Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-04-19

nyugati városokra, melyek a haladás annyiféle áldásait és előnyeit kellőképen felhasználják. Pedig ^.lakosság műveltségi foka a 20,000 lakost nem számláló városok között, mondhatni első helyet foglal el. Mert az Í88o évi népszámlálás alkalmával 8x55 irni- olvasni- és -6i$ olvasni tudó egyént irtak össze a 7 éveű felüli egyének közül, melyeknek száma 11934- re rug. Látható tehát, hogy lakosságunk e rovat szempontjából számbavehetö hányadának 73.79%-je áz összes lakosságnak pedig 6o.O9°/

0-a 'megismerkedett a minden műveltség alapelemeivel. Intelligenciánk száma nem csekély, műveltségünk magyar. A magyarosodás városunkban, úgy mondható az összes dunántúli városok között a legteljesebb. Mert lakosságunknak mindössze is csak 3.4%-a nincs beolvasztva s igy városunk lakosságának 9Ő.6°/

0-a magyar, mig p. o. Veszprémben a magyarság a lakosságnak csak 95, Győrött 91.02, Kaposvárott 93.5 és Pécsett csak 73.4%-át képezi. Beolvasztó képességünk, mely egyenesen jobb viszonyok közt szép reményekre jogosító nagy életerőnkből deriválódik, oly fokú, melyet csak az alföldi városok múlnak felül. Társadalmunkon tehát nem múlik a haladás, de az egymagában nem nem képes mindenre. Amit tehet saját körén belül úgy is megteszi. Ott van a színészet. Mióta az állandó színház áll, az ott tartózkodott színtársulatok egyike sem panaszkodhatott anyagi bukás miatt, mely részvétlenségböl ered, dacára, hogy szinpártoló egyletünk még nincs. De mit tehet a legműveltebb társadalom, ha a hatóság vele karöltve nem jár ? A hatósági közöny csak bilincs a társadalom kezén, mely öt is a tétlenséghez köti. Pedig ez a hatósági közöny nevü betegség jó adagban van meg nálunk. Persze, a more patrio „igyunk a hazáért", pipázzunk, kártyázzunk, vagy tereferézzünk a hazáért sokkal könnyebb és Ízlésesebb dolog, mint a város ügyeivel törődni. Nézzünk csak szét egy pillanatra. Történt valami már évek óta a város emelésére ? Az egy színházon kivül, emelt-e a város egy közhasznú és szépészeti szempontból feltűnő épületet ? Mit tett a város a közbátorság emelésére, vagy a közerkölcsiség érdekében, a mely elég praegnans és drasztikus kifejezést nyer a 6.4% törvénytelen születésben ? Hol vannak azok az erkölcs nemesítő, de mindazonáltal szórakoztató helyiségek? j Hol van egy sétány; milyen a világítás és mi- j nők a járdák ? j Ne gondolja senki, hogy a főváros kényelme j lebeg szemünk előtt; utópia volna ezt kívánni, j De igenis szemünk előtt lebeg azon polgár kényelme, ki'pontosan teljesiti a hatóságok által reárótt és mind nyomasztóbbá váló kötelességeket, anélkül, hogy viszon-teljesitéseket nyerne, jogélvezésröl már nem is szólva. Az utas, ki varosunkat megkeresi, innen mielőbb menekülni iparkodik, ha ez hozzá még | világlátott vagy nagy városi kényelemhez szo- I kott, bár tudja is, hogy igényeit egy kis város- ! sal szemben a minimumra kell redukálnia, szökve | szökik tőlünk. Ha kérdezed miért? Nos — feleli — azért, mert Pápa város egy nagy falu, megáldva a falunak és a városnak mindazon hátrányával, melyek polgárságának terhére esnek. Fekszik a vasúti állomástól egy jó negyedórai útra. Vezet hozzá egy ut, mely nyáron és száraz időben tele porral, télen és vizes időben bokáig érő 3 sárral; ha este érkezik yalaki, tartania kell attól, hogy megtámadják. Az egész uton uralgó sötétségtől bizvást megtehetnék. A rendőrség pedig csak más vagy harmadnap szerezhetne róla tudomást. Attól az egy szál hajdútól, aki ott áll a pályaudvarnál, ugyan elvihetnék az egész Pápát. És ha a fáradt utas ezen aScyllán át már bejutott a városba, azzal a kellemes gondolattal, hogy hát majd a szállóban csak talál kellemes megpihenő helyet, hát akkor jut csak be a Charybdisbe. Mert atyámfia, szállodát ugyan te itt nem találsz, hanem igenis oly épületeket, melyekbe • rozzantságuk miatt félsz belépni. Éjjel nem tanácsos az ismeretlennek járni, mert az egyiptomi setétségböl a zig-zúg, gidres-gödrös utczákban, ha a járó-kelő fel nem bukik néhányszor, hát bizonyos, hogy az egymásba labyrinthként fonódott utczákban, úgy eltéved, hogy másnap reggelig haza nem talál* Még a hosszú utca is, mely pedig minden városban hosszúságánál és szélességénél fogva kitűnnék, s mely különben városunknak legszebb és előkelő negyedét képezi, még ez az utca is annyira rendezetlen, annyira szinte elhagyatott, hogy megszánjuk az utcát, mert Pápán van. De bármerre vessük is tekintetünket, mindenütt csak a hatósági közöny bélyegét látjuk stagnatió képében. Minden a mi nevezetes és említésre méltó van a város területén, annak létesítése mind a grófi család nevéhez fűződik. De egyedül mindent még a grófi család, a legnagyobb rokonszenv mellett sem képes megteremteni. Hatósági hibákat még a grófi család jóakarata sem pótolhat. Pedig az adót kivetni és azt behajtani, ehez igen jól ért a hatóság. De célirányos intézkedésekkel a várost nemcsak a vele közlekedőkkel megkedveltetni, hanem saját lakosságából az épen csak általa belé oltott közönyt kiirtani és társadalmának tagadhatatlanul mindenben nyilatkozó eleven erejét rugóul felhasználva és azt a kellő mederbe vezetve, vele karöltve a város emelkedésére, s igy a jólét megteremtésére hatni és ez által lakosságának már-már kihaló a születési rög iránti szeretetét magának lekötni: erre nem képes a hatóság. Természetes tehát, hogy az igy mellőzött polgárság idegenül fordul el haladásának hátráltatójától és nem kapaszkodik görcsösen abba a rögbe, melyen jóléte saját hibáján kivül romba dőlhet. De még van idő. A veszély még csak zörög zárt kapunkon. Intéző köreinktől függ azt beereszteni vagy véres fejjel visszaküldeni. Mi bízunk benne, hogy ha választásra kerül a sor, és jobb érzékük még ki nem halt, az utóbbit fogják választani. És akkor tudjuk, hogy társadalmunknak tettre készségével: városunk jövője biztosítva lesz. TAVASZI REGE. Selyem fürtű, szőke gyermek szendereg anyja ölében, lágy tavaszi fuvallat édes álomba ringatja és álmában örvend a virágoknak, melyek gazdag színpompában büszkélkednek. — Kérdi őket: »miért vagy tok oly szépek ?« »Miertj? mert tavasz van, most van új életünk, téli álmunkból kibontokozva, illatárral hódolunk a természetnek I« S tovább fut a gyermek a lepkék után, melyek pajzán 'játszisággal enyelegnek, feljebbfeljebb tova tűnnek a lég semmiségében; a pacsirta is dalol kis szive érzelmeinek adván hála kifejezést. »Mert tavasz van« — felel a gyermeknek, ki a kis patakot is megkérdi miért csergedez oly vigan ? »0h mert tavasz van, s megszabadultam a tél zsarnokságától, mely fogva tartott s a játszi napsugár megtört a jég kérgen, mig ime fürdik gyenge habjaimon, csillogtatván azokat örömében.« Picziny lábai oly gyorsan viszik továbbtovább — az ut nem fárasztó, az ég azúrja tiszta, s a selyem pázsit fűszálai meghajolnak lábai alatt. A meleg már türhetlenné kezd válni, lombos erdőben árnyat keres, és megpihen. Fel-fel hisz elég erős, nem gyermek mar, izmos karjain elbirja a súlyt — mit élet terhének hivunk. Vissza akar vele fordulni, de utja el van zárva. — Ember te csak előre! Vissza hiábat tekintesz sóváran, csak a természet az, mi évezredeken át újul, szépül, s visszakapja üdeséget, suttogják a vén fák, kopár letört koronáikkal.— Megérti ö és halad lefelé — utja most már rögös; göröngy göröngy után, térde itt ott roskadoz, de elbirja még, alakja bár görnyedez, — a szép fürtök gyérek, fehérek. Botján támaszkodva le ér fáradtan, megtörten, pihenni, pihenni anyja ölében! S a föld, az ős anya fogadja, kebelére zárja, ott nem érez fáradtságot, ott nem érez mást, mint örök pihenést ! ! Felébred, — bámulja hogy fehér, puha kis S kéz gyengéden letörli homlokát — örömmel halj mozza el csókkal rá mosolygó anyját; — nehéz sóhaj lebben el ajkáról — az álom be nehéz is volt. »Faradtan értem vissza utamról, eltévedtem, megtörve nálad lelek pihenest« mondja. »Ezt csak álmodád gyermekem, de a való is ilyen, ha tévedünk. Szép virányos ligeteken visz éltünk,— de egy kanyarulat — és mi nem tudunk választani — az élet ösvénye tekervényes. Útmutatód legyen a vallás, mert kinek hite nincs, szive üres a nemesb érzelmektől: — vigasz reá nem vár, ha balsors üldözi.« Megérti a gyermek, megérti anyja szózatát, mi egész éltén át kiséri!! X 01110 novws. csufitás módját, ez is ugyanazon a princípiumon nyugszik, nevezetesen: lóször és csepú. Lu szinte mosolyogni kezdett az élénk Concha naivságán; de miután a tettetés nem volt természete, elkellett rakni a hü barátnőnek ugy a tömeléker. mint a régi ruhát. Oh, de hosszú volt ez a nap ! nem is akar tán ma este lenni! A valladolidi posta már megérkezett, de még egy csepp Lopez sem mutatkozott. Concha örömtől repesett. >Talán valami baleset érte? Talán Valdestilla és Olmedó között rablók támadták meg a postát, kifosztogatták s Lopezt magukkal vitték, ah mily pompás volna ez!« S az élénk gyermek örömteljesen tapsolt s tánczolt a szobában. »De Concha 1« kiálta Lu szemrehányólag »ncm szégyenied magadat olyan valaki felett, a kit nem ismersz s azután a kinek ezt a kötelességét teljesíteni tán épen oly nehéz dolog, mint nekem, — kár örvendeni I« Nem, nem szégyelte magát, egyedüli gonr dolata az volt, hogy, kedves Guadalupe-jét hogy lehetne kiszabadítani a fenyegető helyzetből ? Utoljára valami csodába bízott. Segoviában még hisznek a csodák hatalmában. Nem is tetszett neki, hogy szülői hazahivatták, mielőtt a csoda elérkezett. A nap lemenőben volt, s már néhány csillag is ragyogott az égbolton; szegény kis Lu egyedül üldögélt szobácskájában, mint előtte való nap, midőn Fülöp oly észrevétlenül belépett. »Miért is utasitotta öt vissza, bűnhődni fog érte, nem láthatja többé tán soha! . . .« Az öreg Mateos hiába való várakozásában türelmét vesztve, a szomszédba készült átmenni, midőn erős csöngetést hallott. »Istenem adj erőt ezt az órát átélnem!« sóhajtott Lu, mert egy pillanatig sem kételkedett, hogy Lopez érkezett meg. Nemsokára léptek zaja közelitett szobájához, apja mégnyomta a kilincset, feltárta az ajtót s belépett egy másik férfi kíséretében. »Ez az én derék vöm, Lopez« hallotta apja mondását, mely sajátságos nyomatékkal volt kiejtve; melyet nemtudott magának megmagyarázni. »Aztán itt van Guadalupe« monda a jövevényhez fordulva, »jer közelebb gyermekem; jer csak; kissé tartózkodó ez a leány, de hát ugy is illik, az asszonyszemélynek mindig vonakodni kell a házasságtól, nincs igazam kedves vőm ?« A czimet már elég folyékonyan hangoztatta Mateos. »Nem hagyhatna egyedül egy pillanatra kedves menyasszonyommal ?« E hang hallatára Lu egyszerre felugrott s föltekintett. A szobában már sötét volt, de azért mégis ugy rémlett ? . . . »Majd világot hozok!« kiáltá az öreg s azzal kifutott, egyedül hagyva a fiatalokat. »Guadalupe!« szólt az idegen s levetette bő sötét köpenyét. »De !« kiáltá Lu, — »de hiszen ön nem Caneló Lopez, hanem . . .« Az ifjú egy levelet vett elő zsebéből, Lu levelét s elé tartá azt. »Latja, ezt a levelemet ma hoztam meg magam Valladolidböl, monda a jól ismert kedves hang, ön azt írja, hogy atyja kész igéretét beváltani és most itt van Caneló Lopez követelve a régi fogadás beváltását.« »De hiszen ön mégis Fülöp* dadogá Lu mély megindulással, • mert most már kezdett a dolog világos lenni előtte. »Kedves! Egyetlenem!« — monda Fülöp s karjaiba zárta Lut — »nem a régi fogadással, magam akartalak megnyerni magamnak, igy csaltalak meg, de megbocsátod ugy-e kedves Lum?« Most már teljesen megértette s tudta, hogy szabadon viszonozhatja lángoló szemeinek szeretetteljes pillantásait, megengedheti neki, hogy szivére szorítsa. »De hogy megkínoztál! . . .« »Egesz további életem bűnhődjék érte s téged áz isten jutalmazzon meg jóságodért! . . .« »A jó szófogadó kis Lu boldog lett!« kiabált az érdemdús hadfi »mintha én nem tudtam volna előre, hogy az én kedves szófogadó kis Lumat boldoggá fogom tenni!« Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. r April Í9. — 1824. Lord Byron hir es angol költő, mint. görög szabadságharcos meghal Missolonghiban. Ápril 20. — 1613. Somlyai (szilágy-somlyai) Báthory Zsigmond, ki az erdélyi fejedelemségről önkényteseii leköszönt, meghal Prágában. r April 21. — 1849. A lót bizalmi férfiiak Bécsben egy lót koronaország kiszakitását kívánják Felső Magyarországból. j April 22, — 1724, Kant Emmanuel, Németország első j rendű bölcsésze, születik porosz Königsbergben. Meghalt ugyanitt 180Í február 12-én. 1679. Józsa István, Szepesy Pál és Bakos kurticz vezérek Sehnecet Strassaldo császári tábornoktól kiostromolják és \ reggeli 8 órától délutáni 3 óráig pusztítják. Ápril 13. — 1363. — A világhírű Escorial kolostornak alapját IL Fülöp spanyol király leleszi. Ápril 24. — Tirol Voralberggel egyesiltetik. April 23, — 1490. Corvin Mátyás királyunk (ki apr. 6-án halt meg Bécsben) Székesfehérvárott eltemettetik. Irodalom és művészet." ] — A „Képes Családi Lapok" a január-márcziusi évnegyedben, mióta vezefésél uj szerkesztő vette át, egyszerre az elsőrangú szépirodalmi hetilapok közé emelkedett. Közleményei, — elbeszélések, rajzok, regények, fajtalié— pek, költemények, ismeretterjesztő és irodalmi cikkek, humoros apróságok, heti tárczák slb. — mindig válogatottak, érdekfeszitők és becsesek és a lap állandó dolgozótársai közt a legjobb irók és köllők, a régibb és ujabb írót nemzedék legkiválóbb tagjai vannak. A január-márcziusi évnegyedben 2 eredeti regény, 10 hosszabb elbeszélés, 40 kisebb elbeszélés és rokonnemii czikk, 30 eredeti költemény, 50 rövidebb dolgozat, 50 kép és illusztráczió, 600 különféle hir, 3 iv divatlap, 25 divalképpel és divatezikkekke! és 60 mulatságos talány jelent meg a Képes Családi Lapok"-ban és a talány megfejtő előfizetők közt 35 rendkívül értékes jutalom sorsoltatott ki. írtak podig e negyedév alatt a Képes Családi Lapokba: Ábrányi Emil, Bulla János, Balázs Sándor, Berényi László, B. Büttner Lina, Csukássy József, Csáktornyai Lajos, Dalmady Győző, Dombay Hugó, Erdélyi Gyula, Földváry István, Gáspár Imre, Jakab Ódon, Majthényi Flóra, Madarassy László, Rákosi Viktor, Radó Antal, Reviczky Gyula, Rakodczay Pál, Szabó Endre, P. Szathmáry Károly, Sziklay János, Tolnay Lajos és mások. S a kitűnő irók legnagyobb része, ki itt felsorolva nincs, a jövő évnegyedbe irni fog a lapba. Szóval a Képes Családi Lapok" határozottan a legélénkebb, legdúsabb tartalmú, legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. Mehner Vilmos kiadóhivatalában Budapesten, IV. papnövelde utcza 8. szárny — IÜS-I^exllcon cimen egyetemes ismerettár jelent meg; főbb ajánló sajátságai, mikre nézve a magyar irodalomban eddigelé megjelent ily nemű műveket messze túlszárnyalja , abban foglalhatók össze, hogy oly csekély téren oly *) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Wajdits K könyvkereskedésében, Pipán. anyagbőséggel ismerettár eddig még nem rendelkezett, hogy gondosan válogatott tartalmát rövid szabatosság jellemzi, és hogy jutányosságra a legolcsóbb német kiadványokkal is sikeresen mérkőzik. — A havonkint megjelenő fűzetek ára 5 rendkívül tömör nyomású iven (160 hasáblap) s 4 képes melléklettel 30 kr; a 12 füzetből álló egész munka 3 frt; a megszerzés 4 havi vagy félévi részletekben is lehetséges, ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe. A megrendelés a „Pallas" irodalmi és nyomdai részvény-társaságnál eszközölhető. — „Budapest a kiállítás alatt" Ily czimü munkát küldött be hozzánk a Dobrowsky és' Franke fővárosi könyvkereskedő' czég. Az országos kiállítási bizottság támogatása mellett kiadott és Gelléri Mór állal több jeles iró közreműködése mellett ügyesen szerkesztett e fővárosi kalauz minden lálogatóra nézve nélkülözhetlen kézi könyvet képez, melyet előre megszerezve és figyelmesen átlapozgatva, mindenki bizonyos tájékozottsággal mehet a fővárosba és a kiállításba. A mű a Baedecker-féle és a leiró könyvek előnyeit egyesíti magában. Szóval kalauz és tájékoztató e könyv minden látogatónak, bármily hivatalos vagy magánügyben akarjon a fővárosban eljárni, akár csak szórakozás kedvéért, akár komolyabb czéllal megy Budapestre. A főváros nevezetesehb pontjait 48, a kiállítás legkiválóbb épületeit 6 művészi képben ismerteti, végre tartalmazza a fővárosnak nagyterjedelmü, nyolez szinnyomatban díszesen kiállított, pontos térképét és a kiállításnak ugyanily kivitelű kisebb helyrajzát. A diszes kiállítású könyv ára csak hatvan kr, oly ár, melyet az abban levő térképekért is bátran lehet adni. 65 kr. előleges beküldése mellett a kiadó czég (Budapest, egyelem utca 2.) a művet bérmentve küldi meg a megrendelőknek. Ajánljuk e mű előleges megszerzéséi a fővárosba ránduló közönségnek. Hivatalos rovat. A vanyolai tüzkárosultak segélyezésére hivatalomhoz ujabban a következőktől érkeztek ho készpénzbeli kegyes adományok: 1. Dr. Haubner Rudolf-ur Sopron 10 ft — k. 2. Eöri Teréz úrhölgy Téth 1 ft — k. 3. Nyárád község- gyűjtő ivén 6 ft 90 k. 4. Mezőlak község gyűjtő ivén 4 ft 99 k. 5. Dr. Matkovich Tivadar orsz. képviselő ur (az alispáni hivatal utján} 5 ft — k. Előző kimutatás szerint 851 ft 80 k. Összesen 879 ft 69 k. Fogadják a kegyes adakozók a segélyzettek nevében kifejezett hálás köszönetem nyilvánitását. Pápán, 1885. ápril hó 18-án. Horváth Lajos szolgabíró. Pályázati hirdetmény! Veszprém vármegye területén és pedig 1. ) a pápai szolgabírói járásban: a pápa-kovácsii és mihályházi körorvosi állomások Pápa székhelylyel, továbbá a liomokbödögei és pápa-teszéri, 2. A devecseri szolgabírói járásban: a közép-iszkázi és csöglei, 3. A zirczi szolgabírói járásban: a bakony-szombathelyi állomások üresedésben lévén, ezen körorvosi állásokra a pályázat kihirdettetik és a pályázni kívánók felhivatnak, hogy okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényeiket az illetékes eß fent megnevezett járási szolgabírói hivatalokhoz 1885. évi május hó 15-én délelőtt 9 óráig annál inkább adják he, mert a választás május hó 20-án a szolgabírói székhelyeken megejtetni fog. A pályázók tájékozásául megjegyeztetik, hogy a körorvosi ál/ás javadalmazása 300 forint készpénz fizetésben cs az illető orvos kívánságához képest 150 forint fuvarbérben vagy a helyett hivatalos utazásaikhoz az előfogatok természetben való kiszolgáltatásában van megállapiiva. A körorvosok a körben a közegészségügyi teendőket és kirendeltetésük esetén a járvány orvosi teendőket teljesíteni kötelesek. Veszprém, 1885. évi ápril hó 10-én Az alispán sorozáson: Kolossváry József megyei főjegyző. Hirdetmény! Számos panasz emeltetett már alulirt hivatalban bizonyos egyének ellen, kik á vidéki földmives osztály tájékozatlanságát felhasználva, azon ürügy alatt, hogy részökre olcsó kölcsönöket fognak rövid idő alatt egyik vagy másik pénzintézetnél kieszközölni, ezen igéretért fáradságuk dijában velük 10— 15—20 frtos váltókat iratnak alá. Megtörtént legközelebb, egy kétszer leégett vanyolai emberrel, hogy ilyen pénzszerző egyéu kezei közé került, a ki vele csupán azon Ígéretért, hogy neki pénzt fog szerezni 14 frtos váltót íratott alá. Mikor tehát a vanyolai tüzkárosultak javára általános gyűjtés rendeztetett városunkban, ugyanakkor találkozott egy egyén, a ki nem véve tekintetbe a szerencsétien állapotát, váltót íratott vele alá, melyért ő egyáltalában a mai napig semmiféle szolgálatot nem tett, de ugy látszik nem is akar. Ilyen körülmények között alulirt hivatal kötelességének tartja figyelmeztetni, ugy a helybeli mint a vidéki közönséget, hogy jövőben ilyen egyénektől óvakodjanak, s ha kölcsönöket fölvenni akarnak, akkor forduljanak illetékes egyénekhez, vagy egyenesen azon pénzintézethez, a honnan azt eszközölni akarják, a hol mint tudomásomra adatott, készséggel megfogják adni a szükséges felvilágosítást és útbaigazítást; a kölcsönnek mikénti elnyerése tárgyában. Rendőrkapitány! hivatal Pápán, 1885. april 18. Mészáros Károly m. k. rendőrkapitány. 4 Hirdetvény. A cs. kir katonai nevelő s' képző-intézetekben rendszeresített, s az 188»/.-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény Pápa város iktató hivatalában az érdekeltek által betekinthető. Pápa, 188$ ápril 16-án. A városi hatóság*