Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-01-11
e A pápai casinó története. Irta, ét a casinó SO évet jubileumán felolvasta BOCSOR ISTVÁN, kir. tanácsot. (Folytatás.) Jött 48 és 49. Szabadság, egyenlőség, testvériség hangzott át nyugotról keletre. Szabadság, egyenlőség, testvériség visszhangzott a hazában. Szabadság, egyenlőség, testvériség reszkettette meg a társadalom minden rétegeit. A nemzet, mely 789ben meg sem mozdult, mely 830-ban csak ébredő szemeit dörzsölte, 48-ban égő vulkánként tört ki, s a társadalom kicsinyjét, nagyját magával rántotta. Maradhatott volna-e casinónk érintetlenül ez áramlattól? Lehulltak a társadalomról az osztályokat szétválasztó korlátok, s casinonknak most minden ellentétes elemeknek egy rokon egységbe olvasztása lön jelszava. Ily ellentétes elem volt a városi polgárok szétszakadása. Ezek ugyanis alig 4 évre casinónk megalakítása után 1837 tavaszán, ugy látszik a városi tanács protectorátusa alatt, mert a főigazgató mindig a polgármester volt, egy ujabb casinót,— az ugy nevezett polgári casinót — alakítottak. Szállását ez több vándorlás után a Zichy-házban állandósította, megvevén az ottani kávéstól mindenféle bútorait 4800 v. forinton, mit a városi árvapénztárbol kölcsönvett összeggel ki is fizetett 1842. A Zichy-házi szállás minden esetre előnyökkel járt. Mért Gróf Esterházy Károly, most győri főispán és a fegyveres polgárság ezredese az uradalmi jövedelmeket a városnak bérbe adván, a Zichy-házra nézve a hír szerint kikötötte, hogy annak felső emelete egy pár bolttal együtt föl nem emelhető bér mellett a polgári casinonak engedtessék, mig a casino és váro3 szerződése tart. Hihetőleg e jóakarat hálás elismerése vezette a casinót, hogy 1846-ban Gróf Esterházy Károly nagy arcképét olajban lefestette, és 24 mozsárágyú dörgése, s vidám lakoma mellett termeiben felfüggesztette. Szerepelt-e ez ujabb casino keletkezésénél a társadalmi^állás különbsége? nem tudom; de annyi áll, hogy most az egyenlőség korában e casino is érezte a szétszakadva létei hátrányait, a mieinkkel együtt azért ez is óhajtotta az egyesülést. Az egyesülés meg is történt. Mindkét casinó megbízottakat küldött ki, kik Hunkár Antal veszprémmegyei főispán elnöklete alatt összeülvén, az egyesülési föltéteket meghatározták, uj alapszabályokat dolgoztak ki, a casino nevét kör névre változtatták s minden javak és terhek közrebocsátása mellett 1848-iki octóber 20-án az egyesülést kimondották. Igy mi, midőn már szállásul a Szokoli-féle ház megvételéről, vagy ez nem sikerülvén, házi kezelésről gondolkodtunk, 14 évig használt griffi szállásunkról 1848 utolján a Zichy-házba költöztünk. A Zichy-házzal együtt megkaptuk a mai casinói kertet, a polgári kör minden bútorait, Gr. Esterházy Károly arczképét, mi ma is casinónkban függ; de kaptunk egyúttal egy csomó terhet, az árvapénztári tartozás nagy részét, mit később csak bútorok eladásával, s lámpa és tartaléktőkénk feláldozásával bírtunk letisztázni. Az egyesült casino szépen kezdett virágozni, természetesen 48 fonalán mindenütt és mindenben a haza viszonyaiba bele szövődve, örült, tüntetett, világított, zászlókat lobogtatott, a nemzet-örökkel mezei sátorokban ünnepelt, a haza oltárára áldozatot vitt, a pesti radicalkör hisz ez fiam volt. — A másik pedig annak talán neje? — Nem asszonyom, hanem látom ön részvéttel van,, így ha megengedi elmondom szomorú esetüket. Elválva társaimtól, lassan mentünk, mi alatt q elbeszélé részletesen e szomorú történetet, könyüket törülve szemeiből. S midőn elvégzé, kérdem, és Nógrády ? Ő még él, elzárkózva mindenkitől, csakis velem érintkezve. — Megilletődve köszöntem meg elbeszélését s felkeresem társaim. Másnap társainkkal Tihanyba mentünk. Az érdekes apátságot megtekintve, a viszhangot kerestük fel, utóbb a nevezetes „kecske körmökért" melyekből senki el nem mulaszt hozni, s melyekhez annyi legenda fűződik, lementem a parthoz, hol halászok hálóikat csomózgaták, s kis bográcsban halászlét főztek. Beszédbe eredtem velük, és sok érdekes dolgot beszéltek — többi között — „Bizony asszonyom, nem jó itt sokszor lenni. Pár évvel előtt is a nagy vihar egy fiatal párt sodort el, mi vettük fel hulláikat, s vittük át Füredre, oly szépek voltak. És azután holdvilágos, éjjelen mindig éjfélkor megjelentek, onnan tul partról jött a ladik, senkisem evezett, még a viz >em locscsant, s ide át értek, Tihany alatt eltűntek. A nőnek hosszú haja csak úgy lengett és úgy oda simult a férfihoz, minha félt volna. Mi pedig letérdeltünk és imádkoztunk, de utóbb megkértünk egy tisztelendő urat, szentelje be sírjukat, meg mondjon misét értök, mert addig nem lesz nyugságuk. Azóta nem is jönnek." Egy kis borzadálylyal hallgattam e népet, kik babonás képzelmekkel vannak telve. Azonban vissza tértünkbeu, önként végig siklott szemem e sok áldozatot követelő — szép tavon. * * * Hetek előtt a napilapok hasábjain olvastam X..gazdag magánzó halálával több jótékony czélra hagyományozta nagy vagyonát. — Nógrády nevét ismertem fel, ezzel felidéződött emlékemben $ szomorú, — mit leírtam. felszólítására az uj ministerium támogatásául 300 frtot igért, számos tagjai nemzetörökként Drávához mentek, fiatalabbjai honvédezredekbe állottak; s bár ezáltal sorai megritkultak, de azért oly élénkséget mutatott, hogy benne mint a hirek, tudósítások, eszmecserék gyüldéjében ugy szólván az egész város öszpontosulni látszott. Igaz ugyan, hogy 49-iki januárban Gróf Althan ezreredes az osztrák csapatok itteni parancsnoka a mozgalmas kört szét akarta robbantani, és csak akkor állt el szándékától, midőn kívánsága ^«rint reversalist adtunk, hogy a casino semmiféle forradalmi társulattá nem változik, terveket nem csinál és semmi tiltott iratokat nem hordat; de a mint a kocka fordult, s ő nekünk, mi neki hátat fordítottunk, szegre akasztottuk a reversalist, még nagyobb vágygyal gyűltünk a körbe, még tömegesben hozattuk Március 15-két, a Respublikát, Ungarn-t, Közlönyt, Pesti hírlapot, még mohóbban olvastuk a forradalmi röpiratokat, s újra egész lelkesedéssel vegyültünk bele a magyar világba. Azonban a sebes felszökkenést sebes lelohádás szokta követni. A mint Világos- és Komáromnál legördült a mozgalmi véres dráma utolsó felvonása, s az elbukott hazára ostromállapot hirdettetett, legördült casinónkban is a lelkesedés függönye. A megfélemlített tagok magán körökbe vonultak vissza. A kör elvesztette élénkségét s termeiben már 49 végén osztrák egyenruhák, hírlapjai közt Wiener Zeitung, Wanderer, Ost Deutsche Post, Volksblatt, Reichsgesetzblatt, sat. szerepeltek. Igy zsugorogtunk 1850-ben is, legfölebb titkos suttogásokkal, s néhány ez alatt megjelent forradalomtörténeti könyvek meghozatásával adván némi életjelt egyletünkről. De már ekkor lehete érezni az aknák sistergését, melyek nem sokára szétrobbantó tűzzel patannak el fölötte. 1850-iki aprilban a helybeli cs. k. közigazgatási főbíró minden hírlapokat, melyeket a forradalmi idő alatt járattunk, könyvtárnokunktól beszedetett, és confiscáltatott. Ugyan ez év szeptemberében a Veszprémmegyei cs. k. főnökség rendelete által komolyan megintettünk, hogy a casino minden politikai vitatkozást száműzzön kebléből, mert ellenkező esetben feloszlatását várhatja. Ily előzmények után nem volt épen váratlan, hogy egy 1851-iki kormányrendelettel a pápai kör, mivel fennállására ujabb engedélylyel nem bir, felfüggesztetett, mindenféle ülések tartásától, köztanácskozástól, ügyek közvezetésétöl eltiltatott, egyedül az elnök tétetvén felelőssé s bízatván meg az ügyek vezetésével. A sors ugy hozta magával, hogy épen én legyek a körnek akkori főigazgatója. Rám nehezedett hát minden teher. Magam voltam egyedüli főigazgató , egyedüli aligazgató, egyedüli jegyző, pénztárnok, választmányi tag, de a mi legkritikusabb volt, magam voltam a körnek a kormány előtt minden ott történhetökröl felelőssé tett képviselője. A ki ismeri az akkori ostromállapotot: ismeri azon helyzetet, melybe az akkor teljhatalmú gens' d'armeria a felelőssé tett egyént szorította. Nem egyszer lebegett fejem fölött a bezáratás fenyegetése; s a fenyegetés, midőn a casinobeli egy pár scandalozus felírás a rendörségnek fel volt jelentve, csaknem valósággá vált, hacsak a hadnagyi kegyből engedett pár negyednyi idő, s ez alatt a buntestek eltávolítása rólam a vészt el nem háritja. Legelső teendőm volt azért, hogy mind magamat, mind a casinót e kinos helyzettől megszabadítsam. Folyamodtam engedélyért a soproni -cs. k. kerületi föispánsághoz; de egy évi várakozás után kérelmem elutasittatott, söt egy 1852-iki kormányrendelet által a pápai casino, mivel nem tartotta magát a csupa mulatási kör határai közt, feloszlattatni, s összeírandó könyvei, javai jegyzéke felküldetni parancsoltatott. Ha súlyos volt eddig állásom, most még súlyosabb lett. Casinónk nem csak felfüggesztetett, hanem egészen feloszlattatok. Feladni ez egyedüli társalgási helyünket, nagy csapás lett volna. Fentartani engedély nélkül, dijszedhetés nélkül, részvényesek nélkül, képzelhetlen volt. És én mégis ez utóbbira határoztam magamat. Szállásunk meg volt, még pedig mint fólebb érintem, oly előnyösen, hogy a magnnk helyiségei egészen ingyenben maradtak. Ez előnyt felhasználva, miután a casino javait, könyveit egy pár szobába elzártam, a szállás többi termeit, a helybeli közigazgatási hatóságtól kávémérhetésre engedélyt kérvén és nyervén, nyilvános kávéházzá alakíttattam át. Egy a főtér felöl kifüggesztett fekete tábla, melyen nagy fehér betűkkel állott a «Kávéház« felírás, hirdette a közönségnek, a casino ily metamorphosisát. Es a közönség oly szerény volt, hogy az előbbi tagokon kivül soha senki sem tette be lábát e termekbe, s igy mi nyugton, békében és háborítatlanul használhattuk a casinói régibb élveket. Az ál-casinó fennálhatását biztosították anyagi viszonyaink. A szállás, miután az urodalom jóakaratából kávéház létünkre is megkaptuk 1859-ig az előnyös szerződést, ingyen volt. A termek fűtése, világítása, tisztogatása a kávémérésért fizetett 100 forintból kikerült. A hírlapok, könyvek, javitások, kertek, s más aprólékosok költségeit, az 1851-iki pénztármaradékkal (128 frt) a több évi díjhátralékból behajtott 160—170 forinttal, a rozzant bútorok eladásából bejött 70 forinttal, s 1854-ben, midőn engedély nyerésre már reményünk volt, a leendő tagoktól kért elől e gg e * (96 frt)* összesen 464 forinttal födözni bírtam. Ebből, ezzel és igy tartottam fenn 3 évig a casinót. Időközben nem szűntem meg zörgenti engedélyért, s a folyamodásom mellé csatolt alapszabályok megerősítéséért; de, bár ezeket, mert magyarul nem fogadtattak el, németre átfordítva is felküldöttem, sürgetéseim eredménytelenek maradtak. Mig nem 1854-ben magam fölmenvén Sopronba Báró Priviczer István ker. főispántól biztató ígéretet nyertem, s nemsokára az engedélyt a némely módosításokkal megerősített alaplszabáyokkal együtt megkaptam. Ez alapszabályok a mai szabályok, s jegyzökönyvünkben darabos germanismusu fordításban németül is megolvashatok. Az engedély megadása után május közepén az előbbi tagokkal együtt, majd június 20-án a magokat aláirt részvényeseknek is összehívásával nyilvános közgyűlést tartottam, 3 évi működésem minden ágairól számoltam s a tagokat az uj casino megalakítására hívtam fel. A közgyűlés az uj alapszabályokat elfogadta, tisztviselőit megválasztotta s ezzel a casinót újra életbe léptette. A lefolyt x / z évtized volt casinónk életének 2-dik stádiuma. (Folyt, köv.) Megyénk közegészségügye. Veszprém megye közigazgatási bizottságának 1885. Január 5-én tartott ülésén Dr. Kerényi Károly in. főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő: A közegészség December hó folyamában viszonyítva az előző havihoz, minthogy a betegedési és halálozási esetek általánosan szaporodtak, kedvezőtlenebb volt mint november hóban. Az uralgó kór hurutos lobos jelleggel birt, a mely a légzési szervek bántalmaiban ugy felnőtteknél és kisdedeknél egyaránt el volt terjedve s különösen gyermekeknél a höigöcslob (Bronchitis capillaiisj sok esetben kedvezőtlen kimenetelű volt, a halálozás legnagyobb számát idült lép és szervi bajokban szenvedők tették, — na»yoii gyéren fordultak elő gyomor és bélhurut esetei is, melyek nagyobbrészt jó indulatunk és könnyű lefolyásúak voltak, váltólázak más évekhez képest szinte csak gyéren kerültek gyógykezelés alá és könnyen gyógyíthatók voltak. A mi különösen a heveny fertőző kórokat illeti, Noszlop községben és a hozzá tartozó Bogdány pusztán, valamint Nórápon is a kanyaró járványosán lépett fel, szórványosan pedig Doba községben is mutatkozott, a kórterjedésének megsrátlása czéljából a járvány tartamára az iskolák 1876. évi XIV. t. cz. 33. és 157. §§. értelmében hatóságilag bezáratlak és egyéb szabályszerű óvintézkedések is megtétettek, a járvány jó indulatú és enyhe lefolyást követ és már szűnő félben van. Peremartonban is egy-két vörheny eset észleltetett, az esetek felmerülésével a kellő óvintézkedések foganatositattak, eddig ujabb betegedés nem fordult elő. Kislőd községben himlő járvány lépett fel; a kór terjedésének meggátlása végett a kellő óvintézkedések pontosan és szigorúan foganatositattak, megbetegült összesen 7, meggyógyult 3, meghalt 1, maradt beteg 3. A fenyegető cholera járványt megelőzőleg kiadott utasításokhoz képest az egészség rendőri intézkedések foganatosítása szorgos hatósági ellenőrzés és gondoskodás tárgyát képezte. Hirtelen haláleset volt 1, a foganatba vettbonczolás által a halál természetes oka kiderítetett. — Öngyilkosság volt 2 u. m. egy lőfegyver által és egy önmérgezés gyuláról leáztatott phosphorral. — Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, olyképen, hogy egy fél éves csecsemő egy liszttel telt vékába esett és abban megfuladt. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők voltuk. Lépfenében elhullott Békáson 2 darab szarvasmarha, Balatonfó'kajáron szinte 2 darab szarvasmarha. A fcnálló állatjárvány szabályok értelmében a további ragályzás meggátlása tekintetéből a kellő óvintézkedések és fertőtlenítések mindenütt pontosan végrehajtattak. Urkut községben egy veszett eb mutatkozott, a mely kiirtatván és vizsgálatkor felbonczoltatván, a veszettség rajta konstfctáltatott, ugyan azért ezen eb által megmart másik eb is, bár teljesen egészségesnek találtatott, a megejtett vizsgálat alkalmával kiirtatott és elásatott. — A község többi kutyái pedig 21 napig zár alá helyeztettek. HAFfift. Rovalvn.zető: TIPOLD ÖZSÉB. Január 11. — 1531. I. Ferdinánd királyunk Achenben német csásiárrá koronáztatik — 1641. Gomar Ferenc, theolo(jiai tanár s a hasonnevű vallásfelekezet alapitója, meghal Gröningenben. Január 12. — 1782. Bécsben az opáca-zárdák s a camaldulensis szerzet eltöröltetnek. — 1848. Palermóban a nagy siciliai forradalom kitör. Január 13. — 1174. ///. Béla királyunk Székesfehérvárott magyar királylyá koronáztatik. — 1177. //. Jasomirgott Henrik, osztrák herceg, meghal Bécsben. — 1S69. Weiss Mihály, hirés brassó' biró, születik Medgyesen. Január ii. — 18I4-. Kiéiben békekötés Svédia és Dánia közt, 7tiiszerint Norvégia Svédiára szállandónak mondalik ki. — 1844, Gwaliorban (Ihndostánbanj békekötés az angolok ésbenlakók közt. Január 15. — 1362, Cadixnál a tnórok a spanyolokat megverik — 1556. V. Károly császár Spanyolországról s a hozzá tartozó részekről fia II. Fülöp javára Brüsselben lemond. Január 16. — 179I. Dembinsky Henrik gróf lengyel tábornok, s az 184'/t- e "* magyar alkolmányharc egy idejében magyar fővezér, születése Krakóban, —1809. Coronnánál Spanyolorszáuban) a Souit alatti franciák a Moore alatti angblokat megverik, Moore hősi halála. * Január 17. — 1656. Königsbergben (Poroszorsiágban) szerződés Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és X. Károly svéd király közt, miszerint a választófejedelem Károly királyt urául elismeri Hivatalos rovat. A koldusok hetenkénti közsegélyezésére szolgáló alaptőke gyarapításához újévi ajándékképen 1885 évre a városi hatóság keselése alá a következő kegy adomány ok folytak be: Gróf Esterházy Móricz 50 frt; Pap János, Barthalos István, Sz. Benedek rendiek székháza, Hanauer Béla, Woita József, Ajkay Imre 5—5 frt; Bermüller József 3 frt 2 kr; Horváth Zsuzsanna, Szepauer János, Szvoboda Venczel, Gyurátz Ferencz, Oó'ry Mária , Zárka Diénes 3-3 frt; Noszlopy Ignáczné, Zimmerman Krisztina, Mikovinyi Ödön, Kiss László, Tóth Lajos, Schöpf Gyula, Eöri Szabó Sándor 2—2 frt; Dr. Steiner József 1 frt 50 kr; Pókay Antal 1 frt 1 kr; Dr. Makara György, Piribauer Ferencz, Lázár Benő, Hanauer Jenő, Noszlopy Bálint, Horváth Károly, Tóth Ferencz. Harmos Zoltán, Bermüller Gyula, Bermüller Alajos, Galamb József, Geböck Gyula, Wajdits Karolj", Steinberger Lipót, Vid Károly, Bocsor István, Botka Jenő, Techet Adolf, Bárányi Istváuné, Neubauer József, Halász Jánosné, Mattus Károlyné, Özv. Lázár Lajosné, íglauer János, Neumann Jakab, Néger Ágoston, Schlesinger Vilmos, Miszori Ferencz, Reguly Nándor, Saáry Lajos, Dr. Knrít8Choner Lipót, Steiner Manó, Kis Gábor, Sz. Fereuczrendiek, Horváth Lajos, Osváld Dániel, Pál Imre, Báron Jakab, Csillag Mátyásné, Hencz Aulai Szilágyi József, Tóth'Dániel, Teuífel Mihály, Özv. Kluge Ferenczné, Antal Gábor, Kluge Károly, Hets Antalné, Voyta Adolf, Özv. Barcza Károlyné, Baráth Ferencz, Obermayer Józsefné, Tarczy Dezső, Dr. Lövvi László, Rikóty József, P. Szabó Károly 1—1 frt; Lukonits Pál, Kreizler József 60—60 kr; N. N., Könnye Ferenczné, Horler Jb erencz, Steiner Ignácz, Krompacher Józsefné, Hencz János, Özv. Gelder Ferenczné, Grill Gáspár, Dr. Hirsch Vilmos, Schlesinger Jakab , Fischer Adolf, Klein Salamon, Lövvenstein Adolf, Kuute János, Mtick Mária, Könczöl János, Hauptinan, Stern Ármin, Csizmadia Károly, Jády József, Pósa Gábor, N. N., Rezenka János, Rozenbach Károly, Répásy János, Forberger Lajos, Kis Ernő, Bikky Sándor, L. B., Seiffert István, Páál Jolán 50—50 kr; Krausz és Eibeusütz, Sebestyén Dávid, Szenté Gábor 40—40 kr; Berger Ferencz, Brader Sámuelné, Tanczer András, Özv. Vali Ferenczné, Lövvi Sámuel, Di. Segesdy Ferencz, Illés István, Németh József, Kohn Sámuel , Reizuer Antal, Vágó László, Bognár Gábor, Perlaky Gézátló 30-30 kr; Gold Sámuel, Beck Lipót, Weisz Zsigmond, Egy valaki 25—25 kr; Weisz Adolfné, Vermes Audrás, Szenté Dániel, Laufer Mór, N. N-, Koritschoner József, Meilinger Anna, Özv. Rath Jánosné, Özv. Ulreich Mihályné, Stein Mór, Markovics Endre, N. N., Erdős István, Kaseuczky Mihályné, Kelemen János, Tamasics Józsefné, Tóth József, Lang Mayer, Preisach Mór, Névteleu, Klein Adolf, Krebsz Jakab, Kis Gyula, N. N., Özv. Füspök Józsefné 20—20 kr; Beck Zsigmond. Koréin József 15—15 kr; Szauer Mayer, Szüss Simon, Klein Ignácz, Steiner József, Weisz Frigyes, Varira János, N. N., N. N. r Lázár Károly, Hoffman 10—10 kr; N. N. 5 kr, összesen 201 frt 68 kr. Pápa, 1885. január 4. Woita József, polgármesler. Az adófizető közönséghez. A házadó és III-ad osztályú keresetadó mérvének megállapítására nézve a következők tartandók szem elölt: 1., A házadót illetőleg: a. , Házadó alá tartozó adókötelezettek és tárgyak minden 3-dik évben iratnak össze, és pedig azoi'i évben, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőzi. b. , A három évi kivetési.időszak alatt előforduló laküresedések esetén az 1868 XXII. t. czikk 26. §. értelmében házbéradó leírásnak van helye, azonban csak azon összeg erejéig, a mely a használatlan maradt ház vagy lakrész után az egész kivetési időszakra kirótt adóból a használatlan maradás idejére esik. 2., A III-ad osztályú kereset adót illetőleg: aj a három évi kivetési időszak alatt keletkező, az 1875. XXIX. t. czikk 2. §-nak 3. pontja értelmében a harmad osztályú keresetadó alá tartozó üzletek, fiók üzletek és haszonhajtó foglalkozások keIetkezé8ök napjától a kivetési időszak még hátralevő idejére vonatnak adó alá. b) Ha adó alá vont üzletek, fióküzletek, vagy haszonhajtó foglalkozások ama három évi időszak lejárta előtt megszűnnek, a rajok kivetett adónak azon része, mely az üzlet, fióküzlet vagy foglalkozás megszűnésének napjától a három évi kivetési időszak, még hátralevő idejére járna, leíratik. Figyelmeztetnek tehát mindazok, akiknél laküresedések, vagy üzletváltozások léptek életbe, ebbelÉ jelentésüket a polgármesteri hivatalhoz f. hó 31-ig: jövőre pedig mindenkor azonnal irásbelileg bejelenteni el ne mulasszák. Pápán, 1885. január 5. A városi hatáság. KÜLÖNFÉLÉK. — Megyénk szeretve tisztelt főispánja Báró Fiáth Ferencz ur ö excellentiája — mint lapunkat értesitik — aggasztóan megbetegedett. — A súlyos beteget a napokban látogatta meg Veszprémben egyik leánya, báró Sennyey Pálné is.
