Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-09-26

AJ. égj e. e rxi le Mi nden vasáru a p. K )/, 3r I :k.i s i"g "i \ k ö «l é sekr e koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteilcn levdek, csak ismert kezektol fogadiainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZ ER K. h i v a t a l á b a (_() - k o 11 ég iu m épület) küldendők. PÁPÁI liAP^R^ Előfizetési djjalc. Egy évre 6 frt. —Félévre ? fr. hegyed évre I frt 50 krajczár. Egy szám ara JJ kr. HIRDETÉSEK I hasábos petit sor térfogata után 5 kr, nyiluerbi u 2^ krajczár, A dij előre Jizeiendő. Bé'yegdíj mindig kiil'ón szamttiaiik Az előfizetési dijuk, s hirdetések a lap KI A DÓ h i r a t a Iá b a [ref. fő i s ka la n y 0 m d ú j a ) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1886. szept. 25. Nem helyes eljárás járványos időben a megijesztés, s igy magunk részéről sem akarjuk az ördögöt feketébbre festeni, mint a milyen. Nem is szólnánk a hazánkban úgy látni mégis csak járványosán fellépő koleráról, ha nem ismernők városunkat, hol, mint azt a tapasztalat bizonyitja, ha eg3

T

szer a kolera felütötte fejét, akkor jobban pusztít, mint bárhol máshol. Lapunk még a nyár kezdetén kiváló szakférfiaktól hozott ez ügyben czikkeket. Tehát hirlapirói kötelességünket a legszebb értelemben teljesíteni próbáltuk. Már akkor el lett mondva e lapok hasábjain, mik volnának azok az óvintézkedések, miket épen városunkban a netán hozzánk is beköszönő kolera ellen okvetlenül megtenni kell. Tehát jó eleve hivtuk fel a figyelmet. Senki mulasztással bennünket, lapunkat nem vádolhatja, j Az intéző köröknek volt elég idejük ez életbevágó dologról gondolkozni, óvrendszabályokat behozni stb. Most már megyénkben is, bár még háV Istennek, alig veszélyes mértékben, előfordult pár kolera eset. Tőszomszédságunk, Győr városa is fájdalom megismerte a váratlan, s nem szívesen látott vendéget. Főispán grófunk is — mint értesülünk — kimerítő véleményt kért Pápa város érdekében Győr városa főorvosától. Ideje, hogy készen legyünk mi is, minden eshetőségre. Nem szabad ugyan mindjárt megijednünk, de félni mégis csak tanácsos lesz. Felkérjük tehát c sorokban, az in téző köröket, miszerint a szükséges óvintézkedésekkel városunk népét kellő úton-módon és kellő időbon megismertesse. A köztisztaság mindenekelőtt feltétlenül követelendő s e tekintetben majó példával előállani. KöZÖS a veszel}', le- j körülményt, hogy közlekedésünk afövároshoz nagyen közös annak elhárítása is. Óvatos, ! S>'

on kötl

>'

ü

' és ho

zy városunk az emberek egy bölcs magaviselet, okos, praktikus eljárás elveszi az esetleg kitörni akaró járnemétöl, t. i. a kereskedői ügynököktől évenkint nem csekély számmal látogattatik meg, kik az ország különféle vidékein megfordulnak, mindenféle ványnak erejét, mérgét. Városunk hajó- j vendégfogadókat fölkeresnek, és kön nyen a betegsági orvosai bizonyára nem mulasztották j ség terjesztői lehetnek. K kot emiitett körülmény elégséges arra, hogy a városi hatóság a minist, rendeletben érintett és itt egyideig hatóságilag elrendelt desinfectiót ugy a vasútnál, mint a vendégfogadokban, utóbbiaknál a tisztántartást a legnagyobb szigorral követelje és naponkint annak teljesitéérjük e szent czélt! = Meghívás. A városi képviselő testület t. tagjai az üresedésbe jött polgármesteri állasnak szabályszerű tisztújítás utján leendő betöltése czéljából , folyó évi október hó 2-án d. e. 10 órára alispán ur ö nagysága által egybehívni rendelt rendkivüli közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Pápán, szeptember 24-én 1886. Osváld Dániel, h. polgármester. Védekezzünk, mig nem késö. Amitől két év óta remegtünk, és már a gondolat maga is aggasztó érzést keltett bennünk, bekövetkezett. Még pár hó előtt azon édes reményben voltunk, hogy a végzet bennünket talán még megvéd ; de sajnosán csalódtunk. Az 18ŐO. cs 1873-ban rajtunk ütött sebek még be sincsenek hegedve, szivünk sajog még elhalt kedveseink felett, — és már az ország fővárosában ismét felütötte fejét a rémes betegség : a „cholera." E hó 7-ike óta észlelhető mir Bpesten; de miután ez időszakban a heveny gyomor és bélhurutok, az éretlen' gyümölcs élvezete folytán gyakoriabbak, cholera nostrasnak jeleztetett az; mely betegség ezen időszakban évenkint constat. Iható. Azonban Bpe.->t hírneves tanára, Scheuthauer kereken kijelentette, hogy ez határozottan ázsiai cholera, a ki után dr. Babes Victor, ki néhány évvel ezelőtt Berlinben Koch tanár kolcra-bacillusi elméletét tanulmányozta, a kórboneztani intézetben eszközölt górcsóvi vizsgálatok alapján kimutatta, hogy a fővárosban járván yszerüen föllépett betegség maga az ázsiai cholera. el eddig sem mindazt megtenni, s mindarra hatóságunkat figyelmeztetni, mi hivatásukban állott. Tőlünk függ, hogy megmentsük magunkat és városunkat. Reméljük közös akarattal és Istenünk segítségével el is j séről meggyőződést szerezzen. Ujabb felhívás folytán a házi gazdákat udvarok, emésztő gödrök legnagyobbmérvü tisztántartására utasítani, szemetet és trágyát eltávolítani, és mindezeket szigorú büntetések terhe alatt eszközöltetni kötelességévé tegye: szóval mindent foganatosíttatni, a mit a közegészségügyi bizottság javaslatba hozott és a mit a rendőrség máig mindig jóakarattal támogatott. Bent a házban mindenki a legnagyobb gondot fordítsa a szobák szellőztetésére és ezután azok fertöztelenitésére. A szellőztetés nélküli 'ferlőztelcnités absurdum; az ivóviz tiszta legyen; az ürszekek közelében fekvő kutak elzárandok. Nagy figyelem fordítandó a közegek részéről a külvárosok helyiségeire, ott tultömottseg ne legyen, és a hol az kikerülhetlen, ablakok és ajtók pár órán keresztül nyitva tartassanak, hogy léghuzam által a levegő újíttassék; az udvarokban ugy a bel-, mint a külvárosban a tömeges marha- és sertés-hizlalás megtiltandó, erre oly helyeket kell kijelölni, a hol közelében emberek nem laknak és lélekzenek. Ezzel tartozunk magunknak , és meg nem engedhető , hogy egyes emberek érdekeit kíméljük embertársaink egészségének rovására; az ürszekek már most is mindenütt 3°/,, carbolsawal naponta leöntendök. Kíméletet ily alkalommal semmi irányban sem ismetünk, és csak az a hatóság fogja elismerésünket kivívni, a mely hatalmával jaró szigorát lelkiismeretesen érvény esi tendi. Segítsünk magunkon amennyire lehet, nehogy a félelmes vendég, mely e sorok írása alatt is meglátogathat készületlenül találjon; és ne legyen kénytelen a járvány bizottság a közegek mulasztásait pótolni; ugy is elég teendője lesz, ha a reá kiszabott teljhatalmú munkáját pontosan akarja végezni; éa hisszük is, ismerve r. kapitányunk eiélylyel párosult rendszeretét és jóakaratát, hogy panaszra okunk nem lesz. Ez tény. E fölött vitatkozni többé nem léhának a Városnak, mint hatóságnak kell | het. Azért nem szabad szem elől téveszteni azon ezes. N.-Dem, 1SS6. szept. 24. Tekintetes Szerkesztő ír! A l.-patomi hetivásárokon, majd öt hat :m keresztül, igen szép .mennyiségben lehetett gabuát eladót látni; csak ugy sürgött forgott a sok vidéki kocsi gabuával terhelve. Vevő i.s volt mindig elég: s)ká egv kocsinak .sem kellett az eladásra várni. Azonban a két utóbbi hetivásáron, már csak alig egykét vidéki kocsit lehetett látni, csak a helybeliek turrották fön a heti galmavásárt, pedig a vevők igen rend-ís árért vásárolták a gabonát. Különben hogy a vidéki jrazdák ilv kevesen látogatták ez utóbbi hetivásámkat, ez onnét magyarázható, - ami elég szomoritó hogy a vidéknek már nincs eladó gahnája. Kár volna a vidéknek e közeleső vásárt elhanyagolni! Ugy reméljük, hogy egy jövő jobb terméssel, - amit adjon az Isten, - a l.-patouai gabnapiacz is meg fog élénkülni. Sertés és más egyéb piaozi tárgy minden héten van elég. Ez is nagy haszon a vidéknek, mert ha van valami eladni vagy venni valója, nem kell érte egy távol eső városba fáradni és kültségeskedni. A patonai uradalom fiatal gazdatisztje Pitying József ur a napokban tartá kézfogóját, a köztiszteletben álló Glacz József helybeli vendéglős és birtokos igen kedves és müveit leányával, a szép Ilus kisasszonnyal. Tartós boldogságot kívánunk a szép frigyhez! A l.-patonai róm. kath. templom épitési okmányai, miket főtisztelendő Mórocz Antal plébános ur fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött össze és irt meg a jövő hétfőn fognak, mint az építkezés befejezésének évfordulóján •— Bánóczy Pál építőmester ur jelenlétében a templomfalába elhelyeztetni. E helyet, — mely akarbanleend, — egy feliratos márványkő fogja jelelni. A b.-szt.-iványi cath. templom fölszentelése mit oly nehezen vártak a derék sz.-iványiak - a jövő hó 10-én leend. Dicséretet érdemel a szt.-iványi polgártársak azon elhatározása, hogy a felszentelés najDJán mag}

r

ar egyházi szónoklatot is fognak templomukban tartatni. Ha igy lesz, valóban magyar szívre mutat tettük. Majd meglátjuk! ía-ftoc* ŐJotüávt. 3. SÍI. Hirdedmciiy. a C3 J. b. 1886. Pápa város tanácsa, mint első fokú iparhatósá<r f. évi szept.. hó 22-éti 949. sz. alatt, hozott, határozatával ;iz ipartestületi jegyzőválasztást. — tekintetTÁRCZA. Ha csillag volnál . . . Ha csillag volnál fönn a magas égen, Ragyogásod nem lesném titokban; S virág ha volnál tarka mezőségen Szabadon fürdeném illatodban. Irigy felhő nem födne el Tőlem ragyogásod , És a mező velem sirna , Jővén hervadásod. Dc csillag nem vagy, sem mező virága, Hogy enyém volna fényed, illatod: Te szebb vagy mint ck, ifjú barna lányka, Mert kettőjük szépsége birtokod. Oh. miéit van mégis, hogy csak Lopva látlak, leslck, — Oh. miért is van irigye Anyi egy embernek!? A nyári vadászatok. Franciából HOHN GYULÁNÉ. (Folyt, és vége.) Á'Z átvonulás kezdetén; midőn a madár megijedve a lövöldözéstől, melynek czélpontjának látja magát, még okát keresi meglehetősen közelről kell hozzájuk jönni, hogy biztosan czélozhassuuk. Ösinerünk oly gavallér vadászokat is, kik bócstelenségnek tekintik, hogyha egy tengeri nyulat fekhelyén lőnek agyon. Kívánjuk, hogy e hősies érzetük jutalmaztassák, meg a jövő generatio képviselői által. Nem tudjuk a szerény cul-blanc fel van-e jogosítva Pontonoy ezen megújított udvariasságára igényt tartani? Ez oly kérdés, melyet az olvasó lelkiismeretes megbirálásának engedünk át. ílogyha a* átvonuló madarak száma bőséges, egy J

ó lövő könnyen gyűjthet össze két tuczat madarat, s ez gastronomiui, valamint cynégiai szempontból tökintve, épen nem megvetendő eredmény. Ezen vadászat nemkülönbon is egyike a legbővebbeknek. A különféle nemű parti madarak a czerkó néhány makkrécze kivándorlási ösztönüknél fogva, a hajós vadász martalékainak szaporítására vannak kárhoztatva. A cul-blanc megjövetele a halászat tilosával összeesik, tehát olykor élő fordulj hogy egy rövidlátó vagy túlbuzgó vadász ólomja, a legártatlanabb orvadászt, a horog zsineggel vadászét, ki egy fűzfa mögé rejtőzik, arczul csapja. Azt hiszem nem szükséges figyelmeztetni az olvasót, hogy rossz ízlést tanúsítana ezen boldogtalan két lábu nevét martalékai lajstromában tündököltetni. Végleg, ininthogv minden vadász egyszersmind szakács is, nem szabad megengednie, hogy egy kényes gyomrú ember megvetőleg nyilatkozzék a culblanc húsáról. Hasonló esetben cserélje föl vadászkaputját s szalma kalapját, egy vászon köténynyel s főkötővel. Kopasszá meg a reggel lőtt madarat, — mint a fürjt, a vizi szalonkát is frissiben kell megenni, szedjük ki beleit, annólkiil, hogy nagyon felvágjuk, takarjuk be szalona szeletekbo, melyet szőlő levéllel erősítünk a madárhoz, nyarsoljuk fel, süssük ! KA gyilkos egyike volt ama lelkesült vadászok- j hogy merő lehetetlenség, hogy Kagysádnak ne le... — -- gyen igaza. Hendkivül szerencsésnek érzem magam — hogy e csalhatlan bizonyítékot kiszolgáltathatom önnek, íme itt a meglepetés, melylyel tisztelt ellenfelét zavarba hozhatjuk, egy libuez. május hó közepén lőve. Igy szórva, zsebéből egy madarat vett elő, s asszony elé tevé; ez egy perczig nézte, azután elhalványulva, mérgesen az asztalra dobta a madarat. „Ah uram, mit mivelt?" kiálta, „Igazán már nagjfobb ügj'etlenséget nem lehet elkövetni." — „"Ügyetlenség ? Hebegő „a kis posta" sértett vadász önérzetében. „Egy madarat lelőni ötven méter távolságra a fák között hátulról, ez ügyetlenség ?" — Hiszen épen ez a baj. Ez a libuez minden évben rétjeim egyikén fészkel, s minden évben hozzák nekem tojásait. Ön a nőstényt ölte meg. Miután az átvonulásnak ideje elmúlt, a hím vissza fog térni éjszak felé. Igy tehát, ön nem csak azon élvezettől fosztott meg, hogy B. urnák bebizonyíthattam volna, hogy nem vagyok olyan ostoba, mint a milyennek hisz, de „folytatta kissé reszkető hangon," lát^a uram, én nem fogadtam volna, hog}^ ha nem lettem volna tökéletesen biztos abban, a mit állítottam. Hála a naiv, kikről eleinte szóltunk. .Körünkben ,.a kis postának" hivtuk, mert elragadó hatalmat g3

T

akorolt reá egy különös mánia. Hog3

r ha valamelyik barátját meglátogatva, annak íróasztalán egy Parisba czimzett levelet vett észre, azonnal ajánlkozott azt személyesen rendeltetése helyére elvinni, s a választ meghozni. — Magától értetődik, hogy vidéken lévén, nem engedett magának sem 2>ikenőt, sem fegyverszünetet — „a kis posta" megkérlelhetlen hadat kezdett a vizi-szalonkák ellen. Mindennapos expeditioi egyike alkalmával megesett rajta, hogy egy libuezt löt agyon; boldogabb volt, mint „mars en caréme." Egy idő óta „a kis posta" szenvedélyét s szivét a vadászat s egyik szomszédnéja között osztotta meg. Ezen szomszédné, a negyven évet megközelítette, de azért még mindig igen szép és kellemes asszony volt. Az ötvenezer forint évi jövedelem, s a nagy erdők, melyek szomszédosak voltak barátaink erdeivel, még növelték emennek érdeklődését s szenvedélyét.' De volt egy vetélytársa, egy hatvan éves szomszéd, ki habár igen mostohán volt megáldva phj'sikai szellemmel, mégis veszedelmes ellenfélnek bizonyolcz vagy tiz perczig erős tűznél, s tálaljuk me- ; nyúlt, mert igen jártas volt a természettanban; s ez 1 kegyed ügyességének, elvesztettem a fogadást. Most cenyér szeleteken. bizonyos takintél, t szerzett neki, a gazdag özvegy j nem marad egyéb teendője, mint a nyertes kelvzelegen, pirított keny Nemsokára az ellenfél a vágytól szikrázó tekintettel, midőn érzi ezőn gyönge vérző darabnak szagát s látja eltűnni ellensége szájpadlásán, megtöltve ezt jóiüit illatával —- helybenhagyja, hogj

r jeles ember lehet valaki, ha neve nem is César vagy Alexandre, hogy kitűnő étel lehet valami, ha nem is éri el a sneff a pecseirye forgató e királynéjánál;: mennyei izletességét. A csata ezen előjátékának véletlen áldozatai között csak egyszer láttuk szerepelni a bibiezot, mely már visszatér az ejszald dús rétekre, mikor a vizi szalonka jár, az, ki elég szerencsés volt vadász martalékai között e ritka darabot lelhetni, nem igen örülhetett találmányának." előtt, ki igen érdeklődött a vad acclimátizálása és szaporodása iránt, s e tekintetben mindig a szóm-' széd tanácsát kérte. Kevéssel ezelőtt a kastély urnőjo vadászunk előtt heves szóvitába ereszkedett, éltes imádójával; azt állítva, hogy néhány év óta libuez tojást találnak rétjein. Az öreg ur, a tanárt jelmező gúnyos mosolylyal felelt, hogy a libuez nom fészkel Francziaországban stb. stb. K— asszony bizonyos elkeseredéssel felelt; utóbb a vita egy fogadással végződött, melynek betéteiét indiseretio volna elárulni. S e miatt jött a „kis posta" diadalmaskodva imádottjához. Asszonyom, móndá meghajtva magát, „Tudtam, téha képzelni magát, s eltalálhatja, hogy mit fog tőlem követemi, — „Oh asszonyom, az lehetetlenség." —- „Uram," feleié a kastély úrnője komolyan, „a játékadósság az asszony előtt, valamint a férfi előtt szent. Fizetni fogok." Igy szólva fölkelt, köszönt, s ott hagyá a szalont, hol „a lds posta" megsemmisülve ínaradt viszsza. Három hónappal később a gazdag özvegy nőül ment a hatvan éves szomszédhoz. A „lds posta" most sem vigasztalódott még meg.