Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-02-08

i. Felolvastatott az elnökségnek aí egylet iS&t-ki működéséről szóló következő jelentése: Tisztelt közgyűlés! Midőn a „Veres Kereszt" egylet alapszabálya­inak 14-ifc $-a értelmében összehívott rendes köz­gyűlésre °ly SK ép számmal megjelent egyleti tagokat üdvözölni szerencsénk van, elnöki jelentésünk rövid­séfét azzal indokoljak, hogy a központi igazgatóság a választmányi évi jelentés alakjában aunnyira tüze­tesen kívánja előadatni az egylet évi működésének footoaabb mozzanatait, hogy elég annak felolvasására utalnunk és a lezárt és átvizsgált számadást bemu­tatnunk, hogv az egylet egy évi életének és műkö­désének hű képét nyújtsuk. Ugyan a választmány évi jelentéséből tűnik ki az is, hogy a pápai fiók egylet választmánya az el­nökök és hivatalnokokkal együtt 16 férfi, s 16 nő­tagból állt, s hogy a mult évben 1 közgyűlést s 4 választmányi ülést tartott, nem számítva a választ­mány nő osztályának, mint bál rendező bizottságnak külön üléseit. Az egyleti tagok száma év közben 24-el szaporodott, de az egyletet tagjai »zámában veszteség 1 is érte, a mennyiben 3 meghalt, 7 más vi­dékre költözött, 5 pedig a tagsági dij fizetést megta­gadván, a tagok létszámából töröltettek, a felolva­sandó választmányi jelentés tüzetesen ismerteti az 1884-i működés nevezetesebb mozzazatait, nekünk elég lesz ezen felül azt megemlíteni, hogy 1884 vé­gével 1 alapító 5 tíz forintos és 201 egy forintos tag vezettetett a névjegyzékbe, mely kinyomatván, az egylet minden tagjának megkűldetett. A pénztári állapotot illetőleg az egylet 65 frt pénztári készlettel s 784 frt gyömölcsözésre elhelye­zőit tőkével kezdte meg 1884 elején hatodik évi működését, s év végével 53 frt pénztári készletet fentartva, 925 frt tőkével zárta le számadását, tőke vagyona tehát csak 141 frttal gyarapodott, de kifi­zette az Erzsébet kórházi ágy alapítvány 2-ik rész­letét, mely 250 frtot tesz. A központot a mult évben 193 forint hányad illette, s már a mult évi december hóban kiosztotta az egylet a helybeli szegények közt azon 12 öl fát, melyet M. gr. Esterházy Móricz ur ez alkalommal is hálás köszönettel elismert szívessé­géből minden évben kedvezményi áron vásárolhat; az egylet kezelési kiadásai 30 frtot tesznek, s az ösz­szes forgalom bevételekben 866 frt 49 kr — kiadá­sokban 814 frl 22 kr volt, a bevételek legnevezete­sebb tétele azon 312 frt, mely a febr. 25-én rende­zett bál tiszta jövedelméből számozott. A pénztári számadás az elnökség és 3 szám­vizsgáló egyleti tag által megvizsgáltatván, helyes­nek találtatott, s igy az elnökség 1 kéri a t. közgyű­lést, hogy a bemutatott számadásra nézve a felment­vényt megadni szíveskedjék. Ennyi az t. közgyűlés, mit 1884-re előterjesz­tenünk szükséges, de reánk e pillanatban még egy visszatekintés kötelme vár az egylet 6 évi életére, melyre az 1879-ben alakult; hogy mit tett, mennyit áldozhatott és segíthetett különféle iránybán, azt az évenkénti rendes közgyűlések eléggé méltatták, de hogy a t. közgyűlés láthassa, hogy csekély tagsági díjjal is minő tekintélyes összeget lehet gyűjteni, fel­soroljuk, hogy 1879-től kezdve az egylet bevételei a 4000 frtot megközelítik, melyből a központ 1050 ftot kapott és az ágy alapítványra, tiroli s győri vizká­rosultakra, helyi szegények segélyezésére, sebkötő anyagok beszerzésére, és egyéb egyleti célokra for­dított összegeken felül még- is közel 1000 frt tőké­vel rendelkezik. Az egylet 4-szer rendezett igen látogatott s kedvelt mulatságot rendkívüli bevételei szaporítására, mely összesen 1557 frt tiszta jövedelmet adott. Az egylet hat évre alakult, de alapszabályainak 5-ik §-a azt mondja, hogy a ki a 6-ik évben az egyletből való kilépését be nem jelenti, továbbra is rendes tagul tekintendő, — a hat év letelt, de az egylet annyi rokonszenvet, támogatást s jó akaratot tapasztalt tagjai részéről, hogy bizton remélhető, mi­szerint tagjai jövőben sem vonják meg pártolásukat, s igy a pápai Veres Kereszt egylet fenállását s vi­rágzását továbbra is biztosítottnak tekinthetjük. A választások azonban csak 3 évre levén ér­egy hét múlva letette tiszti rangját s a kis vá­rosban többé hírét se hallották. — Ugyan, kedves Wurmbrand báró, — for­dult a király egy vastag tábornokhoz, hadsegé­déhez az operaházban, a díszelőadás alkalmával, — kicsoda ez a felséges hangú tenorista, nem tudja Ön? Az érdemjeles tábornok megnézi a szinla­pot, s aztán újra nézi, zavarua jő, nézi az éne­kest látcsövén, s aztán még nagyobb zavarba jő. — Felség, valóban nem tudom, higyjek-e szemeimnek, de mintha régen láttam volna, egy­szer ezredes koromban hallottam talán . . . — Menjen, kérem, adja tudtára az énekes­nek, hogy meg vagyok vele elégedve, mert va­lóban, ritka, szép hangú művész. A vastag tábornok kászolódik s neki indul, lejut a színpadra s egy perc múlva a felvonás közben szemközt áll az egykori ezredes és egy­kori hadnagy. A magas rangú katonatiszt ép ugy hebeg most, mint a szegény hadnagy hebegett az őrszobában, mig végre kinyögi a király »leg­nagyobb elismerését.* A fiatal énekes pedig csak nézi a zavarban levő tábornokot s midőn az elvégzé mondókáját, katonásan szalutálva szól: — Tábornok úr, ön tanított meg rája, hogy csak akkor beszéljek, ha rám kerül "a sor. Ön elvégezte, most mondok én forró köszönetet ön­nek, hogy hat év előtt ugy összeszidott az őr­szobában, mert ön tett engem világhírű müvész­szé, kin az uralkodó szeme is megakad. Engedje hogy megöleljem önt, jóltevőmet! vényesek, midőn magunk és hivatal-társaink, ugy az egész választmány nevében a három s részben 6 éven át élvezett bizalomért s ügybuzgó támogatásért meleg köszönetet mondunk nagyrabecsült, s tehetségünk szerint az egylet javára viselt megbízatásunkat ezen­nel leteszszük, kívánván az egyletnek mindenkori si­keres működését és felvirágzását, az egyleti tagok­nak pedig nemes céljaikra s jótékony működésükért az ég áldását, kérve a t. közgyűlést, hogy az uj vá­lasztásokat az alapszabályok 8, 9, 10 és 11-ik §-ai értelmében megejteni méltóztassék, melyekhez utolsó elnöki működésünkként a 3 tagu szavazó bizottságot ezennel felkérjük és kiküldjük azon alapszabályszerü kijelentéssel, hogy először a t. közgyűlés válasszon 16 nő és 16 férfi tagból álló választmányt, jegyzőt, pénztárnokot és orvost, — azután pedig a választ­mány válassza saját tagjai közül 2 elnökét s 2 al­elnökét. Pápa, 1885. febr. 2-án. Kiss Lászlóné, társ­elnök, Pap Jáuos, társelnök. Ezen jelentés helyeslő tudomásul vétetvén, az elnökségnek és a választmánynak elismerés és köszönet szavaztatott, és az elnöki jelentés a Pápai Lapok utján közzététetni határoztatott. 2. Felolvastatott a választmánynak az uta­sitás értelmében szerkesztett 1884-iki évi jelen­tése, mely az egyleti tagok létszámát, s azok közt évközben előfordult változásokat, az egy­leti működés nevezetesebb mozzanatait, s azon indítványt tartalmazza, hogy az alapszabályok 19-ik §-a aként módositassék, hogy önálló vá­lasztmánynyá alakuláshoz ne 300, — hanem csak 200 tag legyen szükséges. — Tudomásul vétet­vén, a két példányban szerkesztett jelentés egyik példánya a központba beküldetni, másik példá­nya pedig a fiók egylet irattárába helyeztetni határoztatott. 3. Bemutattatott a fiók-egylet 1884-ik évi számadása, mely szerint az összes bevétel 866 frt 49 kr, — az összes kiadás 814 frt 22 kr volt, s igy 52 frt 27 kr maradt 1885-ik évre; a szá­madás a számvizsgáló tagok által átvizsgálva, helyesnek találtatott, — s a közgyűlés azt ma­gáévá tevén, pénztárnoknak a felmentvényt meg­adta, egyszersmind egyhangúlag elismerést és kö zönetet szavazott a pénztár pontos és kifo­gástalan vezetéseért, melyet Zimmerman Antalné urnö már hat éven át buzgósággal, és teljes el­ismerést kiérdemlöleg teljesített. A pénztári számla egyik példánya a választmányi évi jelentés mel­lékletéül a központnak is beküldetett. 4. Az alapszabályok értelmében a választ­mány megbízatása csak 3 évre levén érvényes, elnökök úgy magok, mint az összes választmány és hivatalnokok nevében leköszöntek, s felhívták a közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében először a választmányt válasszák meg, azután pedig a választmány válassza meg az elnököket, melyhez szavazatszedö bizottságul Petiné urnö elnöklete alatt Rechnitz Edéné urnö, Hanauer Jenő és Antal Gábor urak felkérettek, és kikül­dettek. — A választás megkezdetvén, a jelenlé­vők összes szavazatával, tehát egyhangúlag meg­választattak választmányi tagokul a női osztály­ban: Ajkay Imréné, Hanauer Béláné, Kiss Lász­lóné, Kluge Ferencné, Koller Jánosné, Kreizler Józsefné, Koritschoner Lipótné, Lóskay Kornélia, Pakrócz Ferencné, Petiné Vályi Mari, Rechnitz Edéné , Steinberger Lipótné , Tóth Dánielné, Voyta Adolfné, Zimmermann Antalné, Zimmer­mann Krisztina. A férfi osztályban: Antal Gá­bor, Bocsor István, Fenyvessy Ferenc, Günther Adolf, Hanauer Jenő, Horváth Lajos, Lázár Benő, Néger Ágoston, Mészáros Károly, Osváld Dá­niel, Pap János, Voyta Adolf, Saáry Lajos. Jegy­zőnek: Kiss László, pénztárnoknak: Galamb Jó­zsef, orvosnak: Mathia János. Ezért választások kihirdettetvén, a választ­mányi tagok az alapszabályok 10-ik §-ának ér­telmében saját kebelökböl felkiáltás utján elnök­nek: Kiss Lászlóné és Pap Jánost, alelnöknek: Kluge Ferencné, és Néger Ágostont megválaszt­ván, az újonnan választottak az elnöki széket elfoglalták, s miután ezen választásokról az illető megválasztottak a „Pápai Lapok"-ban közlendő jegyzőkönyv utján értesíttetni határoztáttak, el­nökök az irántuk ismételten nyilvánuló bizalmat megköszönvén, magokat az egyleti tagok szíves­ségébe ajánlván az ülést befejezték. Kelt Pápán, febr. 2. 1885. A veres kereszt egylet jegyzője. Közegészségügy. Veszprémmegye közigazgatási bizottságának f. évi febr. hó 3-án tartott ülésén dr. Kerényi Károly megyei főorvos által előterjesztett egészségügyi je­lentése rövid kivonatban a következő volt: A közegészség ezen hóban viszonyítva az előző havihoz, minthogy a betegedés és halálozás emelke­dett, kedvezőtlen volt. Általánosan e hóban is a lég­zési szervek hurutos lobos bántalmai voltak ugy fel­nőttek, mint kisdedek között túlnyomók, különösen gyermekek közölt számos volt az ily jellegű megbe­tegedés; fordultak elő hagymáz, heveny gyomor és bélhurut esetei is, melyek általában jó indulatuak és enyhe lefolyásúak voltak. Váltólázak csak gyéren mutatkoztak. A mi különösen a heveny fertőző kórokat il­leti, a kanyaró járványosán Vámos, Noszlop, Nóráp, Németbánya, Tapolcafő, és Ns.-Szalók községekben uralgott, Nórápon már megszűnt, JVoszlopon, Német­Bányán , Ns.-Szalókon, Vámoson szünőfélben van. Tapolcaion emelkedőben. Járványosnak mutatkozik a kanyaró Pápa r, t. város területén is az iskolás gyer­mekek között. Szórványosan előfordult á kanyaró Devecserben, Dőbrőntén, Nagy és Kis-Gannán. A himlő Kislődőn már szünőfélben van, ujabban, fellépett Pápa-Kovácsiban és Homok bödögén, szórvá­nyosan pedig- Csóthon mutatkozott. A felsorolt közsé­gekben a kórterjedésénck meggátlása céljából a sza­bályszerű óvintézkedések hatóságilag megtétettek, tisztelettel megjegyezhetem, hogy az említett fertőző betegségek általában jó indulatuak és enyhe lefolyá­súak voltak, halálozás igen csekély arányban for­dult elő. Az 1884-ik év folyamiban a megye területén végzett himlő oltásra vonatkozó jegyzőkönyvek fel­sőbb helyre leendő felterjesztés végett január hó fo­lyamában a tek. alispáni hivatalhoz beadattak, a himlő oltás eredményét az A} alatt ide csatolt táblázatban van szerencsém előterjeszteni. — E szerint 25 oltó kerülőiben ugyan annyi oltó orvos által beoltatott: Veszprém r. tanácsú városban 303 egyén, ezek kö­zül ismét oltatott 198. — A veszprémi járásban be­oltatott 1828, ismét oltatott 569. — Pápa r. t. vá­rosban beoltatott 473, ismét oltatott 36. — A pápai járásban beoltatott 1443, ismét oltatott 9. — Az enyingi járásban beoltatott 1190, ismét oltatott 224. A devecseri járásban beoltatott 1574, ismét oltatott 17o. — A zirci járásban beoltatott 1608, ismét ol­tatott 322. — Az 1884-ik évben összesen beollátott 8419 egyén. — Az 1883-ik évben beoltatott 6670, e szerint az 1884-ik évben 1749 egyénnel több olta­tott be, mint 1883-ik évben. A hasznos házi állatok közt az egészségi álla­pot jó volt, járvány nem uralgott. A lóállományból takonykór miatt Bánkon kiirtatott 3 db. ló, 2 pedig mint gyanús takonykóros szabályszerű felügyelet alá helyeztetett, a község többi lovai állatorvosilag mind megvizsgáltatván egészségeseknek találtattak, a szük­séges óvintézkedések minden irányban foganatosít­tattak, a fertőzött istállók is szabályszerüleg kilisz­togattattak. Az izr. iparosok gyámegyletének ünnepélye. Az izraelita iparosok gyámolító egylete f. hó 2-án ünnepié fönnállásának tizedik évforduló­ját, mely alkalomból az egyletnek rendes- úgy­mint dísztagjai, valamint nagylelkű pártolói víg lakomára gyűltek össze az e célra kiváló ízlés­sel diszitett és fényesen kivilágított Diana te­remben, melyet Mádai ur dicséretes készséggel ingyen engedett át az estére az iparosok egyletének. — A diszlakomát Maitinszky egy­leti titkár ur rövid és szabatos alkalmi beszédje előzte meg, melyben az egylet alapításának s eddigi működésének érdekes történetét vázolta. Ott hallottuk, hogy az egylet felekezeti jellegű elnevezése, ma már csak történelmi jelentőségű, a mennyiben az eredetileg ugyan csak zsidó ipa­rosok által alapított egyesület, ma már szárpos keresztény iparos tagjait is egyenjogulag része­siti jótékony gyámolitásában. Ezen általános tet­széssel fogadott felszólalás után kezdték a va­csorát fölszolgáltatni, .melynek módjában ismét különös alkalmunk nyilt az ezen egyesületben honos testvéri szeretet szellemét megismerhetni. A lakoma derék rendezői jugyanis személyesen hordták föl az ételeket s Valóban érdekes lát­vány volt, midőn a rendező tizes bizottság a gőzölgő és kitűnő zatnatu jpaprikás halat szol­gálta fel társainak. A második fogásnál Alt­städter Jakab ur az egylet elnöke, egy helyesen átgondolt beszédben köszöntötte föl az egybe­gyűlt vendégeket, az egylet nemeslelkü párto­lóit, első sorban e várcs közszeretett apát-ple­bánosát, Néger Ágoston Ő nagyságát éltetvén, ki nem mulasztja el sohasem, hogy az egylet szegényeiről meg ne emlékeznék. Az elhangzott lelkes éljenek után Boskovitz Sámuel pipagyáros ur, mint az egyletnek legifjabb iparos tagja monda el az utolsó hivatalos felköszöntöt, éltetvén az egylet éltető elemét, Dr. Kövi József urat, az érdemekben gazdag és kifáradhatlan egyleti or­vost. Az ezek után következett szellemdús és jeles fölköszöntők sorát Di. Feitl Mór ur nyi­totta meg, a munka becsét dicsőítő nagyérdekü és az ezen szónokot jellemző egészséges humor­ral fűszerezett beszéddel. Majd Dr. Kövi a tu­domány és munka, mint leghatalmasabb társa­dalmi tényezők kölcsönösségi viszonyát fejtegetve és a munkások régebbi és jelen társadalmi hely­zetére utalva kitartásra és haladásra buzditá az egylet munkás tagjait. Dr. Koritschoner, Dr. Rechnitz, Dr. Steinberger Lipót, Dr. Hirsch Vil­mos hazafias szellemtől átlpngett jeles pohárkö­szöntöit a 130 tagból állott asztaltársaság a ki­törő lelkesedés harsány nyilvánulásával fogadá. Fischer Adolf ur, az izraelita hitközség nagyér­demű alelnöke és ez egyletnek áldozatkész disz­tagja, a jelenvoltak által éjiénken acclamálva, az egylet fölvirágzásáért emelte poharát egy humo­ros és elmés fordulattal az egylet orvosát éltet­vén. Dr. Kövi, e kitüntetjő figyelmet őszintén megköszönve a hitközség ujabban is, és egyhan­gúlag mégválasztott alelnökéért ürité poharát, kiben a haladó párt is zálogát látja az izraelita hitközség hazafias és célirányos vezetésének. Szólottak még Szalczer Ignácz és kedélyes hu­morral Toch József urak, kiket a társaság lel­kesen megéljenzett. Messze tul kellene terjeszkednem a tek. szerkesztő ur szivességébőlj e szerény tudósítá­somnak engedett téren) ha e sikerült est jele­sebb mozzanait mind föl akarnám sorolni. Töb­bek nevében is, kik mint becsületes munka és a munkások barátjai ezen estély részesei vol­tunk, csak hálámnak óhajtottam e helyen is ki­fejezést adni ezen derék egyesület szives ven­déglátásáért. Áldja meg az isten ez egyletnek minden egyes tagját a jövőben is jó kedvvel és bőséggel. Egy vendég. Szabályrendelet a magánhirdetménvek hatósági oltalmazása tárgyában. 1. §. Kihágást követ el, és 2 frtól 25 frtig terjedő pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajthatlansága ese­tén pedig 12 órától 2 napig terjedő elzárással bün­tetendő az, a ki megengedett vagy arra alkal­mas és a tulajdonos által nem kifogásolt helyeken vagy helyiségekben kiragasztott avagy kifüggesztett magánhirdetméuyt (_pl. üzletmegnyitásról, földek vagy házak bérbeadásáról, színi előadásokról stb. szóló hirdetményt) an a föl nem jogosítva, szándékosan megrongál, olvashatlanná tesz, vagy (északit. 2. §. A hirdetmény kifüggesztéséről egyidejű­leg a hirdető fél arról a rendőri hatóságnak, és pe­dig községekben, a községi bírónak, városokban a rendőrkapitánynak jelentést tenni és azon időhatárt is megjelölni köteles, a meddig hirdetményét hatósági oltalomban részesíteni kívánja. 3. §. A jelen szabályrendelet 1. §. ellen elkö­vetett kihágások eseteiben elsőfokulag járásokban a szolgabíró, r. t. városokban a polgármester, — másod fokban az alispán és harmad fokban a in. kir. bei­ügyminiszter ítél. 4. §. A jelen szabályrendelet alapján kivetett és behajtott büntetés pénzek azon község (Város) szegény alapját illetik, a mely községben, illetőleg­városban a kihágás elkövettetett. 5. §. Jelen szabályrendelet törvényszerű kihir­detés és a m. kir. belügyminiszternek az 1879: XL. t. cz. alapján kieszközlendő jóváhagyása után azon­nal hatályba lép. Kelt Veszprémmegye törvényhatósági bizottsá­gának 1884. évi decz. hó 1-én tartott közgyűléséből. alispán. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Február 8. — 1195. A franczia nemzeti convtnt ha­tározata folytán Marat volt rémférfiúnak holtteste Parisban a Phantheonból ellávolittatik és egy földalatti csatornába dobatik. Február 9. — 18Í9. A piski hid (Erdélyben) véres je­lenetek színhelye. Ugyanis a császáriak az oláh felkelőktől is gyárnolitva már reggel 8 órakor erősen tüzelnek a hidatverő Czecz és Kemény magyar csapataira, azután szuronytámadást intéznek ellenük; de a mieink által visszaveretnek. E harc tüzében azonban a mi seregeink összekeveredvén, s a bihari lovas nem­zetőröket az osztrákok ágyútüze zavarba hozván, Bem tábor­nokunk seregének nagyrésze megfutamodik. De az öreg Ben* nem csügged, Czecznek összeszedett kél zászlóaljával az üldöző császáriakat föltartóilatja, s észrevévén, hogy a császáriak lő­szere fogyni kezd, zászlóaljait s lovas csapatait rohamra vezeti, a császáriakat visszanyomja s őket Szászváros felé menekülé ­sükben üldözi. Február \0. — 1786. József császár a magyar birto­kok fölmérésére (kataszter) vonatkozó rendeletét Bécsben ki­adja. Február 11 1630. Carlcsius elsőrangú bölcsésznek ha­lála Stokholmban. Február 12, — 1715. XII. Károly svéd király „Éjszak Nagy Sándora*' Bender közelében 6000 jancsár és 20,000 ta­lár állal megtámadlatik. 0 500 svédjével és 5 tábornokával ily roppant erő ellenében is Imsileg védi magát; háza azonban, rágyujtalván, a sikra jönni kényszerül; ül azonban sarkantyú­ival fönakad és elesik, mire 20 rárolianó jancsár által fo­golylyá tétetik, Február 15. — 1849. Splényi magyar követ Turinban a szard követi kamarában: „A magyar nemzet nyilatkosványát Eu­ropa népeihez" átnyújtván, 'a kamara azon óhaját fejezi ki, hogy a magyar és olasz nemzet közt szoros szövetség lelesüljön. Február 14. — 1861. A Ciáldini alatti piemontiak Gag­tál, a nápolyi kormány utolsó menedékét beveszik; II, Ferenci király és családja /ranczia hajóra száll, melylyel másnap Hó­mába indul. KÜLÖNFÉLÉK. — A pápa-keszthelyi vasat kiépítése iránt érdeklődő közönséggel örömmel tudatjuk, hogy a nagymélt. m. kir belügyminisztérium Zala és Veszprém megyék hozzájárulási határo­zatát helybenhagyta és hogy a pápa-keszthelyi vasút bevétetett azon kombinációba, mely Po­zsony-Galanthától, Galántha-Győr, Győr-Keszt­hely és Keszthely-Fiúménak terveztetik. — Kir. ő Felsége a veszprémi székes­káptalanban: Kisovics József, Szt.-Mihályról ne­vezett bátai címzetes apátnak és pápai föespe­resnek a somogyi föesperességre, vépi Vogronics Antal heö-vizi címzetes apátnak és següsdi föes­peresnek a pápai föesperességre, és Devics Jó­zsefnek, a Boldogságos Szűzről nevezet kolosmo­nostori címzetes apátnak és a veszprémi székes­egyház idősb mesterkanonokjának a següsdi fö­esperességre való fokozatos előléptetését jóvá­hagyván, az ekként megüresedett utolsó mester­kanonoki javadalmat Fejérváry József hittudornak és a veszprémi papnevelő-intézetben az ó- és uj szövetségi szentirás tanárának adományozta. — Kinevezés. Ő felsége Baráth Zoltán budapesi kir. ítélőtáblai joggyakornokot ugyan­azon ítélőtáblához tiszteletbeli segédfogalmazóvá nevezte ki. — Liedl Ferencz hangversenye - f. hó 15-röl e hó 23-ára tétetett át. — A pápa-teszéri plébános, megyénk köztiszteletben álló lelkésze f. hó i-én szivszél­hüdésben meghalt, temetés,© 4-én délelőtt a vi-

Next

/
Thumbnails
Contents