Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-05-03

vidékiesség divatja már; azt tán ugy is sejtitek a sok előzmény után, hogy a szeretet kiégett aknájában zsebeitek tartalma szerint mérlegelik értékeiteket, tehát ne csodálkozzék tudatlanságtok azon, ha az első lépésnél megadóztatunk benneteket, legalább vidéki álmaitokat kidörgö litek szemeitekből, mielőtt az Ígéret földére be lépnétek, csak a ti szerencsétek leend, ha aczivilizált világ város életének elöizét korán élvez hetitek, — legalább unalmas vidékies követeléseitek még ideje korán elhagyhatjátok. — Kö' szönjük szépen !!! De megbocsátanak az urak ha üdvözlésükre nem levett kalappal felelünk. Ha az a sok halomra szórt okos ember, csak ennyit tudott kieszelni, akkor inkább maradjunk vidéki ostobák és tudatlanok, mint külföldi mintára gyúrt nagy városi világ-polgárok. Itt a régi szokások e zsibvásárján még a magyar vendégszeretet meleg öltönye zálog bárczát soha nem viselt. Az orsz. kiállítási bizottság azon örvendetes hirrel akarja meglepni a vidéket, hogy sikerült neki 33% árengedélyt eszközölni a vasutakon, mintha bizony a vasutak és hajók ezt saját érdekükben nem sietnének önmaguktól is megtenni ? ! . . . Csak az első legközelebbi városba kell berándulni a vidékinek, s az utczák sarkain olva hatja nagyobb ünnepek vagy bármi nevezetes események alkalmával a vasúti társaságok e figyelmét! Nem a 20 krajezár esetleges vesztesége bántja a vidéket, hanem az eljárás qualifikálhatlansága. — Mi nem birjuk a czivilizáczió ama finom szemerjeit, melyekkel az ily szilánkokra tépett bölcselet serpenyőjével szemben a természetes ész egyensúlyát fentarthatnók. Mi tudjuk; hogy a szél szél, a nap nap, a világosság nem sötétség, a lopás nem erény, de hogy az erőszakos megadóztatás a jóakarat kifolyása legyen, ezt már nehéz lesz velünk megértetni csak azért is, mert e téreni makacs meggyőződésünket mint a hírhedt czivilizáczió egyedüli ajándokát féltékenyen őrizzük. £—\j> eB —. A kiállítás és igazságügyünk. A múltkor igen jó megjegyzést tett a birói kar egyik kitűnő tagja, midőn a megnyitandó országos kiállitás jött szóba. Azt mondta ugyanis, hogy miután minden minisztérium ressortjába eső dolgokat állittat ki, czélszerü lenne, ha az igazságügyminiszter is kiállitaná a budapesti „Fortunát." Ez olyan specialitása lenne a magyar fővárosnak, a minővel semminemű más állam fővárosa nem dicsekedhetnék. Egy törvényszék hat elszórt épületben: hol a vizsgáló birák vannak, ott nincs ügyész; hol az ügyészek vannak, nincsenek foglyok; hol a foglyok vannak, nincs törvényszék; s miután üz eljárás mégis ezek összműködését követeli, a biró az utczán át megy keresni az ügyészt, a vádlottat ideoda kisérik, szintén az utczán át, az aktákat az egyik házból a másikba czipelik. Hát nem lenne' ez gyönyörűséges látvány? Valóban az. De ahhoz, hogy a kép egészen hü legyen még sok mást hozzá lehetne tenni. Először is a birák szobáit, melyekben nem egyszeri-történt már meg, hogy ha valamely intelligensebb és czivihzalt viszonyokhoz szokott tanú nyitott be először, visszahökkent, mert azt hitte, hogy tévedésből börtönbe lépett s a ki előtte áll, az nem biró, hanem valami vizsgálati fogoly. Aztán ki kellene jelképileg állitani azon intézkedéseket, miket a magyar igazságügyi kormány a személyes szabadság oltalmára tesz. Nem értem azon eseteket, midőn tévedésből egy rab a börtönben feledtetik Ez még emberi dolog. De embertelen az, hogy a vizsgálati foglyok nagy része — nem levén elegendő hely a főváros e minta-törvényszékénél — az alatt, mig ügyük fellebbezés alatt van, Balassagyarmaton , Komáromban , Jászberényben, Veszprémben s a jó Isten tudja még, hogy hol helyeztetnek el. Tárgyalás után kisérik oda; ha feloldja a felsőbíróság az Ítéletet és uj tárgyalást vagy pótvizsgálatot rendel, a mi nem épen ritka dolog, kisérik vissza; az ujabbi tárgyalás után ismét elkísérik oda. Nem ritkán még egy tárgyalás válik szükségessé, megint kisérik vissza. S igy megy ez in infinitum. Ezzel azonban az érdekes specziálitások még nem lennének kimerítve. A Curia nem rég gyönyörű indokolásban hangsúlyozta, hogy mennyire vét az, a ki valakit egy nappal is tovább tart fogva, mint a meddig okvetlenül szükséges; meg is büntette azokat, a kik ezen elv ellen vétettek. Arra azonban senki sem gondol, hogy akkor, midőn a méltóságos Curia olyant ment fel, a ki fogva van, nem történik intézkedés, hogy az ártatlanul szenvedőnek szabadsága azonnal visszaadassék. Eltarts—10 napig az Ítélet és indokolásnak leirása ós expediálása, ujabbi 10—14 napig, mig az ügy a táblán is keresztül megy, aztán lejön az első bírósághoz, itt is eltart a dolog 2—3 napig. Ekkor irnak Jászberénybe, hogy az illető azonnal szabadlábra helyezendő. Ilyenkor még szerencse, ha tévedés nem csúszik be, ha nem irnak Komáromba a Jászberényben, vagy Balassagyarmatra a Veszprémben fogva levő vádlottért. De ha ily tévedés nem történik is, az illető, a kit a legfőbb Ítélőszék ártatlannak s igy méltatlanul szenvedőnek mondott ki, mégis 4—5 héttel tovább kénytelen szenvedni, csak azért, mert a minisztériumnak azt az unikumot, hogy egy törvényszéknek foglyai az ország különböző részeiben ne legyenek elhelyezve, megszüntetni nem akarja. Arról nem is szólok, hogy ez az ide-oda utaztatás mennyibe kerül. Vagy nem lehetne-e a méltóságos Curiának ép ugy kötelességévé tenni, mint az elő bíróságnak, hogy ha valaki szabadlábra helyezendő, azt azonnal rövid uton, az ülésben, egy megfelelő nyom tatvany kitöltése által, még az Ítélet és indokainak hosszadalmas lemásolása előtt tegye meg ? És nem lehetne-e az aktára mindig feljegyezni, hogy a vádlott hol van fogva, hogy a kibocsátási rendelvényt egyenesen odalehessen küldeni? Bizony lehetne, ha ezt a ezopf nem akadályozná. Lehetne még sok más furcsaságot is felhozni, de elég lenne ebből ennyi is a kiállításra. se. % Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Május 3. — i&13. Krokó szabad várossá telelik a bécsi congressus által az osztrák és porosz fejedelmek felügyelete alatt 1846 november 6-án azonban az osztrák császárságba kebelezlelik. Május l. — Kr. Sz. e. 55'k. A Granikus folyó jobb partján (Kis-Azsiában.y Kayy-Sándor macedóniai király a perzsa-sereget megveri. Május S. — Kr. e. 404 Lysander spártai király Athen város falait fuvoluszó melleit lerontatja, az athéni hajókat lefoglalja s az alkotmányt eltörölvén ugyanezen ev őszén 30 zsarnokot nevez ki, kiket a következő Kr. sz. e. 4U5 évi szeptember iS-en Thrasybulus a városból kiüz. Május 6. — 1737. A poroszok a Károly lolharingi herceg alatti osztrákokat Prága alatt megverik, [Schwerin porosz tábornagy hősi halála) mire magát Prága várost is /tatalmokba keriliV. a poroszok. Május 7. — 18S9. Humboldt Sándor, hires természetbúvár és a Kosmos nagy írójának halála Berlinben. Május 8. — 1560. Békeszerződés Brelignyben II. Jó János franczia király és III. Eduárd angol király közt, melynél fogva egy részről Guyenne, Poiton, Saintonge, Limousin, Perigord és Ángoumois grófságok az angoloknak átadatnak; másrészről Eduárd a .franczia khály

íí cimről lemond E szerződés dacára is Eduárd ±ó69-ben a „franczia király" cimet isinél fö'veszi. Május 9. — 1688. Erdélyország rendéi Nagyszebenben török védnökségéről lemondanak és I. Lipótnak, mint magyar királynak, hódolnak. E tény által Erdély államjogilag Magyarországba kebeleztetik. KÜLÖNFÉLÉK. Személyi hírek Pap Gábor ev. ref. püspök, továbbá László József főiskolai gondnok, Czike Lajos és Rácz Gyula egyházkerületi számvevő urak a helybeli ref. főiskola és az egyházkerület ügyeiben városunkban időznek. Dr. Kovács Pál kir. tanácsos, veterán irónk a napokban városunkba jött, hogy egyik betegét meglátogassa. — Véghely Dezső ur, megyénk szeretett alispánja, a napokban egy kis időre városunkban volt; Marczaltöre jött a Rába árja által az opportunisták és lapjaik lármájának, hogy ilyen meg amolyan nagy hiba volt őt megbuktatnia. Saint Dié városkában, hol politikai beszédet akart tartani, ünnepélyesen lepisszegték és kifütyülték, úgy, hogy szóhoz se juthatott és nagy titokban ment el a városból. Kevés ember rohant le ily váratlanul a népszerűség és hatalom tetőpontjáról a népszerűtlenség örvényébe. De azért korán sincs kizárva, hogy Ferry nagyon rövid idő alatt ne kerülhessen ismét kormány élére, s azok, kik közelebbről ismerik, azt mondják, hogy akkor nem szeretnének megbuktatóinak körében lenni. Goluchavszky grót osztrák-magyar követségi tanácsos menyegzője Murát Anna herczegnővel, melyről legutóbbi levelemben irtam, közelebb fog megtartatni és rendkívül fényesnek ígérkezik. A menyasszony tanúi a svéd király és Napoleon herczeg lesznek. Bizonyos lapok már most is csodadolgokat beszélnek a menyasszony kelengyéjéről és a pompás ajándékokról, melyekkel a Bonaparte család tagjai elhalmozzák. Később, az ugorka-évad beálltával a ruhákról és egyéb pipereczikkekről bizonyosan hasábokat fognak irni, mikor majd egyéb érdekes mende-monda nem lesz a szőnyegen. Hiába, a Gondviselés nem hagyja cserben az újságírókat. Még a színházakról szeretnék valamit irni, de legjobb akarattal se tehetem, mert nincs mit írnom. A színházi évszak a legvégét járja. Az igazgatók nem költenek uj darabok szinrehozatalára, a régieken élősködnek egész a nyári kapu zárásig. A nézőterek napról-napra üresebbek. Ki is járna a sohase szellőztetett, rekkenő höségü színházakba, mikor Paris sétányai, a boulognei erdő és a főváros gyönyörű közvetlen környéke a legragyogóbb tavaszi pompával gyönyörködteti a szemet! A fonó asszony. QVép nióse.) B. Büttler Linától. — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy asszony, a ki a férjét nagyon szerette, de a fonást meg, azt szeretni épengéggel nem szerette. Egyszer csak feltűnt ez a férjének, a ki azt mondja neki: — Miként van az majorannám, hogy én téged soha se látlak a guzsalynál r Tán biz te nem is szeretsz fonni ? — Oh, galambom, férjem, dehogy nem! úgy szeretek én fonni, hogy ha az egész világ jegenyefája mind guzsaly lenne s az egész világ kendere mind rajta lenne, én még azt is mind lefonnám tisztára — egy hajszálnyi szálig. De hát mire fonjak most, mikor nincsen orsóm ? Erre a férfi rögtön elment a vásárra, s hogy kedvét keresse az asszonynak, hozott onnan huszonnégy orsót. Az asszonynak mit volt mit tenni, nagy nehezen valahogy telefont egy orsót, de a többihez hozzá se nyúlt. Egy este amint a férfi hazajött a munkából és feleségét megint a meleg kemence mellett találta csak ugy üldögélve, — meg nem állta, hogy ne szóljon: — Mondjad csak majoránnám, hogy van az, hogy a többi asszony már jóformán mind megfonta kenderét és innét-tova már a szövéshez is készülődnek, — én meg téged sohase látlak fonni. — Persze, hogy nem látsz, mert már nincs mire fonnom, minden orsóm tele van. Nézz csak ide galambom! — s ezzel az asszony odament a nagy hombárhoz, kiemelte belőle azt az egy tele orsót és felmutatta férjének! — No lásd, itt az egyik telefont orsó ; — aztán megint belenyúlt a hombárba és megint kivette belőle ugyanazt az orsót és újra felmutatta; — itt meg a harmadik; — a negyedik; — ötödik; — hatodik! — és ilyen módon huszonnégyszer mutatta fel azt az egyetlen egy tele orsót. —- Látod, hogy már nem fonhatok többet, mig ezt le nem motolálom ? Igen, de mi haszna, ha nincs motolám. — Miért nem szóltál mindjárt majoránnám ? Hisz én csináltam volna neked már régen motolát. Ugy is, most a mint hazafelé jöttem, a temetó-garádban egy ákác-fának még meg is vizsgáltam az ágait, mert úgy látszott, hogy épen olyan motolának való. Megyek is és elhozom ebben a nyomban. — Ne menj, lelkem' férjem, ne menj! Későn van már arra, hogy a temető felé járj; a holdvilág most úgyis épen odasüt, és kihúzza a sírból a bűnben halt lelkeket. Még utóbb neked is megjelenne valami. — Ej, haj! félek is én! A férfi el is ment, de az asszony nagy sebtiben lepedőt borított magára s a kerteken át előre futott a temetőbe, úgy hogy mire a férje lassan ballagva odaért, már ö akkor nem messze a garádtól, elbujt egy magas sir mellé. Amit a férfi elkezdte vizsgálgatni az ákác-fa ágait, válogatni a motolának legalkalmassabbat, akkor az asszony egyszerre fölemelkedik a magas fü közül, mintha csak a holdvilág húzná ki a földből és megszólalt a lepedő alatt, kísérteties tompa hangon: »Ha motolát csinálsz, meghalsz.'« Megrettent a férfi, csakhogy le nem esett, de feleségére gondolt és csak válogatta odább az ágakat. tHa motolát csinálsz meghalsz*, kiáltott megint az asszony a lepedő alól. Ekkor már a férfi majd szörnyet halt, de azért még erősen fogta az ákácfaágat; hanem mikor aztán a kisértet közeledni kezdett feléje és harmadszor is elkiáltotta magát: »Ha motolát csinálsz meghalsz!« — akkor már úgy futásnak eredt, hogy vissza se nézett hazáig. De az asszony a kerteken át még hamarább hazaért s mikor a férje még egész rémülten belépett a konyhába, akkor ő már ott ült a kemence előtt és fűtött. — No hál' istennek, csakkogy már lesz motolám! Majd fonhatok hát megint kedvemre, — ezzel fogadta férjét. De az megkövette szépen a feleségét, hogy ne haragudjék, de nem csinálhat neki motolát, mert a temetőn igy és igy járt. — Oh lelkem, édes férjem! ha igy van a dolog, dehogy kell nekom motóla! Hisz inkább sohase fonjak én egy szálat sem, minthogy te meghalj ! Nem, nem ! égjen el inkább minden orsóm, minden fonalam, — csak te maradj meg nekem! Ezzel az asszony minden orsót összeszedett s az égő kemencébe dobta; férje pedig megölelte, megcsókolta, úgy köszönte az ö kedves majoránnájának, hogy az nem fog többé fonni, és neki nem kell motolát csinálni. Sopron és Vas megyék területén elszakított bid és országút rész megvizsgálása végett. Vas megye már a területén történt töltés szakitást készítteti, de Sopron megye részéről még nem látszik nyoma a kezdeményezésnek sem, — de reméljük erélyes alispánunk intézkedései folytán a már régtől fogva megakadt rendes közlekedés mielőbb helyreállítva leend. — Meghivő. A pápai színház részvénytársulat igazgató választmán5'a folyó hó 6-án, szerdán délután fél 3 órakor az uradalmi hivatal ház termében ülést tart, melyre az igazgató választmány tagjai tisztelettel meghivatnak, s minél többen megjelenni kéretnek. Pápa, május 1. 1885. Kiss László r. t. elnök. — Tárgy: 1. Az 1884-ik számadás és mérleg összeállítása. 2. A közgyűlés határidejének kitűzése. 3. Folyó ügyek. — Az országos kiállításról — gondoskodtunk, hogy lapunk rendes tudósításokat hozhasson. E czélra lapunk egyik budapesti munkatársát Bloch Ferencz urat nyertük meg, ki lapunkban jelenleg „Városunk jövője" czimü érdekes czikksorozatot kezdett meg, s kit a kiállitás tartamára, mint lapunk képviselőjét már a kiállitás elnökségénél be is jelentettünk. — A Veres kereszt egylet választmánya az April 19-iki szinházi estély számadásának átvizsgálása végett 29-én ülést tartott, melyből a számadás vizsgálat eredményét a következőkben közüljük. Bevételek: 1. A szinházi jegyek darusításából befolyt 286 frt 60 kr. 2. A választmányi tagok adományából 15 frt. 3. Felülfizetések a Pápai Lapok közlése szerint 81 frt 80 kr. 4. Utólag érkezett felülfizetéselí 20 frt 79 kr. 5. Megmaradt gyertya eladásból 60 kr. Összes bevétel 404 frt 79 kr. Kiadások számlák szerint: I Szinházi bér 10 frt. 2. Zenetársulat dija 6 frt. 3. Havassy ur útiköltsége 5 arany (29 frt.) 4. Világításra felhasznált gyertya és petróleum 7 frt 10 kr. 5. Hangjegyek ára 6 frt 44 frt. 6. Színlapok és jegyek felhúzása 8 frt. 7. Zongora hangolásért 4 frt. 8. Jegyszedők kellékesek, és örök dija 11 frt. 9. Virágokért 9 frt. 10. Festék 3 frt 25 kr. 11. Táviratok, tisztogatás, fűtés, napszám és apróbb kiadás 11 frt. öszszes kiadás 104 frt 79 kr. Marad tiszta jövedelem 300 frt., melyből választmányi határozat szerint száz frt. a központi harmad illetékben elküldetett, 200 frt pedig mint egyleti töke a pápai takarékpénztárba kamatozásra betétetett. — Érdekes találkozás lesz — mint a budapesti lapok irják—pünkösd vasárnapján.— Ekkor jönnek össze az egyetemi olvasókörnek 1875-ik évben volt bizottsági tagjai, egymással kötött szerződésük értelmében. E „tiz éves taálkozás"-ra az egyetemi olvasókör az időbeli elnöke, lapunk tulajdonosa, Fenyvessy Ferencz orsz. képv. hírlapok utján figyelmezteti az illetőket. — Meghívás. A városi képviselő testület t. tagjai a f. évi május hó 3-án délelőtt 10 órakor tartandó, s már annak idejében hirdetett közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Pápán, april 25 1885. Woita József, polgármester. Tárgysorozat: 1. A városi laktanyának bérházzá átalakítása. (A törvény kívánta általános szótöbbség kihozhatása tekintetéből az okvetlon megjelenés most már 3-szor kéretik.) 2. A czincza árok befedésének kérdése. 3. A gyámpénztári mérleg helybenhagyása. 4. Időközben beérkezendő egyéb tárgyak. — A lövész egylet elnöksége lapunk utján értesiti az egylet t. tagjait, hogy a lövészet ma d. u. 2 órakor veszi kezdetét, — mit annyival inkább ajánlunk az egylet tagjai figyelmébe, mert közvetlenül szerzett tapasztalataink után írhatjuk, hogy nincs Pápán hely, mely megközelítőleg is annyi sok jóoldalu szórakozást nyújthatna, mint a lövöldéi helyiség. Van jó tekepályája, alkalmas szép kertje, lőtere, és szép tánczterme, ment levén a portól, a legenyhébb jó levegőt élvezhetjük itt, itt volnának rendezhetők mindennemű összejövetelink, mert a hely erre igen alkalmas. A nagy költséget és fáradozást igényelt helyreállítás megérdemli hogy mindez ne hiába történt legyen. Az Ízléses berendezés a fáradhatlan buzgalmu allövészmester ur érdeme. — A veszprémi ág- evang. egyházmegye f. hó 5-én tartja közgyűlését városunkban. — A ma délelőtt 10 órakor tartandó városi közgyűlésen lesz tárgyalva a lapunk előző számában ismertetett uj gyár kérdése. Ajánljuk ezen, a város és vidékére nézve fontos ügyet a képviselő testület figyelmébe, mert a nálunk létesítendő vászon fonó- és szövő-gyár érdemében a hét folyamában már is örvendetes életjelek mutatkoztak. Stein Mór J. ur, mint azpi> gya? rosnak képviselője, a ki ezen kérdésben levő. gyárnak felállítása tárgyában magát érintkezésbe tette a polgármesteri hivatallal, e napokban vá-* rosunkban időzvén, polgármester urnák elismerésre méltó buzgalma folytán élénken látogatott értekezlet tartatott, melyen egyhangúlag elismertetett, hogy egy ilyen gyárnak felállítása városunk jólétét nevezetesen előmozdíthatná. Ezen értekezleten elhatároztatott, hogy az egész ügyről a ma délelőtt tartandó képviselő testületi ülésen jelentés tétessék, és hogy a képviselő testület e czélra bizottságot küldjön ki, mely bizottság a megindított mozgalmat városunk üdvére tovább fejlessze. Egyelőre már annyit közölhetünk olvasóinkkal, hogy városunkban egy olyan gyárnak felállítása §zándékoltatik, melyben, Sí