Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-08-29

idcjü akadályoztatása esetére szóló szabályrendeletek szövegének meghitelesitése és a közgyűlés ügyrendjéről,, — a vármegye szervezeti szaványairól, -— az egy évnél tovább betegeskedő tisztviselők ellenében való elbánásról és a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselők lemondásának el fogadásáról szóló szabályrendeletek megalkotása. 13. A székházépítési bizottság előterjesztése a székház építkezés elöhaladásáról. 14. A székházépítési bizottság előterjesztése a megyei székházépület mellett szükséges utcai csatornák kiépítése tárgyában. 15. A m. székházépítési bizottságnak a bokréta ünnepély alkalmából a munkások közt kiosztott 329 frt 25 kr és a pallérok jutalmazására vonatkozó előterjesztése. 16. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye közönségének — az 1883. XL VI. t. czikben megállapított földadó mennyiségnek leszállítása tárgyában kelt és a Képviselőházhoz intézett felirata. 17. Borsod vármegye közönségéuek a Hentzi sirjának megkoszorúzása folytán történt események alkalmából a Képviselőházhoz intézett felirata. 18. A soproni kereskedelmi és iparkamarának a kamara területén beszüntetett dohány termelés újból való engedélyezése tárgyában a Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz intézett felirata. 19. Hollósy István máramaros megyei bizottsági tagnak Máramaros megye közönségének 2/1886. sz. a. hozott határozata elleni felebbezése. 20. A hevesmegyei gazdasági egyesületnek kereskedelmünk fejlesztése érdekében a Földmivelés. ipar és kereskedelemügyi m. kir. Ministeriumhoz intézett felirata. 21. A szövetségbe lépett gazd. egyesületek V. nagy gyűlésének jegyzőkönyve. 22. A központi Táncsics bizottságnak megkeresése. 23. Alispáni előterjesztés a községek jelző tábláihoz szükséges tölgyfaoszlopok beszerzése tárgyában. 24. A kir. építészeti hivatalnak a Hathalom-Dém-L. Patona gyömörői útra vonatkozó előterjesztése. 25. A Veszprém megyei kir. tanfelügyelő nek átirata Orel József polányi r. kath. tanító nyugdíjazása tárgyában. 26. A Veszprém város terhére kivetett 1881 és 1882. évi katona beszállásolási pótadóból behajthatlanná vált összegek leirása. 27. Krausz Ármin fia veszprémi könyvkereskedő által a megyei gyámpénztár részére 1885. végén és 1886. év első hónapjában kiszolgáltatott irodaszerek és könyvkötő munkákról kiállított számla. 28. Kiss István veszprémi lakos lakatos mesternek a megyei gyámpénztári »Wertheim« féle cassa bárjának kiigazításáról szóló számlája. 29. Horváth Józsefén társai zirc/.i járási utászoknak azon kérvényük, melyben első osztályú utászokká kérik magukat kineveztetni és ezzel kapcsolatban a m. kir. építészeti hivatalnak az utkaparók javadalmazására vonatkozó előterjesztései. 30. Nagy-Pirith községnek kérvénye, melyben a Nagy-Piritliröl Dobára vezető közlekedési utat az országutak hálózatába felvetetni kéri. 31. Séta József és Tóth János fokszabadi lakosoknak Fokszabadi község képviselőtestületének 2/886. sz. a. kelt határozata elleni fellebbezése. 32. Csernye község képviselőtestületének azon határozata, melylyel a községben létező felekezeti iskoláknál alkalmazott tanítóknak az ismétlő oktatásért való díjazását kimondja. 33. Iharkút községnek kérvénye, melyben az Iharkutról Jákóra vezető közlekedési utat Jákó, N. Tevel, A. Tevel és H. Bödöge községekkel járhatóvá tétetni kérik. 34. Enyig község kisded óvoda és kórház alapjáról szerkesztett 1884. évi számadása. 35. Alispáni előterjesztés a Balaton-fö-Kajári község határában feltalált kavics telep kibérlése tárgyában. 36. Tóth F. István lepsényi lakos idökori bírónak kérvénye a lepsényi 1875. 1876. évi számadások kiigazítása tárgyában. 37. Liter község elöljáróságának kérvénye, melyben a fatenyésztésre alkalmatlan községi faisiskolának, alkalmas területért leendő elcserélhetését engedélyezni kéri 38. A vármegye alispánjának jelentése a megye határának Szilas-Balhás és Ozora községek közt leendő megjelelése tárgyában megejtett tárgyalásról. 39. B. M. Szombathely községnek nagy községgé alakulása tárgyában beadott pótkérvénye. 40. Ügyészi előterjesztés a deveeseri uradalomhoz tartozó »Kis Bogdany« és »becsei« pusztai birtokoknak önálló pusztává minősítése tárgyában. 41. Rosos István veszprémi lakosnak kérvénye, melyben a tulajdonát képező >Sári« pusztát önálló pusztává minösittetni kéri. 42. Gróf Sztáray Antalnak kérvénye, melyben a tulajdonát képező »Inota« és »Sikator« pusztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 43. Ügyészi előterjesztés az Eöcs község tulajdonát képező jegyzői lak eladása tárgyában. nap L. Patonán és pedig szép eredménynyel. Eladatott körülbelül 80 métermázsa gabona. Vidéki kocsi is nagyon sok volt gabonával, különösen Bakonyaljából. A gabona mind elkelt, nem kellett semmit visszavinni. A gabona ára meglehetős volt, ugy elkelt mint a pápai piaczon a mult héten. A vidéknek roppant nagy előnyére lesz ez, ha törekszik ezt föntartani. A 1. patonaiak ennek érdekében mindent elkövettek, most már a vidéken a sor, hogy a saját javára föntartsa. A piaczon nem csak gabonát, hanem szarvasmarhákat és nagyon sok sertést lehetett eladót látni. Ezeket is vették. No meg a baromfias és gyümölcsös piaczon ott volt ám élénkség ! Ott is sok vidéki asszonyt lehetett látni. Levelezés. N. Dém, 1886. aug. 25. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Lovúsz-Patonán folyó hó 23-án déícJött ugy 10 óra körül ismeretlen okból tüz támadt. Leégett öt ház, ezek közül kettő az uradalomé, egy a jegyző uré, kettő meg a polgároké volt. A leégett házak mind voltak biztosítva. A tüz egy istálóban keletkezett, mondják ép az időben senki nem volt az istálóban. A helybeli és a kajári tűzoltók dicséretre méltó buzgalommal fáradtak a tüz oltása körüJ. A lakosság és a nagyszámú vidékiek is lelkiismeretesen megtették kötelességüket, iparkodtak segíteni a szerencsétlenül járt embertársaikon. Fecskendő nyolez működött, a helybeli tűzoltóké, a 1. patonai uradalomé kettő, a I. patonai községé egy, démi községé egy, a kispéczi községé egy és a szt. iványi községé egy. Teljes szélcsend is volt, tehát ennek és az összejött nagy erőnek köszönhető, hogy a tüz tovább nem terjedt. A jegyzői irodának teteje is leégett, ezer szerencse még a nagy szerencsétlenség közepette, hogy az iroda be nem égett,, mert minden okmány oda veszett volna. Gondolom jövőre, ha a községi uj jegyzőlak elkészülend, nem kell ily esetben félteni a jegyzői irodát, hogy leégjen. A második hetivásár is megtartatott tegIrodalom és művészet/1 — Az „Egyetemes Ptegénytár" második évlolyama most indult rneg Ohuet György, a Bánya szerzőjének „a Croix-Mort grófnők" czimü kitűnő regényével, mely semmiben sem áll mögőlte a világhírű szerző előbbi műveinek, lélektani festés és megkapó jelenetek tekintetében pedig felöl is múlja azokat. A budapesti Singer és Wolfner ezég, Az „Egyetemes Regénytár'* kiadója, e mű kiválasztásával is csak ujabb bizonyítékát adta annak a kiváló gondnak, melyet ez anynyira sikeresnek bizonyult vállalatra fordít. Nem kevesebb, mint tizennyolc kötet jelent meg ez első évfolyamban s oly írók mint Ohnet, Feuillel, Conway, Peyrebrune, Eckstein, hazai jeleseinkközül Mikszáth Kálmán, Tolnai L3J0S, Petelei István, Boniczkyné Bajza Lenke, vannak benne képviselve csnpa válogatott müvekkel, melyek már egy egész, nemcsak külsőleg diszes, de belső értékkel is biró kis házi könyvtárt képeznek. Mindez kellő biztosítékot nyújt arra, hogy az uj folyam is teljesen meg fog felelni a várakozásoknak s hogy a közönség tovább is hathatós pártfogásában fogja részesíteni e derék vállain— tott, mely ugy a nyújtott művek kit illőségénél, mint a könyvek diszességénél és olcsóságánál fogva valóban hézagot pótol s egy rég érzett szükségletet elégített ki. Egy-egy piros vászonba kötött, csinos kötetnek a/, ár.i 50 krajczár. Melegen ajánljuk a kitűnő vállalatot olvasóink figyelmébe — bizony e piros könyvek egy családban se hiányozzanak ! — Az „Ország-világ-"

1 3i-ik fang. 21-ikij száma Kovács Pál, a napokban elhunyt veterán iró arczképével és életrajzával kezdi meg képei közleményei hosszú sorát. IC közleményei a következők : Pásztóitól a ..Vadrózsa" czimü szép költemény, Bródy Sándortól a ,,Sziné-!zvéi''- regény folytatása Raoul Chélardtól, e franczia származású írótól ,,Egy pokoli gondolái" e/.iinű igen érdekes elbeszélés; Sznmosszegi Kovács Sándor a történelmi kiállítást ismerteti behatóan, melyhez több kép is vau s különösen érdekes a ,,Budavár ostroma 16811-ban', czimü, mely egykorú rézmetszet után van rajzolva ; Porzsolt Kálmán folytalja Fürdői történeteit s ez úttal a Margitszigetről veszi tárgyát, Pilolyról, a nem rég elhunyt festőről is van egy czikk, arezképpel s a művész egy híres művének : „Wallenstein Egerbe vonulásá"-nak a bemutatásával. Ezenkívül van két csinos vers Kiss Gyulától, Guy Maupnssantlól Gyöngyike kisasszony" czimü elbeszélés folytatása s végül a heliláreza Székely Huszártól és a rovatok s tőbb csinos genre-kép. Előfizetési feltételek: január —decz. 10 fit, január—júniusra 5 írt, július—szept 2 fit 50 kr, júl — deczjmhen-e 5 frt. Az „ligyctérléV'-scl együtt, egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyed é\re 7 l'.l, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pén/.ek a Pallas irodalmi <•> nyomdai részvénytársasághoz küldendők, keeskeméli-ulcz.i ö. s/ Hivatalos rovat. J 3. szám. ! II."1886." j Hirdetmény. A pápai ipartestületnek t. évi augusztus lió 22-én tartott közgy ti lésében koznlt határozata értelmében, az ipartestületi elnök, alelnök, elöljáróság: és három számvevő megválasztására nézve f. évi augusztus hó 29-ik napjának cl. u. 4 órája az ovotla helyiségbe kitüzetvén, arra az ipartestület összes tagjait ezennel meghívom. Pápa, 1886. évi august. hó 24-én. Mészáros, rendőr kapilány. egy hangot sem, hanem férjével együtt szobába zárkózott. Hogy mi történt itt négyszem közt, halandó nem tudja; annyi azonban bizonyos, hogy a minister ezután sohasem kisérlé meg saját elvét diadalra vinni és hogy a titkos konferencia után napok múlva is a miniszterelnök feldagadt arccal, kék szemmel és zöld daganattal járt. Ha azonban Karavelov asszony nem szép, talán erényes lesz. Ezt következtetem ugyanis abból, hogy mint a plovdivi polgármesternő férjére ráparancsolt, hogy minden nyilvános személyt egy városrészbe költöztessen, mert a szegény idegenek nagyon nehezen akadnak reájuk.. . Plovdivnek ezen része nevéről »Karaveloszka palanka« elnevezést nyert. Természetes ezzel az erkölcsszigorú intézkedéssel nem egyeztethető meg az a körülmény, hogy Karavelov sophiai hazát alsóbbrendű bordélyosnak adá bérbe. Jellemző e tisztes párra a tény, hogy Karavelov első és második minisztériuma közötti időben (midőn Plovdivben volt polgármester) mások jelenlétében gyakran monda feleségéhez, ha rosszkedvű volt: »Csillapodjal, Katalin. Te még egyszer Bulgáriában uralkodni fogsz.« És ez nem volt üres jóslat; — Katalin ismét kormányozza Bulgáriát. Mivel pedig nem illenék, ha Karavelov aszszony a minisztériumba menne, hogy ott a miniszteri tanácskozásokban részt vegyen, talált módot, hogy ezeket saját lakásán tarthassa. Magam is többször jelen voltam ilynemű tanácskozásoknál és igy tanuja a szerepnek, melyet Karavelov asszony játszik. Kár, hogy nem vagyok festő, mert akkor ezt az érdekes jelenetet ecsetem által örökitliettem volna meg az utóvilágnak ! A toll erre nem elégséges. Képzeljünk magunknak egy jókora szobát, melynek bútorzata egy Íróasztal, két könyvszekrény, két asztal cs két ottománból áll. Karavelov az íróasztalnál ül, az ottománok és székeken á különböző miniszterek, kik, ha a miniszterelnökné jo kedvében van, gyanús minőségű fekete kávét szörpölnek. (A nihilistanönek nem kell jó szakácsnak lenni.) Karavelov ép most hozott határozatot és a többi miniszterek, kik nem egyebek, mint bábuk, sohasem merészkednek a hatalmasnak, kinek homlokredőitől maga a fejedelem is megretten, ellenmondani. Most aztán megnyílik a miniszterelnökné budoárjának ajtaja és gyermekével karján megjelenik ö is. Azonnal tiszteletteljes hallgatás áll be. »Mit határoztál Petkó?« kérdé ö nyugodt hangon, de oly tekintettel, melyet a miniszter nagyon is ismer. Zavarodottan dadog erre Karavelov pár szót. «E/C nem jó« — mondja szelíden, az aszszony— »jobb lesz ezt vagy azt tenni!« »Pompas!« felel a miniszterelnök és-a többi bábuk szavaznak, midőn a miniszterelnökivé magas belátása előtt magukat meggyőződéstől áthatottan meghajtják. Némelykor megtörténik, hogy Karavelov silány ellenvetéseket tesz és határozatát jó színben feltüntetni törekszik. Felesége nyugodtan hallgat reá, kisdedének, ki táplálék után kiabál, e közben mellét is odaadja és aztán urát csattanós érvekkel czáfolja meg ugy, hogy semmit sem válaszolhat reá és Karavelov asszonynak nézete törvénnyé válik. Mindenesetre az igazság érdekében meg kell vallanunk, hogy Karavelov asszonynak valóban jó politikai eszméi vannak. Kitűnően beletalálná magát egy második bolgár Katalinnak szerepébe. A furcsa minisztertanácsot még különössebbé teszi a ministerelnök grotesk öltözete, mely bizonyára mindenkinek kitörülhetlenül emlékében marad, ki őt csak egyszer is látta. Ez egy bámulatos szabású komisz barna ruha, a melyben a ministert könnyen angol parasztnak nézhetik. A nadrág nagyon bő s rövid s oly szerencsétlen szabású, hogy a lépést akadályozza. Nem kevésbé fura a miniszter ur kabátja. Sokáig nem tudtam magamat a nevetéstől visszatartani, ha a ministert igy láttam, s nem tudtam elgondolni, micsoda uton s módon jutott Karavelov e csodahoz. Végre világos lett előttem minden. Karavelov szolgája magának uj ruhát csináltatott és ezt az eltorzított ruhát kapta. Mivel pedig nyilvános helyen nem jelenhetett volna meg, visszaküldte a szabónak, a ki*Karavelovnak határtalan zsugoriságát jól ismerve, hogy magát némileg kárpótolja, a kontármunkát fele áron kínálta Karavelovnak. A ministerelnök belátta ugyan, hogy a ruha nem egészen neki való, de az olcsó ár lépre csalta öt. És azóta a hatalmas ember a világ csúfjára szolgája elrontott ruhájában jár az utcán. Felébb cnilitettem, hogy Karavelov aszszony nihilista. 1885. nyarán egy másik Oroszországból menekülő növel, Zsiskova tanítónővel benső barátságot kötött. Közösen azt határozták, hogy Sophiában nihilista lapot adnak ki, melyben anarchikus tanaikat terjesztik. A tanítónő volt a kiadó, Karavelov asszony — persze csak ugy titokban — társszerkesztő. Az orosz diplomatiai ügynök, névleg Kojander, a lap megjelenése ellen tiltakozást emelt s a lap elnyomását s kiadója száműzetését kívánta elégtételül. Karavelov ur és felesége ez esetben tanácsosabbnak tartották engedni, mintsem Oroszországgal konfliktusba jönni; de igazán nemtelenül boszulták meg magukat, minden ok nélkül száműzve Devcsenko nevü igen tisztességes orosz tanítónőt, ki a nihilista tanokról hallani sem akart, csak azért, hogy az orosz ügyvivőt ez által is boszanthassák. 2. szám. ípk.l). 1886. Hirdetmény. A békéltető bizottságra vonatkozólag a pápai ipartestület által alkotott szabályrendeletet a n. méltóságú in. kir. földin. ipar és kereskedelmi minisztérium a jóváhagyási záradékkal ellátta, minek folytán Pápa város területén működő összes iparos-segédeket saját jól felfogott érdekükben ezennel felhívom, hogy a 30 tagból álló békéltető bizottság megválasztása czéljából f. évi szeptember hó 19-ig napján d. u. 3 órakor a városház nagy termében megjelenjenek. Megjegyzem , hogy az összeirási lajstromból netán kimaradt iparos-segédek pótlólag leendő felvételüket az első fokú iparhatóságnál 8 napon belül húsban szorgalmazhatják. Kelt Pápán, 1886. évi augusztus 24-én. Mészáros, r. kapitány. ITKÜLÖNFÉLÉK. — Megyei közügy. Fennálló szabályrendeleteink alapján a törvényhatósági bizottság, szeptemberhó 6-án és a következő napokon d. e. 9 órakor, ezt megelőzőleg szeptember hó 4-én d. e. 9 órakor a számonkérö szék, ugyan sept. 4-én d. u. 3 órakor és ^zept. 5-én d. e. 9 órakor az állandó választmány tart ülésekel. A megyegyülés tárgya a megye 1887. évi költségvetésének megállapítása és az 1887. évre szükséges m. pótadó megszavazása leend. — Szép figyelem. A helybeli polgári körnek saját könyvtára javára rendezett tánczvigalmára Esterházy Móricz gróf ur belépti jegyének megváltása fejében Ischlböl egy drb aranyat küldött, sajnálatát fejezve ki, hogy a kör mulatságán, melyben többször részt szokott venni, ezúttal jelen nem lehet. A pápai »Polgari kör« választmánya hálás köszönetét fejezi ki O Méltósága Gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás és főispán urnák, hogy jelenlegi tartózkodása helyén Ischlben sem feledkezvén meg szerény egyletünkről és belépti díjként a kör által szt. István napjin rendezett kerti mulatságra egy drb cs. kir. aranyat volt szives küldeni. Ez alkalommal a kór könyvtárának gyarapítására még szívesek voltak felülfizetni: Szupits Gyula ur 50 kr, Buncsok Antal ur 50 kr, Deim Sándor ur 60 kr, Dr. Kövi J. 40 kr, N. N. 40 kr, Horler F. ur 50 kr, Guth Károly ur 40 kr, Kasztor ur 1 frt, Polcz Pál ur 20 kr, Grill Gáspár ur 40 kr, Szalczer J. ur 20 kr, Schultz V. tanár ur 70 kr, Bikky Sándor ur 35 kr. I

—•—1—-1. Mé

j f Soó» Ignácz I meg

. döbbenéssel fogja látni mindenki e megyeszerte kedvelt nevet e szomorú gyászkeretben. A hitetlen hír gyorsan megelőzte az újság sajnos közlését. Soós Ignácz barátunk, a veszprémi kir. törvényszék birája, az egykori közkedveltségü pápai aljárásbiró, ki hivataloskodásában maga a lelkiismeret és pontosság, fáradságot nem ismerő túlbuzgalom volt, s ki a társadalmi életben egyenes jelleme, az utói nem érhető szerénysége, s mindenki iránt a tiszta nemes jó indulata miatt igazán a legszeretettebb önzetlen férfiak közé tartozott — egy vérfagyasztó szerencsétlenség következtében halt meg. S milyen nem várt halállal ! Hivatalos munkája után megérdemlett pihenésre jött haza övéihez , (minden ismerőse >övé«-je volt neki !) s tőlünk pár napra sógorához Börsre (Győr megye) távozva, mult szerdán récevadászatra indult, s a különböző hírekből csak az bizonyos, hogy kis csolnaka körül bajlódva fegyvere elsült, hogy az átkos golyó egyszerre a legnemesebb keblet fúrja keresztül elnémítva örökre a legjobb szivet, a legkitűnőbb férjet és apát, a legönzetlenebb barátot. Mikorra a velőtrázó feljajdulásra a segítség megérkezett volna, nem volt kin és nem volt min már segíteni. És tegnap éjjelre hazajött újból övéihez — pihenni, pihenni Örökre. Áldás legyen emlékén! — Lapunk munkatársainak díszes sora egy munkatársnövel szaporodott. Ugyanis Bohn Gyuláné O Nagysága ezentúl lapunk tárczája számára franczia és angol érdekes közleményeket fog fordítani, mikre előre is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Ai új megyei székház valamennyi szárnyán a falegyen folyó évi augusztus hó 7-én eléretett (szerződés szerint csak folyó évi szept. hó 15-éu kellett volna bekövetkeznie) és hogy ezen elért eredmény emléke némiképpen megörökítessék, a művezető az épitési naplóba a következő bejegyzést tette, — »a második emelet egyéne és igy az egész épület egyéne a mai napon minden szárnyon eleretett« »Isten áldása, engedje ez épületnek mai egyénétől való sikeres továbbhaladását, Isten áldása béke és jólét lebegjen az építtető vármegye felett.« A művezető egyúttal azt indítványozta az építő bizottság előtt, hogy ezen bejegyzést a székházépitö bizottság tagjai az épitési naplóban neveik aláírásával még emlékezetessebbé tegyék, mire a bizottság el is