Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-09-05

E tárgy: ^Életmentés és egészségtan« Dr. Széli Lajos kézikönyve nyomán. Az evang. egyház sohasem zárta el magát a czélszerü nevelés módszere elöl; söt nem egy­szer maga volt az úttörők között, különben pe­dig, a mi a nevelés terén előtte célszerű és si­keresnek bebizonyult, mindig odaadással követte. Ha mégis Vasvármegye nemes intenciójának megfelelő intézkedését, mely nevezett tankönyv használatát a maga körében határozatilag elren­deli s dunántúlt erről értesiti; — a dunánt. ev. egyházkerület f. évi aug. 29-én Kőszegen tartott közgyűlése nem tartotta a maga egészében ajánl­hatónak, a formahibákon kivül azon indok ve­zette, mert nem volt tisztában magával a könyv használhatóságát illetőleg. Ez okból megbízta alulirt bizottságot, hogy a szóban levő könyvet megbírálván, dolgozzon ki idevágó »Utasitast« s azt az egyházkerület taní­tóival » miheztartas« végett közölje. Ez érdemben a hövetkezöket vélemé­nyezzük : »Dr. S&él\ Lajos »Eletmentes és egészség­tan« cimü pályanyertes müvét az iskolai tantár­gyak túlhalmozottsága miatt népiskolai haszná­latra a következő beosztással ajánljuk: a) A 9 — 11. lapon tárgyaltak tartalmát (le­vegő—villamosság) előadás közben foglalja a ta­nitó a természettan anyaga alá. b) 13—25 1. (Lakás—körömápolás) tegye a beszéd és crtelcmgyakorlatok tárgyává. c) 26—39 1. (Táplálék—konyhaedények) osz­sza be a gazdaságtan és konyhakertészetbe. d) 40—44 1. Étkezési szabályok—testgya­korlat) tollbamondott írásgyakorlat idején érté­kesítse. e) 45—47. 1. (Az érzékszervek—bőr) tár­gyalja a természetrajz alatt. f) 48—82 I. (szokás—védhimlöoltás) tartsa fenn az elemzöolvastatás (^olvasás tárgyalással) idejére az V—VI. osztályban. Még inkább ismé­teltetve az egészet, oktassa benne az ismétlő tanköteleseket. Addig is, mig legközelebb az egyházkerület a népiskolai bizottság eme véleményes jelentését akár szankczionálja, akár pedig módosítja, «al­kalmazkodas« végett »Utasitásunk>-at közöljük a t. cz. tanitó urakkal. Kelt Pápán, 1886. Aug. 20. a kerül, népisk. biz. nevében cBog.it ái. <Sn c?-rc­egyh. ein. vil. ein. 1111 luiiitimv kJ 1 v 1 IIIJI 3 Iph. b. Hirdetmény. Az ipartestület által megválasztott elüljárósági tagok neveinek kihirdetése, valamint egyéb tárgyak elintézése tekintetéből az ipartestület f. cvi szept. hó 5-én (I. u. 5 órakor az óvoda helyiségben közgyűlést tart, melyre a tagokat ezennel meghívom. Pápán 1886. szedt. 2. Mészáros Károly, iparhatóság! biztos. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Hegedűs Sándor orsz. képv. közéletünk kitűnősége rokonai látogatá­sára városunkban időzött. — A mult hetekben hosszabb ideig időztek körünkben Laky Kristóf cs. kir. kamarás, törvényszéki elnök , lakács Ádám árvaszéki elnök, Burchardt Lipót buda­pesti törvényszéki-, Tóth László és Sült József veszprémi törvényszéki birák. — Esterházy Pál gróf a londoni osztr. magyar nagykövetség attachéja, ki már egy év­nél tovább távol volt, — mint halljuk — e napok­ban szabadságidejét megkezdve, Devecserbe ér­kezik. i — Véghely Dezső kir- tanácsos alispán urat családi öröm érte, a mennyiben kis fia szü­letett, ki a keresztségben Sándor nevet kapott. j A tisztelök egész seregétől jött gratulatio a kis I Sándor érdekében. I — A dunántúli ref egyházkerület I pápai főiskolájának mindegyik szakában Hétfőn, j szept. hó 6-ikán nyittatik meg az iskolai év ün­j nepélyesen. Az ifjúság és tanári kar reggel nyolez j órakor templomba megy. Délelőtt 9 órakor tör­í ténik a főiskola épület nagytermében az uj tá­ji nároknak, Révész Kálmán theologiai academiai \ tanárnak, és Horváth József fögymnasiumi vallás j tanárnak hivatalukba való ünnepélyes beiktatása, t a mely alkalomra remélhetőleg Nagyságos Pap \ Gábor ref. püspök ur, Nagyt. László József föis­! kolai gondnok ur és Nagymélt. Kerkapoly Ká­j roly főiskolai világi gondnok ur is megfognak i jelenni. A tanári beiktatás után tartatik a tanu­í lók öszeirása, s az előadások Kedden, folyó hó j 7-én veszik kezdetüket. — Bula Teophil zirczi perjel , megyénk j biz. tagja, ki csak nemrég lett kitüntetve O Fel­sége által Szent-Gotthárdra vonul nyugalomba, mi miatt tegnapelőtt be is adta lemondását a megyei biz. tagságról. A kitűnő férfiút megér­) demlett elismerés kiséri. I — Pöshl Károly min. oszt. tan., Vesz­• prém megye közgazdasági előadója — mint érte­sülünk — lemondani szándékozik a közgazd. elő­adói állásáról. Pöschl ur már hosszabb idők óta I betegeskedik, s bizonyára csak ennek lehetett [ tulajdonítani, hogy a közigazgatási bizottság ülé­! sein ha megjelent is, de havi jelentéseket me­I gyénk közgazdaságának állapotáról soha sem ter­í jesztett elő. A ki tudja, hogy mily fontos sze­rep jutott a közigazgatási bizottságban épen a közgazdasági előadónak, mint szakminister bi­1 zalmi emberének, az bizonyára csak méltányolni fogja e lemondást, mint annak bizonyítékát, hogy maga Pöschl Károly ur legjobban érzi, hogy ez i állásra más tevékeny embernek adjon helyet, kit a betegség nem fog meggátolni a kiváló te­endők teljesítésében. — LÖbÍBCh Vilmos, az innsbrucki egye­tem orvoskarának tanára, Löbisch Mihály hely­beli orvos fia, atyjának látogatására városunkba érkezett. — A papai ipartestület ma egy hete d. u. 3 órakor közgyűlést tartott, mely alkalom­mal Kocka László 93 szavazattal Bánóczy Pál 68 szavazata ellenében a testület elnökévé, — Kleva Márton pedig 60 szavazattal alelnökké vá­Pestre, Székesfehérvárra, Aradra, Budára, Te­mesvárra. Tótok jöttek be Békésbe, Somogyba, Esztergomba. És mégis! Meglett hóditva a ma­gyar által a magyar föld. S bár még messze, messze hátravagyunk Európa többi civilizált nem­zete közt, s bár sem földmüvelödésünk, sem ipa­runk, sem kereskedelmünk nem fejlett és nem tökéletes; bár cülturalis missiónk betöltésére hi­ányzanak még száz számra eszközeink : — mégis ha az elmúlt kétszáz évre gondolunk, biztat a remény, hogy újabb kétszáz év után is igaz lesz a költő szava: El magyar, áll Buda még! Termésünk eredménye. Lapunk ujdonsági rovata is megemlíti azon helytelen eljárást, mit a gazdasági tudósitók nagy része követ. Telehirdetik örömmel már jó előre, hogy minő elég jó termés várható, mely hir ma­gától érthetőleg sok téves és csak bajt hozó com­binatiókra ád aztán okot, — s csak mikor a ter­més eredménye előttünk van, vesszük észre a tudósitók hamis hivatalos közléseit, s viseljük ká­rát az ennek folytán tett, s rossznak bizonyult combinatióknak. Most már tény, hogy- hazánk egy nagy részében a termés jóval rosszab a közepesnél. A bevetett terület minden 100 csetucl 68-ban a közepesen alóli termést adott, s csak 19 esetben a közepesen felülit. A rozsnál is, árpánál is rosz az eredmény. Csak a zab az, mely türhetöleg fizetett. A kukoricza, mely még lábon áll, a le­hető legsilányabb termést igér elannyira, hogy tekintve nagy sertéshizlalási üzleteinket még be­hozatalra leszünk szorulva. A külföld is körülbelül hasonló képet nyújt gazdasági szempontból. De ha ez igy áll, akkor aztán igazán nem értjük, hogy a buza ára mégis oly alacsony ? Annakelötte a túltermelést hozták fel, és méltán az alacsony buza árak okául, mely ok most már el nem fogadható. Azt hisszük tehát, hogy voltaképen mégis csak az államok helytelen politikája, védvámos iránya a legfőbb oka a buza árak kicsiny voltá­nak. Ideje volna már gazdaközönségünk érdeké­ben, ha azok, kiknek a közélet alakulásához sza­vuk van, erről is gondolkoznának. Azok helyett a sok népbolonditó frázisok helyett, miket holmi sarkantyús vitézek dobálnak a pojáczához ha­sonlóan a földművelő nép szeme közé, — többet érne egy szerény kis jóakarat az illetékesek ré­széről, hogy eleje vétetnek már egyszer földmű­velő népünk gazdasági hanyatlásának. Utasitás a dunánt. ev. egyházkerület tanitói számára, Dr. Széli Lajos „Élelmenlés és egészségtan 11 cimü tankönyvének iskolai h asználatára vonatkozólag. Tréfort A. m. k. vallás és közoktatásügyi minister, kinek közmivelési princípiuma a magyar népet vagyonos, intelligens és egészségességes néppé neveltetni; az utóbbi évben jónak látta a különben is megsokszorozott tantárgyak számát a népiskolákban egy ujabb tárgygyal szaporítani. tették, hogy nyugalmuk legyen, s távol legyenek a művészektől. Ah uram! Hogy ha látná, mily szép ott minden! Igen előkelő nép. Oly gazdag az az öreg ur, hogy maga sem tudja mennyi vagyona van, -­azután, nem akarom önfc sérteni, de a kis hölgy sem jár ám ugy, mint az ön idejében; akár egy herczegné sem lehetne díszesebben öltözködve, azután vannak komomai, másai, s fogarjai, — ni, ni, ott jön a ko­csija az országúton.' 1 Valóban ugy volt; messziről láttam közeledni az elegáns fogatot. Durván megszorítva Vince atyus kezét, annélkül, hogy tovább hallgattam volna be­szédjét, egy szántóföldre tértem be az útról, s gyor­san értem a tengeröbölhöz. Ezen hely kiállhatatlan­nak tetszett nekem. Hazaérve elővettem ama könyvet, s nefelejcset, é.s a tűzbe dobtam mindkettőt. Valóságos élvezetet nyújtott nekem a látvány, a mint. a lángok elemész­tették, s mindkettő megsemmisült: —- „Hagyján" szólék enmagamhoz; látom, hogy vannak oly emlékek, melyek hasonlók ama prélátusok, s magas rangú sze­mélyek holttesteihez, kiket sok esetben bebalzsa­mozva régi templomaink kő táblái alatt — kegyelete­sen eltemetve találunk. Hála a drága illatos füvek­nek, melylyel körülvették azok, kik szerették, meg­tartották a koporsóban is, méltóságteljes külsejüket. De ne érintsék meg; a legcsekélyebb érintés ha­muvá változtatná, mert a külső pompa alatt, mely födi őket, csak hamvadok rejlik. A LÉGYOTT. Igaz löitciicf. Tamás Tamás 28 éves fiatal ember és va­lóságos fogalmazó valamely minisztériumban. Ra­gyás képű kis emberke, de szorgalmas és ambi­tiosus. Az egész világ meg van győződve felőle hogy még sokra viheti. O maga legjobban, s minden pillanatban várja titkárrá való kinevezte­tését.' Német Amália fiatal leányka. Kisded, sovány szintén ragyás képű, de rendkívül érzékeny és ideges. Szemeinek zsilipjei mindig rendelkezésére 4Uanak, akkor sir a mikor akar. Szóval valósá­gos eszménye azon hölgyeknek, kik ha a rend­kivüli körülmények csodálatos Összctalálkozása folytán férjet képesek maguknak kaparintani, e szerencsétleneket ideje korán megöszitik, agyon szekírozzák, kerékbe törik, s jol kiérdemelt kora sírjukba fektetik. Még az a szerencse, hogy az e fajta kis­asszonyok csak ritkán, többnyire csak akkor kapnak férjet, ha gazdagok. Német Amália pedig még csak nem is volt gazdag, mégis kapott férjet. Még pedig milyen férjet! Tamás Tamást, a kiről az egész világ meg volt győződve, hogy még sokra viheti. Hogy az olvasó ne törje soká a fejét rajta, hogy mindez miként történi, hanem mindjárt megértse a dolgot, nem kell többet mondanom, minthogy Német Amáliának a papája minisz­teri tanácsos, meg pedig a Tamás Tamás minis­teriumában cs igy az, hogy Tamás Tamás sokra vihesse a dolgát, első sorban tőle ftiggölt. Kezé­ben volt sorsa. Ezt tudta Tamás Tamás is, s azért egyet­len egy estelyéröl sem maradt el a tanácsos ur­nák, s Amália kisasszonynak állandó s mondhatni egyetlen cotillion lánczosa volt ugy ez estélye­ken, mint mindenütt a világon, a hol gonosz sorsa összehozta vele, — mert ö e találkozásokat igy szokta nevezni. Nem volt képes bájakat felfedezni rajta, söt bizonyos hideglelésszerü borzadást ér­zett mindannyiszor, valahányszor igy kellett szó­lania: »IIa esetleg nem lenne cligérkezve kis­asszony, szabad esedeznem a cotilliouért.c Mindig szabad volt. Amália kisasszony soha sem volt cligérkezve, söt nem is akart eligér­kezve lenni, — mert . . . oly csillagok lévén, kik egymást kergetik. . . . Amália kisasszony sem cotilliont, sem mazurkát, sem semmiféle más tán­ezot sem szeretett annyira senkivel táncolni, mint Tamás Tamással, pedig ez a nagy jövőjű fiatal ember a táncban — mint mondani szokás kissé ügyetlen és szögletes volt, a csárdásban pedig ép ugy ugrált, mint valami medvebocs. Ezt mindenki látta cs megmosolyogta, csak Amá­lia kisasszon), nem látta. Fülig bele volt szerel­mesedve a szerencsétlen. Igy állanak a dolgok, midőn a magyar gaz­daasszonyok álarezos tánczvigalmának na^y éj­szakája megérkezett. Az egész világ ott volt, csak Német Amá­lia kisasszony nem lehetett ott, mert midőn dél­után Tamás Tamás tiszteletét tette, ott feküdt a divánon irtózatos migrainban szenvedve. Tamás Tamás tehát könnyű szívvel sietett fel a redoútba. Első eset volt, hogy magát sza" badnak érezte s nem lehetett az estét Amália kisasszony lábainál udvari szolgálatban töltenie. De Tamás Tamás korán örült és csalatko­zott. Amália kisasszony mint kertész leány meg­jelent a bálban, s az egész migraine csak hadi csel volt. Tamás Tamás egy oszlophoz dőlve nézte az előtte elhaladó álarcos menetet, s kíváncsian várta nem kerül-e számára valami kalandocska. Egyszerre hirtelen egész lényében össze­rázkódott. Egy gyöngéd kis kéz érintette karját, s egy vékony elváltoztatott hang azt kérdezte tőle, hogy hogy mulatsz Tamás ? Kertészleány volt, gyöngéd karcsú'termet­tel s oly kaczer álarczczal és kalapkával fején, hogy Tamás rögtön érdeklődni kezdett iránta. Hozzá szegödöt, élénk társalgást kezdett s az egész estét vele töltötte. Oly jól mulatott, hogy mikor a leány azt mondta, hogy no most Isten veled, föl kell keresnem a mamát, már fü­lig beleszeretve, s megragadva álarcosnöjének ke­zét, légyottot kért tőle. De hát mikor és hol? kérdé a kertészle­ány felindulástól remegő hangon. Tamás Tamás gondolkozni kezdett. Első eset volt, hogy valaki légyottot adott neki. So­káig habozott, hogy hova rendelje. Végre is elég szerénytelenül és ügyetlenül saját lakását em­iitette. _ Oda nem megyek — monda a kertész le­ányka — hanem ha akarod holnap tizenkét óra­kor az állatkertben a majmok kalitkája elött. Ott feltűnés nélkül találkozhatunk. lasztatott meg. Az elöljáróság tagjainak névsora a ma d. u. 5 órakor tartandó közgyűlésen lesz kihirdetve, kiknek neveit jövő számukkban fog­juk közölni. — A megyei székház épitö bizottság f. hó 5-én d. e. 10 órakor ülést tart Veszprémben. — Eljegyzés. Dr. Nyikora József szanyi körorvos, lapunk t. munkatársa eljegyezte ma­gának Poltz Margit kisasszonyt, Poltz^ Pál pol­gártársunk kedves és szép leányát. Áldás fri­gyükön. — Meghivő- A pápa városi jótékony nő­egylet 1886-ik évi szeptember 12-én a városi óvoda helyiségeiban saját pénztára javára, táncz­mulatsággal összekötött kóstolót rendez, melyre az egylet tagjait és jóakaróit, a szegények és ár­vák pártfogóit és segélyezőit tisztelettel meg­hívja Pápán, 1886-ik év szept. hó i-én a nöegy­leti választmány. A kóstoló délután 3 órakor kezdődik s éjfélkor végződik. Egy adag étel vagy ital ára 10 krajczár. Belépti-díj személyenként 20 krajczár. A nőegylet tagjai és pártolói tisz­telettel felkéretnek, hogy ez alkalomra ételeket és italokat küldeni szíveskedjenek. A küldemé­nyek a kóstoló napján, vasárnap reggeli 9 órá­tól fogva az óvoda helyiségeiben vetetnek át a választmány által. — A Pápa vidéki közművelődési egyesület részére átvettem a Pápa városi kapi­tányi hivatal utján azon 3 frt 10 krt, a mit a Dreisiger Károly urnái levő asztaltársaság e czélra küldött. Midőn a küldeményt ezennel nyugtatom, az illető uraknak egyszersmind köszönetemet nyilvánítom. Antal Gábor, szervező biz. tag. — Az ipartestületi jegyző, ügyész és pénztárnok megválasztása céljából a testületi elöljáróság valószínűleg még ma fog ülést tartani. — Halálozás Kenessey Miklós enyingi járási főszolgabírót súlyos gyászeset sújtotta kedves nejének Felsöbükki Nagy Paulának teg­nap, szombaton virradóra történt elhunytával. Tisztelt barátunk fájdalmában mi is részvéttel osztozunk. — A megyei számonkérőszék tegnap, szombaton tartott ülésében Véghely D. alispán kir. tan. bejelenté hogy Kenessey Miklós envingi főszolgabíró súlyos családi gyászsza miatt a szá­monkéröszéken meg nem jelenhetett. — A gyű­lésben örömmel constatáltatott, hogy bár a le­folyt hóban a legtöbb megyei tisztviselő szün­idejét élvezte, mégis a hátralékok száma elenyé­szóleg csekély. Pápa városát ezúttal Mészáros Károly rendőrkapitány képviselte. — Soos Ignácz kir. törvényszéki biró temetése ma egy hete .Utalános részvét mellett ment végbe. A szülői háztól impozáns közönség kisérte a koszorúkkal telt gyászkocsit a temetőbe, hol a diszes ravatal mellett Kis Gábor ref. lel­kész megható gyászbeszédben ecsetelte a vigasz­talhatlan özvegy, az árva kis fiu, szülök, test­vérek, rokonok és barátok méltó fájdalmát és az igazságszolgáltatás s társadalom veszteségét. A temetésen a veszprémi kir. törvényszéket Tóth László, Sült József birák, Hencz Ödön és Ma­rinczer Antal jegyzők képviselték, a kir. tör­vényszék szüneti tanácsa meleghangú részvét­iratot intézett a családhoz és diszes koszorút küldött a ravatalra; ezen kivül koszorút küldöt­tek : a veszprémi és pápai kir. járásbíróságok az ügyvédi kar, csaladjának majdnem minden egyes tagja és számos jóbarát. — A magy. nyug. vasúton az éjjeli gyors vonatok f. évi szept. hó 30-án beszüntet­tetnek. — Ott leszek. Ott is volt, valamint Amália kisasszony is. Mikor Tamás Tamás megpillantotta Amália kis­asszonyt, majd hanyatt esett ijedtében. Mindjárt kitalálta, hogy cselszövénynek esett áldozatul. Amália kisasszony azonban mosolyogva hozzá lépett, s kaczér hangon igy szólt: — Látja, megtartottam szavamat. Eljöttem megkérdezni, hogy mi az hát, amit oly sürgősen akar tudtomra adni? Tamás zavartan hebegett valamit a kelle­mes meglepetésről. Amália kisasszony pedig ne­vetésben tört ki, s azt mondta, hogy tudta, hogy fölismerte öt, máskép nem mert volna eljönni, De nevetését hirtelen ijedt sikoltással vál­totta fel. — Jaj a papa ! Valóban az egyik ösvényen a tanácsos ur ö nagysága közeledett. •— Mi ez ? kiáltá elszörnyüködött hangon, midőn leányát megpillantotta. — Hogy jöttél te ide? — Bocsánat papa, soha sem teszem többet. — És ön ön uram? ön compromittálta, megölte jó hírnevét! — Bocsánat nagyságos uram rebegé Tamás .... csak azt azt akartam töle meg­kérdezni hogy . . . hogy . . . eljön-e hozzám fe­leségül? — Nos? kérdé gúnyosan a tanácsos ur. — Van szerencsém Amália kisasszony ke­zét megkérni. — Az már más. . . . monda mosolyogva a tanácsos ur. Tamás félév óta. férje Amáliának. Sütik, fő­zik, öszitik és kopasztják. De mar titkár, s ha isten a miniszteri ta­cácsos urat élteti, esztendőre vagy kettőre osz­tálytanácsos. Meg is érdemli szegény, megszenved érte. cBaíáí&o Sán3ofc,

Next

/
Thumbnails
Contents