Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-07-18

XIII. évfolyam. 29. szám. AXegj eletxllc M in (1 e n v a s á r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli szamok is adatnak ki. Bernit inetlen (emlék, csak ismert kerekről fogadtatnak el. Ker-iratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a I ti. p SZ ER Ii. h i c a fal á b a {0 - k o 11 é(j i u m ép ii lel) küldendők. — - - . I 7 ' PAPAI LAPOK. Pápa, 1886. július 18. Előfizetési d íj alc. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos fetitsor térfogata után 5 kr, nyílttérien 25 krajczár. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak* s hirdetések a l a p KI A D Ú h i v a t a Iá b a (ref. főiskola nyomdája) küldendők. P a pa vÁ r osjiatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A rendkiviili megyegyülés. Teljes elégtétel nyerésével Írhatjuk e sorokat most már a mult héten tartott megyei rendkívüli ülés után. Olvasóink jól ismerték lapunk álláspontját, mit az építendő megyei székház ügyében elfoglaltunk. A megyei sajtóban mi szóltunk ez ügyhöz legtöbbet és legtöbbször. Elmondtuk nézeteinket őszintén és hűen. megtéve ez által kötelességünket pontoson és kellőleg. Bár ugyanezt mondhatnák el azok, kik a megyei székház ügyében egyszerre, de minden legkisebb reménye nélkül a sikernek felkeltek, pedig jól tudhatták, hogy felszólalásukkal teljesen elkéstek. Ismerős olvasóink előtt az ügy állása. Emlékeznek bizonyára arra, hogy a júniusi gyűlésben mily nagy hangzású viták indultak meg a „spórolás" szempontjából. Azok, a kik legjobban hangoztatták és Ígérgették a vármegyének, hogy ők mennyit tudnak majd megspórolni, ugyanazok lettek megválasztva a „takarító" ötös bizottságba! ISíem hiányoztak akkor sem, kik teljesen célvesztetnek nyilvánították az egész ötös bizottságot, mert hiszen tetszett volna azoknak a biz. tag uraknak kötelességükhöz hűen érdeklődni a megye ügye iránt, s elmondani nemes eszméjüket a kellő időben. De eső után jönni a köpenyeggel, egészen -felesleges munka. A júniusi közgyűlés azonban igen okosan fogta fel a dolgot. Lássuk a medvét! Lássuk az eredményt! Hadd lássa meg a vármegye mit tud produkálni most már a „takarító" ötös bizottság!'? És az eredmény megérkezett. Jól mondta egyik szónok, hogy a hegyek csak — egeret szültek. A „takarító" bizottság, melyet a közgyűlés másik szónoka „takarodó" bizottságnak nevezett el, nyilván azért, mert az öt tagból három (s köztük a legvérmesebb előharcos ÍFestetich Andor gróf) a közgyűlés előtt hamar eltakarodott, vagy mert előadója hosszú beszéde „takarodó"-nak illettbe: — kénytelen volt bevallani, hogy mit sem tehettek! A mi takarítás eléretett, az sem az ötös bizottság érdeme. Értjük az istálló és félszernek elhagyását, mert hiszen erre nézve a székház épitő bizottság soha semmiféle rendelést nem tett, s azt nem is sorozta soha a feltétlenül kiépítendő tervek közé. Megtakarítást tehát magánál a székházépítésnél az ötös bizottság egyáltalában célt nem ért. Azt a 180 frtos számlát pedig, mit az ötös bizottság a megyegyülés elé mint szakértői kiadást előterjesztett, aligha lehet megtakarításnak nevezni. Összegezve tehát az ötös bizottságnak az építés körül kifejtett megtakarítást célzó eljárását, az a vármegyének 180 frtnyi kiadás többletet eredményezett. Mindazonáltal teljesen megvagyunk nyugtatva, hog}'- a júniusi közgyűlés az ötös bizottságnak kiküldetését elhatározta. S bár nem tagadhatjuk, hogy van egy kis komikum a dologban, mikor többek közt az ötös bizottság egész komolyan olyan márványoszlopok elhagyását vette fel megtakarító programmjaiban, a mik sem tervben, sem senkinek agyában még gondolatképen sem léteztek, — mégis megyénk érdekében örülünk, hogy nem lett elvágva, senki előtt sem az ut, mindent megpróbálni, mi az adózó résznek terhét könnyíteni van hivatva, A múltkori megyegyülés zárkövét képezi a székházépítési ügynek. Heméljük befogja mindenki látni, hogy ideje lesz most már egyéb megyei fontos életbevágó ügyekkel foglalkozni. A székház kérdése be van fejezve. Be volt fejezve már akkor, mikor minden törvényes forum végérvényesen ítélt felette. Kár volt azt felbolygatni Fogjunk hozzá megyénk rendes folyó ügyeinek tárgyilagos, higgadt és népünk érdekét előmozdító tárgyalásába. Több hasznot érünk el vele, mintha már többé meg nem változtatható dolgok megváltoztatása felett óra számra hiába dictiozunk. E tanulságot bőven kivonhatta mindenki a lefolyt megyei gyűlések hosszan, és fájdalom hiába tartott üléseiből. épület alkotása czéljából, az eddig fenállott jó viszonyt megbontani és engem szerződési jogaimnak érvényesítésére kényszeríteni szándékozik-e ? Mely indokolt nyilatkozatom megadása mellett, vagyok kitűnő tisztelettel kész szolgája Kéler Napoleon. •= Kéler Napoleon a megyei székház épitésének vállalkozója a következő nyilatkozatot küldte be Véghely Dezső alispánnak, mint a megyei székházépitö biz. elnökének:— »A f. é. július hó i-röl kelt 9961. sz. felhívás folytán, tekintve azon tárgyalásokat, a melyeket a múlt hó 26-án tartott összülésben alkalmam volt meghallgatni, van szerencsém Ngos Elnök urnák tudomására hozni, hogy én a megyei székház építésére vonatkozó és mult év október 31-én kötött , a magas ministerium által jóváhagyott szerződéshez egész terjedelmében ragaszkodom és a szándékba volt változtatások elrendelését szerződés bontásnak fognám tekinteni. — Jelen nyilatkozatom indokolására hivatva nem vagyok, magán ügyemről van szó, és ha mégis Ngos Elnök ur engedelmével azt megteszem, vezérel engem azon morális kötelesség, a melylyel az épitö megye közönsége iránt tartozom azon bizalmáért, melylyel megtisztelt a midőn jelen vállalat keresztülvitelével engem bizott meg. Nekem ugyanis szokásom a reám bizott vállalatot a szerződés és annak mellékletét képező tervek, feltételek és megállapított egységárak alapján simán lebonyolítani és a megye közönsége eddigi eljárásomból talán tapasztalhatta, hogy igyekezetem egyedül ezen czél elérése felé irányul. Ha már most oly változtatások keresztülvitelei czéloztatnak, a milyenek a mult hó 26-án tartott összülésben hozattak javaslatba, akkor alapjában megdől minden és oly bonyodalmas következmények eredményeztetnek, a melyek a sima lebonyolítást egészben kizárják, s melyek a megye közönségét anyagilag keményen fognák sújtani, sőt a munkálatok esetleges beszüntetése mellett még végzetessé is válhatnak. A megye közönségének bölcs belátásától függ most már, váljon engem továbbra is kitűzött czélom elérésében támogatni, avagy pedig saját jól megfontolt érdeke ellenére egy uj határozata által egy korcs-székházKörrendelet a járások szolgabíráihoz.' Folyó évi július hó i-én 9435» szám alatt kelt körrendeletemmel hivatalos tudomására hoztam szolgabíró urnák, hogy Olaszhonban és Triestben szórványosan fcholera betegülési esetek fordultak elő, a egyúttal elrendeltem, hogy a jelzett helyekről érkező utasok és munkások kíméletesen és zaklatások nélkül felügyelet alá vétessenek, szükség esetén pedig málháik fertötlenitessenek. Egyidejűleg elrendeltem azt is, hogy szolgabíró ur az utczák, lakházak tisztántartása, a vásárrendőrség szigorú ellenörizése, a nyilvános és közhelyeknek (szállók, korcsmák, vendéglök, kávéházak stb.) fertőtlenítése, a járványbizottságok megalakítása, hulla-házak kijelölése és a szükséges gyógyszerek beszerzése iránt haladéktalanul intézkedjék. Ezen rendeletem kibocsátása után vettem a magas belügyministeriumnak •/ alatt másolatban ide mellékelt körrendeletét, mely szerint már Fiúméban is fordultak elő cholera szerű tünetekkel betegedési esetek, — midőn tehát ennek alapján elrendeltem, hogy a Fiúméból érkezendő utasok, ugy a mint azt hivatkozott körrendeletemben az Olaszhonból és Triesztből érkező utasokra nézve is elrendeltem, 3 napi orvosi felügyelet alá vétessenek és málháik, valamint használati tárgyaik megvizsgáltassanak és szigorúan fertötlenitessenek, személyes felelőség és törvényes következmények terhe mellett utasitom szolgabíró urat: i-ször, hogy a 9435. számú körrendeletem alapján alakított járványbizottságok tagjai által a hatósága területén létező lakosságot figyelmeztesse, mikép már Fiúméban is fordultak elő cholera betegedési esetek, — figyelmeztetendő továbbá a lakosság, ugy tekintetes ur, mint az illető egészségügyi szakközegek és járványbizottsági tagok által arra is, hogy meghűlésektől, átázásoktol óvakodjék, étrendi kihágásokat és tisztátalan ivóvizet gondosan kerüljön, lakását gyakran szellőztesse, tisztántartsa, s a lakszobák túlzsúfol ásától óvakodjék, — a kórnak legkisebb elénél pedig haladéktalanul orvosról gondoskodjék, s úgynevezett titkos szereket ne használjon; TÁRCZA. Laurához! Mondád : szived vágyaktól nem hevül, Mert a férfi mind mind csalfa belül ; Egyik virágról másikra repül, S ezt is, azt is, elhagyja hűtlenül. Mondád, s én is olvasám szemedbül, Hogy tudnál szeretni végtelenül; De egy gondolat, mi lelkeden ül: Hogy megcsalnak, — s félsz a szerelemtül. Hiszen lehet, hogy a férfi csalfa, S a világot, sziveteket csalja, Aztán elhagy, elrepül lepkekint; Am a virág se hűbb; ne hidd, hogy a'! Mézes kelyhét száz lepkének adja, S kaczér szemével még ezernek int. A SZABADKÖMIVBSSÉGRÖL. Irta Gyurátz Ferencz. III. A. szabadkőmivesség czélja. Nézzük közelebb azon feladatot, melyre a kömives testvérek szövetkeztek, s a melynek szolgálatában szükségesnek tartják páholyi munkásságukat a nyilvánosság elöl a titoknak áttörhetlen falaival elzárni. Ök maguk mondják, hogy részletekben formulázott s az összes páholyok által aláirt tanuk s hitvallásuk nincsen. Ezért törekvéseik különböző időkben, különböző irányban is nyilatkoztak; csak arra helyeztek súlyt, hogy elveikben a legfontosabb alapvonások legyenek közösek s tartassanak fen szigorúan mindenütt. Hirdetett czéljuk: a humanistikus eszméknek uralomra emelése s az emberiség tökéletesbitese. E feladatot íróik uj és uj meghatározásokban változatos körülírással adják elő. Findel testvér szerint : »Az eszme, mely után — a szabadkőmivesség — törekszik, azon állapot, melyben Isten akaratja mindeneké *).« Ugyan ö azon meggyőződésben van, hogy a dicső czél eléréséhez a kiindulási alapot egyedül a szabadkőmivesség választotta meg helyesen : »Kivülötte nincs más valláserkölcsi egyesület, mely mint ö az ös ösztön bensöségére volna helyezve s az képezné alapját, a mi minden jó emberben közös **).« Mások képekben beszélnek nagy feladatáról. Állításuk értelmében a teremtőnek, vagy is a világ nagy építőmesterének példája s parancsa nyomán az ember is építésre: az erény templomának megalkotására van utalva, s e tisztét a szabadkőmivesség keblében végezheti csak sikeresen. Vannak ismét, kik a nemes lelkek külső egyesitésében látják a szövetkezet magas rendeltetését, dr. Seydel R. szerint: »A szövetség czélja nem más, mint azon embereknek, kik e világon már bensöleg az eszményi, az istenteljes istenemberiségríez tartoznak, külső kötelékek által is egybekapcsolni.* Hogy az igazságot teljes diadalra emelje, munkáját az egyénen kezdi s ez által törekszik kihatni a társadalomra, épen ugy mint az épitö kömives ki a templomhoz szükséges köveket először külön kifaragja, s azután állítja elő ezekből a harmonikus egészet. Ragon szerint a szabadkőmivesség mutatja ki az ember méltó helyét a *) Gesch. d. Fr. 5. 1, mindenségben. »Az egyén újjászületését eszkö" zölve készíti elő a társadalom újjászületését *).« Ezen erkölcsi ujjáalkotást annál több joggal lehet reményleni a szabadkömivességtöl Ragon véleménye szerint, mert az: ,,Soha nem mutatott és terjesztett mást, mint közvetlen az ember boldogitását czélzó igazságokat *). A kömives testvérek továbbá megvannak győződve, hogy társulatuk szülője minden haladásnak, lelke minden üdvös törekvésnek, „minden nemes irányú reform, minden társadalmi jótékonyság ö tőle származik, és ha fenmarad, azt is csak neki köszönheti, mert ö benne találja támaszát. E jelenség nem másnak, mint a szervezetben rejlő hatalomnak tulajdonítandó. A mult az övé, a jövő szinte nem menekülhet tőle; egyedül ö képes megvalósitni ama nagy és szép társadalmi egységet, a melynek fogalmát a Jausiezek, Saint-Simonok, Owenek, Fourrierek adták **)." Minthogy pedig a közboldogság, a tökéletessé? még kiküzdve nincsen, azért mint a szabadkőmivesek hiszik, társulatukra a világnak feltétlen szüksége van, vagy: „Szabad már a nép ? Eltűntek a földről az előítéletek ? Megvan a vallási secták között már a türelem s egység? Kömivesek! mindig előre! Világosítsátok a népek értelmét, alkossátok újra a társadalmat, javítsátok a törvényeket, haladjatok mindig előre ***)!" Égvilágra szóló feladatot, hangzatos jelszavakat olvasva, a komoly gondolkodónak .lehetetlen kikerülnie azon kérdést: mi szüksége van a közérdekű nagy eszméknek a titkolódzás köpenyére ? Az a terebélyes fa, mely ágain a madarak fészkeit hordja, mely hüs árnyával s édes gyümölcsével üdülést nyújt a hozzátérülöknek *) Ragon Gouis phil. el inlerpr. 81, I. **) U. o. 43. 1. *»•) U. o. 52. 1. • ***) ü. o. 60 1. nem melegházban, hanem a szabadban tenyészik. Az életadó forrást vétek zár alatt tartani, mert igy, mig egyrészről sokakra nézve hozzáférhetlen, másrészről a fedél alatt a lég s a viz könynyen megposhad. — Ha a kömives testvéreknek czéljuk csakugyan az igazság és szabadság temploma : akkor félre a chinai fallal, építsenek nyíltan, szabadon. Jézus tanitványainak alkotó munkássága akkor indult meg, akkor kezdődött nyomukban az uj valláserkölcsi világnézet alakulása, midőn a bátorság lelkétől ihletve, az ügyök szentségében gyökeredző hittel kiléptek a zárt ajtók mögül az élet szinterére, a hol pedig ezer veszély várakozott reájuk. Ezt a lelket s hitet kömives atyánkfiai ugy látszik, még mindig csak várják, jólehet bevallott elvekkel ma, a szabadság világa mellett nem botlanának sem bilincsbe sem vérpadba. A szabadkőmivesek azt mondhatnák, hogy ök végül is tiszteletre méltó eszmék szolgálatára sorakoznak. Ezt tanúsítja az is, hogy az alapszabályaik az illető ministeriumnál bemutatva és általa helybenhagyva vannak, hogy a szentügy mellett a lelkesedést mily szertartásokkal, ünnepélyekkel éleszti a páholy a tagokban, az az ö dolga. Ezen állításra a következőket jegyezzük meg. Nem csak az érdemel figyelmet a közérdek tekintetéből, hogy mily czélt tüz ki maga elé egy társulat, hanem igen fontos az is, mily irányban, mily uton módon törekszik az után ? Midőn a szabadkőmivesség az eszményinek ápolását emlegeti, tagjainak lelki szükségleteit kielégíti, kérdjük, mily állást foglal el a hasouló czélra hivatott positiv vallással, közelebb a ke-? resztyénséggel szemben ? Jogunk van továbbá kutatni, váljon titkolódzó irányával mily hatást gyakorol a jellem fejlődésére, a családi életre