Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-05-10

terházy, Batthyányi, Cziráky, kik mind a hárman Fehér megye szülöttjei, s kiknek a hazafiság, s közügyek szeretetének példa képét nem kell családjukon kivül keresni. Főispánunk 13-án érkezik körünkbe, s városunk közönségének lesz alkalma, s fel is fogja használni, hogy örömét és szeretetét, — szóval és jelekkel nyilvánitsa. Egy megyei biz. tag. Az országos kiállításból. Úgy vagyok vele, hogy nem tudom, hol és miként kezdjem. Annyi a mondani való, hogy mit sem mondhatok. Mert ha a lélek egy varázs hatalma alatt áll, a gyönyör elandalítja és elandalítva szendereg. Meglepetés fogott el engem itt, midőn dobogó szívvel megálltam azon határkő előtt, melyen túl uj korszak napja kél és aranyozza be »azsiainak«, majd »barbarnak« oly örömest címezett kultúránkat. Állami és társadalmi életünk ezen monumentális alkotása előtt az optimista pesszimizmussal vádolja magát, mert a mit itt lát, túlszárnyalja a legmerészebb ideálját is; a pesszimista pedig leteszi a kétkedés fegyverét, fölemelkedik a jövő szellemén és hisz egy jobb jövőben, mert hinnie kell. A müveit nyugat várakozása, az egész nemzetnek önfeláldozó munkája és a fővárosnak megifjodása között nyitotta meg f. hó 2-án délelőtt %12-kor a király egy, a nemzeti öntudatosságtól áthatott beszéddel az első magyar országos kiállítást. Minden szó, mit a király mondott, magán hordja ama büszkeség jellegét, melylyel O felsége hü magyarjaira tekint. Nagy jelentőségű volt e pillanat hazánk fejlődésére nézve; de ami e jelentőségnek még ezenfelül is súlyt kölcsönöz, abban rejlik, hogy az összes külföldi hatalmak a megnyitásnál nagyköveteik személye által voltak képviselve. Nem jelent ez mást, mint a magyar kultúrának a külföldi hatalmak által történt elismerését és befogadását. Tudatában is volt e nagy jelentőségnek a főváros és lelkesedése határt nem ismert. Mintha egy erdő mozdult volna meg, oly nagy tömegekben hömpölygött a nép, különösen az Andrássy [Sugár] uton, és a fürdő utcában, mint a királyi menet utján. A fellobogózott város, mint ifjú mennyasszony örömmel eltelve és szívszorongva várta vőlegényét, kit a királyi vőfély volt hozzá vezetendő. S most lépjünk be a főkapun keresztül a kiállitás területére, mely kiterjedésre nézve 51010 • métert foglal el; — fekvésre, illetve elhelyezésre nézve az eddigi kiállítások között talán a legszebb. A fővárosnak keleti oldalán fekvő Városligetnek szépészeti szempontból legkiemelkedőbb részén terül el eperfalevél alakjában az országos kiállitás. Környékével együtt a kaleidoszkóp benyomását gyakorolja a nézőre. Költői képzelem sem alkothatta volna meg szebben. Déli oldalán és tőszomszédságában terül el a franczia stílben és ízléssel alakított nagy körönd, melynek virágágyai a budoir illatával és hatalmas szökökutjából feltörő sugarak a szivárvány színeivel vetekednek; keleten az arisztokratikus »Stefania« ut, melynek túlsó oldalán elterülő fenyves eídejéböl a legkellemesebb légáramlat érint; nyugaton a városligeti tó két szigetével és pompás hídjaival, az állatkert és végre éjszakon a »Hermina« út a kápolnával és a közvetlen közelben eliramló vasúti vonatokkal. Ez a kép kerete az ö teljes regényességében. Hogy milyen a kép ? Nos, képzelj magadnak egy hatalmas nagy vásznat beépítve 90 fantasztikusabbnál fantasztikusabb épülettel, helyezve nagy fasorok, dúsan virító gyep és szemet andalító virágágyak közé; vedd hozzá Jókainak »A XX-ik század regenye« cimü regényéből a fantáziát és cicomázd fel az egészet ugyancsak Jókainak legmerészebb képzelmével: — és hozzávetőleg megismered az országos kiállítást a maga nagyszerűségében. Ha belépünk a nagy főkapun, szemközt találjuk magunkat a szökőkúttal,, melynek sugarai hütöleg és üditöleg hatnak a környezetre; két oldalt vannak a meglepő csínnal kiállított és felszerelt, ízléses faragványokból felépített Docker és Pohl féle vendéglök; jobbra az igazgatósági épület, melynek élénkséget kölcsönöz a sok ügyes bajos ember és a főváros pavillonja. Balra, a Dreher féle sörcsarnoktól észak-nyugatfelé haladva rábukkanunk a keleti kávéházra, mely arab stílben épülve, karcsú tornyaival és félholdjaival eszembe juttatja a keleti életmódot, az Ö kényelmével és szertartásaival. Néhány lépéssel feljebb látjuk a tó egy ágát, melyen a dunagözhajózási társulat egy propellert mutat be. A hajó felszereléseiben és kazánja elhelyezésében különbözik az eddigi propellerektöl. A kazán ugyanis nem a vizben vagyis a padozat alatt, hanem e fölött van elhelyezve, de aránytalanul sok tért foglal a hozzátartozó fütö és szivattyúzó gépével. Természetes tehát hogy a kormányos sem áll az egész hajó fölött és ezt mintegy uralkodó poziczióban. Előnye a személyek elhelyezésében van. Mert ezen, a közlekedők első és második osztály szerint — mindkettő nagy komforttal berendezve — elhelyezve, 36 személy tér el a legnagyobb kényelemmel. A hajó prágai gépgyár készítménye. Ettől éjszakkeletre áll a pazar fénnyel és fényességében kedves vendéglősök minta-szállodája. Csakhogy én a minta-szállodát benne nem tudtam oly keresztül-vitelben feltalálni, mint az nevéből következtethető volna. Erre még visszatérek. Néhány lépés még és ott állunk a kiállitás éke, gyöngye előtt, a roppant dimenziókban elterülő és az egész kiállítást uraló iparcsarnok előtt. De erről jövőre. 2íowo -HOOU-O. A bakonyvidéki ág. evang. tanitó egylet gyűlése. Korunkban a törekvő tanitó lelke egy gondolattal foglalkozik szüntelen, azzal a gondolattal : miienni , a miért az illető mint leány öregedett meg. E helytelen fogalom leküzdésére kellene hatni már a legzsengébb gyermekkorban, fékezni kellene a róla való ábrándozást, a helyett, hogy a leányokat egyik bálból a másikba hurczolják, s mint valami áruezikket állítják ki, hogy igy találja meg azt a fényes csillagot, mely jövendő boldogsága útját bevilágítja, — nem arra kellene-e törekedni, hogy lelje boldogságát a csendes otthon munka korében ? Dicsérendő újítások történtek ugyan e viszás helyzet változtatására, midőn a nőknek uj keresetforrásokat nyújtanak, de mégis sok idő kell ahoz, a mig a férjhezmencsre várakozók nagy serege eloszlik az élet nagy váróterméből. Annak a másik csoport női utasnak, melynek nem kellett olyan sokáig várakozni a házassági útra van ám még csak sok, igen sok mindenféle várni valója azon az uton ! nagy és kicsiny események, öröm és bánat váltakoznak egymásután s a türelmet szinte igen próbára teszik. Ki vehetné számba azt a sok apró gondot, mely a házaséletben előfordul, s melyek még is a szegény nő előtt oly jelentőségteljes fontossággal birnak! / Az első gyermek, forró szerelmük záloga nyugszik karjai közt az ifjú anyának; a leggyengédebb szeretettel ápolja, kifogyhatatlan a tréfás enyelgésben, hogy csak ajakára varázsolhassa az első értelmes mosolyt, mely mint a gyermek lelkének első üdvözlete oly boldoggá tenné. Csudálkozva és figyelve követik az anya minden mozdulatát a világos szemek, bár az areznak még egy izma sem árul el értelmet. Csak türelem 1 várakozzál még pár napig, mig majd kedvenczed lelkének ébredését észre veszed arezocskáján 1 s e boldog pillanatra várakozol ismét. Várakozol az első gögicsélésre, az első fogacskára, mely már parányian ott fehéredik a rózsaszín inyben, de oly nehezen akar előtörni, várakozol újból s aztán várod, hogy mikor teszi az első lépéseket parányi lábacskáival, majd azt a leirhatlan kéjes pillanatot varja, midőn először hallhatja ajakáról azt a legédesebb szót hogy »anyám !« Hát az a sok házi gond, a mi mind várakozást igényel! Nagy mosás van, a sok ruha ázik, milyen jó volna, ha meglehetne gyorsan szárogatni! de az ég oly kegyetlenül komor, hogy nem látni csak egy jóltevö napsugárt sem; hanem inkább szép lassan permetezik az eső. De nem csak a te ruhaszárogatásod, hanem a lekaszált rendek is oly igen vágynak a napsugár után, az a szegény gazdaember még nagyobb várakozással tekint fel az égre mint te ! Az ilyen várakozásban néha egész szép aratásnak vége van, s még sem lehet azt a várakozást semmiféle hatalommal megrövidíteni. Elküldted a cselédet, hogy a főzéshez még szükséges kelléket hozza gyorsan s megérkezését várva, ugy állsz ott, mintha tűkön volnál, várhatod a mig az a könnyelmű teremtés elvégezi a szomszédasszonynyal rőfös hosszú beszélgetését, s azután eszébe ötlik a rábizottat teljesíteni. Még azt is nehéz várni, hogy valami hanyag kézműves mikor készíti el a rá bizott munkát! Hát mikor utrakészülödünk, hogy várjuk az alkalmas időt! Azt a várakozást sem szabad felednem, midőn távollevő kedveseinknek valami meglepetést készítünk, s várjuk a köszönő választ! várjuk, hogy miként lett az fogadva. Nem múlik el nap, nem egy óra a nélkül, hogy a nőnek ne kellene valamire várni, Egy ideig várakozik a saját érdekei alakulására, később már a gyermekei foglalják el lelkét, s az erre való várakozás nem okoz nyugodtságot, inkább lázas izgatottságban tartja; pedig a gyermekneveléshez leginkább szükséges, nyugodtság és türelemmel vértezni magát az embernek, s inkább türelemmel lenni a lassú fejlődés iránt, mint kora érettséget idézni elő. Hiszen láthatjuk, hogy maga a természet is mily türelmesen kénytelen várakozni. A kis madárka egy pillanattal sem töri föl elébb parányi csőrével vékony héjú tojásburkát, mint annak az ideje elérkezik; s nyugodtan állanak a gyümölcsfák várakozva mig ezer bimbójok felpattan s pompás virággá fejlődik egyik a másik után. Csak az ember képzeli azt, hogy az időnek szárnyai vannak, igaz hogy néha oly gyorsan elrepül az; máskor meg azon sóhajt, hogy oly lassan múlnak a napok, alig lehet végét várni! Az idő?! Igen, mennyi idő is lehet most? fel tekintek az órára, ennyi idő volna máiigazán ?! Abban a perezben egy éles fütty szeli át a levegőt, s a gyorsan felnyitott ajtón bekiált egy hang: »A postavonat uraim!« Ez úttal hát vége a várakozásomnak, de a coupéban nem kezdödik-e el ismét a várakozás? a rég látni óhajtott kedveseinkhez való megérkezés utáni várakozás, s majd vége szakad megérkezésünkkor a várakozásnak?! Ah dehogy! mindig, de mindig lesz valami várni valóm, egészen az utolsó perczig, a legvégéig ennek az élet utjának! . . . . ként járjon el hivatalában, hogy szilárdul vethesse meg alapját növendékei szellemi s anyagi boldogságának, hogy tanításának hatása ne maradjon a jelen szűk körében, hanem mint jó mag mély gyökereivel hasson át több nemzedékre, is, s a tanítói hű munkásságnak a nem messze jövőben már eredménye legyen, az áldás és jólét kezdete, mely nyájas hajnalként derüljön fel, népünk anyagi helyzetének borult egén. Ez a gondolat vezérelte, lelkesítette a bakonyvidéki ág. hitv. evang. tanító-egylet tagjait is, midőn ápril 28-án összejöttek Bakony-Tamásin egyleti gyűlésre, hogy korunknak a nevelés körüli nézeteit, a nép anyagi jóléte emelését czélző üdvös eszmék megvalósítására irányuló útmutatásait egymástól ismerni tanulják. Az egyleti tagok kettő kivételével mind megjelentek jó egészségben, arczaikon a viszontlátás édes örömének derűjével. A tamási diszes templomban összegyűlve a tagok, felzendült a hálaének Istenhez, ki az iskoláztatás akadályainak leküzdése, s az iskolai élet ezer változataiból, szerencsés kibontakozásra segité az egylet buzgó tagjait. Enek utan nagytiszleletü Tatay Sámuel esperes és helybeli lelkész ur buzgó imában kért áldást egyesületünk s nevelés ügyünkre; ima után tisztelendő* Kolbenheyer Albert ur, egyletünk tevékeny, buzgó elnöke, lelkes beszéddel üdvözölte a tagokat azon reményének adván kifejezést, hogy az egylet valamint eddig, u<ry ezután is mindenkor tanú jelét fogja adni életrevalóságának. Következett az elnöki évi jelentés, mely után Pöntör István csurgói tanító értekezett „a népiskolai tankönyvekről", Zatkalik János csernyei tanitó „az iskolai fegyelemről" mindenik értekezés élénk eszme cserére adott alkalmat. A számvevői és könyvtárnoki jelentés következvén, könyvtárnok jelenti, hogy ns. Stáhly György megyénk érdemdús királyi tanfelügyelője, Pestalozzi válogatott paedagógiai munkáit 18 füzetben könyvtárunknak ajándékozta, lelkes éljenzés után elhatároztatott, hogy az egylet Tanfelügyelő ur 0 nagyságának jegyzőkönyvileg fejezze ki hálás köszönetét. Az egyesületi ügyek elintézése, s több indítvány megvitatása után, a gyűlés a templomban befejeztetett. Most az egyleti tagok a tágas iskola-terembe vonultak, hogy meghallgassák Macher Endre lajoskomáromi tanitó és az Enying vidéki méhész egylet tagja s pénztárnokának előadását az okszerű méhészetről. Nevezett kartárs ur a magával hozott Dzirzon-féle kaptár ismertetésével kezdte meg értekezését, s a nála már megszokott kellemes előadással mindvégig lekötötte kartársai figyelmét, kik több tanúságot menthettek előadásából, mint némely szakkönyvből. A közebéd a helyi vendéglőben sietve végződött, alig jutván idő a felköszöntések elmondására is; mert a tagok előtt még egy nevezetes czél lebegett, mint a faiskolák kezelői, a begyümölcsösités eszméjének hű terjesztői, nem mulaszthatták el, hogy meg ne látogassák az országos hirü faiskolát és gyümölcsészetet Giczen. Tizenegy kocsi szállította Gicz felé a tagokat, kik örömüket a kötelesség hü teljesítésében találják, s szorgalommal segítik összehordani azt az alapot, melyen egykor Magyarország jóléte fog nyugodni. A szép giczi pusztán áthaladva, az ut északnyugati irányban vezetett, gazdag gubona vetések között, melyeken vidám munkás csoportok a dús növényzetet sarlózták; a legelőnek használt magaslatok jól befásitva, s minden talpalatnyi föld a kitűnő gazda gondos figyelmét hirdetve. A Bcrtalanfi majoron áthaladva, megérkezett a kocsisor az István majorba. Itt leszállva a tagok, gyalog indultak a közelben levő faiskolához. Mielőtt a kapuhoz értek volna, tekintetes ifjú Bertalanfy ur fogadta az egylet, tagjait szíves magyar vendégszeretettel. Az egylet tagjai meglepetve álltak az ötven holdnyi területű faiskola előtt, ilyet még nem láttak soha. A kapun belül mindjárt kezdődnek: jobbról a magaslat délnek fekvő oldalán, nemes fajú szőlők, balról a nemesített gyümölcsfák beláthatlan sorai, mindegyik sor végén ércz-táblán olvasható a gyümölcsfaj neve. Ifjú Bertalanfy ur volt szives az egyleti tagokat kalauzolni, kik felhasználva a jó alkalmat, jegyzőkönyveikkel kezükben kérdeztek és irtak; szives vezetőnk készséggel felelt, mutatott, magyarázott. Bő alkalom volt tanulmányozni a különféle nemesitési módot, nyesést s praktikus faültetést. E tudósítás szűk köre nem engedi, hogy a faiskoláról bőven írjak, csak azt jegyzem meg, hogy a faiskolát szigorú rend s tisztaság jellemzik. Feltalálható itt minden gyümölcsfaj a mogyorótól a franczia baraczkig. A talaj is megfelel a czélnak, mert bárhová ültessék is a fákat, helyeiket mcgsinleui nem fogják. Bejárva a faiskolát a magaslaton elterülő szép gyümölcsöst néztük meg. Itt talán sivár legelő helyén, paradicsomot varázsolt a gondos kéz. A szép egészséges fákon a lehullt virág nyomában, dus gyümölcs termés ígérkezik; a fasorok közeiben szőlő 3

műveltetik olasz módra. Örömmel szemléltük, hogy fel van itt minden talpalatnyi tér okosan használva. A járástól meglehetősen kimerülve érkeztünk vissza az István majorba, — szives vezetőnk gondoskodott fíisitó'ró'I is, helyitermésü kitűnő borral, és savanyu vízzel vendégelte meg az egylet tagjait. Rövid pihenés és a szózat eléneklése után ismét kocsikra ült a társaság, mert a gyűlési programra még nem volt kimerítve, következett a giczi minta-iskola meglátogatása, j Megérkezve az iskolához Hidvégy Sándor kartárs ur fogadta szívesen pályatársait, kikkel egész nap együtt volt. Az udvaron mindjárt szembe tűnnek a torna eszközök, háttérben szép kert méhessel, melyben zöldre festett Bzirzon kap tárak vannak elhelyezve. Szives kartársunk lakásába vezetett s mint jeles régész, bemutatta Árpád királyok korabeli creiugyüjteményét s más régiségeket. A tanszerekkel dúsan felszerelt iskola mindnyájunkat meglepett. A falakon igen szép természetrajzi ábrák s más képek, mik a gyermeki kedélyre jótékonyan hatnak: p, 0. egy karácsony esti jelenet stb. A szép minta ivások bekötve. Minden taneszköz meg van Ut, a találó jelző csengőtől az iskola és nép könyvtárig. A mindenütt tapasztalható példás rend és tisztaság, a tanitó gondos figyelmét hirdeti. A fiszhármóniurn szép hangjainál búcsúztunk egymástól, a viszontlátás édes reményével. Tapasztalatokat gyűjtve s sziveinkben szép emlékkel mondtunk bucsut Gicznek, vágyaink egy gondolatban forrván össze, hogy e paradicsom birtokosát, gazdatisztjeit s tanítóját az Isten éltesse. Isten veletek kartársak ! A közszellem, mely egyesületünket átlengi, tartsa fenn folyvást bennünk a munkásságot, a lelkesedést! cv. tan. Városi közgyűlés 1885. évi május 3-án. Az előző ülés jegyzökönyve felolvastatván, minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. A mai ülés jegyzökönyvének hitelesítésével Antal Gábor, Lazányi Béla, Bermüller József, Wajdits Károly és Dr. Lövi László képviselők bízattak meg. Tárgyaltatott a városi laktanya épületnek bérházzá leendő átalakítása iránt az építészeti és szépítő szakbízottság részéről előterjesztett tervezet. — Tekintve, hogy ennek kivitele 2000 frtra bizonyosan felrugó kiadást venne igénybe a nélkül, hogy a folyton szaporodó laküresedések és bérleti viszonyokhoz képest a tervezett átalakítás után ezen költségeknek megfelelő jövedelmet várni, vagy erre bizton számítani lehetne ; az átalakítás egyelőre függőben hagyatni, s előbb és pedig haladéktalanul az itt szállásoló honvédhuszár ezrednek jelenleg Kőszegen szállásoló Il-ik századának is Pápára leendő áthelyezése iránt a honvédelmi minisztériumnál — a laktanyának e czélra leendő átalakitása megajánlásával — lépéseket tenni, ebbeli felterjesztésünk támogatására, s ez érdemben mielőbb határozott válasz eszközlésére Láng Lajos, és Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő urakat felkérni, addig pedig csak az épületnek a romlástól való megóvására legszükségesebb igazításokat megtetetni határoztatik el. A Czincza árkának lejtméréséröl készített mérnöki munkálat és annak beboltozása illetőleg téglával kirakatása iránt az építészeti szakbizottság részéről történt előterjesztés tárgyaltatván, bővebb fejlesztés tekintetéből az ügyiratok és mérnöki munkálatok az építészeti szakbizottságnak visszaadattak és az ügy miben létéről az alispáni hivatalhoz jelentés tétetik. A gyámpénztár, valamint a gyámi tartalék pénztár 1884-ik évi számadásának szakbizottságilag történt megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyv terjesztetvén elő, helyesnek találtatván számadó pénztárnok a további felelőség terhe alól felmentetik. A gyámpénztár 1884-ik évi számadási mérlege szakbizottsági átvizsgálás után helyesnek ismertetik, s elfogadási záradékkal ellátva felsőbb helyre felterjesztése rendeltetik. Városunkban egy len és vászon-fonó illetőleg szövő gyár felállítása iránt már 1883-ban felmerült indítvány Csehországi gyáros Ruder Tivadar részéről ennek itt személyesen megjelent ügynöke Stein Mór által ismét felújíttatván: ennek a kívántató adatok kinyomozásárá s beszerzésére és ezekhez képest az igen kívánatos létesithetés módozataira nézve tervezet kidolgozására egy bizottság küldetettt ki, melynek tagjai Pap János, Kiss László, Antal Gábor, Voyta Adolf, Mikovinyi Ödön, dr. Steiner József, Wajdits Károly, Szvoboda Venczel, Bermüller Alajos, Fischer Adolf sz. k., Saáry Lajos, Hanauer Béla, Barthalos István, Horváth Lajos, Gyurátz Ferencz, dr. Rechnitz Ede és Steinberger Lipót képviselők. f teTIlMÍ NAPTÁR. Rovatvp.zelő: TIPOLD ÖZSÉB. Május 10. — 1829. Young Tamás, hires mathematikus, természet- és régiségbuvár s az ó-egyptomi irás nagyérdemű fejtegetője, meghal Londonban, Májusul. — 1686. Guerike Olló, német mathematikus, természettudós és a „magdeburgi léiteké" föltalálója, meghal Hamburgban. Május 12. — Í65S. A nagyszombati egyetemet Pázmán Péter, bíboros érsek 100.000 frttal alapítja. Ezen egyelem Mária Terézia királynőnk állal később Budára, még később pedig II. József császár állal Pestre tétetett át. Május \5.—1815. Rónay Jácint, magyar régészeti, természettudományi és lélektani iró szülelik Székes-fehérváron. Május 14. — 1796. Berkleyben (Angliában, Gloncesler grófságban,) Jenner hires orvos a himlő oltást feltalálja. Május 15. — 1548. Az ágostai (augsburgi) hires ,,/nterim" a kathulikusok és protestánsok közt létesül. Ezen .interimbe.n csak a lutheránusoknak biztosíttatik vallásuk szabad gyakorolhalása; továbbá ekkor mondalik egyszersmind ki, hogy á szász választó-fejedelemséget Móric kapja. Május 16, — 452. Attila hun király Aquileját roham-" mai elfoglalja és földúlja. Ezzel Attila Velence alapját veti meg, a mennyiben Aquileja és vidékének lakói Attila elől az Adriai tenger homok buezkáira menekültek és az alatt, mig ő Romát fenyegette, a homokos buezkákon lakhelyeket építettek a menekültek. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az országgyűlési képviselők választására az 1886-ik évben jogosultak összeírása végett kiküldött bizottság működését ez évi május hó 10-én délután két órakor a városi tanácsteremben megkezdendi, s a munkálatot az iitána kővetkező napokon mindenkor