Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-09-20

Felsö-Füged, Hidas, Mohács, Örményes, Csákó; a Mezőségen: Magyar-Peterd, Magyar-Szilvás, Kemény telke, Mezö-Kapus, Méző-Szakál; Gyer­gyóban: Holló, Bélbor, Mesterháza*) stb. köz­ségekbe betér, a név után ítélve azt hihetné, hogy ezek a valódi magyarság fészkei, s csak mikor a lakosság nyelvét hallja, jut azon keserű meggyőződésre, hogy: »más faj állott a kihunyt helyére . . .« A magyar nyelv kihalt, oláh e he­lyeken minden. Több megyében most is folyto­nos terjedésben van az oláhság; a rétegei közt magára hagyottan élő magyarságot magába te­meti rendszeresen. A már idézett «Tájékoztató»­sok vidéket, járást sorol fel, melyekben már csak alig töredéke van meg a magyar elemnek; számos oláh, szász iskola és templom mellett alig itt-ott találhatni egy-egy magyar elemi ta­nodát. És nyelvünk ezen térvesztése annál saj­nosabb, mert tény, hogy a magyar köznép, mi­dőn ősei nyelvét felcseréli az oláhokéval, egy­szersmind felveszi ezek viseletét, gondolkozás módját, erkölcseit és nemzetünkre nézve elveszik. Fajunk — ismételjük, nem oly számos, hogy az ily veszteségeket továbbra is közönynyel néz­hetné. Figyelemre méltók ide vonatkozólag Fel­mennek, ar erd. magy. közmivelödési egylet egyik derék apostolának szavai: Hogy ez az elszaka­dás mily mélyen bele vág a nemzet életébe, nem szükség bővebben fejtegetni. Hiszen a mennyi­ben a magyar elem idegen nyelvet vesz fel, s más nemzetiségbe olvad: annyiban e haza földe, ez a mi bölcsőnk sirrá változik, melybe egy nem­zet sülyed el s annyiban megkezdődik az a te­metkezési processus, az a nagyszerű halál, mely­ről a költő oly szivrenditöen emlékezik meg **).« Az elnemzetlenedés megszüntetésére, s vesz­tett részek visszaszerzésére, s a magyar hazafias érzületnek a különböző nemzetiségek közt tovább terjesztésére, kellő támogatás mellett az emiitett közmivelödési egylet igen sokat tehet. Kitűzött czélja minden magyarra nézve közös érdek, pár­tolása közös kötelesség. Az oláh demagógok titokban és nyíltan iz­gatnak ellene, a szászok megyebizottsági gyűlé­sen utasították vissza a támogatására szólító fel­hívást : szolgáljon mind ez intésül arra, hogy mi magyarok annál tömegesebben, annál melegebb áldozatkészséggel sorakozzunk gyámolitására. Az elődök vérrel is lerótták tartozásukat a magyar haza iránt: az utódoktól is meglehet várni, hogy a fajfentartásért, a nemzeti létért — hol ez fe­nyegetve van — igazi lelkesedéssel és áldozat­készséggel siessenek védelemre. Az erdélyi magyar közmivelödési egylet alá­írási iveket bocsátott ki a czélhoz szükséges anyagi segély összegyűjtése végett. Ezek szerint örökös tagja az egyletnek, ki 500 frtnyi alapít­ványt tesz, álapitó tag, ki legalább 100 frtot aláir s ezt legkésőbb öt év alatt lefizeti. Végül rendes tag, ki hat éven át évenként 2 frt fizeté­sére kötelezi magát, vagy e kötelezettségét egy­szerre lefizetendő 10 frttal megváltja. Pápa városának közönsége ismételten szép jelét adta már — közelebb a szabadságszoborra gyűjtött adományaival — a nemzeti közügyek iránt táplált érdeklődésének. Csak ujabb virágot *) Lásd az ide vonatkozó adatokat bővebben: „Tájékoz­tató az erdélyréízi magyar közmivelödési egyesületről" czimü, Kolozsvárt kiadott füzetben. Tájékoztatás 271. liteni, azon igényeket; melyeket az életképhez füzünk: Az első főkelléke a genreképnek, miu­tán föhivatása az élet egyes jeleneteit élénkbe tárni, az elragadó élethűség, de mi részünkről az ily képeknek egy kis aethíkai hátteret is kíván­nánk, és csak is ilyeneket nevezhetünk igazán életképeknek, ilyen első sorban Baditz Otto »Angyal csinálójan >Szeged«je két kép telve ér­zéssel és szellemmel, feltűnő érzéssel van rajzolva a művész >Madonná«ja is; néhány fiatal művé­szünk, a magyar népéletből sikerülten merítet­tek, igy Herzl Kornél »Nincs párja a Molinári bakának* czimü képe, ügyesen tervezettt szép technikával festett kép; Bihari Sándornak »Ke­resz'ttüzben«je Jankó János »Czigany kínálja a lovat,« Gyulai L. Betlehem járó«i; Pataky László »Utolso kenet«e és »Csikos versenye*, Hollósy Simon »Tengeri hántás«a mindmeganynyi örven­detes szorgalommal és tanulmányozással festett képek, hát még Spitzer Manó városunk szülöttje mily gyönyörű két képet küldött. »A mama megengedte a tánczoU oly életteljes, oly pezsgő humorral telt, kép, hogy ritkítja párját, meg kell emlékeznünk még Bruck Lajos »Vasöntöi«röl, egy komolyan, erőteljesen rajzolt és festett kép, melylyel kár, hogy a rendezőség oly mostohán bánt, lehetetlen az egész teremben oly állás pon­tott találni, melyről a képet látni lehetne; han­gulatban igen sikerült kép Feszty Árpád, oBánya­szerencsétlenség«e, de az alakok rajza annyira elmosódott, hogy inkább színvázlatnak tekinthető, Aggházy Gyula »Mosonök« czimü képe az előb­binek egész ellentéte a menyiben túlkemény rajza megmerevíti alakjait. És most még hátra volna sok szebbnél szebb tájkép, de eddig is t. olvasóim becses fi­gyelmét kemény próbára tettem, miért is más alkalomra számítva, most csak azzal végzem so­raimat, hogy a ki mindezekben gyönyörködni akar az menjen Budapestre az orsz. kiállításra!! tűzne jó hírneve koszorújába, ha figyelemre mél­tatná az »Erdelyreszi magyar közmivelödési egyesület* által kiadott aláírási ivet. Ajánljuk, hogy az »Ismeretterjesztö egylet« karolja fel ezen ügyet, s alkalmas egyének által hordoztassa meg a közönség körében a gyűjtő ivet a czél rövid ismertetésével. Megjegyzendő, hogy nem csak tagsági díjak, hanem bármi csekély adományok is szívesen fogadtatnak az egylet által. Másrész­ről a különböző egyletek, casinók is hivatva van­nak e czél pártolásával kifejezést adni a nemzeti ügy iránt tartozó kötelességük tudatának. — Idézzük még Kossuth szavait, melyek­kel az egylet felhívására ez év ápril hava 11-én válaszolt: »Erdely jobb keze hazánknak, minden talpalatnyi térrel, mit ott a magyarság elveszít, hazánk ezer éves magyar állami jellegének biz­tonsága csorbul. Hazafiúi irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó bujtogatást, fen­tartani a magyarságot, visszaszerezui az elvesz­tett tért, fejleszteni a magyar közmivelödést, — oly önvédelem, melyet minden magyarnak tá­mogatni kellene. — Levélben intézkedem, hogy alapitó tagsági díjul 100 frt a közmivelödési egy­letnek befizettessék. Fogadják elnézéssel a hon­talan magyar filléreit.* Kossuth nyilatkozatánál nem lehetne talá­lóbban jellemezni Erdély fontosságát, s ott a ma­gyarság térvesztésének horderejét. Csak azt óhajt­juk ezután, hogy hazánk jobb kezének intését megértve, siessen áldozatával a magyar állam jellegének biztosítására minden magyar! Szabályrendelet a magán hirdetmények hatósági oltalmazása tárgyában. 1. §. Kihágást követ el, és 3 írttól 25 frtig terjedő pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajt ha tlan­sága esetén pedig 12 órától 3 napig terjedő elzárás­sal büntetendő az, a ki megengedett vagy arra alkal­mas és a tulajdonos által nem kifogásolt helyeken vagy helyiségekben kiragasztott avagy kifüggesztett magáuhirdetményt (pl. üzlet megnyitásáról, földek vagy házak bérbeadásáról, színi előadásokról stb. szóló hirdetményt) arra föl nem jogosítva szándékosan meg­rongál, olvashatlanná tesz, vagy leszakít. 2. §. A hirdetmény kifüggesztésével egyidejű­leg a hirdető fél arról a rendőri hatóságnak, és pedig községekben a községi bírónak, városokban a rendőr­kapitánynak jelentést tenni és azon időhatárt is meg­jelelni köteles, a meddig hirdetményét hatósági olta­lomban részesíteni kívánja. 3. §. A jelen szabályrendelet 1. §-a ellen el­követett kihágások eseteiben első fokulag járásokban a szolgabíró, r. t. városokban a rendőrkapitány, má­sodfokban az alispán és harmadfokban a in. kir. bel ügyminister itél. 4. §. A jelen szabályrendelet alapján kivetett és behajtott büntetés-pénzek azon község (város) szegény alapját illetik, a mely községben a kihágás elkövettetett. 5. g. Jelen szabályrendelet törvényszerű ki­hirdetés és a ni. kir. belügyministernek az 1879. XL. t. cz. alapján kicszközlendő jóváhagyása után azon­nal hatályba lép. Kelt Veszprém megye törvényható­sági bizottságának 1884. évi deczember hó 1 -én tar­tott közgyűléséből. (P. H.) Véghely Dezső s. k. alispán. 23294. szám. Magyar királyi belügyminisz­ter. Ezen szabályrendeletet, az 1879. évi XL. t. cz. 5. §-a alapján, ezennel azon módosítással erósiteiu meg, hogy az 1. §. második sorában „2 napig" alatt „3 napig" értendő. Budapesten, 1885. évi május hó 5-én a miniszter helyett: Beniczky s. k. állam­titkár. (P. H.) T'ÓETÍMM MFFÍH. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Sieptember 20. — 1S31. Kossuth Lajos nagyhírű ma­gyar menekült a francia orszigi Marseillesbe érkezik, 1812. Moszkvában a Rostopcsm gróf állal támasztott tüz elalszik s a város egy ötöde ép. 1810. Rómát az olasz királyi seregek csekély vé-onlással elfoglalják. Ezzel a római pápának világi hatalma, mely 7S4-ik év óla fönnállóit, megszűnt, Szeptember 21. — \794, Parisban Maratnak a „Nép­barát' 1 szerkesztőjének holtteste a Pantheonban eltemelletik, Mirabeau hires fiancia szónoknak holtteste ugyanekkor onnan (a Fanlheonból) eltávoliltalik. Szeptember 22, — 1792. Parisban a nemzeti convenl a köztársági alkotmányt deklarálja. Szeptember 23. 1699. Jenában Németország protestáns rendéi Leibnilz felszólítására és Weigel Erhard mathemalikus véleményének vétele után a javított Gergely /éle naptári el­fogadják, Szeptember 24. — 10^6. Budapesten Gellért csanádi pöspök a Kelen-hegyről (ez idő óla Gellérthegyről) letaszitlat­ván vértanuként hal el. Szeptember 25. — 1446. Tolásában az u. n. „szei-elmi udvar" állíttatik föl. Ez intézmény sok eszmedus lovagjátékra szolgáltatott alkalhitt. Szeptember 26. — iSSő. Augsburgban hires vallásbéke, melyben a lutheránusok a kaiholikusokkal egyenlő vallasgyakor­lati szabadalmat nyernek. Az egyházi kikötés (reservatum ecle­liáslicum) is ekkor létesült. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Kolossváry József megyénk főjegyzője és Kenessey Miklós enyingi szolgabiró látogatások czéljából városunkban időzik. — Alispánok értekezlete. Véghelyi Dezsőt megyénk fáradhathatatlan tevékenységű s szakképzett alispánját mindenütt ott találjuk, a hol a közérdek ügybuzgó előmozdításáról van szó. Most legközelebb a Balatonmellék érdeklett alispánjainak összehívásán fáradozik, hogy a Ba­laton-vidék emelésének, a közel múltban hanyat­lásnak indult ügyét, azok, kik arra hivatalos ál­lásuknál első sorban hivatva, s a kezökben levő rendelkező hatalomnál fogva képesítve vannak. Az értekezlet okvetlenül össze kell hogy jöjjön, s attól mi sikeres eredményeket várunk, ugy a Balatonmellék úthálózatának jó karba hozatala, mint a partok befásitása tekintetében, sőt még a részben is, hogy egy hatalmas társadalmi moz­galom fellendülése fog eszközöltetni. A mint hall­juk szóban van, hogy a rendes partmenti vizi közlekedés ügye is — még pedig gőzhajóval, felkaroltatni fog. Nemcsak a Balatonvidék né­pének, hanem az egész országnak ügye ez, — miért is a legmelegebb érdeklődéssel nézünk elébe a Véghelyi Dezső által kezdeményezett alispáni értekezlet érdekes elhatározásának. — Lasz Samu t. munkatársunk lefordította Dr. Prantl hires növénytanát. A nagy munka ára 3 frt, Ajánljuk. — Meghivő. A pápai gazdakör folyó hó 25-én pénteken délelőtt 10 órakor, az uradalmi központi hivatal helyiségében rendkívüli ülést tart, melyre a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. A gyűlés fő tárgya lesz a mezei rendőrségi tör­vényjavaslatból készített kérdő pontok megfele­lése. Pápa, september 19. 1885. A gazdakör el­nöksége. — Esküvő, Molnár Béla beledi földbirto­kos f. hó 15-én vezette oltárhoz özv. Barcza Ká­rolyné szép és szellemdús leányát: Irént. Tartós boldogság legyen osztályrészük! — Az iskolai év megnyitása a pápai ev. ref. főiskolában. Az alma-mater mindenkor anyagi szeretettel s gondoskodással ölelte az iskolai év kezdetén szererett fiait, az idén azon­ban az uj aera kezdetén ugy látszik különös gon­dot fordított az iskolai év ünnepélyes meg­nyitására. — Akarva hangsúlyozzuk az aerát, mert hiszen az idén lép életbe egészen, teljes érvényében az uj conventi szabályzat, mely, ha egyebet nem is emiitünk, az ev. ref. iskolákat egymás közt, valamint az állami iskolákkal is egyöntetűbb eljárásra készteti. Az iskolai év meg­nyitásáról két munkatársunk, Vigil és X-f-Y is küldött be értesítést, melyet azonban mert elkésve érkeztek, nagy sajnálatunkra nem közöl­hettük. E tudósításokból csak azt említjük fel, hogy a szentlélek segítségül hivása után Nt. Kis Gábor helybeli ev. ref. lelkész ur mondott megható imát, kérvén a Mindehatótól, erőt és kitartást a tanárokra s tanitványokra egyaránt. Majd az uj collégium nagy termében Szekeres Mihály pá­pai egyházmegyei esperes a távol volt iskolai főgondnok helyettese gyönyörű beszédet mon­dott. E szép beszédet helyszűke miatt mellőz­nünk kell. Szép beszédében bizalmát fejezte a választott igazgatók iránt, a kik „erös férfiak a haladás emberei, ez iskolának neveltjei, véréből való vérek, csontjából való csontjai." Buzdította az újonnan megválasztott helyettes tanárt Peöcz János urat. Átérzett gyönyörű szavakban inté az ifjúságot a tiszta gondolkodás módra, hogy nevezetesen legyenek nemesek magaviseletben, legyenek nemesek a tudományokban. E nagy­hatású beszédre nt. Németh István theol. aka­démiai s közigazgató válaszolt igen szép, mag­vas beszédben, megköszönve igazgató-társai ne­vében a beléjök helyezett bizalmat: gyönyörűen lelkesítette az ifjúságot az egyház, a haza, az uralkodó s önmaguk iránti kötelességeik teljesí­tésére. Ezzel az ünnepély egy része véget ért. A jelenlevők mindnyájan meghatottan távoztak azon helyről, hol annyi nemes igyekezet s oly sok erő egyesült egy nemes czél elérésére. — Vettük a következő sorokat: A Pápai Lapok 37-ik számában a »gomba-mérge­zés< czim alatti közleményben tévesen van ál­lítva, hogy »a járásorvos a gombamérgezést és azt, hogy a kezelő orvos Bánki Ignácz a bajt nem ismerte fol, határozottan constatalta« — ezen közlemény helyreigazítandó akképen, hogy a járásorvos hivatalos jelentésében szó sincs ar­ról, hogy a kezelő orvos föl nem ismerte a bajt és czélszerütlenül járt volna el az orvoslásban, hanem csak magán beszéd közben elmondatott, hogy Bánki orvos ur csodálkozott a fölött, hogy a gomba evés után nem közvetlen rá következő napon, hanem csak harmadnapon lettek rosszul a gombát evett egyének. Dr. Makara György járásorvos. — »Kóstolő«-ra hívjuk fel városunnk és vidékünk közönségét. Derék nőegyletünk »kós­toló«-jára.. Csekély 10 krajezárért egy adag ételt vagy italt kap az ember, s mikor jól kostól és jót kóstol, — egyúttal a legszebbet gyakorolja : — segit letörülni sok szegény özvegynek, árvának könnyeit ! A meghivót alább közöljük. — Meghívó. A pápa városi jótékony nő­egylet 1885-ik évi szeptemberhó 27-ikén a vá­rosi óvoda helyiségeiben saját pénztára javára, tánczmulatsággal összekötött »kóstolót« rendez, melyre az egylet tagjait és jóakaróit, a szegé­nyek és árvák pártfogóit és segélyezőit tisztelet­tel meghívja Pápán, 1885-ik évi szeptember hó 17-én a nöegyleti választmány. A kóstoló dél­után 3 órakor kezdődik s éjfélkor végződik, ze­néről a választmány saját költségén gondosko­dik. Egy adag étel vagy ital ára 10 krajezár.— Belépti díj személyenként 20 krajezár. A nőegy­let tagjai és pártolói tisztelettel felkéretnek, hogy ez alkalomra ételeket és italokat küldeni szíves­kedjenek. A küldemények a kóstoló napján, va­sárnap reggeli 9 órától fogva az óvoda helyisé­gében vetetnek át a választmány által. — Birtok változás. Az Augusz-féle bán­ltalmi birtokot Emresz Gyula vinczeföi nagybérlő vette meg. A soproniak ugyan mélyen sajnál­hatják távozását, de megyénk bizonyára öröm­mel fogadja, egy kitűnő gazdát nyert benne. — A helybeli izr. hitközség elöljáró­sága templomában folyó hó 17-én Montefiore emléke iránt gyászistenitiszteletet rendezett, mely alkalommal Dr. Breuer Salamon főrabbi ur a nagy számmal megjelent hallgatóság előtt szép gyászbeszédet tartott. — Meghívás. A pápai lövészegylet va­sárnap, azaz september hó 20-dik napján délután 2 órától 7-ig saját helyiségében zárünnepélyt lö­vészetet s tekeversenyt taft, melyre a tagok s vendégeik meghivatnak. A versenydijak az egy­let helyiségében megtudhatók. Zenéről, étel, ita­lokról gondoskodva van; a jó hírnevű „Griff" fo­gadós ur volt szives a kiszolgáltatást elvállalni. Kelt Pápán, 1885 év septemb. hó 18-ik napján. A lövészmester. —A pápai polgári leányiskola szép el­ismerésben részesült szakértőktől. Egy szaklap­ban Suppán Vilmos ezt irja az iskola rajzairól: A polgári leányiskolák rajzai között, valamint a követett rendszer, ugy az elért eredmények dol­gában első helyen a pápaiak állanak. Csak la­pos ékítményeket rajzolnak. Az I. oszt. anyaga: egyenes és görbe vonalú idomok szabadkézzel rajzolva és színezve is. II. oszt. Görbe vonalú idomok, stilizált levelek és szirmok, az elhelye­zés, rhythmikus és középpontos elrendezés, le­velek természet után, vegetativ diszitmények. III. oszt. A szerkesztéstan rövid foglalatja; a színe­zés alapja. IV. oszt. Diszitmények és polychrom rajzok. — Huszonhárom évvel ezelőtt borzasztó bűntény követtetett el A.-Görzsöny községben. Egy egész hét tagból álló család lőn meg­mérgezve, kik iszonyú kinok között haltak meg. A gyanú akkor egy ezen családhoz igen közel álló egyénre esett, kit a hatóság letartóztatván, ellene a vizsgálatot megindította. A vizsgálat csaknem három évig tartott, melynek eredménye a bűnösnek 20 évre történt elitéltetése volt. Ez az egyén Pethö Imre, ki néhány nappal ezelőtt a reá mért 20 évi börtönbüntetést kiállotta és most tegnapelőtt haza érkezett. — Óh azok a huszárok! Igy sóhajtott fel két „Mama" — kiket az a szerencsétlenség ért mult héten, — hogy 18 éves szép leányaik megszöktek, lévén erös elhatározott szándékuk elmenni Tatára, a gyakorlatokra rándult nyalka huszárok után. A szerelmes leányok Győrig el is mentek már, itt azonban megszóllalt bennük a jó lelkiismeret és a nélkül, hogy az igéret­földjét láthatták volna, visszatértek a kétségbe­esett szülök karjaiba. — Pápa-Teszéren jó kedvvel tartották meg múlt vasárnap a szokásos bucsut. Szép tár­saság gyűlt egybe Walla Gyula urnái, ki gazdag ebédet adott, melynél egymást érték a felkö­szöntések, melyekben különösen Walla László, a házigazda derék fivére kifogyhatatlan volt, — Öngyilkossági kísérlet. Szalay La­jos dereskei lakos a korcsmában borozás közben furgó-pisztolylyal lövöldözni kezdett, utóbb a fegyvert magára fogva, mellébe lött. Ápolás és felügyelet alá helyeztetett. * — A jó idő és — Somló e "hónapban egymás nélkül alig képzelhető. Mihelyt kisüt a szeptemberi nap és sem szél sem felhő nem fe­nyeget: megtelik jó szomszédunk az öreg Somló­látogatókkal. Múlt csütörtökön is csakúgy hem­zsegtek a jó időt élvezők a jó szüretet igérő szép szöllöhegyen. Kedélyes kis társaság rándult ki* szintén ez alkalomból Turnovszky Gyula és Rusz­ton viktor vezetése mellett Somlóra, előzőleg és utólag Turnovszky vendégszerető házát téve ki a vendégszeretet kitűnően sikerült kedves pró­bájára. — Lovász-Patonáról írják lapunknak, hogy az előző számunkban említett gombamér­gezésnek harmadik áldozata is lett t mert pár nap múlva az anya Szabó Pálné is meghalt. Az Országos Erdészeti Egyesület idei közgyűlését szeptember hó 27. és 28-án Bu­dapesten tartja meg a következő napirenddel: Első nap szeptember 27-én délelőtti 10 órakor a közgyűlés megnyitása az országos magyar gaz­dasági egyesület köztelkének kis termében. A tárgyak közül felemlítjük: Az 1884. évi száma­dásainak megvizsgálását és az 1886. évi költség­vetés megállapítását. Egy másod alelnök és két választmányi tag választását. A következő szak­kérdés megvitatását: Szükséges-e hazánk mos­tani erdőgazdasági viszonyai között a külföldi fák meghonosításával behatóbban foglalkozni, avagy lehet-e más módon is segíteni a müfaszük­séglet kielégítésén ? Második nap szeptember 28-án. Reggeli 8 órakor kirándulás a főváros er­dőségeibe az erdőgazdasági viszonyok megszem­lélésére és a felmerülő szakkérdések megbeszé­lése céljából. — As erdőőri szakvizsgák a f. évi 5-én és az erre következő napokon Budapesten, Po­zsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Mármaros-szigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Te­mesvárt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen

Next

/
Thumbnails
Contents