszék; utóbbinál a vármegye és a — nők domináltak. Reé Jenő ebédjén Véghely Dezső alispán és Laky Kristóf törvényszéki elnök kezdték meg a felköszöntéseket éltetve a házigazdát. — Estére pedig Ihász Lajosné urnő O nagysága tiszteletére gyűlt egybe szép nagy társaság. A hölgyek között ott láttuk Véghely Dezsönét, Bohn Gyulánét lapunk t. munkatársnőjét, ki a háziasszonynyal együtt időközben a képzőművészeti társaság sorsjegyeinek szereztek jótékony vevőket, Cserna Vinczénét leányával, Noszlopy Viktornét, Barcza Bélánét, Gál Lajosáét, Sarlay Gyulánét, Gömbös Jolán k. a. Mulatságos intermezzo volt a vacsorára való elhelyezés, melynél épen lapunk mult számában ismertetett franczia divatot alkalmazta a figyelmét erre is kiterjesztő ház úrnője. (A sorshúzás döntötte el, ki hol ül.) Az ünnepelt háziasszonyt id. Purgly S. köszöntötte fel. Majd táncz következett kivilágos kivirradtig; de a bohókás jó kedv még azután is másnap délig, estig hangosan nyilvánult a vármegye fiatalsága közt. — A helybeli honvéd huszár ezredhez Gulyás Miklós főhadnagy helyeztetett át századparancsnokul. Hozta Isten ! — Az országos magyar képzőművészeti társulat, melyről mult számunkban hoszszabb ezikkben emlékeztünk meg négy uj tagot nyert eddig városunkból. Lapunk szerkesztőjénél ugyanis Néger Ágoston apátesperes, Galamb József, Barlhalos István és Neumann Béla urak iratkoztak be, kiket a képzőművészeti társulat választmánya legközelebb fog uj tagokul felvenni a jövő évre. Vívat sequcns ! — A pápai ref. fötanodai ifjúság körében, — mint értesülünk, — serényen folynak az előkészületek egy a jövő farsang elején tartandó jótékony ezélu házias tánczmulatság rendezésére. A tánezestély ideje ugyan még nincs megállapítva, de nagy valószínűség szerint 1887. év januárhó 8-án tartatik. — Hunfalvy városunkról. A kitűnő tudósnak nem rég megjelent müvében, a »Magyar Birodalom Foldrajzá«-ban igy ír többek közt városunkról : »Mint általában országszerte, ugy Pápán is, a kisiparosok elszegényedtek, az iparosmunkásság hanyatlásnak indult; azelőtt jelentős volt a bőr-, posztó-, kőedény- és pipa-gyártás, most ez jobbára megszűnt. Csak bőr és pipakészités áll még fenn, s egy gyárban jeles késeket csinálnak. A lakosság nem igen szaporodik, \ 880-ban 14,654 lélekre rúgott.« — Bizony, bizony mind szomorú igazság ez. Hová jutunk ? hogy imák és jócselekedetek által a lelkeknek a tisztító tűzben (pm-gatorimn) való szenvedéseit megrövidítsék. A Halottak napját Odilo alugny-i apát hozta be 1)9 3-ban. Ha e nap vasárnapra esnék, a következő hétfőn ünnepeltetili. November végével már az Advent is fel szokott lépni, mint az egyházi év eleje. Advent vagy Úrjöveti első vasárnap eshetik november 27-től december 3-ikáig. Négy hétig tart, a megváltó eljövetelének varasában eltelt négyezer esztendő emlékére. Ugyanekkor mindennap hajnali mise (Rorate = harmatozzatok) szokott tartatni. Történeti nevezetességű nap e hónapban 10dike, a várnai szerencsétlen csata 1444:-ben, amely sok tekintetben hasonlít Mohácshoz: „Cakhogy akkor még örök Nem lett nálunk a török." lS-ika is gyászos emlékű napja történetünknek. (Oh hiszen a mi történetünkben sok van ilyen a sok fényes mellett!) 1664-ben e napon mult ki vadkan által VU. Zrínyi Miidós, Magyarország büszkesége, kiben egy Hunyadi és egy Tyrteus szelleme egyesült. írói munkásságában legjellemzőbb e néhány szó: „Ne bántsd a magyart!" — Ez egyúttal hadi és politikai hitvallását is magyarázza. 19-én halt meg a magyar költők királya: Vörösmarty, 1855-ben. 22-ón pedig Kisfaludy Károly költözött el férfikora virágában, 1830-ban. Ez mind novemberhez méltó sötétkép. Böngésszünk vígabbat. 4-ón ajánlotta fel „a legnagyobb magyar" évi jövedelmét a magyar tud. Akadémia megalapítására a hires pozsonyi országgyűlésen (1825), még azzal sem gondolva, hogy egy évig miből fog megélni. S midőn barátai erre figyelmeztették, lesújtó ünnepélyességgel felelt: „Remélem majd eltartatok addig!" — Másik nagy műve a budapesti lánchíd is novemberben (20-án) adatott át a közönség használatára 1849-ben. Nevezetesebb idöjóslati feljegyzések e hónapra. I A gazda szereti a szitáz novembert, de hogy ha.