Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-08-29

idcjü akadályoztatása esetére szóló szabályren­deletek szövegének meghitelesitése és a közgyű­lés ügyrendjéről,, — a vármegye szervezeti sza­ványairól, -— az egy évnél tovább betegeskedő tisztviselők ellenében való elbánásról és a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők lemondásának el fogadásáról szóló szabályrendeletek megalkotása. 13. A székházépítési bizottság előterjesztése a székház építkezés elöhaladásáról. 14. A székházépítési bizottság előterjesztése a megyei székházépület mellett szükséges utcai csatornák kiépítése tárgyában. 15. A m. székházépítési bizottságnak a bok­réta ünnepély alkalmából a munkások közt ki­osztott 329 frt 25 kr és a pallérok jutalmazására vonatkozó előterjesztése. 16. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye közön­ségének — az 1883. XL VI. t. czikben megálla­pított földadó mennyiségnek leszállítása tárgyá­ban kelt és a Képviselőházhoz intézett felirata. 17. Borsod vármegye közönségéuek a Hentzi sirjának megkoszorúzása folytán történt esemé­nyek alkalmából a Képviselőházhoz intézett fel­irata. 18. A soproni kereskedelmi és iparkama­rának a kamara területén beszüntetett dohány termelés újból való engedélyezése tárgyában a Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz intézett felirata. 19. Hollósy István máramaros megyei bi­zottsági tagnak Máramaros megye közönségének 2/1886. sz. a. hozott határozata elleni felebbezése. 20. A hevesmegyei gazdasági egyesületnek kereskedelmünk fejlesztése érdekében a Földmi­velés. ipar és kereskedelemügyi m. kir. Ministe­riumhoz intézett felirata. 21. A szövetségbe lépett gazd. egyesüle­tek V. nagy gyűlésének jegyzőkönyve. 22. A központi Táncsics bizottságnak meg­keresése. 23. Alispáni előterjesztés a községek jelző tábláihoz szükséges tölgyfaoszlopok beszerzése tárgyában. 24. A kir. építészeti hivatalnak a Hatha­lom-Dém-L. Patona gyömörői útra vonatkozó előterjesztése. 25. A Veszprém megyei kir. tanfelügyelő nek átirata Orel József polányi r. kath. tanító nyugdíjazása tárgyában. 26. A Veszprém város terhére kivetett 1881 és 1882. évi katona beszállásolási pótadóból be­hajthatlanná vált összegek leirása. 27. Krausz Ármin fia veszprémi könyvke­reskedő által a megyei gyámpénztár részére 1885. végén és 1886. év első hónapjában kiszol­gáltatott irodaszerek és könyvkötő munkákról kiállított számla. 28. Kiss István veszprémi lakos lakatos mesternek a megyei gyámpénztári »Wertheim« féle cassa bárjának kiigazításáról szóló számlája. 29. Horváth Józsefén társai zirc/.i járási utá­szoknak azon kérvényük, melyben első osztályú utászokká kérik magukat kineveztetni és ezzel kapcsolatban a m. kir. építészeti hivatalnak az utkaparók javadalmazására vonatkozó előter­jesztései. 30. Nagy-Pirith községnek kérvénye, mely­ben a Nagy-Piritliröl Dobára vezető közlekedési utat az országutak hálózatába felvetetni kéri. 31. Séta József és Tóth János fokszabadi lakosoknak Fokszabadi község képviselőtestüle­tének 2/886. sz. a. kelt határozata elleni felleb­bezése. 32. Csernye község képviselőtestületének azon határozata, melylyel a községben létező fe­lekezeti iskoláknál alkalmazott tanítóknak az is­métlő oktatásért való díjazását kimondja. 33. Iharkút községnek kérvénye, melyben az Iharkutról Jákóra vezető közlekedési utat Jákó, N. Tevel, A. Tevel és H. Bödöge községekkel járhatóvá tétetni kérik. 34. Enyig község kisded óvoda és kórház alapjáról szerkesztett 1884. évi számadása. 35. Alispáni előterjesztés a Balaton-fö-Kajári község határában feltalált kavics telep kibérlése tárgyában. 36. Tóth F. István lepsényi lakos idökori bírónak kérvénye a lepsényi 1875. 1876. évi szá­madások kiigazítása tárgyában. 37. Liter község elöljáróságának kérvénye, melyben a fatenyésztésre alkalmatlan községi fais­iskolának, alkalmas területért leendő elcserélhe­tését engedélyezni kéri 38. A vármegye alispánjának jelentése a megye határának Szilas-Balhás és Ozora közsé­gek közt leendő megjelelése tárgyában megejtett tárgyalásról. 39. B. M. Szombathely községnek nagy köz­séggé alakulása tárgyában beadott pótkérvénye. 40. Ügyészi előterjesztés a deveeseri ura­dalomhoz tartozó »Kis Bogdany« és »becsei« pusztai birtokoknak önálló pusztává minősítése tárgyában. 41. Rosos István veszprémi lakosnak kér­vénye, melyben a tulajdonát képező >Sári« pusz­tát önálló pusztává minösittetni kéri. 42. Gróf Sztáray Antalnak kérvénye, mely­ben a tulajdonát képező »Inota« és »Sikator« pusztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 43. Ügyészi előterjesztés az Eöcs község tu­lajdonát képező jegyzői lak eladása tárgyában. nap L. Patonán és pedig szép eredménynyel. Eladatott körülbelül 80 métermázsa gabona. Vi­déki kocsi is nagyon sok volt gabonával, külö­nösen Bakonyaljából. A gabona mind elkelt, nem kellett semmit visszavinni. A gabona ára megle­hetős volt, ugy elkelt mint a pápai piaczon a mult héten. A vidéknek roppant nagy előnyére lesz ez, ha törekszik ezt föntartani. A 1. pato­naiak ennek érdekében mindent elkövettek, most már a vidéken a sor, hogy a saját javára föntartsa. A piaczon nem csak gabonát, hanem szar­vasmarhákat és nagyon sok sertést lehetett el­adót látni. Ezeket is vették. No meg a baromfias és gyümölcsös piaczon ott volt ám élénkség ! Ott is sok vidéki asszonyt lehetett látni. Levelezés. N. Dém, 1886. aug. 25. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Lovúsz-Patonán folyó hó 23-án déícJött ugy 10 óra körül ismeretlen okból tüz támadt. Le­égett öt ház, ezek közül kettő az uradalomé, egy a jegyző uré, kettő meg a polgároké volt. A leégett házak mind voltak biztosítva. A tüz egy istálóban keletkezett, mondják ép az idő­ben senki nem volt az istálóban. A helybeli és a kajári tűzoltók dicséretre méltó buzgalommal fáradtak a tüz oltása körüJ. A lakosság és a nagyszámú vidékiek is lelkiis­meretesen megtették kötelességüket, iparkodtak segíteni a szerencsétlenül járt embertársaikon. Fecskendő nyolez működött, a helybeli tűz­oltóké, a 1. patonai uradalomé kettő, a I. pato­nai községé egy, démi községé egy, a kispéczi községé egy és a szt. iványi községé egy. Teljes szélcsend is volt, tehát ennek és az összejött nagy erőnek köszönhető, hogy a tüz tovább nem terjedt. A jegyzői irodának teteje is leégett, ezer szerencse még a nagy szerencsétlenség közepette, hogy az iroda be nem égett,, mert minden ok­mány oda veszett volna. Gondolom jövőre, ha a községi uj jegyzőlak elkészülend, nem kell ily esetben félteni a jegyzői irodát, hogy leégjen. A második hetivásár is megtartatott teg­Irodalom és művészet/1 — Az „Egyetemes Ptegénytár" második évlolyama most indult rneg Ohuet György, a Bánya szerzőjének „a Croix-Mort grófnők" czimü kitűnő regényével, mely semmiben sem áll mögőlte a világhírű szerző előbbi mű­veinek, lélektani festés és megkapó jelenetek tekintetében pe­dig felöl is múlja azokat. A budapesti Singer és Wolfner ezég, Az „Egyetemes Regénytár'* kiadója, e mű kiválasztásával is csak ujabb bizonyítékát adta annak a kiváló gondnak, melyet ez anynyira sikeresnek bizonyult vállalatra fordít. Nem kevesebb, mint tizennyolc kötet jelent meg ez első évfolyamban s oly írók mint Ohnet, Feuillel, Conway, Peyrebrune, Eckstein, hazai jeleseinkközül Mikszáth Kálmán, Tolnai L3J0S, Petelei István, Boniczkyné Bajza Lenke, vannak benne képviselve csnpa válo­gatott müvekkel, melyek már egy egész, nemcsak külsőleg di­szes, de belső értékkel is biró kis házi könyvtárt képeznek. Mindez kellő biztosítékot nyújt arra, hogy az uj folyam is tel­jesen meg fog felelni a várakozásoknak s hogy a közönség to­vább is hathatós pártfogásában fogja részesíteni e derék vállain— tott, mely ugy a nyújtott művek kit illőségénél, mint a köny­vek diszességénél és olcsóságánál fogva valóban hézagot pótol s egy rég érzett szükségletet elégített ki. Egy-egy piros vá­szonba kötött, csinos kötetnek a/, ár.i 50 krajczár. Melegen ajánljuk a kitűnő vállalatot olvasóink figyelmébe — bizony e piros könyvek egy családban se hiányozzanak ! — Az „Ország-világ-" 1 3i-ik fang. 21-ikij száma Kovács Pál, a napokban elhunyt veterán iró arczképével és életrajzával kezdi meg képei közleményei hosszú sorát. IC közleményei a következők : Pásztóitól a ..Vadrózsa" czimü szép költemény, Bródy Sándortól a ,,Sziné-!zvéi''- regény folytatása Raoul Chélardtól, e franczia származású írótól ,,Egy pokoli gon­dolái" e/.iinű igen érdekes elbeszélés; Sznmosszegi Kovács Sán­dor a történelmi kiállítást ismerteti behatóan, melyhez több kép is vau s különösen érdekes a ,,Budavár ostroma 16811-ban', czimü, mely egykorú rézmetszet után van rajzolva ; Porzsolt Kál­mán folytalja Fürdői történeteit s ez úttal a Margitszigetről veszi tárgyát, Pilolyról, a nem rég elhunyt festőről is van egy czikk, arezképpel s a művész egy híres művének : „Wallenstein Egerbe vonulásá"-nak a bemutatásával. Ezenkívül van két csinos vers Kiss Gyulától, Guy Maupnssantlól Gyöngyike kisasszony" czimü elbeszélés folytatása s végül a heliláreza Székely Huszártól és a rovatok s tőbb csinos genre-kép. Előfizetési feltételek: január —decz. 10 fit, január—júniusra 5 írt, július—szept 2 fit 50 kr, júl — deczjmhen-e 5 frt. Az „ligyctérléV'-scl együtt, egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyed é\re 7 l'.l, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pén/.ek a Pallas irodalmi <•> nyomdai részvénytár­sasághoz küldendők, keeskeméli-ulcz.i ö. s/ Hivatalos rovat. J 3. szám. ! II."1886." j Hirdetmény. A pápai ipartestületnek t. évi augusztus lió 22-én tartott közgy ti lésében koznlt határozata értelmében, az ipartestületi elnök, alelnök, elöljáróság: és három számvevő megválasztására nézve f. évi augusztus hó 29-ik napjának cl. u. 4 órája az ovotla helyiségbe kitüzetvén, arra az ipartestület összes tagjait ezen­nel meghívom. Pápa, 1886. évi august. hó 24-én. Mészáros, rendőr kapilány. egy hangot sem, hanem férjével együtt szobába zárkózott. Hogy mi történt itt négyszem közt, halandó nem tudja; annyi azonban bizonyos, hogy a minister ezután sohasem kisérlé meg saját el­vét diadalra vinni és hogy a titkos konferencia után napok múlva is a miniszterelnök feldagadt arccal, kék szemmel és zöld daganattal járt. Ha azonban Karavelov asszony nem szép, talán erényes lesz. Ezt következtetem ugyanis abból, hogy mint a plovdivi polgármesternő fér­jére ráparancsolt, hogy minden nyilvános sze­mélyt egy városrészbe költöztessen, mert a sze­gény idegenek nagyon nehezen akadnak reájuk.. . Plovdivnek ezen része nevéről »Karave­loszka palanka« elnevezést nyert. Természetes ezzel az erkölcsszigorú intéz­kedéssel nem egyeztethető meg az a körülmény, hogy Karavelov sophiai hazát alsóbbrendű bor­délyosnak adá bérbe. Jellemző e tisztes párra a tény, hogy Ka­ravelov első és második minisztériuma közötti időben (midőn Plovdivben volt polgármester) má­sok jelenlétében gyakran monda feleségéhez, ha rosszkedvű volt: »Csillapodjal, Katalin. Te még egyszer Bul­gáriában uralkodni fogsz.« És ez nem volt üres jóslat; — Katalin is­mét kormányozza Bulgáriát. Mivel pedig nem illenék, ha Karavelov asz­szony a minisztériumba menne, hogy ott a mi­niszteri tanácskozásokban részt vegyen, talált módot, hogy ezeket saját lakásán tarthassa. Ma­gam is többször jelen voltam ilynemű tanácsko­zásoknál és igy tanuja a szerepnek, melyet Ka­ravelov asszony játszik. Kár, hogy nem vagyok festő, mert akkor ezt az érdekes jelenetet ecse­tem által örökitliettem volna meg az utóvilág­nak ! A toll erre nem elégséges. Képzeljünk magunknak egy jókora szobát, melynek bútorzata egy Íróasztal, két könyvszek­rény, két asztal cs két ottománból áll. Karave­lov az íróasztalnál ül, az ottománok és székeken á különböző miniszterek, kik, ha a miniszterel­nökné jo kedvében van, gyanús minőségű fekete kávét szörpölnek. (A nihilistanönek nem kell jó szakácsnak lenni.) Karavelov ép most hozott ha­tározatot és a többi miniszterek, kik nem egye­bek, mint bábuk, sohasem merészkednek a ha­talmasnak, kinek homlokredőitől maga a fejedelem is megretten, ellenmondani. Most aztán megnyí­lik a miniszterelnökné budoárjának ajtaja és gyer­mekével karján megjelenik ö is. Azonnal tiszteletteljes hallgatás áll be. »Mit határoztál Petkó?« kérdé ö nyugodt hangon, de oly tekintettel, melyet a miniszter nagyon is ismer. Zavarodottan dadog erre Karavelov pár szót. «E/C nem jó« — mondja szelíden, az asz­szony— »jobb lesz ezt vagy azt tenni!« »Pompas!« felel a miniszterelnök és-a többi bábuk szavaznak, midőn a miniszterelnökivé ma­gas belátása előtt magukat meggyőződéstől át­hatottan meghajtják. Némelykor megtörténik, hogy Karavelov silány ellenvetéseket tesz és határozatát jó szín­ben feltüntetni törekszik. Felesége nyugodtan hallgat reá, kisdedének, ki táplálék után kiabál, e közben mellét is oda­adja és aztán urát csattanós érvekkel czáfolja meg ugy, hogy semmit sem válaszolhat reá és Karavelov asszonynak nézete törvénnyé válik. Mindenesetre az igazság érdekében meg kell val­lanunk, hogy Karavelov asszonynak valóban jó politikai eszméi vannak. Kitűnően beletalálná ma­gát egy második bolgár Katalinnak szerepébe. A furcsa minisztertanácsot még különös­sebbé teszi a ministerelnök grotesk öltözete, mely bizonyára mindenkinek kitörülhetlenül emlékében marad, ki őt csak egyszer is látta. Ez egy bá­mulatos szabású komisz barna ruha, a melyben a ministert könnyen angol parasztnak néz­hetik. A nadrág nagyon bő s rövid s oly szerencsét­len szabású, hogy a lépést akadályozza. Nem ke­vésbé fura a miniszter ur kabátja. Sokáig nem tudtam magamat a nevetéstől visszatartani, ha a ministert igy láttam, s nem tud­tam elgondolni, micsoda uton s módon jutott Ka­ravelov e csodahoz. Végre világos lett előttem min­den. Karavelov szolgája magának uj ruhát csi­náltatott és ezt az eltorzított ruhát kapta. Mi­vel pedig nyilvános helyen nem jelenhetett volna meg, visszaküldte a szabónak, a ki*Karavelovnak határtalan zsugoriságát jól ismerve, hogy magát némileg kárpótolja, a kontármunkát fele áron kínálta Karavelovnak. A ministerelnök belátta ugyan, hogy a ruha nem egészen neki való, de az olcsó ár lépre csalta öt. És azóta a hatalmas ember a világ csúfjára szolgája elrontott ruhájá­ban jár az utcán. Felébb cnilitettem, hogy Karavelov asz­szony nihilista. 1885. nyarán egy másik Oroszor­szágból menekülő növel, Zsiskova tanítónővel benső barátságot kötött. Közösen azt határoz­ták, hogy Sophiában nihilista lapot adnak ki, melyben anarchikus tanaikat terjesztik. A tanítónő volt a kiadó, Karavelov asszony — persze csak ugy titokban — társszerkesztő. Az orosz diplo­matiai ügynök, névleg Kojander, a lap megjele­nése ellen tiltakozást emelt s a lap elnyomását s kiadója száműzetését kívánta elégtételül. Karavelov ur és felesége ez esetben taná­csosabbnak tartották engedni, mintsem Oroszor­szággal konfliktusba jönni; de igazán nemtelenül boszulták meg magukat, minden ok nélkül szám­űzve Devcsenko nevü igen tisztességes orosz ta­nítónőt, ki a nihilista tanokról hallani sem akart, csak azért, hogy az orosz ügyvivőt ez által is boszanthassák. 2. szám. ípk.l). 1886. Hirdetmény. A békéltető bizottságra vonatkozólag a pápai ipartestület által alkotott szabályrendeletet a n. mél­tóságú in. kir. földin. ipar és kereskedelmi miniszté­rium a jóváhagyási záradékkal ellátta, minek folytán Pápa város területén működő összes iparos-segéde­ket saját jól felfogott érdekükben ezennel felhívom, hogy a 30 tagból álló békéltető bizottság megválasz­tása czéljából f. évi szeptember hó 19-ig napján d. u. 3 órakor a városház nagy termében megjelenjenek. Megjegyzem , hogy az összeirási lajstromból netán kimaradt iparos-segédek pótlólag leendő felvé­telüket az első fokú iparhatóságnál 8 napon belül húsban szorgalmazhatják. Kelt Pápán, 1886. évi augusztus 24-én. Mészáros, r. kapitány. IT­KÜLÖNFÉLÉK. — Megyei közügy. Fennálló szabály­rendeleteink alapján a törvényhatósági bizottság, szeptemberhó 6-án és a következő napokon d. e. 9 órakor, ezt megelőzőleg szeptember hó 4-én d. e. 9 órakor a számonkérö szék, ugyan sept. 4-én d. u. 3 órakor és ^zept. 5-én d. e. 9 órakor az állandó választmány tart ülésekel. A megyegyü­lés tárgya a megye 1887. évi költségvetésé­nek megállapítása és az 1887. évre szükséges m. pótadó megszavazása leend. — Szép figyelem. A helybeli polgári kör­nek saját könyvtára javára rendezett tánczvigal­mára Esterházy Móricz gróf ur belépti jegyének megváltása fejében Ischlböl egy drb aranyat kül­dött, sajnálatát fejezve ki, hogy a kör mulatsá­gán, melyben többször részt szokott venni, ezút­tal jelen nem lehet. A pápai »Polgari kör« vá­lasztmánya hálás köszönetét fejezi ki O Méltó­sága Gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás és főispán urnák, hogy jelenlegi tartózkodása helyén Ischlben sem feledkezvén meg szerény egyletünk­ről és belépti díjként a kör által szt. István nap­jin rendezett kerti mulatságra egy drb cs. kir. aranyat volt szives küldeni. Ez alkalommal a kór könyvtárának gyarapítására még szívesek voltak felülfizetni: Szupits Gyula ur 50 kr, Bun­csok Antal ur 50 kr, Deim Sándor ur 60 kr, Dr. Kövi J. 40 kr, N. N. 40 kr, Horler F. ur 50 kr, Guth Károly ur 40 kr, Kasztor ur 1 frt, Polcz Pál ur 20 kr, Grill Gáspár ur 40 kr, Szalczer J. ur 20 kr, Schultz V. tanár ur 70 kr, Bikky Sán­dor ur 35 kr. I —•—1—-1. Mé j f Soó» Ignácz I meg . döbbenéssel fogja látni mindenki e megyeszerte kedvelt nevet e szomorú gyászkeretben. A hi­tetlen hír gyorsan megelőzte az újság sajnos közlését. Soós Ignácz barátunk, a veszprémi kir. törvényszék birája, az egykori közkedveltségü pápai aljárásbiró, ki hivataloskodásában maga a lelkiismeret és pontosság, fáradságot nem ismerő túlbuzgalom volt, s ki a társadalmi életben egye­nes jelleme, az utói nem érhető szerénysége, s mindenki iránt a tiszta nemes jó indulata miatt igazán a legszeretettebb önzetlen férfiak közé tartozott — egy vérfagyasztó szerencsétlenség következtében halt meg. S milyen nem várt ha­lállal ! Hivatalos munkája után megérdemlett pi­henésre jött haza övéihez , (minden ismerőse >övé«-je volt neki !) s tőlünk pár napra sógorá­hoz Börsre (Győr megye) távozva, mult szerdán récevadászatra indult, s a különböző hírekből csak az bizonyos, hogy kis csolnaka körül baj­lódva fegyvere elsült, hogy az átkos golyó egy­szerre a legnemesebb keblet fúrja keresztül el­némítva örökre a legjobb szivet, a legkitűnőbb férjet és apát, a legönzetlenebb barátot. Mikorra a velőtrázó feljajdulásra a segítség megérkezett volna, nem volt kin és nem volt min már segí­teni. És tegnap éjjelre hazajött újból övéihez — pihenni, pihenni Örökre. Áldás legyen emlékén! — Lapunk munkatársainak díszes sora egy munkatársnövel szaporodott. Ugyanis Bohn Gyuláné O Nagysága ezentúl lapunk tárczája számára franczia és angol érdekes közleménye­ket fog fordítani, mikre előre is felhívjuk olva­sóink figyelmét. — Ai új megyei székház valamennyi szárnyán a falegyen folyó évi augusztus hó 7-én eléretett (szerződés szerint csak folyó évi szept. hó 15-éu kellett volna bekövetkeznie) és hogy ezen elért eredmény emléke némiképpen meg­örökítessék, a művezető az épitési naplóba a kö­vetkező bejegyzést tette, — »a második emelet egyéne és igy az egész épület egyéne a mai na­pon minden szárnyon eleretett« »Isten áldása, engedje ez épületnek mai egyénétől való sikeres továbbhaladását, Isten áldása béke és jólét le­begjen az építtető vármegye felett.« A művezető egyúttal azt indítványozta az építő bizottság előtt, hogy ezen bejegyzést a székházépitö bizottság tagjai az épitési naplóban neveik aláírásával még emlékezetessebbé tegyék, mire a bizottság el is

Next

/
Thumbnails
Contents