Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886
1886-01-31
megjegyzést. Szerencse, hogy a vMoáorn para• dtcsom«. hamar és méltán megvigasztalja kedves kalauzunkat, ki karjára fűzve egy csinos »Nagysáda-at szellemes társalgás közepette ismerteti a vendéglősök ismert minta-szállodáját, ezt a »modern paradicsom«-ot! — Az olvasó különben nagy hálával lehet ennek a csinos »Nagysád«-nak, mert ö mindent akar tudni, s faggató kérdezösködéseivel soha szellemesebb útmutatóhoz nem fordulhatott volna. Szerző nagy figyelmet fordit városunkra is. Könyvében majdnem leghosszabban foglalkozik vele, külön cim alatt («Papa«) írva róla érdekesen, kitüntetve Tanczer Andrást, Toch Józsefet, Schlesinger Lipótot, Boskovitz Samut, Schneider Venczelt. Májd megint »Tuítifruttiról és még valamiről* elménczkedik, s átmenve «Dr. Habskur g Rezső kiállitásásxa., egy remekül festet »Tündér-éj«-t ir le igazi költői erővel, .s az olvasó örömmel »Mehet« tovább a könyv lapjain, mert a szerzővel újra srendezvous«-ja van, hol aztán gyönyörködni fog még DPOSÍ fesla« is! A könyvet e czim alatt közlött rendkívül szépen megirt tárcza zárja be. Ez különben szerző legszebb tárczája. Az a ^nagyobb világ« melynek szerző szép müvét odaadta, kétségtelenül nagy élvezettel és megelégedéssel jön ki abból a »pünkösdi királyság s-ból, melybe szerző könyvével vezette. Gratulálunk munkatársunknak. Q&occaccio. Szabály rendelet Pápa városa területére a kéméíiy seprés iparról. 1. Kéményseprés iparra nem nyerhet engedélyt oly egyén, ki képesítését az 1884. évi XVII. törv. czikk 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyujtogatásérí, vagy lüzvészokozásáért büntetve volt, és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 2. A kémény seprés ipar gyakorlása munka kerületekhez köttetik, s e czélból Pápa rendezett tanácsú városa következő 2. kerületre osztatik. Választó vonal: A zöldséges piaczon Polcz Pál 33. számú házától fel Weisz Adolf szabó háza mellett, kereszt-ntczában Nagy Ignácz-féle, Morvái József gombkötő, Skolnik Mihályné, Schoszberger Márk, Schlesinger József házáig. Innen a fó'iskola-utczában végig az alszélró'li házsor, honnét a sertés piaczon Bauer Anna, Weisz Jakab és Ungár Antal háza sorában, a város majorjáig. Ettől a városmajor mögött felmenő közié déli része, az árok-utcza 796. számától át a korona-utczai 761. számú Morvái György háza mellett keletre és délre fekvő része a városnak; benne értve a Rozmaring, Laki, Zöldíautczákat, kerti sor, Tamás-utczát és Pordán sort. — Még is az ezek mögött eső malmok, Puszták és szöllü hegyek képezik az Alsó; az ezen felüli rész malmokkal és pusztákkal a Felső kerületet. 3. Minden használatban levő kémény havonként egyszer, hol azonban a napnak nagy részén vagy éjjel is tüzelnek havonkint legalább kétszer tisztítandó. 4. A kémény seprési dijak következőleg állapittatnak meg: a) kémény seprés földszint, és minden egyes emeleten külön-külön 10 kr, b] kályhák kürtöstől 10 kr, c} takarék tűzhelyek kürtjeikkel együtt 15 kr, d) vendéglők és zárdák takarék tűzhelyei kürtökkel együtt 20 kr, e} földszintiház kémény kiégetés 50 kr, f) emeletesház kémény kiégetés 80 kr. 5. A kéményseprő tartozik gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3-ik §. szerint tisztíttassák. Ennek kellő foganatosiihatása czéljából a kerületi házak kéményeiről jegyzéket köteles vezetni, és ha a bázbeliek a tisztítást elleneznék, ugy erről az iparhatóságnak azonnal jelentést tartozik tenni. 6. A kémény seprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést tartozik szerezni magának arról, hogy az illető épületben, s különösen a kémények miben létében, vagy azok közelében megvan-e a tűzveszély ellen a kellő rend. 7. Az e részben tapasztaltakra, vagy a tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető liázbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetében a rendőrséget is értesíteni tartozik. 8. A kéményseprő a jegyzékével igazolja azt, hogy a rendes időszakban teljesítette a kémény sepréseket, és e jegyzéket minden hó végével az iparhatóságnak szóbelileg bemutatja. 9. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tiizoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosítást megadni tartozik. 10. A kéményseprői ipar abban hagyását 3 hóval előbb tartozik az ipar tulajdonos az iparhatóságnak írásban bejelenteni. 11. Az a kéményseprő a ki a jelen szabály rendelet ellen vét 50 frlig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az iparhatóság által. 12. Ezen szabály rendelet kihat az 1884. október 1-je előtt nyert kéményseprői ipar tulajdonosokra. A városi képviselő testület 110/884. számú határozatának megfelelóleg módosított, s az által ekép elfogadott ezen szabályrendelet ellen, ennek 30 napot meghaladó időn át köz betekinthetésére volt kitétele után, semmi észrevétel vagy fölebbezés be nem érkezett. Pápán, 1885 január 2-án. Osváld Dániel h. polgármester m. k. Nagy Boldizsár főjegyző ni. k. 47863. szám. Jóváhagyom azzal, hogy a 4. §. 2-ik bekezdése következőleg szól: A kémény tulajdonosnak jogában áll, a kéménynek tisztításáért járó díjakat évi átalányban megállapítva fizetni, és a kéményseprő köteles azt elfogadni. Ez esetben minden egyes kémény, valamint az ahoz tartozó kályha és csövek, takarék tűzhely és annak csöveiért, ha ezek azok közé tartoznak a melyek a jelen szabály rendelet 3. §-a értelmében havonkint legalább egyszer tisztitandók, egy évre az egyszerű tisztításért megállapított díj tizenkétszeresen; ha pedig azok közé tartozeak, a melyek a 3. §. értelmében havonkint legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető díj huszonnégyszerese fizetendő utálagos negyed évi részletekben. Budapesten 1885. november 24. A minister helyett: Matlekovics m. k. A szomszédból. Veszprém, 1886. jan. 28-án. (r. I.) Csak most levén alkalmam ez évben először felkeresni levelemmel a P. L. hasábjait, a több oldalról nyilvánuló kíváncsiságnak, — mit a Szerk. Ur újévi hízelgő bemutatása látszott felkölteni, — kilétemre vonatkozólag eleget teendő, ezennel kijelentem, hogy az a fent látható, elzárkózott két betű, az én jellemző tulajdonságomat jelenti, levén én a mint a t. olvasók tapasztalták re?ideile?i levelező. Ennyit, félreértések kikerülése végett, de meg bizonyos bűnbánattal is, legyen szabad előre bocsájtani, késő viszhang gyanánt az újévi czikkre. Ha rendes leveleső lehetnék, pedig bizony könyebb dolgom volna. Kezdhettem volna az első havon, s amint az hallatlan magasságú réteggé szaporodva, minden zugot betölt; majd a felkerekedett szélvésztől korbácsolva házmagaságu fuvatokká tornyosul, s egyszer csak el kezd olvadni és beáll a locs-pocs saison. Mindezt szépen apróra megírhattam volna, ha ráérnék, de hát ki látott már veszprémi embert a ki valamikor ráért volna valamit „ultra crepidam" — cselekedni! A bureaucratizmus aranyeres, komolysága vastag ködként úszik a levegőben. íme itt a hosszú farsang, s eljegyzésről, lakodalomról, szó sincs, s a már régen végbement nöegyleti estélyt illő módon méltatva, mi marad más megénekelni való, mint a részvényes bál. Egy bál részvényekre, de nem ugy ám mint Amerikában, hol a részvényesek szépen begombolják reggel az osztalékot, hanem ellenkezőleg itt a deficit kerül osztály alá, mely elmaradhatlan mert belépti díj nincsen, a meghívó a belépésnél jegy gyanánt szolgál, s a részvételre jogosít. Nevezik az ilyen mulatságot gentry-bálnak is, főleg a fény miatt, mely ezekben otthonos. A bál Lady patronessejéül Véghély Dezső kir. tanácsos alispán szép nejét nyerték meg, ennél már többet azonban bál előtt a bálról csakugyan nem irhatok. Rendez még a veszprémi iparos kör febr. 13-án tánczvigalmat. No ezeknek a hívójától megijedtem. Olyan kontó formája van! Ezzel azután a farsang véget ér, ha csak a tűzoltók húshagyó keddi álarezos menetét számba nem veszszük, de ez már a résztvevőknek sem midatság, főleg ha sár van, s mielőtt még mind eláztak. A tűzoltóknak különben egyéb téli mulatságuk is akad koronkint. Már ismételten fordultak elő tüzesetek, mióta ez a vastag hóréteg fedi a házakat. — Ne fecskendőt vigyenek a tűzhöz, hanem lapátokat, — kiáltott rájuk a találékony eszű Benkő kádár, s igaza volt, mert a tüzet csakugyan hóval fojtották agyon mindkét esetben. A leégett épületek biztosítva voltak, — hangzik a hivatalos jelentés, a mi nagyon megnyugtató tudat lehetett a netáni gyujtogatóra. Benkönkröl szólva, érdekesnek találjuk felemlíteni, hogy a kiállítás még most is hozza számára gyümölcsét. Legközelebb Báró Orczy O Felsége személye körüli minister küldött számára szép arany serleget a neki felajánlott és díszes faragványokkal ellátott hordóért, mi a kiállításon is feltűnt.— Derék, élelmes iparos ez a Benkő! Hanem egy rosz tulajdonsága van, képzettársításra nem igen alkalmas. Utána ismét csak az időjárás méltatásába vagyunk kénytelenek bocsájtkozni: „A hó a holt fold téli szemfödöje" — mondja a költő, hanem a mennyi nálunk van, az már koporsó fedélnek is beillenék. Napokban este csaknem koporsója is lett épen a püspöki rezidentia előtt egy szolgának a tetőről lezuhant hótömeg, mely egészen eltemette; egy irgalmas szivü kanonok azonban megkönyörült rajta és kimentette, egy ujabb levéllel gyarapítva jótékony cselekedeteinek hervadhatlan koszorúját. Megyés püspökünk ö exeiájának bokros érdemei is szaporodtak a közjótékonyság terén egy 150 frtos alapitványnyal, melyet a megyében alapítandó foldmives iskola javára tett. — Szívből mondunk Éljent reá! A várban ez idő szerint egyéb újság nincs. Az a stallum, ott a hegyormon, melynek szemeivel nézi — de nem tudja mi sors vár reá — nem tudja, hogy jó anyja szelleme lebeg már csak körülte. Fényesen világítva az újonnan épített színház, lobogók lengenek hirdetve a megnyitási ünnepélyt — virágcsokrok, koszorúk halmaza várja az érkező szereplöket — kik elismert művészek, s jönnek Tháliának hódolni — de óh fátum, ők is ott keseregnek, bosszankodnak az életszinpadján játszva el egy önkénytelen szerepet, s taps, ünnepi zaj helyett — elhavazva — elhavazva ! * * Anyám, oh anyácskám — csak te lennél már itt, zokog egy még maga is gyermeknek látszó fiatal nő — ki egy új teremtésnek készül életet adni — könyebben tűrném fájdalmaim — oh jer már! — Nem birják csendesíteni, felizgatja magát — nyugalomra volna szüksége — az édes anyai kéz, mely simítna dult arczát, hiányzik. Pedig mennyire repülne egyetlen gyermekéhez — ott hagyott kényelmet, mindent, zord időben útra kelt, hogy idején ápolhassa kedvenczét — és íme itt kell órákig vesztegelnie — sőt mi több viszatérni — s csak napok múlva ismét utrakelni. — Mint repes ekkor szive, mint felejti az elmúlt izgalmas órákat, hideget, nélkülözést — karjaiba zárja azt a picziséget, mely neki megadja az örömöt — hogy nagy mama ! BÁBUIM. — Madame Daudet után. — Jól emlékszem még első bábumra, egy gyönyörű túlságosan nagy bábura, mely félelmet kelte bennem. Fürtözött haja volt, ragyogó szemei, selyem ruhája, mely alul áttört harisnyás, bojtos cipőkbe bujtatott lábai kilátszottak. Minekutánna jól megbámultam, bedobtam egyik szekrény fenekére, összehányt régi játékszerek közé, szétterjesztve karjait és oly élénk szemeivel a fal felé fordulva. Időről-időre megtekintettem, hogy azután ismét gyorsan rejtekébe dobjam vissza, nem tudván hozzá szokni sem a vele való csevegéshez vagy játszáshoz. Azután többet is bírtam, rosszul festett bábukkal, kik arcrózsáikat a legkisebb csepp vízre elveszítették. Mily kétségbeesés! A bábu megmosdatva sápadtra vált és az én ujjaim voltak pirosak az ö fris szineitöl. Azzal vigasztaltak: ha megszárad színe visszatér. És napjában tízszer nagy lelkifurdalással mentem megnézni a gondosan egy szék támlájához ültetett, a semmibe meredő lemondó tekintetű kis áldozatot. Egy fehér folt, rosszul letörölt könnyhez hasonló csufitá el egyik oldalon sokáig utánna nehéz volt a szivem. A szőnyegeken való végig vonszolás, az asztalokróli leesés és a székek alatt töltött éjszakák következtében a bábu hanyatlani kezdett, a kék szemek megrepedeztek, a száj elveszte bájos mosolyát, a karok kerekded taglejtésüket, de ha egy ujabb ünnepnap uj bábut hozott számomra, a régi, megenyvezett fejével és egy két szál czérnából magvart karjaival, maradt a kedvenc. Ez az előszeretet gyöngeséghez hasonlított amint zuzódásai mind egy jól töltött játékos napra és ezek feletti apró bána'tom egy ujabb bekövetkezhető szerencsétlenségre emlékeztettek. A kacérkodást még nem ismertem, pusztán a még próbálatlan gyengédségét a pártfogolás érzésének; legnagyobb örömöm volt bábumat vesszőből font bölcsőcskéjébe lefektetni, habár ezzel kockáztattam, hogy csipke fejkötöje minden szalagjával egyetemben, összegyűrődik. Egyik estén egy élénk forgalmú átjárónál, az egyik kirakatban sorba állított derűs kinézésű kis alakocskák vonták magukra figyelmemet. Bemehettem és kiválaszthattam egyikét ezen, a légszeszfényes világításban, fénylő porcellánainkon törékeny mosolygásu kicsike bábucskáknak. Az amelyiket választottam finom hajzattal birt, melyet megnedvesítve kellett megfésülni, egyenesen szabott ruhácskával mint az enyém és csalán szövet köténykével. Nem volt sem picike üvegszekrénye, kis gördülő állománya, semmi fejék és csecsebecse, semmi cachemia, sem teknönchéj szemüveg- rajta. De kis leánykaszerüen nézett ki, sokkal kisebbnek nálamnál és engem anyai gondok szálltak meg. Ennek a számára elkezdtem dolgozni, tüll foszlányokat és szalagdarabkákat gyűjtöttem az ablakmélyedésekben a munkásnők ezen apró kis zugocskáiban, hol a nap olybá tűnik fel mint egy nagy függönyökkel redözött háló-fülkében. Megpróbáltam szabni szép élénk szinü szövetből, szerencsétlenségemre egy kis kerek kalap behúzására alig találtam már egy darabkát. De azért csüggedés nélkül kezdtem el varrni. Lassankint megtanultam csendesen maradni, a séta nélküli esős napok örömeit is érezni és a türelmet igénylő munkáét, mely percekké változtatja az órákat mig öltést öltésre teszünk. A kis kezek a szegélyt nagyon is szélesre csinálták, fonalam megnedvesedett, silány lett, kipirultam bele, elvesztem ollóm, gyüszüm; a gombolyag leesett a földre és tova gurult mintha egy kis macska játszanék vele. Nekem is kis munka-asztalka kellett már, és édesen turkáltam a kis bőröndökben, a finom holmikkel teli kis dobozokban, melyek becsesek előttünk és melyeket szenvedélyesen szeretünk azért, hogy ügyesebbekké leszünk általuk, megtanulunk száz gombostűt kikeresni anélkül, hogy megszúrnánk magunkat, és egyedül legombolyitani egy szék támlájáról a köteg pamutot. A kis czérna-korongokat forgatni, a tűt befűzni, ezen ügyességét a szemek és az ujjaknak, bábum által nyertem. Ugy láttam mindezt az asszonyi hivatásba való belépésemnél mint egy mindinkább távolodó ut keretében, épen elég nagy arra, hogy boldog gyermekkorom árnyékával egész további láthatáromat betöltse. ablakai arra Pápa felé néznek, még mindig üres, betöltése elé nagy kíváncsisággal és vastag mit sem tudással tekintünk. » Kíváncsian vártuk még Sült biró megérkezését, ki jelentékeny munka erő volt Pápán, s ki itt sem tagadta meg magát. Nagy elfoglaltatásáról, vas szorgalmáról most sokat beszélnek, s mint több ügyvédtől hallottam, teljesen beillik azon tiszteletreméltó, érdemekben gazdag testületbe, melyet veszprémi kir. törvényszéknek nevezünk. — Csak az az 54. §. ne volna, hangzik mindenfelé. Mult vasárnap volt Fehérvárott az ügyvédek értekezlete e tárgyban, s mint halljuk, az ott készült feliratnak az országgyűléshez leendő benyújtásával Fenyvessy Ferencz ur, mit a kamara tagja bizatott meg. Azt mondták róla, — de ezt csak négy szem közt mondom neki, — hogy jól érti mint kell a gesztenyét kikaparni mások számára, s felhozták a párbér kérdést, történelmi képcsar?wkot stb. Hivatalos rovat. 472 0. ikt. 1885. Hirdetvény. Engedélyhez kötött iparágak gyakorlására nevezetesen a} a kéményseprésre b}-a bérkocsizásra c} a rendes járati időhöz kötött személy szállítás vagyis lársaskocsizásra dj a hordár vagy bérszolgaságra e) a foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletre f) a zsibáruskodásra alkotott helyi szabályrendeletek felsőbb jóváhagyással ellátva folyó évi márczius 1-vel életbeléptetnek, miről a közönség azzal értesíttetik, hogy a szabályrendeletek a Pápai Lapokban is közzé fognak tétetni. Pápán, január 27. 1886. Woüa József polgármester. 142. sz. ikt. 1886. Hirdetvénv. A törvényhatóság által alkotott tüzreudó'rségi szabály rendelet a mai naptól kezdve 30 napon át vagy is folyó évi február 25-ig a polgármestert hivatal helyiségében kitéve mindenki által betekinthető, s erre nézve netán fennforgó észrevétele, vagy ez elleni felebbezése ez időközben beadható. Pápán, január 26. 1886. Woüa József polgármester. Felhívás. A ház és telektulajdonosok különösen figyelmeztetve lettek, hogy a tulajdonukat képező ingatlanaikat netán terhelő adósságokat az általános jövedelmi pótadó kivethetése illetve a törvényben, részükre biztosított adómentességi kedvezmény elnyerhetése czéljából, Ja telekkönyvi bekeblezés számának megjelelésével, folyó január hó végéig bezárólag a nekik már kiosztott vallomási iveken okvetlen bejelenteni el ne mulasszák, a kik tehát ezzel még mindig késtek volna, vallomási iveiket még mai napon mulaszthatlanul beadni felhivatnak. Ezen felhívás kiterjed a III. és IV-ed oszt. kereseti adó ugy a tőke kamat és járadék adókötelesek vallomási iveinek beadására is. Pápán, január 29-én 1886. Woüa József polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Veszprém megye közigazgatási bizottsága febr. i-én tartja ifj. Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt rendes havi ülését, melyen számos ;nagy fontosságú ügy vár elintézésre. Reméljük a biz. tagok teljes számmal fognak megjelenni. Ez a bizottság bir legnagyobb hatáskörrel a megyei közigazgatási életben, épen azért tagjaitól szorgalmat és ügybuzgóságot kér és vár a megye közönsége. — Városi közgyűlés volt folyó hó 23ikán, mely alkalommal a foldmives iskola felállítása érdekében küldött felhívásra a város 150 írttal alapító tagnak belépett. A kövezetvámszedési megerősített ministeri engedély tudomásul vétetett. A kövezetvám és helypénzszedés bérbeadására határnapul február hó 11-ik napja kitüzetett. Utcakövezési előirányzat a folyó évre elfogadtatott. A főiskola részére megszavazott 600 frt subvéntio, valamint a felebbezést elutasító törvh. határozat, ugy a subvéntio idejének megállapítása az állandó választmány javaslatához képest tudomásul vétetett. Élelmi cikkek elővásárlása tárgyában alkotott szabályrendelet elfogadtatott. Stein Mór bérleszállitás és Kis Móricz imok fizetésének felemelése iránt beadott kérvényeiknek hely adatott. — A > veres kereszt« február 13-iki bálja igen fényesnek Ígérkezik, természetesen nem fényüzéses-t értünk, hanem olyan vigalmat, melynek fényét és sikerét a látogatottság, kedélyesség és jó kedv adja meg, különösen sokan készülnek közel és távol vidékről és a választmány megkeresi a casino igazgatóságát, hogy a casino termét is engedje át. A helybeli meghívók — közel 300 — már kiosztattak és ha valaki tán té^ védésből nem kapott volna, szíveskedjék ez iránt az elnökséghez fordulni. A meghívó következőleg hangzik: — Meghívó a magyar szent korona országa » Veres Kereszt« egyletének pápai fiókja