Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-12-20
lássál egybekötött teendőimnek — a megye közönségének elismerésére — eleget fennem, ezt köszönhetem jó részben a mélyen tisz, elt törvény hatósági bizottság jó akaratú támogatá a és nagy? rabecsült bizalmának. Nehezen esik . ígválnom a helytől, melyre a mélyen tisztelt özönség osztatlan akarata helyezett, melyet 1 en betölteni kedves kötelességnek tartottan. n<"lyet elhagynom csak azon körülmény birt 1 >ogy a választó közönség bizalma a közügy terén más hatáskört és pályát jelelt kit számomra. Méltóztassanak megengedni mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság, hogy a velem együtt szolgált tisztikarnak, mely tisztikar folyton tanácsadólag működött velem együtt közre szeretett vármegyénk ügyeinek intézésében, e helyen mondhassak szivböl jövő köszönetet. Az üresedésbe jött megyei aljegyzöségre egyhangúlag dr. Purgly Sándor Fí-od aljegyző választatott meg, miért a megválasztott következő beszédben fejezte ki köszönetét: Méltóságos Főisp án Ur 1 Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Legyenek szivesek megengedni, hogy I-sö aljegyzővé imént történt megválasztatásom alkalmából becses türelmöket igénybe vegyem. Annak, ki a közpályán működik legszebb jutalmát képezi az, ha kétségtelen jeleit látja annak, hogy a nyilvános élet legbecsesebb kincsét a közbizalmat birja. Ennek tudatában kedves kötelességemnek tartom a tekintetes törvényhatósági közgyűlésnek személyem iránt tanusitott megtisztelő bizalmáért sokszoros és hálás köszönetemet nyilvánitani, s midőn ezt teszem, nem mnlaszthatom el a törvényhatóság szine előtt ünnepélyesen kijelenteni, hogy azon bizalmat, melyet irányomban ez alkalommal tanusitani szivesek voltak, odaadó munkásság, ügybuzgalom és szorgalom által jövőre nézve is mindenkor kiérdemelni, s magammt arra méltóvá tenni törekedni fogok. A Il-ik aljegyzői állásra Végh István; végre Bélák Lajos lemondása folytán III-ik aljegyzővé Huszár József választatott meg szintén egyhangúlag. Ugyanez alkalommal zirczi szolgabírói segéddé Bélák Lajos, tiszteletbeli szolgabírói ranggal, neveztetett ki. Tiszteletbeli járásorvosokká Vadnay Szilárd, Bélák Sándor körorvosok, tiszteletbeli megyei aljegyzővé pedig Soos Lajos közigazgatási gyakornok neveztettek ki az elnöklő főispán által. A közigazgatási bizottságból törvényszerüleg kilépő Sárkány Miklós, Ányos László, Fenyvessy Ferenez, Ruttner Sándor és Szabó Imre közigazgatási bizottsági-tagok helyett, miután Sárkány Miklós és Ruttner Sándor urak kijelentették, hogy bizottmányi tagként működni tovább nem hajlandók, az i886-ik évre a közigazgatási bizottságba Fenyvessy Ferencz 89, Fiáth Pál báró 87, Ányos László 82, Szabó Imre 79. dr. Bezerédj Viktor 71 szavazattal megválasztattak. Az ujonczozási polgári elnökök megválasztása szintén e gyűlés tárgyát képezte; ezekül a Veszprém városi- és a veszprémi járásra Kolozsváry József megyei főjegyző, a rendezett tanácsú Pápaváros és a pápai- és devecseri-járásra Véghely Dezső kir. tan. és megyei alispán, az enyingi járásra Tóth Ede, a zirczi járásra Ányos László megyebizottsági tag urak választattak meg. Dr. Bezerédj Viktor országgyűlési képviselőnek azon indítványa, mikép a földmivelés- s kereskedelemügyi miniszterhez, a megyei gazdasági egyesület kezdeményezése folytán, törvényhatóságunk területén egy földmives iskolának felállítását azon föltétel mellett helyezte kilátásba, ha az érdekeltek 9 alapítványi helyet biztosítanak, s illetve a törvényhatóság a nemesi fölkelési, most nevelésalap évi jövedelem feleslegéből 3, évenkint 150—150 frtot tevő alapítványi helyet létesítsen, — elfogadtatott. A megyei székház épités vezetésére megválasztott bizottságnak az építkezés ügyét körülményesen ismertető jelentése tárgyaltatván, az eddig tett intézkedések helyeslő tudomásul vétettek, a bizottságnak jegyzőkönyvi kiszönet és elismerés szavaztatott, s azon indítványa felett való határozat, hogy az építkezési költségek fedezésére fölveendő kölcsön ne 200 ezer, hanem 250 ezer forintban állapíttassák meg, egy rendkívüli, — esetleg a tavaszi közgyűlésnek tartatott fenn. A legtöbb egyenes államadót fizető m. biz. tagok 1886. évre érvényes névjegyzéke megállapittatott, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. A dabronyi vál. kerületben megválasztott Szalóky Kiss Zsigmond m. biz. tag elhalván, — a csóthi vál. kerületben megválasztott Sarlay Gyula és a nyárádiban megválasztott Hermán János pedig, miután az 1886. évben mint legtöbb államadót fizető m. biz. tagok óhajtják gyakorolni jogosultságukat, ezen minőségben való m. biz. tagságukról lemondván, a választott m. biz. tagok sorában ekként támadt üresedések betöltése elrendeltetett s választási határnapul, mind a három vál. kerületben f. évi deczember hó 29ike tüzetett ki; választási elnökökké, a dabronyi vál. kerületben Kemény Andor, a csóti vál, kerületben Sarlay Ignácz, a nyárádi vál. kerületben Korbély György, m. biz. tagok választattak meg. A földmiv.- ipar- és keresk. m. kir. minisztériumnak Besztercze város területén a házalást eltiltó leirata tudomásul vétetett. Nem különben Szatmár megye közönségének a magyarosítás érdekében vármegyénkhez intézett átirata, miután nálunk hasonló intézkedésre nincs szükség. A tolonczállomásokravonatkozó alispáni előterjesztés elfogadtatván, ilyenekül, a szolgabírói székhelyeken Siófok, Városlöd, Nagyvázsony, Várpalota, Lázi, B.-M.-Szt.-Király és Csernye jelöltettek ki. Az élelmezésre szolgáló kisebb állatokkal való bánásmód tárgyában szabályrendelet alkotását, az alispáni előterjesztés alapján, szükségtelennek látta a vármegye közönsége. Pápa r. t. város árvaszéki szervezeti szabályzatának módosítása, mint a törvény követelményeinek meg nem felelő, megsemmisíttetett. A megyei gazdasági egyesületnek, a .kötelező tagosítás törvényhozás utján való elrendelése tárgyában a törvényhatósági bizottsághoz intézett előterjesztése elfogadtatott s a kötelező tagosításnak a torvényhozás utján leendő elrendelése iránt az országgyűlés képviselőházához feliirat intézése s annak pártolás végett a hazai összes törvényhatóságokhoz való megküldése határoztatott. Festetich Pál grófnak azon kérvénye, melyben Dégh községhez tartozó pusztáit önálló pusztákká nyilváníttatni kéri — elutasittatott, mert azt, hogy azon puszták önálló puszták volnának, a tárgyalás folyamán igazolni nem tudta. A devecseri, zirczi és enyingi szolgabirák részére, hivatalos helyiségek bérátalányának javítása czimén, a megye alispánjának előterjesztéséhez képest 50—50 frt s igy összesen 150 frt megszavaztatott, mely összeg a m. házi pénztár tartalék-alapjából fog fedeztetni. A társtörvényhatóságoktól érkezett és a tárgysorozatban jelzett átiratok közül csakis Hajdú vármegye közönségének, a törvényhatóságok által közérdekű célok létesítésére felveendő kölcsönök bélyegmentesitése tárgyában a magyar kir. pénzügyminisztériumhoz intézett felirata, hasonszel lemü felirattal pártolni határoztatott; a többi átirat tudomásul vétetett. A beregmegyei közművelődési egyesület anyagi segélyezésére? 100 frt, a veszprémi református egyház által| fentartott leányiskolára pedig 200 frt szavaztatott meg. A Szentgálon felállítandó gyógyszertár ügyében ezúttal érdemleges határozat nem hozatott. Pápa város képviselőtestületének kövezet és vasúti vámszedéjsi jogának további évekre leendő engedélyezése tárgyában a közmunka és közlekedési magyar királyi minisztériumhoz intézett felirata, pártolólag terjesztetett fel. Pápa város képviselőtestületének a városházához levő bolt bérbeadására vonatkozó határozata helyben hagyatott. A tárgyalásra kitűzött ügyek mind letárgyaltatván, a közgyűlés f. hó 12-én ért véget. Indítvány. A városi szépészeti bizottság Barthalos István elnök indítványára a következő javaslatot terjeszté a városi képviselő testület elé: Mondja ki a közgyűlés határozatilag, hogy 1. A gyalogjárda a belvárosban minden ház előtt általában kiköveztessék, minek költségeit % részben a háztulajdonos, '/ 3 részben pedig a város fedezendi. Ugy a külvárosi élénkebb utcákban is, a belvárostól kifelé valamely pontig, a háztulajdonosok többsége kívánatára, vagy ha valamely közintézet, vagy középület érdekéből ezt a hatóság szükségesnek találja, — a kövezés hasonló arány és mód szerint fog folytattatni. 2. A külvárosok többi háztulajdonosai szintén kötelesek házaik előtt a gyalogjárdát a vízcsatorna esetéhez és a szomszédos járda színvonalához alkalmazottan — a város által ingyen szolgáltatandó anyaggal — kimurvázni, annak folyton jókarban tartásáról gondoskodni s hogy mulasztás esetére az ö költségükre a város által fog ez eszközöltetni. 3. A mi a kocsi utak kikövezését illeti: ez mindenek előtt a város anyagi erejéhez és a kövezetvám-jövedelemhez mérten, macadamirozással vagy olcsóbb kövezéssel vitessék keresztül azon utcákban is, melyekben eddig kövezés nincs, vagy ha van is, de javítást igényel, különösen a vámvonalakon, s ezen olcsóbb kövezéssel ha majd a város minden utcája kikövezve lesz, azután a város 2—3 főutcájának négyszegű kocka kövekkel leendő kirakatása is kivánatos. 4. Kövezéseknél az utcák lejtmérete különösen szem előtt tartandónak jeleitessék. 5. Az utcák tisztántartására kiváló gond fordittassék, az e feletti ügyelet teljes szigorral kezeltessék. 6. A főbb utcák és közterek sepretése a heti közsegélyben részeltetett szegények közül erre még képesek által szokott eszközöltetni; minthogy azonban ezek többnyire betegség ürügye alatt, rendesen elő nem állanak, mit pedig ellenőrizni bajos dolog, s e miatt gyakran fennakadás merül fel, — ezek mellett meg szegényebb napszámosok közül, állandó és bizton számitható eröképen 4 rendes utcaseprőnek, a szegények alapja terhére állandóan alkalmazhatására kapiaz embert. Tán hát az a legboldogabb, ki meglátja gyermekeit asztala körül? Jaj de itt van csak a sok panasz, menyi pénz, menyi gondba kerül a sok gyermek . . . No hát talán az lesz a legboldogabb, kinek nincs gyermeke s ki könynyen gond nélkül él? De ez ellen tiltakozik még csak az illető, elmondván menyire boldogtalan ö hogy nem örülhet gyermekének. . . . Ha tehát nem találom fel a legboldogabbat a gazdagok, a hatalmasok, a szépek, a vigadók, a szegények, a gyermekkel birok, gyermektelenek között; mit tegyek? Lemondjak a a keresésről ? . . , Nem mondok le. Feltalálom én az én emberemet mindenütt, csak ne a külsőt, hanem a a jellemet nézzem, feltalálom az igazak között. Szerintem az igaz ember a legboldogabb ember. Igaz ember ?! Van ez ? Volt is, van is. Aristides igazságos volt. jézusról is igy nyilatkozott a százados: bizony ez az ember igaz vala. Megkívánom mondani, miért boldog az igaz ? sőt miért legboldogabb? Mi is hát az a boldogság? Nemde léleknyugalom? S ha az, mi adja azt, ha nem az igazság érzete. Az igazság kimondása, a szerént cselekvés egyedüli megnyugtatója, a lélekismeretnek. Légy gazdag, tégy igazatalant, nem jól érzed magadat. Légy hatalmas, tégy igaztalant, hatalmad alatt ingadozni fogsz. Tégy igazat, nyugodt leendesz és boldog még a Golgotán is. 0 a szent író szerént » Virágzik, mint a pálmafa, és megnő, mint a Libánus cédrusa. S miben virágozik? Beszédeiben. Tetteiben. Az igaz beszéde színarany, ítélete megdönthetlen. Tettei? Azok boldogítók, mert ö mindig a közjóval egyezőleg cselekszik. Boldog, sőt legboldogabb az igaz beszédeiért, tetteiért. Miben nö meg az igaz? Közbecsülésben, közhitelüségben. Hát becsülik az igazat? Azt hiszem inkákb üldözik, háborgatják, meg is égetik. Ez mind igy van, vagy volt, de ezek az üldözök, háborgatok — ha szivük mélyére láthatnánk — mégis kénytelenek öt becsülni, hát a nem üldözök? Oh azok szemében egyre emelkedik közbecsülés és hitelüségben. De nem az a kérdés, mit mondanak mások, hanem az, mit érez, mit mond az igaz maga? S az igaz azt mondja: lelkem nyugodt, mert igazat szóltam, igazán ítéltem, igazán cselekedtem. Jabesröl mondják, hogy soha bút nem látott, ha igaz volt, akkor elhiszem, hogy az emberek legboldogabbika is volt, mert bú nélkül élhetni csak neki adatott. Hogyan hát az igaz is lát bút? s mégis boldog sőt legboldogabb lehet? Ugy van lát bút, kap ütést, verést. Gyűlölik. Üldözik, beteg is, csapások is érik. Hálátlanság iá éri. Barátai házaikban verik meg. Elhagyja a szerencse, nyavalyás lesz, mint Jób. Jajgat mint Jób, és mégis boldog, tán legboldogabb? Igenis az, a fenti értelemben, azaz lelkében. Pedig valódi boldogságot csak a nyugodt lélekismeret adhat. Szép, dicső, magas, megható, midőn egy ember igy nyilatkozhatik: soha sem tettem az igazság ellen, beszédeimben, tetteimben az volt útmutatóm. Személyválogatást nem ismertem. Nyughatatlan lehetne-e az ilyen ember ?! Nem volna-e ez a legboldogabb?! Társadalom! Ilyen embert tégy meg vezetődnek, ilyent vezérednek. Haza! ilyen emberre bízd kormánypálcádat. Egyház! ilyen ember kezéből vedd üdvödet s az igét! S te ki érzed, hogy igaz vagy, vedd ajkaidra és zengd a dalnok szavait: »Gyermek voltam, mégis vénhedtem, de soha sem láttam, hogy az igaz elhagyatott volna, és az ő kenyér kereső magva. Biró uram ... Rövid szára van a kaszált tallónak ... Az a kis lány eladó lesz maholnap. Szüret után kidobolják széltébe: Ez a kis lány eladó vón, ha kéne! Biró uram volna egy kis kérésem! Ne legyen oly sietős a tisztében; Tegye félre azt a piros jegykendőt; Várhat az még rövid három esztendőt. Úgyis gyenge még a kelmed leánya, Akárcsak a harmat-rózsa virága. Forró napon elhervadna hó-arca, Gyenge lába meghűlne a harmatba'. Várjon, amig a soromat kiállóm, Mig a királyt: eskü alatt szolgálom, Akkor aztán — Virág Marci a nevem! — Isten engem, Juliskáját elveszem. Ha megteszi az Isten is megáldja; Ha pedig nem, hogy mit teszek, meglátja: Golyóbisom' az exercirozáson Puskacsömböl a szivembe bocsátom! §>&. Slováco Sandoz-, *) Mutatvány a fiatal vers i rónak Karácsonyra megjelenő ,,Dalok a pusztáról": czimű kötetéből. Előfizetési ára 1 frt, mely összeg szerző nevére (Budapest Vili. Kölcsey-utca 8 sz.) küldendő. tány urat megbízni hozatik javaslatba, — kik mindennap tartoznak a város utcáit bejárni, a közterekeni tisztátalanságokat eltávolítani, vagy az iránt jelentést tenni. 7. Az utcák eltisztátalanitása leginkább az utcán való szünetnélküli etetés által idéztetik elő, ezt csak országos és heti vásárok napjain megengedni, más napokon azonban tilalmazni hozatik javaslatba. 8. Építkezéseknél ugy bel. mint a külvárosokban az egészségügyi tekintetek szigorúan szem előtt tartassanak, a lakszobák legalább egy lábnyira a földszinttől emeltessenek. 9. Vannak e városnak oly utcái, melyekkel a nyilt és egyenes közlekedés közbenfekvö csekély értékű épületek által akadályozva van: ily épületek kisajátítása, vagy megvásárlása iránt intézkedni a városi tanács megbízassák; — a városmajor előtti térre, és a bástya részre különös figyelem fordittassék, a korona utcának a bástya utcávali összeköttetése eszközöltessék. 10. Az alsó városi temetőhöz vezető bejárásnak az épületek fekvése miatt tekervényes és egyáltalján rendezetlen állapota, — a temetőnek különben jó belső rendezettsége mellett is kiváló figyelembe ajánltatván, e tekintetben célszerű intézkedés történjék, például a Csóka vendéglő felöl egy uj bejárás nyittassák. 11. Az uradalom a tízes malomtól a vasúti töltésig vonuló, járhatlansága miatt közbotrányul szolgáló útrésznek kikövezés általi jó karba helyezése iránt megkerestessék, esetleg az e tekintetben fennforgó nehézségek legyőzése iránt a városi hatóssággal közös értekezletre meghívassák. Végre: 12. Minthogy a város saját közpénztárából szépitészeti célokra, sétautak és egyebekre nem mindenkor áldozhat oly mérvben, mint óhajtandó volna, kívánatosnak jelöli elnök ur hogy más városok példájára, a város közönségéből társadalmi uton szépészeti egylet alakuljon, mely magának különféle uton módon pénz alapot teremthet, s a város szépítéséhez — hatósági erö és közreműködés mellett — nagyban járulhat. TOEYÍBKUKI Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Deeember 21. — Í636. Krisztina lekösiönl svéd királynő Rómába érkezik és a nép nagy ünnepélyességgel fogadja. — 1694 Gyula a törökök birtokából végleg kiszabadul. December SS. — 1630. Gyulafehérváron I. Rákóczy György megválasztott erdélyi fejedelem a% alkotmányra az esküt lateszi. — iSfiö. Krasinsky Valérián gróf, a lengyel emigratio egyik főnöke, kttiinö történeti és politikai iró, meghal Edinburgban. Deeember 23. — 1482 Arrasban egyezkedés a németalföldi rendek és XI Lajos francia király kösl, mely állal a Habsburghoz Burgundiát elvesiti. — 1728. Br.rlinben a „prqgmatica sanctiora 1 ' vonatkozó szerződés VI Károly német esászár és I. Frigyes Vilmos porosz király közt létesül. December-24. — 1829. Woronia János Pawel, a legnagyobb lengyel költők egyike, meghal Bécsben. — \863. Thakeray William, a legnagyobb angol gunyoros és élces költő sa prózai irodalom nagy mestere, meghal Londonban. December 23. — i46'3 Jaiczát Hunyady Mátyás királyunk másodízben elfoglalván Harám béget a mintegy 400 emberből álló jajczai őrséggel együtt Budapestre hozza. — 1Ö85. Kara Musitafa bécsi veresége után a zultán parancsára Belgrádban megfojtalik. December 26\ — \8Q3. Passeroni Gian Carlo küllő, egy kath. lelkész, mintaképe, s a legszeretetremétlóbb emberek egyike, meghal Majlándban.— 1805. I. Napoleon francia császár Schönbrunnban egy rendeletet bocsát ki, mely által a Nápolyban es Siciliában uralkodó Bourbonok uralmát megszünteti. December 27. — Í848. Suplikáez István, az első „szerb vajda 1 ' meghal Pancsován. Irodalom és művészet. — Egyetemes regénytár. Singer és Wolfner budapesti kiadók e jeles vállalatának 6-ik kötete hagyta él immár a sajtót. E legújabb kötet egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb irónknnak, Tolnai Lajos-nak »A jubilánsoké cimü regényél közli, mely méltán sorakozik ama művekhez, a melyek Tolnai nevét nemcsak ismertté, hanem kedveltté tették. Ez a könyv is, a melyre még érdemlegesen szándékozunk viszszatérni, ugyanabban a csinos, sőt diszesnek mondható kiállításban jelent meg, mint az Egyetemes Rcgériylár lobbi kötetei, melyek ugy olcsóságuknál, mint tetszetős külsejüknél, de tőkép válogatott tartalmuknál fogva legjobban beválnak karácsonyi ajándékul is. Ohnet, Mikszáth, Conway, Tolnai oly nevek, melyek méltán szerezték meg eddigelé a kitűnő vállalatnak azt a páratlan kelendőséget, a melynek örvend. Egy-egy piros vászonba kötött, fekete nyomással diszitclt kötet ára 50 kr. az eddig megjelent 6 kötet ára 3 frt. Előfizethetni a kiadóknál Budapesten, Andrássy-ut 10 — JVIeglepÖ UJ mozgalom érezhető hazai szépirodalmunk minden tarén Ifjabb erők lépnek untalan a versenytérre, uj irányok támadnak és buzgó kiadók' pártolása által oly vállalatok létesülnek, melyek évtizedek óta pangó nemzeti irodalmunkat alig remélt magaslatra emelik. E nevezetes mozgalomnak központjává a »Gondüzo« cimü szépirodalmi hetilap vált, mely 1 frt 50 kr. esekály áron az ujabb magyar regény és beszély legkitűnőbb termékeit nyújtja úgy egybe foglalva, hogy belőlük a jelen magyar társadalom képe teljes elevenséggel áll elénk. Előttünk fekvő legújabb számaiban mindenek előtt a lap főmunkatársának Tolnai Lajosnak két rajzára hivjuk fel a t. olvasó közönség figyelmét » Vitorla, kisasszony methódusa* Moliére-i gúnnyal festi és teszi nevetségessé egy városi delnő élősdi furfangjait. A »Jobb úgy* pedig erős jellemzés mellett oly rendkívül megható kis rajz, midőn talán ez első rangú irónk tollából sem került még ki. Folytatódnak a« említett számokban Abonyi Lajos regénye sAz utolsó kurucvilág«; Benickyné Bajza Lenké-é „A vár hatalma", Vérlessy Arnold-é „Csiricsáry Bertalan ur ő méltósága" és Belot Adolf franciából fordított regénye „A kígyó''. Költeményeket találunk Endrődi Sándortól, Majlhényi Flórától, Incédi Lászlótól és Lip*) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Waj« dits Károly könyvkereskedésében, Pápáo,
