Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-07-11

nem öltött. Heveny, gyomor és bélhurutok is csak gyéren és igen enyhe alakban mutatkoznak, ellenben váltólázak és csúzos bajok gyakoriabbak voltak. Heveny fertőző betegségek járványosán nem uralkodtak, szórványosan azonban itt s ott vörheny és typhus esetek észleltettek, s minden ily előfordult esetben a kellő óvintézkedések megtétettek. A védhimlö oltás az egész megye területén folyamatban van, s némely oltási körben már be is végeztetett. A fenyegető cholera járványt megelőzőleg kiadatott egészség-rendőri utasítások foganatosítására ugy a hatóságok mint azok egészségügyi közegei részéről kellő gond forditatott. Piaczi vizsgálat teljesítetett 50-szer, kávéház megvizsgáltatott 22-szer, vendéglő 42-szer, korcsma 48-szor, mészárszék és vágóhíd 31-szer, a veszprémi közvágóhidnál a padlózat alja szerves anyagokkal be van ivódva, minthogy az itt felszaporodott vér és egyéb bomlásnak indult állati nedvek közegészség ellenesek, intézkedés történt, hogy a káros okok mielőbbi elhárítása foganatba vétessék, — ezen körülmény felemlitésénél teljes tisztelettel kérem a tek. közigazgatási bizottságot, miszerint a járási szolgabirói hivatalok figyelmét felhívni méltóztassék arra nézve, hogy a.járásuk területén létező vágóhidak talaját egészségügyi közegeik által újból vizsgáltassák meg, és a netalán imitt-amott létező s szerves anyagok által beivódott talaj eltávolítása, valamint azok tisztántartása iránt teljes szigorral intézkedjenek.— Hentesüzlet megviszgáltatott 18-szor, elkoboztatott egy egész hizott sertés borsókás husa miatt. Iskola megvizsgáltatott 23-szor, indóház megvizsgáltatott 3Ő-s7or, tisztátalanság nem találtatott, a fertőtlenítés rendesen történik; lakás megvizsgáltatott 6, tisztátalannak találtatott 6, fertötnitetett 6; kut megvizsgáltatott 18, kifogásoltatott 18, a káros okok el lettek távolitva. Piaczok, közterek, udvarok, utczák tisztogatására is elegendő gond forditatott, miután pedig a praeventiv intézkedések a mindinkább közeledő cholera miatt nagyon szükségesek, ezen okból a rendőrhatóságokat utasítani kérem arra nézve, hogy ugy az utczai, valamint a házakból kivezető csatornáknak gyakoribb öntözésére a lakosokat újból figyelmeztessék és carbolsavas oldattal leendő fertőtlenítését újra teljes szigorral elrendeljék, a mely eljárás különösen a forró nyári hónapok alatt a lakházak légkörének tisztasága tekintetéből nagyon kívánatos. Ebveszettség előfordult 1 esetben; a veszett eb még mielőtt károkat okozott volna, kiirtatott. Hirtelen haláleset volt 1, a mely esetben a foganatba vett bonczolás által a halál okául gutaütés derült ki. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, vizbefulás által. A hasznos házi állatok közt az egészségállapot kielégítő volt. járvány nem uralgott. — A Ióállományból takonykór miatt kiirtatott Veszprémben 1 ló, — Rátóthon egy ottani lakos is tálója — miután annak egy takonykóros lova Kis-Czellben kiirtatott — a további fertőzés meggátlása czéljából a szabályok értelmében fertőt- j lenittetett, ugyan ezen alkalomból a megyei ál- { latorvos állal a rátolni lóállomány is megvizsgáltatván, beteg ló nem találtatott. A szarvasmarha állományból lépfenében elhullott Lepsényben 2 drb szarvasmarha. — Hei renden egy ottani lakosnak egy két éves üsző j borjúján a veszettség kiütoit, az állat kiirtatott, , az istálló pedig a megyei állatorvos közbenjotI tével carbolsavas oldattal fei tői leuitelett. Bársonyos község tehéncsordájaban két bika, és kilencz darab tehén illető szervén] takar fejlődött ki, a mely betegségből azonban a megyei állatorvos által sjunius hó 25-én teljesített vizsgálatkor már meggyógyult J bika és 6 tehén, a többi gyógykezelés alatt maradt állat is már javulóban van. A további fertőzés meggátlása tekintetéből a szükséges óvintézkedések minden irányban megtétettek. ctímyi díázoíip megyei lourvos. Levél a szerkesztőhöz. Veszprém, i886.julius elején. Tekintetes Szerkesztő Úr! A veszprémi uj megyeház építési ügye oly általános érdeklődéssel kisértetik megyeszcile, s ittott lelőle oly téves hirek szállonganaK, hogy szolgálatot vélek teljesíteni becses lapja olvasói előtt, hu az épités ügyének történetét és főbb mozzanatait higgadt tárgyilagossággal röviden vázolom. Megboldogult Bczerédj Gyula alispánsága alatt jött tudatára a megye közönsége, hogy a jelenlegi székház rendeltetésének többé meg nem felel s az ő kezdeményezésére határozta el elvben az építést, — a további teendők foganatosítására egy bizottságot küldvén ki. E bizottság az elhunyt alispán urnák hosszan tarló betegeskedése alaít érdemlegesen nem tanácskozott, de ha nem csalódunk azon nézet birt akkoriban tulsulylyal, hogy a jelenlegi székház még egy emelettel emeltessék; azért is midőn Vcghely Dezső lón 1881. tavaszán alispánná, a tárgyalások a megkezdett irányban folytattaüak, s csak midőn ugy a kormány, mint a kir. törvényszék erélyesen ellenezték a jelenlegi székháznak még egy emelettel leendő kibővítését s az ily módon történő kiépítés ellen egyéb építési tekintetek is hozattak fel, határozta el a bizottság és rendelte el a megye közönsége, hogy — a jelenlegi székház értékesítésével — alapjából uj megyeház emeltessék. Ekkor jött szóba a hely kérdése s a bizottság az úgynevezett sóháztclkct jelölte ki. A tárgyalások a pénzügyminisztériummal a sóháztclüknek az árvaszéki épületekért leendő clcscrélésc iránt kedvező eredményre vezettek s a jelenlegi megyei székházat illetőleg is az igazságügyminisztcriuininal az adás vevési szerződés megköttetett. Enynyirc haladtak az előmunkálatuk, midőn az 1884. év május havában egy a sóházlelkcn emelendő székház építési progrummja kiadatott s pályázat hirJcttetctt. A pályázat igen szép eredményt nyujtotl a menynyiben 14 cs majdnem kizárólag figyelemre méltó tervezet küldetett be. A pályamunkák sy.akszcrü felülbirálalára a bizottság határozata folytán a közepidósra, mindez nem birta könyörületre a szabadkömiveseket; ezek üldözték a beteges vént is, mig csak meg nem halt 1833-ban. A boszut még sötétebb szinben tünteti fel azon körülmény, hogy nem is irt a rend ellen, söt azt hitte, hogy emberszeretet lehelő iratainak kiadásával épen a szabadkömivesség céljainak megfelelöleg, az emberiség ügyének tesz jó szolgálatot. Minden vétke ;sak abban állott, hogy munkáját — az ennek kiadását megakadályozni akaró páholyoknak a felajánlt összegért nem engedte at szabad rendelkezésre, — vagy igazabban megsemmisítésre, hanem sajtó utján közre bocsátotta. Ily tények mellett nem lehet csudálni, ha folyton hitelre talál azon állítás, hogy a szabadkömivesek titkaik elárulását a hűtlen testvéreken kegyetlen boszuval szokták megtorolni. A szövetségbe való felvétel kellékei szabadkömives irók szerint: nagykorúság, fedhetlen hirnév, fogékonyság minden szép és magasztos eszme iránt, miveltség, önálló keresetmód, megfelelő társadalmi állás és bizonyos mérvű vagyonosság. Im épen a kiváló tulajdonok, előnyös helyzetek birtokosainak van fentartva a szerencse, hogy mint a rend tagjai alkalmat nyerjenek — állítólag a közboldogság érdekében — kerülni a világosságot, és titkos szertartásokat hajhászva bújósdit játszani a társadalom keblében. Megjegyzendő, hogy a felsőbb fokon levők, a mesterek, több dolgot a titok leplével burkolnak el nemcsak a külvilág, hanem az alsóbb állást elfoglaló rendtársak, az inasok s legények elöl is. Ügyes számítás. Ha ugyanis ez utóbbiak kiábrándulva belátják, hogy az a mit eddig tapasztaltak, nem érdemli meg a nagy hűhót, nem indokolja a vakondok politikáját; másrészről türelemre készteti őket azon remény, hogy majd ha felsőbb fokra jutnak, akkor teljesb mértékben feltárul előttük az igazság, melyet szomjúhoznak. Ily számitás mellett aztán már van értelme a hosszas rangfokozatnak, melylyel az érdemes testvérek önmagukat ámítják vagy mint egy volt kömives iró mondja: »egymast bolonditjak.« »A felvételnél —• irja Stolz Alban — némely páholyokban valósággal oly dolgok foxtészeti bizottságnak egy kiváló tagja kéretett fel, ki előterjesztését a bizottsághoz az államépitészeti hivatal véleményével együttesen be is adta. A bizottság ugy az előterjesztés, mint a tervezetekből arról győződött meg, hogy a sóház telkén a szomszédos területeken eszközlendö kisajátítások nélkül egy az igényeknek megfelelő s a közszolgálat érdekeit kielégítő épület elő nem állítható — s egyszersmind belátta, hogy pótolhatlan mulasztás s több tekintetben jelentékeny hátrány állna az állal elö, ha az épület a város felőli oldalon tűzfallal cpitteluék ; — ennélfogva elhatározta, hogy a szomszédos telkekből bizonyos terület megszereztcssék s hogy az épület minden oldalról szabadon, vagyis 4 homlokzatra terveztessek. A felülbirálatol, leljcsitő szakközeg előterjesztése s a tervezetből merített tapasztalatok alapján átdolgozott építési programúi ekkor oly felhívással adatott ki a három pályadíjjal kitüntetett terv szerzőjének, hogy a lehető részletességgel körvonalazott kivánalinakhoz képest dolgozzák át és nyújtsák be záros határidő alatt a végleg elfogadandó tervezetet. A bizottság előtt már ekkor tudva volt és a megye közönségének közgyűlésén bejelentetett, hogy az első izbeu kiadott építési programúiban megjelelt 180.000 frtból az épület nem lesz előállítható, mert nem csak az építkezéssel szorosan össze nem függő kiadások, mint a tetemes íöld-clhordás költsége, a kisajátítandó területek vételára, a pályatervek dija, a művezető költségei, — de főleg az anyagszerck egység árában előállóit nagymérvű különbözet — a téglának 14 frt helyett annak több mint kétszerese — jelentékenyei) emelték a szükségletet, — a bizottság azonban ez alkalommal is kiváló gondjába ajánlotta a tervezőknek, miszerint figyelemmel legyenek arra, hogy az épület előállítási költségei a lehető korlátok közt maradjanak. Ezen figyelmeztetést szükségesnek látta nemcsak azért, mert már a bírálat foganatosítására felkért szakértő is utalt, előterjesztésében arra, hogy a pályázatkor benyújtott tervek egyike sem vihető ki a kitűzött, összegért, vagyis 18000 fitért, de mert a tanácskozásban résztvett egyik tervező (Voyta Adolf) a bizottság elölt oda nyilatkozott, hogy az építési programm szerinti épületnek kivitele bele kerül körülbelül 300.000 forintba. A szűkebb körű pályázat alkalmával benyújtott tervek közül Kiss István budapesti építész munkálata fogadtatott el ugy a bizottság, mint a megye közönsége által, ennek 1885. évi mártius hóban tartott rendes közgyűlésében, — s a pályaterv a m. kir. belügyministerium és ennek szakhatóságai által felülvizsgáltatván és jóváhagyatván, az előirányzat 260000 frtban és a műépítész dijai 11,000 frtban állapíttattak meg. A kőműves, ács, elhelyező, kőfaragó és vasiiititikálatok Kéler Napoleon vállalkozónak a mult év szeptember havában megtartott árlejtés alkalmával 239.000 f'rtért adattak ki, vagyis 1700 írttal drágábban a költségvetési előirányzat tételeinél, mi ezek | reális volta mellett fényesen bizonyít, — s a vele kötött szerződés, ugy a megye közönsége, mint a belOgymiiiistcrium részéről hasonlókép helybenhagyatott. Lehetetlen tehát, hogy legalább is sajátságosnak ne tűnjék fel, hogy a megye közönségének azon határozataival szemben, melyekkel ugy az építkezés alapjául szolgáló lerv elfogathatott, valamint a vállalkozóval kötött szerződés jóváhagyólag tudomásul vételeit — s hol majd minden közgyűlésen az építkezésnek egyes mozzanatai előterjesztettek, lárgyallullak. de ellenükben hang sem emelkedett — hogy akkor, midőn a fedezet mikénti előteremtéséről lehet csupán szó, maga a terv és kivitel ellenében oly nehézségek támasztassanak, minők a megyének lefolyt két utolsó közgyűlésében tétettek. Mert eltekintve attól, hogy a tett ellenvetések előhúzására elég idő és alkalom volt annak idején, hogy a megye reputatiójának valami nagy emelésére azon körülmeuy, hogy azon határozatát, melyet szakszerű megfontolás után a felsőbb factorok jóváhagyása melleit hozott — minden számítási nélkülöző és alapnélküli indok hiányában egyszerűen incgniásitani törekszik — épen nem szolgál, — hogy a vállalkozó a vele jugéivcnyosen kötött szerződés erejénél fogva bizonyos munkálatokat csak azon esetben lenne hajlandó abban hagyni, ha ezek fejében nagyobb ellenérték biztosiitatnék részérc, mint a minő nyereséget ő ezen munkáknál remélhet: a megye közönsége az egyszer elfogadott és felsőbb helyen jóváhagyott tervezeten cgyoldalulag változtatásokat nem eszk ö zö 1 Ii e t és ilyeneket egyedül helybenhagyás mellett vitethet keresztül; — már pedig a ministerium szakhatósága felöl az nem tételezhető fel, hogy a mit egy évvel előbb helyesnek tartott, — azon — előtte indokot nem kepez-o okokból — változtasson, illetve változtatni engedjen. Nem volt ez ideig alkalmunk az úgynevezett ölös bizottság által javasolt megtakarításokra vonatkozólag előterjesztett szakszerű ellenvetéseket hallhatni, de minthogy a javaslatnak főleg azon része érdemel komoly, bár csak akadémikus értelmű bírálatot, mely az alispáni és főjegyzői lakásoknak a megyei székházban leendő elhelyezése ellen foglal állást, — ezzel szemben szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem is számítva, miszerint egyáltalán a közszolgálatnak mennyire érdekében áll, hogy a megye két első tisztviselője ott közelben lakjék és tartózkodjék, hol egyszersmind hivatalos működését is folytatja és a nagy közönségnek rendelkezésére áll, — utalunk az ország első vármegyéjének Pest-PHisSolt-Kís-Kutuiak, vagy a szomszédos vármegyék legnagyobb részének példájára, hol a megye előkelőbb tisztviselői a székházban természetbeni lakással birnak, mint pl. Fejér, Tolna, Győr. Sopron és Somogy megyékben, — mely rendszer az ujon épült megyeházaknál, mint Jász-Nagy-Kuu-Szolnok és Mosón megyéknél is következetesen alkalmaztatik. Ezekben hű képét akartuk adni a megyei székház építési ügyére vonatkozólag lefolyt eseményeknek és kimutatni, hogy a bizottság mig egyrészről szem előtt tartotta, hogy egy századokra szóló s nem egyedül a mai igények legszűkebbre mért mértékének megfelelő épület létrehozásán van hivatva közremunkálni, de másrészről folyton a kellő figyelemmel volt a megye közönségének anyagi érdekeire, melyeknek ápolása és lehető kímélése mindnyájunknak közös óhaját és törekvését képezi. A SZABADKÍtolIVESSÉGftÖL. Irta G y u r á t z Ferenci. II. Felvétel a páholyba. (Folytatás.) De különben, hogy a páholyokban is helyet talál a boszu szelleme, melyet sok szabadkömives csak a politikai pártoknál s a vallásfelekezeteknél keres, erre maguk a szabadkömives irók is hoznak fel példákat. Igy Findel testvér irja, hogy Clovel kömives iró mivel »Histoire pittoresque de la Fr. maoonnerie« cimü müvét engedély nélkül adta ki, a nagy páholynál bevádoltatott mint vétkes. Hasztalan hivatkozott a gondolatszabadságra, hasztalan tiltakozott azon > követelés ellen, melylyel a páholy a censurát visszaállítani s a világosság terjesztését gátolni törekszik. Erélyes önvédelme daczára is pénzbirságra s kőmivesi állásának két havi felfüggesztésére ítéltetett. Még sujtóbban csapkodott a boszu ostora egy jeles német tudósra Krausera. Ez telve az emberiség boldogitására irányult óhajokkal, egy az egész emberi nemet magában foglaló szövetség létrehozásáról ábrándozott, a melyet a szabadkömivesség által reményit megvalósíthatónak, s azért 1804-ben belépett egy páholyba. 1810-ben egy nagyterjedelmü munkát adott ki, melyben az eszméi foganatosítására vonatkozó kérdéseket taglalta. Ezen munka — tiszta szándék s páratlan szorgalom gyümölcse — halálig tartó keseritéseknek indító oka lett a szerzőre nézve csak azért, mivel ez meggyőződését követve szabadon irt, s nem fogadta el a rend által erőszakolt járszalagot. Krause mindenek előtt a páholyból kizáratott, s ezután bárhová tette lábát, mindenütt nyomában volt a szabadkömivesek boszúja, mely öt kíméletlenül megfosztani törekedett nem csak jó hirnevétöl, hanem a megélhetés feltételeitől is. »Szenvedéseinek története, mint Schauberg megjegyzi, a legsötétebb levél a német szabadkömivesség történetében.* A titkos ellenségek rágalmaikkal elmarták Berlinből, elütötték Drezdában a neki már odaajánlt hivataltól, kieszközölték mellöztetését a göttingai egyetemen. Bár tizenkét gyermek eltartásának gondja nehezült a szegény tudulnak elö, hogy csudálni kell, mikép űzhetnek férfiak ily gyerekségeket és bohózatok?t és vághatnak még chez komoly képet. Mar maguk a jelvények, melyet ünnepein a szabadkömives felaggat, hasonlítanak az aranypapirosból készült csillagokhoz s keresztekhez, melyekkel kis fiuk büszkélkednek, midőn katonásdit játszanak. Az úgynevezett szertartások, a mint ezek a szabadkömivesek könyveiben közöltetnek, idők és országok szerint kölónboznek, de a legtöbb közülők sokkal Ízetlenebb mint azok, melyek előbb kalapcsináló és vászonszövftk céheinél gyakorlatban voltak. Lehet-e valami ostobább, mintha egy különben rendes ember, egy fejér börkötényt kot maga körül, egy vakolót vagy kalapácsot vesz kezébe, feltűz egy sárgaréz játékszert, és ehhez komoly arcot ölt; holott több értelemre mutatna nála, ha egész éven át hangosan nevetne az ily böjti éjszaka felett! Azért nem is lehet csudálni, ha mai nap igazán müveit szellemű férfiú ily badarságon nem vesz komolyan részt. Ha egy ilyen mégis szabadkömives, ugy ö ezt számításból teszi, nem hitből; ö egy nagy birka nyájat akar vagy vezetni, vagy nyirni.o*) A beavatott uj taggal közöltetnek azon titkos jelek, fogások, megszólítások, melyekről a szabadkömivesek künn az életben, másokra nézve észrevétlenül — felismerik egymást. Részt vehet a páholyi szertartásokban is. Gyönyörködhetik az ott talált jelképekben; baratkozhatik a börköténynyel; elmélkedhetik a szögmérőnek és vakolónak magasztos jelentőségén. De közelebbről megismeri a rend czéljait is; és ha nem volna kénytelen bevallani, hogy ezeknek közérdekű részéért a társadalmi téren is bátran zászlót emelhet, nyíltan munkálkodhatik szóval és tettel mindenki : ugy az ujoncz kömives a páholyba betérve könnyen azt hihetné, hogy a szentek szentébe lépett. Igy azonban lehellen eltagadnia, hogy a zárt ajtók mögött titokban folytatott gyűlések, szertartások fömozgatója részint a különczködésre való hajlam, részint az egyháztól elfordult kebelnek sóvárgása bizonyos mystikus jelenetek után. *) Alban Slok Mörtel für die Freim. 12. 1. Fürdői levél. Hévíz, július 7. Hévíz I Héviz ! Mi is az a Héviz ? Ez egy csodás hatású, kevesek által ismert szerény, magyar fürdő. Zalamegyében, Keszthely mellett fekszik, a Balatonhoz a magyar tengerhez közel, melylyel egy szép fekvésű völgyön lomhán keresztül hömpölygő meleg vizzel telt árok köti össze, mely a tónak felesleges vizét odavezeti. A Héviz még a Balatont is jó messze megmelegíti ugy, hogy ez a rész csak igen szigorú télen fagy be, s akkor is rövid időre. A tulajdonképeni Héviz egy körülbelöl 10 holdra terjedő langy melegvízzel telt tó, melynek melegsége 20—30 fokig terjed. A tavat a közepén levő bő melegforrás táplálja. Ezenkívül van még egypár jelentéktelenebb forrás. A tó fenekén iszap van. Azonban ez csak színe után iszap, tulajdonságára nem. Mert a vele bedörzsölt testről egyszeri leöblitésre ugy lemossa a viz, mintha ott sem lett volna. Ennélfogva helyesebben korpának lehetne nevezni, mely elkorhadt növények maradványaiból, továbbá vulkanikus képzödményü ásványrészekböl áll. A viz és ezen korpa együttesen végzi ama kitűnő gyógyítást, melyet a betegeken tapasztalunk. Valóban csudával határos az! Ide néha olyan betegek jönnek, kiknek már semmi fürdő nem hasznai. Innét azután gyógyultan távoznak, s áldják az elfeledett magyarországi fordöt. Ilany sánta ember mankója hever mar a sétány Szt.András falva eső részében épített kápolnában ? S mennyi hálaadó ima mondatott el már ott térdepelve ? Ez évben is egy grátzi fiatalember volt ttt — innét mindég sokan vannak — kit kocsin toltak a fürdőbe. Ott pedig a gépen eresztették le a vízbe fürödni. Az első 3 napban iszonyú fájdalmakat szenvedett. Hat hét múlva megmerevedett tagjai kinyúltak, s egészségesen hagyta el e fürdőhelyet. E sorok irója két évvel ezelőtt oly szerencsétlenül dűlt fel, hogy lábfejére a kocsi reá esett. A baj otthon 4 hétig ágyhoz szegezte. Azután itt 3 hétig a legszebb eredménynyel gyógyította magát. Kocsin kellett magát betolatni a fürdöházhoz. Lakszobájától pedig az étkező terembe két boton ment, s a 14-ik fürdő után már egy bot segélyével tudott járni. Még számtalan esetet tudnék felhozni, azonban az már egy fürdői levél szük keretébe nem fér. A fürdő gyógyhatása hülésböl származó bejokban, zuzódásoknál, mirigy daganatokban nyilvánuló görvélykórnál söt görvélykórból eredő nyilt sebeknél kitűnő. Ha ez a fürdő külföldön volna, már nem kellene ilyen igénytelen fürdői levelekben dicsérgetni, hanem világhíre volna. Azonban nekünk